Találatok a szövegben 109 találat

Pál apostol levele a zsidókhoz (Békés-Dalos Újszövetségi Szentírás)

• 11 ¹⁷Hittel áldozta föl Izsákot Ábrahám, amikor próbára tette Isten. Föláldozta egyszülött fiát, bár ígéretet kapott ³⁹Ezek mindnyájan, bár a hit igazolta őket, nem nyerték el az ígéretet, ⁷Hittel kapott Noé fölvilágosítást a még láthatatlan dolgok felől, s szent félelemmel eltelve, bárkát épített családja megmentésére. Hite erejével ítélte el a világot és lett részese a hitből fakadó megigazulásnak. ³²Mit is mondjak még? Kifogynék az időből, ha Gedeonról, Bárákról, Sámsonról, Jeftéről, Dávidról, Sámuelről és a prófétákról beszélnék,
• 3 ⁹Atyáitok ott megpróbáltak engem, megkísértettek, bár szemükkel látták, amiket cselekedtem. ⁷Bárcsak hallgatnátok ma az ő szavára, amint a Szentlélek mondja: ¹⁵Azt mondja ugyanis: „Bárcsak hallgatnátok ma az ő szavára: meg ne keményítsétek szíveteket, mint a lázadáskor tettétek.”
• 6 ⁹Bár így beszélünk, rólatok, szeretteim, a jobbat tételezzük föl, azt tudniillik, hogy eljuttok az üdvösségre.
• 7 ⁵Lévi fiainak, mivel a papi tisztet viselik, szintén megvan a törvényes joguk arra, hogy tizedet szedjenek a néptől, vagyis testvéreiktől, bár ők is Ábrahámtól származnak.
• 4 ⁷Ezért ismét kijelölt egy napot, egy „mát” , Dávid által ugyanis annyi idő múltán azt mondja, mint föntebb: „Bárcsak hallgatnátok ma az ő szavára: meg ne keményítsétek szíveteket.”

Jézus Krisztus evangéliuma Máté szerint (Békés-Dalos Újszövetségi Szentírás)

• 7 ¹¹Ha tehát ti, bár rosszak vagytok, tudtok jót adni fiaitoknak, mennyivel inkább tud mennyei Atyátok az őt kérőknek! ¹⁵Óvakodjatok a hamis prófétáktól! Báránybőrben jönnek hozzátok, belül azonban ragadozó farkasok.
• 8 ⁹Jómagam, bár alárendelt ember vagyok, katonáknak parancsolok. Azt mondom egyiknek: menj! – elmegy; és a másiknak: jöjj ide! – hozzám jön; és a szolgámnak: tedd ezt! – megteszi.” ¹⁹Akkor egy írástudó lépett hozzá és így szólt: „Mester, követlek téged, bárhová mégy.” Jézus figyelmeztette: ²³Bárkába szállt és tanítványai követték. ²⁴Egyszerre csak heves vihar támadt a tavon, úgy hogy a hullámok elborították a bárkát. Ő azonban aludt.
• 28 ¹⁷Amint meglátták, leborultak előtte, bár néhányan előzőleg kételkedtek. Jézus hozzájuk lépett és így szólt:
• 14 ³²Amint beszállt a bárkába, a szél elállt. Akik a bárkában voltak, leborultak előtte. ⁷Annyira megtetszett Heródesnek, hogy esküvel ígérte, bármit is kér, megadja neki. ¹³A hír hallatára Jézus bárkába szállt, és egy magányos helyre ment, hogy egyedül legyen. De a nép tudomást szerzett erről és gyalogszerrel utána ment a városokból. ²²Ezután nyomban fölszólította tanítványait, hogy szálljanak bárkába és menjenek előre a túlsó partra, amíg ő hazaküldi a népet. ²⁴A bárkát jó messze a parttól hányták-vetették a hullámok, mert ellenszél fújt. ²⁹Péter kiszállt a bárkából és Jézus felé indult a vízen.
• 19 ³Akkor odaléptek hozzá a farizeusok, hogy próbára tegyék. Megkérdezték: „Szabad-e a férfinak bármi okból elbocsátania feleségét?”
• 4 ²¹Folytatva útját másik két testvért pillantott meg: Zebedeus fiát, Jakabot és testvérét, Jánost. Atyjukkal, Zebedeussal éppen hálóikat foltozták a bárkában. Hívta őket is. ²²Mindjárt otthagyták atyjukat a bárkával és nyomába szegődtek.
• 9 ¹Erre ismét bárkába szállt, átkelt a tavon és lakóvárosába érkezett.
• 13 ²Nagy tömeg gyűlt köréje, ezért beszállt a bárkába és leült, a nép pedig a parton maradt.
• 15 ³⁹Aztán elbocsátotta a népet, bárkába szállt és Magadán vidékére ment.
• 16 ¹Ott farizeusok és szadduceusok jöttek hozzá, hogy próbára tegyék. Kérték, hogy égi jelet mutasson nekik.
• 18 ¹²Az eltévedt bárány.
• 21 ³Ha valaki bármit is szólna, mondjátok, hogy az Úrnak szüksége van rá, erre mindjárt elengedi.” ¹²Jézus bement (Isten) templomába és kiűzte azokat, akik a templomban adtak-vettek, a pénzváltók asztalait és a galambárusok padjait pedig fölforgatta. ²²Bármit kértek bizalommal imádságtokban, megkapjátok.”
• 22 ³⁵Közülük egy törvénytudó, hogy próbára tegye, a következő kérdéssel fordult hozzá:
• 24 ³⁸A vízözön előtti napokban ettek-ittak, nősültek és férjhez mentek mindaddig a napig, amíg Noé be nem ment a bárkába,

Jézus Krisztus evangéliuma Márk szerint (Békés-Dalos Újszövetségi Szentírás)

• 10 ³⁰hogy százannyit ne kapna: már most ezen a világon – bár üldözések közt – otthont, testvért, nővért, anyát, gyermeket és földet, a másvilágon pedig az örök életet. ²Akkor a farizeusok ezzel a kérdéssel léptek hozzá: „Szabad-e a férfinak elbocsátania feleségét?” Próbára akarták ugyanis tenni.
• 4 ³⁶Erre azok otthagyták a tömeget és magukkal vitték őt, úgy ahogy a bárkában volt. Több bárka kísérte őket. ¹Más alkalommal is a tó partján tanított. Nagy tömeg gyűlt köréje, ezért bárkába szállt és leült, kinn a tavon. A tömeg pedig kint maradt a tó partján. ³⁷Ekkor hatalmas vihar támadt. A hullámok becsaptak a bárkába, úgy, hogy az már majdnem megtelt. ³⁸De ő a bárka farában egy vánkoson aludt. Fölkeltették és így szóltak hozzá: „Mester, nem törődöl azzal, hogy elveszünk?”
• 1 ¹⁹Kissé tovább haladva megpillantotta Zebedeus fiát, Jakabot és testvérét, Jánost, amint hálóikat foltozgatták bárkájukban. Mindjárt hívta őket is. ²⁰Azok otthagyták a bárkában atyjukat, Zebedeust a halászlegényekkel együtt és nyomába szegődtek.
• 3 ⁹Ő meghagyta tanítványainak, hogy tartsanak készenlétben egy bárkát a tömeg tolongása miatt.
• 5 ²Amint kiszállt a bárkából, a sírok felől egy tisztátalan lélektől megszállt ember futott feléje. ¹⁸Amikor bárkába szállt, az imént még megszállott kérte, hogy vele mehessen.
• 6 ²³Sőt meg is esküdött: „Bármit kérsz, megadom neked, még országom felét is.” ⁴⁵Ezután nyomban fölszólította tanítványait, hogy szálljanak bárkába és keljenek át a túlsó partra, Betszaidába, amíg ő hazaküldi a tömeget. ⁴⁷Közben beesteledett. A bárka mélyen benn járt a tavon, ő pedig egyedül maradt a parton. ⁵¹Aztán beszállt hozzájuk a bárkába, a szél pedig elállt. Azok egészen magukon kívül voltak a csodálkozástól, ⁵⁴Mihelyt kiléptek a bárkából, azonnal fölismerték őt az emberek.
• 8 ¹⁰és tanítványaival bárkába szállva Dalmanuta vidékére ment. ¹¹Ott farizeusok jöttek hozzá és vitatkozni kezdtek vele. Égi jelet kértek tőle, hogy próbára tegyék. ¹³Ezzel otthagyta őket, ismét bárkába szállt és átkelt a túlsó partra. ¹⁴A tanítványok elfelejtettek kenyeret hozni magukkal. Csak egyetlenegy kenyér volt a bárkában.
• 11 ¹⁵Nemsokára Jeruzsálembe érkeztek. Bement a templomba és kiűzte azokat, akik a templomban adtak-vettek, a pénzváltók asztalait és a galambárusok padjait pedig fölforgatta ¹⁶és senkinek sem engedte meg, hogy bármit is keresztülvigyenek a templom területén. ²⁴Mondom ezért nektek, bármit kértek imádságban, higgyétek, hogy megkapjátok, és úgy is lesz.
• 14 ¹²Az első kovásztalan napon, amikor le szokták vágni a húsvéti bárányt, tanítványai megkérdezték: „Hová menjünk? Hol készítsük el számodra a húsvéti vacsorát?”

Jézus Krisztus evangéliuma Lukács szerint (Békés-Dalos Újszövetségi Szentírás)

• 1 ³⁶Rokonod, Erzsébet is fiat fogant öregségében s már hatodik hónapjában van, bár magtalannak tartják az emberek.
• 7 ⁸Jómagam, bár alárendelt ember vagyok, mégis ha azt mondom a hozzám beosztott katonának: menj! – elmegy; és a másiknak: jöjj ide! – hozzám jön; és szolgámnak: tedd ezt! – megteszi.”
• 11 ¹³Ha tehát ti, bár rosszak vagytok, tudtok jót adni fiaitoknak, mennyivel inkább adja mennyei Atyátok a Szentlelket azoknak, akik kérik tőle:” ¹⁶Mások próbára akarták tenni és égi jelet követeltek tőle.
• 5 ³Beszállt az egyik bárkába, amely Simoné volt, és kérte, hogy lökje el kissé a parttól. Aztán leült és a bárkából tanította a sokaságot. ⁷Intettek a másik bárkában lévő társaiknak, hogy jöjjenek segítségükre. Azok oda is jöttek s úgy megtöltötték mindkét bárkát, hogy majdnem elmerültek. ²Látta, hogy a tó szélén két bárka vesztegel. A halászok kiszálltak és hálóikat mosogatták. ¹¹Azok szárazra vonták a bárkákat és, elhagyva mindenüket, nyomába szegődtek.
• 8 ²²Egyik nap bárkába szállt tanítványaival. „Menjünk át a tó túlsó partjára”, mondta nekik. Elindultak. ³⁷Geráza vidékének lakossága ekkor kérte, hogy távozzék el, olyan nagy félelem fogta el őket. Bárkába szállt tehát, hogy visszatérjen.
• 9 ⁵⁷Útközben valaki így szólt hozzá: „Követlek téged, bárhova mégy.”
• 10 ³Menjetek! Úgy küldelek titeket, mint bárányokat a farkasok közé. ²⁵Akkor odalépett egy törvénytudó és próbára akarta tenni. „Mester, mondta, mit tegyek, hogy eljussak az örök életre?”
• 15 ¹Az elveszett bárány. ²²De atyja megparancsolta a szolgáknak: Vegyétek elő hamar a legdrágább köntöst és adjátok rá, húzzatok gyűrűt az ujjára és sarut lábára.
• 17 ²⁷ettek-ittak, házasodtak és férjhez mentek mindaddig a napig, amíg Noé be nem szállt a bárkába. Akkor jött a vízözön és elpusztította valamennyit.
• 19 ⁴²Aztán így szólt: „Bárcsak fölismernéd te is legalább ezen a napon, ami békességedre szolgál! De sajnos, el van rejtve szemed elől!
• 21 ³Erre megjegyezte: „Bizony mondom nektek: ez a szegény özvegy többet dobott be, mint bárki a többiek közül.
• 22 ⁷Eljött a kovásztalan kenyér napja, amikor meg szokták ölni a húsvéti bárányt.

Jézus Krisztus evangéliuma szent János szerint (Békés-Dalos Újszövetségi Szentírás)

• 8 ⁴⁰De ti életemre törtök, bár az Istentől hallott igazságot mondom nektek. Ábrahám ezt nem tette. Ti azt teszitek, amit atyáitok tettek.” ⁶Ezzel próbára akarták tenni, hogy aztán vádolhassák. Jézus lehajolt és ujjával írni kezdett a földön.
• 6 ²¹Föl akarták venni a bárkába, de a bárka abban a pillanatban partot ért, éppen ott, ahová tartottak. ²²Másnap a tó túlsó partján maradt népnek eszébe jutott, hogy csak egy bárka volt ott. Tudták, hogy Jézus nem szállt a bárkába tanítványaival, tanítványai ugyanis egyedül hajóztak el. ⁶Ezt azért kérdezte, hogy próbára tegye, mert ő maga tudta, mit akar tenni. ¹⁷Beszálltak a bárkába és elindultak a tavon Kafarnaum felé. Már rájuk sötétedett, de Jézus még mindig nem volt velük. ¹⁹Mintegy huszonöt-harminc stádiumnyira eveztek már, amikor látták, hogy Jézus a vízen járva közeledik a bárkához. Nagyon megijedtek. ²³Közben Tibériásból több bárka jött a hely közelébe, ahol az Úrtól megáldott kenyeret ették. ²⁴Mikor tehát a nép látta, hogy Jézus és tanítványai nincsenek ott, beszálltak a bárkákba és Kafarnaumba mentek, hogy megkeressék Jézust.
• 1 ²⁹Másnap látta, hogy Jézus közeledik feléje. Megszólalt: „Nézzétek, az Isten Báránya! Ő veszi el a világ bűnét. ³⁷„Nézzétek, az Isten Báránya!”
• 2 ¹⁶A galambárusokhoz pedig így szólt: „Vigyétek el innét ezeket! Ne tegyétek Atyám házát vásárcsarnokká!” ²⁵és nem szorult rá, hogy bárki is fölvilágosítsa az emberről. Tudta ő mi lakik az emberben.
• 5 ⁴Az (Úr) angyala időnként leszállt a tóra és a víz fölkavarodott. Aki ezután elsőnek lépett a fölkavart vízbe, meggyógyult, bármilyen betegségben sínylődött is.
• 11 ²²de tudom, hogy most is, bármit kérsz az Istentől, megadja neked.”
• 14 ¹³Bármit kértek majd nevemben az Atyától, megteszem nektek, hogy az Atya megdicsőüljön a Fiúban.
• 15 ⁷Ha bennem maradtok és tanításom tibennetek, kérjetek, bármit akartok: megkapjátok.
• 16 ²³Azon a napon nem lesz már kérdeznivalótok tőlem. Bizony, bizony mondom nektek: bármit kértek majd nevemben az Atyától, megadja nektek.
• 18 ²⁸Kajafástól a helytartóságra vezették Jézust. Kora reggel volt. Azok nem mentek be a helytartóságra, hogy tisztátalanokká ne legyenek, és így elkölthessék a húsvéti bárányt.
• 21 ³Simon Péter így szólt: „Megyek halászni.” „Mi is veled tartunk”, mondták. Kimentek és beszálltak a bárkába. De azon az éjszakán nem fogtak semmit. ⁶Ekkor azt mondta nekik: „Vessétek ki a hálót a bárka jobb oldalán, ott majd találtok.” Kivetették és alig bírták visszahúzni a tömérdek haltól. ⁸A többi tanítvány követte a bárkával. A halakkal telt hálót is maguk után húzták. Nem voltak messze a parttól, csak mintegy kétszáz könyöknyire. ¹⁵Étkezés után Jézus megkérdezte Pétert: „Simon, János fia, jobban szeretsz engem, mint ezek?” „Igen Uram, felelte, te tudod, hogy szeretlek.” Erre így szólt hozzá: „Legeltesd bárányaimat.”

Az Apostolok Cselekedetei (Békés-Dalos Újszövetségi Szentírás)

• 7 ⁵Nem juttatott belőle neki még egy talpalatnyi földet sem, de megígérte, hogy birtokul adja majd neki és halála után utódainak – bár ekkor még nem volt fia.
• 9 ⁷Útitársai lenyűgözve álltak mellette, mert, bár a hangot hallották, senkit sem láttak.
• 13 ²⁸mert bár semmi halálbüntetésre méltót nem találtak benne, Pilátustól mégis kivégeztetését követelték. ³⁶Dávid ugyanis, bár a maga idejében Isten akaratának szolgált, Meghalt, eltemették atyái mellé és bizony elrothadt. ²⁵János pályafutásának bevégzésekor kijelentette: nem az vagyok, akinek engem tartotok. De jön már utánam az, akivel szemben még arra sem vagyok méltó, hogy saruját leoldjam a lábáról.
• 14 ¹⁷Bár akkor sem maradt bizonyíték nélkül, mert jót cselekedett: az égből esőt és termékeny időt küldött számotokra, s bőven adott eledelt és szívderítő italt.” ⁸Lisztrában élt akkor egy ember, aki nem tudott a lábára állni. Béna volt ugyanis születésétől fogva és még soha egy tapodtat sem tett.
• 5 ⁹Péter ekkor rászólt: „Mire való volt megegyeznetek abban, hogy próbára tegyétek az Úr Lelkét? Nézd, azok, akik eltemették férjedet, már a küszöbre tették lábukat, hogy téged is kivigyenek.”
• 8 ³²„Akár csak a juhot, úgy vitték leölésre,
s miként a bárány elnémul nyírója előtt,
ő sem nyitotta szólásra ajkát.
• 10 ³⁵Ellenkezőleg, bármely nemzethez tartozó ember kedves előtte, ha eltölti az ő félelme és igaz tetteket visz végbe.

Pál apostol levele a rómaiakhoz (Békés-Dalos Újszövetségi Szentírás)

• 6 ¹⁷De hála Istennek, hogy bár a bűnnek szolgái voltatok, szívből engedelmeskedtetek annak a tanításnak, melyre oktattak.
• 7 ²¹Így tehát erre törvényt találok: bár a jót szeretném tenni, a rosszra vagyok kész.
• 1 ¹⁴Adósa vagyok görögnek és barbárnak, bölcsnek és tudatlannak.
• 2 ¹Nincs tehát mentség számodra, bárki légy is, te ember, aki másokat megítélsz. Mikor ugyanis mást megítélsz, önmagadat marasztalod el, hiszen ugyanazt teszed, te, aki ítélkezel.
• 3 ¹⁹Mi pedig tudjuk, hogy bármit mond a törvény, a törvény alatt élőnek mondja, hogy némuljon el minden száj, s az egész világ bűnösnek vallja magát Isten előtt.

Pál apostol első levele a korintusiakhoz (Békés-Dalos Újszövetségi Szentírás)

• 8 ⁴Ami tehát a bálványáldozatok fogyasztását illeti, tudjuk, hogy nincs bálvány a világon, és hogy nincs isten, csak egy. Bár beszélnek istenekről az égen és a földön – tudniillik sok istenük és sok uruk van –,
• 9 ¹⁹Bár mindenkitől független voltam, mindenkinek szolgájává lettem, hogy közülük minél többet megnyerjek.
• 13 ¹A szeretet himnusza. Szóljak bár emberek vagy angyalok nyelvén, ha szeretet nincs bennem, csak zengő érc vagyok, vagy pengő cimbalom. ²Legyen bár prófétáló tehetségem, ismerjem az összes titkokat és minden tudományt, legyen akkora hitem, hogy hegyeket mozgassak, ha szeretet nincs bennem, mit sem érek. ³Osszam el bár egész vagyonomat a szegények közt s vessem oda testemet, hogy elégessenek, ha szeretet nincs bennem, mit sem használ nekem.
• 1 ²Isten korintusi egyházának, a Krisztus Jézusban megszentelteknek, a meghívott szenteknek, mindazokkal együtt, akik ott vagy itt bárhol segítségül hívják a mi Urunk Jézus Krisztus nevét.
• 4 ⁸Ti már jóllaktatok, már meg is gazdagodtatok, nélkülünk is uralomra jutottatok! Bárcsak uralomra jutottatok volna, hogy veletek uralkodhatnánk.
• 5 ⁷El a régi kovásszal, hogy új tésztává legyetek, aminthogy kovásztalanok is vagytok! Hiszen húsvéti bárányunkat, Krisztust megölték.
• 10 ³¹Tehát akár esztek, akár isztok, vagy bármi mást tesztek, tegyetek mindent Isten dicsőségére.

Pál apostol második levele a korintusiakhoz (Békés-Dalos Újszövetségi Szentírás)

• 2 ¹²Mikor Troászba érkeztem, hogy Krisztus evangéliumát hirdessem, bár a kapu nyitva állt előttem az Úrban, ⁹Azért is írtam, hogy próbára tegyelek titeket és lássam, hogy engedelmesek vagytok-e mindenben?
• 4 ¹⁶Ezért nem veszítjük el bátorságunkat, mert bár a külső ember romlásnak indult bennünk, a belső napról napra megújul.
• 12 ¹Ha dicsekedni kell, bár semmit sem ér, rátérek a látomásokra s az Úr kinyilatkoztatásaira. ¹¹Oktalanná lettem, ti kényszerítettetek rá. Hiszen a ti dolgotok lett volna, hogy engem ajánljatok, mert semmivel sem maradok el a „fő-fő apostolok” mögött, bár semmi sem vagyok. ²⁰Attól tartok ugyanis, hogy amikor odaérkezem, nem olyannak talállak titeket, amilyennek szeretnélek; ti viszont olyannak találtok, amilyennek nem kívántok. Bárcsak ne volna köztetek civódás, irigykedés, harag, egyenetlenkedés, rágalmazás, árulkodás, gőgösködés, pártoskodás,
• 8 ⁸Nem parancsképpen mondom ezt, hanem, hogy mások buzgósága által próbára tegyem szeretetetek őszinteségét.
• 11 ¹Bárcsak eltűrnétek részemről némi oktalanságot! De hiszen el is tűrtök engem.
• 13 ⁵Vizsgáljátok meg magatokat, hogy a hitben éltek-e. Tegyétek csak próbára magatokat! Nem ismeritek föl, hogy bennetek él Jézus Krisztus? Ha nem, akkor nem álltátok ki a próbát.

Pál apostol levele az efezusiakhoz (Békés-Dalos Újszövetségi Szentírás)

• 2 ⁵hogy, bár bűneink miatt holtak voltunk, Krisztussal életre keltett minket. Kegyelemből üdvözültetek.
• 6 ⁸Hiszen tudjátok, hogy bármi jót tesz valaki, megkapja jutalmát az Úrtól, akár szolga, akár szabad.

Pál apostol első levele a tesszalonikaiakhoz (Békés-Dalos Újszövetségi Szentírás)

• 2 ⁷Bár mint Krisztus apostolai érvényesíthettük volna tekintélyünket, mégis olyan gyöngédek voltunk hozzátok, mint az anya, aki dajkálja gyermekét.

Pál apostol első levele Timóteushoz (Békés-Dalos Újszövetségi Szentírás)

• 1 ¹³bár azelőtt káromló, üldöző és erőszakos ember voltam. Ám (Isten) mégis megkönyörült rajtam, mert hitetlenségemben tudatlanul cselekedtem.
• 3 ¹⁴Mindezt azért írom neked – bár remélem, hogy hamarosan eljutok hozzád –,

Pál apostol levele Filemonhoz (Békés-Dalos Újszövetségi Szentírás)

• 1 ⁸Ezért, bár Jézus Krisztusban teljes joggal megparancsolhatnám neked azt, ami kötelességed,

Jakab apostol levele (Békés-Dalos Újszövetségi Szentírás)

• 3 ⁹A nyelvvel áldjuk az Urat, a mi Atyánkat, de vele átkozzuk is az embert, bár Isten képmására alkotott teremtmény.
• 1 ⁸hogy bármit is kap az Úrtól.

Péter apostol első levele (Békés-Dalos Újszövetségi Szentírás)

• 1 ⁸Őt, bár nem láttátok, szeretitek, s mivel most látatlanul hisztek benne, kimondhatatlan és megdicsőült örömmel örvendeztek majd, amikor eléritek hitetek célját: ¹⁹hanem a hibátlan és szeplőtelen Báránynak, Krisztusnak drága vére.
• 2 ¹²Viselkedjetek helyesen a pogányok között, hogy – bár azzal rágalmaznak, hogy gonosztevők vagytok – jótetteitek láttára magasztalják majd Istent látogatása napján. ¹⁹Értékes ugyanis, ha valaki Istenhez tartozása tudatában elviseli a bántalmat, bár igazságtalanul szenved.
• 3 ¹⁹Így elment a börtönben sínylődő lelkekhez is, és hírt vitt azoknak, akik hitetlenek voltak akkor, amikor Isten Noé korában türelmesen várt, míg a bárka föl nem épült. Ebben csak kevés, mégpedig nyolc lélek menekült meg a víz által.

Péter apostol második levele (Békés-Dalos Újszövetségi Szentírás)

• 1 ¹²Ezért mindenkor azon leszek, hogy emlékeztessetek erre titeket, bár ismeritek a jelenvaló igazságot és szilárdan álltok mellette. ¹⁵Gondom lesz rá azonban, hogy ezekről holtom után is bármikor meg tudjatok emlékezni.

Júdás apostol levele (Békés-Dalos Újszövetségi Szentírás)

• 1 ⁵Figyelmeztetni akarlak titeket arra, bár mindezt jól tudjátok, hogy az Úr kiszabadította ugyan a népet Egyiptom földjéről, később azonban azokat, akik nem hittek, elpusztította.

János apostol Jelenéseinek Könyve (Békés-Dalos Újszövetségi Szentírás)

• 3 ⁸Bár kevés az erőd, mégis megtartottad tanításomat és nem tagadtál meg engem. ¹⁰Mivel megőrizted állhatatosságra buzdító igémet, én is megőrizlek a megpróbáltatás órájában, amely eljön az egész földkerekségre, hogy próbára tegye a föld lakóit. Hamarosan eljövök. ¹⁵ismerem tetteidet. Nem vagy se hideg, se meleg. Bárcsak hideg volnál, vagy meleg!
• 14 ⁴Ezek azok, akik nem szennyezték be magukat asszonyokkal, hanem szüzek maradtak. A Bárány nyomában járnak, bárhová megy. Ők a megváltottak az emberek közül, zsengéi Istennek és a Báránynak. ¹A Bárány és kísérete. Akkor láttam, hogy a Bárány ott állt Sion hegyén. Vele volt a száznegyvennégyezer, akik homlokukon viselték az ő nevét és Atyjának nevét. ¹⁰Tűz és kénkő fogja kínozni a szent angyalok és a Bárány színe előtt.
• 17 ¹⁴Harcot indítanak a Bárány ellen, de a Bárány, aki az uralkodók Ura és a királyok Királya, legyőzi őket meghívott, kiválasztott és hűséges szövetségeseivel.”
• 2 ²ismerem tetteidet, fáradozásodat és állhatatosságodat. Tudom, hogy nem tűröd meg a gonoszokat: próbára tetted azokat, akik apostoloknak mondják magukat, pedig nem azok, és hazugoknak találtad őket. ¹⁰Ne félj a rád váró szenvedéstől. Az ördög néhányat közületek börtönbe vet, hogy próbára tegyen. Tíz napi üldözést kell kiállnotok. Légy hű mindhalálig, s neked adom az élet koronáját.
• 5 ⁶A Bárány átveszi a könyvet. Akkor láttam, hogy a trón, a négy élőlény és a vének között ott áll a Bárány, mintegy megölve. Hét szarva és hét szeme volt: ezek Istennek az egész földre szétküldött hét szelleme. ⁸Amint átvette a könyvet, a négy élőlény és a huszonnégy vén leborult a Bárány előtt. Hárfája és tömjénnel telt aranycsészéje volt mindegyiknek: ezek a szentek imádságai. ¹²Harsány hangon kiáltottak: „Méltó a Bárány, akit megöltek, hogy övé legyen a hatalom, a gazdagság, a bölcsesség, az erő, a tisztelet, a dicsőség és az áldás.” ¹³Erre hallottam, hogy minden teremtmény, mely a mennyben, a földön és a föld alatt, a tengeren és a tengerben van, így kiáltott: „A trónon ülőnek és a Báránynak áldás, tisztelet, dicsőség és hatalom örökkön-örökké.”
• 6 ¹Akkor láttam, hogy a Bárány feltöri a hét pecsét közül az elsőt. Erre hallottam, hogy a négy élőlény egyike mennydörgő hangon így kiáltott: „Jöjj (és nézd)!” ¹⁶Így kiáltottak a hegyeknek és szikláknak: „Omoljatok ránk és rejtsetek el a trónon ülőnek színe elől és a Bárány haragja elől!
• 7 ⁹Ezután akkora sereget láttam, hogy meg sem lehetett számlálni, minden nemzetből, törzsből, népből és nyelvből. Ott álltak a trón és a Bárány színe előtt, fehér ruhába öltözve, kezükben pálmaágakkal. Nagy szóval kiáltották: ¹⁰„Üdv Istenünknek, aki a trónon ül, és a Báránynak!” ¹⁴„Te tudod Uram”, feleltem. Ő megmondta: „Ezek a nagy üldöztetésből jöttek és fehérre mosták ruhájukat a Bárány vérében. ¹⁷A Bárány, aki középen, a trónnál áll, legelteti és az élővizek forrásához tereli őket, Isten pedig letöröl szemükről minden könnyet.”
• 11 ⁵Ha valaki bántja őket, tűz csap ki szájukból, és fölemészti az ellenséget. És ha bárki is árt nekik, a halál fia.
• 12 ¹¹Legyőzték őt a Bárány vérével és tanúságának szavával, mert nem kímélték életüket mindhalálig.
• 13 ⁸Imádni fogják őt a föld lakói mind, akiknek neve nem áll a világ kezdete óta a megölt Bárány életkönyvében.
• 15 ³Mózesnek, Isten szolgájának, és a Báránynak énekét énekelték: „Műveid csodálatosan nagyok, Uram, mindenható Isten! Utaid igazságosak és igazak, nemzetek Királya!
• 19 ⁷Örvendezzünk, ujjongjunk és dicsőítsük őt! Elérkezett a Bárány menyegzőjének napja. Jegyese fölkészült: ⁹Akkor így szólt hozzám: „Jegyezd föl: boldogok a Bárány menyegzős lakomájára hivatalosak!” És hozzáfűzte: „Ezek Isten igaz igéi.”
• 21 ⁹Akkor odajött egyik a hét angyal közül, akiknél a végső hét csapással teli csészék voltak és így szólt hozzám: „Jöjj, megmutatom neked a menyasszonyt, a Bárány jegyesét.” ¹⁴A város falának tizenkét alapköve volt, rajtuk a Bárány tizenkét apostolának tizenkét neve. ²²Templomot nem láttam benne. Az Úr, a mindenható Isten, és a Bárány a temploma. ²³A városnak nincs szüksége sem napvilágra, sem holdsugárra: Isten dicsősége világítja meg, fénye pedig a Bárány. ²⁷De nem léphet be oda tisztátalan szentségtörő és hazug, csak az, aki föl van jegyezve a Bárány életkönyvébe.
• 22 ¹Azután megmutatta nekem az élővizek folyóját, mely kristálytisztán fakadt Isten és a Bárány trónjából. ³Átok nem lesz többé benne. Isten és a Bárány trónja áll majd ott és szolgái hódolnak neki. ¹⁴Boldog, aki megmossa ruháját (a Bárány vérében)! Joga lesz az élet fájához, és a kapukon át bemegy a városba.

Pál apostol levele a galatákhoz (Békés-Dalos Újszövetségi Szentírás)

• 5 ¹²Bárcsak egészen megcsonkítanák magukat azok, akik zavart támasztanak köztetek.

Pál apostol levele a filippiekhez (Békés-Dalos Újszövetségi Szentírás)

• 1 ¹⁸De mit számít ez? Csak Krisztust hirdessék, bármi módon, akár érdekből, akár őszinte szándékkal. Én örülök nekik, és ezután is örülni fogok.

Pál apostol levele a kolosszeiekhez (Békés-Dalos Újszövetségi Szentírás)

• 3 ¹¹Itt már nincs görög vagy zsidó, körülmetélt vagy körülmetéletlen, barbár vagy szittya, rabszolga vagy szabad, hanem minden és mindenben Krisztus. ¹⁷Bármit szóltok és tesztek, mindent az Úr Jézus nevében tegyetek s adjatok hálát általa Istennek, az Atyának. ²³Bármit tesztek, lélekkel tegyétek, az Úrnak teszitek, nem embereknek.

János apostol első levele (Békés-Dalos Újszövetségi Szentírás)

• 2 ²⁷Ami titeket illet, maradjon meg bennetek a tőle kapott kenet. Más tanítóra nincs szükség: bármire is tanítson az ő kenete, az igaz és nem hazugság. Maradjatok tehát őbenne, amint tanította.
• 3 ²²bármit kérünk, megkapjuk tőle, hiszen megtartjuk parancsait, és azt tesszük, ami kedves neki.
• 5 ¹⁴Az a bizalom él bennünk iránta, hogy bármit is kérünk akarata szerint, meghallgat minket.