Keresés a Bibliában

Keresés a Bibliában

KNB 590 SZIT 752 STL 166 BD 194 RUF 715 KG 367
Új kinézet Régi kinézt

Találatok a szövegekben

De én arra jártam, és megláttam, hogy véredben fetrengsz. Azt mondtam hát neked, bár csupa vér voltál: Maradj életben! Igen, azt mondtam neked, bár csupa vér voltál: Maradj életben! »
Mégsem büntetem meg leányaitokat, bár paráznák, menyeiteket sem, bár házasságtörők, mert a férfiak is paráznákhoz járnak, és együtt áldoznak a kéjnőkkel. Az ilyen értelmetlen népnek el kell pusztulnia. »
Ti kihasználjátok a nincstelent, és gabonaadót szedtek tőle. Ezért bár faragott kőből építettetek házakat, nem fogtok bennük lakni, bár gyönyörű szőlőket ültettetek, nem isszátok azok borát. »
bár eladta magát, legyen visszaváltható; bármelyik rokona visszaválthatja őt. »
ahol megkísértettek engem őseitek, próbára tettek, bár látták tetteimet. »
ahol megkísértettek engem őseitek, próbára tettek, bár látták tetteimet negyven éven át. »
Amikor az ÚR megérezte a kedves illatot, ezt mondta magában az ÚR: Nem átkozom meg többé a földet az ember miatt, bár gonosz az ember szívének szándéka ifjúságától fogva, és nem irtok ki többé minden élőt, ahogyan most cselekedtem. »
Ábrahám újból megszólalt: Tudom, merész dolog, hogy szólok az én Uramnak, bár én csak por és hamu vagyok. »
Itt van a közelben ez a kis város, hadd fussak oda! Bár kicsi, hadd meneküljek oda, hogy életben maradjak! »
Jákób Penúélnak nevezte el azt a helyet, és ezt mondta: Bár láttam Istent színről színre, mégis életben maradtam. »
Bár az asszony nap mint nap ezt mondogatta Józsefnek, ő mégsem engedett neki, és nem feküdt mellé, hogy vele legyen. »
Bár a gyomrukba kerültek, nem lehetett észrevenni, hogy a gyomrukba kerültek, mert a külsejük ugyanolyan rút maradt, mint azelőtt. Akkor fölébredtem. »
Én azonban megkeményítem a fáraó szívét, és bár sok jelet és csodát teszek Egyiptom földjén, »
Amikor a fáraó elbocsátotta a népet, Isten nem a filiszteusok országa felé vezette őket, bár arra közelebb lett volna. Isten ugyanis azt gondolta: Nehogy megbánja a nép a dolgot, ha harcot lát, és visszatérjen Egyiptomba! »
Most azért, ha engedelmesen hallgattok szavamra, és megtartjátok szövetségemet, akkor, bár enyém az egész föld, valamennyi nép közül ti lesztek az én tulajdonom. »
Izráel fiainak a vezetőire nem emelt kezet, bár látták az Istent, amikor színe előtt ettek és ittak. »
Megtartja irgalmát ezer nemzedéken át, megbocsátja a bűnt, hitszegést és vétket. Bár nem hagyja egészen büntetés nélkül, hanem megbünteti az atyák bűnéért a fiakat és a fiak fiait is három, sőt négy nemzedéken át. »
és ezt mondta: Ó, Uram, ha elnyertem jóindulatodat, járj közöttünk, Uram! Mert bár keménynyakú nép ez, bocsásd meg mégis bűnünket és vétkeinket, és tégy tulajdonoddá bennünket! »
Ha azzal vétkezik valaki, hogy hallotta a kimondott átkot, és bár ő tanú, mert látott vagy megtudott valamit, de mégsem tesz vallomást, akkor őt bűn terheli. »
Két férfi azonban a táborban maradt: az egyiknek Eldád, a másiknak Médád volt a neve. Rájuk is kiáradt a lélek, mert ők is az összeírtak között voltak, bár nem mentek ki a sátorhoz. Ők a táborban kezdtek prófétálni. »
Bár Káléb csitította a népet, amely Mózes ellen fordult, mert ezt mondta: Bátran fölmehetünk és elfoglalhatjuk, mert le tudjuk győzni őket, »
Az ÚR türelme hosszú, szeretete nagy, megbocsátja a bűnt és a hitszegést; bár nem hagyja egészen büntetés nélkül, hanem megbünteti az atyák bűnéért a fiakat is, három, sőt négy nemzedéken át. »
Ők azonban vakmerően fölmentek a hegyvidék magaslataira, bár az ÚR szövetségének a ládája és Mózes ki sem mozdultak a táborból. »
Ki számolhatja meg Jákóbot – hiszen annyian vannak, mint a porszemek – és Izráelnek csak a negyedét is? Bár úgy halnék meg, mint az igazak, és úgy érne véget az életem, akár az övék! »
Látom őt, de nem most, szemlélem, bár nincs közel. Csillag jön fel Jákóbból, jogar támad Izráelből. Bezúzza Móáb halántékát és a koponyáját Sét összes fiának. »
És bár olyan sokan voltatok, mint égen a csillag, kevesen maradnak meg közületek, mert nem hallgattál Istenednek, az ÚRnak a szavára. »
Azután lefelé megy a határ a Káná-patak felé a pataktól délre. Ezek a városok Efraimnak jutottak, bár Manassé városai között voltak. Manassé határa a pataktól északra volt, és a tengernél végződött. »
Ezért így szól az ÚR, Izráel Istene: Bár határozottan megmondtam, hogy a te házad népe, a te családod fog örökké színem előtt járni, most mégis így szól az ÚR: Nem így lesz! Mert akik engem dicsőítenek, azoknak dicsőséget szerzek, de akik engem megvetnek, gyalázatra jutnak. »
Dávid tehát erősebb volt a filiszteusnál, bár csak parittyája és köve volt: legyőzte a filiszteust, és megölte, pedig még kard sem volt Dávidnál. »
Nézd csak, atyám, itt van a köpenyed sarka a kezemben. Amikor levágtam a köpenyed sarkát, nem gyilkoltalak meg. Értsd meg ebből, és lásd be, hogy nem akarok semmi rosszat vagy hűtlenséget elkövetni ellened, és nem vétkeztem ellened, bár te a vesztemre törsz, hogy elvedd az életemet. »
Azután ezt mondta Dávidnak: Te igazabb vagy nálam, mert te jól bántál velem, bár én rosszul bántam veled. »
Akkor ezt mondta nekem: Állj ide mellém, és ölj meg, mert szédülés fogott el, bár még magamnál vagyok. »
De a király ezt felelte Absolonnak: Ne menjünk el, fiam, mindnyájan, hogy ne legyünk a terhedre! És bár unszolta őt, nem akart elmenni, hanem megáldotta őt. »
Sőt kővel hajigálta Dávidot és Dávid király embereit, bár jobbról és balról ott volt az egész hadinép és az egész testőrség. »
Megmentett engem ellenségem hatalmából, gyűlölőimtől, bár erősebbek voltak nálam. »
Ugyanő vágott le egy nagy termetű egyiptomi embert, bár az egyiptomi kezében lándzsa volt, ő meg csak bottal ment rá. De kiragadta az egyiptomi kezéből a lándzsát, és a saját lándzsájával ölte meg. »
Eljutott ennek a híre Jóábhoz. Jóáb ugyanis Adónijjához csatlakozott, bár azelőtt Absolonhoz nem csatlakozott. Ezért bemenekült Jóáb az ÚR sátrába, és megragadta az oltár szarvait. »
Így alázom meg Dávid utódait, bár nem örökre. »
Bár az áldozóhalmok nem szűntek meg, Ászá szíve teljesen az ÚRé volt egész életében. »
Azt tette, amit rossznak lát az ÚR, bár nem annyira, mint apja és anyja, mert eltávolította Baal szent oszlopát, amelyet apja készíttetett. »
De ő így felelt: Az élő ÚRra mondom, akinek a szolgálatában állok, hogy nem fogadok el semmit! Bár unszolta, hogy fogadja el, ő hajthatatlan maradt. »
Elizeus ezt mondta neki: Menj, és mondd azt neki, hogy bizonyosan felépül. Bár az ÚR velem megláttatta, hogy meg fog halni. »
Azt tette, amit helyesnek lát az ÚR, bár nem annyira, mint ősatyja, Dávid, hanem mindent csak úgy tett, ahogyan apja, Jóás. »
Azt tette, amit rossznak lát az ÚR, bár nem annyira, mint Izráel korábbi királyai. »
Bár Júda sem tartotta meg Istenének, az ÚRnak a parancsolatait, hanem Izráel szokásai szerint élt, úgy, ahogyan ott viselkedtek. »
Így történt, hogy bár félték az URat, de az áldozóhalmokon is alkalmaztak maguk közül való papokat, akik az áldozóhalmokon levő templomokban tevékenykedtek. »
Akkor betörtek a városba. A harcosok azonban éjszaka mind kimenekültek a két várfal közötti kapun át, amely a király kertje mellett van, és bár a káldeusok ott voltak körös-körül a város alatt, kijutottak az Arábá-völgy felé vezető útra. »
mert Júda hatalmasabb volt testvéreinél, és a fejedelem is belőle származott, bár az elsőszülöttségi jog Józsefet illette. »
Ugyanő vágott le egy öt könyök magas egyiptomi embert, bár az egyiptomi kezében akkora lándzsa volt, mint a szövőszék tartófája. Ő meg csak bottal ment rá, de kiragadta az egyiptomi kezéből a lándzsát, és a saját lándzsájával ölte meg. »
Merárí fiai közül Hószának is voltak fiai. Simrí volt az első; bár nem ő volt az elsőszülött, apja őt tette meg elsőnek. »
Maakát, Absolon leányát jobban szerette Roboám valamennyi feleségénél és másodfeleségénél, bár tizennyolc feleséget és hatvan másodfeleséget tartott, és nemzett huszonnyolc fiút és hatvan leányt. »
Bár az áldozóhalmok nem szűntek meg Izráelben, Ászának tiszta volt a szíve egész életében. »
Bár volt benned valami jó is, mert kiirtottad az országból a szent fákat, és állhatatos szívvel kerested az Istent. »
Bár kevés emberrel tört be az arám sereg, mégis igen nagy haderőt adott kezükbe az ÚR, mivel ezek elhagyták őseik Istenét, az URat. Így hajtották végre Jóáson az ítéletet. »
mindenkinek, aki kész volt arra, hogy az ÚRistenhez, ősei Istenéhez folyamodjék, bár nem volt olyan tiszta, ahogyan a szentélyhez illik! »
A régi helyén állították föl az oltárt, és bár rettegtek a tartományok népétől, égőáldozatokat mutattak be rajta az ÚRnak: reggeli és esti égőáldozatokat. »
A hetedik hónap első napjától kezdtek égőáldozatokat bemutatni az ÚRnak, bár az ÚR templomának az alapkövét még nem rakták le. »
És bár a mi testünk épp olyan, mint honfitársainké, és a mi fiaink épp olyanok, mint az ő fiaik, mégis rabszolgáknak kell eladnunk fiainkat és leányainkat. Vannak is már így eladott leányaink, de mi tehetetlenek vagyunk, mert mezőnk és szőlőnk már a másé. »
És bár országukban javaiddal halmoztad el, tágas és kövér földdel ajándékoztad meg őket, mégsem szolgáltak téged, és nem tértek meg gonosz cselekedeteikből. »
és berendezett neki egy nagy kamrát, bár ott azelőtt az adományokat, a tömjént és az edényeket meg a lévitáknak, az énekeseknek és a kapuőröknek rendelt gabona, must és olaj tizedét és a papoknak szánt felajánlásokat szokták tartani. »
Erre ezt mondta az ÚR a Sátánnak: Észrevetted-e szolgámat, Jóbot? Nincs hozzá fogható a földön. Feddhetetlen és becsületes ember, féli az Istent, és kerüli a rosszat. Még most is kitartóan feddhetetlen, bár felingereltél ellene, hogy ok nélkül tönkretegyem. »
Bár először kicsiny voltál, végül igen naggyá leszel. »
Miért is hoztál ki anyám méhéből? Bár kimúltam volna, és szem ne látott volna! »
Saját magam látom meg őt, tulajdon szemeim látják meg, nem valaki más, bár veséim is megemésztetnek. »
Bár nagy bőségben él, szorult helyzetbe jut, egyszerre sújt le rá az összes nyomorúság. »
Bár tudnám, hogy hol találom Istent! Elmennék a trónusáig, »
Bár sokáig tartana Jób próbatétele, mivel úgy felelt, mint az álnokok! »
Még nem látják a napfényt, bár az ragyog a fellegek mögött, de szél támad, és kitisztul. »
Sokan mondják: Bár jó napokat látnánk, és ránk ragyogna orcád világossága, URunk! »
Megmentett engem ellenségem hatalmától, gyűlölőimtől, bár erősebbek nálam. »
Bár mindez ránk szakadt, nem feledtünk el téged, nem szegtük meg szövetségedet. »
Bár életében áldottnak tartja magát, és dicsérik, hogy jól megy sora, »
Bár reggel, délben, este gondban vagyok, és sóhajtozom, ő meghallja hangomat. »
Megszabadít engem támadóimtól, hogy békességem legyen, bár sokan vannak ellenem. »
Bár nincs semmi bűnöm, sietnek, hogy rám rontsanak. Serkenj föl, jöjj ide, láss meg! »
Csak te, Istenünk, noha elvetettél minket, te, Istenünk, bár nem jársz seregeinkkel! »
Igazságodról beszél a szám és szabadító tetteidről mindennap, bár nem tudom felsorolni őket. »
De nem hagytak fel kívánságaikkal, bár még szájukban volt az étel. »
URunk, Istenünk, te válaszoltál nekik, megbocsátó Istenük voltál, bár megtoroltad tetteiket. »
Csak te, Istenünk, noha elvetettél minket, te, Istenünk, bár nem jársz seregeinkkel! »
Bár lenne szívem tökéletes rendelkezéseid szerint, hogy ne valljak szégyent! »
Bár olyan vagyok, mint a füstre tett tömlő, nem feledkezem meg rendelkezéseidről. »
Bár kicsiny és megvetett vagyok, utasításaidat mégsem felejtem el. »
Bár fenséges az ÚR, meglátja a megalázottat, és messziről megismeri a fennhéjázót. »
Alaktalan testemet már látták szemeid; könyvedben minden meg volt írva, a napok is, amelyeket nekem szántál, bár még egy sem volt meg belőlük. »
Bár megölnéd, Istenem, a bűnöst, és távoznának tőlem a vérontó emberek! »
Bár nincs vezére, elöljárója vagy uralkodója, »
Ezért megy fogságba népem, bár még nem tudja. Éhen halnak előkelői, a köznép pedig szomjan eleped. »
Ahogyan elérte kezem a bálványok országait, bár több bálványszobruk volt, mint Jeruzsálemnek és Samáriának, »
Azon a napon ezt fogod mondani: Hálát adok neked, URam, mert bár haragudtál rám, elmúlt a haragod, és megvigasztaltál. »
Bár vezetői voltak már Cóanban, és követei Hánészig jutottak, »
De még vár az ÚR, hogy megkegyelmezhessen, készen áll arra, hogy irgalmazhasson. Mert bár ítélő Isten az ÚR, boldogok mindazok, akik benne reménykednek. »
És bár szűkösen adott kenyeret, és kimérte a vizet az Úr, nem állítják többé félre tanítódat, hanem saját szemeddel láthatod tanítódat. »
Jaj annak, aki perbe száll alkotójával, bár csak egy a földből készült cserépedények között! Mondhatja-e formálójának az agyag: Mit csinálsz? – és a készítmény ezt: Nem ügyes a kezed!? »
A bűnösök közt adtak sírt neki, a gazdagok közé jutott halála után, bár nem követett el gonoszságot, és nem beszélt álnokul. »
Bár még sötétség borítja a földet, sűrű homály a nemzeteket, de fölötted ott ragyog az ÚR, dicsősége meglátszik rajtad. »
Idegenek építik várfalaidat, és királyaik szolgálatodra állnak. Bár haragomban megvertelek, de most kegyelmesen irgalmazok neked. »
Bár elhagyott és gyűlölt voltál, feléd sem járt senki, de majd örökre fenségessé teszlek, és örvendezhetsz majd nemzedékről nemzedékre. »
És bár látta, hogy a sok házasságtörés miatt elbocsátottam az elpártolt Izráelt, és kiadtam válólevelét, mégsem félt húga, a hűtlen Júda, hanem elkezdett ő is paráználkodni. »
Térjetek meg, elpártolt fiaim! Meggyógyítlak benneteket, bár elpártoltatok. Itt vagyunk, eljöttünk hozzád, mert te vagy, URam, a mi Istenünk! »
Mert ezt mondja az ÚR: Sivár lesz az egész ország, bár véget nem vetek neki. »
Most pedig, mivel ilyen dolgokat követtetek el – így szól az ÚR –, bár én intettelek benneteket, idejében intettelek, de ti nem hallgattatok rám, szóltam nektek, de nem válaszoltatok, »
Amikor elmondod nekik mindezt, nem fognak hallgatni rád, és bár szólsz nekik, nem fognak válaszolni. »
Ezt mondta Jeremiás próféta: Ámen! Bár megtenné ezt az ÚR, és teljesítené az ÚR a szavaidat, amelyben azt prófétáltad, hogy az ÚR házának edényei és azok, akik fogságba mentek, mind visszakerülnek Babilonból erre a helyre! »
A hátukat fordították felém, és nem az arcukat; bár tanítottam őket, idejében tanítottam, de nem fogadták meg engedelmesen az intést. »
Mert nem hagyta magára Izráelt és Júdát Istenük, a Seregek URa, bár megtelt országuk vétekkel Izráel Szentjével szemben. »
Akkor betörtek a városba. A harcosok azonban éjszaka mind kimenekültek a városból a két várfal közt levő kapun át, amely a király kertje mellett van, és bár a káldeusok ott voltak körös-körül a város alatt, kijutottak az Arábá-völgy felé vezető útra. »
Te pedig, emberfia, készíts egy fogolynak való batyut, és készülj fogságba nappal, a szemük láttára, majd indulj el a lakóhelyedről egy másik helyre, a szemük láttára! Talán most látni fognak, bár engedetlen nép ez! »
Az volt a bűne a húgodnak, Sodomának, hogy bár fenségben, kenyérbőségben és zavartalan békességben volt része neki és lányainak, a nincstelent és a szegényt mégsem támogatta. »
Akkor visszagondolsz majd a tetteidre, és szégyenkezni fogsz. Magadhoz fogadod nővéreidet és húgaidat, én pedig leányaiddá teszem őket, bár ők nem tartoznak a veled kötött szövetséghez. »
Nem fog megmenekülni, mert semmibe vette a hűségesküt, és megszegte a szövetséget. Bár kezet adott rá, mégis elkövette ezt! »
bár apja mindezt nem követte el: eszik a hegyeken bemutatott áldozatból, tisztátalanná teszi felebarátja feleségét, »
akkor letaszítalak a sírba roskadókhoz, a hajdan élt emberekhez, és ott kell laknod a föld mélyében, az ősidők óta puszta helyen, a sírba roskadóknál; lakatlan leszel, bár ékessé tettelek az élők földjén. »
Így szól az én Uram, az ÚR: Bár azt mondják, hogy emberevő föld vagy, mert el szoktad pusztítani a rajtad élő népeket, »
De te, Bélsaccar, aki a fia vagy, nem aláztad meg magadat, bár mindezt tudtad. »
Hatalmas lesz az ereje, bár nem a maga erejéből. Szörnyű módon fog pusztítani, minden tette sikerül. Pusztítja az erőseket és a szentek népét. »
Urunk, bár mindenben igazad van, forduljon el lángoló haragod városodtól, Jeruzsálemtől és a szent hegyedtől! Mert a mi vétkeink és elődeink bűne miatt gyalázzák Jeruzsálemet és népedet mindazok, akik körülöttünk élnek. »
Tudd meg azért, és értsd meg: Attól fogva, hogy elhangzott a kijelentés Jeruzsálem újjáépüléséről, hét hét telik majd el a fejedelem felkenéséig. Azután még hatvankét hét, és bár viszontagságos idők jönnek, a terek és a falak újjáépülnek. »
Amikor ezt a sereget elhurcolják, felfuvalkodik, és bár ezreket ejt el, hatalma nem lesz tartós. »
Ezt mondta nekem az ÚR: Szeresd csak tovább azt az asszonyt, aki más szeretője és házasságtörő, ahogyan az ÚR szereti Izráel fiait, bár más istenekhez fordulnak, és szeretik a mazsolás süteményt. »
Bár kitűnik szépségével testvérei közül, eljön majd a keleti szél, az ÚR szele, mely a puszta felől támad, kiszárítja kútját, elapasztja forrását, megfosztja kincseitől, minden értékétől. »
Az én Uram, az ÚR szemmel tartja a vétkes országot. Eltörlöm azt a föld színéről! Bár mégsem pusztítom ki egészen Jákób házát – így szól az ÚR. »
Te pedig, efrátai Betlehem, bár a legkisebb vagy Júda nemzetségei között, mégis belőled származik az, aki uralkodni fog Izráelen. Származása visszanyúlik a hajdani időkbe, a távoli múltba. »
Látja majd ezt ellenségem, és szégyen borítja el, bár most ezt kérdezi tőlem: Hol van az ÚR, a te Istened? Saját szememmel látom majd, hogy összetapossák, akár az utca sarát! »
bár puszta volt az ország lakói miatt, tetteik gyümölcseképpen. »
Visszaadja az ÚR Jákób méltóságát, Izráel méltóságát, bár rablók rabolták ki őket, levagdalták ágaikat. »
Mit használ a bálványszobor? – hiszen csak szobrász formálta! Mit ér az istenszobor? – hamis útmutatást ad! Bár bízott benne, aki megformálta, csak néma bálványt készített. »
Összegyűjtöm azokat, akik szomorkodnak, mert nem ünnepelhetnek, bár közületek valók, és gyalázatot kell elszenvedniük. »
Ezt mondja a Seregek Ura: Bár lehetetlennek tartja a megmaradt nép, hogy ez így legyen abban az időben, az én számomra ez mégsem lehetetlen – így szól a Seregek Ura. »
És bár szitokszóként emlegettek titeket a népek, Júda háza és Izráel háza, én megsegítelek benneteket, úgyhogy áldássá lesztek. Ne féljetek, legyetek erősek! »
Mert ezt mondja a Seregek Ura: Bár úgy határoztam, hogy veszedelmet hozok rátok, mert elődeitek haragra ingereltek engem – így szól a Seregek Ura –, és azt nem is vontam vissza, »
Bár szétszórtam őket a népek közé, ők a távolban is gondolnak rám, életben maradnak, és visszatérnek fiaikkal együtt. »
mert Heródes félt Jánostól, akiről tudta, hogy igaz és szent ember, ezért védelmébe vette; bár hallgatva őt gyakran zavarba jött, mégis szívesen hallgatta. »
bár maga Jézus nem keresztelt, hanem a tanítványai –, »
bár maga Jézus tett bizonyságot arról, hogy nincs becsülete a prófétának a saját hazájában. »
Ő így válaszolt: Hogy bűnös-e, nem tudom. Egyet tudok: bár vak voltam, most látok. »
Már nem sokat beszélek veletek, mert eljön e világ fejedelme, bár felettem nincs hatalma. »
Aznap, amikor beesteledett, a hét első napján, ott, ahol összegyűltek a tanítványok, bár a zsidóktól való félelem miatt az ajtók zárva voltak, eljött Jézus, megállt középen, és így szólt hozzájuk: Békesség nektek! »
Nyolc nap múlva ismét benn voltak a tanítványai, és Tamás is velük. Bár az ajtók zárva voltak, bement Jézus, megállt középen, és ezt mondta: Békesség nektek! »
Simon Péter beszállt, és kivonta a partra a hálót, amely tele volt nagy halakkal, szám szerint százötvenhárommal; és bár ilyen sok volt, nem szakadt el a háló. »
akik bár angyalok által kaptátok a törvényt, mégsem tartottátok meg. »
Bár semmiféle halálos bűnt nem találtak benne, mégis azt követelték Pilátustól, hogy ölesse meg. »
bár nem hagyta magát bizonyság nélkül, mert jótevőtök volt, a mennyből esőt adott nektek és termést hozó időket, bőven adott nektek eledelt és szívbéli örömet. »
hogy – bár Pál ezt nem akarja – a kedvükért vitesse Pált Jeruzsálembe. Mert azt a tervet szőtték ellene, hogy megölik útközben. »
Három nap múlva magához hívatta a zsidók ottani elöljáróit. Amikor ezek összegyűltek, így szólt hozzájuk: Férfiak, testvéreim, bár semmit sem vétkeztem e nép ellen, vagy ősi szokásaik ellen, Jeruzsálemben mégis foglyul adtak engem a rómaiak kezébe. »
mert bár Istent ismerték, mégsem dicsőítették vagy áldották mint Istent, hanem hiábavalóságokra jutottak gondolkodásukban, és sötétség borult oktalan szívükre. »
Még az igazért is aligha halna meg valaki, bár a jóért talán még vállalja valaki a halált. »
Mert a törvényig is volt bűn a világban, bár a bűn nem róható fel, ha nincs törvény. »
Ha pedig Krisztus bennetek van, bár a test halott a bűn miatt, a Lélek élet az igazság miatt. »
Most tehát azt írom nektek, hogy ne tartsatok kapcsolatot azzal, akit bár testvérnek neveznek, de parázna vagy nyerészkedő, bálványimádó vagy rágalmazó, részeges vagy harácsoló. Az ilyennel még együtt se egyetek! »
Mert bár én mindenkivel szemben szabad vagyok, magamat mégis mindenkinek szolgájává tettem, hogy minél többeket megnyerjek. »
Mert ahogyan a test egy, bár sok tagja van, de a test valamennyi tagja, noha sokan vannak, mégis egy test, ugyanúgy a Krisztus is. »
Így bár sok tagja van, mégis egy a test. »
A szeretet soha el nem múlik. De legyen bár prófétálás: el fog töröltetni; legyen nyelveken szólás: meg fog szűnni; legyen ismeret: el fog töröltetni. »
Amikor pedig megérkeztem Tróászba Krisztus evangéliumának hirdetésére, bár az Úr kaput nyitott előttem, »
Őt szeretitek, pedig nem láttátok, őbenne hisztek, bár most sem látjátok, és kimondhatatlan, dicsőült örömmel örvendeztek, »
Ezért ezekre mindig emlékeztetni foglak titeket, bár ismeritek mindezt, és a megismert igazsághoz szilárdan ragaszkodtok. »
Szabadságot ígérnek nekik, bár maguk a romlottság szolgái, mert mindenki rabja lesz annak, ami legyőzte. »
hogy bár a szívünk elítél, Isten mégis nagyobb a mi szívünknél, és mindent tud. »
Emlékeztetni akarlak pedig titeket arra, jóllehet minderről tudtok, hogy bár az Úr egykor kiszabadította népét Egyiptom földjéről, azokat, akik nem hittek, később elpusztította. »
Tudok cselekedeteidről. Íme, nyitott ajtót adtam eléd, amelyet senki sem zárhat be, mert bár kevés erőd van, mégis megtartottad az én igémet, és nem tagadtad meg az én nevemet. »
Ekkor Jeremiás hívta Bárúkot, Nérijjá fiát, Bárúk pedig leírta Jeremiás diktálása után az irattekercsre az ÚRnak mindazokat az igéit, amelyeket kijelentett neki. Bárúk felolvassa a jövendölést a templomban »
Ezek után történt, hogy Isten próbára tette Ábrahámot, és megszólította: Ábrahám! Ő pedig így felelt: Itt vagyok. Isten próbára teszi Ábrahám hitét »
Ezt az igét mondta Jeremiás próféta Bárúknak, Nérijjá fiának, amikor leírta egy könyvbe Jeremiás beszédeit az ő diktálása nyomán, Jójákímnak, Jósiás fiának, Júda királyának a negyedik esztendejében: A próféta vigasztalja Bárúkot »
A Bárány és kísérete a Sion hegyén És láttam: íme, a Bárány ott állt a Sion hegyén, és vele száznegyvennégyezren, akiknek a homlokára az ő neve és Atyjának a neve volt felírva. »
Tisztátalan lesz minden, amire ezek közül bármelyiknek a teteme ráesik: bármilyen faeszköz vagy ruha, bőr vagy zsák, bármilyen eszköz, amellyel dolgozni szoktak. Vízbe kell tenni, és legyen tisztátalan estig, azután tiszta lesz. »
Csinálj magadnak bárkát góferfából, készíts rekeszeket a bárkában, és vond be kívül-belül szurokkal! »
Ablakot is csinálj a bárkára: egy könyökre hagyd azt felülről! A bárka ajtaját az oldalára helyezd! Készíts bele egy alsó, egy középső és egy felső emeletet! »
De a galamb nem tudott leszállni, ezért visszatért hozzá a bárkába. Víz borította ugyanis az egész földet. Ő pedig kinyújtotta a kezét, megfogta, és bevette magához a bárkába. »
Mondjátok meg Izráel egész közösségének: Ennek a hónapnak a tizedikén vegyen magának családonként mindenki egy bárányt, házanként egy-egy bárányt. »
Ha egy házban kevesen vannak egy bárányra, akkor a legközelebbi szomszédjukkal együtt vegyenek a lélekszámnak megfelelően. Vegyétek számításba, hogy ki mennyit tud enni a bárányból. »
Az egyik bárányt reggel készítsd el, a másik bárányt pedig estefelé készítsd el! »
Ha valaki hozzáér bármely tisztátalan dologhoz: emberi tisztátalansághoz, vagy tisztátalan állathoz, vagy bármi tisztátalan utálatossághoz, és mégis eszik a békeáldozat húsából, amely az ÚRé, azt az embert ki kell irtani népe közül. »
Ha az ilyen edényből víz kerül bármilyen ehető ételre, tisztátalan lesz, és minden ilyen edényben tisztátalan lesz bármilyen megiható ital. »
Mondd nekik: Ha bárki a ti utódaitok közül, bármely nemzedéketekből akkor közelít a szent adományokhoz, amelyeket Izráel fiai az ÚRnak szentelnek, amikor éppen tisztátalan, azt az embert ki kell irtani előlem. Én vagyok az ÚR! »
Mutassa be áldozatát az ÚRnak: egy egyéves hibátlan hím bárányt égőáldozatul, egy egyéves hibátlan nőstény bárányt vétekáldozatul, egy hibátlan kost békeáldozatul, »
Az egyik bárányt reggel készítsd el, a másik bárányt pedig estefelé készítsd el, »
a hét bárányhoz pedig bárányonként egy-egy tizedet adjatok. »
a hét bárányhoz pedig bárányonként egy-egy tized vékával adjatok. »
a hét bárányhoz pedig egytized vékával bárányonként. »
a hét bárányhoz pedig bárányonként egy-egy tized vékával adjatok. »
egy-egy tized vékával pedig egy bárányhoz mind a tizennégy báránynál. »
Vásárolj a pénzen bármit, amit kívánsz: marhát vagy juhot, bort vagy egyéb részegítő italt, bármit, amit csak megkívánsz, és egyél ott Istenednek, az ÚRnak színe előtt, és örvendezz házad népével együtt! »
Ha egy lévita bárhonnan Izráelből, bármelyik lakóhelyedről, ahol jövevényként él, el akar majd jönni arra a helyre, amelyet kiválaszt az ÚR, hadd jöjjön el, amikor csak kívánja, »
Reggel azt mondod: Bárcsak este volna! Este meg azt mondod: Bárcsak reggel volna! Mert rettegés tartja fogva szívedet amiatt, amit látnod kell. »
Akkor ezt mondta Debóra Báráknak: Támadj, mert ezen a napon kezedbe adja az ÚR Siserát! Az ÚR vonul előtted! Bárák lejött a Tábór-hegyről, és mögötte a tízezer ember. »
Gedeon követeket küldött Efraim egész hegyvidékére ezzel az üzenettel: Kerüljetek Midján elé, és foglaljátok el előlük a vízhez, a Jordánhoz vezető utat Bét-Báráig! Fegyverbe szólítottak erre Efraimból mindenkit, és ők elfoglalták a vízhez, a Jordánhoz vezető utat Bét-Báráig. »
Majd így folytatta Absolon: Bárcsak engem tennének bíróvá ebben az országban! Akkor bárki jönne hozzám, akinek peres ügye van, én igazságot szolgáltatnék neki. »
A megmaradtak Afék városába menekültek, de a várfal rászakadt a megmaradt huszonhétezer emberre. Benhadad is a városba menekült, és szobáról szobára bujkált. »
Míkájehú így felelt: Majd meglátod azon a napon, amikor rejtekhelyet keresve szobáról szobára mész. »
Míkájehú így felelt: Majd meglátod azon a napon, amikor rejtekhelyet keresve szobáról szobára mész. »
Bárcsak leírnák szavaimat, bárcsak följegyeznék egy könyvbe, »
Ekkor elküldték a vezető emberek Bárúkhoz Jehúdít, Netanjá fiát, Selemjá unokáját, Kúsí dédunokáját ezzel az üzenettel: Vedd magadhoz a tekercset, amelyet felolvastál a nép előtt, és gyere ide! Bárúk, Nérijjá fia magához vette a tekercset, és elment hozzájuk. »
De köztetek is igazságot teszek, juhaim – így szól az én Uram, az ÚR –, bárány és bárány között, kosok és bakok között. »
Ezért így szól az én Uram, az ÚR: Majd én igazságot teszek kövér bárány és sovány bárány között. »
De én megszabadítom juhaimat, és nem esnek többé zsákmányul, mert igazságot teszek bárány és bárány között! »
Íme, a hajókat, bármilyen nagyok, és bármilyen erős szelek hajtják is őket, egy egész kis kormányrúddal oda lehet irányítani, ahová a kormányos akarja. »
Ők azok, akik nem szennyezték be magukat nőkkel, mert szüzek, akik követik a Bárányt, ahova csak megy, akik áron vétettek meg az emberek közül, Istennek és a Báránynak szánt zsengeként, »
Ezek a Bárány ellen fognak harcolni, a Bárány azonban legyőzi őket, mert uraknak Ura és királyoknak Királya; és akik vele vannak, azok az elhívottak, a választottak és a hűségesek. »
Ábel is vitt elsőszülött bárányaiból, azok kövérjéből. Az ÚR rátekintett Ábelre és áldozatára, »
Íme, elűztél ma erről a termékeny vidékről, és el kell rejtőznöm színed elől. Bujdosó és kóborló lettem a földön, és meggyilkolhat bárki, aki rám talál. »
Nóé bárkát épít »
Így készítsd el: a bárka hossza háromszáz könyök legyen, szélessége ötven könyök, magassága pedig harminc könyök! »
Veled azonban szövetségre lépek: menj be a bárkába fiaiddal, feleségeddel és fiaid feleségeivel együtt! »
És vigyél be a bárkába minden élőlényből, mindenből kettőt-kettőt, hogy életben maradjanak veled együtt: hímek és nőstények legyenek! »
Az ÚR akkor ezt mondta Nóénak: Menj be egész házad népével a bárkába, mert csak téged látlak igaznak ebben a nemzedékben! »
Bement tehát Nóé fiaival, feleségével és fiainak feleségeivel a bárkába az özönvíz elől. »
kettő-kettő bement Nóéhoz a bárkába: hím és nőstény, ahogyan megparancsolta Isten Nóénak. »
Ugyanazon a napon bement Nóé és Nóé fiai: Sém, Hám és Jáfet meg Nóé felesége és fiainak három felesége a bárkába, »
Kettő-kettő ment be Nóéhoz a bárkába mindenféle élőlényből. »
Amikor már negyven napja tartott az özönvíz a földön, annyira megnövekedett a víz, hogy nekifeszült a bárkának, és az fölemelkedett a földről. »
A víz egyre áradt és növekedett a földön, úgyhogy a bárka a víz színén úszott. »
Eltörölt az Isten minden élőt, ami a föld színén volt, embert és állatot, csúszómászót és égi madarat. Mindent eltörölt a földről, csak Nóé maradt meg, és azok, akik vele voltak a bárkában. »
Isten azonban nem feledkezett meg Nóéról, sem azokról a vadállatokról és jószágokról, amelyek vele voltak a bárkában. Szelet bocsátott Isten a földre, és a víz apadni kezdett. »
A bárka pedig a hetedik hónap tizenhetedik napján megfeneklett az Ararát hegységben. »
Negyven nap múlva kinyitotta Nóé a bárka ablakát, amelyet csinált, »
Várakozott még újabb hét napig, és ismét kiengedte a galambot a bárkából. »
A hatszázegyedik esztendőben az első hónap első napjára fölszáradt a víz a földről. Ekkor Nóé eltávolította a bárka fedelét, és látta, hogy már fölszáradt a föld. »
Jöjj ki a bárkából feleségeddel, fiaiddal és fiaid feleségeivel együtt! »
Minden élőlény, minden csúszómászó, minden madár, minden, ami mozog a földön, csoportonként kijött a bárkából. »
meg minden élőlénnyel, amely veletek van: madárral, jószággal és minden szárazföldi vaddal, mindennel, ami a bárkából kijött, minden földi élőlénnyel. »
Ezek voltak Nóé fiai, akik kijöttek a bárkából: Sém, Hám és Jáfet. Hám Kánaán ősatyja. »
És ezt mondta Ábrahám az Istennek: Bárcsak Izmael életét oltalmaznád! »
Amikor vándorútra indított engem Isten apám házából, ezt kértem tőle: Azzal mutasd meg szeretetedet irántam, hogy bárhová megyünk, mindenütt azt mondod rólam, hogy a bátyád vagyok! »
De Isten ezt mondta Ábrahámnak: Ne bánkódj a fiú és a szolgálóleányod miatt! Bármit mond neked Sára, hallgass a szavára, mert Izsákot fogják a te utódodnak nevezni. »
De Ábrahám különállított a nyájból hét bárányt. »
Abímelek megkérdezte Ábrahámtól: Mire való ez a hét bárány, amelyeket különállítottál? »
Ő azt felelte: Fogadd el tőlem ezt a hét bárányt, annak bizonyságául, hogy én ástam ezt a kutat. »
Egyszer csak Izsák megszólította apját, Ábrahámot: Apám! Ő ezt felelte: Itt vagyok, fiam. Izsák megkérdezte: Itt van a tűz meg a fa, de hol van a bárány az áldozathoz? »
Ábrahám azt mondta: Isten majd gondoskodik bárányról az áldozathoz, fiam. Így mentek tovább ketten együtt. »
Amikor ma a forráshoz értem, ezt mondtam: URam, Ábrahámnak, az én uramnak Istene! Bárcsak szerencséssé tennéd utamat, amelyen járok! »
Izsák ezt mondta: Lásd, én megöregedtem, bármikor meghalhatok. »
Ez a kő pedig, amelyet szent oszlopként állítottam föl, Isten háza lesz, és bármit adsz nekem, a tizedét neked adom. »
Lábán azt felelte neki: Bárcsak elnyerném jóindulatodat! Megtudtam a jelekből, hogy teérted áldott meg engem az ÚR. »
Lábán azt felelte Jákóbnak: A leányok az én leányaim, a fiúk az én fiaim, a nyáj az én nyájam, minden az enyém, amit látsz. De tehetnék-e most már bármit is a magam leányai ellen vagy fiaik ellen, akiket szültek?! »
Kérjetek tőlem bármekkora mátkapénzt és ajándékot, megadom, amennyit kívántok, csak adjátok hozzám feleségül a leányt! »
Ezzel teszlek titeket próbára: a fáraó életére esküszöm, hogy nem távoztok innen, amíg ide nem jön a legkisebb testvéretek! »
Küldjetek el magatok közül egyet, hogy hozza ide a testvéreteket, ti pedig fogságban maradtok. Így teszem próbára, igazat beszéltek-e. Mert ha nem, a fáraó életére esküszöm, hogy kémek vagytok! »
Dán ítéli a maga népét, mint Izráel bármely törzse. »
A páskabárány elrendelése »
Legyen a bárány hibátlan, hím és egyéves. Juhot vagy kecskét vegyetek. »
De bárki pénzen vásárolt szolgája ehet abból, ha körülmetélték. »
Ő pedig az ÚRhoz kiáltott segítségért, és az ÚR mutatott neki egy fát. Azt beledobta a vízbe, és édessé vált a víz. Ott adott az ÚR rendelkezést és törvényt a népnek, és ott tette próbára őket. »
Mert azt mondták nekik Izráel fiai: Bárcsak meghaltunk volna az ÚR kezétől Egyiptomban, amikor a húsos fazekak mellett ültünk, és jóllakásig ehettünk kenyeret! Hát azért hoztatok ki bennünket ebbe a pusztába, hogy ezt az egész gyülekezetet éhhalálra juttassátok? »
Az ÚR azonban így szólt Mózeshez: Majd én hullatok nektek kenyeret az égből. Menjen ki a nép, és szedjen naponként egy napra valót! Ezzel teszem próbára, hogy az én törvényem szerint jár-e, vagy sem. »
Mózes azonban így felelt a népnek: Ne féljetek, mert azért jött Isten, hogy próbára tegyen benneteket, és hogy őt féljétek mindig, és ne vétkezzetek! »
Ha valaki szamarat, marhát, juhot vagy bármilyen állatot ad át megőrzésre felebarátjának, és az megdöglik vagy megsérül, vagy elhajtják úgy, hogy senki sem látta, »
Ezt készítsd az oltárra: mindennap két egyéves bárányt. »
Egy tizedrész finomlisztet egy negyed hín sajtolt olajjal gyúrva, italáldozatul pedig egy negyed hín bort kell hozzáadni az első bárányhoz. »
A második bárányt estefelé készítsd el! Ugyanolyan étel- és italáldozatot készíts hozzá, mint reggel! Kedves illatú tűzáldozat lesz ez az ÚRnak. »
Ha juhfélét: bárányt vagy kecskét akar adni égőáldozatul, hibátlan hímet mutasson be. »
Vagy ha valaki hozzáér bármely tisztátalan dologhoz: akár tisztátalan vadnak, akár tisztátalan jószágnak, akár tisztátalan kisebb állatnak a teteméhez, még ha nem is vette észre, tisztátalan lett, és vétkessé vált. »
Vagy ha valaki hozzáér egy ember tisztátalanságához, bármilyen tisztátalanságához, amitől tisztátalanná lesz, még ha akkor nem is vette észre, de azután megtudta, vétkessé vált. »
Vagy ha valaki meggondolatlanul vesz esküt az ajkára, akár jót tett ezzel, akár rosszat, bármire, amire csak meggondolatlanul esküt tehet az ember, ha nem is vette észre, de azután megtudta, vétkessé vált az ilyen miatt. »
Ha tehát valaki vétkessé válik ezek közül bármelyik dologban, vallja meg, hogy miben vétkezett, »
Így végezzen a pap engesztelést bármelyik vétkéért, amelyet ezek közül elkövetett, és akkor bocsánatot nyer. A pap része ugyanaz legyen, mint az ételáldozatból. »
Így végezzen érte a pap engesztelést az ÚR előtt, és akkor bocsánatot nyer, bárhogyan is tette adóssá magát. »
Nem szabad megenni azt a húst, amely hozzáér bármilyen tisztátalan dologhoz; el kell azt égetni. Ami különben a húst illeti, húst mindenki ehet, aki tiszta. »
Az elhullott vagy széttépett állat kövérje bármire felhasználható, de megennetek nem szabad. »
Ki kell irtani népe közül az olyan embert, aki bármilyen vért eszik. »
Izráel fiaihoz pedig így szólj: Fogjatok egy kecskebakot a vétekáldozathoz meg egy borjút és egy bárányt az égőáldozathoz – egyévesek és hibátlanok legyenek –, »
Ha bármely cserépedénybe valami beleesik ezekből, tisztátalan legyen minden, ami benne van, az edényt pedig törjék össze. »
Ha ilyeneknek a teteme ráesik bármilyen vetőmagra, amelyet el akarnak vetni, az tiszta marad. »
Amikor letelnek tisztulásának a fiú vagy a leány miatt előírt napjai, vigyen egy egyéves bárányt égőáldozatul, egy galambot vagy egy gerlét pedig vétekáldozatul a kijelentés sátrának a bejárata elé a paphoz. »
De ha nem telik neki bárányra, akkor fogjon két gerlét vagy két galambot: egyet égőáldozatul, egyet vétekáldozatul. A pap pedig végezze el az engesztelést érte, és akkor tiszta lesz. »
De ha annyira fejlődik a poklosság a bőrön, hogy egészen elborítja a poklosság a kiütésesnek a bőrét tetőtől talpig, bárhol nézi is a pap, »
ha az a kiütés zöldes vagy pirosas a ruhán, a bőrön, a vásznon, a szöveten vagy bármilyen bőrholmin, az poklos kiütés: mutassák meg a papnak. »
A hetedik napon nézze meg a kiütést, és ha továbbterjedt a kiütés a ruhán, a vásznon, a szöveten vagy a bőrön vagy bármin, amit bőrből készítettek: rosszindulatú poklosság az a kiütés, tisztátalan az. »
De ha úgy látja a pap, hogy nem terjedt tovább a kiütés a ruhán, vásznon, szöveten és bármilyen bőrholmin, »
Ha pedig ismét kiütés mutatkozik a ruhán, a vásznon, a szöveten vagy bármilyen bőrholmin, akkor kiújuló poklosság az. El kell azt égetni, amin ilyen kiütés van. »
Az olyan kimosott ruhát, vásznat, szövetet vagy bármilyen bőrholmit pedig, amelyről eltűnt a kiütés, újból ki kell mosni, és akkor tiszta lesz. »
Ez a gyapjú- vagy lenruhán, vásznon, szöveten vagy bármilyen bőrholmin levő poklos kiütés törvénye; ennek alapján kell tisztának vagy tisztátalannak nyilvánítani. »
A nyolcadik napon hozzon két hibátlan hím meg egy egyéves hibátlan nőstény bárányt, ételáldozatul pedig háromtized véka finomlisztet olajjal gyúrva, meg fél liter olajat. »
Azután fogja a pap az egyik hím bárányt, mutassa be jóvátételi áldozatul a fél liter olajjal együtt: mutassa fel azokat felmutatott áldozatul az ÚR színe előtt. »
A bárányt azon a helyen vágja le, ahol a vétekáldozatot és az égőáldozatot szokták levágni, vagyis a szent helyen, mert a vétekáldozathoz hasonlóan ez a jóvátételi áldozat is a papé. Igen szent ez is. »
De aki szegény, és nem telik neki ennyire, az hozzon egy bárányt jóvátételi áldozatul felmutatásra, hogy engesztelést végezzenek érte, ételáldozatul meg egytized véka olajjal gyúrt finomlisztet és fél liter olajat. »
Fogja a pap a jóvátételi áldozatra való bárányt és a fél liter olajat, és mutassa fel azokat a pap felmutatott áldozatul az ÚR színe előtt. »
Azután vágja le a jóvátételi áldozatra való bárányt. Vegyen a pap a jóvátételi áldozat véréből, és kenje meg a megtisztulni akaró jobb fülcimpáját, jobb hüvelykujját és a jobb nagylábujját. »
Aki bemegy bármikor a zárlat alatt levő házba, tisztátalan legyen estig. »
Tisztátalan legyen estig mindenki, aki hozzáér bármihez, ami a folyásos alatt volt; és aki fölemeli azokat, mossa ki a ruháját, mosakodjék meg vízben, de tisztátalan legyen estig. »
És aki hozzáér bármilyen holmihoz, amin az asszony ült, mossa ki a ruháját, mosakodjék meg vízben, és legyen tisztátalan estig. »
Minden fekvőhelye, amelyre vérzésének ideje alatt bármikor is lefekszik, olyan legyen, mint a fekvőhelye a havi tisztulásakor. Minden, amire ráül, tisztátalan legyen, mint a havi tisztulásakor. »
Bárki ér hozzájuk, tisztátalan legyen. Mossa ki azért a ruháját, mosakodjék meg vízben, és legyen tisztátalan estig. »
Ha Izráel házából vagy a köztük tartózkodó jövevények közül valaki bármilyen vért eszik, ellene fordulok annak az embernek, aki vért evett, és kiirtom népe közül. »
Ha egy asszony bármiféle állathoz közeledik, hogy párosodjék vele, öld meg az asszonyt is meg az állatot is! Halállal lakoljanak, vérük rajtuk. »
Tegyetek azért különbséget tiszta és tisztátalan négylábú között, tisztátalan és tiszta madár között, és ne tegyétek magatokat utálatossá olyan négylábúval, madárral vagy bármiféle földi csúszómászóval, amelyet különválasztottam, mint ami számotokra tisztátalan. »
vagy megérint valamilyen kisebb állatot, és tisztátalanná lesz, vagy bármilyen tisztátalanságban levő embert, és úgy lesz tisztátalanná, »
Ha idegen ember kezéből való bármi efféle, akkor sem mutathatjátok be mint Istenetek eledelét. Mivel csonkák és fogyatékosak, nem szereznek kegyelmet nektek. »
A borjú, a bárány és a kecskegida maradjon az ellés után az anyja mellett hét napig. A nyolcadik naptól fogva szereznek kegyelmet, ha feláldozzák tűzáldozatul az ÚRnak. »
A kéve felmutatásának a napján készítsetek egy hibátlan, egyéves bárányt égőáldozatul az ÚRnak, »
A kenyéren kívül mutassatok be hét hibátlan, egyéves bárányt, egy bikaborjút meg két kost. Legyenek ezek az ÚR égőáldozatai a hozzájuk tartozó étel- és italáldozattal együtt. Kedves illatú tűzáldozat ez az ÚRnak. »
Készítsetek el egy kecskebakot is vétekáldozatul, két egyéves bárányt pedig békeáldozatul. »
A pap mutassa fel azokat az első termésből készült kenyér fölött felmutatott áldozatul az ÚR színe előtt a két báránnyal együtt. Az ÚRnak szentelt adományok ezek, legyenek a papé. »
És ha valaki bármiféle munkát végez ezen a napon, azt az embert kipusztítom népe közül. »
A léviták városaiban, az ő birtokukban levő városokban a házak legyenek bármikor visszaválthatók a léviták számára. »
Mondd meg Izráel fiainak: Ha egy férfi vagy egy nő bármilyen vétket követ el egy másik ember ellen, az az ÚR ellen követ el hűtlenséget, és így kártérítéssel tartozik. »
Szentelje magát újból az ÚRnak názírsága idejére, és vigyen egy egyéves bárányt jóvátételi áldozatul. Az előző napok pedig nem számítanak, mert tisztátalanná vált a názír feje. »
egy bikaborjú, egy kos és egy egyéves bárány égőáldozatul, »
békeáldozatul pedig két marha, öt kos, öt bak és öt egyéves bárány. Ez Nahsónnak, Ammínádáb fiának az áldozati ajándéka. »
egy bikaborjút, egy kost, egy egyéves bárányt égőáldozatul, »
békeáldozatul pedig két marhát, öt kost, öt bakot és öt egyéves bárányt. Ez Netanélnak, Cúár fiának az áldozati ajándéka. »
egy bikaborjú, egy kos és egy egyéves bárány égőáldozatul, »
békeáldozatul pedig két marha, öt kos, öt bak és öt egyéves bárány. Ez Elíábnak, Hélón fiának az áldozati ajándéka. »
egy bikaborjú, egy kos és egy egyéves bárány égőáldozatul, »
békeáldozatul pedig két marha, öt kos, öt bak és öt egyéves bárány. Ez Elícúrnak, Sedéúr fiának az áldozati ajándéka. »
egy bikaborjú, egy kos és egy egyéves bárány égőáldozatul, »
békeáldozatul pedig két marha, öt kos, öt bak és öt egyéves bárány. Ez Selumíélnak, Cúrísaddaj fiának az áldozati ajándéka. »
egy bikaborjú, egy kos és egy egyéves bárány égőáldozatul, »
békeáldozatul pedig két marha, öt kos, öt bak és öt egyéves bárány. Ez Eljászáfnak, Deúél fiának az áldozati ajándéka. »
egy bikaborjú, egy kos és egy egyéves bárány égőáldozatul, »
békeáldozatul pedig két marha, öt kos, öt bak és öt egyéves bárány. Ez Elísámának, Ammíhúd fiának az áldozati ajándéka. »
egy bikaborjú, egy kos és egy egyéves bárány égőáldozatul, »
békeáldozatul pedig két marha, öt kos, öt bak és öt egyéves bárány. Ez Gamlíélnak, Pedácúr fiának az áldozati ajándéka. »
egy bikaborjú, egy kos és egy egyéves bárány égőáldozatul, »
békeáldozatul pedig két marha, öt kos, öt bak és öt egyéves bárány. Ez Abídánnak, Gidóní fiának az áldozati ajándéka. »
egy bikaborjú, egy kos és egy egyéves bárány égőáldozatul, »
békeáldozatul pedig két marha, öt kos, öt bak és öt egyéves bárány. Ez Ahíezernek, Ammísaddaj fiának az áldozati ajándéka. »
egy bikaborjú, egy kos és egy egyéves bárány égőáldozatul, »
békeáldozatul pedig két marha, öt kos, öt bak és öt egyéves bárány. Ez Pagíélnak, Okrán fiának az áldozati ajándéka. »
egy bikaborjú, egy kos és egy egyéves bárány égőáldozatul, »
békeáldozatul pedig két marha, öt kos, öt bak és öt egyéves bárány. Ez Ahírának, Énán fiának az áldozati ajándéka. »
Égőáldozatra szánt marha volt összesen tizenkét bika, azután tizenkét kos és tizenkét egyéves bárány, a hozzájuk tartozó ételáldozatokkal együtt meg tizenkét kecskebak vétekáldozatul. »
Békeáldozatra szánt marha volt összesen huszonnégy bika, azután hatvan kos, hatvan bak és hatvan egyéves bárány. Ez volt az oltár fölszentelésére szánt ajándék, miután fölkenték azt. »
De Mózes így felelt neki: Engem akarsz féltékenyen védeni? Bárcsak az ÚR egész népe próféta volna, és rájuk is kiárasztaná lelkét az ÚR! »
Izráel fiai mindnyájan zúgolódtak Mózes és Áron ellen. Ezt mondta nekik az egész közösség: Bárcsak meghaltunk volna Egyiptomban, vagy halnánk meg itt a pusztában! »
italáldozatul pedig egynegyed hín bort készíts az égőáldozathoz vagy a véresáldozathoz bárányonként. »
Ha úgy halnak meg ezek, ahogy a többi ember szokott, és ha az lesz a sorsuk, ami bárki mással megtörténhetne, akkor nem az ÚR küldött engem. »
Bármely helyen megehetitek azt, ti és házatok népe, mert ez a ti béretek a kijelentés sátránál végzett szolgálatért. »
Ha valaki hozzáér egy halotthoz, bárkinek a holttestéhez, tisztátalan lesz hét napig. »
Bármi, amihez a tisztátalan hozzáér, tisztátalanná válik; ha pedig hozzáér másvalaki, az is tisztátalan lesz estig. »
A nép ekkor Mózes ellen fordult, és ezt mondta: Bárcsak elpusztultunk volna, amikor testvéreink elpusztultak az ÚR színe előtt! »
Majd elindultak Óbótból, és tábort ütöttek Ijjé-Abárímban, abban a pusztában, amely Móábtól keletre van. »
Nem ember az Isten, hogy hazudnék, nem embernek fia, hogy bármit megbánna. Mond-e olyat, amit meg ne tenne, ígér-e olyat, amit nem teljesít? »
Az ÚR ezt mondta Mózesnek: Menj föl ide az Abárím-hegyre, és tekintsd meg azt a földet, amelyet Izráel fiainak adtam. »
Mondd meg nekik: Ezt a tűzáldozatot mutassátok be az ÚRnak: naponta két hibátlan egyéves bárányt állandó égőáldozatul. »
A hozzá tartozó italáldozat egynegyed hín legyen bárányonként. A szentélyben öntsd ki az óborból készült áldozatot az ÚR elé. »
A második bárányt estefelé készítsd el. Ugyanolyan étel- és italáldozatot készíts hozzá, mint reggel. Kedves illatú tűzáldozat ez az ÚRnak. »
A nyugalom napján mutass be két egyéves hibátlan bárányt, ahhoz ételáldozatul kéttized véka finomlisztet olajjal gyúrva, meg a hozzá tartozó italáldozatot. »
Minden hónap első napján mutassatok be égőáldozatul az ÚRnak két bikaborjút, egy kost és hét egyéves hibátlan bárányt, »
és mindegyik bárányhoz ételáldozatul egy-egy tized véka finomlisztet olajjal gyúrva. Égőáldozat ez, kedves illatú tűzáldozat az ÚRnak. »
A hozzájuk tartozó italáldozat pedig legyen fél hín bor egy bikához, egyharmad hín egy koshoz és egynegyed hín egy bárányhoz. Ez az újhold égőáldozata havonként, az esztendő minden hónapjában. »
Tűzáldozatul mutassatok be égőáldozatot az ÚRnak: két bikaborjút, egy kost és hét egyéves bárányt, amelyek hibátlanok legyenek. »
hanem mutassatok be kedves illatú égőáldozatul az ÚRnak két bikaborjút, egy kost és hét egyéves bárányt. »
Készítsetek égőáldozatot kedves illatul az ÚRnak, egy bikaborjút, egy kost és hét egyéves hibátlan bárányt. »
Mutassatok be az ÚRnak kedves illatú égőáldozatul egy bikaborjút, egy kost és hét egyéves bárányt, amelyek hibátlanok legyenek. »
Mutassatok be égőáldozatot kedves illatú tűzáldozatul az ÚRnak: tizenhárom bikaborjút, két kost és tizennégy egyéves bárányt, amelyek hibátlanok legyenek. »
A második napon mutassatok be tizenkét bikaborjút, két kost és tizennégy egyéves hibátlan bárányt; »
a hozzájuk tartozó étel- és italáldozat pedig a bikák, kosok és bárányok száma szerint, az előírásnak megfelelő legyen. »
A harmadik napon mutassatok be tizenegy bikát, két kost és tizennégy egyéves hibátlan bárányt; »
a hozzájuk tartozó étel- és italáldozat pedig a bikák, kosok és bárányok száma szerint, az előírásnak megfelelő legyen. »
A negyedik napon mutassatok be tíz bikát, két kost és tizennégy egyéves hibátlan bárányt; »
a hozzájuk tartozó étel- és italáldozat a bikák, kosok és bárányok száma szerint, az előírásnak megfelelő legyen. »
Az ötödik napon mutassatok be kilenc bikát, két kost és tizennégy egyéves hibátlan bárányt; »
a hozzájuk tartozó étel- és italáldozat a bikák, kosok és bárányok száma szerint, az előírásnak megfelelő legyen. »
A hatodik napon mutassatok be nyolc bikát, két kost és tizennégy egyéves hibátlan bárányt; »
a hozzájuk tartozó étel- és italáldozat a bikák, kosok és bárányok száma szerint, az előírásnak megfelelő legyen. »
A hetedik napon mutassatok be hét bikát, két kost és tizennégy egyéves hibátlan bárányt; »
a hozzájuk tartozó étel- és italáldozat a bikák, kosok és bárányok száma szerint, az előírásnak megfelelő legyen. »
Mutassatok be égőáldozatot kedves illatú tűzáldozatul az ÚRnak: egy bikát, egy kost és hét egyéves hibátlan bárányt; »
a hozzájuk tartozó étel- és italáldozat a bika, a kos és a bárányok száma szerint, az előírásnak megfelelő legyen. »
Elindultak Óbótból, és tábort ütöttek Ijjé-Abárímban, Móáb határán. »
Elindultak Ijjé-Abárímból, és tábort ütöttek Díbón-Gádban. »
Elindultak Almón-Diblátajimból, és tábort ütöttek az Abárím-hegységnél Nebóval szemben. »
Elindultak az Abárím-hegységtől, és tábort ütöttek Móáb síkságán, a Jordán mellett, Jerikóval szemben. »
Ha majd gyermekeid és unokáid születnek, és otthonra találtok azon a földön, de elfajultok, és bálványszobrot csináltok bárminek a képmására, és azt teszitek, amit rossznak lát Istenetek, az ÚR, bosszantva őt, »
Bárcsak mindig ilyen lenne a szívük, így félnének engem, és megtartanák minden parancsomat; akkor örökké jó dolguk lenne nekik és fiaiknak. »
Emlékezz vissza az egész útra, amelyen vezetett Istened, az ÚR a pusztában negyven éven át, hogy megsanyargatva és próbára téve téged megtudja, mi van a szívedben: megtartod-e parancsolatait, vagy sem? »
Ő táplált a pusztában mannával, amelyet nem ismertek atyáid. Megsanyargatott és próbára tett, hogy végül is jót tegyen veled. »
Vigyázz, ne mutasd be égőáldozataidat bármelyik helyen, amelyet meglátsz, »
Amikor csak kívánod, bármely lakóhelyeden vághatsz és ehetsz húst, amennyivel megáldott és amit adott neked Istened, az ÚR. Tisztátalan és tiszta ember egyaránt ehet belőle, mintha gazella vagy szarvas lenne. »
akkor se hallgass annak a prófétának a szavára vagy arra az álomlátóra! Mert csak próbára tesz benneteket az ÚR, a ti Istenetek, hogy megtudja, valóban teljes szívvel és lélekkel szeretitek-e az URat, a ti Isteneteket. »
azoknak a népeknek az istenei közül, akik körülöttetek vannak, akár közel hozzád, akár tőled távol, bárhol is a föld egyik szélétől a másikig, »
Szenteld oda Istenednek, az ÚRnak marháid és juhaid minden hím elsőszülöttjét. Ne fogd munkára marhádnak első borját, és ne nyírd meg juhod első bárányát! »
Ha pedig valamilyen fogyatékossága van: ha sánta, vak vagy bármiféle súlyos fogyatékossága van, akkor ne áldozd fel Istenednek, az ÚRnak. »
Ne áldozz Istenednek, az ÚRnak olyan marhát vagy juhot, amelynek fogyatékossága vagy bármiféle hibája van, mert utálatos az Istened, az ÚR előtt. »
Nem elég egy tanú senkinek a bűne vagy vétke dolgában, bármilyen vétket követett is el. Csak két vagy három tanú vallomása elég az ítélethez. »
akkor lépjen oda hozzá a sógornője a vének szeme láttára, húzza le a sarut a férfi lábáról, köpje szembe, és ezt mondja: Így kell bánni azzal az emberrel, aki nem akarja építeni a testvére háza népét! »
Átkozott, aki bármiféle állattal közösül! Az egész nép mondja rá: Ámen! »
A tehenek vaját, juhok tejét bárányok kövérjével, a básáni kosokat és bakokat a búzaliszt legjavával etted, és a szőlő vérét, a színbort ittad. »
Menj föl ide, az Abárím-hegységbe, a Nebó-hegyre, amely Móáb földjén, Jerikóval szemben van. Tekintsd meg Kánaán földjét, amelyet Izráel fiainak a birtokába adok! »
Lévire ezt mondta: Tummímodat és úrímodat add ennek a hűségesnek! Mert próbára tetted Masszában, harcba hívtad Meríbá vizeinél. »
Azok pedig így válaszoltak Józsuénak: Megtesszük mindazt, amit parancsoltál, és elmegyünk bárhová, ahová csak küldesz. »
Halállal lakoljon mindenki, aki ellene szegül parancsodnak, és nem hallgat szavadra, bármit is parancsolsz neki. Csak légy erős és bátor! »
Ha azután bárki is kilép házad ajtaján az utcára, az maga tehet arról, ha meghal, mi ártatlanok leszünk. De minket sújtson a büntetés, ha valaki kezet emel azokra, akik veled lesznek a házban. »
Megöltek közülük az ajbeliek mintegy harminchat embert, üldözték őket a kaputól egészen Sebárimig, és megverték őket a lejtőn. Ekkor valósággal megdermedt a nép szíve, és elvesztette minden bátorságát. »
Akkor ezt mondta Józsué: Jaj, URam, URam! Miért is hoztad át ezt a népet a Jordánon, ha most az emóriak kezébe adsz bennünket, hogy elpusztítsanak? Bárcsak úgy határoztunk volna, hogy a Jordánon túl maradunk! »
azután Hesbóntól Rámat-Hammicpéig és Betónímig meg Mahanajimtól Lódebár határáig. »
és ezt mondta nekik: Megtartottátok mindazt, amit Mózes, az ÚR szolgája nektek megparancsolt, és hallgattatok a szavamra, bármit is parancsoltam nektek. »
Mert velük fogom próbára tenni Izráelt: vajon ragaszkodnak-e az ÚR útjához, ahogyan ragaszkodtak őseik, és azon járnak-e, vagy pedig nem. »
Ezek azok a népek, amelyeket helyükön hagyott az ÚR, hogy próbára tegye velük Izráelt, mindazokat, akik már mit sem tudtak a Kánaánért vívott harcokról. »
Ott voltak, hogy próbára tegye velük Izráelt, és megtudja, hogy hallgatnak-e az ÚR parancsolataira, amelyeket Mózes által az őseiknek adott. »
Bárák legyőzi Siserát »
Elküldött Bárákért, Abínóam fiáért, és elhívatta Kedes-Naftáliból. Azt mondta neki: Ezt parancsolja az ÚR, Izráel Istene: Menj, vonulj a Tábór-hegyre, végy magad mellé tízezer embert Naftáli fiai és Zebulon fiai közül! »
Bárák azonban ezt mondta neki: Ha velem jössz, elmegyek, de ha nem jössz velem, én sem megyek. »
Debóra azt felelte: Szívesen elmegyek veled, de akkor nem a tiéd lesz a dicsőség azon az úton, amelyen elindulsz, mert asszony kezére adja az ÚR Siserát. Azzal fölkelt Debóra, és elment Bárákkal Kedesbe. »
Bárák pedig Kedesbe hívta Zebulont és Naftálit, és tízezer ember vonult a nyomában; vele ment Debóra is. »
Amikor jelentették Siserának, hogy Bárák, Abínóam fia felvonult a Tábór-hegyre, »
Az ÚR pedig Bárák fegyverei előtt annyira megzavarta Siserát összes harci kocsijával és egész táborával együtt, hogy leugrott Sisera a harci kocsijáról, és gyalog menekült. »
Bárák pedig üldözte a harci kocsikat és a tábort egészen Haróset-Gójimig. Sisera egész táborát levágták, egyetlen ember sem maradt meg. »
Amikor Bárák Siserát üldözve odaért, Jáél kiment elé, és azt mondta neki: Gyere, megmutatom neked azt az embert, akit keresel. Bement hozzá, és Sisera ott feküdt holtan, a cövekkel a halántékában. »
Azon a napon így énekelt Debóra és Bárák, Abínóam fia: »
Serkenj, serkenj föl, Debóra, serkenj, serkenj, mondj éneket! Kelj föl, Bárák, fogd el foglyaidat, Abínóam fia! »
Issakár vezérei, a Debórával tartók. Issakár meg Bárák a völgybe vonult gyalogságával. Rúben tartományaiban nagy fontolgatások voltak. »
Majd ezt mondta Gedeonnak az ÚR: Még ez a nép is sok. Vezesd le őket a vízhez, hadd tegyem próbára őket ott! Amelyikről azt mondom neked, hogy menjen veled, az menjen veled. De akiről azt mondom neked, hogy ne menjen veled, az ne menjen! »
Izráel fiai ekkor azt mondták az ÚRnak: Vétkeztünk. Tégy velünk bármit, ahogy jónak látod, csak ments most meg bennünket! »
akkor bárki is jön ki elém a házam ajtaján, amikor épségben visszatérek az ammóniaktól, az ÚRé lesz az, feláldozom égőáldozatul. »
Sámson azt felelte neki: Ha megkötöznek hét nyers ínnal, amelyek még nem száradtak ki, akkor elgyengülök, és olyan leszek, mint bárki más. »
Sámson így felelt neki: Ha jól megkötöznek új kötelekkel, amelyeket még semmire sem használtak, elgyengülök, és olyan leszek, mint bárki más. »
Feltárta előtte egészen a szívét, és ezt mondta neki: Borotva nem érte soha a fejemet, mert Istennek szentelt názír voltam már anyám méhében is. Ha megnyírnak, odalesz az erőm, elgyengülök, és olyan leszek, mint bárki más. »
És aki megmarad házad népéből, eljön majd, leborul előtte egy kis pénzért és egy darab kenyérért, és ezt mondja: Fogadj fel engem bármilyen papi tisztségre, hogy ehessem egy falat kenyeret! »
Sámuel fogott egy szopós bárányt, és feláldozta teljes égőáldozatul az ÚRnak. És Sámuel az ÚRhoz kiáltott Izráelért, az ÚR pedig meghallgatta. »
Akkor elküldte az ÚR Jerubbaalt, Bárákot, Jeftét és Sámuelt, és megmentett benneteket a környező ellenség kezéből, és biztonságban lakhattatok. »
Bárcsak félnétek az URat, és szolgálnátok neki, hallgatnátok rá, és ne lázadnátok fel az ÚR parancsa ellen, hanem követnétek Isteneteket, az URat ti is meg a király is, aki uralkodik fölöttetek! »
Fegyverhordozója így felelt neki: Tégy mindent úgy, ahogyan gondolod! Láss hozzá, én veled leszek, bármit tervezel. »
Bárcsak evett volna ma a nép az ellenségeinél talált zsákmányból! Akkor most még nagyobb lehetne a filiszteusok veresége! »
Saul és a hadinép azonban megkímélte Agágot meg a juhoknak és marháknak a legjavát, azaz a másodellésüket meg a bárányokat és mindazt, ami szép volt. Ezeket nem akarták kiirtani, hanem csak a hitvány és értéktelen jószágot irtották ki. »
Izráel fenséges Istene nem hazudik, és nem is bán meg semmit, mert nem ember ő, hogy bármit is megbánjon. »
És ha Dávid harcba indult, sikerrel járt mindenütt, bárhová küldte Saul. Ezért a harcosok élére állította őt Saul. Tetszett ez az egész népnek, még Saul udvari embereinek is. »
Fegyverrel tört Nóbra, a papok városára is: kardélre hányt férfit és nőt, gyermeket és csecsemőt, ökröt, szamarat és bárányt. »
Ellenőrizzetek és derítsetek fel minden búvóhelyet, ahol csak elbújhatott, és ha biztos híreitek vannak, térjetek vissza hozzám, akkor elmegyek veletek. Ha az országban van, felkutatom őt, Júda bármely nemzetségében is legyen! »
Akkor ezt mondta Saul Dávidnak: Légy áldott, Dávid fiam! Bármibe fogsz, véghez fogod vinni. Akkor Dávid elment a maga útjára, Saul pedig visszatért a maga lakóhelyére. »
Volt Jónátánnak, Saul fiának egy mindkét lábára béna fia, aki ötesztendős volt, amikor megjött a hír Jezréelből Saulról és Jónátánról. Akkor fölkapta dajkája, és elfutott. De mivel a dajka gyorsan futott, a gyermek leesett és megsántult. Mefíbóset volt a neve. »
Amíg Izráel fiai között vándoroltam, mondtam-e egy szóval is Izráel bármelyik bírájának, akit népem, Izráel pásztorául rendeltem: Miért nem építettetek nekem egy házat cédrusfából? »
Akkor ezt mondta a király: Maradt-e még valaki Saul háza népéből, akinek hűséggel tartozom Isten előtt? Cíbá ezt felelte a királynak: Van még Jónátánnak egy fia, aki mindkét lábára béna. »
A király megkérdezte: Hol van? Cíbá így felelt a királynak: Lódebárban van, Ammíél fiának, Mákírnak a házában. »
Akkor üzent érte Dávid király, és elhozatta őt Lódebárból, Mákírnak, Ammíél fiának a házából. »
Maga Mefíbóset Jeruzsálemben lakott, mert állandóan a király asztalánál étkezett. Ő mindkét lábára sánta volt. »
A szegénynek nem volt egyebe, csak egy báránykája, azt is pénzen vette. Táplálgatta, és a gyermekeivel együtt nőtt fel nála. A falatjából evett, poharából ivott, és az ölében feküdt, mintha csak a leánya lett volna. »
Egyszer egy utas érkezett a gazdag emberhez, de ez sajnált a maga juhai és marhái közül hozatni, hogy elkészítse a hozzá érkezett vándornak, ezért elvette a szegény ember bárányát, és azt készítette el annak, aki hozzá érkezett. »
A bárányért négyszer annyit kell fizetnie, mivel ezt tette, és mivel könyörtelen volt. »
Ittaj azonban így válaszolt a királynak: Úgy igaz, ahogy él az ÚR és az én uram, királyom, hogy bárhol is lesz az én uram, királyom, ott lesz a te szolgád is, akár élve, akár halva. »
Bárcsak rám tekintene nyomorúságomban az ÚR, és javamra fordítaná azt, hogy ma ócsároltak engem! »
Amikor Dávid Mahanajimba érkezett, az ammóni Rabbából való Sóbí, Náhás fia, a Lódebárból való Mákír, Ammíél fia és a gileádi Rógelímből való Barzillaj »
Ahímaac, Cádók fia megint ezt mondta Jóábnak: Bármi történjék is, elfutok én is az etióp után! De Jóáb ezt felelte: Miért futnál éppen te, fiam? Nem örömhír ez, amelyért jutalmat kapnál. »
Bármi történjék is – mondta –, elfutok! Erre azt mondta neki Jóáb: Hát fuss! Futásnak eredt tehát Ahímaac a kikkári úton, és megelőzte az etiópot. »
A király megrendült, és sírva ment föl a kapu fölötti helyiségbe. Miközben ment, ezt mondogatta: Fiam, Absolon! Fiam, fiam, Absolon! Bárcsak én haltam volna meg helyetted, fiam, fiam, Absolon! »
Dávid azonban ezt mondta: Nem rám és nem rátok tartozik ez, Cerújá fiai! Még kísértésbe visztek ma engem! Miért kellene ma bárkinek is meghalnia Izráelben? Hiszen tudom én, hogy ma lettem ismét Izráel királya! »
Dávid eltikkadt, és ezt mondta: Ó, bárcsak valaki vizet hozna nekem a betlehemi kútból, onnan a kapu mellől! »
Ekkor hívatta a király Simít, és ezt mondta neki: Hát nem eskettelek meg téged az ÚRra, és nem figyelmeztettelek, hogy ha elmégy, és bárhová távozol, tudd meg, hogy meg kell halnod?! Te azt felelted nekem: Jól van, engedelmeskedem. »
aki egy Naftáli törzséből származó özvegyasszony fia volt, az apja azonban tíruszi rézműves volt. Ő teljes bölcsességgel, értelemmel és tudással el tudott készíteni bármilyen rézeszközt. Eljött Salamon királyhoz, és készített mindenféle eszközt. »
Ha majd éhínség támad az országban, ha dögvész, aszály, rozsda, sáska vagy cserebogár pusztít, vagy ha ellenség ostromolja az ország városait, vagy bármilyen csapás és betegség támad, »
És bármilyen felséges is ez a templom, mégis, aki csak elmegy majd mellette, elborzadva szisszen föl, és ezt kérdezi: Miért bánt el így az ÚR ezzel az országgal és ezzel a templommal? »
Sába királynője hallotta a hírét Salamonnak és az ÚR nevének, ezért eljött, hogy próbára tegye őt találós kérdésekkel. »
De Jeroboám ezek után sem tért meg gonosz útjáról. Továbbra is a nép köréből rendelt papokat az áldozóhalmokra, és beiktatott bárkit, aki pap akart lenni az áldozóhalmokon. »
Készíttetett Aháb egy Aséra-szobrot is, és többet bosszantotta tetteivel Aháb az URat, Izráel Istenét, mint őelőtte Izráel bármelyik királya. »
ő pedig elment a pusztába egynapi járóföldre. Odaért egy rekettyebokorhoz, és leült alá. Azt kívánta, bárcsak meghalna, és így szólt: Elég most már, URam! Vedd el az életemet, mert nem vagyok jobb elődeimnél! »
Mésa, Móáb királya juhtenyésztéssel foglalkozott, és Izráel királyának százezer hízott bárányt meg százezer kost kellett szállítania gyapjastul. »
Ez így szólt úrnőjéhez: Bárcsak eljutna az én uram a samáriai prófétához, az majd meggyógyítaná a bélpoklosságából. »
Akkor a palota felügyelője, a városparancsnok meg a vének és a nevelők ezt az üzenetet küldték Jéhúnak: Szolgáid vagyunk, és bármit parancsolsz nekünk, megtesszük. Senkit sem választunk királlyá, tedd azt, amit jónak látsz! »
Sekanjá utódai hatan voltak: Semajá és Semajá fiai: Hattús, Jigál, Báríah, Nearjá és Sáfát. »
Jabéc segítségül hívta Izráel Istenét, és ezt mondta: Bárcsak nagyon megáldanál engem, és kiszélesítenéd határomat, velem lennél, és megoltalmaznál a bajtól, hogy ne érjen fájdalom! És megadta neki Isten, amit kért. »
Dávid eltikkadt, és ezt mondta: Ó, bárcsak valaki vizet hozna nekem a betlehemi kútból, onnan a kapu mellől! »
Amíg együtt vándoroltam egész Izráellel, mondtam-e egy szóval is Izráel bármelyik bírájának, akit népem, Izráel pásztorául rendeltem: Miért nem építettetek nekem egy házat cédrusfából? »
Nézd, itt vannak a papok és a léviták csapatai az Isten házában végzendő mindenféle szolgálatra. Veled vannak, készen bármilyen munkára, értenek mindenféle szolgálathoz. A vezetők meg az egész nép is mindenben a rendelkezésedre áll! »
Tőled ered a gazdagság és a dicsőség, te uralkodsz mindenen. A te kezedben van az erő és a hatalom, a te kezed tehet bárkit naggyá és erőssé. »
Másnap reggel véresáldozatokat mutattak be, és égőáldozatokat áldoztak az ÚRnak: ezer bikát, ezer kost, ezer bárányt a hozzájuk tartozó italáldozatokkal együtt, és tömérdek véresáldozatot egész Izráelért. »
Ha majd éhínség támad az országban, ha dögvész, aszály, rozsda, sáska vagy cserebogár pusztít, vagy ha ellenség ostromolja az ország városait, vagy bármilyen csapás és betegség támad, »
És bármilyen felséges is ez a templom, mégis, aki csak elmegy majd mellette, elborzadva kérdezi: Miért bánt el így az ÚR ezzel az országgal és ezzel a templommal? »
Sába királynője hallotta Salamon hírét, ezért eljött, hogy próbára tegye Salamont találós kérdésekkel. Megérkezett Jeruzsálembe Salamonhoz igen tekintélyes kísérettel és tevékkel, amelyek balzsamot, töméntelen aranyat és drágakövet hoztak. Beszélt vele mindenről, amit kigondolt. »
Bármilyen peres ügyet terjesztenek elétek honfitársaitok, akik a maguk városaiban laknak, legyen az vérontás, törvény, parancsolat, rendelkezés vagy ítélkezés, figyelmeztessétek őket, hogy vétkessé ne váljanak az ÚR előtt, és az ő haragja rátok és honfitársaitokra ne szálljon. Így járjatok el, és akkor nem vétkeztek! »
Kapuőröket rendelt az ÚR háza kapuihoz, hogy ne mehessen be senki, aki bármi okból tisztátalan. »
Bevittek hét bikát, hét kost, hét bárányt és hét kecskebakot vétekáldozatul a királyságért, a szentélyért és Júdáért. Majd megparancsolta a király Áron fiainak, a papoknak, hogy mutassanak be áldozatot az ÚR oltárán. »
Levágták tehát a marhákat, a papok átvették a vért, és az oltárra hintették. Azután levágták a kosokat, és a vért az oltárra hintették. Majd levágták a bárányokat, és a vért az oltárra hintették. »
Ennyi égőáldozatot hozott a gyülekezet: hetven marhát, száz kost és kétszáz bárányt. Mindez az ÚRnak szóló égőáldozat volt. »
Azután levágták a páskabárányt a második hónap tizennegyedik napján. A papok és a léviták alázatosan megszentelték magukat, és égőáldozatokat vittek az ÚR házába. »
Sokan voltak a gyülekezetben, akik a törvény szerint nem voltak tiszták, ezért a lévitákra bízták, hogy levágják a páskabárányt, és hogy az ÚRnak szenteljék mindazok helyett, akik nem voltak tiszták. »
Mert a nép jó része, sokan, akik Efraimból, Manasséból, Issakárból és Zebulonból valók voltak, nem tisztították meg magukat, de az előírás ellenére ettek a páskabárányból. Ezért Ezékiás így imádkozott értük: A jóságos ÚR bocsássa meg ezt »
De amikor a babiloni vezető emberek elküldték hozzá megbízottjaikat, hogy megkérdezzék, milyen csoda történt az országban, elhagyta az Isten, hogy próbára tegye, és kitudódjék, mi lakik a szívében. »
Jósiás páskát is tartott az ÚR tiszteletére Jeruzsálemben, és levágták a páskabárányt az első hónap tizennegyedik napján. »
Vágjátok le a páskabárányt, miután megszenteltétek magatokat, és készítsétek el testvéreiteknek, teljesítve az ÚRnak Mózes által adott rendelkezését! »
Jósiás a népnek, mindazoknak, akik ott voltak, juhokat, bárányokat és kecskegidákat ajándékozott, mindezeket a páskához, szám szerint harmincezret, továbbá háromezer marhát. Ezek mind a király jószágai voltak. »
Vezető emberei pedig önkéntes ajándékot adtak a népnek, a papoknak és a lévitáknak: Hilkijjá, Zekarjá és Jehíél, Isten házának a felügyelői kétezer-hatszáz páskabárányt és háromszáz marhát adtak a papoknak. »
Kónanjá és testvérei, Semajá és Netanél, továbbá Hasabjá, Jeíél és Józábád, a léviták vezető emberei ötezer páskabárányt és ötszáz marhát adományoztak a lévitáknak. »
Majd levágták a páskabárányt, és a papok hintették a vért, a léviták pedig lenyúzták a bőrt. »
És megsütötték a páskabárányt előírás szerint, a szent adományokat pedig megfőzték fazekakban, üstökben és lábasokban, és gyorsan kiosztották az egész népnek. »
Aki csak megmaradt bárhol, ahol jövevényként él, segítsék azt annak a helynek a polgárai ezüsttel, arannyal, különféle javakkal és állatokkal meg önkéntes adományokkal az Isten jeruzsálemi háza számára.” »
Gibbárnak kilencvenöt leszármazottja volt. »
Adják meg nekik napról napra hiánytalanul, amire még szükség van: bikákat, kosokat és bárányokat égőáldozatul a menny Istenének, továbbá búzát, sót, bort és olajat a jeruzsálemi papok rendelkezése szerint, »
Isten házának a fölszentelésekor száz bikát, kétszáz kost és négyszáz bárányt mutattak be áldozatul, tizenkét kecskebakot pedig vétekáldozatul egész Izráelért, Izráel törzseinek a száma szerint. »
Mert a papok és a léviták egy emberként megtisztították magukat, mindnyájan tiszták lettek, és levágták a páskabárányt mindazoknak, akik a fogságból hazatértek, szolgatársaiknak, a papoknak és önmaguknak. »
Vásárolj ezért gondosan ezen a pénzen bikákat, kosokat és bárányokat meg a hozzájuk tartozó étel- és italáldozatokhoz valót, és mutasd be azokat Istenetek házának az oltárán Jeruzsálemben. »
Amikor megérkeztek a fogságból a száműzöttek, égőáldozatot mutattak be Izráel Istenének: tizenkét bikát egész Izráelért, kilencvenhat kost, hetvenhét bárányt, tizenkét vétekáldozati bakot, mindezt égőáldozatul az ÚRnak. »
Utána Bárúk, Zakkaj fia épített buzgón egy másik részt a szöglettől Eljásíb főpap házának a bejáratáig. »
Ezért bárhol vagytok, ha a kürt hangját halljátok, gyűljetek ide hozzánk! Istenünk harcol értünk! »
Dániel, Ginnetón és Bárúk, »
Ha az országban élő népek árut vagy bármilyen gabonát hoznak eladásra a nyugalom napján, nem vásárolunk tőlük a nyugalom napján vagy más ünnepnapokon. A hetedik évben parlagon hagyjuk a földet, és elengedünk minden tartozást. »
Továbbá Maaszéjá, aki Bárúk fia, aki Kol-Hóze fia, aki Hazájá fia, aki Adájá fia, aki Jójáríb fia, aki Zekarjá fia, aki pedig Hassilóní fia volt. »
Ezek közül a következők álltak hozzá a legközelebb: Karsená, Sétár és Admátá, Tarsís és Meresz, Marszená és Memúkán, Perzsia és Média hét vezető embere, akik bármikor megjelenhettek a király előtt, és a legfőbb tisztségeket töltötték be az országban. »
reggeltől estére összezúzzák őket, elmúlnak örökre anélkül, hogy bárki észrevenné. »
Bárcsak megmérnék elkeseredésemet, és szenvedésemmel együtt mérlegre tennék! »
Bárcsak teljesülne kívánságom, és beteljesítené Isten reménységemet! »
Bárcsak úgy döntene Isten, hogy összezúz, kinyújtaná kezét, hogy elvágja életem fonalát! »
Minden reggel megvizsgálod, minden pillanatban próbára teszed. »
Bárcsak maga Isten szólalna meg, és nyitná meg ajkait veled szemben! »
Bárcsak hallgatnátok végre! Legalább ebben bölcsnek tűnhetnétek! »
Hallgassatok már el, hadd beszéljek én, bármi történjék is velem! »
Bárcsak elrejtenél a holtak hazájában, ott rejtegetnél haragod elmúltáig! Kiszabnád időmet, azután újra gondolnál rám. »
Fölemelkednek, de egy kis idő múlva nincsenek, alászállnak, elenyésznek, mint bárki más, levágják őket, mint a kalászokat. »
Lelheti-e örömét a Mindenhatóban? Segítségül hívhatja-e bármikor az Istent? »
Bárcsak olyan volnék, mint amilyen hajdan, mint mikor még Isten vigyázott rám! »
Bárcsak meghallgatna valaki! Íme, ez a végszóm: Válaszoljon a Mindenható, írjon vádiratot mint vádlóm! »
Ha vétkezel, mit ártasz neki? Bármennyi a bűnöd, mit tehetsz ellene? »
Bárcsak eljönne a Sionról Izráel szabadulása! Amikor az ÚR jóra fordítja népe sorsát, ujjong majd Jákób, és örül Izráel. »
Megvizsgáltad szívemet, meglátogattál éjjel. Próbára tettél, nem találsz bennem álnokságot, nem jön ki ilyen a számon. »
Bármit tettek az emberek, én a te beszédedre figyelve őrizkedtem az erőszakosok útjától. »
Végy elő lándzsát és csatabárdot üldözőim ellen! Szólj így hozzám: Én megsegítelek téged! »
Bárcsak ne nevetnének rajtam, ha lábam meginog – gondoltam –, ne lennének dölyfösek velem szemben! »
Bárcsak eljönne a Sionról Izráel szabadulása! Amikor Isten jóra fordítja népe sorsát, ujjong majd Jákób, és örül Izráel. »
Próbára tették Istent vágyaikkal, ennivalót kérve kívánságuk szerint. »
Hozzám kiáltottál a nyomorúságban, és megmentettelek. Válaszoltam neked a felhőből mennydörgésben: próbára tettelek Meríbá vizeinél. (Szela.) »
Hallgass meg, népem, hadd intselek! Bárcsak hallgatnál rám, Izráel! »
Bárcsak rám hallgatna népem, az én utaimon járna Izráel! »
mégis meg fogtok halni, mint a közemberek, és elhullotok, mint bármelyik főember. »
Sóvárgás fogta el őket a pusztában, próbára tették Istent a sivatagban. »
A hegyek ugrándoztak, mint a kosok, a halmok, mint a bárányok. »
Hegyek, mit ugrándoztok, mint a kosok, és ti halmok, mint a bárányok? »
Bárcsak állhatatosan járhatnék utadon, megtartva rendelkezéseidet! »
Bármennyire csúfolnak is a kevélyek, mégsem hajolok el törvényedtől. »
Nem fogad el semmilyen váltságdíjat, nem enged, bármennyi ajándékot kínálnak is neki! »
Drágakőnek véli ajándékát, aki adja, amellyel célt ér, bárhova forduljon is vele. »
akkor a bárányokért ruhát, a kecskékért mezőt vehetsz; »
Ha Isten valakinek gazdagságot, kincseket és tekintélyt ad, úgyhogy nem hiányzik neki semmi, bármit is kívánna, de Isten nem engedi meg, hogy élvezze azt, hanem idegen ember élvezi, az hiábavaló és fájdalmasan rossz dolog. »
Bárcsak bátyám lennél, ki anyám mellét szopta! Ha az utcán találkoznánk, megcsókolhatnálak, és nem szólnának meg. »
Mit kezdjek a sok véresáldozattal? – mondja az ÚR. – Elegem van az égőáldozati kosokból, a hízott marhák kövérjéből! A bikák, a bárányok és a bakok vérében nem telik kedvem. »
Ha felém nyújtjátok kezeteket, eltakarom előletek a szemem; bármennyit is imádkoztok, nem hallgatlak meg benneteket, hiszen a kezetekhez vér tapad! »
Bárányok legelnek ott, mint a legelőkön, a gazdagok romjain kecskék keresgélnek. »
Akkor majd a farkas a báránnyal lakik, a párduc a gödölyével hever, a borjú, az oroszlán és a hízott marha együtt lesznek, és egy kisfiú terelgeti őket. »
Küldjetek bárányokat az ország uralkodójának Szelából a pusztaságon át Sion leányának hegyére! »
És ha megjelenik Móáb az áldozóhalmon, bárhogyan fáradozik, még ha szentélyébe megy is imádkozni, nem érhet el semmit. »
Nem sikerül Egyiptomnak semmiféle vállalkozása, bármire vállalkozik a fő vagy a farok, a pálmaág vagy a káka. »
Vezetőid mind egy szálig elmenekültek, nyíllövés nélkül kerültek fogságba. Mind fogságra jutottak, akiket csak megtaláltak, bármily messze futottak. »
azért úgy jártok bűnötökkel, mint a magas kőfal, ha megreped, és megdőlve leomlással fenyeget: bármely pillanatban összedőlhet. »
Az ÚR kardja csupa vér, csepeg róla a zsír, bárányok és bakok vére, kosok veséjének kövérje, mert áldozatot tart az ÚR Bocrában, nagy mészárlást Edóm országában. »
Mint pásztor, úgy legelteti nyáját, karjára gyűjti a bárányokat, ölébe veszi őket, az anyajuhokat szelíden terelgeti. »
Nem nekem hoztál bárányt égőáldozatul, véresáldozataiddal nem engem dicsőítettél. Nem én voltam, akinek ételáldozattal szolgáltál, nem én voltam, akiért tömjénezéssel fáradoztál. »
De megolvasztottalak, mint az ezüstöt, a nyomorúság kohójában próbára tettelek. »
Bárcsak figyeltél volna parancsaimra! Akkor folyamként áradna rád a jólét, a tenger hullámaihoz hasonlóan az igazság. »
Amikor kínozták, alázatos maradt, száját sem nyitotta ki. Mint a bárány, ha vágóhídra viszik, vagy mint a juh, mely némán tűri, hogy nyírják, ő sem nyitotta ki száját. »
Híresek lesznek utódaik a népek között, és leszármazottaik a nemzetek között. Bárki látja őket, fölismeri, hogy ezt a népet megáldotta az ÚR. »
Olyanok lettünk, mintha sohasem uralkodtál volna rajtunk, mintha nem rólad neveztek volna el minket. Bárcsak szétszakítanád az eget, és leszállnál, hogy meginogjanak előtted a hegyek! »
Örömmel fogadod az örvendezőt, mert igazak tettei, utaidon jár, és rád gondol. De te megharagudtál, mert vétkeztünk. Régóta így vagyunk, bárcsak megszabadulnánk! »
A farkas a báránnyal együtt legel, az oroszlán szalmát eszik, mint a marha, és a kígyónak por lesz a kenyere. Nem árt és nem pusztít szent hegyemen senki – mondja az ÚR. »
Akik pedig megmaradnak ebből a gonosz nemzetségből, az egész maradék, inkább választaná majd a halált, mint az életet bárhol, ahová a megmaradtakat szétszórtam – így szól a Seregek URa. »
Bárcsak a fejem víznek és a szemem könnynek forrásává válnék! Éjjel-nappal siratnám népem megöltjeit. »
Bárcsak lenne a pusztában egy kunyhóm az út mentén! Elhagynám népemet, elmennék tőle, mert mindenki házasságtörő, hűtlen társaság! »
Én pedig olyan voltam, mint a gyanútlan bárány, melyet a vágóhídra visznek. Nem tudtam, hogy ilyen terveket szőttek ellenem: Irtsuk ki ezt a fát gyökerestül! Vágjuk ki az élők földjéből, hogy nevét se említsék többé! »
Menj föl a Libánonra, és jajgass, a Básánon is hallasd hangodat! Jajgass az Abárímon, mert tönkrementek mind a szeretőid! »
és odaadtam az adásvételi szerződést Bárúknak, Nérijjá fiának, Mahszéjá unokájának nagybátyám fia, Hanamél előtt, az adásvételi szerződést aláíró tanúk meg a börtön udvarán ülő júdaiak előtt. »
És megparancsoltam Bárúknak mindannyiuk előtt: »
Majd így imádkoztam az ÚRhoz, miután odaadtam az adásvételi szerződést Bárúknak, Nérijjá fiának: »
Majd ezt parancsolta Jeremiás Bárúknak: Én akadályoztatva vagyok, nem mehetek az ÚR házába, »
Bárúk, Nérijjá fia mindenben úgy járt el, ahogyan Jeremiás próféta parancsolta, és felolvasta az iratból az ÚR igéjét az ÚR házában. »
Ekkor olvasta fel Bárúk az iratból Jeremiás szavait az ÚR házában, Gemarjának, Sáfán kancellár fiának a kamrájában, a felső udvarban, az ÚR háza új kapujának a bejáratánál az egész nép füle hallatára. »
Míkájehú jelentette nekik mindazt, amit hallott, amikor Bárúk felolvasta az iratot a nép előtt. »
Ők ezt mondták neki: Ülj le, és olvasd fel előttünk! És Bárúk felolvasta előttük. »
Amikor az egészet végighallgatták, megrettenve néztek egymásra, és ezt mondták Bárúknak: Nekünk jelentenünk kell mindezt a királynak. »
Majd ezt kérdezték Bárúktól: Mondd el nekünk, hogyan írtad le mindezeket? Az ő diktálása után? »
Bárúk így felelt nekik: Ő mondta nekem tollba mindezeket az igéket, én pedig leírtam a tekercsre tintával. »
A vezetők ezt mondták Bárúknak: Menj, és rejtőzz el te is meg Jeremiás is; ne tudja senki, hogy hol vagytok! »
Sőt megparancsolta a király Jerahmeélnek, a király fiának, Szerájának, Azríél fiának és Selemjának, Abdeél fiának, hogy fogják el Bárúk írnokot és Jeremiás prófétát. De az ÚR elrejtette őket. »
Így szólt az ÚR igéje Jeremiáshoz azután, hogy a király elégette a tekercset azokkal az igékkel, amelyeket Bárúk leírt Jeremiás diktálása után: »
Jeremiás tehát elővett egy másik tekercset, odaadta Bárúk írnoknak, Nérijjá fiának, az pedig felírta rá Jeremiás diktálása után azokat a beszédeket, amelyek a Jójákím, Júda királya által elégetett iratban voltak. Sőt még sok más hasonló kijelentést is csatoltak hozzájuk. »
Bárúk, Nérijjá fia izgat téged ellenünk, hogy a káldeusok kezébe juttasson bennünket, és halálunkat okozza, vagy pedig fogságba vitessen Babilóniába. »
a férfiakat, a nőket és a gyermekeket meg a király leányait és mindenkit, akit Nebuzaradán testőrparancsnok otthagyott Gedaljánál, Ahíkám fiánál, Sáfán unokájánál, végül Jeremiás prófétát és Bárúkot, Nérijjá fiát is. »
Az ÚR, Izráel Istene, ezt mondja rólad, Bárúk: »
És neked nagy kívánságaid vannak? Ne legyenek! Mert most veszedelmet hozok minden emberre – így szól az ÚR –, de te ajándékul kapod az életedet, bárhová is mégy. »
Halljátok hát az ÚR tervét, amelyet Edóm ellen készített, és elhatározását, amelyre Témán lakóival kapcsolatban jutott: Még a báránykákat is el fogják hurcolni, legelőjüket is pusztává teszik. »
Meghajszolt bárány Izráel, oroszlánok kergették. Először Asszíria királya marcangolta, utoljára pedig Nebukadneccar, Babilónia királya rágta le csontjait. »
Halljátok hát az ÚR tervét, amelyet Babilónia ellen készített, és elhatározását, amelyre a káldeusok országával kapcsolatban jutott: Még a báránykákat is el fogják hurcolni, a legelőt is pusztává teszik. »
Vágóhídra viszem őket, mint a bárányokat, mint a kosokat és a bakokat. »
és ezt mondd: Így süllyed el Babilon, és nem kel fel többé, bárhogyan fáradozik is, olyan nagy veszedelmet hozok rá! Eddig tartanak Jeremiás beszédei. »
A harmincadik évben, a negyedik hónap ötödikén, amikor a fogságban élő nép között voltam a Kebár-folyó mellett, megnyílt az ég, és isteni látomásokat láttam. »
szólt az ÚR igéje Ezékiel paphoz, Búzí fiához a káldeusok országában, a Kebár-folyó mellett, és megragadta őt ott az ÚR. »
Így kerültem Tél-Ábíbba, a fogságban élőkhöz, akik a Kebár-folyó mellett laktak. Letelepedtem ott, ahol ők laktak, és ott ültem közöttük hét napig összetörve. »
El is indultam, kimentem a völgybe, és íme, ott állt az ÚR dicsősége. Ugyanolyan volt, mint amilyennek a Kebár-folyó mellett láttam. Ekkor arcra borultam. »
De én majd elbánok velük haragomban, nem szánakozom, és nem leszek könyörületes. Kiálthatnak hozzám bármilyen nagy hangon, nem hallgatom meg őket. »
És fölemelkedtek a kerúbok. Ezek azok az élőlények, amelyeket a Kebár-folyó mellett láttam. »
Ezek azok az élőlények, amelyeket a Kebár-folyó mellett láttam, Izráel Istene alatt, és fölismertem, hogy ezek kerúbok. »
Arcuk hasonló volt azokhoz az arcokhoz, amelyeket a Kebár-folyó mellett láttam, meg az alakjuk is; ők voltak azok. Mindegyik előre nézve tudott menni. »
Senki sem szánt meg, hogy bármit is megtett volna ezekből, könyörülve rajtad. Kidobtak a mezőre, mert utáltak, amikor megszülettél. »
Arábiával és Kédár összes fejedelmével kereskedtél: bárányokkal, kosokkal és bakokkal kereskedtek veled. »
ezért íme, idegeneket küldök ellened, a legkegyetlenebb népeket. Kardot rántanak ellened, bármilyen szép és bölcs legyél is, és véget vetnek fényűzésednek. »
Különb vagy-e bárkinél is? Menj, és feküdj a körülmetéletlenek mellé! »
így beszélj hozzájuk: Ezt mondja az én Uram, az ÚR: Íme, én kihozom Izráel fiait a népek közül, bárhová kerültek. Összegyűjtöm őket mindenfelől, és beviszem őket a saját földjükre. »
Vitézek húsát eszitek, és a föld fejedelmeinek a vérét isszátok: Básánban hízott kosok, bárányok, bakok és bikák ezek mindnyájan. »
A látvány, amelyet láttam, olyan volt, mint az, amelyet akkor láttam, amikor a város pusztulása bekövetkezett. Ugyanolyan volt, mint az a látvány, amelyet a Kebár-folyó mellett láttam. Ekkor arcra borultam. »
Minden első termésnek és minden felajánlásnak a legjava, bármiből ajánljátok fel, a papoké lesz. A tésztátokból készült első lepényt is adjátok a papnak, hogy áldás nyugodjék házatokon! »
Az az égőáldozat, amelyet a fejedelem szombaton mutat be az ÚRnak, hat hibátlan bárány és egy hibátlan kos legyen. »
Az ételáldozat legyen a koshoz egy véka finomliszt, a bárányokhoz pedig adjon annyi ételáldozatot, amennyit akar, továbbá egy hín olajat minden véka finomliszthez. »
Újhold napján adjon egy hibátlan bikaborjút, hat bárányt meg egy kost; ezek is hibátlanok legyenek. »
A bikához egy véka finomlisztet, a koshoz is egy vékát készítsen ételáldozatul, a bárányokhoz pedig annyit, amennyit akar, továbbá egy hín olajat minden véka finomliszthez. »
A különféle ünnepeken legyen az ételáldozat egy véka liszt egy bikához, egy véka egy koshoz, a bárányokhoz annyi, amennyit akar; az olajból pedig egy hín minden véka finomliszthez. »
Készíttessen naponként egy egyéves hibátlan bárányt égőáldozatul az ÚRnak; minden reggel készíttesse el. »
Így készítsék el a bárányt, az ételáldozatot és az olajat minden reggel; állandó égőáldozat ez. »
Előttem pedig ez a titok nem azért tárult föl, mintha bennem nagyobb bölcsesség volna, mint bármely élő emberben, hanem azért, hogy a magyarázat a királynak tudomására jusson, és megtudd, amin magadban töprengsz. »
kezedbe adta az embereket, a mezei vadakat és az égi madarakat, bárhol laknak is, és mindezeknek uralkodójává tett: te vagy az aranyfej! »
Sadrak, Mésak és Abéd-Negó így válaszolt a királynak: Ó, Nebukadneccar! Nem szükséges, hogy erre bármit is feleljünk. »
Megparancsolom azért, hogy aki nem tiszteli Sadrak, Mésak és Abéd-Negó Istenét, azt vágják darabokra, bármilyen nyelvű népből vagy nemzetből való is legyen, házát pedig tegyék szemétdombbá! Mert nincs más isten, aki így meg tud szabadítani. »
A király hangosan kiáltozni kezdett, hogy vezessék eléje a varázslókat, a csillagjósokat és a jövendőmondókat. Azután így szólt a király a babiloni bölcsekhez: Bárki is legyen az, aki elolvassa ezt az írást, és meg tudja nekem magyarázni, az bíborba öltözhet, aranyláncot kap a nyakára, és rang szerint harmadik lesz az országomban. »
Azt tanácsolják az ország főkormányzói, az elöljárók, a kormányzók, az udvari emberek és a helytartók, hogy hozzon a király végzést, és adjon ki szigorú rendeletet: aki harminc napon belül bármiért könyörög akár istenhez, akár emberhez rajtad kívül, ó, király, azt dobják az oroszlánok vermébe! »
Akkor a király elé járultak, és ezt mondták a királyi rendeletre hivatkozva: Ó, király! Nem írtad-e alá azt a rendeletet, hogy aki harminc napon belül bármiért könyörög akár istenhez, akár emberhez rajtad kívül, azt dobják az oroszlánok vermébe? A király így válaszolt: De igen, így van, a médek és a perzsák visszavonhatatlan törvénye szerint. »
Ezért az ÚRnak gondja volt arra, hogy elhozza ránk a veszedelmet. Bizony igazságos volt az ÚR, a mi Istenünk, bármit is cselekedett, hiszen nem hallgattunk az ő szavára. »
Izráel olyan szilaj, mint egy szilaj tehén. Hogyan legeltethetné hát őket tágas helyen az ÚR, mint a bárányokat? »
Messze űzöm tőletek az északi ellenséget. Sivár és puszta földre kergetem szét őket: elejét a keleti tengerbe, végét pedig a nyugatiba. Fölszáll a bűze, fölszáll tetemének szaga, bármilyen nagy pusztítást hajtott is végre. »
Elefántcsont ágyakon heverésznek, pamlagokon terpeszkednek, megeszik a nyájból a bárányokat, és a hizlalóból a borjúkat! »
Örültök Lódebárnak, és azt mondjátok: A magunk erejével foglaltuk el Karnajimot! »
Hallottam, és reszketett a szívem, hangjától megremegtek ajkaim; fájdalom járja át csontjaimat, reszkető léptekkel járok. Bárcsak nyugtom lenne a nyomorúság napján, amely eljön a bennünket fosztogató népre! »
Ha valaki szentelt húst visz ruhája szárnyában, és a ruha szárnyával hozzáér a kenyérhez, főzelékhez, borhoz vagy olajhoz, vagy bármi más eledelhez, szentté válik-e az? A papok ezt válaszolták: Nem! »
a szomszédos Hamátot is meg Tíruszt és Szidónt, bármilyen bölcsek is. »
Jeruzsálemben és Júdában minden fazék a Seregek URának szent tulajdona lesz, és aki csak eljön, hogy áldozatot mutasson be, bármelyiket előveheti, és főzhet benne. Attól a naptól fogva nem lesz többé kereskedő a Seregek URának házában. »
Bárcsak volna valaki köztetek, aki bezárná a templom ajtaját, és ne égne hiába oltáromon a tűz! Nem telik kedvem bennetek – mondja a Seregek URa –, nem kívánok tőletek áldozatot! »
Hozzátok be a raktárba az egész tizedet, hadd legyen eleség a házamban, és így tegyetek próbára engem! – mondja a Seregek URa. Meglátjátok, hogy megnyitom az ég csatornáit, és bőséges áldást árasztok rátok. »
Óvakodjatok a hamis prófétáktól, akik báránybőrbe bújva jönnek hozzátok, de belül ragadozó farkasok. »
És odalépve így szólt hozzá egy írástudó: Mester, követlek téged, bárhová mégy. »
ezért esküvel fogadta, hogy bármit kér, megadja neki. »
Ekkor farizeusok mentek hozzá, hogy kísértsék őt, és megkérdezték tőle: Szabad-e az embernek bármilyen okból elbocsátania a feleségét? »
Azután Jézus bement a templomba, és kiűzte mindazokat, akik a templomban árusítottak és vásároltak, a pénzváltók asztalait és a galambárusok székeit pedig felborította, »
Mert amiképpen azokban a napokban, az özönvíz előtt, ettek, ittak, házasodtak és férjhez mentek egészen addig a napig, amelyen Nóé bement a bárkába, »
Bizony mondom nektek, hogy bárhol hirdetik majd az evangéliumot az egész világon, amit ez az asszony tett, azt is elmondják majd az ő emlékezetére. »
Bizony mondom nektek, hogy az emberek minden bűne meg fog bocsáttatni, még a káromlások is, bármennyi káromlást is szóljanak, »
Meg is esküdött neki: Bármit kérsz, megadom neked, akár országom felét is. »
akkor már nem engeditek, hogy bármit is tegyen apjáért vagy anyjáért; »
Onnan elindulva elment Tírusz vidékére. Bement egy házba, és nem akarta, hogy bárki is tudjon róla. De nem maradhatott titokban, »
Tanítványai így feleltek: Hogyan tudná bárki is ezeket kenyérrel jóllakatni itt a pusztában? »
Azután Jeruzsálembe értek. Bement a templomba, és kezdte kiűzni azokat, akik a templomban adtak és vettek, felborította a pénzváltók asztalait és a galambárusok székeit, »
és nem engedte, hogy bármit is átvigyenek a templomon. »
Bizony mondom nektek, hogy bárhol hirdetik majd az evangéliumot az egész világon, amit ez az asszony tett, azt is elmondják majd az ő emlékezetére. »
A kovásztalan kenyerek első napján, amikor a páskabárányt szokták áldozni, így szóltak hozzá a tanítványai: Hol akarod megenni a páskavacsorát, hol készítsük el? »
Menjetek el! Íme, elküldelek titeket, mint bárányokat a farkasok közé. »
Nézzétek a liliomokat, miként növekednek: nem fáradoznak, nem is fonnak, de mondom nektek, hogy Salamon teljes dicsőségében sem öltözött úgy, mint ezek közül bármelyik. »
Az apa viszont ezt mondta szolgáinak: Hozzátok ki hamar a legszebb ruhát, és adjátok rá, húzzatok gyűrűt az ujjára és sarut a lábára! »
és azt kívánta, hogy bárcsak jóllakhatna a gazdag asztaláról lehulló morzsákkal, de csak a kutyák jöttek hozzá, és nyaldosták a sebeit. »
ettek, ittak, házasodtak, férjhez mentek, egészen addig a napig, amíg Nóé be nem ment a bárkába. Azután jött az özönvíz, és elpusztított mindenkit. »
és így szólt: Bárcsak felismerted volna ezen a napon te is a békességre vezető utat! De most már el van rejtve a szemed elől. »
Elérkezett a kovásztalan kenyerek napja, amikor fel kellett áldozni a páskabárányt. »
Másnap János látta, hogy Jézus hozzá jön, és így szólt: Íme, az Isten Báránya, aki elveszi a világ bűnét! »
és amikor megpillantotta Jézust, aki arra járt, így szólt: Íme, az Isten Báránya! »
Anyja így szólt a szolgákhoz: Bármit mond nektek, tegyétek meg! »
a galambárusoknak pedig ezt mondta: Vigyétek ezeket innen, ne csináljatok piacteret az én Atyám házából! »
és nem volt szüksége arra, hogy bárki tanúskodjék az emberről, mert ő maga is tudta, hogy mi lakik az emberben. »
Mert az Úr angyala időnként leszállt a medencére, és felkavarta a vizet: aki elsőnek lépett bele a víz felkavarása után, egészséges lett, bármilyen betegségben is szenvedett. »
Ezt pedig azért kérdezte tőle, hogy próbára tegye, mert ő már tudta, mit fog tenni. »
Nem mintha bárki látta volna az Atyát: csak aki az Istentől van, az látta az Atyát. »
Ezt azért mondták, hogy próbára tegyék, és legyen mivel vádolniuk őt. Jézus pedig lehajolt, és ujjával írt a földre. »
Ha megmaradtok énbennem, és beszédeim megmaradnak tibennetek, akkor bármit akartok, kérjétek, és megadatik nektek. »
Nem ti választottatok ki engem, hanem én választottalak ki titeket, és arra rendeltelek, hogy elmenjetek és gyümölcsöt teremjetek, és gyümölcsötök megmaradjon, hogy bármit kértek az Atyától az én nevemben, megadja nektek. »
Miután ettek, így szólt Jézus Simon Péterhez: Simon, Jóna fia, jobban szeretsz-e engem, mint ezek? Ő pedig így felelt: Igen, Uram, te tudod, hogy szeretlek téged! Jézus ezt mondta neki: Legeltesd az én bárányaimat! »
Péter így szólt hozzá: Miért egyeztetek meg abban, hogy próbára teszitek az Úr Lelkét? Íme, azok, akik a férjedet eltemették, az ajtó előtt állnak, és kivisznek téged. »
Az Írásnak az a szakasza, amelyet olvasott, ez volt: „Amint a juhot levágni viszik, és amint a bárány néma a nyírója előtt, úgy nem nyitja meg a száját. »
De nem láttak engem sem a templomban, sem a zsinagógákban, sem a városban bárkivel is vitatkozni vagy a nép között lázadást szítani. »
Azt válaszoltam nekik, hogy a rómaiaknak nem szokásuk bárkit is kiszolgáltatni, amíg a vádlott szemtől szemben nem áll vádlóival, és alkalmat nem kap arra, hogy védekezzék a vád ellen. »
Mert tud ezekről a király, akihez bátran szólok, mert nem hiszem, hogy rejtve volna előtte ezek közül bármi is, hiszen nem valami zugban történt dolgok ezek. »
A barbárok nem mindennapi emberséget tanúsítottak irántunk, mert tüzet raktak, és a ránk zúduló eső és a hideg miatt mindnyájunkat befogadtak. »
Amikor a barbárok meglátták a kezéről lecsüngő mérges kígyót, így szóltak egymáshoz: Bizonyára gyilkos ez az ember, aki a tengerből kimenekült ugyan, de az isteni bosszúállás nem engedi, hogy életben maradjon. »
Görögöknek és barbároknak, bölcseknek és tudatlanoknak egyaránt adósa vagyok. »
Mert ez a parancsolat: „ne paráználkodj, ne ölj, ne lopj, ne kívánd a másét”, és bármi más parancsolat ebben az igében foglalható össze: „Szeresd felebarátodat, mint magadat!” »
az Isten gyülekezetének, amely Korinthusban van, a Krisztus Jézusban megszentelteknek, elhívott szenteknek; mindazokkal együtt, akik a mi Urunk Jézus Krisztus nevét, az ő és a mi Urunk nevét bárhol segítségül hívják: »
az a nap fogja világossá tenni, mivel tűzben jelenik meg, és akkor mindenkinek a munkája nyilvánvalóvá lesz; és hogy kinek mit ér a munkája, azt a tűz fogja próbára tenni. »
Már jóllaktatok, már meggazdagodtatok, nélkülünk uralomra jutottatok; bárcsak valóban uralomra is jutottatok volna, hogy veletek együtt mi is uralkodhatnánk! »
Takarítsátok ki a régi kovászt, hogy új tésztává legyetek, hiszen ti kovásztalanok vagytok, mert a mi húsvéti bárányunk, a Krisztus már feláldoztatott. »
Akár esztek tehát, akár isztok, vagy bármi mást tesztek, mindent Isten dicsőségére tegyetek! »
Nem mintha önmagunktól, mintegy a magunk erejéből volnánk alkalmasak arra, hogy bármit is megítéljünk; ellenkezőleg, a mi alkalmasságunk Istentől van. »
Bárcsak elviselnétek tőlem egy kis esztelenséget, sőt viseljetek el engem is! »
Dicsekednem kell, habár nem használ; rátérek azért az Úr megjelenéseire és kinyilatkoztatásaira. »
Önmagatokat tegyétek próbára, hogy hitben jártok-e! Önmagatokat vizsgáljátok meg! Vagy nem ismeritek fel magatokon, hogy Jézus Krisztus bennetek van? Ha nem, akkor még kipróbálatlanok vagytok. »
Én bizalommal vagyok irántatok az Úrban, hogy egyáltalán nem fogtok másképp gondolkodni; de aki megzavar titeket, el fogja venni büntetését, bárki legyen is az. »
Bárcsak ki is metszetnék magukat, akik lázítanak titeket! »
Ellenben paráznaság, bármiféle tisztátalanság vagy nyerészkedés még szóba se kerüljön közöttetek, ahogyan ez szentekhez méltó, »
így állítja maga elé az egyházat dicsőségben, hogy ne legyen rajta folt vagy ránc vagy bármi hasonló, hanem hogy szent és feddhetetlen legyen. »
De mit számít ez? Az a fontos, hogy bármilyen módon, akár színlelésből, akár meggyőződésből: Krisztust hirdetik, és én ennek örülök. Sőt még inkább örülni fogok, »
Itt már nincs többé görög és zsidó, körülmetéltség és körülmetéletlenség, barbár és szkíta, szolga és szabad, hanem minden és mindenekben Krisztus. »
mert tőletek terjedt tovább az Úr beszéde, de nemcsak Makedóniába és Akhájába, hanem mindenhová eljutott a ti Istenbe vetett hitetek híre. Szükségtelen is erről bármit mondanunk, »
Bizony, testvérem, bárcsak hasznodat vehetném az Úrban! Nyugtasd meg az én szívemet Krisztusban! »
Hit által kapott kijelentést Nóé azokról a dolgokról, amelyeket még nem láthatott, és Istent félve és tisztelve készítette el a bárkát háza népe megmentésére. E hite által ítélte el a világot, és a hitből való igazság örökösévé lett. »
Hit által ajánlotta fel Ábrahám Izsákot, amikor Isten próbára tette, és egyszülött fiát vitte áldozatul az, aki az ígéreteket kapta, »
És mit mondjak még? Hiszen kifogynék az időből, ha szólnék Gedeonról, Bárákról, Sámsonról, Jeftéről, Dávidról, Sámuelről és a prófétákról. »
Ne gondolja tehát az ilyen, hogy bármit is kaphat az Úrtól, »
hanem drága véren, a hibátlan és szeplőtelen Báránynak, Krisztusnak a vérén. »
akik egykor engedetlenek voltak, amikor Isten türelmesen várakozott Nóé napjaiban a bárka készítésekor. Ebben kevés, szám szerint nyolc lélek menekült meg a vízen át. »
Az iránta való bizalmunk pedig azt jelenti, hogy ha bármit kérünk az ő akarata szerint, meghallgat minket. »
Ha pedig tudjuk, hogy bármit kérünk, meghallgat minket, akkor tudjuk, hogy már megkaptuk, amit kértünk tőle. »
Tudok cselekedeteidről, fáradozásodról és állhatatosságodról és arról, hogy nem viselheted el a gonoszokat, és próbára tetted azokat, akik apostoloknak mondják magukat, pedig nem azok, és hazugnak találtad őket. »
Tudok cselekedeteidről, hogy nem vagy sem hideg, sem forró. Bárcsak hideg volnál, vagy forró! »
A Bárány átveszi a hétpecsétes könyvet »
És láttam, hogy a trón, a négy élőlény és a vének között ott áll a Bárány. Olyan volt, mint akit megöltek; hét szarva volt és hét szeme: az Isten hét lelke az, akiket elküldött az egész földre. »
A Bárány odament, és átvette a könyvet a trónon ülő jobb kezéből; »
és amikor átvette a könyvet, a négy élőlény és a huszonnégy vén leborult a Bárány előtt – mindegyiknél hárfa volt és aranypohár, tele füstölőszerrel: a szentek imádságai ezek –, »
és így szóltak hatalmas hangon: Méltó a megöletett Bárány, hogy övé legyen az erő és a gazdagság, a bölcsesség és a hatalom, a tisztesség, a dicsőség és az áldás! »
És hallottam, hogy minden teremtmény a mennyben és a földön, a föld alatt és a tengerben, és minden, ami ezekben van, ezt mondta: A trónon ülőé és a Bárányé az áldás és a tisztesség, a dicsőség és a hatalom örökkön-örökké! »
És láttam, amikor a Bárány feltörte a hét pecsét közül az elsőt, és hallottam, hogy a négy élőlény közül az egyik mennydörgéshez hasonló hangon szól: Jöjj! »
és így szóltak a hegyekhez és a sziklákhoz: Essetek ránk, és rejtsetek el minket a királyi trónon ülő arca elől, és a Bárány haragja elől, »
Ezek után láttam: íme, nagy sokaság volt ott, minden nemzetből és törzsből, népből és nyelvből, amelyet megszámlálni senki sem tudott; a trón előtt és a Bárány előtt álltak fehér ruhába öltözve, kezükben pedig pálmaágak, »
és hatalmas hangon kiáltották: Az üdvösség a mi Istenünké, aki a trónon ül, és a Bárányé! »
Ezt mondtam neki: Uram, te tudod. Ő így válaszolt: Ezek azok, akik a nagy nyomorúságból jöttek, és megmosták ruhájukat, és megfehérítették a Bárány vérében. »
mert a Bárány, aki középen a trónnál van, legelteti őket, elvezeti őket az élet vizének forrásaihoz, és Isten letöröl szemükről minden könnyet. »
És eloldatott a négy angyal, akik készen álltak, hogy bármely órában, napban, hónapban és esztendőben megöljék az emberek harmadát. »
Legyőzték őt a Bárány vérével és bizonyságtételük igéjével azok, akik nem kímélték életüket mindhalálig. »
hogy imádja őt mindenki, aki a földön lakik, akinek nincs beírva a neve a megöletett Bárány életkönyvébe a világ kezdete óta. »
És láttam, hogy a földből feljön egy másik fenevad; két szarva volt, mint a Báránynak, de úgy beszélt, mint a sárkány. »
az is inni fog az Isten haragjának borából, amely készen van elegyítetlenül haragjának poharában, és gyötrődni fog tűzben és kénben a szent angyalok és a Bárány előtt; »
és énekelték Mózesnek, Isten szolgájának énekét és a Bárány énekét: Nagyok és csodálatosak a te műveid, mindenható Úr Isten, igazságosak és igazak a te utaid, népek királya: »
A Bárány menyegzője »
Örüljünk és ujjongjunk, és dicsőítsük őt, mert eljött a Bárány menyegzője, felkészült menyasszonya, »
Így szólt hozzám: Írd meg: Boldogok, akik hivatalosak a Bárány menyegzőjének vacsorájára! Ezt is mondta nekem: Ezek Isten igaz igéi. »
És jött egy a hét angyal közül, akiknél a hét pohár volt, telve a hét utolsó csapással, és így szólt hozzám: Jöjj, megmutatom neked a menyasszonyt, a Bárány feleségét. »
A város falának tizenkét alapköve volt, és azokon a Bárány tizenkét apostolának tizenkét neve. »
Nem láttam templomot a városban, mert a mindenható Úr Isten és a Bárány annak a temploma. »
És a városnak nincs szüksége a napra, sem a holdra, hogy világítsanak neki, mert az Isten dicsősége világosította meg, és lámpása a Bárány: »
tisztátalanok pedig nem jutnak be oda, sem olyanok, akik utálatosságot vagy hazugságot cselekszenek: hanem csak azok, akik be vannak írva a Bárány életkönyvébe. »
Azután megmutatta nekem az élet vizének folyóját, amely ragyogó, mint a kristály, és az Isten és a Bárány trónjából ered. »
És semmi nem lesz többé átok alatt a városban, hanem az Isten és a Bárány trónja lesz benne: szolgái imádják őt, »

Találatok a szövegben 390 találat

Ezékiel próféta könyve (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014))
  • 16 6De én arra jártam, és megláttam, hogy véredben fetrengsz. Azt mondtam hát neked, bár csupa vér voltál: Maradj életben! Igen, azt mondtam neked, bár csupa vér voltál: Maradj életben! 49Az volt a bűne a húgodnak, Sodomának, hogy bár fenségben, kenyérbőségben és zavartalan békességben volt része neki és lányainak, a nincstelent és a szegényt mégsem támogatta. 61Akkor visszagondolsz majd a tetteidre, és szégyenkezni fogsz. Magadhoz fogadod nővéreidet és húgaidat, én pedig leányaiddá teszem őket, bár ők nem tartoznak a veled kötött szövetséghez. 5Senki sem szánt meg, hogy bármit is megtett volna ezekből, könyörülve rajtad. Kidobtak a mezőre, mert utáltak, amikor megszülettél.
  • 12 3Te pedig, emberfia, készíts egy fogolynak való batyut, és készülj fogságba nappal, a szemük láttára, majd indulj el a lakóhelyedről egy másik helyre, a szemük láttára! Talán most látni fognak, bár engedetlen nép ez!
  • 17 18Nem fog megmenekülni, mert semmibe vette a hűségesküt, és megszegte a szövetséget. Bár kezet adott rá, mégis elkövette ezt!
  • 18 11bár apja mindezt nem követte el: eszik a hegyeken bemutatott áldozatból, tisztátalanná teszi felebarátja feleségét,
  • 26 20akkor letaszítalak a sírba roskadókhoz, a hajdan élt emberekhez, és ott kell laknod a föld mélyében, az ősidők óta puszta helyen, a sírba roskadóknál; lakatlan leszel, bár ékessé tettelek az élők földjén.
  • 36 13Így szól az én Uram, az ÚR: Bár azt mondják, hogy emberevő föld vagy, mert el szoktad pusztítani a rajtad élő népeket,
  • 34 17De köztetek is igazságot teszek, juhaim – így szól az én Uram, az ÚR –, bárány és bárány között, kosok és bakok között. 20Ezért így szól az én Uram, az ÚR: Majd én igazságot teszek kövér bárány és sovány bárány között. 22De én megszabadítom juhaimat, és nem esnek többé zsákmányul, mert igazságot teszek bárány és bárány között!
  • 1 1A harmincadik évben, a negyedik hónap ötödikén, amikor a fogságban élő nép között voltam a Kebár-folyó mellett, megnyílt az ég, és isteni látomásokat láttam. 3szólt az ÚR igéje Ezékiel paphoz, Búzí fiához a káldeusok országában, a Kebár-folyó mellett, és megragadta őt ott az ÚR.
  • 3 15Így kerültem Tél-Ábíbba, a fogságban élőkhöz, akik a Kebár-folyó mellett laktak. Letelepedtem ott, ahol ők laktak, és ott ültem közöttük hét napig összetörve. 23El is indultam, kimentem a völgybe, és íme, ott állt az ÚR dicsősége. Ugyanolyan volt, mint amilyennek a Kebár-folyó mellett láttam. Ekkor arcra borultam.
  • 8 18De én majd elbánok velük haragomban, nem szánakozom, és nem leszek könyörületes. Kiálthatnak hozzám bármilyen nagy hangon, nem hallgatom meg őket.
  • 10 15És fölemelkedtek a kerúbok. Ezek azok az élőlények, amelyeket a Kebár-folyó mellett láttam. 20Ezek azok az élőlények, amelyeket a Kebár-folyó mellett láttam, Izráel Istene alatt, és fölismertem, hogy ezek kerúbok. 22Arcuk hasonló volt azokhoz az arcokhoz, amelyeket a Kebár-folyó mellett láttam, meg az alakjuk is; ők voltak azok. Mindegyik előre nézve tudott menni.
  • 27 21Arábiával és Kédár összes fejedelmével kereskedtél: bárányokkal, kosokkal és bakokkal kereskedtek veled.
  • 28 7ezért íme, idegeneket küldök ellened, a legkegyetlenebb népeket. Kardot rántanak ellened, bármilyen szép és bölcs legyél is, és véget vetnek fényűzésednek.
  • 32 19Különb vagy-e bárkinél is? Menj, és feküdj a körülmetéletlenek mellé!
  • 37 21így beszélj hozzájuk: Ezt mondja az én Uram, az ÚR: Íme, én kihozom Izráel fiait a népek közül, bárhová kerültek. Összegyűjtöm őket mindenfelől, és beviszem őket a saját földjükre.
  • 39 18Vitézek húsát eszitek, és a föld fejedelmeinek a vérét isszátok: Básánban hízott kosok, bárányok, bakok és bikák ezek mindnyájan.
  • 43 3A látvány, amelyet láttam, olyan volt, mint az, amelyet akkor láttam, amikor a város pusztulása bekövetkezett. Ugyanolyan volt, mint az a látvány, amelyet a Kebár-folyó mellett láttam. Ekkor arcra borultam.
  • 44 30Minden első termésnek és minden felajánlásnak a legjava, bármiből ajánljátok fel, a papoké lesz. A tésztátokból készült első lepényt is adjátok a papnak, hogy áldás nyugodjék házatokon!
  • 46 4Az az égőáldozat, amelyet a fejedelem szombaton mutat be az ÚRnak, hat hibátlan bárány és egy hibátlan kos legyen. 5Az ételáldozat legyen a koshoz egy véka finomliszt, a bárányokhoz pedig adjon annyi ételáldozatot, amennyit akar, továbbá egy hín olajat minden véka finomliszthez. 6Újhold napján adjon egy hibátlan bikaborjút, hat bárányt meg egy kost; ezek is hibátlanok legyenek. 7A bikához egy véka finomlisztet, a koshoz is egy vékát készítsen ételáldozatul, a bárányokhoz pedig annyit, amennyit akar, továbbá egy hín olajat minden véka finomliszthez. 11A különféle ünnepeken legyen az ételáldozat egy véka liszt egy bikához, egy véka egy koshoz, a bárányokhoz annyi, amennyit akar; az olajból pedig egy hín minden véka finomliszthez. 13Készíttessen naponként egy egyéves hibátlan bárányt égőáldozatul az ÚRnak; minden reggel készíttesse el. 15Így készítsék el a bárányt, az ételáldozatot és az olajat minden reggel; állandó égőáldozat ez.
Hóseás próféta könyve (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014))
  • 4 14Mégsem büntetem meg leányaitokat, bár paráznák, menyeiteket sem, bár házasságtörők, mert a férfiak is paráznákhoz járnak, és együtt áldoznak a kéjnőkkel. Az ilyen értelmetlen népnek el kell pusztulnia. 16Izráel olyan szilaj, mint egy szilaj tehén. Hogyan legeltethetné hát őket tágas helyen az ÚR, mint a bárányokat?
  • 3 1Ezt mondta nekem az ÚR: Szeresd csak tovább azt az asszonyt, aki más szeretője és házasságtörő, ahogyan az ÚR szereti Izráel fiait, bár más istenekhez fordulnak, és szeretik a mazsolás süteményt.
  • 13 15Bár kitűnik szépségével testvérei közül, eljön majd a keleti szél, az ÚR szele, mely a puszta felől támad, kiszárítja kútját, elapasztja forrását, megfosztja kincseitől, minden értékétől.
Ámósz próféta könyve (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014))
  • 5 11Ti kihasználjátok a nincstelent, és gabonaadót szedtek tőle. Ezért bár faragott kőből építettetek házakat, nem fogtok bennük lakni, bár gyönyörű szőlőket ültettetek, nem isszátok azok borát.
  • 9 8Az én Uram, az ÚR szemmel tartja a vétkes országot. Eltörlöm azt a föld színéről! Bár mégsem pusztítom ki egészen Jákób házát – így szól az ÚR.
  • 6 4Elefántcsont ágyakon heverésznek, pamlagokon terpeszkednek, megeszik a nyájból a bárányokat, és a hizlalóból a borjúkat! 13Örültök Lódebárnak, és azt mondjátok: A magunk erejével foglaltuk el Karnajimot!
Mózes harmadik könyve (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014))
  • 25 48bár eladta magát, legyen visszaváltható; bármelyik rokona visszaválthatja őt. 32A léviták városaiban, az ő birtokukban levő városokban a házak legyenek bármikor visszaválthatók a léviták számára.
  • 5 1Ha azzal vétkezik valaki, hogy hallotta a kimondott átkot, és bár ő tanú, mert látott vagy megtudott valamit, de mégsem tesz vallomást, akkor őt bűn terheli. 2Vagy ha valaki hozzáér bármely tisztátalan dologhoz: akár tisztátalan vadnak, akár tisztátalan jószágnak, akár tisztátalan kisebb állatnak a teteméhez, még ha nem is vette észre, tisztátalan lett, és vétkessé vált. 3Vagy ha valaki hozzáér egy ember tisztátalanságához, bármilyen tisztátalanságához, amitől tisztátalanná lesz, még ha akkor nem is vette észre, de azután megtudta, vétkessé vált. 4Vagy ha valaki meggondolatlanul vesz esküt az ajkára, akár jót tett ezzel, akár rosszat, bármire, amire csak meggondolatlanul esküt tehet az ember, ha nem is vette észre, de azután megtudta, vétkessé vált az ilyen miatt. 5Ha tehát valaki vétkessé válik ezek közül bármelyik dologban, vallja meg, hogy miben vétkezett, 13Így végezzen a pap engesztelést bármelyik vétkéért, amelyet ezek közül elkövetett, és akkor bocsánatot nyer. A pap része ugyanaz legyen, mint az ételáldozatból. 26Így végezzen érte a pap engesztelést az ÚR előtt, és akkor bocsánatot nyer, bárhogyan is tette adóssá magát.
  • 11 32Tisztátalan lesz minden, amire ezek közül bármelyiknek a teteme ráesik: bármilyen faeszköz vagy ruha, bőr vagy zsák, bármilyen eszköz, amellyel dolgozni szoktak. Vízbe kell tenni, és legyen tisztátalan estig, azután tiszta lesz. 34Ha az ilyen edényből víz kerül bármilyen ehető ételre, tisztátalan lesz, és minden ilyen edényben tisztátalan lesz bármilyen megiható ital. 33Ha bármely cserépedénybe valami beleesik ezekből, tisztátalan legyen minden, ami benne van, az edényt pedig törjék össze. 37Ha ilyeneknek a teteme ráesik bármilyen vetőmagra, amelyet el akarnak vetni, az tiszta marad.
  • 7 21Ha valaki hozzáér bármely tisztátalan dologhoz: emberi tisztátalansághoz, vagy tisztátalan állathoz, vagy bármi tisztátalan utálatossághoz, és mégis eszik a békeáldozat húsából, amely az ÚRé, azt az embert ki kell irtani népe közül. 19Nem szabad megenni azt a húst, amely hozzáér bármilyen tisztátalan dologhoz; el kell azt égetni. Ami különben a húst illeti, húst mindenki ehet, aki tiszta. 24Az elhullott vagy széttépett állat kövérje bármire felhasználható, de megennetek nem szabad. 27Ki kell irtani népe közül az olyan embert, aki bármilyen vért eszik.
  • 22 3Mondd nekik: Ha bárki a ti utódaitok közül, bármely nemzedéketekből akkor közelít a szent adományokhoz, amelyeket Izráel fiai az ÚRnak szentelnek, amikor éppen tisztátalan, azt az embert ki kell irtani előlem. Én vagyok az ÚR! 5vagy megérint valamilyen kisebb állatot, és tisztátalanná lesz, vagy bármilyen tisztátalanságban levő embert, és úgy lesz tisztátalanná, 25Ha idegen ember kezéből való bármi efféle, akkor sem mutathatjátok be mint Istenetek eledelét. Mivel csonkák és fogyatékosak, nem szereznek kegyelmet nektek. 27A borjú, a bárány és a kecskegida maradjon az ellés után az anyja mellett hét napig. A nyolcadik naptól fogva szereznek kegyelmet, ha feláldozzák tűzáldozatul az ÚRnak.
  • 1 10Ha juhfélét: bárányt vagy kecskét akar adni égőáldozatul, hibátlan hímet mutasson be.
  • 9 3Izráel fiaihoz pedig így szólj: Fogjatok egy kecskebakot a vétekáldozathoz meg egy borjút és egy bárányt az égőáldozathoz – egyévesek és hibátlanok legyenek –,
  • 12 6Amikor letelnek tisztulásának a fiú vagy a leány miatt előírt napjai, vigyen egy egyéves bárányt égőáldozatul, egy galambot vagy egy gerlét pedig vétekáldozatul a kijelentés sátrának a bejárata elé a paphoz. 8De ha nem telik neki bárányra, akkor fogjon két gerlét vagy két galambot: egyet égőáldozatul, egyet vétekáldozatul. A pap pedig végezze el az engesztelést érte, és akkor tiszta lesz.
  • 13 12De ha annyira fejlődik a poklosság a bőrön, hogy egészen elborítja a poklosság a kiütésesnek a bőrét tetőtől talpig, bárhol nézi is a pap, 49ha az a kiütés zöldes vagy pirosas a ruhán, a bőrön, a vásznon, a szöveten vagy bármilyen bőrholmin, az poklos kiütés: mutassák meg a papnak. 51A hetedik napon nézze meg a kiütést, és ha továbbterjedt a kiütés a ruhán, a vásznon, a szöveten vagy a bőrön vagy bármin, amit bőrből készítettek: rosszindulatú poklosság az a kiütés, tisztátalan az. 53De ha úgy látja a pap, hogy nem terjedt tovább a kiütés a ruhán, vásznon, szöveten és bármilyen bőrholmin, 57Ha pedig ismét kiütés mutatkozik a ruhán, a vásznon, a szöveten vagy bármilyen bőrholmin, akkor kiújuló poklosság az. El kell azt égetni, amin ilyen kiütés van. 58Az olyan kimosott ruhát, vásznat, szövetet vagy bármilyen bőrholmit pedig, amelyről eltűnt a kiütés, újból ki kell mosni, és akkor tiszta lesz. 59Ez a gyapjú- vagy lenruhán, vásznon, szöveten vagy bármilyen bőrholmin levő poklos kiütés törvénye; ennek alapján kell tisztának vagy tisztátalannak nyilvánítani.
  • 14 10A nyolcadik napon hozzon két hibátlan hím meg egy egyéves hibátlan nőstény bárányt, ételáldozatul pedig háromtized véka finomlisztet olajjal gyúrva, meg fél liter olajat. 12Azután fogja a pap az egyik hím bárányt, mutassa be jóvátételi áldozatul a fél liter olajjal együtt: mutassa fel azokat felmutatott áldozatul az ÚR színe előtt. 13A bárányt azon a helyen vágja le, ahol a vétekáldozatot és az égőáldozatot szokták levágni, vagyis a szent helyen, mert a vétekáldozathoz hasonlóan ez a jóvátételi áldozat is a papé. Igen szent ez is. 21De aki szegény, és nem telik neki ennyire, az hozzon egy bárányt jóvátételi áldozatul felmutatásra, hogy engesztelést végezzenek érte, ételáldozatul meg egytized véka olajjal gyúrt finomlisztet és fél liter olajat. 24Fogja a pap a jóvátételi áldozatra való bárányt és a fél liter olajat, és mutassa fel azokat a pap felmutatott áldozatul az ÚR színe előtt. 25Azután vágja le a jóvátételi áldozatra való bárányt. Vegyen a pap a jóvátételi áldozat véréből, és kenje meg a megtisztulni akaró jobb fülcimpáját, jobb hüvelykujját és a jobb nagylábujját. 46Aki bemegy bármikor a zárlat alatt levő házba, tisztátalan legyen estig.
  • 15 10Tisztátalan legyen estig mindenki, aki hozzáér bármihez, ami a folyásos alatt volt; és aki fölemeli azokat, mossa ki a ruháját, mosakodjék meg vízben, de tisztátalan legyen estig. 22És aki hozzáér bármilyen holmihoz, amin az asszony ült, mossa ki a ruháját, mosakodjék meg vízben, és legyen tisztátalan estig. 26Minden fekvőhelye, amelyre vérzésének ideje alatt bármikor is lefekszik, olyan legyen, mint a fekvőhelye a havi tisztulásakor. Minden, amire ráül, tisztátalan legyen, mint a havi tisztulásakor. 27Bárki ér hozzájuk, tisztátalan legyen. Mossa ki azért a ruháját, mosakodjék meg vízben, és legyen tisztátalan estig.
  • 17 10Ha Izráel házából vagy a köztük tartózkodó jövevények közül valaki bármilyen vért eszik, ellene fordulok annak az embernek, aki vért evett, és kiirtom népe közül.
  • 20 16Ha egy asszony bármiféle állathoz közeledik, hogy párosodjék vele, öld meg az asszonyt is meg az állatot is! Halállal lakoljanak, vérük rajtuk. 25Tegyetek azért különbséget tiszta és tisztátalan négylábú között, tisztátalan és tiszta madár között, és ne tegyétek magatokat utálatossá olyan négylábúval, madárral vagy bármiféle földi csúszómászóval, amelyet különválasztottam, mint ami számotokra tisztátalan.
  • 23 12A kéve felmutatásának a napján készítsetek egy hibátlan, egyéves bárányt égőáldozatul az ÚRnak, 18A kenyéren kívül mutassatok be hét hibátlan, egyéves bárányt, egy bikaborjút meg két kost. Legyenek ezek az ÚR égőáldozatai a hozzájuk tartozó étel- és italáldozattal együtt. Kedves illatú tűzáldozat ez az ÚRnak. 19Készítsetek el egy kecskebakot is vétekáldozatul, két egyéves bárányt pedig békeáldozatul. 20A pap mutassa fel azokat az első termésből készült kenyér fölött felmutatott áldozatul az ÚR színe előtt a két báránnyal együtt. Az ÚRnak szentelt adományok ezek, legyenek a papé. 30És ha valaki bármiféle munkát végez ezen a napon, azt az embert kipusztítom népe közül.
A zsoltárok könyve (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014))
  • 95 9ahol megkísértettek engem őseitek, próbára tettek, bár látták tetteimet.
  • 4 7Sokan mondják: Bár jó napokat látnánk, és ránk ragyogna orcád világossága, URunk!
  • 18 18Megmentett engem ellenségem hatalmától, gyűlölőimtől, bár erősebbek nálam.
  • 44 18Bár mindez ránk szakadt, nem feledtünk el téged, nem szegtük meg szövetségedet.
  • 49 19Bár életében áldottnak tartja magát, és dicsérik, hogy jól megy sora,
  • 55 18Bár reggel, délben, este gondban vagyok, és sóhajtozom, ő meghallja hangomat. 19Megszabadít engem támadóimtól, hogy békességem legyen, bár sokan vannak ellenem.
  • 59 5Bár nincs semmi bűnöm, sietnek, hogy rám rontsanak. Serkenj föl, jöjj ide, láss meg!
  • 60 12Csak te, Istenünk, noha elvetettél minket, te, Istenünk, bár nem jársz seregeinkkel!
  • 71 15Igazságodról beszél a szám és szabadító tetteidről mindennap, bár nem tudom felsorolni őket.
  • 78 30De nem hagytak fel kívánságaikkal, bár még szájukban volt az étel. 18Próbára tették Istent vágyaikkal, ennivalót kérve kívánságuk szerint.
  • 99 8URunk, Istenünk, te válaszoltál nekik, megbocsátó Istenük voltál, bár megtoroltad tetteiket.
  • 108 12Csak te, Istenünk, noha elvetettél minket, te, Istenünk, bár nem jársz seregeinkkel!
  • 119 80Bár lenne szívem tökéletes rendelkezéseid szerint, hogy ne valljak szégyent! 83Bár olyan vagyok, mint a füstre tett tömlő, nem feledkezem meg rendelkezéseidről. 141Bár kicsiny és megvetett vagyok, utasításaidat mégsem felejtem el. 5Bárcsak állhatatosan járhatnék utadon, megtartva rendelkezéseidet! 51Bármennyire csúfolnak is a kevélyek, mégsem hajolok el törvényedtől.
  • 138 6Bár fenséges az ÚR, meglátja a megalázottat, és messziről megismeri a fennhéjázót.
  • 139 16Alaktalan testemet már látták szemeid; könyvedben minden meg volt írva, a napok is, amelyeket nekem szántál, bár még egy sem volt meg belőlük. 19Bár megölnéd, Istenem, a bűnöst, és távoznának tőlem a vérontó emberek!
  • 14 7Bárcsak eljönne a Sionról Izráel szabadulása! Amikor az ÚR jóra fordítja népe sorsát, ujjong majd Jákób, és örül Izráel.
  • 17 3Megvizsgáltad szívemet, meglátogattál éjjel. Próbára tettél, nem találsz bennem álnokságot, nem jön ki ilyen a számon. 4Bármit tettek az emberek, én a te beszédedre figyelve őrizkedtem az erőszakosok útjától.
  • 35 3Végy elő lándzsát és csatabárdot üldözőim ellen! Szólj így hozzám: Én megsegítelek téged!
  • 38 17Bárcsak ne nevetnének rajtam, ha lábam meginog – gondoltam –, ne lennének dölyfösek velem szemben!
  • 53 7Bárcsak eljönne a Sionról Izráel szabadulása! Amikor Isten jóra fordítja népe sorsát, ujjong majd Jákób, és örül Izráel.
  • 81 8Hozzám kiáltottál a nyomorúságban, és megmentettelek. Válaszoltam neked a felhőből mennydörgésben: próbára tettelek Meríbá vizeinél. (Szela.) 9Hallgass meg, népem, hadd intselek! Bárcsak hallgatnál rám, Izráel! 14Bárcsak rám hallgatna népem, az én utaimon járna Izráel!
  • 82 7mégis meg fogtok halni, mint a közemberek, és elhullotok, mint bármelyik főember.
  • 106 14Sóvárgás fogta el őket a pusztában, próbára tették Istent a sivatagban.
  • 114 4A hegyek ugrándoztak, mint a kosok, a halmok, mint a bárányok. 6Hegyek, mit ugrándoztok, mint a kosok, és ti halmok, mint a bárányok?
A zsidókhoz írt levél (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014))
  • 3 9ahol megkísértettek engem őseitek, próbára tettek, bár látták tetteimet negyven éven át.
  • 11 7Hit által kapott kijelentést Nóé azokról a dolgokról, amelyeket még nem láthatott, és Istent félve és tisztelve készítette el a bárkát háza népe megmentésére. E hite által ítélte el a világot, és a hitből való igazság örökösévé lett. 17Hit által ajánlotta fel Ábrahám Izsákot, amikor Isten próbára tette, és egyszülött fiát vitte áldozatul az, aki az ígéreteket kapta, 32És mit mondjak még? Hiszen kifogynék az időből, ha szólnék Gedeonról, Bárákról, Sámsonról, Jeftéről, Dávidról, Sámuelről és a prófétákról.
Mózes első könyve (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014))
  • 8 21Amikor az ÚR megérezte a kedves illatot, ezt mondta magában az ÚR: Nem átkozom meg többé a földet az ember miatt, bár gonosz az ember szívének szándéka ifjúságától fogva, és nem irtok ki többé minden élőt, ahogyan most cselekedtem. 9De a galamb nem tudott leszállni, ezért visszatért hozzá a bárkába. Víz borította ugyanis az egész földet. Ő pedig kinyújtotta a kezét, megfogta, és bevette magához a bárkába. 1Isten azonban nem feledkezett meg Nóéról, sem azokról a vadállatokról és jószágokról, amelyek vele voltak a bárkában. Szelet bocsátott Isten a földre, és a víz apadni kezdett. 4A bárka pedig a hetedik hónap tizenhetedik napján megfeneklett az Ararát hegységben. 6Negyven nap múlva kinyitotta Nóé a bárka ablakát, amelyet csinált, 10Várakozott még újabb hét napig, és ismét kiengedte a galambot a bárkából. 13A hatszázegyedik esztendőben az első hónap első napjára fölszáradt a víz a földről. Ekkor Nóé eltávolította a bárka fedelét, és látta, hogy már fölszáradt a föld. 16Jöjj ki a bárkából feleségeddel, fiaiddal és fiaid feleségeivel együtt! 19Minden élőlény, minden csúszómászó, minden madár, minden, ami mozog a földön, csoportonként kijött a bárkából.
  • 18 27Ábrahám újból megszólalt: Tudom, merész dolog, hogy szólok az én Uramnak, bár én csak por és hamu vagyok.
  • 19 20Itt van a közelben ez a kis város, hadd fussak oda! Bár kicsi, hadd meneküljek oda, hogy életben maradjak!
  • 32 31Jákób Penúélnak nevezte el azt a helyet, és ezt mondta: Bár láttam Istent színről színre, mégis életben maradtam.
  • 39 10Bár az asszony nap mint nap ezt mondogatta Józsefnek, ő mégsem engedett neki, és nem feküdt mellé, hogy vele legyen.
  • 41 21Bár a gyomrukba kerültek, nem lehetett észrevenni, hogy a gyomrukba kerültek, mert a külsejük ugyanolyan rút maradt, mint azelőtt. Akkor fölébredtem.
  • 6 14Csinálj magadnak bárkát góferfából, készíts rekeszeket a bárkában, és vond be kívül-belül szurokkal! 16Ablakot is csinálj a bárkára: egy könyökre hagyd azt felülről! A bárka ajtaját az oldalára helyezd! Készíts bele egy alsó, egy középső és egy felső emeletet! 9Nóé bárkát épít 15Így készítsd el: a bárka hossza háromszáz könyök legyen, szélessége ötven könyök, magassága pedig harminc könyök! 18Veled azonban szövetségre lépek: menj be a bárkába fiaiddal, feleségeddel és fiaid feleségeivel együtt! 19És vigyél be a bárkába minden élőlényből, mindenből kettőt-kettőt, hogy életben maradjanak veled együtt: hímek és nőstények legyenek!
  • 4 4Ábel is vitt elsőszülött bárányaiból, azok kövérjéből. Az ÚR rátekintett Ábelre és áldozatára, 14Íme, elűztél ma erről a termékeny vidékről, és el kell rejtőznöm színed elől. Bujdosó és kóborló lettem a földön, és meggyilkolhat bárki, aki rám talál.
  • 7 1Az ÚR akkor ezt mondta Nóénak: Menj be egész házad népével a bárkába, mert csak téged látlak igaznak ebben a nemzedékben! 7Bement tehát Nóé fiaival, feleségével és fiainak feleségeivel a bárkába az özönvíz elől. 9kettő-kettő bement Nóéhoz a bárkába: hím és nőstény, ahogyan megparancsolta Isten Nóénak. 13Ugyanazon a napon bement Nóé és Nóé fiai: Sém, Hám és Jáfet meg Nóé felesége és fiainak három felesége a bárkába, 15Kettő-kettő ment be Nóéhoz a bárkába mindenféle élőlényből. 17Amikor már negyven napja tartott az özönvíz a földön, annyira megnövekedett a víz, hogy nekifeszült a bárkának, és az fölemelkedett a földről. 18A víz egyre áradt és növekedett a földön, úgyhogy a bárka a víz színén úszott. 23Eltörölt az Isten minden élőt, ami a föld színén volt, embert és állatot, csúszómászót és égi madarat. Mindent eltörölt a földről, csak Nóé maradt meg, és azok, akik vele voltak a bárkában.
  • 9 10meg minden élőlénnyel, amely veletek van: madárral, jószággal és minden szárazföldi vaddal, mindennel, ami a bárkából kijött, minden földi élőlénnyel. 18Ezek voltak Nóé fiai, akik kijöttek a bárkából: Sém, Hám és Jáfet. Hám Kánaán ősatyja.
  • 17 18És ezt mondta Ábrahám az Istennek: Bárcsak Izmael életét oltalmaznád!
  • 20 13Amikor vándorútra indított engem Isten apám házából, ezt kértem tőle: Azzal mutasd meg szeretetedet irántam, hogy bárhová megyünk, mindenütt azt mondod rólam, hogy a bátyád vagyok!
  • 21 12De Isten ezt mondta Ábrahámnak: Ne bánkódj a fiú és a szolgálóleányod miatt! Bármit mond neked Sára, hallgass a szavára, mert Izsákot fogják a te utódodnak nevezni. 28De Ábrahám különállított a nyájból hét bárányt. 29Abímelek megkérdezte Ábrahámtól: Mire való ez a hét bárány, amelyeket különállítottál? 30Ő azt felelte: Fogadd el tőlem ezt a hét bárányt, annak bizonyságául, hogy én ástam ezt a kutat.
  • 22 1Isten próbára teszi Ábrahám hitét Ezek után történt, hogy Isten próbára tette Ábrahámot, és megszólította: Ábrahám! Ő pedig így felelt: Itt vagyok. 7Egyszer csak Izsák megszólította apját, Ábrahámot: Apám! Ő ezt felelte: Itt vagyok, fiam. Izsák megkérdezte: Itt van a tűz meg a fa, de hol van a bárány az áldozathoz? 8Ábrahám azt mondta: Isten majd gondoskodik bárányról az áldozathoz, fiam. Így mentek tovább ketten együtt.
  • 24 42Amikor ma a forráshoz értem, ezt mondtam: URam, Ábrahámnak, az én uramnak Istene! Bárcsak szerencséssé tennéd utamat, amelyen járok!
  • 27 2Izsák ezt mondta: Lásd, én megöregedtem, bármikor meghalhatok.
  • 28 22Ez a kő pedig, amelyet szent oszlopként állítottam föl, Isten háza lesz, és bármit adsz nekem, a tizedét neked adom.
  • 30 27Lábán azt felelte neki: Bárcsak elnyerném jóindulatodat! Megtudtam a jelekből, hogy teérted áldott meg engem az ÚR.
  • 31 43Lábán azt felelte Jákóbnak: A leányok az én leányaim, a fiúk az én fiaim, a nyáj az én nyájam, minden az enyém, amit látsz. De tehetnék-e most már bármit is a magam leányai ellen vagy fiaik ellen, akiket szültek?!
  • 34 12Kérjetek tőlem bármekkora mátkapénzt és ajándékot, megadom, amennyit kívántok, csak adjátok hozzám feleségül a leányt!
  • 42 15Ezzel teszlek titeket próbára: a fáraó életére esküszöm, hogy nem távoztok innen, amíg ide nem jön a legkisebb testvéretek! 16Küldjetek el magatok közül egyet, hogy hozza ide a testvéreteket, ti pedig fogságban maradtok. Így teszem próbára, igazat beszéltek-e. Mert ha nem, a fáraó életére esküszöm, hogy kémek vagytok!
  • 49 16Dán ítéli a maga népét, mint Izráel bármely törzse.
Mózes második könyve (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014))
  • 7 3Én azonban megkeményítem a fáraó szívét, és bár sok jelet és csodát teszek Egyiptom földjén,
  • 13 17Amikor a fáraó elbocsátotta a népet, Isten nem a filiszteusok országa felé vezette őket, bár arra közelebb lett volna. Isten ugyanis azt gondolta: Nehogy megbánja a nép a dolgot, ha harcot lát, és visszatérjen Egyiptomba!
  • 19 5Most azért, ha engedelmesen hallgattok szavamra, és megtartjátok szövetségemet, akkor, bár enyém az egész föld, valamennyi nép közül ti lesztek az én tulajdonom.
  • 24 11Izráel fiainak a vezetőire nem emelt kezet, bár látták az Istent, amikor színe előtt ettek és ittak.
  • 34 7Megtartja irgalmát ezer nemzedéken át, megbocsátja a bűnt, hitszegést és vétket. Bár nem hagyja egészen büntetés nélkül, hanem megbünteti az atyák bűnéért a fiakat és a fiak fiait is három, sőt négy nemzedéken át. 9és ezt mondta: Ó, Uram, ha elnyertem jóindulatodat, járj közöttünk, Uram! Mert bár keménynyakú nép ez, bocsásd meg mégis bűnünket és vétkeinket, és tégy tulajdonoddá bennünket!
  • 12 3Mondjátok meg Izráel egész közösségének: Ennek a hónapnak a tizedikén vegyen magának családonként mindenki egy bárányt, házanként egy-egy bárányt. 4Ha egy házban kevesen vannak egy bárányra, akkor a legközelebbi szomszédjukkal együtt vegyenek a lélekszámnak megfelelően. Vegyétek számításba, hogy ki mennyit tud enni a bárányból. 1A páskabárány elrendelése 5Legyen a bárány hibátlan, hím és egyéves. Juhot vagy kecskét vegyetek. 44De bárki pénzen vásárolt szolgája ehet abból, ha körülmetélték.
  • 29 39Az egyik bárányt reggel készítsd el, a másik bárányt pedig estefelé készítsd el! 38Ezt készítsd az oltárra: mindennap két egyéves bárányt. 40Egy tizedrész finomlisztet egy negyed hín sajtolt olajjal gyúrva, italáldozatul pedig egy negyed hín bort kell hozzáadni az első bárányhoz. 41A második bárányt estefelé készítsd el! Ugyanolyan étel- és italáldozatot készíts hozzá, mint reggel! Kedves illatú tűzáldozat lesz ez az ÚRnak.
  • 15 25Ő pedig az ÚRhoz kiáltott segítségért, és az ÚR mutatott neki egy fát. Azt beledobta a vízbe, és édessé vált a víz. Ott adott az ÚR rendelkezést és törvényt a népnek, és ott tette próbára őket.
  • 16 3Mert azt mondták nekik Izráel fiai: Bárcsak meghaltunk volna az ÚR kezétől Egyiptomban, amikor a húsos fazekak mellett ültünk, és jóllakásig ehettünk kenyeret! Hát azért hoztatok ki bennünket ebbe a pusztába, hogy ezt az egész gyülekezetet éhhalálra juttassátok? 4Az ÚR azonban így szólt Mózeshez: Majd én hullatok nektek kenyeret az égből. Menjen ki a nép, és szedjen naponként egy napra valót! Ezzel teszem próbára, hogy az én törvényem szerint jár-e, vagy sem.
  • 20 20Mózes azonban így felelt a népnek: Ne féljetek, mert azért jött Isten, hogy próbára tegyen benneteket, és hogy őt féljétek mindig, és ne vétkezzetek!
  • 22 9Ha valaki szamarat, marhát, juhot vagy bármilyen állatot ad át megőrzésre felebarátjának, és az megdöglik vagy megsérül, vagy elhajtják úgy, hogy senki sem látta,
Mózes negyedik könyve (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014))
  • 11 26Két férfi azonban a táborban maradt: az egyiknek Eldád, a másiknak Médád volt a neve. Rájuk is kiáradt a lélek, mert ők is az összeírtak között voltak, bár nem mentek ki a sátorhoz. Ők a táborban kezdtek prófétálni. 29De Mózes így felelt neki: Engem akarsz féltékenyen védeni? Bárcsak az ÚR egész népe próféta volna, és rájuk is kiárasztaná lelkét az ÚR!
  • 13 30Bár Káléb csitította a népet, amely Mózes ellen fordult, mert ezt mondta: Bátran fölmehetünk és elfoglalhatjuk, mert le tudjuk győzni őket,
  • 14 18Az ÚR türelme hosszú, szeretete nagy, megbocsátja a bűnt és a hitszegést; bár nem hagyja egészen büntetés nélkül, hanem megbünteti az atyák bűnéért a fiakat is, három, sőt négy nemzedéken át. 44Ők azonban vakmerően fölmentek a hegyvidék magaslataira, bár az ÚR szövetségének a ládája és Mózes ki sem mozdultak a táborból. 2Izráel fiai mindnyájan zúgolódtak Mózes és Áron ellen. Ezt mondta nekik az egész közösség: Bárcsak meghaltunk volna Egyiptomban, vagy halnánk meg itt a pusztában!
  • 23 10Ki számolhatja meg Jákóbot – hiszen annyian vannak, mint a porszemek – és Izráelnek csak a negyedét is? Bár úgy halnék meg, mint az igazak, és úgy érne véget az életem, akár az övék! 19Nem ember az Isten, hogy hazudnék, nem embernek fia, hogy bármit megbánna. Mond-e olyat, amit meg ne tenne, ígér-e olyat, amit nem teljesít?
  • 24 17Látom őt, de nem most, szemlélem, bár nincs közel. Csillag jön fel Jákóbból, jogar támad Izráelből. Bezúzza Móáb halántékát és a koponyáját Sét összes fiának.
  • 6 14Mutassa be áldozatát az ÚRnak: egy egyéves hibátlan hím bárányt égőáldozatul, egy egyéves hibátlan nőstény bárányt vétekáldozatul, egy hibátlan kost békeáldozatul, 12Szentelje magát újból az ÚRnak názírsága idejére, és vigyen egy egyéves bárányt jóvátételi áldozatul. Az előző napok pedig nem számítanak, mert tisztátalanná vált a názír feje.
  • 28 4Az egyik bárányt reggel készítsd el, a másik bárányt pedig estefelé készítsd el, 21a hét bárányhoz pedig bárányonként egy-egy tizedet adjatok. 29a hét bárányhoz pedig bárányonként egy-egy tized vékával adjatok. 3Mondd meg nekik: Ezt a tűzáldozatot mutassátok be az ÚRnak: naponta két hibátlan egyéves bárányt állandó égőáldozatul. 7A hozzá tartozó italáldozat egynegyed hín legyen bárányonként. A szentélyben öntsd ki az óborból készült áldozatot az ÚR elé. 8A második bárányt estefelé készítsd el. Ugyanolyan étel- és italáldozatot készíts hozzá, mint reggel. Kedves illatú tűzáldozat ez az ÚRnak. 9A nyugalom napján mutass be két egyéves hibátlan bárányt, ahhoz ételáldozatul kéttized véka finomlisztet olajjal gyúrva, meg a hozzá tartozó italáldozatot. 11Minden hónap első napján mutassatok be égőáldozatul az ÚRnak két bikaborjút, egy kost és hét egyéves hibátlan bárányt, 13és mindegyik bárányhoz ételáldozatul egy-egy tized véka finomlisztet olajjal gyúrva. Égőáldozat ez, kedves illatú tűzáldozat az ÚRnak. 14A hozzájuk tartozó italáldozat pedig legyen fél hín bor egy bikához, egyharmad hín egy koshoz és egynegyed hín egy bárányhoz. Ez az újhold égőáldozata havonként, az esztendő minden hónapjában. 19Tűzáldozatul mutassatok be égőáldozatot az ÚRnak: két bikaborjút, egy kost és hét egyéves bárányt, amelyek hibátlanok legyenek. 27hanem mutassatok be kedves illatú égőáldozatul az ÚRnak két bikaborjút, egy kost és hét egyéves bárányt.
  • 29 4a hét bárányhoz pedig egytized vékával bárányonként. 10a hét bárányhoz pedig bárányonként egy-egy tized vékával adjatok. 15egy-egy tized vékával pedig egy bárányhoz mind a tizennégy báránynál. 2Készítsetek égőáldozatot kedves illatul az ÚRnak, egy bikaborjút, egy kost és hét egyéves hibátlan bárányt. 8Mutassatok be az ÚRnak kedves illatú égőáldozatul egy bikaborjút, egy kost és hét egyéves bárányt, amelyek hibátlanok legyenek. 13Mutassatok be égőáldozatot kedves illatú tűzáldozatul az ÚRnak: tizenhárom bikaborjút, két kost és tizennégy egyéves bárányt, amelyek hibátlanok legyenek. 17A második napon mutassatok be tizenkét bikaborjút, két kost és tizennégy egyéves hibátlan bárányt; 18a hozzájuk tartozó étel- és italáldozat pedig a bikák, kosok és bárányok száma szerint, az előírásnak megfelelő legyen. 20A harmadik napon mutassatok be tizenegy bikát, két kost és tizennégy egyéves hibátlan bárányt; 21a hozzájuk tartozó étel- és italáldozat pedig a bikák, kosok és bárányok száma szerint, az előírásnak megfelelő legyen. 23A negyedik napon mutassatok be tíz bikát, két kost és tizennégy egyéves hibátlan bárányt; 24a hozzájuk tartozó étel- és italáldozat a bikák, kosok és bárányok száma szerint, az előírásnak megfelelő legyen. 26Az ötödik napon mutassatok be kilenc bikát, két kost és tizennégy egyéves hibátlan bárányt; 27a hozzájuk tartozó étel- és italáldozat a bikák, kosok és bárányok száma szerint, az előírásnak megfelelő legyen. 29A hatodik napon mutassatok be nyolc bikát, két kost és tizennégy egyéves hibátlan bárányt; 30a hozzájuk tartozó étel- és italáldozat a bikák, kosok és bárányok száma szerint, az előírásnak megfelelő legyen. 32A hetedik napon mutassatok be hét bikát, két kost és tizennégy egyéves hibátlan bárányt; 33a hozzájuk tartozó étel- és italáldozat a bikák, kosok és bárányok száma szerint, az előírásnak megfelelő legyen. 36Mutassatok be égőáldozatot kedves illatú tűzáldozatul az ÚRnak: egy bikát, egy kost és hét egyéves hibátlan bárányt; 37a hozzájuk tartozó étel- és italáldozat a bika, a kos és a bárányok száma szerint, az előírásnak megfelelő legyen.
  • 5 6Mondd meg Izráel fiainak: Ha egy férfi vagy egy nő bármilyen vétket követ el egy másik ember ellen, az az ÚR ellen követ el hűtlenséget, és így kártérítéssel tartozik.
  • 7 15egy bikaborjú, egy kos és egy egyéves bárány égőáldozatul, 17békeáldozatul pedig két marha, öt kos, öt bak és öt egyéves bárány. Ez Nahsónnak, Ammínádáb fiának az áldozati ajándéka. 21egy bikaborjút, egy kost, egy egyéves bárányt égőáldozatul, 23békeáldozatul pedig két marhát, öt kost, öt bakot és öt egyéves bárányt. Ez Netanélnak, Cúár fiának az áldozati ajándéka. 27egy bikaborjú, egy kos és egy egyéves bárány égőáldozatul, 29békeáldozatul pedig két marha, öt kos, öt bak és öt egyéves bárány. Ez Elíábnak, Hélón fiának az áldozati ajándéka. 33egy bikaborjú, egy kos és egy egyéves bárány égőáldozatul, 35békeáldozatul pedig két marha, öt kos, öt bak és öt egyéves bárány. Ez Elícúrnak, Sedéúr fiának az áldozati ajándéka. 39egy bikaborjú, egy kos és egy egyéves bárány égőáldozatul, 41békeáldozatul pedig két marha, öt kos, öt bak és öt egyéves bárány. Ez Selumíélnak, Cúrísaddaj fiának az áldozati ajándéka. 45egy bikaborjú, egy kos és egy egyéves bárány égőáldozatul, 47békeáldozatul pedig két marha, öt kos, öt bak és öt egyéves bárány. Ez Eljászáfnak, Deúél fiának az áldozati ajándéka. 51egy bikaborjú, egy kos és egy egyéves bárány égőáldozatul, 53békeáldozatul pedig két marha, öt kos, öt bak és öt egyéves bárány. Ez Elísámának, Ammíhúd fiának az áldozati ajándéka. 57egy bikaborjú, egy kos és egy egyéves bárány égőáldozatul, 59békeáldozatul pedig két marha, öt kos, öt bak és öt egyéves bárány. Ez Gamlíélnak, Pedácúr fiának az áldozati ajándéka. 63egy bikaborjú, egy kos és egy egyéves bárány égőáldozatul, 65békeáldozatul pedig két marha, öt kos, öt bak és öt egyéves bárány. Ez Abídánnak, Gidóní fiának az áldozati ajándéka. 69egy bikaborjú, egy kos és egy egyéves bárány égőáldozatul, 71békeáldozatul pedig két marha, öt kos, öt bak és öt egyéves bárány. Ez Ahíezernek, Ammísaddaj fiának az áldozati ajándéka. 75egy bikaborjú, egy kos és egy egyéves bárány égőáldozatul, 77békeáldozatul pedig két marha, öt kos, öt bak és öt egyéves bárány. Ez Pagíélnak, Okrán fiának az áldozati ajándéka. 81egy bikaborjú, egy kos és egy egyéves bárány égőáldozatul, 83békeáldozatul pedig két marha, öt kos, öt bak és öt egyéves bárány. Ez Ahírának, Énán fiának az áldozati ajándéka. 87Égőáldozatra szánt marha volt összesen tizenkét bika, azután tizenkét kos és tizenkét egyéves bárány, a hozzájuk tartozó ételáldozatokkal együtt meg tizenkét kecskebak vétekáldozatul. 88Békeáldozatra szánt marha volt összesen huszonnégy bika, azután hatvan kos, hatvan bak és hatvan egyéves bárány. Ez volt az oltár fölszentelésére szánt ajándék, miután fölkenték azt.
  • 15 5italáldozatul pedig egynegyed hín bort készíts az égőáldozathoz vagy a véresáldozathoz bárányonként.
  • 16 29Ha úgy halnak meg ezek, ahogy a többi ember szokott, és ha az lesz a sorsuk, ami bárki mással megtörténhetne, akkor nem az ÚR küldött engem.
  • 18 31Bármely helyen megehetitek azt, ti és házatok népe, mert ez a ti béretek a kijelentés sátránál végzett szolgálatért.
  • 19 11Ha valaki hozzáér egy halotthoz, bárkinek a holttestéhez, tisztátalan lesz hét napig. 22Bármi, amihez a tisztátalan hozzáér, tisztátalanná válik; ha pedig hozzáér másvalaki, az is tisztátalan lesz estig.
  • 20 3A nép ekkor Mózes ellen fordult, és ezt mondta: Bárcsak elpusztultunk volna, amikor testvéreink elpusztultak az ÚR színe előtt!
  • 21 11Majd elindultak Óbótból, és tábort ütöttek Ijjé-Abárímban, abban a pusztában, amely Móábtól keletre van.
  • 27 12Az ÚR ezt mondta Mózesnek: Menj föl ide az Abárím-hegyre, és tekintsd meg azt a földet, amelyet Izráel fiainak adtam.
  • 33 44Elindultak Óbótból, és tábort ütöttek Ijjé-Abárímban, Móáb határán. 45Elindultak Ijjé-Abárímból, és tábort ütöttek Díbón-Gádban. 47Elindultak Almón-Diblátajimból, és tábort ütöttek az Abárím-hegységnél Nebóval szemben. 48Elindultak az Abárím-hegységtől, és tábort ütöttek Móáb síkságán, a Jordán mellett, Jerikóval szemben.
Mózes ötödik könyve (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014))
  • 28 62És bár olyan sokan voltatok, mint égen a csillag, kevesen maradnak meg közületek, mert nem hallgattál Istenednek, az ÚRnak a szavára. 67Reggel azt mondod: Bárcsak este volna! Este meg azt mondod: Bárcsak reggel volna! Mert rettegés tartja fogva szívedet amiatt, amit látnod kell.
  • 14 26Vásárolj a pénzen bármit, amit kívánsz: marhát vagy juhot, bort vagy egyéb részegítő italt, bármit, amit csak megkívánsz, és egyél ott Istenednek, az ÚRnak színe előtt, és örvendezz házad népével együtt!
  • 18 6Ha egy lévita bárhonnan Izráelből, bármelyik lakóhelyedről, ahol jövevényként él, el akar majd jönni arra a helyre, amelyet kiválaszt az ÚR, hadd jöjjön el, amikor csak kívánja,
  • 4 25Ha majd gyermekeid és unokáid születnek, és otthonra találtok azon a földön, de elfajultok, és bálványszobrot csináltok bárminek a képmására, és azt teszitek, amit rossznak lát Istenetek, az ÚR, bosszantva őt,
  • 5 29Bárcsak mindig ilyen lenne a szívük, így félnének engem, és megtartanák minden parancsomat; akkor örökké jó dolguk lenne nekik és fiaiknak.
  • 8 2Emlékezz vissza az egész útra, amelyen vezetett Istened, az ÚR a pusztában negyven éven át, hogy megsanyargatva és próbára téve téged megtudja, mi van a szívedben: megtartod-e parancsolatait, vagy sem? 16Ő táplált a pusztában mannával, amelyet nem ismertek atyáid. Megsanyargatott és próbára tett, hogy végül is jót tegyen veled.
  • 12 13Vigyázz, ne mutasd be égőáldozataidat bármelyik helyen, amelyet meglátsz, 15Amikor csak kívánod, bármely lakóhelyeden vághatsz és ehetsz húst, amennyivel megáldott és amit adott neked Istened, az ÚR. Tisztátalan és tiszta ember egyaránt ehet belőle, mintha gazella vagy szarvas lenne.
  • 13 4akkor se hallgass annak a prófétának a szavára vagy arra az álomlátóra! Mert csak próbára tesz benneteket az ÚR, a ti Istenetek, hogy megtudja, valóban teljes szívvel és lélekkel szeretitek-e az URat, a ti Isteneteket. 8azoknak a népeknek az istenei közül, akik körülöttetek vannak, akár közel hozzád, akár tőled távol, bárhol is a föld egyik szélétől a másikig,
  • 15 19Szenteld oda Istenednek, az ÚRnak marháid és juhaid minden hím elsőszülöttjét. Ne fogd munkára marhádnak első borját, és ne nyírd meg juhod első bárányát! 21Ha pedig valamilyen fogyatékossága van: ha sánta, vak vagy bármiféle súlyos fogyatékossága van, akkor ne áldozd fel Istenednek, az ÚRnak.
  • 17 1Ne áldozz Istenednek, az ÚRnak olyan marhát vagy juhot, amelynek fogyatékossága vagy bármiféle hibája van, mert utálatos az Istened, az ÚR előtt.
  • 19 15Nem elég egy tanú senkinek a bűne vagy vétke dolgában, bármilyen vétket követett is el. Csak két vagy három tanú vallomása elég az ítélethez.
  • 25 9akkor lépjen oda hozzá a sógornője a vének szeme láttára, húzza le a sarut a férfi lábáról, köpje szembe, és ezt mondja: Így kell bánni azzal az emberrel, aki nem akarja építeni a testvére háza népét!
  • 27 21Átkozott, aki bármiféle állattal közösül! Az egész nép mondja rá: Ámen!
  • 32 14A tehenek vaját, juhok tejét bárányok kövérjével, a básáni kosokat és bakokat a búzaliszt legjavával etted, és a szőlő vérét, a színbort ittad. 49Menj föl ide, az Abárím-hegységbe, a Nebó-hegyre, amely Móáb földjén, Jerikóval szemben van. Tekintsd meg Kánaán földjét, amelyet Izráel fiainak a birtokába adok!
  • 33 8Lévire ezt mondta: Tummímodat és úrímodat add ennek a hűségesnek! Mert próbára tetted Masszában, harcba hívtad Meríbá vizeinél.
Józsué könyve (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014))
  • 17 9Azután lefelé megy a határ a Káná-patak felé a pataktól délre. Ezek a városok Efraimnak jutottak, bár Manassé városai között voltak. Manassé határa a pataktól északra volt, és a tengernél végződött.
  • 1 16Azok pedig így válaszoltak Józsuénak: Megtesszük mindazt, amit parancsoltál, és elmegyünk bárhová, ahová csak küldesz. 18Halállal lakoljon mindenki, aki ellene szegül parancsodnak, és nem hallgat szavadra, bármit is parancsolsz neki. Csak légy erős és bátor!
  • 2 19Ha azután bárki is kilép házad ajtaján az utcára, az maga tehet arról, ha meghal, mi ártatlanok leszünk. De minket sújtson a büntetés, ha valaki kezet emel azokra, akik veled lesznek a házban.
  • 7 5Megöltek közülük az ajbeliek mintegy harminchat embert, üldözték őket a kaputól egészen Sebárimig, és megverték őket a lejtőn. Ekkor valósággal megdermedt a nép szíve, és elvesztette minden bátorságát. 7Akkor ezt mondta Józsué: Jaj, URam, URam! Miért is hoztad át ezt a népet a Jordánon, ha most az emóriak kezébe adsz bennünket, hogy elpusztítsanak? Bárcsak úgy határoztunk volna, hogy a Jordánon túl maradunk!
  • 13 26azután Hesbóntól Rámat-Hammicpéig és Betónímig meg Mahanajimtól Lódebár határáig.
  • 22 2és ezt mondta nekik: Megtartottátok mindazt, amit Mózes, az ÚR szolgája nektek megparancsolt, és hallgattatok a szavamra, bármit is parancsoltam nektek.
Sámuel első könyve (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014))
  • 2 30Ezért így szól az ÚR, Izráel Istene: Bár határozottan megmondtam, hogy a te házad népe, a te családod fog örökké színem előtt járni, most mégis így szól az ÚR: Nem így lesz! Mert akik engem dicsőítenek, azoknak dicsőséget szerzek, de akik engem megvetnek, gyalázatra jutnak. 36És aki megmarad házad népéből, eljön majd, leborul előtte egy kis pénzért és egy darab kenyérért, és ezt mondja: Fogadj fel engem bármilyen papi tisztségre, hogy ehessem egy falat kenyeret!
  • 17 50Dávid tehát erősebb volt a filiszteusnál, bár csak parittyája és köve volt: legyőzte a filiszteust, és megölte, pedig még kard sem volt Dávidnál.
  • 24 12Nézd csak, atyám, itt van a köpenyed sarka a kezemben. Amikor levágtam a köpenyed sarkát, nem gyilkoltalak meg. Értsd meg ebből, és lásd be, hogy nem akarok semmi rosszat vagy hűtlenséget elkövetni ellened, és nem vétkeztem ellened, bár te a vesztemre törsz, hogy elvedd az életemet. 18Azután ezt mondta Dávidnak: Te igazabb vagy nálam, mert te jól bántál velem, bár én rosszul bántam veled.
  • 7 9Sámuel fogott egy szopós bárányt, és feláldozta teljes égőáldozatul az ÚRnak. És Sámuel az ÚRhoz kiáltott Izráelért, az ÚR pedig meghallgatta.
  • 12 11Akkor elküldte az ÚR Jerubbaalt, Bárákot, Jeftét és Sámuelt, és megmentett benneteket a környező ellenség kezéből, és biztonságban lakhattatok. 14Bárcsak félnétek az URat, és szolgálnátok neki, hallgatnátok rá, és ne lázadnátok fel az ÚR parancsa ellen, hanem követnétek Isteneteket, az URat ti is meg a király is, aki uralkodik fölöttetek!
  • 14 7Fegyverhordozója így felelt neki: Tégy mindent úgy, ahogyan gondolod! Láss hozzá, én veled leszek, bármit tervezel. 30Bárcsak evett volna ma a nép az ellenségeinél talált zsákmányból! Akkor most még nagyobb lehetne a filiszteusok veresége!
  • 15 9Saul és a hadinép azonban megkímélte Agágot meg a juhoknak és marháknak a legjavát, azaz a másodellésüket meg a bárányokat és mindazt, ami szép volt. Ezeket nem akarták kiirtani, hanem csak a hitvány és értéktelen jószágot irtották ki. 29Izráel fenséges Istene nem hazudik, és nem is bán meg semmit, mert nem ember ő, hogy bármit is megbánjon.
  • 18 5És ha Dávid harcba indult, sikerrel járt mindenütt, bárhová küldte Saul. Ezért a harcosok élére állította őt Saul. Tetszett ez az egész népnek, még Saul udvari embereinek is.
  • 22 19Fegyverrel tört Nóbra, a papok városára is: kardélre hányt férfit és nőt, gyermeket és csecsemőt, ökröt, szamarat és bárányt.
  • 23 23Ellenőrizzetek és derítsetek fel minden búvóhelyet, ahol csak elbújhatott, és ha biztos híreitek vannak, térjetek vissza hozzám, akkor elmegyek veletek. Ha az országban van, felkutatom őt, Júda bármely nemzetségében is legyen!
  • 26 25Akkor ezt mondta Saul Dávidnak: Légy áldott, Dávid fiam! Bármibe fogsz, véghez fogod vinni. Akkor Dávid elment a maga útjára, Saul pedig visszatért a maga lakóhelyére.
Sámuel második könyve (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014))
  • 1 9Akkor ezt mondta nekem: Állj ide mellém, és ölj meg, mert szédülés fogott el, bár még magamnál vagyok.
  • 13 25De a király ezt felelte Absolonnak: Ne menjünk el, fiam, mindnyájan, hogy ne legyünk a terhedre! És bár unszolta őt, nem akart elmenni, hanem megáldotta őt.
  • 16 6Sőt kővel hajigálta Dávidot és Dávid király embereit, bár jobbról és balról ott volt az egész hadinép és az egész testőrség. 12Bárcsak rám tekintene nyomorúságomban az ÚR, és javamra fordítaná azt, hogy ma ócsároltak engem!
  • 22 18Megmentett engem ellenségem hatalmából, gyűlölőimtől, bár erősebbek voltak nálam.
  • 23 21Ugyanő vágott le egy nagy termetű egyiptomi embert, bár az egyiptomi kezében lándzsa volt, ő meg csak bottal ment rá. De kiragadta az egyiptomi kezéből a lándzsát, és a saját lándzsájával ölte meg. 15Dávid eltikkadt, és ezt mondta: Ó, bárcsak valaki vizet hozna nekem a betlehemi kútból, onnan a kapu mellől!
  • 15 4Majd így folytatta Absolon: Bárcsak engem tennének bíróvá ebben az országban! Akkor bárki jönne hozzám, akinek peres ügye van, én igazságot szolgáltatnék neki. 21Ittaj azonban így válaszolt a királynak: Úgy igaz, ahogy él az ÚR és az én uram, királyom, hogy bárhol is lesz az én uram, királyom, ott lesz a te szolgád is, akár élve, akár halva.
  • 4 4Volt Jónátánnak, Saul fiának egy mindkét lábára béna fia, aki ötesztendős volt, amikor megjött a hír Jezréelből Saulról és Jónátánról. Akkor fölkapta dajkája, és elfutott. De mivel a dajka gyorsan futott, a gyermek leesett és megsántult. Mefíbóset volt a neve.
  • 7 7Amíg Izráel fiai között vándoroltam, mondtam-e egy szóval is Izráel bármelyik bírájának, akit népem, Izráel pásztorául rendeltem: Miért nem építettetek nekem egy házat cédrusfából?
  • 9 3Akkor ezt mondta a király: Maradt-e még valaki Saul háza népéből, akinek hűséggel tartozom Isten előtt? Cíbá ezt felelte a királynak: Van még Jónátánnak egy fia, aki mindkét lábára béna. 4A király megkérdezte: Hol van? Cíbá így felelt a királynak: Lódebárban van, Ammíél fiának, Mákírnak a házában. 5Akkor üzent érte Dávid király, és elhozatta őt Lódebárból, Mákírnak, Ammíél fiának a házából. 13Maga Mefíbóset Jeruzsálemben lakott, mert állandóan a király asztalánál étkezett. Ő mindkét lábára sánta volt.
  • 12 3A szegénynek nem volt egyebe, csak egy báránykája, azt is pénzen vette. Táplálgatta, és a gyermekeivel együtt nőtt fel nála. A falatjából evett, poharából ivott, és az ölében feküdt, mintha csak a leánya lett volna. 4Egyszer egy utas érkezett a gazdag emberhez, de ez sajnált a maga juhai és marhái közül hozatni, hogy elkészítse a hozzá érkezett vándornak, ezért elvette a szegény ember bárányát, és azt készítette el annak, aki hozzá érkezett. 6A bárányért négyszer annyit kell fizetnie, mivel ezt tette, és mivel könyörtelen volt.
  • 17 27Amikor Dávid Mahanajimba érkezett, az ammóni Rabbából való Sóbí, Náhás fia, a Lódebárból való Mákír, Ammíél fia és a gileádi Rógelímből való Barzillaj
  • 18 22Ahímaac, Cádók fia megint ezt mondta Jóábnak: Bármi történjék is, elfutok én is az etióp után! De Jóáb ezt felelte: Miért futnál éppen te, fiam? Nem örömhír ez, amelyért jutalmat kapnál. 23Bármi történjék is – mondta –, elfutok! Erre azt mondta neki Jóáb: Hát fuss! Futásnak eredt tehát Ahímaac a kikkári úton, és megelőzte az etiópot.
  • 19 1A király megrendült, és sírva ment föl a kapu fölötti helyiségbe. Miközben ment, ezt mondogatta: Fiam, Absolon! Fiam, fiam, Absolon! Bárcsak én haltam volna meg helyetted, fiam, fiam, Absolon! 23Dávid azonban ezt mondta: Nem rám és nem rátok tartozik ez, Cerújá fiai! Még kísértésbe visztek ma engem! Miért kellene ma bárkinek is meghalnia Izráelben? Hiszen tudom én, hogy ma lettem ismét Izráel királya!
A királyok első könyve (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014))
  • 2 28Eljutott ennek a híre Jóábhoz. Jóáb ugyanis Adónijjához csatlakozott, bár azelőtt Absolonhoz nem csatlakozott. Ezért bemenekült Jóáb az ÚR sátrába, és megragadta az oltár szarvait. 42Ekkor hívatta a király Simít, és ezt mondta neki: Hát nem eskettelek meg téged az ÚRra, és nem figyelmeztettelek, hogy ha elmégy, és bárhová távozol, tudd meg, hogy meg kell halnod?! Te azt felelted nekem: Jól van, engedelmeskedem.
  • 11 39Így alázom meg Dávid utódait, bár nem örökre.
  • 15 14Bár az áldozóhalmok nem szűntek meg, Ászá szíve teljesen az ÚRé volt egész életében.
  • 20 30A megmaradtak Afék városába menekültek, de a várfal rászakadt a megmaradt huszonhétezer emberre. Benhadad is a városba menekült, és szobáról szobára bujkált.
  • 22 25Míkájehú így felelt: Majd meglátod azon a napon, amikor rejtekhelyet keresve szobáról szobára mész.
  • 7 14aki egy Naftáli törzséből származó özvegyasszony fia volt, az apja azonban tíruszi rézműves volt. Ő teljes bölcsességgel, értelemmel és tudással el tudott készíteni bármilyen rézeszközt. Eljött Salamon királyhoz, és készített mindenféle eszközt.
  • 8 37Ha majd éhínség támad az országban, ha dögvész, aszály, rozsda, sáska vagy cserebogár pusztít, vagy ha ellenség ostromolja az ország városait, vagy bármilyen csapás és betegség támad,
  • 9 8És bármilyen felséges is ez a templom, mégis, aki csak elmegy majd mellette, elborzadva szisszen föl, és ezt kérdezi: Miért bánt el így az ÚR ezzel az országgal és ezzel a templommal?
  • 10 1Sába királynője hallotta a hírét Salamonnak és az ÚR nevének, ezért eljött, hogy próbára tegye őt találós kérdésekkel.
  • 13 33De Jeroboám ezek után sem tért meg gonosz útjáról. Továbbra is a nép köréből rendelt papokat az áldozóhalmokra, és beiktatott bárkit, aki pap akart lenni az áldozóhalmokon.
  • 16 33Készíttetett Aháb egy Aséra-szobrot is, és többet bosszantotta tetteivel Aháb az URat, Izráel Istenét, mint őelőtte Izráel bármelyik királya.
  • 19 4ő pedig elment a pusztába egynapi járóföldre. Odaért egy rekettyebokorhoz, és leült alá. Azt kívánta, bárcsak meghalna, és így szólt: Elég most már, URam! Vedd el az életemet, mert nem vagyok jobb elődeimnél!
A királyok második könyve (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014))
  • 3 2Azt tette, amit rossznak lát az ÚR, bár nem annyira, mint apja és anyja, mert eltávolította Baal szent oszlopát, amelyet apja készíttetett. 4Mésa, Móáb királya juhtenyésztéssel foglalkozott, és Izráel királyának százezer hízott bárányt meg százezer kost kellett szállítania gyapjastul.
  • 5 16De ő így felelt: Az élő ÚRra mondom, akinek a szolgálatában állok, hogy nem fogadok el semmit! Bár unszolta, hogy fogadja el, ő hajthatatlan maradt. 3Ez így szólt úrnőjéhez: Bárcsak eljutna az én uram a samáriai prófétához, az majd meggyógyítaná a bélpoklosságából.
  • 8 10Elizeus ezt mondta neki: Menj, és mondd azt neki, hogy bizonyosan felépül. Bár az ÚR velem megláttatta, hogy meg fog halni.
  • 14 3Azt tette, amit helyesnek lát az ÚR, bár nem annyira, mint ősatyja, Dávid, hanem mindent csak úgy tett, ahogyan apja, Jóás.
  • 17 2Azt tette, amit rossznak lát az ÚR, bár nem annyira, mint Izráel korábbi királyai. 19Bár Júda sem tartotta meg Istenének, az ÚRnak a parancsolatait, hanem Izráel szokásai szerint élt, úgy, ahogyan ott viselkedtek. 32Így történt, hogy bár félték az URat, de az áldozóhalmokon is alkalmaztak maguk közül való papokat, akik az áldozóhalmokon levő templomokban tevékenykedtek.
  • 25 4Akkor betörtek a városba. A harcosok azonban éjszaka mind kimenekültek a két várfal közötti kapun át, amely a király kertje mellett van, és bár a káldeusok ott voltak körös-körül a város alatt, kijutottak az Arábá-völgy felé vezető útra.
  • 10 5Akkor a palota felügyelője, a városparancsnok meg a vének és a nevelők ezt az üzenetet küldték Jéhúnak: Szolgáid vagyunk, és bármit parancsolsz nekünk, megtesszük. Senkit sem választunk királlyá, tedd azt, amit jónak látsz!
A krónikák első könyve (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014))
  • 5 2mert Júda hatalmasabb volt testvéreinél, és a fejedelem is belőle származott, bár az elsőszülöttségi jog Józsefet illette.
  • 11 23Ugyanő vágott le egy öt könyök magas egyiptomi embert, bár az egyiptomi kezében akkora lándzsa volt, mint a szövőszék tartófája. Ő meg csak bottal ment rá, de kiragadta az egyiptomi kezéből a lándzsát, és a saját lándzsájával ölte meg. 17Dávid eltikkadt, és ezt mondta: Ó, bárcsak valaki vizet hozna nekem a betlehemi kútból, onnan a kapu mellől!
  • 26 10Merárí fiai közül Hószának is voltak fiai. Simrí volt az első; bár nem ő volt az elsőszülött, apja őt tette meg elsőnek.
  • 3 22Sekanjá utódai hatan voltak: Semajá és Semajá fiai: Hattús, Jigál, Báríah, Nearjá és Sáfát.
  • 4 10Jabéc segítségül hívta Izráel Istenét, és ezt mondta: Bárcsak nagyon megáldanál engem, és kiszélesítenéd határomat, velem lennél, és megoltalmaznál a bajtól, hogy ne érjen fájdalom! És megadta neki Isten, amit kért.
  • 17 6Amíg együtt vándoroltam egész Izráellel, mondtam-e egy szóval is Izráel bármelyik bírájának, akit népem, Izráel pásztorául rendeltem: Miért nem építettetek nekem egy házat cédrusfából?
  • 28 21Nézd, itt vannak a papok és a léviták csapatai az Isten házában végzendő mindenféle szolgálatra. Veled vannak, készen bármilyen munkára, értenek mindenféle szolgálathoz. A vezetők meg az egész nép is mindenben a rendelkezésedre áll!
  • 29 12Tőled ered a gazdagság és a dicsőség, te uralkodsz mindenen. A te kezedben van az erő és a hatalom, a te kezed tehet bárkit naggyá és erőssé. 21Másnap reggel véresáldozatokat mutattak be, és égőáldozatokat áldoztak az ÚRnak: ezer bikát, ezer kost, ezer bárányt a hozzájuk tartozó italáldozatokkal együtt, és tömérdek véresáldozatot egész Izráelért.
A krónikák második könyve (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014))
  • 11 21Maakát, Absolon leányát jobban szerette Roboám valamennyi feleségénél és másodfeleségénél, bár tizennyolc feleséget és hatvan másodfeleséget tartott, és nemzett huszonnyolc fiút és hatvan leányt.
  • 15 17Bár az áldozóhalmok nem szűntek meg Izráelben, Ászának tiszta volt a szíve egész életében.
  • 19 3Bár volt benned valami jó is, mert kiirtottad az országból a szent fákat, és állhatatos szívvel kerested az Istent. 10Bármilyen peres ügyet terjesztenek elétek honfitársaitok, akik a maguk városaiban laknak, legyen az vérontás, törvény, parancsolat, rendelkezés vagy ítélkezés, figyelmeztessétek őket, hogy vétkessé ne váljanak az ÚR előtt, és az ő haragja rátok és honfitársaitokra ne szálljon. Így járjatok el, és akkor nem vétkeztek!
  • 24 24Bár kevés emberrel tört be az arám sereg, mégis igen nagy haderőt adott kezükbe az ÚR, mivel ezek elhagyták őseik Istenét, az URat. Így hajtották végre Jóáson az ítéletet.
  • 30 19mindenkinek, aki kész volt arra, hogy az ÚRistenhez, ősei Istenéhez folyamodjék, bár nem volt olyan tiszta, ahogyan a szentélyhez illik! 15Azután levágták a páskabárányt a második hónap tizennegyedik napján. A papok és a léviták alázatosan megszentelték magukat, és égőáldozatokat vittek az ÚR házába. 17Sokan voltak a gyülekezetben, akik a törvény szerint nem voltak tiszták, ezért a lévitákra bízták, hogy levágják a páskabárányt, és hogy az ÚRnak szenteljék mindazok helyett, akik nem voltak tiszták. 18Mert a nép jó része, sokan, akik Efraimból, Manasséból, Issakárból és Zebulonból valók voltak, nem tisztították meg magukat, de az előírás ellenére ettek a páskabárányból. Ezért Ezékiás így imádkozott értük: A jóságos ÚR bocsássa meg ezt
  • 18 24Míkájehú így felelt: Majd meglátod azon a napon, amikor rejtekhelyet keresve szobáról szobára mész.
  • 6 28Ha majd éhínség támad az országban, ha dögvész, aszály, rozsda, sáska vagy cserebogár pusztít, vagy ha ellenség ostromolja az ország városait, vagy bármilyen csapás és betegség támad,
  • 7 21És bármilyen felséges is ez a templom, mégis, aki csak elmegy majd mellette, elborzadva kérdezi: Miért bánt el így az ÚR ezzel az országgal és ezzel a templommal?
  • 9 1Sába királynője hallotta Salamon hírét, ezért eljött, hogy próbára tegye Salamont találós kérdésekkel. Megérkezett Jeruzsálembe Salamonhoz igen tekintélyes kísérettel és tevékkel, amelyek balzsamot, töméntelen aranyat és drágakövet hoztak. Beszélt vele mindenről, amit kigondolt.
  • 23 19Kapuőröket rendelt az ÚR háza kapuihoz, hogy ne mehessen be senki, aki bármi okból tisztátalan.
  • 29 21Bevittek hét bikát, hét kost, hét bárányt és hét kecskebakot vétekáldozatul a királyságért, a szentélyért és Júdáért. Majd megparancsolta a király Áron fiainak, a papoknak, hogy mutassanak be áldozatot az ÚR oltárán. 22Levágták tehát a marhákat, a papok átvették a vért, és az oltárra hintették. Azután levágták a kosokat, és a vért az oltárra hintették. Majd levágták a bárányokat, és a vért az oltárra hintették. 32Ennyi égőáldozatot hozott a gyülekezet: hetven marhát, száz kost és kétszáz bárányt. Mindez az ÚRnak szóló égőáldozat volt.
  • 32 31De amikor a babiloni vezető emberek elküldték hozzá megbízottjaikat, hogy megkérdezzék, milyen csoda történt az országban, elhagyta az Isten, hogy próbára tegye, és kitudódjék, mi lakik a szívében.
  • 35 1Jósiás páskát is tartott az ÚR tiszteletére Jeruzsálemben, és levágták a páskabárányt az első hónap tizennegyedik napján. 6Vágjátok le a páskabárányt, miután megszenteltétek magatokat, és készítsétek el testvéreiteknek, teljesítve az ÚRnak Mózes által adott rendelkezését! 7Jósiás a népnek, mindazoknak, akik ott voltak, juhokat, bárányokat és kecskegidákat ajándékozott, mindezeket a páskához, szám szerint harmincezret, továbbá háromezer marhát. Ezek mind a király jószágai voltak. 8Vezető emberei pedig önkéntes ajándékot adtak a népnek, a papoknak és a lévitáknak: Hilkijjá, Zekarjá és Jehíél, Isten házának a felügyelői kétezer-hatszáz páskabárányt és háromszáz marhát adtak a papoknak. 9Kónanjá és testvérei, Semajá és Netanél, továbbá Hasabjá, Jeíél és Józábád, a léviták vezető emberei ötezer páskabárányt és ötszáz marhát adományoztak a lévitáknak. 11Majd levágták a páskabárányt, és a papok hintették a vért, a léviták pedig lenyúzták a bőrt. 13És megsütötték a páskabárányt előírás szerint, a szent adományokat pedig megfőzték fazekakban, üstökben és lábasokban, és gyorsan kiosztották az egész népnek.
Ezsdrás könyve (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014))
  • 3 3A régi helyén állították föl az oltárt, és bár rettegtek a tartományok népétől, égőáldozatokat mutattak be rajta az ÚRnak: reggeli és esti égőáldozatokat. 6A hetedik hónap első napjától kezdtek égőáldozatokat bemutatni az ÚRnak, bár az ÚR templomának az alapkövét még nem rakták le.
  • 1 4Aki csak megmaradt bárhol, ahol jövevényként él, segítsék azt annak a helynek a polgárai ezüsttel, arannyal, különféle javakkal és állatokkal meg önkéntes adományokkal az Isten jeruzsálemi háza számára.”
  • 2 20Gibbárnak kilencvenöt leszármazottja volt.
  • 6 9Adják meg nekik napról napra hiánytalanul, amire még szükség van: bikákat, kosokat és bárányokat égőáldozatul a menny Istenének, továbbá búzát, sót, bort és olajat a jeruzsálemi papok rendelkezése szerint, 17Isten házának a fölszentelésekor száz bikát, kétszáz kost és négyszáz bárányt mutattak be áldozatul, tizenkét kecskebakot pedig vétekáldozatul egész Izráelért, Izráel törzseinek a száma szerint. 20Mert a papok és a léviták egy emberként megtisztították magukat, mindnyájan tiszták lettek, és levágták a páskabárányt mindazoknak, akik a fogságból hazatértek, szolgatársaiknak, a papoknak és önmaguknak.
  • 7 17Vásárolj ezért gondosan ezen a pénzen bikákat, kosokat és bárányokat meg a hozzájuk tartozó étel- és italáldozatokhoz valót, és mutasd be azokat Istenetek házának az oltárán Jeruzsálemben.
  • 8 35Amikor megérkeztek a fogságból a száműzöttek, égőáldozatot mutattak be Izráel Istenének: tizenkét bikát egész Izráelért, kilencvenhat kost, hetvenhét bárányt, tizenkét vétekáldozati bakot, mindezt égőáldozatul az ÚRnak.
Nehémiás könyve (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014))
  • 5 5És bár a mi testünk épp olyan, mint honfitársainké, és a mi fiaink épp olyanok, mint az ő fiaik, mégis rabszolgáknak kell eladnunk fiainkat és leányainkat. Vannak is már így eladott leányaink, de mi tehetetlenek vagyunk, mert mezőnk és szőlőnk már a másé.
  • 9 35És bár országukban javaiddal halmoztad el, tágas és kövér földdel ajándékoztad meg őket, mégsem szolgáltak téged, és nem tértek meg gonosz cselekedeteikből.
  • 13 5és berendezett neki egy nagy kamrát, bár ott azelőtt az adományokat, a tömjént és az edényeket meg a lévitáknak, az énekeseknek és a kapuőröknek rendelt gabona, must és olaj tizedét és a papoknak szánt felajánlásokat szokták tartani.
  • 3 20Utána Bárúk, Zakkaj fia épített buzgón egy másik részt a szöglettől Eljásíb főpap házának a bejáratáig.
  • 4 14Ezért bárhol vagytok, ha a kürt hangját halljátok, gyűljetek ide hozzánk! Istenünk harcol értünk!
  • 10 7Dániel, Ginnetón és Bárúk, 32Ha az országban élő népek árut vagy bármilyen gabonát hoznak eladásra a nyugalom napján, nem vásárolunk tőlük a nyugalom napján vagy más ünnepnapokon. A hetedik évben parlagon hagyjuk a földet, és elengedünk minden tartozást.
  • 11 5Továbbá Maaszéjá, aki Bárúk fia, aki Kol-Hóze fia, aki Hazájá fia, aki Adájá fia, aki Jójáríb fia, aki Zekarjá fia, aki pedig Hassilóní fia volt.
Jób könyve (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014))
  • 2 3Erre ezt mondta az ÚR a Sátánnak: Észrevetted-e szolgámat, Jóbot? Nincs hozzá fogható a földön. Feddhetetlen és becsületes ember, féli az Istent, és kerüli a rosszat. Még most is kitartóan feddhetetlen, bár felingereltél ellene, hogy ok nélkül tönkretegyem.
  • 8 7Bár először kicsiny voltál, végül igen naggyá leszel.
  • 10 18Miért is hoztál ki anyám méhéből? Bár kimúltam volna, és szem ne látott volna!
  • 19 27Saját magam látom meg őt, tulajdon szemeim látják meg, nem valaki más, bár veséim is megemésztetnek. 23Bárcsak leírnák szavaimat, bárcsak följegyeznék egy könyvbe,
  • 20 22Bár nagy bőségben él, szorult helyzetbe jut, egyszerre sújt le rá az összes nyomorúság.
  • 23 3Bár tudnám, hogy hol találom Istent! Elmennék a trónusáig,
  • 34 36Bár sokáig tartana Jób próbatétele, mivel úgy felelt, mint az álnokok!
  • 37 21Még nem látják a napfényt, bár az ragyog a fellegek mögött, de szél támad, és kitisztul.
  • 4 20reggeltől estére összezúzzák őket, elmúlnak örökre anélkül, hogy bárki észrevenné.
  • 6 2Bárcsak megmérnék elkeseredésemet, és szenvedésemmel együtt mérlegre tennék! 8Bárcsak teljesülne kívánságom, és beteljesítené Isten reménységemet! 9Bárcsak úgy döntene Isten, hogy összezúz, kinyújtaná kezét, hogy elvágja életem fonalát!
  • 7 18Minden reggel megvizsgálod, minden pillanatban próbára teszed.
  • 11 5Bárcsak maga Isten szólalna meg, és nyitná meg ajkait veled szemben!
  • 13 5Bárcsak hallgatnátok végre! Legalább ebben bölcsnek tűnhetnétek! 13Hallgassatok már el, hadd beszéljek én, bármi történjék is velem!
  • 14 13Bárcsak elrejtenél a holtak hazájában, ott rejtegetnél haragod elmúltáig! Kiszabnád időmet, azután újra gondolnál rám.
  • 24 24Fölemelkednek, de egy kis idő múlva nincsenek, alászállnak, elenyésznek, mint bárki más, levágják őket, mint a kalászokat.
  • 27 10Lelheti-e örömét a Mindenhatóban? Segítségül hívhatja-e bármikor az Istent?
  • 29 2Bárcsak olyan volnék, mint amilyen hajdan, mint mikor még Isten vigyázott rám!
  • 31 35Bárcsak meghallgatna valaki! Íme, ez a végszóm: Válaszoljon a Mindenható, írjon vádiratot mint vádlóm!
  • 35 6Ha vétkezel, mit ártasz neki? Bármennyi a bűnöd, mit tehetsz ellene?
A példabeszédek könyve (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014))
  • 6 7Bár nincs vezére, elöljárója vagy uralkodója, 35Nem fogad el semmilyen váltságdíjat, nem enged, bármennyi ajándékot kínálnak is neki!
  • 17 8Drágakőnek véli ajándékát, aki adja, amellyel célt ér, bárhova forduljon is vele.
  • 27 26akkor a bárányokért ruhát, a kecskékért mezőt vehetsz;
Ézsaiás próféta könyve (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014))
  • 5 13Ezért megy fogságba népem, bár még nem tudja. Éhen halnak előkelői, a köznép pedig szomjan eleped. 17Bárányok legelnek ott, mint a legelőkön, a gazdagok romjain kecskék keresgélnek.
  • 10 10Ahogyan elérte kezem a bálványok országait, bár több bálványszobruk volt, mint Jeruzsálemnek és Samáriának,
  • 12 1Azon a napon ezt fogod mondani: Hálát adok neked, URam, mert bár haragudtál rám, elmúlt a haragod, és megvigasztaltál.
  • 30 4Bár vezetői voltak már Cóanban, és követei Hánészig jutottak, 18De még vár az ÚR, hogy megkegyelmezhessen, készen áll arra, hogy irgalmazhasson. Mert bár ítélő Isten az ÚR, boldogok mindazok, akik benne reménykednek. 20És bár szűkösen adott kenyeret, és kimérte a vizet az Úr, nem állítják többé félre tanítódat, hanem saját szemeddel láthatod tanítódat. 13azért úgy jártok bűnötökkel, mint a magas kőfal, ha megreped, és megdőlve leomlással fenyeget: bármely pillanatban összedőlhet.
  • 45 9Jaj annak, aki perbe száll alkotójával, bár csak egy a földből készült cserépedények között! Mondhatja-e formálójának az agyag: Mit csinálsz? – és a készítmény ezt: Nem ügyes a kezed!?
  • 53 9A bűnösök közt adtak sírt neki, a gazdagok közé jutott halála után, bár nem követett el gonoszságot, és nem beszélt álnokul. 7Amikor kínozták, alázatos maradt, száját sem nyitotta ki. Mint a bárány, ha vágóhídra viszik, vagy mint a juh, mely némán tűri, hogy nyírják, ő sem nyitotta ki száját.
  • 60 2Bár még sötétség borítja a földet, sűrű homály a nemzeteket, de fölötted ott ragyog az ÚR, dicsősége meglátszik rajtad. 10Idegenek építik várfalaidat, és királyaik szolgálatodra állnak. Bár haragomban megvertelek, de most kegyelmesen irgalmazok neked. 15Bár elhagyott és gyűlölt voltál, feléd sem járt senki, de majd örökre fenségessé teszlek, és örvendezhetsz majd nemzedékről nemzedékre.
  • 1 11Mit kezdjek a sok véresáldozattal? – mondja az ÚR. – Elegem van az égőáldozati kosokból, a hízott marhák kövérjéből! A bikák, a bárányok és a bakok vérében nem telik kedvem. 15Ha felém nyújtjátok kezeteket, eltakarom előletek a szemem; bármennyit is imádkoztok, nem hallgatlak meg benneteket, hiszen a kezetekhez vér tapad!
  • 11 6Akkor majd a farkas a báránnyal lakik, a párduc a gödölyével hever, a borjú, az oroszlán és a hízott marha együtt lesznek, és egy kisfiú terelgeti őket.
  • 16 1Küldjetek bárányokat az ország uralkodójának Szelából a pusztaságon át Sion leányának hegyére! 12És ha megjelenik Móáb az áldozóhalmon, bárhogyan fáradozik, még ha szentélyébe megy is imádkozni, nem érhet el semmit.
  • 19 15Nem sikerül Egyiptomnak semmiféle vállalkozása, bármire vállalkozik a fő vagy a farok, a pálmaág vagy a káka.
  • 22 3Vezetőid mind egy szálig elmenekültek, nyíllövés nélkül kerültek fogságba. Mind fogságra jutottak, akiket csak megtaláltak, bármily messze futottak.
  • 34 6Az ÚR kardja csupa vér, csepeg róla a zsír, bárányok és bakok vére, kosok veséjének kövérje, mert áldozatot tart az ÚR Bocrában, nagy mészárlást Edóm országában.
  • 40 11Mint pásztor, úgy legelteti nyáját, karjára gyűjti a bárányokat, ölébe veszi őket, az anyajuhokat szelíden terelgeti.
  • 43 23Nem nekem hoztál bárányt égőáldozatul, véresáldozataiddal nem engem dicsőítettél. Nem én voltam, akinek ételáldozattal szolgáltál, nem én voltam, akiért tömjénezéssel fáradoztál.
  • 48 10De megolvasztottalak, mint az ezüstöt, a nyomorúság kohójában próbára tettelek. 18Bárcsak figyeltél volna parancsaimra! Akkor folyamként áradna rád a jólét, a tenger hullámaihoz hasonlóan az igazság.
  • 61 9Híresek lesznek utódaik a népek között, és leszármazottaik a nemzetek között. Bárki látja őket, fölismeri, hogy ezt a népet megáldotta az ÚR.
  • 63 19Olyanok lettünk, mintha sohasem uralkodtál volna rajtunk, mintha nem rólad neveztek volna el minket. Bárcsak szétszakítanád az eget, és leszállnál, hogy meginogjanak előtted a hegyek!
  • 64 4Örömmel fogadod az örvendezőt, mert igazak tettei, utaidon jár, és rád gondol. De te megharagudtál, mert vétkeztünk. Régóta így vagyunk, bárcsak megszabadulnánk!
  • 65 25A farkas a báránnyal együtt legel, az oroszlán szalmát eszik, mint a marha, és a kígyónak por lesz a kenyere. Nem árt és nem pusztít szent hegyemen senki – mondja az ÚR.
Jeremiás próféta könyve (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014))
  • 3 8És bár látta, hogy a sok házasságtörés miatt elbocsátottam az elpártolt Izráelt, és kiadtam válólevelét, mégsem félt húga, a hűtlen Júda, hanem elkezdett ő is paráználkodni. 22Térjetek meg, elpártolt fiaim! Meggyógyítlak benneteket, bár elpártoltatok. Itt vagyunk, eljöttünk hozzád, mert te vagy, URam, a mi Istenünk!
  • 4 27Mert ezt mondja az ÚR: Sivár lesz az egész ország, bár véget nem vetek neki.
  • 7 13Most pedig, mivel ilyen dolgokat követtetek el – így szól az ÚR –, bár én intettelek benneteket, idejében intettelek, de ti nem hallgattatok rám, szóltam nektek, de nem válaszoltatok, 27Amikor elmondod nekik mindezt, nem fognak hallgatni rád, és bár szólsz nekik, nem fognak válaszolni.
  • 28 6Ezt mondta Jeremiás próféta: Ámen! Bár megtenné ezt az ÚR, és teljesítené az ÚR a szavaidat, amelyben azt prófétáltad, hogy az ÚR házának edényei és azok, akik fogságba mentek, mind visszakerülnek Babilonból erre a helyre!
  • 32 33A hátukat fordították felém, és nem az arcukat; bár tanítottam őket, idejében tanítottam, de nem fogadták meg engedelmesen az intést. 12és odaadtam az adásvételi szerződést Bárúknak, Nérijjá fiának, Mahszéjá unokájának nagybátyám fia, Hanamél előtt, az adásvételi szerződést aláíró tanúk meg a börtön udvarán ülő júdaiak előtt. 13És megparancsoltam Bárúknak mindannyiuk előtt: 16Majd így imádkoztam az ÚRhoz, miután odaadtam az adásvételi szerződést Bárúknak, Nérijjá fiának:
  • 51 5Mert nem hagyta magára Izráelt és Júdát Istenük, a Seregek URa, bár megtelt országuk vétekkel Izráel Szentjével szemben. 40Vágóhídra viszem őket, mint a bárányokat, mint a kosokat és a bakokat. 64és ezt mondd: Így süllyed el Babilon, és nem kel fel többé, bárhogyan fáradozik is, olyan nagy veszedelmet hozok rá! Eddig tartanak Jeremiás beszédei.
  • 52 7Akkor betörtek a városba. A harcosok azonban éjszaka mind kimenekültek a városból a két várfal közt levő kapun át, amely a király kertje mellett van, és bár a káldeusok ott voltak körös-körül a város alatt, kijutottak az Arábá-völgy felé vezető útra.
  • 36 4Bárúk felolvassa a jövendölést a templomban Ekkor Jeremiás hívta Bárúkot, Nérijjá fiát, Bárúk pedig leírta Jeremiás diktálása után az irattekercsre az ÚRnak mindazokat az igéit, amelyeket kijelentett neki. 14Ekkor elküldték a vezető emberek Bárúkhoz Jehúdít, Netanjá fiát, Selemjá unokáját, Kúsí dédunokáját ezzel az üzenettel: Vedd magadhoz a tekercset, amelyet felolvastál a nép előtt, és gyere ide! Bárúk, Nérijjá fia magához vette a tekercset, és elment hozzájuk. 5Majd ezt parancsolta Jeremiás Bárúknak: Én akadályoztatva vagyok, nem mehetek az ÚR házába, 8Bárúk, Nérijjá fia mindenben úgy járt el, ahogyan Jeremiás próféta parancsolta, és felolvasta az iratból az ÚR igéjét az ÚR házában. 10Ekkor olvasta fel Bárúk az iratból Jeremiás szavait az ÚR házában, Gemarjának, Sáfán kancellár fiának a kamrájában, a felső udvarban, az ÚR háza új kapujának a bejáratánál az egész nép füle hallatára. 13Míkájehú jelentette nekik mindazt, amit hallott, amikor Bárúk felolvasta az iratot a nép előtt. 15Ők ezt mondták neki: Ülj le, és olvasd fel előttünk! És Bárúk felolvasta előttük. 16Amikor az egészet végighallgatták, megrettenve néztek egymásra, és ezt mondták Bárúknak: Nekünk jelentenünk kell mindezt a királynak. 17Majd ezt kérdezték Bárúktól: Mondd el nekünk, hogyan írtad le mindezeket? Az ő diktálása után? 18Bárúk így felelt nekik: Ő mondta nekem tollba mindezeket az igéket, én pedig leírtam a tekercsre tintával. 19A vezetők ezt mondták Bárúknak: Menj, és rejtőzz el te is meg Jeremiás is; ne tudja senki, hogy hol vagytok! 26Sőt megparancsolta a király Jerahmeélnek, a király fiának, Szerájának, Azríél fiának és Selemjának, Abdeél fiának, hogy fogják el Bárúk írnokot és Jeremiás prófétát. De az ÚR elrejtette őket. 27Így szólt az ÚR igéje Jeremiáshoz azután, hogy a király elégette a tekercset azokkal az igékkel, amelyeket Bárúk leírt Jeremiás diktálása után: 32Jeremiás tehát elővett egy másik tekercset, odaadta Bárúk írnoknak, Nérijjá fiának, az pedig felírta rá Jeremiás diktálása után azokat a beszédeket, amelyek a Jójákím, Júda királya által elégetett iratban voltak. Sőt még sok más hasonló kijelentést is csatoltak hozzájuk.
  • 8 3Akik pedig megmaradnak ebből a gonosz nemzetségből, az egész maradék, inkább választaná majd a halált, mint az életet bárhol, ahová a megmaradtakat szétszórtam – így szól a Seregek URa. 23Bárcsak a fejem víznek és a szemem könnynek forrásává válnék! Éjjel-nappal siratnám népem megöltjeit.
  • 9 1Bárcsak lenne a pusztában egy kunyhóm az út mentén! Elhagynám népemet, elmennék tőle, mert mindenki házasságtörő, hűtlen társaság!
  • 11 19Én pedig olyan voltam, mint a gyanútlan bárány, melyet a vágóhídra visznek. Nem tudtam, hogy ilyen terveket szőttek ellenem: Irtsuk ki ezt a fát gyökerestül! Vágjuk ki az élők földjéből, hogy nevét se említsék többé!
  • 22 20Menj föl a Libánonra, és jajgass, a Básánon is hallasd hangodat! Jajgass az Abárímon, mert tönkrementek mind a szeretőid!
  • 43 3Bárúk, Nérijjá fia izgat téged ellenünk, hogy a káldeusok kezébe juttasson bennünket, és halálunkat okozza, vagy pedig fogságba vitessen Babilóniába. 6a férfiakat, a nőket és a gyermekeket meg a király leányait és mindenkit, akit Nebuzaradán testőrparancsnok otthagyott Gedaljánál, Ahíkám fiánál, Sáfán unokájánál, végül Jeremiás prófétát és Bárúkot, Nérijjá fiát is.
  • 45 1A próféta vigasztalja Bárúkot Ezt az igét mondta Jeremiás próféta Bárúknak, Nérijjá fiának, amikor leírta egy könyvbe Jeremiás beszédeit az ő diktálása nyomán, Jójákímnak, Jósiás fiának, Júda királyának a negyedik esztendejében: 2Az ÚR, Izráel Istene, ezt mondja rólad, Bárúk: 5És neked nagy kívánságaid vannak? Ne legyenek! Mert most veszedelmet hozok minden emberre – így szól az ÚR –, de te ajándékul kapod az életedet, bárhová is mégy.
  • 49 20Halljátok hát az ÚR tervét, amelyet Edóm ellen készített, és elhatározását, amelyre Témán lakóival kapcsolatban jutott: Még a báránykákat is el fogják hurcolni, legelőjüket is pusztává teszik.
  • 50 17Meghajszolt bárány Izráel, oroszlánok kergették. Először Asszíria királya marcangolta, utoljára pedig Nebukadneccar, Babilónia királya rágta le csontjait. 45Halljátok hát az ÚR tervét, amelyet Babilónia ellen készített, és elhatározását, amelyre a káldeusok országával kapcsolatban jutott: Még a báránykákat is el fogják hurcolni, a legelőt is pusztává teszik.
Dániel próféta könyve (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014))
  • 5 22De te, Bélsaccar, aki a fia vagy, nem aláztad meg magadat, bár mindezt tudtad. 7A király hangosan kiáltozni kezdett, hogy vezessék eléje a varázslókat, a csillagjósokat és a jövendőmondókat. Azután így szólt a király a babiloni bölcsekhez: Bárki is legyen az, aki elolvassa ezt az írást, és meg tudja nekem magyarázni, az bíborba öltözhet, aranyláncot kap a nyakára, és rang szerint harmadik lesz az országomban.
  • 8 24Hatalmas lesz az ereje, bár nem a maga erejéből. Szörnyű módon fog pusztítani, minden tette sikerül. Pusztítja az erőseket és a szentek népét.
  • 9 16Urunk, bár mindenben igazad van, forduljon el lángoló haragod városodtól, Jeruzsálemtől és a szent hegyedtől! Mert a mi vétkeink és elődeink bűne miatt gyalázzák Jeruzsálemet és népedet mindazok, akik körülöttünk élnek. 25Tudd meg azért, és értsd meg: Attól fogva, hogy elhangzott a kijelentés Jeruzsálem újjáépüléséről, hét hét telik majd el a fejedelem felkenéséig. Azután még hatvankét hét, és bár viszontagságos idők jönnek, a terek és a falak újjáépülnek. 14Ezért az ÚRnak gondja volt arra, hogy elhozza ránk a veszedelmet. Bizony igazságos volt az ÚR, a mi Istenünk, bármit is cselekedett, hiszen nem hallgattunk az ő szavára.
  • 11 12Amikor ezt a sereget elhurcolják, felfuvalkodik, és bár ezreket ejt el, hatalma nem lesz tartós.
  • 2 30Előttem pedig ez a titok nem azért tárult föl, mintha bennem nagyobb bölcsesség volna, mint bármely élő emberben, hanem azért, hogy a magyarázat a királynak tudomására jusson, és megtudd, amin magadban töprengsz. 38kezedbe adta az embereket, a mezei vadakat és az égi madarakat, bárhol laknak is, és mindezeknek uralkodójává tett: te vagy az aranyfej!
  • 3 16Sadrak, Mésak és Abéd-Negó így válaszolt a királynak: Ó, Nebukadneccar! Nem szükséges, hogy erre bármit is feleljünk. 29Megparancsolom azért, hogy aki nem tiszteli Sadrak, Mésak és Abéd-Negó Istenét, azt vágják darabokra, bármilyen nyelvű népből vagy nemzetből való is legyen, házát pedig tegyék szemétdombbá! Mert nincs más isten, aki így meg tud szabadítani.
  • 6 8Azt tanácsolják az ország főkormányzói, az elöljárók, a kormányzók, az udvari emberek és a helytartók, hogy hozzon a király végzést, és adjon ki szigorú rendeletet: aki harminc napon belül bármiért könyörög akár istenhez, akár emberhez rajtad kívül, ó, király, azt dobják az oroszlánok vermébe! 13Akkor a király elé járultak, és ezt mondták a királyi rendeletre hivatkozva: Ó, király! Nem írtad-e alá azt a rendeletet, hogy aki harminc napon belül bármiért könyörög akár istenhez, akár emberhez rajtad kívül, azt dobják az oroszlánok vermébe? A király így válaszolt: De igen, így van, a médek és a perzsák visszavonhatatlan törvénye szerint.
Mikeás próféta könyve (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014))
  • 5 1Te pedig, efrátai Betlehem, bár a legkisebb vagy Júda nemzetségei között, mégis belőled származik az, aki uralkodni fog Izráelen. Származása visszanyúlik a hajdani időkbe, a távoli múltba.
  • 7 10Látja majd ezt ellenségem, és szégyen borítja el, bár most ezt kérdezi tőlem: Hol van az ÚR, a te Istened? Saját szememmel látom majd, hogy összetapossák, akár az utca sarát! 13bár puszta volt az ország lakói miatt, tetteik gyümölcseképpen.
Náhum próféta könyve (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014))
  • 2 3Visszaadja az ÚR Jákób méltóságát, Izráel méltóságát, bár rablók rabolták ki őket, levagdalták ágaikat.
Habakuk próféta könyve (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014))
  • 2 18Mit használ a bálványszobor? – hiszen csak szobrász formálta! Mit ér az istenszobor? – hamis útmutatást ad! Bár bízott benne, aki megformálta, csak néma bálványt készített.
  • 3 16Hallottam, és reszketett a szívem, hangjától megremegtek ajkaim; fájdalom járja át csontjaimat, reszkető léptekkel járok. Bárcsak nyugtom lenne a nyomorúság napján, amely eljön a bennünket fosztogató népre!
Zofóniás próféta könyve (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014))
  • 3 18Összegyűjtöm azokat, akik szomorkodnak, mert nem ünnepelhetnek, bár közületek valók, és gyalázatot kell elszenvedniük.
Zakariás próféta könyve (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014))
  • 8 6Ezt mondja a Seregek Ura: Bár lehetetlennek tartja a megmaradt nép, hogy ez így legyen abban az időben, az én számomra ez mégsem lehetetlen – így szól a Seregek Ura. 13És bár szitokszóként emlegettek titeket a népek, Júda háza és Izráel háza, én megsegítelek benneteket, úgyhogy áldássá lesztek. Ne féljetek, legyetek erősek! 14Mert ezt mondja a Seregek Ura: Bár úgy határoztam, hogy veszedelmet hozok rátok, mert elődeitek haragra ingereltek engem – így szól a Seregek Ura –, és azt nem is vontam vissza,
  • 10 9Bár szétszórtam őket a népek közé, ők a távolban is gondolnak rám, életben maradnak, és visszatérnek fiaikkal együtt.
  • 9 2a szomszédos Hamátot is meg Tíruszt és Szidónt, bármilyen bölcsek is.
  • 14 21Jeruzsálemben és Júdában minden fazék a Seregek URának szent tulajdona lesz, és aki csak eljön, hogy áldozatot mutasson be, bármelyiket előveheti, és főzhet benne. Attól a naptól fogva nem lesz többé kereskedő a Seregek URának házában.
Márk evangéliuma (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014))
  • 6 20mert Heródes félt Jánostól, akiről tudta, hogy igaz és szent ember, ezért védelmébe vette; bár hallgatva őt gyakran zavarba jött, mégis szívesen hallgatta. 23Meg is esküdött neki: Bármit kérsz, megadom neked, akár országom felét is.
  • 3 28Bizony mondom nektek, hogy az emberek minden bűne meg fog bocsáttatni, még a káromlások is, bármennyi káromlást is szóljanak,
  • 7 12akkor már nem engeditek, hogy bármit is tegyen apjáért vagy anyjáért; 24Onnan elindulva elment Tírusz vidékére. Bement egy házba, és nem akarta, hogy bárki is tudjon róla. De nem maradhatott titokban,
  • 8 4Tanítványai így feleltek: Hogyan tudná bárki is ezeket kenyérrel jóllakatni itt a pusztában?
  • 11 15Azután Jeruzsálembe értek. Bement a templomba, és kezdte kiűzni azokat, akik a templomban adtak és vettek, felborította a pénzváltók asztalait és a galambárusok székeit, 16és nem engedte, hogy bármit is átvigyenek a templomon.
  • 14 9Bizony mondom nektek, hogy bárhol hirdetik majd az evangéliumot az egész világon, amit ez az asszony tett, azt is elmondják majd az ő emlékezetére. 12A kovásztalan kenyerek első napján, amikor a páskabárányt szokták áldozni, így szóltak hozzá a tanítványai: Hol akarod megenni a páskavacsorát, hol készítsük el?
János evangéliuma (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014))
  • 4 2bár maga Jézus nem keresztelt, hanem a tanítványai –, 44bár maga Jézus tett bizonyságot arról, hogy nincs becsülete a prófétának a saját hazájában.
  • 9 25Ő így válaszolt: Hogy bűnös-e, nem tudom. Egyet tudok: bár vak voltam, most látok.
  • 14 30Már nem sokat beszélek veletek, mert eljön e világ fejedelme, bár felettem nincs hatalma.
  • 20 19Aznap, amikor beesteledett, a hét első napján, ott, ahol összegyűltek a tanítványok, bár a zsidóktól való félelem miatt az ajtók zárva voltak, eljött Jézus, megállt középen, és így szólt hozzájuk: Békesség nektek! 26Nyolc nap múlva ismét benn voltak a tanítványai, és Tamás is velük. Bár az ajtók zárva voltak, bement Jézus, megállt középen, és ezt mondta: Békesség nektek!
  • 21 11Simon Péter beszállt, és kivonta a partra a hálót, amely tele volt nagy halakkal, szám szerint százötvenhárommal; és bár ilyen sok volt, nem szakadt el a háló. 15Miután ettek, így szólt Jézus Simon Péterhez: Simon, Jóna fia, jobban szeretsz-e engem, mint ezek? Ő pedig így felelt: Igen, Uram, te tudod, hogy szeretlek téged! Jézus ezt mondta neki: Legeltesd az én bárányaimat!
  • 1 29Másnap János látta, hogy Jézus hozzá jön, és így szólt: Íme, az Isten Báránya, aki elveszi a világ bűnét! 36és amikor megpillantotta Jézust, aki arra járt, így szólt: Íme, az Isten Báránya!
  • 2 5Anyja így szólt a szolgákhoz: Bármit mond nektek, tegyétek meg! 16a galambárusoknak pedig ezt mondta: Vigyétek ezeket innen, ne csináljatok piacteret az én Atyám házából! 25és nem volt szüksége arra, hogy bárki tanúskodjék az emberről, mert ő maga is tudta, hogy mi lakik az emberben.
  • 5 4Mert az Úr angyala időnként leszállt a medencére, és felkavarta a vizet: aki elsőnek lépett bele a víz felkavarása után, egészséges lett, bármilyen betegségben is szenvedett.
  • 6 6Ezt pedig azért kérdezte tőle, hogy próbára tegye, mert ő már tudta, mit fog tenni. 46Nem mintha bárki látta volna az Atyát: csak aki az Istentől van, az látta az Atyát.
  • 8 6Ezt azért mondták, hogy próbára tegyék, és legyen mivel vádolniuk őt. Jézus pedig lehajolt, és ujjával írt a földre.
  • 15 7Ha megmaradtok énbennem, és beszédeim megmaradnak tibennetek, akkor bármit akartok, kérjétek, és megadatik nektek. 16Nem ti választottatok ki engem, hanem én választottalak ki titeket, és arra rendeltelek, hogy elmenjetek és gyümölcsöt teremjetek, és gyümölcsötök megmaradjon, hogy bármit kértek az Atyától az én nevemben, megadja nektek.
Az apostolok cselekedetei (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014))
  • 7 53akik bár angyalok által kaptátok a törvényt, mégsem tartottátok meg.
  • 13 28Bár semmiféle halálos bűnt nem találtak benne, mégis azt követelték Pilátustól, hogy ölesse meg.
  • 14 17bár nem hagyta magát bizonyság nélkül, mert jótevőtök volt, a mennyből esőt adott nektek és termést hozó időket, bőven adott nektek eledelt és szívbéli örömet.
  • 25 3hogy – bár Pál ezt nem akarja – a kedvükért vitesse Pált Jeruzsálembe. Mert azt a tervet szőtték ellene, hogy megölik útközben. 16Azt válaszoltam nekik, hogy a rómaiaknak nem szokásuk bárkit is kiszolgáltatni, amíg a vádlott szemtől szemben nem áll vádlóival, és alkalmat nem kap arra, hogy védekezzék a vád ellen.
  • 28 17Három nap múlva magához hívatta a zsidók ottani elöljáróit. Amikor ezek összegyűltek, így szólt hozzájuk: Férfiak, testvéreim, bár semmit sem vétkeztem e nép ellen, vagy ősi szokásaik ellen, Jeruzsálemben mégis foglyul adtak engem a rómaiak kezébe. 2A barbárok nem mindennapi emberséget tanúsítottak irántunk, mert tüzet raktak, és a ránk zúduló eső és a hideg miatt mindnyájunkat befogadtak. 4Amikor a barbárok meglátták a kezéről lecsüngő mérges kígyót, így szóltak egymáshoz: Bizonyára gyilkos ez az ember, aki a tengerből kimenekült ugyan, de az isteni bosszúállás nem engedi, hogy életben maradjon.
  • 5 9Péter így szólt hozzá: Miért egyeztetek meg abban, hogy próbára teszitek az Úr Lelkét? Íme, azok, akik a férjedet eltemették, az ajtó előtt állnak, és kivisznek téged.
  • 8 32Az Írásnak az a szakasza, amelyet olvasott, ez volt: „Amint a juhot levágni viszik, és amint a bárány néma a nyírója előtt, úgy nem nyitja meg a száját.
  • 24 12De nem láttak engem sem a templomban, sem a zsinagógákban, sem a városban bárkivel is vitatkozni vagy a nép között lázadást szítani.
  • 26 26Mert tud ezekről a király, akihez bátran szólok, mert nem hiszem, hogy rejtve volna előtte ezek közül bármi is, hiszen nem valami zugban történt dolgok ezek.
Pál levele a rómaiakhoz (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014))
  • 1 21mert bár Istent ismerték, mégsem dicsőítették vagy áldották mint Istent, hanem hiábavalóságokra jutottak gondolkodásukban, és sötétség borult oktalan szívükre. 14Görögöknek és barbároknak, bölcseknek és tudatlanoknak egyaránt adósa vagyok.
  • 5 7Még az igazért is aligha halna meg valaki, bár a jóért talán még vállalja valaki a halált. 13Mert a törvényig is volt bűn a világban, bár a bűn nem róható fel, ha nincs törvény.
  • 8 10Ha pedig Krisztus bennetek van, bár a test halott a bűn miatt, a Lélek élet az igazság miatt.
  • 13 9Mert ez a parancsolat: „ne paráználkodj, ne ölj, ne lopj, ne kívánd a másét”, és bármi más parancsolat ebben az igében foglalható össze: „Szeresd felebarátodat, mint magadat!”
Pál első levele a korinthusiakhoz (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014))
  • 5 11Most tehát azt írom nektek, hogy ne tartsatok kapcsolatot azzal, akit bár testvérnek neveznek, de parázna vagy nyerészkedő, bálványimádó vagy rágalmazó, részeges vagy harácsoló. Az ilyennel még együtt se egyetek! 7Takarítsátok ki a régi kovászt, hogy új tésztává legyetek, hiszen ti kovásztalanok vagytok, mert a mi húsvéti bárányunk, a Krisztus már feláldoztatott.
  • 9 19Mert bár én mindenkivel szemben szabad vagyok, magamat mégis mindenkinek szolgájává tettem, hogy minél többeket megnyerjek.
  • 12 12Mert ahogyan a test egy, bár sok tagja van, de a test valamennyi tagja, noha sokan vannak, mégis egy test, ugyanúgy a Krisztus is. 20Így bár sok tagja van, mégis egy a test.
  • 13 8A szeretet soha el nem múlik. De legyen bár prófétálás: el fog töröltetni; legyen nyelveken szólás: meg fog szűnni; legyen ismeret: el fog töröltetni.
  • 1 2az Isten gyülekezetének, amely Korinthusban van, a Krisztus Jézusban megszentelteknek, elhívott szenteknek; mindazokkal együtt, akik a mi Urunk Jézus Krisztus nevét, az ő és a mi Urunk nevét bárhol segítségül hívják:
  • 3 13az a nap fogja világossá tenni, mivel tűzben jelenik meg, és akkor mindenkinek a munkája nyilvánvalóvá lesz; és hogy kinek mit ér a munkája, azt a tűz fogja próbára tenni.
  • 4 8Már jóllaktatok, már meggazdagodtatok, nélkülünk uralomra jutottatok; bárcsak valóban uralomra is jutottatok volna, hogy veletek együtt mi is uralkodhatnánk!
  • 10 31Akár esztek tehát, akár isztok, vagy bármi mást tesztek, mindent Isten dicsőségére tegyetek!
Pál második levele a korinthusiakhoz (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014))
  • 2 12Amikor pedig megérkeztem Tróászba Krisztus evangéliumának hirdetésére, bár az Úr kaput nyitott előttem,
  • 3 5Nem mintha önmagunktól, mintegy a magunk erejéből volnánk alkalmasak arra, hogy bármit is megítéljünk; ellenkezőleg, a mi alkalmasságunk Istentől van.
  • 11 1Bárcsak elviselnétek tőlem egy kis esztelenséget, sőt viseljetek el engem is!
  • 12 1Dicsekednem kell, habár nem használ; rátérek azért az Úr megjelenéseire és kinyilatkoztatásaira.
  • 13 5Önmagatokat tegyétek próbára, hogy hitben jártok-e! Önmagatokat vizsgáljátok meg! Vagy nem ismeritek fel magatokon, hogy Jézus Krisztus bennetek van? Ha nem, akkor még kipróbálatlanok vagytok.
Péter első levele (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014))
  • 1 8Őt szeretitek, pedig nem láttátok, őbenne hisztek, bár most sem látjátok, és kimondhatatlan, dicsőült örömmel örvendeztek, 19hanem drága véren, a hibátlan és szeplőtelen Báránynak, Krisztusnak a vérén.
  • 3 20akik egykor engedetlenek voltak, amikor Isten türelmesen várakozott Nóé napjaiban a bárka készítésekor. Ebben kevés, szám szerint nyolc lélek menekült meg a vízen át.
Péter második levele (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014))
  • 1 12Ezért ezekre mindig emlékeztetni foglak titeket, bár ismeritek mindezt, és a megismert igazsághoz szilárdan ragaszkodtok.
  • 2 19Szabadságot ígérnek nekik, bár maguk a romlottság szolgái, mert mindenki rabja lesz annak, ami legyőzte.
János első levele (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014))
  • 3 20hogy bár a szívünk elítél, Isten mégis nagyobb a mi szívünknél, és mindent tud.
  • 5 14Az iránta való bizalmunk pedig azt jelenti, hogy ha bármit kérünk az ő akarata szerint, meghallgat minket. 15Ha pedig tudjuk, hogy bármit kérünk, meghallgat minket, akkor tudjuk, hogy már megkaptuk, amit kértünk tőle.
Júdás levele (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014))
  • 1 5Emlékeztetni akarlak pedig titeket arra, jóllehet minderről tudtok, hogy bár az Úr egykor kiszabadította népét Egyiptom földjéről, azokat, akik nem hittek, később elpusztította.
A jelenések könyve (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014))
  • 3 8Tudok cselekedeteidről. Íme, nyitott ajtót adtam eléd, amelyet senki sem zárhat be, mert bár kevés erőd van, mégis megtartottad az én igémet, és nem tagadtad meg az én nevemet. 15Tudok cselekedeteidről, hogy nem vagy sem hideg, sem forró. Bárcsak hideg volnál, vagy forró!
  • 14 4Ők azok, akik nem szennyezték be magukat nőkkel, mert szüzek, akik követik a Bárányt, ahova csak megy, akik áron vétettek meg az emberek közül, Istennek és a Báránynak szánt zsengeként, 1A Bárány és kísérete a Sion hegyén És láttam: íme, a Bárány ott állt a Sion hegyén, és vele száznegyvennégyezren, akiknek a homlokára az ő neve és Atyjának a neve volt felírva. 10az is inni fog az Isten haragjának borából, amely készen van elegyítetlenül haragjának poharában, és gyötrődni fog tűzben és kénben a szent angyalok és a Bárány előtt;
  • 17 14Ezek a Bárány ellen fognak harcolni, a Bárány azonban legyőzi őket, mert uraknak Ura és királyoknak Királya; és akik vele vannak, azok az elhívottak, a választottak és a hűségesek.
  • 2 2Tudok cselekedeteidről, fáradozásodról és állhatatosságodról és arról, hogy nem viselheted el a gonoszokat, és próbára tetted azokat, akik apostoloknak mondják magukat, pedig nem azok, és hazugnak találtad őket.
  • 5 1A Bárány átveszi a hétpecsétes könyvet 6És láttam, hogy a trón, a négy élőlény és a vének között ott áll a Bárány. Olyan volt, mint akit megöltek; hét szarva volt és hét szeme: az Isten hét lelke az, akiket elküldött az egész földre. 7A Bárány odament, és átvette a könyvet a trónon ülő jobb kezéből; 8és amikor átvette a könyvet, a négy élőlény és a huszonnégy vén leborult a Bárány előtt – mindegyiknél hárfa volt és aranypohár, tele füstölőszerrel: a szentek imádságai ezek –, 12és így szóltak hatalmas hangon: Méltó a megöletett Bárány, hogy övé legyen az erő és a gazdagság, a bölcsesség és a hatalom, a tisztesség, a dicsőség és az áldás! 13És hallottam, hogy minden teremtmény a mennyben és a földön, a föld alatt és a tengerben, és minden, ami ezekben van, ezt mondta: A trónon ülőé és a Bárányé az áldás és a tisztesség, a dicsőség és a hatalom örökkön-örökké!
  • 6 1És láttam, amikor a Bárány feltörte a hét pecsét közül az elsőt, és hallottam, hogy a négy élőlény közül az egyik mennydörgéshez hasonló hangon szól: Jöjj! 16és így szóltak a hegyekhez és a sziklákhoz: Essetek ránk, és rejtsetek el minket a királyi trónon ülő arca elől, és a Bárány haragja elől,
  • 7 9Ezek után láttam: íme, nagy sokaság volt ott, minden nemzetből és törzsből, népből és nyelvből, amelyet megszámlálni senki sem tudott; a trón előtt és a Bárány előtt álltak fehér ruhába öltözve, kezükben pedig pálmaágak, 10és hatalmas hangon kiáltották: Az üdvösség a mi Istenünké, aki a trónon ül, és a Bárányé! 14Ezt mondtam neki: Uram, te tudod. Ő így válaszolt: Ezek azok, akik a nagy nyomorúságból jöttek, és megmosták ruhájukat, és megfehérítették a Bárány vérében. 17mert a Bárány, aki középen a trónnál van, legelteti őket, elvezeti őket az élet vizének forrásaihoz, és Isten letöröl szemükről minden könnyet.
  • 9 15És eloldatott a négy angyal, akik készen álltak, hogy bármely órában, napban, hónapban és esztendőben megöljék az emberek harmadát.
  • 12 11Legyőzték őt a Bárány vérével és bizonyságtételük igéjével azok, akik nem kímélték életüket mindhalálig.
  • 13 8hogy imádja őt mindenki, aki a földön lakik, akinek nincs beírva a neve a megöletett Bárány életkönyvébe a világ kezdete óta. 11És láttam, hogy a földből feljön egy másik fenevad; két szarva volt, mint a Báránynak, de úgy beszélt, mint a sárkány.
  • 15 3és énekelték Mózesnek, Isten szolgájának énekét és a Bárány énekét: Nagyok és csodálatosak a te műveid, mindenható Úr Isten, igazságosak és igazak a te utaid, népek királya:
  • 19 6A Bárány menyegzője 7Örüljünk és ujjongjunk, és dicsőítsük őt, mert eljött a Bárány menyegzője, felkészült menyasszonya, 9Így szólt hozzám: Írd meg: Boldogok, akik hivatalosak a Bárány menyegzőjének vacsorájára! Ezt is mondta nekem: Ezek Isten igaz igéi.
  • 21 9És jött egy a hét angyal közül, akiknél a hét pohár volt, telve a hét utolsó csapással, és így szólt hozzám: Jöjj, megmutatom neked a menyasszonyt, a Bárány feleségét. 14A város falának tizenkét alapköve volt, és azokon a Bárány tizenkét apostolának tizenkét neve. 22Nem láttam templomot a városban, mert a mindenható Úr Isten és a Bárány annak a temploma. 23És a városnak nincs szüksége a napra, sem a holdra, hogy világítsanak neki, mert az Isten dicsősége világosította meg, és lámpása a Bárány: 27tisztátalanok pedig nem jutnak be oda, sem olyanok, akik utálatosságot vagy hazugságot cselekszenek: hanem csak azok, akik be vannak írva a Bárány életkönyvébe.
  • 22 1Azután megmutatta nekem az élet vizének folyóját, amely ragyogó, mint a kristály, és az Isten és a Bárány trónjából ered. 3És semmi nem lesz többé átok alatt a városban, hanem az Isten és a Bárány trónja lesz benne: szolgái imádják őt,
A bírák könyve (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014))
  • 4 14Akkor ezt mondta Debóra Báráknak: Támadj, mert ezen a napon kezedbe adja az ÚR Siserát! Az ÚR vonul előtted! Bárák lejött a Tábór-hegyről, és mögötte a tízezer ember. 1Bárák legyőzi Siserát 6Elküldött Bárákért, Abínóam fiáért, és elhívatta Kedes-Naftáliból. Azt mondta neki: Ezt parancsolja az ÚR, Izráel Istene: Menj, vonulj a Tábór-hegyre, végy magad mellé tízezer embert Naftáli fiai és Zebulon fiai közül! 8Bárák azonban ezt mondta neki: Ha velem jössz, elmegyek, de ha nem jössz velem, én sem megyek. 9Debóra azt felelte: Szívesen elmegyek veled, de akkor nem a tiéd lesz a dicsőség azon az úton, amelyen elindulsz, mert asszony kezére adja az ÚR Siserát. Azzal fölkelt Debóra, és elment Bárákkal Kedesbe. 10Bárák pedig Kedesbe hívta Zebulont és Naftálit, és tízezer ember vonult a nyomában; vele ment Debóra is. 12Amikor jelentették Siserának, hogy Bárák, Abínóam fia felvonult a Tábór-hegyre, 15Az ÚR pedig Bárák fegyverei előtt annyira megzavarta Siserát összes harci kocsijával és egész táborával együtt, hogy leugrott Sisera a harci kocsijáról, és gyalog menekült. 16Bárák pedig üldözte a harci kocsikat és a tábort egészen Haróset-Gójimig. Sisera egész táborát levágták, egyetlen ember sem maradt meg. 22Amikor Bárák Siserát üldözve odaért, Jáél kiment elé, és azt mondta neki: Gyere, megmutatom neked azt az embert, akit keresel. Bement hozzá, és Sisera ott feküdt holtan, a cövekkel a halántékában.
  • 7 24Gedeon követeket küldött Efraim egész hegyvidékére ezzel az üzenettel: Kerüljetek Midján elé, és foglaljátok el előlük a vízhez, a Jordánhoz vezető utat Bét-Báráig! Fegyverbe szólítottak erre Efraimból mindenkit, és ők elfoglalták a vízhez, a Jordánhoz vezető utat Bét-Báráig. 4Majd ezt mondta Gedeonnak az ÚR: Még ez a nép is sok. Vezesd le őket a vízhez, hadd tegyem próbára őket ott! Amelyikről azt mondom neked, hogy menjen veled, az menjen veled. De akiről azt mondom neked, hogy ne menjen veled, az ne menjen!
  • 2 22Mert velük fogom próbára tenni Izráelt: vajon ragaszkodnak-e az ÚR útjához, ahogyan ragaszkodtak őseik, és azon járnak-e, vagy pedig nem.
  • 3 1Ezek azok a népek, amelyeket helyükön hagyott az ÚR, hogy próbára tegye velük Izráelt, mindazokat, akik már mit sem tudtak a Kánaánért vívott harcokról. 4Ott voltak, hogy próbára tegye velük Izráelt, és megtudja, hogy hallgatnak-e az ÚR parancsolataira, amelyeket Mózes által az őseiknek adott.
  • 5 1Azon a napon így énekelt Debóra és Bárák, Abínóam fia: 12Serkenj, serkenj föl, Debóra, serkenj, serkenj, mondj éneket! Kelj föl, Bárák, fogd el foglyaidat, Abínóam fia! 15Issakár vezérei, a Debórával tartók. Issakár meg Bárák a völgybe vonult gyalogságával. Rúben tartományaiban nagy fontolgatások voltak.
  • 10 15Izráel fiai ekkor azt mondták az ÚRnak: Vétkeztünk. Tégy velünk bármit, ahogy jónak látod, csak ments most meg bennünket!
  • 11 31akkor bárki is jön ki elém a házam ajtaján, amikor épségben visszatérek az ammóniaktól, az ÚRé lesz az, feláldozom égőáldozatul.
  • 16 7Sámson azt felelte neki: Ha megkötöznek hét nyers ínnal, amelyek még nem száradtak ki, akkor elgyengülök, és olyan leszek, mint bárki más. 11Sámson így felelt neki: Ha jól megkötöznek új kötelekkel, amelyeket még semmire sem használtak, elgyengülök, és olyan leszek, mint bárki más. 17Feltárta előtte egészen a szívét, és ezt mondta neki: Borotva nem érte soha a fejemet, mert Istennek szentelt názír voltam már anyám méhében is. Ha megnyírnak, odalesz az erőm, elgyengülök, és olyan leszek, mint bárki más.
Jakab levele (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014))
  • 3 4Íme, a hajókat, bármilyen nagyok, és bármilyen erős szelek hajtják is őket, egy egész kis kormányrúddal oda lehet irányítani, ahová a kormányos akarja.
  • 1 7Ne gondolja tehát az ilyen, hogy bármit is kaphat az Úrtól,
Eszter könyve (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014))
  • 1 14Ezek közül a következők álltak hozzá a legközelebb: Karsená, Sétár és Admátá, Tarsís és Meresz, Marszená és Memúkán, Perzsia és Média hét vezető embere, akik bármikor megjelenhettek a király előtt, és a legfőbb tisztségeket töltötték be az országban.
A prédikátor könyve (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014))
  • 6 2Ha Isten valakinek gazdagságot, kincseket és tekintélyt ad, úgyhogy nem hiányzik neki semmi, bármit is kívánna, de Isten nem engedi meg, hogy élvezze azt, hanem idegen ember élvezi, az hiábavaló és fájdalmasan rossz dolog.
Énekek éneke (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014))
  • 8 1Bárcsak bátyám lennél, ki anyám mellét szopta! Ha az utcán találkoznánk, megcsókolhatnálak, és nem szólnának meg.
Jóel próféta könyve (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014))
  • 2 20Messze űzöm tőletek az északi ellenséget. Sivár és puszta földre kergetem szét őket: elejét a keleti tengerbe, végét pedig a nyugatiba. Fölszáll a bűze, fölszáll tetemének szaga, bármilyen nagy pusztítást hajtott is végre.
Haggeus próféta könyve (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014))
  • 2 12Ha valaki szentelt húst visz ruhája szárnyában, és a ruha szárnyával hozzáér a kenyérhez, főzelékhez, borhoz vagy olajhoz, vagy bármi más eledelhez, szentté válik-e az? A papok ezt válaszolták: Nem!
Malakiás próféta könyve (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014))
  • 1 10Bárcsak volna valaki köztetek, aki bezárná a templom ajtaját, és ne égne hiába oltáromon a tűz! Nem telik kedvem bennetek – mondja a Seregek URa –, nem kívánok tőletek áldozatot!
  • 3 10Hozzátok be a raktárba az egész tizedet, hadd legyen eleség a házamban, és így tegyetek próbára engem! – mondja a Seregek URa. Meglátjátok, hogy megnyitom az ég csatornáit, és bőséges áldást árasztok rátok.
Máté evangéliuma (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014))
  • 7 15Óvakodjatok a hamis prófétáktól, akik báránybőrbe bújva jönnek hozzátok, de belül ragadozó farkasok.
  • 8 19És odalépve így szólt hozzá egy írástudó: Mester, követlek téged, bárhová mégy.
  • 14 7ezért esküvel fogadta, hogy bármit kér, megadja neki.
  • 19 3Ekkor farizeusok mentek hozzá, hogy kísértsék őt, és megkérdezték tőle: Szabad-e az embernek bármilyen okból elbocsátania a feleségét?
  • 21 12Azután Jézus bement a templomba, és kiűzte mindazokat, akik a templomban árusítottak és vásároltak, a pénzváltók asztalait és a galambárusok székeit pedig felborította,
  • 24 38Mert amiképpen azokban a napokban, az özönvíz előtt, ettek, ittak, házasodtak és férjhez mentek egészen addig a napig, amelyen Nóé bement a bárkába,
  • 26 13Bizony mondom nektek, hogy bárhol hirdetik majd az evangéliumot az egész világon, amit ez az asszony tett, azt is elmondják majd az ő emlékezetére.
Lukács evangéliuma (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014))
  • 10 3Menjetek el! Íme, elküldelek titeket, mint bárányokat a farkasok közé.
  • 12 27Nézzétek a liliomokat, miként növekednek: nem fáradoznak, nem is fonnak, de mondom nektek, hogy Salamon teljes dicsőségében sem öltözött úgy, mint ezek közül bármelyik.
  • 15 22Az apa viszont ezt mondta szolgáinak: Hozzátok ki hamar a legszebb ruhát, és adjátok rá, húzzatok gyűrűt az ujjára és sarut a lábára!
  • 16 21és azt kívánta, hogy bárcsak jóllakhatna a gazdag asztaláról lehulló morzsákkal, de csak a kutyák jöttek hozzá, és nyaldosták a sebeit.
  • 17 27ettek, ittak, házasodtak, férjhez mentek, egészen addig a napig, amíg Nóé be nem ment a bárkába. Azután jött az özönvíz, és elpusztított mindenkit.
  • 19 42és így szólt: Bárcsak felismerted volna ezen a napon te is a békességre vezető utat! De most már el van rejtve a szemed elől.
  • 22 7Elérkezett a kovásztalan kenyerek napja, amikor fel kellett áldozni a páskabárányt.
Pál levele a galatákhoz (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014))
  • 5 10Én bizalommal vagyok irántatok az Úrban, hogy egyáltalán nem fogtok másképp gondolkodni; de aki megzavar titeket, el fogja venni büntetését, bárki legyen is az. 12Bárcsak ki is metszetnék magukat, akik lázítanak titeket!
Pál levele az efezusiakhoz (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014))
  • 5 3Ellenben paráznaság, bármiféle tisztátalanság vagy nyerészkedés még szóba se kerüljön közöttetek, ahogyan ez szentekhez méltó, 27így állítja maga elé az egyházat dicsőségben, hogy ne legyen rajta folt vagy ránc vagy bármi hasonló, hanem hogy szent és feddhetetlen legyen.
Pál levele a filippiekhez (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014))
  • 1 18De mit számít ez? Az a fontos, hogy bármilyen módon, akár színlelésből, akár meggyőződésből: Krisztust hirdetik, és én ennek örülök. Sőt még inkább örülni fogok,
Pál levele a kolosséiakhoz (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014))
  • 3 11Itt már nincs többé görög és zsidó, körülmetéltség és körülmetéletlenség, barbár és szkíta, szolga és szabad, hanem minden és mindenekben Krisztus.
Pál első levele a thesszalonikaiakhoz (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014))
  • 1 8mert tőletek terjedt tovább az Úr beszéde, de nemcsak Makedóniába és Akhájába, hanem mindenhová eljutott a ti Istenbe vetett hitetek híre. Szükségtelen is erről bármit mondanunk,
Pál levele Filemonhoz (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014))
  • 1 20Bizony, testvérem, bárcsak hasznodat vehetném az Úrban! Nyugtasd meg az én szívemet Krisztusban!