1Pál, Isten akaratából Krisztus Jézus apostola, és Timóteus testvér Isten korintusi egyházának és mindazoknak a szenteknek, akik Akhaiában vannak:
2kegyelem néktek és béke Istentől, a mi Atyánktól és az Úr Jézus Krisztustól.
»
1Arra a döntésre jutottam tehát, hogy nem megyek hozzátok ismét szomorúan.
2Hiszen ha én elszomorítalak titeket, akkor ki vidámít fel engem? Biztos, hogy nem az, akit én elszomorítok.
»
1Kezdjük ismét önmagunkat ajánlgatni? Vagy szükségünk van – mint némelyeknek – hozzátok szóló vagy tőletek kapott ajánlólevelekre?
2Ti vagytok a levelünk, amely be van írva szívünkbe, s amit ismer és olvas minden ember.
»
1Ezért, mivel Isten irgalmából ez a szolgálatunk, nem hátrálunk meg.
2Ellenkezőleg, mi elvetettük a szégyenletes ármánykodást, nem cselekszünk ravaszkodva, és nem hamisítjuk meg Isten igéjét, hanem az igazság nyílt hirdetésével ajánljuk magunkat minden ember lelkiismeretének Isten színe előtt.
»
1Tudjuk ugyanis, hogy ha földi sátrunk összeomlik, Istentől kapunk örök hajlékot a mennyben, amelyet nem emberkéz alkotott.
2Ezért sóhajtozunk e földi sátorban arra vágyakozva, hogy felölthessük rá mennyből való hajlékunkat,
»
1Az ő munkatársaiként buzdítunk hát benneteket: ne maradjon hiábavaló Isten kegyelme, amit befogadtatok!
2Amint ő mondja: A kedvező időben meghallgattalak, s az üdvösség napján megsegítettelek . Íme, most van a legkedvezőbb idő; íme, most van az üdvösség napja!
»
1Mivel tehát ilyen ígéreteink vannak, szeretteim, tisztítsuk meg magunkat minden testi és lelki tisztátalanságtól, és Isten félelmében tegyük teljessé megszentelődésünket!
2Adjatok helyet nekünk a szívetekben! Senkit meg nem bántottunk, senkit meg nem károsítottunk, senkit meg nem csaltunk.
»
1Hírt adunk nektek, testvérek, Isten kegyelméről, amelyet Makedónia egyházainak adott.
2Arról, hogy a nyomorúság számos próbatétele között túláradó örömük és nyomasztó szegénységük a nagylelkűség bőséges gazdagságává változott.
»
1A szentek szolgálatáról fölösleges írnom nektek.
2Hiszen ismerem készségeteket, amelyért dicsekszem veletek a makedónoknak, hogy Akhaia tavaly óta készen áll, és a ti buzgóságotok ösztönzőleg hatott legtöbbjükre.
»
1Én magam, Pál, Krisztus szelídségére és gyöngédségére kérlek titeket; én, aki szemtől szemben, úgymond, hatástalan vagyok közöttetek, viszont távollétemben erélyes hozzátok;
2kérlek titeket, hogy amikor jelen leszek, ne kelljen erélyesnek lennem, és azzal a magabiztossággal fellépnem, amellyel, úgy gondolom, bátran fel fogok lépni azokkal szemben, akik úgy vélik, hogy mi test szerint – csupán emberi szempontokat szem előtt tartva – élünk.
»
1Bárcsak elviselnétek tőlem egy kis esztelenséget! Viseljetek el engem!
2Mert a féltékenyen szerető Isten féltékenységével szeretlek titeket, ugyanis eljegyeztelek titeket egy férfival, hogy tiszta szűzként állítsalak benneteket Krisztus elé.
»
1Dicsekedni kell, bár a dicsekvés nem használ. Rátérek hát az Úrtól kapott látomásokra és kinyilatkoztatásokra.
2Ismerek egy embert Krisztusban, aki tizennégy évvel ezelőtt – testben-e, nem tudom; testen kívül, nem tudom; Isten tudja – elragadtatott a harmadik égig.
»
1Most harmadszor megyek hozzátok: Két vagy három tanú szava erősítsen meg minden vádat!
2Mint másodszori ottlétemkor előre megmondtam, és most távollétemben is előre mondom azoknak, akik előzőleg vétkeztek, de a többieknek is: ha még egyszer eljövök, nem leszek kíméletes;
»