Keresés a Bibliában

3 1Kezdjük ismét önmagunkat ajánlgatni? Vagy szükségünk van – mint némelyeknek – hozzátok szóló vagy tőletek kapott ajánlólevelekre? 2Ti vagytok a levelünk, amely be van írva szívünkbe, s amit ismer és olvas minden ember. 3Hiszen nyilvánvaló, hogy ti Krisztusnak a mi szolgálatunkra bízott levele vagytok, amely nem tintával, hanem az élő Isten Lelkével van megírva; és nem kőtáblára, hanem az emberi szívbe. 4Ekkora bizalommal vagyunk Isten iránt Krisztus által. 5Ez nem jelenti azt, hogy alkalmasak vagyunk valamire, vagy hogy bármit is a magunk erejének tulajdonítunk. Ellenkezőleg, alkalmasságunk Istentől van. 6Ő tett minket alkalmassá arra, hogy szolgái legyünk egy új szövetségnek, amelyik nem a betűé, hanem a Léleké. Mert a betű öl, a Lélek viszont életet ad.
7Ha pedig a halálnak betűkkel kőbe vésett szolgálatát oly dicsőség övezte, hogy Izrael fiai nem tudtak Mózes arcára nézni arcának semmivé foszló dicsősége miatt, 8akkor mennyivel inkább dicsőség övezi a Lélek szolgálatát? 9Hiszen ha az elítélés szolgálatában lenni dicsőség, mennyivel inkább az az üdvöt adó igazság szolgálata! 10Sőt ami ott dicsőséges volt, itt már nem is dicsőséges az azt felülmúló dicsőség miatt. 11Ha ugyanis a semmivé foszló dicsőséges, mennyivel inkább dicsőséges a maradandó.
12Mivel ilyen reményünk van, teljes nyíltsággal állunk elő; 13és nem úgy, mint Mózes, aki fátylat tett az arcára, hogy Izrael fiai ne lássák a semmivé foszló dicsőség végét. 14De gondolkodásuk is eltompult. Mind a mai napig ugyanez a fátyol borul az Ószövetség olvasására, és az csak Krisztusban tűnik el. 15Igen, mindmáig, valahányszor Mózest olvassák, fátyol borítja a szívüket. 16De ha valaki megtér az Úrhoz, a fátyol eltűnik. 17Ez „az Úr” a Lélek, és ahol az Úr Lelke, ott a szabadság. 18Mi pedig mindnyájan, miközben födetlen arccal, mintegy tükörben szemléljük az Úr dicsőségét, az Úr Lelke által egyre inkább hasonlóvá válunk a szemlélt dicsőséghez.

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző fejezet Következő fejezet


Facebook Twitter Google+ QR-kód PDF