Találatok a szövegben 160 találat

Máté evangéliuma (Simon Tamás László Újszövetség-fordítása)

• 24 ²⁴Mert hamis messiások és hamis próféták jelennek majd meg. Nagy jeleket és csodákat tesznek, hogy ha lehet, megtévesszék a választottakat is. ³Amikor Jézus az Olajfák hegyén ült, odamentek hozzá külön a tanítványai, és így szóltak hozzá: – Mondd meg nekünk, mikor lesz ez, és mi lesz a jele eljövetelednek és a világ végének? ³⁰Akkor majd feltűnik az Emberfia jele az égen, akkor jajgat a föld minden népe, és meglátják, hogy az Emberfia jön az ég felhőin hatalommal és nagy dicsőséggel.
• 12 ³⁸Akkor megszólalt néhány írástudó és farizeus: – Mester, jelet akarunk látni tőled. ³⁹Így válaszolt nekik: – Ez a gonosz és parázna nemzedék jelet kíván, de nem kap más jelet, csak Jónás próféta jelét. ⁷Ha pedig értenétek, mit jelent ez: Irgalmasságot akarok, nem áldozatot, akkor nem ítéltétek volna el azokat, akik nem vétkeztek. ⁴⁰Mert ahogyan Jónás három nap és három éjjel volt a hal gyomrában, úgy lesz az Emberfia is három nap és három éjjel a föld szívében.
• 16 ¹A farizeusok és a szadduceusok odamentek, hogy próbára tegyék. Kérték, hogy mutasson nekik mennyei jelet. ³Reggel pedig: „Ma vihar lesz, mert vörös és borús az ég.” Képmutatók! Az ég arcát tudjátok értelmezni, az idők jeleit viszont nem tudjátok?] ⁴E gonosz és parázna nemzedék jelet követel, de nem kap más jelet, csak Jónás jelét. Ezzel otthagyta őket, és elment.
• 26 ⁴⁸Az áruló ezt a jelet adta meg nekik: „Akit megcsókolok, ő az. Őt fogjátok el!”
• 9 ¹³Menjetek, és tanuljátok meg, mit jelent ez: Irgalmasságot akarok, és nem áldozatot! Mert nem azért jöttem, hogy az igazakat hívjam, hanem a bűnösöket.
• 1 ²⁰Miután mindezt végiggondolta, íme, az Úr angyala megjelent neki álmában, és így szólt: „József, Dávid fia, ne félj feleségül venni Máriát, mert ami benne fogant, a Szentlélektől van! ²³ Íme, a szűz majd gyermeket vár, és fiút fog szülni, akit Emmánuelnek fognak nevezni, ami azt jelenti, „velünk az Isten”.
• 2 ¹³Miután távoztak, íme, az Úr angyala megjelent Józsefnek álmában, és így szólt: „Kelj fel, vedd a gyermeket s anyját, és menekülj Egyiptomba! Maradj ott, amíg nem szólok neked, mert Heródes halálra fogja kerestetni a gyermeket!” ¹⁹Amikor Heródes meghalt, íme, az Úr angyala megjelent Józsefnek álmában Egyiptomban, ⁶ Te pedig Betlehem, Júda földje, semmiképpen sem vagy a legjelentéktelenebb Júda városai között, ugyanis fejedelem származik belőled, aki pásztora lesz népemnek, Izraelnek .”
• 3 ¹Azokban a napokban megjelent Keresztelő János, és ezt hirdette Júdea pusztájában:
• 7 ²³De akkor kijelentem nekik: „Sohasem ismertelek titeket. Távozzatok tőlem, ti gonosztevők! ”
• 17 ³És íme, megjelent nekik Mózes és Illés, és beszélgettek vele. ¹⁷Jézus erre így válaszolt: – Ó, hitetlen és elfajult nemzedék, meddig leszek még veletek? Meddig kell hogy elviseljelek még titeket? Hozzátok ide!
• 18 ³¹Amikor szolgatársai látták, hogy mi történt, nagyon elszomorodtak. Elmentek, és jelentették uruknak mindazt, ami történt. ⁴Aki tehát olyan jelentéktelenné lesz, mint ez a kisgyermek, az a legnagyobb a mennyek országában.
• 27 ⁵³Kijöttek a sírokból, és feltámadása után bementek a szent városba, és sokaknak megjelentek.
• 28 ¹¹Amikor eltávoztak, íme, néhányan az őrségből bementek a városba, és jelentették a főpapoknak mindazt, ami történt. ¹³és így szóltak: „Ezt mondjátok: »Tanítványai éjjel odajöttek, és ellopták, amíg mi aludtunk«.
• 4 ²Miután negyven nap és negyven éjjel böjtölt, végül megéhezett.

Márk evangéliuma (Simon Tamás László Újszövetség-fordítása)

• 13 ²²Mert hamis messiások és hamis próféták jelennek majd meg. Jeleket és csodákat tesznek, hogy ha lehet, megtévesszék a választottakat. ⁴Mondd meg nekünk, mikor történik ez, és mi lesz annak a jele, hogy mindez beteljesedik? ³⁴Mint az idegen országba utazó ember: amikor elhagyta házát, átadta szolgáinak a hatalmat, és kijelölte mindenkinek a maga feladatát, s az ajtóőrnek megparancsolta, hogy virrasszon.
• 8 ¹¹Odajöttek hozzá a farizeusok, és vitatkozni kezdtek vele. Mennyei jelet követeltek tőle, hogy próbára tegyék. ¹²Jézus lelke mélyéből felsóhajtva így szól: – Miért kíván jelet ez a nemzedék? Bizony, mondom nektek, nem adatik jel ennek a nemzedéknek.
• 14 ⁴⁴Árulója ezt a jelet adta meg nekik: „Akit megcsókolok, ő az. Fogjátok el, és vezessétek el erős kísérettel!” ⁴³Még beszélt, amikor hirtelen megjelent Júdás – egy a Tizenkettő közül – és vele egy kardokkal, botokkal felszerelt csoport a főpapoktól, az írástudóktól és a vénektől.
• 16 ¹⁷Azokat pedig, akik hisznek, ezek a jelek kísérik. A nevemben ördögöket űznek ki, új nyelveken szólnak, ²⁰Ők pedig elmentek, hirdették az igét mindenütt, és az Úr együtt munkálkodott velük: megerősítette az igehirdetést a nyomában járó jelekkel.]] ⁹[[A hét első napján, korán reggel, miután feltámadt, a magdalai Máriának jelent meg, akiből hét ördögöt űzött ki. ¹²Ezután más alakban jelent meg közülük kettőnek útközben, amikor vidékre mentek. ¹⁴Végül pedig megjelent magának a tizenegynek is, amikor asztalnál ültek, és szemükre vetette hitetlenségüket és keményszívűségüket, hogy nem hittek azoknak, akik látták őt, miután feltámadt.
• 9 ¹⁰Meg is tartották az utasítást, de tanakodtak maguk között, mit jelent „feltámadni a halottak közül”. ⁴És megjelent nekik Illés Mózessel együtt, és beszélgettek Jézussal.
• 1 ⁴Megjelent Keresztelő János a pusztában, és hirdette a bűnbánat keresztségét a bűnök bocsánatára.
• 3 ¹⁷Jakabot, Zebedeus fiát és Jánost, Jakab testvérét, akiknek a Boanergesz nevet adta, ami azt jelenti, „mennydörgés fiai”;
• 4 ²⁷azután alszik és felkel, éjjel és nappal. A mag sarjad és nő, ő pedig nem tudja, hogyan.
• 5 ⁵Éjjel-nappal mindig a sírokban és a hegyek között tartózkodott, kiáltozott és kővel vagdosta magát. ⁴¹Megfogta a gyermek kezét, és ezt mondta neki: – Talita kum! – ami azt jelenti: „Lányka, neked mondom, kelj fel!”
• 15 ²²Elvezették a Golgota nevű helyre – ami ezt jelenti: Koponya-hely –, ³⁴Három órakor Jézus hangosan felkiáltott: – Éli, Éli, lamma szabaktani? – ami azt jelenti: Istenem, Istenem, miért hagytál el engem?

Lukács evangéliuma (Simon Tamás László Újszövetség-fordítása)

• 11 ⁴⁴Jaj nektek, mert olyanok vagytok, mint a jeltelen sírok: az emberek mit sem sejtve járnak rajtuk! ¹⁶Mások meg, hogy próbára tegyék, mennyei jelet követeltek tőle. ²⁹Amikor pedig egyre nagyobb tömeg sereglett hozzá, így kezdett beszélni: – Ez a nemzedék gonosz nemzedék. Jelet kíván, de nem kap más jelet, mint Jónás próféta jelét. ³⁰Mert amint Jónás jel volt a niniveiek számára, úgy lesz az Emberfia is jel e nemzedék számára.
• 2 ¹²Ez lesz számotokra a jel: találtok egy kisgyermeket, aki bepólyálva fekszik a jászolban.” ³⁴Simeon pedig megáldotta őket, és ezt mondta anyjának, Máriának: „Íme, ő sokak bukására vagy felemelkedésére rendeltetett Izraelben: jelül, amelynek ellene mondanak. ¹³Hirtelen mennyei seregek sokasága jelent meg az angyallal, és így dicsérték Istent: ⁹Az Úr angyala megjelent nekik, körülragyogta őket az Úr dicsősége, és nagy félelem vett erőt rajtuk. ³⁷és már nyolcvannégy éve özvegy volt. Nem hagyta el a Templomot. Böjttel és imával teljesített szolgálatot éjjel-nappal.
• 21 ⁷Mester, mikor történik ez, és mi lesz a jele annak, hogy elkezdődött? – kérdezték. – ¹¹Nagy földrengések, járványok és éhínségek lesznek. Rettenetes dolgok történnek, és hatalmas jelek tűnnek fel az égen. ²⁵Jelek lesznek a napban, a holdban és a csillagokban, a földön pedig a tenger zúgása és háborgása miatt kétségbeesnek a népek tanácstalanságukban.
• 8 ⁹Megkérdezték tőle tanítványai, hogy mit jelent ez a példázat. ²⁰Jelentették neki: – Anyád és testvéreid kint állnak, és látni akarnak. ¹¹A példázat ezt jelenti. A mag Isten igéje. ¹⁴A tövisek közé esett mag azokat jelenti, akik hallották az igét, de mikor elmennek, az élet gondjai, gazdagsága és élvezetei megfojtják őket, és nem érlelnek termést. ¹⁵A jó földbe esett mag azokat jelenti, akik jó és nemes szívvel hallgatják, és meg is tartják az igét, és termést hoznak állhatatosságukkal.
• 9 ⁸némelyek azt, hogy Illés jelent meg, mások pedig azt, hogy a régi próféták közül támadt fel valaki. ³¹akik dicsőségben jelentek meg, és az ő távozásáról beszélgettek, ami Jeruzsálemben fog beteljesedni. ⁴⁵De ők nem értették ezt a kijelentést, mivel el volt rejtve előlük, hogy fel ne fogják. Féltek őt megkérdezni a kijelentés értelméről. ⁴¹Ekkor Jézus így szólt: – Ó, hitetlen és elfajult nemzedék, meddig legyek még veletek, és meddig kell hogy elviseljelek még benneteket? Hozd ide a fiad!
• 20 ¹⁷Ő azonban végigmérte őket, és ezt mondta: – Akkor mit jelent az Írásnak ez a szava: A kő, amelyet az építők megvetettek, szegletkő lett?
• 22 ⁴³Angyal jelent meg neki a mennyből, és erősítette. ¹⁶Mert mondom nektek, hogy többé nem ünneplem meg, amíg el nem nyeri teljes jelentését Isten országában.
• 1 ⁹a papi szolgálat szokott módja szerint, sorsolással őt jelölték ki arra, hogy bemenjen az Úr szentélyébe, és bemutassa a tömjénáldozatot. ¹¹Ekkor megjelent neki az Úrnak egy angyala, és megállt a tömjénáldozati oltár mellett jobb felől. ²²Amikor kijött, nem tudott velük beszélni. Ebből megértették, hogy látomása volt a szentélyben. Ő pedig csak a kezével jelzett nekik, de néma maradt. ²⁹Ezekre a szavakra Mária megdöbbent, és azt fontolgatta, vajon mit jelenthet ez a köszöntés.
• 12 ⁵⁶Álnokok, a föld és az ég jelenségeit felismeritek. Miért nem vagytok képesek felismerni, hogy itt a sorsdöntő pillanat? ²⁰Isten azonban így szólt hozzá: „Esztelen, még ez éjjel visszakérik életed. Kié lesz akkor mindaz, amit felhalmoztál?”
• 14 ²¹Amikor a szolga visszatért, mindezt jelentette urának. A ház ura haragra lobbant, és ezt mondta szolgájának: „Menj ki gyorsan a város útjaira és utcáira, és hozd be ide a szegényeket, a nyomorékokat, a sántákat és a vakokat!” ²²A szolga aztán jelentette: „Uram, amit parancsoltál, megtörtént, de még van hely.
• 24 ²³és nem találták ott a testét. Visszatérve azt beszélték, hogy angyalok megjelenését is látták, akik azt hirdették, hogy él. ³⁴Azok ezt mondták: – Valóban feltámadt az Úr, és megjelent Simonnak.
• 6 ²²Boldogok vagytok, amikor gyűlölnek titeket az emberek, és amikor kiközösítenek és gyaláznak benneteket, és mint gonosztevőt feljelentenek az Emberfia miatt!
• 10 ¹Ezek után az Úr kijelölt másik hetvenkét tanítványt, és elküldte őket maga előtt kettesével minden városba és helységbe, ahova menni szándékozott.
• 13 ¹⁴A zsinagógai elöljáró azonban méltatlankodott, hogy Jézus szombaton gyógyított, és így szólt a jelenlévőkhöz: – Hat nap van, amikor dolgozni kell! Azokon jöjjetek gyógyíttatni magatokat, ne szombaton!
• 17 ³⁰Ugyanígy lesz azon a napon is, amelyen az Emberfia megjelenik.
• 18 ⁷Hát Isten vajon nem szolgáltat igazságot választottainak, akik éjjel-nappal hozzá kiáltanak? Talán várakoztatja őket?
• 19 ¹¹Mivel hallgatták, még egy példázatot is mondott, mert közel volt Jeruzsálemhez, és úgy vélték, hogy Isten országa azonnal meg fog jelenni.
• 23 ⁸Amikor Heródes meglátta Jézust, nagyon megörült, mert már jó ideje szerette volna látni, mivel hallott róla, és azt remélte, hogy majd valami csodajelet művel az ő szeme láttára.

János evangéliuma (Simon Tamás László Újszövetség-fordítása)

• 3 ²Ő egy éjjel elment Jézushoz, és így szólt hozzá: – Rabbi, tudjuk, hogy Istentől jöttél tanítóul, hiszen senki sem képes megtenni azokat a jeleket, amelyeket te teszel, hacsak nincs vele Isten.
• 8 ⁴²Jézus így szólt hozzájuk: – Ha Isten volna a ti Atyátok, szeretnétek engem, mert én Istentől jöttem, és vagyok itt jelen. Nem magamtól jöttem, hanem Ő küldött engem. ²De korán reggel ismét megjelent a Templomban, és az egész nép hozzásereglett. Ő pedig leült, és tanította őket.
• 12 ³³Ezt azért mondta, hogy jelezze, milyen halállal fog meghalni. ¹⁸Elébe is azért ment a sokaság, mert hallották, hogy ezt a jelet tette. ³⁷Noha ennyi jelet tett előttük, mégsem hittek benne,
• 18 ³²Így kellett beteljesednie Jézus szavának, amelyet akkor mondott, amikor jelezte, hogy milyen halállal fog meghalni.
• 21 ¹⁹Ezt azért mondta, hogy jelezze, milyen halállal dicsőíti meg majd Istent. E szavak után így szólt hozzá: – Kövess engem! ¹Ezután ismét megjelent Jézus a tanítványoknak a Tibériás-tengernél. Így jelent meg. ¹⁴Ez már a harmadik alkalom volt, hogy Jézus megjelent a tanítványoknak, miután feltámadt a halottak közül. ³Simon Péter így szólt hozzájuk: – Elmegyek halászni. Erre ők: – Mi is veled megyünk. Kimentek, és beszálltak a bárkába, de aznap éjjel semmit sem fogtak.
• 2 ¹¹Ezt tette Jézus első jelként a galileai Kánában: kinyilatkoztatta dicsőségét, és tanítványai hinni kezdtek benne. ¹⁸A zsidók pedig megszólaltak, és megkérdezték tőle: – Milyen jelet mutatsz nekünk, amelynek alapján ezeket teszed? ²³Amíg a húsvét ünnepén Jeruzsálemben volt, sokan hittek az ő nevében, mert látták a jeleket, amelyeket tett.
• 4 ⁴⁸Erre Jézus ezt mondta neki: – Ha nem láttok jeleket és csodákat, bizony nem hisztek. ⁵⁴Ez volt a második jel, amit Jézus tett, amikor Júdeából visszatért Galileába.
• 6 ²Nagy sokaság követte, mert látták azokat a jeleket, amelyeket a betegeken tett. ¹⁴Az emberek látva a jelet, amelyet tett, ezt mondták: – Ez valóban az a próféta, akinek el kellett jönnie a világba! ²⁶Jézus ezt válaszolta nekik: – Bizony, bizony, mondom nektek, nem azért kerestek, mert jeleket láttatok, hanem azért, mert ettetek a kenyerekből, és jóllaktatok. ³⁰Erre megkérdezték: – És te milyen jelet teszel, hogy miután láttuk, higgyünk neked? Mi a te műved? ²⁷Ne veszendő táplálékért fáradozzatok, hanem azért a táplálékért, amelyik megmarad az örök életre, amelyet az Emberfia ad majd nektek, mert ő az, akit az Atya, Isten, pecséttel jelölt meg.
• 7 ³¹A tömegből sokan hittek benne, és ezt mondták: – A Krisztus, amikor eljön, tesz-e több jelet, mint amennyit ez tett?
• 9 ¹⁶Erre a farizeusok közül néhányan ezt mondták: – Nem Istentől való ez az ember, mert nem tartja meg a szombatot. Mások így szóltak: – Hogyan tehet bűnös ember ilyen jeleket? És megoszlás támadt köztük. ⁹Egyesek azt mondták: „Bizony, ő az!” Mások meg: „Ugyan már, csak hasonlít hozzá!” De ő kijelentette: – Bizony, én vagyok az! ⁷majd így szólt hozzá: – Menj, mosakodj meg a Siloám tavában! – Siloám jelentése: „Küldött”. Az pedig elment, megmosakodott, és amikor visszatért, már látott.
• 10 ⁴¹Sokan mentek hozzá, és ezt mondogatták: – János egyetlen jelet sem tett, de mindaz, amit János őróla mondott, igaz volt.
• 11 ⁴⁷A főpapok és a farizeusok ekkor összegyűltek tanácskozni, és így beszéltek: – Most mit tegyünk? Ez az ember ugyanis sok jelet mutat. ¹⁰de ha valaki éjjel jár, megbotlik, mert nincs benne világosság. ⁵⁷De a főpapok és a farizeusok már kiadták a parancsot: ha valaki megtudja, hol van, jelentse be, hogy elfoghassák.
• 20 ³⁰Sok más jelet is tett Jézus a tanítványai szeme láttára, amelyek nincsenek megírva ebben a könyvben. ²⁴Tamás, egy a Tizenkettő közül, akit Ikernek hívtak, éppen nem volt velük, amikor Jézus megjelent. ¹⁶Mária! – mondta neki Jézus. Az megfordult, és így szólt hozzá héberül: – Rabbuni! – ami azt jelenti: Mester.
• 1 ¹⁷Ugyanis a Törvény Mózes által adatott, az igazság ajándéka pedig Jézus Krisztus által jelent meg. ⁶Megjelent egy ember, akit Isten küldött. János volt a neve. ²³Ő kijelentette: – Én? – mondta. – Annak a hangja, aki kiált a pusztában: egyengessétek az Úr útját! – ahogy Izajás próféta mondta. ³⁸Jézus pedig megfordult, és amikor meglátta, hogy követik, ezt mondja nekik: – Mit kerestek? Ők pedig ezt válaszolták: – Rabbi – ami azt jelenti, mester –, hol laksz? – ⁴¹Ő először testvérével, Simonnal találkozott, és így szólt hozzá: – Megtaláltuk a Messiást (ami azt jelenti: a Krisztust). ⁴²És odavezette Jézushoz, aki rátekintve így szólt: – Te vagy Simon, János fia: Kéfás lesz a neved (ami azt jelenti: Kőszikla).
• 16 ¹⁷Akkor tanítványai közül néhányan ezt mondták egymásnak: – Mit is mond nekünk? „Egy kis idő, és nem láttok engem, aztán ismét egy kis idő, és megláttok majd engem?” És ez mit jelent: „Visszatérek az Atyához?”

Az apostolok cselekedetei (Simon Tamás László Újszövetség-fordítása)

• 1 ¹⁵Azokban a napokban, amikor mintegy százhúsz főnyi sokaság volt jelen, fölállt Péter a testvérek körében, és így szólt: – ³Szenvedése után számos bizonyítékkal mutatta meg ezeknek, hogy él. Negyven napon át megjelent nekik, és beszélt Isten országának dolgairól. ²³Ekkor kijelöltek kettőt: József Barszabbászt, akit Jusztusznak is hívtak, és Mátyást.
• 21 ¹⁸Másnap Pál eljött velünk Jakabhoz, ahol a vének is valamennyien jelen voltak. ²⁶Akkor Pál maga mellé vette ezeket a férfiakat. Másnap velük együtt megkezdte a tisztulási szertartást, majd bement a Templomba, és bejelentette, hogy mikor telnek le tisztulásuk napjai, ameddig mindegyikükért bemutatják az áldozatot. ³¹Amikor már azon voltak, hogy megölik, jelentés érkezett a helyőrség parancsnokához, hogy egész Jeruzsálem lázong. ³⁹Pál ezt mondta: – Én Tarzuszból való zsidó vagyok, Kilikia nem jelentéktelen városának polgára. Kérlek, engedd meg, hogy szóljak a néphez!
• 25 ²⁴Ekkor Festus így szólt: – Agrippa király és mindannyian, akik itt jelen vagytok, látjátok ezt az embert? Miatta kéréssel fordult hozzám az egész zsidóság Jeruzsálemben és itt is, azt kiáltozva, hogy ennek nem szabad tovább élnie. ⁷Amikor Pál megjelent, körülállták a Jeruzsálemből jött zsidók, és sok súlyos vádat emeltek ellene, amelyeket azonban nem tudtak bizonyítani. ⁹Festus azonban a zsidók kedvében akart járni, és így válaszolt Pálnak: – Akarsz-e Jeruzsálembe menni, hogy ebben az ügyben ott ítélkezzenek fölötted az én jelenlétemben? ²⁷Értelmetlennek tartom ugyanis, hogy aki foglyot küld, ne jelentse az ellene emelt vádat is.
• 2 ¹⁹ Csodákat teszek az égen fenn , és jeleket a földön lenn : vért, tüzet és füstfelleget . ²²Izraelita férfiak, figyeljetek szavaimra! A Názáreti Jézust, azt a férfit, akit Isten igazolt előttetek hatalmas tettekkel, csodákkal és jelekkel, amiket általa vitt véghez Isten közöttetek, ahogy magatok is tudjátok: ⁴³Félelem szállt meg mindenkit, és az apostolok által sok csoda és jel történt. ¹⁴Ekkor előállt Péter a tizeneggyel együtt, fölemelte hangját, és így szólt hozzájuk: – Zsidó férfiak és Jeruzsálem minden lakója! Tudjátok meg, mit jelent ez! ¹²Mindnyájan megdöbbentek, és zavarodottan mondogatták egymásnak: „Mit jelentsen ez?”
• 4 ³⁰Nyújtsd ki kezed, hogy gyógyítások, jelek és csodák történjenek szent Szolgád, Jézus neve által!” ³⁶József, egy ciprusi származású levita – akinek az apostolok a Barnabás nevet adták, ami azt jelenti, „a vigasztalás fia” –
• 5 ¹²Az apostolok keze által sok jel és csoda történt a nép körében. Közös elhatározással mindnyájan Salamon csarnokában tartózkodtak. ²²A szolgák elmentek, de nem találták őket a börtönben. Visszatérve jelentették: ²⁵De valaki odament, és jelentette nekik: „Íme, azok a férfiak, akiket börtönbe vetettetek, a Templomban vannak, és tanítják a népet.”
• 6 ⁸István kegyelemmel és erővel telve nagy csodákat és jeleket vitt véghez a nép körében.
• 7 ³⁶Ő vezette ki őket csodákat és jeleket téve Egyiptom földjén, a Vörös-tengernél és a pusztában negyven esztendeig. ²Ő erre így szólt: – Atyák és testvérek, halljátok! A dicsőség Istene megjelent atyánknak, Ábrahámnak, amikor Mezopotámiában volt, mielőtt letelepedett Háránban, ²⁶Másnap éppen veszekedtek, amikor megjelent közöttük. Békességre intette őket, és így szólt hozzájuk: „Férfiak, testvérek vagytok, miért bántjátok egymást?” ³⁰Negyven esztendő elteltével a Sínai-hegy pusztájában megjelent neki egy angyal egy csipkebokor tüzének lángjában. ³⁵Ezt a Mózest, akit megtagadtak, mondván: Ki tett téged fejedelemmé és bíróvá? – ezt küldte Isten fejedelmül és szabadítóul az angyal által, aki megjelent neki a csipkebokorban.
• 8 ⁶A sokaság egy szívvel figyelt arra, amit Fülöp mondott, mivel hallottak a csodákról és jelekről, amiket tett, és maguk is látták ezeket. ¹³Maga Simon is hívő lett, majd miután megkeresztelkedett, Fülöp mellé szegődött, és amikor látta, hogy jelek és nagy csodák történnek, egészen elámult.
• 14 ³Elég sok időt töltöttek ott, és bátran szóltak, bízva az Úrban, aki tanúságot tett kegyelmének igéje mellett, és megadta, hogy jelek és csodák történjenek kezük által. ¹⁷Mindazonáltal nyilvánvalóvá tette jelenlétét, amikor jót tett veletek: a mennyből esőt adott és termést hozó időket; bőven adott táplálékot és a szívetekbe örömöt.
• 15 ¹²Ekkor elcsendesedett az egész gyűlés, és meghallgatták Pált és Barnabást, akik elbeszélték, milyen sok jelet és csodát tett általuk Isten a pogányok között.
• 16 ⁹Egy éjjel látomás jelent meg Pálnak. Egy makedón férfi állt előtte, és kérlelte: „Jöjj át Makedóniába, légy segítségünkre!” ¹²onnét meg Filippibe, Makedónia provincia egyik jelentős városába, amely colonia volt. Néhány napot ebben a városban töltöttünk. ³⁸A törvényszolgák jelentették ezt a bíráknak. Amikor meghallották, hogy rómaiakról van szó, megijedtek.
• 9 ¹⁷Ananiás elment, belépett a házba, rátette a kezét, és ezt mondta neki: „Saul testvér, az Úr küldött engem, Jézus, aki megjelent neked az úton, amelyen jöttél, hogy láss, és eltelj Szentlélekkel.” ²⁴Saulnak azonban tudomására jutott a merénylet terve. A kapukat is éjjel-nappal megfigyelés alatt tartották, hogy megölhessék. ²⁵Tanítványai azonban elvitték, és éjjel egy kosárban leeresztették a városfalon. ³⁶Joppéban volt egy tanítvány, név szerint Tabita – görögül Dorkasz, ami azt jelenti, gazella. Ez a nő sok jót tett, és bőven osztott alamizsnát.
• 12 ⁷Íme, megjelent az Úr angyala, és világosság támadt a cellában. Oldalba bökte s fölébresztette Pétert, majd így szólt hozzá: „Kelj fel gyorsan!” Erre lehullottak a bilincsek a kezéről.
• 13 ³¹és több napon át megjelent azoknak, akik Galileából együtt mentek föl vele Jeruzsálembe, és akik most tanúi a nép előtt. ⁸De Elimász, a varázsló – ezt jelenti ugyanis a neve – szembeszállt velük, és igyekezett eltéríteni a helytartót a hittől.
• 17 ⁶Mivel nem találták őket, Jázónt néhány testvérrel együtt a városi vezetők elé vonszolták, és így kiáltoztak: „Itt is megjelentek, akik az egész világot felforgatják! ¹⁰A testvérek még aznap éjjel elküldték Pált Szilással együtt Bereába. Amikor megérkeztek, bementek a zsidók zsinagógájába.
• 20 ²⁶Ezért a mai napon ünnepélyesen kijelentem előttetek, hogy nem vagyok felelős azért, ami veletek történik, ²⁴De a saját életemnek semmi jelentőséget sem tulajdonítok, csak bevégezhessem futásomat és azt a szolgálatot, amelyet az Úr Jézustól azért kaptam, hogy tanúságot tegyek Isten kegyelmének evangéliumáról. ³¹Ezért legyetek éberek, és emlékezzetek arra, hogy három évig éjjel-nappal szüntelenül könnyek között intettem mindnyájatokat!
• 23 ¹¹A következő éjszaka megjelent az Úr Pálnak, és ezt mondta: „Bátorság! Ahogy tanúságot tettél ügyem mellett Jeruzsálemben, úgy kell tanúságot tenned Rómában is!” ²²A parancsnok elbocsátotta az ifjút, és meghagyta neki: – Senkinek se szólj arról, hogy ezt jelentetted nekem! ³⁰Mivel jelentették nekem, hogy merénylet készül ellene, azonnal hozzád küldöm, és vádlóinak is meghagytam, hogy ellene indított ügyükkel hozzád folyamodjanak.” ¹⁷Pál magához kérette az egyik századost, és ezt mondta neki: – Vezesd ezt az ifjút a parancsnokhoz, mert valami jelentenivalója van a számára! ¹⁹A parancsnok kézen fogva félrevonta az ifjút, és megkérdezte tőle: – Mi az, amit jelenteni akarsz nekem? ²⁷Ezt a férfit a zsidók elfogták, és meg akarták ölni, de csapatommal megjelenve kiszabadítottam, mert tudomásomra jutott, hogy római polgár.
• 24 ²⁴Néhány nap múlva megjelent Félix a feleségével, a zsidó Druzillával. Magához hívatta Pált, és meghallgatta a Krisztus Jézusban való hitről. ¹⁹néhány Ázsia provinciából való zsidóval. Ezeknek kellett volna megjelenniük előtted, és vádolniuk engem, ha valami panaszuk van ellenem.
• 26 ¹⁶De kelj föl, és állj a lábadra, mert azért jelentem meg neked, hogy mostantól szolgájává és tanújává tegyelek azoknak a dolgoknak, amiket láttál, és amiket meg fogok mutatni neked. ⁷Ennek teljesülését reméli, éjjel-nappal állhatatosan szolgálva Istennek, tizenkét törzsünk is. E reménység miatt vádolnak engem a zsidók, Agrippa király.
• 10 ¹⁷Miközben Péter azon tűnődött, hogy mit jelenthet az iménti látomás, íme, azok a férfiak, akiket Cornelius küldött, Simon háza után kérdezősködve megálltak a kapu előtt, ⁴⁰Isten harmadnapon feltámasztotta, és megadta neki, hogy láthatóan megjelenjék,
• 22 ¹⁴Ő pedig ezt mondta: „Atyáink Istene előre kijelölt téged, hogy megismerd akaratát, meglásd az Igazat, halld az ő hangját. ²⁶Amikor ezt meghallotta a százados, a parancsnokhoz ment, és jelentést tett neki: – Mit akarsz tenni? Hiszen ez az ember római polgár!
• 27 ²³Ma éjjel ugyanis elém állt annak az Istennek az angyala, akié vagyok és akinek szolgálok,
• 28 ²¹Ők pedig ezt mondták neki: – Mi Júdeából sem levelet nem kaptunk rólad, sem a testvérek közül nem jött ide senki, és nem jelentett vagy mondott rólad semmi rosszat.

A rómaiaknak írt levél (Simon Tamás László Újszövetség-fordítása)

• 8 ¹⁸Úgy gondolom ugyanis, hogy a jelen szenvedései nem hasonlíthatók ahhoz a dicsőséghez, amely láthatóvá lesz rajtunk. ³⁸Mert biztos vagyok benne, hogy sem halál, sem élet, sem angyalok, sem fejedelmek, sem jelenvalók, sem eljövendők, sem hatalmak,
• 4 ¹¹A körülmetélkedés jelét körülmetéletlenül tanúsított hite igazságának pecsétjéül kapta, hogy atyja legyen minden körülmetéletlen hívőnek, hogy azok is igaznak számítsanak;
• 15 ¹⁹jelek és csodák erejével, a Lélek erejével. Így Jeruzsálemtől kezdve egészen Illíriáig mindenfelé hirdettem Krisztus evangéliumát.
• 3 ²¹Most viszont a Törvény nélkül jelent meg Isten igazsága, amiről tanúságot tesznek a Törvény és a Próféták:
• 6 ¹⁵Mit jelent ez? Vétkezzünk, mert nem a Törvény, hanem a kegyelem uralma alatt élünk? Szó sincs róla!
• 13 ¹¹Továbbá próbáljátok megérteni a jelent: itt az óra, hogy fölébredjetek az álomból, most ugyanis közelebb van hozzánk az üdvösség, mint amikor hívőkké lettünk!
• 5 ¹⁸Mármost, ahogy egynek az elbukása minden ember elítélését jelentette, úgy egynek az igaz tette minden ember számára az életre vezető megigazulást. ⁴az állhatatosság a próbát kiállt jellemet, a próbát kiállt jellem a reményt. ¹⁶És az ajándék nem olyan, mint az egy ember bűne. Az ítélet ugyan egyetlen eset folytán elítélést jelentett, a kegyelmi ajándék viszont sokak elbukásából megigazulást.
• 10 ²⁰Izajás pedig olyan merész, hogy így szól: Megtaláltak azok, akik nem kerestek, s megjelentem azoknak, akik nem tudakozódtak utánam .
• 11 ¹⁵Hiszen ha elzárkózásuk a világ kiengesztelődését jelentette, mi más lesz befogadásuk, ha nem élet a halálból?
• 14 ⁶Aki jelentőséget tulajdonít az egyik napnak, az Úrért tulajdonít neki jelentőséget. Aki eszik, az Úrért eszik, hiszen hálát ad Istennek. Aki pedig nem eszik, az Úrért nem eszik, és hálát ad Istennek.

A korintusiaknak írt első levél (Simon Tamás László Újszövetség-fordítása)

• 5 ³Ami engem illet, én, aki testben távol, de lélekben jelen vagyok, már ítéletet hoztam – mint jelen lévő – afölött, aki így cselekedett.
• 7 ³¹és akik a világ dolgaival foglalkoznak, mintha nem merültek volna el bennük, mert e világ jelen formája elmúlik.
• 1 ²²Miközben a zsidók jelet kívánnak, a görögök pedig bölcsességet keresnek, ⁷Így nincs hiányotok semmiféle kegyelmi ajándékban, miközben Urunk, Jézus Krisztus megjelenését várjátok, ²⁸és azokat választotta ki Isten, akik a világ szemében jelentéktelenek és megvetettek; akiket semminek vélnek, hogy semmivé tegye azokat, akik valaminek számítanak,
• 11 ¹⁰Ezért tehát kötelessége az asszonynak, hogy fölötte álló tekintély jelét viselje a fején, az angyalok miatt is. ²²Hát nincsen otthonotok evésre, ivásra? Vagy megvetitek Isten egyházát, és szégyenbe hozzátok a nélkülözőket? Mit mondjak erre? Dicsérjelek titeket? Nem dicsérlek.
• 14 ⁸Ha pedig a trombita kétértelmű jelet ad, ki fog harcra készülni? ²²Így tehát a nyelveken szólás nem a hívőknek szolgál jelül, hanem a hitetleneknek az ítélet jele, a prófétálás viszont nem a hitetleneknek szóló jel, hanem a hívőknek. ³⁴a gyülekezetben hallgassanak az asszonyok, mert nincs megengedve nekik, hogy beszéljenek! Maradjanak kijelölt helyükön, ahogy a Törvény mondja!
• 4 ⁶Mindezeket pedig, testvérek, a ti érdeketekben alkalmaztam magamra és Apollóra, hogy a mi példánkon tanuljátok meg, mit jelent: „ne tovább, mint ahogy írva van”, és hogy senki se fontoskodjék egyikünkre hivatkozva a másik ellenében!
• 2 ³Erőtlenségben, nagy félelem és rettegés között jelentem meg nálatok.
• 6 ⁹Vagy nem tudjátok, hogy gonosztevők nem örökölhetik Isten országát? Ne ámítsátok magatokat! Sem paráznák, sem bálványimádók, sem házasságtörők, sem kéjelgők, sem fajtalankodók,
• 15 ⁵és megjelent Kéfásnak, majd a Tizenkettőnek. ⁶Azután megjelent több mint ötszáz testvérnek egyszerre, akik közül a legtöbben még mindig élnek, néhányan azonban már elhunytak. ⁷Azután megjelent Jakabnak, majd valamennyi apostolnak. ⁸Legutoljára pedig, mint egy elvetéltnek, megjelent nekem is. ³⁵De – mondhatja valaki – hogyan támadnak fel a halottak? Milyen testben jelennek meg?
• 3 ²²Pál, Apolló, Kéfás, a világ, az élet, a halál, a jelenvalók, az eljövendők. Minden a tiétek! ²Tejjel etettelek titeket, nem szilárd táplálékkal, mert még nem bírtátok volna el. Sőt még most sem bírjátok el,

A korintusiaknak írt második levél (Simon Tamás László Újszövetség-fordítása)

• 10 ²kérlek titeket, hogy amikor jelen leszek, ne kelljen erélyesnek lennem, és azzal a magabiztossággal fellépnem, amellyel, úgy gondolom, bátran fel fogok lépni azokkal szemben, akik úgy vélik, hogy mi test szerint – csupán emberi szempontokat szem előtt tartva – élünk. ¹⁵Nem dicsekszünk mértéken felül, mások fáradozásával, de reméljük, hogy hitetek megnövekedésével mi is egyre gyarapszunk a számunkra kijelölt munkaterületen, ¹⁶s így a rajtatok túl eső területeken is hirdetjük az evangéliumot, és nem dicsekszünk olyan munkával, amelyet már valaki más elvégzett a számára kijelölt munkaterületen.
• 2 ⁸Ezért kérlek titeket, adjátok jelét nyilvánosan az iránta való szeretetnek!
• 12 ¹²Apostolságom ismertetőjegyei nyilvánvalóvá lettek közöttetek teljes béketűrésben jelek és csodák és az isteni erő működése által.
• 5 ¹¹Tudván tehát, mit jelent az Úr félelme, embereket próbálunk meggyőzni; Isten előtt pedig nyilvánvaló, hogy milyenek vagyunk, és remélem, hogy a ti megítélésetek szerint is az. ¹⁰Mert mindnyájunknak meg kell jelennünk Krisztus ítélőszéke előtt, hogy mindenki megkapja, amit érdemel aszerint, amit e testben cselekedett, akár jót, akár rosszat.
• 1 ²²Ő meg is jelölt minket pecsétjével, és foglalóul szívünkbe adta a Lelket. ²⁴Ez nem jelenti azt, hogy uralkodunk a hiteteken. Ellenkezőleg, örömötök munkatársai vagyunk, mert szilárdan álltok a hitben.
• 3 ⁵Ez nem jelenti azt, hogy alkalmasak vagyunk valamire, vagy hogy bármit is a magunk erejének tulajdonítunk. Ellenkezőleg, alkalmasságunk Istentől van.
• 8 ¹⁴A ti jelenlegi fölöslegetek pótolja az ő hiányukat, hogy máskor az ő fölöslegük pótolja majd a ti hiányotokat, hogy így egyenlőség legyen;
• 11 ²⁵háromszor megbotoztak, egyszer megköveztek, háromszor szenvedtem hajótörést, egy nap s egy éjjel hányódtam a tenger hullámain.

A galatáknak írt levél (Simon Tamás László Újszövetség-fordítása)

• 1 ⁴aki önmagát adta bűneinkért, hogy kiszabadítson minket a jelen gonosz világból Istennek, a mi Atyánknak akarata szerint.
• 2 ⁹Amikor Jakab, Kéfás meg János – akiket „oszlopok”-nak tartanak – felismerték a nekem adott kegyelmet, a közösségvállalás jeléül jobbjukat nyújtották nekem és Barnabásnak, hogy mi a pogányokhoz forduljunk, ők pedig a körülmetéltekhez.
• 5 ³Még egyszer kijelentem: minden ember, aki körülmetélkedik, köteles megtartani az egész Törvényt.
• 4 ²⁴Ezeket átvitt értelemben kell érteni. Ezek az asszonyok ugyanis két szövetséget jelentenek. Az egyik a Sínai-hegyi, amely szolgaságra szül. Ez Hágár.

A Timóteusnak írt első levél (Simon Tamás László Újszövetség-fordítása)

• 4 ⁸A testedzésnek kevés a haszna, a vallásos élet viszont mindenhez hasznos, mert megvan benne a jelen és a jövendő élet ígérete. ¹⁴Továbbra se hanyagold el a benned lévő adományt, amit prófétai jelek alapján a presbiterek kézrátételével kaptál! ¹A Lélek határozottan kijelenti: az utolsó időkben néhányan elszakadnak a hittől, mert álságos lelkekre és démoni tanításokra hallgatnak,
• 3 ¹⁶Mindannyian megvalljuk, hogy nagy az istenfélő élet titka: Aki testben mutatkozott meg, lélekben nyert igazolást. Megjelent az angyaloknak, hirdették a pogányok között. Hittek benne a világon, felvétetett a dicsőségbe.
• 6 ¹⁴hogy amire parancsot kaptál, azt tartsd meg tisztán és feddhetetlenül a mi Urunk, Jézus Krisztus megjelenéséig,
• 5 ⁵A valóban özvegy és magára maradt asszony reménye Istenben van, és állhatatos a könyörgésben és az imában éjjel-nappal.

A zsidóknak írt levél (Simon Tamás László Újszövetség-fordítása)

• 7 ¹⁰mert már jelen volt atyja ágyékában, amikor Melkizedekkel találkozott. ²és akinek Ábrahám tizedet is adott mindenből . Neve egyrészt azt jelenti, „az igazság királya”, másrészt Sálem királya, vagyis „a béke királya”.
• 2 ⁴Isten pedig velük együtt tett tanúságot jelekkel és csodákkal, sokféle erővel és a Szentlélek ajándékaival, amelyeket akarata szerint osztott szét.
• 11 ¹⁴Mert akik így beszélnek, jelét adják annak, hogy hazát keresnek.
• 9 ¹¹Krisztus viszont mint a jövendő javak főpapja a nagyobb és tökéletesebb sátoron át jelent meg, amely nem emberkéz alkotása, azaz nem e világból való, ²⁶hiszen akkor a világ kezdete óta sokszor kellett volna szenvednie. Most, az idők végén, egyetlenegyszer jelent meg, hogy áldozatával eltörölje a bűnt. ⁹A jelenre vonatkozó jelkép ez: ott olyan ajándékokat és áldozatokat ajánlanak fel, amelyek nem tudják lelkiismeretében tökéletessé tenni a szolgálatot végzőt, ²⁸úgy Krisztus is egyszer áldoztatott fel, hogy sokak bűnét elvegye. Másodszor majd a bűntől függetlenül fog megjelenni azoknak, akik tőle várják üdvösségüket.
• 4 ⁷egy napot ismét így jelöl meg: „ma”, amikor Dávid által annyi idő múlva így szól, ahogy az előbb mondtuk: Ma, ha az ő hangját halljátok, ne keményítsétek meg a szíveteket!
• 12 ²⁷A „még egyszer” pedig azok pusztulását jelenti, amik mint teremtett dolgok megrendülhetnek, hogy megmaradjanak a rendíthetetlenek.

Péter második levele (Simon Tamás László Újszövetség-fordítása)

• 1 ¹²Ezért mindig emlékeztetni foglak titeket ezekre, bár ismeritek mindezt, és szilárdan álltok a jelen való igazságban.

Júdás levele (Simon Tamás László Újszövetség-fordítása)

• 1 ¹⁹Ezek azok, akik szakadásokat támasztanak, akiket szenvedélyeik irányítanak, akikben nincs jelen a Lélek. ⁶Azokat az angyalokat pedig, akik nem tartották tiszteletben uralmuk határát, hanem elhagyták kijelölt helyüket, örökké való bilincsekben és sötétségben tartja fogva a nagy nap ítéletére.

Jelenések könyve (Simon Tamás László Újszövetség-fordítása)

• 1 ¹Jézus Krisztus kinyilatkoztatása, amit azért adott neki Isten, hogy megmutassa szolgáinak azokat a dolgokat, amelyeknek hamarosan be kell következniük. Elküldte angyalát, hogy jelezze szolgájának, Jánosnak, ¹⁹Írd le hát, amit láttál, a jelenvalókat és azokat, melyek ezek után fognak történni!
• 12 ¹Egy nagy jel tűnt fel a mennyben: egy asszony. Öltözete a Nap, lába alatt a Hold, fején tizenkét csillagból korona. ³Akkor egy másik jel tűnt fel a mennyben: íme, egy nagy tűzpiros sárkány. Hét feje, tíz szarva, s mindegyik fején korona. ¹⁰Ekkor harsány hangot hallottam a mennyben: „Eljött Istenünk üdvössége, ereje és országa, és az ő Fölkentjének uralma, mert letaszították testvéreink vádlóját, aki éjjel-nappal vádolta őket Istenünk előtt.
• 15 ¹Egy másik nagy és csodálatos jelet láttam a mennyben: hét angyalt, akikre hét csapás volt bízva, a végső csapások, mert ezekkel kimerül Isten haragja.
• 16 ¹⁴Démoni lelkek, akik jeleket tesznek, és elmennek a földkerekség királyaihoz, hogy harcra toborozzák őket a mindenható Isten nagy napjára.
• 17 ⁹Itt bölcsességgel párosult értelemre van szükség! A hét fej hét hegyet jelent, az asszony ezeken ül. De hét királyt is jelent. ¹²A tíz szarv, amit láttál, tíz királyt jelent. Még nem jutottak uralomra, de a vadállattal királyi hatalmat kapnak egyetlen órára. ⁸A vadállat, amelyet láttál, egykor élt, de már nem él. Fel fog jönni az alvilágból, de a vesztébe rohan. A föld lakói, akiknek a neve nincs beírva a világ kezdetétől fogva az élet könyvébe, ámuldozni fognak a vadállat láttára, amely egykor élt, és már nem él, de ismét megjelenik. ¹⁵Azután ezt mondja: „A vizek, ahol – amint láttad – a szajha ült, népeket, tömegeket, nemzeteket és nyelveket jelentenek. ¹⁸Az asszony, akit láttál, a nagy várost jelenti, amelyik a föld királyain uralkodik.”
• 7 ⁴És hallottam a megjelöltek számát. Száznegyvennégyezren voltak. Izrael fiainak minden törzséből. ³„Ne ártsatok se a földnek, se a tengernek, se a fáknak, míg meg nem jelöljük homlokukon Istenünk szolgáit!” ¹⁵Ezért állnak Isten trónja előtt, s éjjel-nappal hódolnak neki szentélyében. A trónon ülő föléjük húzza sátrát.
• 13 ¹⁴A föld lakóit megtéveszti a csodajelekkel, amelyeket a vadállat jelenlétében véghezvihet. Ráveszi a föld lakóit, hogy állítsanak szobrot a vadállatnak, amelyet megsebzett a kard, de életre kelt. ¹²Az első vadállat minden hatalmát gyakorolja annak jelenlétében, és ráveszi a földet és lakóit, hogy imádják az első vadállatot, amelyik meggyógyult halálos sebéből. ¹³Nagy csodajeleket visz végbe. Még tüzet is képes lehívni a mennyből az emberek szeme láttára.
• 4 ⁸Mind a négy élőlénynek hat-hat szárnya volt, kívül-belül tele szemekkel. Éjjel-nappal szünet nélkül mondták: „ Szent, szent, szent az Úr, a mindenható Isten, aki volt, aki van és aki eljön!”
• 14 ¹¹Gyötrelmének füstje felszáll örökkön-örökké; és nem találnak nyugtot sem éjjel, sem nappal azok, akik leborulnak a vadállat és szobra előtt, és viselik nevének bélyegét.”
• 19 ⁸Megadatott neki, hogy ragyogó, színtiszta gyolcsba öltözzék.” A gyolcs a szentek igaz tetteit jelenti. ²⁰Ezek elfogták a vadállatot és vele együtt a hamis prófétát, aki a vadállat jelenlétében csodákat tett, és félrevezette velük azokat, akik a vadállat bélyegét viselték, és a szobrát imádták. Elevenen bedobták mind a kettőt a kénköves, tüzes tóba.
• 20 ¹⁰Az ördögöt, aki félrevezette őket, kénköves, tüzes tóba vetették, ahol gyötrődni fog éjjel-nappal a vadállattal és a hamis prófétával együtt örökkön-örökké.

A tesszalonikaiaknak írt második levél (Simon Tamás László Újszövetség-fordítása)

• 2 ⁹Mert a Törvénytipró eljövetele a Sátán munkája a hazugság minden hatalmával, jelével, csodájával, ³Senki semmiféle módon félre ne vezessen titeket! Mert az Úr napját megelőzi a Nagy Elpártolás, amikor megjelenik a Törvény ellensége, a kárhozat fia. ⁶Most azt is tudjátok, hogy mi tartja vissza még, hogy csak a maga idejében jelenjék meg. ⁸és akkor majd megjelenik a Törvénytipró, akit az Úr [Jézus] meg fog ölni szájának leheletével, és meg fog semmisíteni eljövetele megnyilvánulásával.
• 3 ¹⁷A köszöntést én, Pál, a saját kezemmel írom. Ez a jel minden levelemen. Így írok. ⁸Nem éltünk senkinél ingyen kenyéren, hanem fáradozva és robotolva dolgoztunk éjjelnappal, nehogy bárkinek is a terhére legyünk.
• 1 ⁷nektek pedig, akiket gyötörnek, enyhülést adjon velünk együtt, amikor az Úr Jézus megjelenik a mennyből hatalmas angyalaival

Az efezusiaknak írt levél (Simon Tamás László Újszövetség-fordítása)

• 4 ⁹Az pedig, hogy „fölment”, mi mást jelent, mint azt, hogy le is szállt erre a földre. ³⁰Ne szomorítsátok meg Isten Szentlelkét, aki pecsétjével jelölt meg titeket a megszabadulás napjára!
• 3 ⁵ami a korábbi nemzedékek idején nem vált ismertté az emberek fiai előtt úgy, ahogy most kijelentette szent apostolainak és prófétáinak a Lélek által,

A filippieknek írt levél (Simon Tamás László Újszövetség-fordítása)

• 1 ²²Ha azonban az életben maradás eredményes munkát jelent számomra, akkor nem tudom, melyiket válasszam. ²⁸és hogy egyáltalán nem rémüldöztök az ellenfelek miatt. Ez nekik a kárhozat, nektek pedig az üdvösség előjele. E kiállásotok pedig Istentől való.
• 2 ¹²Ezért tehát, szeretteim, ahogyan mindenkor engedelmesek voltatok, nem csupán jelenlétemben, hanem sokkal inkább most, távollétemben is, félelemmel és rettegéssel munkáljátok üdvösségeteket,
• 4 ¹⁵Azt pedig tudjátok ti is, filippiek, hogy az evangélium hirdetésének kezdetén, amikor elindultam Makedóniából, az ajándékozás és az ajándék elfogadásának tekintetében egyetlen egyházzal sem volt adakozást és elfogadást is jelentő kapcsolatom, kizárólag veletek,

Péter első levele (Simon Tamás László Újszövetség-fordítása)

• 1 ²⁰Ő erre a világ teremtése előtt kiválasztatott, de az idők végén jelent meg érettetek, ⁷hogy megpróbált hitetek, amely sokkal értékesebb a veszendő, de tűzben próbált aranynál, Jézus Krisztus megjelenésekor dicséretre, dicsőségre és tiszteletre méltónak bizonyuljon. ¹¹azt vizsgálva, hogy melyik vagy milyen időről tett kijelentést Krisztus bennük lévő Lelke, amikor a Krisztusra váró szenvedésekről és az ezeket követő dicsőségről jövendölt. ¹³Ezért tehát tettre kész értelemmel, józanul vessétek minden reményeteket abba a kegyelembe, amelyet Jézus Krisztus megjelenésekor kaptok.
• 4 ¹³Ellenkezőleg, örüljetek, hogy részesültök Krisztus szenvedésében, hogy dicsőségének megjelenésekor is ujjongva örvendezhessetek!
• 5 ⁴Így, amikor megjelenik a legfőbb pásztor, elnyeritek a dicsőség hervadhatatlan koszorúját.

János első levele (Simon Tamás László Újszövetség-fordítása)

• 3 ⁵Tudjátok, hogy ő azért jelent meg, hogy elvegye a bűnöket, s hogy benne nincsen bűn. ⁸Aki bűnt követ el, az ördögtől való, hiszen az ördög kezdettől fogva vétkezik. Isten Fia azért jelent meg, hogy az ördög művét romba döntse. ²Szeretteim, most Isten gyermekei vagyunk, de még nem lett nyilvánvaló, hogy mik leszünk. Azt tudjuk, hogy ha megjelenik, hasonlóak leszünk hozzá, mert látni fogjuk úgy, amint van.
• 5 ⁹Ha az emberek tanúságát elfogadjuk, Isten tanúsága többet jelent, mert Isten tanúsága az, hogy tanúságot tett a Fia mellett.
• 1 ³Azt hirdetjük nektek, ami kezdettől fogva volt, amit hallottunk, amit szemünkkel láttunk, amit szemléltünk, amit a kezünkkel tapintottunk: az életet adó igét. Ugyanis az élet megjelent, láttuk, tanúságot teszünk róla, és hirdetjük nektek az örök életet, ami az Atyánál volt, és megjelent nekünk. Amit láttunk és hallottunk, azt hirdetjük nektek, hogy ti is közösségben legyetek velünk. Mi az Atyával és az ő Fiával, Jézus Krisztussal vagyunk közösségben.
• 2 ²⁸Most tehát maradjatok meg őbenne, gyermekeim, hogy ha majd megjelenik, bizalommal lehessünk iránta, és eljövetelekor ne kelljen szégyent vallva távoznunk előle!

János második levele (Simon Tamás László Újszövetség-fordítása)

• 1 ⁷Mert sok csaló jelent meg a világban, aki nem vallja, hogy Jézus Krisztus testben jött el. Az ilyen csaló és antikrisztus. ⁶Ez a szeretet azt jelenti, hogy parancsai szerint élünk. Ez a parancs, amelyet kezdettől fogva hallottatok: „Éljetek szeretetben!”

A Timóteusnak írt második levél (Simon Tamás László Újszövetség-fordítása)

• 1 ¹⁰s amely most nyilvánvalóvá lett Üdvözítőnk, Krisztus Jézus megjelenése által, aki semmivé tette a halált, és felragyogtatta az életet s a halhatatlanságot az evangélium által. ³Hálát adok Istennek, akinek őseimhez hasonlóan tiszta lelkiismerettel szolgálok, amikor szüntelenül, éjjel és nappal megemlékezem rólad könyörgéseimben,
• 4 ⁸Most félre van téve számomra az igazság koronája, amit majd megad nekem az Úr, az igaz bíró azon a napon. De nemcsak nekem, hanem mindazoknak is, akik megjelenését várva várják.

A Titusznak írt levél (Simon Tamás László Újszövetség-fordítása)

• 2 ¹¹Mert megjelent Isten kegyelme minden ember üdvösségére, ¹³amíg várjuk, hogy beteljesedik boldog reményünk, és megjelenik a mi nagy Istenünk és üdvözítőnk, Jézus Krisztus dicsősége.
• 3 ⁴De amikor megjelent Istenünk, Üdvözítőnk jósága és emberszeretete – ⁸Igaz beszéd ez. Azt akarom, hogy e dolgokat illetően szilárdan kiállj, hogy az Istenben hívőknek gondjuk legyen arra, hogy a jó tettekben jeleskedjenek! Ezek a dolgok jók és hasznosak az emberek számára. ¹⁴De tanulják meg a mieink is, hogy jó tettekkel jeleskedjenek ott, ahol sürgős segítségre van szükség, nehogy terméketlenek maradjanak!

A kolosszeieknek írt levél (Simon Tamás László Újszövetség-fordítása)

• 4 ¹¹és a Justusnak is nevezett Jézus. A zsidók közül csupán ők dolgoznak velem együtt Isten országáért. Vigasztalást jelentenek számomra.

A tesszalonikaiaknak írt első levél (Simon Tamás László Újszövetség-fordítása)

• 2 ⁹Hiszen emlékeztek, testvérek, fáradozásunkra és vesződségünkre. Éjjel-nappal dolgoztunk, hogy közületek senkinek a terhére ne legyünk, és így hirdettük nektek Isten evangéliumát.
• 3 ¹⁰és éjjel-nappal a lehető legbuzgóbban azért könyörgünk, hogy szemtől szemben láthassunk benneteket, és hozzájárulhassunk ahhoz, hogy még bőségesebben lakozzék bennetek a hit.
• 5 ²mert magatok is pontosan tudjátok, hogy az Úr napja úgy jön el, mint éjjel a tolvaj. ⁷Akik alszanak, éjjel alszanak, és a részegeskedők éjjel részegeskednek.