Találatok a szövegben 160 találat

A prédikátor könyve (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014))

• 9 ¹⁵De akadt benne egy szegény bölcs, aki bölcsességével megmentette a várost. Az emberek azonban nem törődtek tovább azzal a szegény emberrel. ¹⁶Akkor ezt mondtam: Többet ér a bölcsesség a hatalomnál, de a szegények bölcsességét mégis megvetik, és nem hallgatnak beszédükre. ¹Mindezt megfigyeltem, mert tisztán akartam látni mindezt, hogy az igazak és a bölcsek minden munkájukkal együtt Isten kezében vannak. Az ember azt sem tudja, hogy szeretet vagy gyűlölet vár-e rá: minden előtte van. ¹⁰Tedd meg mindazt, ami a kezed ügyébe esik, és amihez erőd van, mert nem lesz cselekvés, gondolkozás, ismeret és bölcsesség a holtak hazájában, ahová menned kell! ¹¹Azt is láttam a nap alatt, hogy nem a gyorsak győznek a futásban, nem a hősök a harcban, nem a bölcseknek jut a kenyér, nem az értelmeseknek a gazdagság és nem a tudósoknak a jóindulat, mert mindezek az időtől és a körülményektől függnek. ¹³Többet ér a bölcsesség, mint a fegyver Ilyen bölcsességet is láttam a nap alatt, és nagyon rám nehezedett: ¹⁷A bölcsek nyugodt szavaira kell inkább hallgatni, mint annak a kiabálására, aki az ostobák között uralkodik. ¹⁸Többet ér a bölcsesség a harci eszközöknél; egyetlen vétkes sok jót pusztíthat el.
• 2 ¹⁶Bizony a bölcs emberre sem emlékeznek örökké, meg a bolondra sem. Mert mindaz, ami megtörtént, feledésbe megy az eljövendő időben, és a bölcs is meghal, meg a bolond is. ¹⁹Ki tudja, hogy bölcs lesz-e, vagy ostoba? És mégis rendelkezni fog mindazzal, amit fáradsággal szereztem, míg bölcsen fáradoztam a nap alatt. Ez is hiábavalóság! ¹⁴A bölcs ember nyitott szemmel jár, a bolond pedig sötétben botorkál. De arra is rájöttem, hogy ugyanaz lesz a sorsa mindegyiküknek. ³Majd azt gondoltam ki, hogy borral vidítom magam, de csak úgy, hogy eszemet a bölcsesség vezesse. Oktalan dolgokhoz fogok, hogy meglássam: jó-e az az embereknek, amit véghezvisznek az ég alatt egész életük során. ⁹Naggyá lettem, és felülmúltam mindazokat, akik elődeim voltak Jeruzsálemben. De megmaradt a bölcsességem is. ¹²Azután arra törekedtem, hogy meglássam: mit ér a bölcsesség meg az esztelenség és az oktalanság, és hogy mit tesz az az ember, aki a király után következik. Csak azt, amit azelőtt is tett. ¹³Úgy láttam, hogy hasznosabb a bölcsesség az oktalanságnál, ahogyan hasznosabb a világosság a sötétségnél. ¹⁵Azért ezt gondoltam magamban: Ha az én sorsom is az lesz, ami a bolondé, akkor mit ér az, hogy én bölcsebb vagyok? És ezt mondtam magamban: Ez is hiábavalóság! ²¹Mert van olyan ember, aki bölcsességgel, tudással és rátermettséggel fáradozott, és olyan emberre kell hagynia vagyonát, aki nem dolgozott érte. Ez is hiábavalóság és nagyon rossz dolog. ²⁶Mert annak az embernek, akit ő jónak talál, bölcsességet, tudást és örömöt ad. A bűnöst pedig azzal veri meg, hogy gyűjtsön és halmozzon, azután annak hagyja, akit Isten jónak talál. Ez is hiábavalóság és hasztalan erőlködés.
• 7 ²³Mindent megpróbáltam a bölcsességért. Már azt gondoltam, hogy bölcs vagyok, pedig távol voltam tőle. ¹A bölcs mértéktartás megóv a gonosztól ¹⁰Ne mondd azt, hogy miért voltak jobbak a hajdani napok a mostaniaknál, mert nem bölcs dolog, ha ilyet kérdezel! ¹²Mert oltalom a bölcsesség, akárcsak a pénz, de hasznos dolog tudni, hogy a bölcsesség élteti azokat, akiknek van. ¹⁹A bölcsesség nagyobb erőssége a bölcsnek, mint tíz olyan ember, aki a várost kormányozza. ⁴A bölcsek a gyászolók házára gondolnak, az ostobák pedig a vigadozók házára. ⁵Jobb a bölcsek dorgálását hallgatni, mint ha az ostobák énekét hallgatja valaki. ⁷Az elnyomás oktalanná teszi a bölcset, és az ajándék megrontja a szívet. ¹¹Jó a bölcsesség az örökség mellett, hasznos azoknak, akik látják a napot. ¹⁶Ne légy fölöttébb igaz, és ne bölcselkedj fölöslegesen: miért pusztulnál bele?! ²⁵Amikor rászántam magam, hogy megismerjem, kifürkésszem és kikutassam bölcsen a végső következtetést, tudva, hogy az oktalanság bűn, és a tévelygés esztelenség,
• 8 ¹Kicsoda elég bölcs, és ki tudja megmagyarázni a dolgokat? A bölcsesség derűssé teszi az ember arcát, és kemény arcvonásai megenyhülnek. ⁵Aki a parancsot megtartja, nem ismeri meg a veszedelmet, mert a bölcs ember tudja, hogy eljön az ítélet ideje. ¹⁷Úgy láttam, hogy az ember nem képes kiismerni Isten sokféle tettét, azokat a tetteket, amelyek a nap alatt történnek. Az ember ugyan fáradozik azon, hogy kikutassa, mégsem tudja kiismerni. Még ha azt mondja is a bölcs, hogy már tudja, akkor sem képes kiismerni. ¹⁶Azután arra irányítottam figyelmemet, hogy megismerjem a bölcsességet, szemügyre véve azokat a foglalkozásokat, amelyeket úgy űznek a földön, hogy az embereknek sem éjjel, sem nappal nem szállhat álom a szemére.
• 4 ¹³Többet ér a szegény, de bölcs gyermek a vén, de ostoba királynál, aki nem ismeri el, hogy figyelmeztetésre szorul.
• 10 ¹A bölcs és az ostoba magatartás eredménye Egy döglött légytől büdös lesz és megerjed a kenőcskészítő olaja; egy kis ostobaság hatásosabb a bölcsességnél és a tisztességnél. ²A bölcs ember gondolatai a jóra, az ostoba gondolatai a rosszra irányulnak. ¹²A bölcs embert kedvessé teszik saját szavai, az ostobát pedig saját szája teszi tönkre. ¹⁰Ha kicsorbul a vas, és nem köszörülik ki, akkor több erőt kell kifejteni. A helyesen alkalmazott bölcsesség a hasznos!
• 12 ⁹Bölcs volt a Prédikátor, és azonfelül a népet is tanította ismeretre. Gondolkodott, kutatott, és sok példabeszédet szerzett. ¹¹A bölcsek szavai olyanok, mint a tüskék, és azoknak gyűjteménye olyan, mint az egymás mellé levert cövekek, amelyek egy Pásztortól valók.
• 1 ¹⁶Így gondolkodtam magamban: Én sokkal nagyobb bölcsességre tettem szert, mint azok, akik elődeim voltak Jeruzsálemben; sok bölcsességet és ismeretet szereztem. ¹³és rászántam magam arra, hogy megvizsgáljak és bölcsen kikutassak mindent, ami az ég alatt történik. Rossz foglalkozás ez, azért adta Isten az embereknek, hogy bajlódjanak vele. ¹⁷Amikor azonban rászántam magam, hogy megismerjem a bölcsességet, megismertem az esztelenséget és oktalanságot is. Megtudtam, hogy ez is hasztalan erőlködés. ¹⁸Mert ahol sok a bölcsesség, sok a bosszúság is; és aki gyarapítja az ismeretet, gyarapítja a szenvedést is.
• 6 ⁸Mert mi előnye van a bölcsnek az ostobával szemben, és a szegénynek azzal szemben, aki tudja, hogyan kell élni az életet?

A példabeszédek könyve (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014))

• 9 ¹²Ha bölcs vagy, magadnak vagy bölcs, ha csúfolódó vagy, magad vallod kárát. ⁹Adj a bölcsnek, és még bölcsebb lesz, tanítsd az igazat, és ő gyarapítja tudását! ¹A bölcsesség és a balgaság hívogatása A bölcsesség házat épített magának, hét oszlopot faragott hozzá. ⁸Ne fedd meg a csúfolódót, mert meggyűlöl téged, de fedd meg a bölcset, az szeretni fog téged! ¹⁰A bölcsesség kezdete az ÚRnak félelme, és a Szentnek a megismerése ad értelmet.
• 1 ¹A bölcs mondások célja ⁵Hallgat rá a bölcs, és gyarapítja tudását, az értelmes útmutatást nyer, ²Ismerd meg a bölcsességet és az intést, értsd meg az értelmes mondásokat! ⁶és megérti a példázatot és a hasonlatot, a bölcsek szavait és találós kérdéseit. ⁷Az ÚRnak félelme az ismeret kezdete, a bölcsességet és intést csak a bolondok vetik meg. ²⁰A bölcsesség az utcán kiált, a tereken hallatja szavát.
• 10 ¹A bölcsesség gyümölcse igazság Salamon példabeszédei. A bölcs fiú örömet szerez apjának, az ostoba fiú azonban szomorúsága anyjának. ⁸A bölcs szívű megfogadja a parancsokat, a bolond beszédű pedig elbukik. ¹³Az értelmes ember ajkán bölcsesség található, de bot való az esztelen hátára. ¹⁴A bölcsek tartózkodók tudásukkal, a bolondot pedig hamar romlásba viszi a szája. ²³Az ostobának a galádságban telik öröme, az értelmes embernek pedig a bölcsességben. ³¹Az igaz ember szája bölcsességet áraszt, az álnok nyelvet azonban kivágják.
• 11 ³⁰Az igaz gyümölcse életnek a fája, és a bölcs lelkeket nyer meg. ²Ha jön a kevélység, jön a szégyen is, a szerénységgel pedig bölcsesség jár együtt. ²⁹Aki kárt okoz háza népének, szelet örököl, és szolgája lesz a bölcsnek a bolond.
• 12 ¹A bölcs és a bolond viselkedése ¹⁵A bolond helyesnek tartja a maga útját, a bölcs pedig hallgat a tanácsra. ¹⁸Van, akinek a fecsegése olyan, mint a tőrdöfés, a bölcsek nyelve pedig gyógyít.
• 13 ¹A bölcs fiú megfogadja az apai intést, de a csúfolódó nem hallgat a dorgálásra. ¹⁴A bölcs tanítás az élet forrása a halál csapdáinak kikerülésére. ¹⁰A kevélységből csak civódás lesz, de a tanács megfogadásában bölcsesség van. ²⁰Aki bölcsekkel jár, bölccsé lesz, az ostobák barátja pedig romlottá lesz.
• 14 ⁸Az okos azért bölcs, mert érti a dolgát, az ostobát pedig rászedi saját bolondsága. ¹⁶A bölcs fél a rossztól, és elkerüli, az ostoba féktelen és elbizakodott. ¹A bölcsesség és a balgaság kétféle gyümölcse Az asszonyi bölcsesség építi a házat, a bolondság pedig a maga kezével rombolja le. ³A bolond szájából gőg sarjad, de a bölcseket megőrzi ajkuk. ⁶Hiába keresi a csúfolódó a bölcsességet, az értelmes embernek azonban könnyű a megismerés. ²⁴A bölcseknek koronája a gazdagság, de az ostobák bolondsága csak bolondság. ³³Az értelmes ember szívében bölcsesség lakik, de az is kitudódik, hogy mi van az ostobákéban.
• 15 ¹A bölcs ember osztályrésze élet, a bolondé halál ²⁰A bölcs fiú örömet szerez apjának, az ostoba ember pedig megveti anyját. ²A bölcsek nyelve jól alkalmazza a tudást, az ostobák szája meg balgaságot áraszt. ⁷A bölcsek ajka hinti a tudást, az ostobáknak a szíve sem tiszta. ¹²Nem szereti a csúfolódó, ha feddik, és nem jár a bölcsekhez. ³¹Akinek a füle hallgat az életre való feddésre, az a bölcsek között marad. ³³Az ÚR félelme bölcsességre int, és aki tisztességet akar, előbb legyen alázatos!
• 16 ¹⁴A király haragja a halál követe, de a bölcs ember kiengeszteli azt. ²¹A bölcs szívűt értelmesnek nevezik, a nyájas ajkak gyarapítják a tudást. ²³A bölcs szívű értelmesen beszél, és ajkával is gyarapítja a tudást. ¹⁶Mennyivel jobb bölcsességet szerezni, mint aranyat, és értelmet szerezni, mint színezüstöt!
• 17 ¹A bölcs ember meggondolja, mit beszél ¹⁶Mire jó a pénz az ostoba kezében? Vehet-e bölcsességet, akinek nincs esze? ²⁴Az értelmes ember előtt ott van a bölcsesség, de az ostoba szeme a föld végén kalandozik. ²⁸Még az ostobát is bölcsnek gondolják, ha hallgat, és értelmesnek azt, aki csukva tartja a száját.
• 19 ²⁰Hallgass a tanácsra, és fogadd el az intést, hogy végre bölcs légy!
• 20 ¹Bölcs tanácsok, melyek a könnyelműségtől óvnak A bor csúfolódóvá tesz, a részegítő ital lármássá, senki sem bölcs, aki attól tántorog. ²⁶A bölcs király leteríti a bűnösöket, és kocsival hajt rájuk.
• 21 ²⁰Drága kincs és olaj van a bölcs hajlékában, az ostoba ember pedig eltékozolja azt. ²²Behatol a bölcs a hősök városába, és lerombolja megbízhatónak vélt erődjét. ¹¹Ha bírságot kap a csúfolódó, csak abból ért az együgyű, de ha a bölcset oktatják, ő már abból is okul. ³⁰Nem használ a bölcsesség és az értelem, sem a tanács az ÚRral szemben.
• 22 ¹⁷További bölcs mondások gyűjteménye Fordítsd ide füledet, hallgasd a bölcsek szavait, és figyeljen elméd tudományomra!
• 23 ¹⁵Fiam, ha bölcs a szíved, örül az én szívem is. ¹⁹Hallgass rám, fiam, légy bölcs, és irányítsd szíved a helyes útra! ²³Vedd meg, és ne add el az igazságot, a bölcsességet, az intést és az értelmet! ²⁴Vígan örvendezik az igaznak az apja, és aki bölcset nemzett, örül annak.
• 24 ⁵A bölcs férfi erős, és a tudós ember nagy erejű. ³Bölcsesség építi a házat, értelem szilárdítja meg, ⁷Magas a bolondnak a bölcsesség: ne nyissa ki száját a kapuban! ¹⁴Tudd meg hát, hogy ilyen a bölcsesség a lelkednek: ha megtalálod, van jövendőd, és reménységed nem semmisül meg. ²³Ezek is a bölcsek mondásai: Nem jó a személyválogatás a törvénykezésben.
• 25 ¹Bölcs hasonlatok gyűjteménye ¹²Mint az aranyfüggő és a színarany ékszer, olyan a bölcs feddés a szófogadó fülnek.
• 27 ¹¹Légy bölcs, fiam, és vidíts fel engem, hogy megfelelhessek annak, aki gyaláz.
• 29 ⁹A bölcs ember vitatkozik az ostobával, az pedig hol háborog, hol nevet: nem marad nyugton. ¹¹Egész indulatát szabadjára ereszti az ostoba, de a bölcs végül is lecsendesíti. ³Aki szereti a bölcsességet, örömet szerez apjának, de aki paráznákkal barátkozik, elpazarolja vagyonát. ⁸Az öntelt emberek fellázítják a várost, a bölcsek pedig lecsillapítják a haragot.
• 4 ⁷A bölcsességnek ez a kezdete: Szerezz bölcsességet, és minden szerzeményeden szerezz értelmet! ¹A bölcsesség felmagasztalja az igazakat ⁵Szerezz bölcsességet, szerezz értelmet, ne felejtsd el szavaimat, és ne térj el tőlük! ¹¹A bölcsesség útjára tanítottalak, helyes ösvényen vezettelek téged.
• 2 ¹A bölcsesség Isten útján vezet ²ha figyelmesen hallgatsz a bölcsességre, és szívből törekszel értelemre, ³bizony, ha bölcsességért kiáltasz, és hangosan kéred az értelmet, ⁶Csak az ÚR ad bölcsességet, szájából ismeret és értelem származik. ¹⁰Bölcsesség költözik szívedbe, és az ismeret gyönyörködteti lelked. ¹⁶De a bölcsesség megment a más asszonyától, a hízelgő szavú idegen nőtől,
• 3 ¹Az istenfélelem és a bölcsesség áldást hoz ⁷Ne tartsd bölcsnek önmagadat, féld az URat, és kerüld a rosszat! ¹³Boldog az az ember, aki megtalálta a bölcsességet, és az az ember, aki értelmet kap. ¹⁹Az ÚR bölcsességgel vetette meg a föld alapját, értelemmel erősítette meg az eget. ³⁵Dicsőséget örökölnek a bölcsek, az ostobáknak pedig nő a gyalázatuk.
• 5 ¹Fiam, figyelj bölcsességemre, hallgasd meg értelmes szavaimat!
• 7 ⁴Mondd a bölcsességnek, hogy a nővéred, és az értelmet nevezd jó ismerősödnek,
• 8 ¹A bölcsesség mindennél nagyobb kincs Nem kiált-e a bölcsesség, nem hallatja-e szavát az értelem? ¹¹Mert értékesebb a bölcsesség az igazgyöngynél, és nem fogható hozzá semmiféle drágaság. ¹²Én, a bölcsesség, együtt lakom az okossággal, és nálam van a megfontolt tudás. ³³Hallgassatok az intésre, hogy bölcsek legyetek, és ne hanyagoljátok el azt!
• 18 ⁴Mély víz az ember szájának beszéde, áradó patak, bölcsesség forrása. ¹⁵Az értelmes ember szíve ismeretet szerez, és a bölcsek füle ismeretre törekszik.
• 26 ⁵Felelj meg az ostobának a bolondságához illően, hogy ne tarthassa magát bölcsnek. ¹²Láttál olyan embert, aki bölcsnek tartja magát? Több reményt fűzhetsz az ostobához, mint hozzá. ¹⁶Bölcsebbnek tartja magát a rest hét olyannál, aki értelmesen felel.
• 28 ¹¹A gazdag ember bölcsnek tartja magát, de a nincstelen, ha értelmes, átlát rajta. ²⁶Aki a maga eszében bízik, ostoba, de aki bölcsen él, az megmenekül.
• 30 ³Nem tanultam bölcsességet, és nem ismerem a Szentnek tudományát:
• 31 ²⁶Szája bölcsességre nyílik, és nyelve szeretetre tanít.

Jakab levele (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014))

• 3 ¹³A földi és a mennyei bölcsesség Kicsoda bölcs és értelmes közöttetek? Mutassa meg a magatartásával, hogy mindent bölcs szelídséggel tesz! ¹⁴Ha pedig keserű irigység és viszálykodás van a szívetekben, ne vétkezzetek az igazság ellen azzal, hogy bölcsességetekkel kérkedtek. ¹⁵Ez a bölcsesség nem felülről jön, hanem földi, testi és ördögi. ¹⁷A felülről való bölcsesség először is tiszta, azután békeszerető, méltányos, engedékeny, irgalommal és jó gyümölcsökkel teljes, nem részrehajló és nem képmutató.
• 1 ⁵Ha pedig valakinek nincsen bölcsessége, kérjen Istentől, aki készségesen és szemrehányás nélkül ad mindenkinek, és meg is kapja.

Mózes ötödik könyve (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014))

• 4 ⁶Tartsátok meg és teljesítsétek azokat, mert ezáltal lesztek bölcsek és értelmesek a népek szemében. Ha meghallják mindezeket a rendelkezéseket, ezt mondják majd: Bizony, bölcs és értelmes nép ez a nagy nemzet!
• 1 ¹³Jelöljetek ki törzsenként bölcs, értelmes és tapasztalt embereket, és én elöljáróitokká teszem őket. ¹⁵Fogtam tehát törzseitek főembereit, bölcs és tapasztalt embereket, és főembereitekké tettem őket: elöljárókká ezer, száz, ötven vagy tíz ember fölött, meg felügyelőkké minden törzsetekben.
• 34 ⁹Józsué, Nún fia pedig megtelt bölcs lélekkel, mert Mózes reá helyezte a kezét. Izráel fiai hallgattak is rá, és úgy cselekedtek, ahogyan megparancsolta Mózesnek az ÚR.
• 16 ¹⁹Ne kerüld meg a törvényt, ne légy személyválogató, és ne fogadj el vesztegetést, mert a vesztegetés elvakítja a bölcseket is, és félreviszi azoknak az ügyét, akiknek igaza van.
• 32 ²⁹Ha bölcsek lennének, felismernék, s megértenék, mi lesz a végük.

Sámuel második könyve (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014))

• 14 ²⁰Azért tette ezt a te szolgád, Jóáb, hogy a dolog más fordulatot vegyen. De az én uram bölcs, olyan a bölcsessége, mint az Isten angyaláé, mindent tud, ami az országban történik. ²Elküldött azért Jóáb Tekóába, hozatott onnan egy bölcs asszonyt, és ezt mondta neki: Tégy úgy, mintha gyászolnál: öltözz gyászruhába, ne kend meg magad olajjal, és viselkedj úgy, mint egy olyan asszony, aki régóta gyászolja halottját!
• 20 ²²Az asszony bölcsen eljárt az egész népnél, fejét vétette Sebának, Bikrí fiának, és kidobták azt Jóábnak. Jóáb pedig megfúvatta a kürtöt, és szétoszlottak a város alól, mindenki a maga lakóhelyére. Jóáb is visszatért Jeruzsálembe a királyhoz.

A királyok első könyve (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014))

• 5 ⁹Isten igen nagy bölcsességet és értelmet adott Salamonnak. Olyan sok bölcs gondolata volt, mint a tenger partján a homok. ²¹Amikor Hírám meghallotta Salamon üzenetét, nagyon megörült, és ezt mondta: Áldott legyen ma az ÚR, mert bölcs fiat adott Dávidnak e nagy nép élére! ¹⁰Nagyobb volt Salamon bölcsessége az összes Keleten lakó ember bölcsességénél és az egyiptomiak minden bölcsességénél. ¹⁴Jöttek is az emberek minden nép közül, hogy hallgassák Salamon bölcsességét, sőt a föld királyai közül is mindazok, akik hallottak bölcsességéről. ¹¹Bölcsebb volt Salamon minden embernél, még az ezráhi Étánnál, Hémánnál, Kalkólnál és Dardánál, Máhól fiainál is, úgyhogy nagy hírnévre tett szert mindenütt a környező népek körében. ²⁶Az ÚR tehát bölcsességet adott Salamonnak, ahogyan megígérte neki. Békességben élt Hírám Salamonnal, és szövetséget kötöttek egymással.
• 2 ⁹Te azonban ne hagyd őt büntetlenül! Bölcs ember vagy, tudod, mit kell tenned, hogy ősz fejét vérbe borítva juttasd a holtak hazájába. ⁶Bánj vele bölcsességed szerint, és ne engedd, hogy békességben megőszülve jusson a holtak hazájába!
• 3 ¹²ezért teljesítem kérésedet: olyan bölcs és értelmes szívet adok neked, hogy hozzád fogható nem volt előtted, és nem támad utánad sem. ¹⁶Salamon bölcs ítélete ¹Salamon bölcsességet kér az Úrtól ²⁸Egész Izráel meghallotta ezt az ítéletet, amelyet a király hozott, és félelemmel tekintettek a királyra, mert látták, hogy isteni bölcsesség van benne, és azzal szolgáltat igazságot.
• 10 ⁸Boldogok az embereid, és boldogok azok a szolgák, akik állandóan előtted állnak, és hallgatják bölcs szavaidat! ⁴Amikor Sába királynője látta Salamon nagy bölcsességét és a palotát, amelyet építtetett, ⁶és ezt mondta a királynak: Igaz volt, amit országomban hallottam dolgaidról és bölcsességedről, ⁷de nem hittem azoknak a beszédeknek, míg magam el nem jöttem, és saját szememmel meg nem láttam. Még a felét sem mondták el nekem: bölcsességed és gazdagságod felülmúlja azokat a híreket, amelyek hozzám eljutottak. ²³Salamon király felülmúlta gazdagságban és bölcsességben a föld összes királyát. ²⁴Az egész földről igyekeztek Salamonhoz eljutni, hogy hallhassák bölcsességét, amelyet Isten adott a szívébe.
• 7 ¹⁴aki egy Naftáli törzséből származó özvegyasszony fia volt, az apja azonban tíruszi rézműves volt. Ő teljes bölcsességgel, értelemmel és tudással el tudott készíteni bármilyen rézeszközt. Eljött Salamon királyhoz, és készített mindenféle eszközt.
• 11 ⁴¹Salamon történetének a többi része, mindaz, amit véghezvitt, továbbá a bölcsessége meg van írva Salamon történetének a könyvében.

Jeremiás próféta könyve (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014))

• 9 ²²Ezt mondja az ÚR: Ne dicsekedjék bölcsességével a bölcs, ne dicsekedjék erejével az erős, ne dicsekedjék gazdagságával a gazdag! ¹¹Ki az a bölcs ember, aki ezt megérti, és hirdetni tudja, amit az ÚR szája kijelentett neki: Miért vész el az ország? Miért ég ki, mint a puszta, ahol senki sem jár?
• 8 ⁹Szégyent vallottak a bölcsek, megrettentek, zavarba jöttek. Mit is ér a bölcsességük, ha megvetették az ÚR igéjét?! ⁸Hogyan mondhatjátok: Bölcsek vagyunk, nálunk van az ÚR tanítása. Hiszen hazugsággá tette ezt az írástudók hazug tolla!
• 49 ⁷Edómról ezt mondja a Seregek URa: Nincs már bölcsesség Témánban? Semmivé lett az értelmesek terve, megzavarodott bölcsességük?
• 4 ²²Bizony, bolond az én népem, nem ismernek engem! Fiaim esztelenek, értelem nélkül valók! Csak abban bölcsek, hogyan kell rosszat tenni, de jót tenni nem tudnak!
• 10 ⁷Ki ne félne téged, népek Királya? Bizony, megillet ez téged! Mert nincs hozzád hasonló a népek bölcsei között egyetlen országban sem. ¹²Az ÚR ereje alkotta a földet, az ő bölcsessége szilárdította meg a világot, az ő értelme feszítette ki az eget.
• 18 ¹⁸Akkor ezt mondták: Gyertek, találjuk ki, mit tehetnénk Jeremiás ellen! Mert nem igaz, hogy nincs már a papnál tanítás, a bölcsnél tanács és a prófétánál ige! Gyertek, győzzük le vitában, hogy ne kelljen többé figyelnünk soha a szavára!
• 23 ⁵Eljön majd az idő – így szól az ÚR –, amikor igaz sarjadékot támasztok Dávidnak, olyan királyt, aki bölcsen uralkodik, törvényesen és igazságosan jár el az országban.
• 50 ³⁵Fegyvert küldök a káldeusok ellen – így szól az ÚR –, Babilónia lakói ellen, vezetői és bölcsei ellen,
• 51 ¹⁵Az ÚR ereje alkotta a földet, az ő bölcsessége szilárdította meg a világot, az ő értelme feszítette ki az eget. ⁵⁷Leitatom vezetőit, bölcseit, helytartóit, elöljáróit és vitézeit, aludjanak örök álmot, és nem ébrednek föl! – így szól a Király, akinek Seregek URa a neve.

Lukács evangéliuma (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014))

• 7 ³⁵De a bölcsességet minden bölcs igazolja.
• 2 ⁴⁰A gyermek pedig növekedett és erősödött, megtelt bölcsességgel, és Isten kegyelme volt rajta. ⁵²Jézus pedig gyarapodott bölcsességben, testben, Isten és emberek előtt való kedvességben.
• 10 ²¹Abban az órában így ujjongott Jézus a Szentlélek által: Magasztallak, Atyám, menny és föld Ura, mert elrejtetted ezeket a bölcsek és értelmesek elől, és felfedted az egyszerű embereknek. Igen, Atyám, mert így láttad jónak.
• 11 ³¹Dél királynője feltámad majd az ítéletkor e nemzedék férfiaival együtt, és elítéli őket, mert ő eljött a föld végső határáról, hogy meghallgassa Salamon bölcsességét, de íme, nagyobb van itt Salamonnál. ⁴⁹Ezért mondta az Isten bölcsessége is: Küldök hozzájuk prófétákat és apostolokat, és közülük némelyeket megölnek, másokat pedig üldöznek,
• 21 ¹⁵mert én adok nektek szájat és bölcsességet, amelynek nem tud ellenállni vagy ellene mondani egyetlen ellenfeletek sem.

Pál első levele a korinthusiakhoz (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014))

• 1 ²⁰Hol a bölcs? Hol az írástudó? Hol e világ vitázója? Nem tette-e bolondsággá Isten a világ bölcsességét? ¹⁹Mert meg van írva: „Véget vetek a bölcsek bölcsességének, és az értelmesek értelmét semmivé teszem.” ²¹Mivel tehát a világ a saját bölcsessége útján nem ismerte meg Istent a maga bölcsességében, tetszett Istennek, hogy az igehirdetés bolondsága által üdvözítse a hívőket. ²⁵Mert az Isten „bolondsága” bölcsebb az emberek bölcsességénél, és az Isten „erőtlensége” erősebb az emberek erejénél. ¹⁷Mert nem azért küldött engem Krisztus, hogy kereszteljek, hanem hogy az evangéliumot hirdessem, de nem bölcselkedő beszéddel, hogy Krisztus keresztje el ne veszítse erejét. ²²És miközben a zsidók jelt kívánnak, a görögök pedig bölcsességet keresnek, ²⁴de maguknak az elhívottaknak, zsidóknak és görögöknek egyaránt az Isten ereje és az Isten bölcsessége. ²⁶Mert nézzétek csak a ti elhívatásotokat, testvéreim; nem sokan vannak köztetek, akik emberi megítélés szerint bölcsek, hatalmasok vagy előkelők. ²⁷Sőt azokat választotta ki Isten, akik a világ szemében bolondok, hogy megszégyenítse a bölcseket, és azokat választotta ki Isten, akik a világ szemében erőtlenek, hogy megszégyenítse az erőseket, ³⁰Az ő munkája az, hogy ti Krisztus Jézusban vagytok. Őt tette nekünk Isten bölcsességgé, igazsággá, megszentelődéssé és megváltássá,
• 3 ¹⁰Az Istentől nekem adott kegyelem szerint, mint bölcs építőmester, alapot vetettem, de más épít rá. Vigyázzon azonban mindenki, hogyan épít rá. ¹⁹E világ bölcsessége ugyanis bolondság Isten előtt. Mert meg van írva: „Saját ravaszságukkal fogja meg a bölcseket”, ¹⁸Senki meg ne csalja önmagát! Ha valaki bölcsnek gondolja magát közöttetek ebben a világban, legyen bolonddá, hogy bölccsé lehessen. ²⁰aztán ez is: „Az Úr tudja, hogy a bölcsek gondolatai hiábavalók.”
• 6 ⁵Megszégyenítésül mondom nektek! Ennyire nincs közöttetek egyetlen bölcs sem, aki igazságot tudna tenni testvérei között?
• 2 ⁶Isten elrejtett bölcsessége A tökéletesek között azonban mi is bölcsességet szólunk, de nem e világnak, sem e világ mulandó fejedelmeinek bölcsességét, ⁷hanem Isten titkos bölcsességét szóljuk, azt az elrejtett bölcsességet, amelyet Isten öröktől fogva elrendelt a mi dicsőségünkre. ¹Én is, amikor megérkeztem hozzátok, testvéreim, nem úgy érkeztem, mint aki ékesszólás vagy bölcsesség fölényével hirdeti nektek az Isten bizonyságtételét. ⁴Beszédem és igehirdetésem sem az emberi bölcsesség megejtő szavaival hangzott hozzátok, hanem a Lélek bizonyító erejével, ⁵hogy hitetek ne emberek bölcsességén, hanem Isten erején nyugodjék. ¹³Ezeket hirdetjük is, de nem emberi bölcsességből tanult szavakkal, hanem a Lélektől jött tanítással, a lelki dolgokat a lelki embereknek magyarázva.
• 12 ⁸Mert van, aki a Lélek által a bölcsesség igéjét kapta, a másik az ismeret igéjét, ugyanazon Lélek által.
• 13 ²És ha prófétálni is tudok, ha minden titkot ismerek is, és minden bölcsességnek birtokában vagyok, és ha teljes hitem van is, úgyhogy hegyeket mozdíthatok el, szeretet pedig nincs bennem: semmi vagyok.

Mózes első könyve (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014))

• 41 ³³Most azért szemeljen ki a fáraó egy értelmes és bölcs embert, és állítsa azt Egyiptom élére. ³⁹Józsefnek pedig ezt mondta a fáraó: Miután Isten mindezt neked adta tudtul, nincs hozzád fogható értelmes, bölcs ember. ⁸Reggel azonban nyugtalankodni kezdett, ezért összehívatta Egyiptom minden jövendőmondóját és minden bölcsét, és a fáraó elbeszélte nekik az álmát. De senki sem tudta megfejteni a fáraónak.

A krónikák első könyve (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014))

• 26 ¹⁴A keleti kaput Selemjának sorsolták ki. Fiának, Zekarjának, aki bölcs tanácsadó volt, szintén sorsot vetettek, neki jutott sorsolással az északi kapu.
• 22 ¹²Adjon neked az ÚR értelmet és bölcsességet, amikor Izráel fölé rendel, hogy megtartsd Istenednek, az ÚRnak a törvényét!

A krónikák második könyve (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014))

• 2 ¹¹És Hírám így folytatta: Áldott legyen az ÚR, Izráel Istene, aki az eget és a földet alkotta, hogy ilyen bölcs fiat adott Dávid királynak, aki okos és értelmes, aki az ÚRnak templomot, magának pedig királyi palotát akar építeni.
• 9 ⁷Boldogok az embereid, és boldogok azok a szolgák, akik állandóan előtted állnak, és hallgatják bölcs szavaidat! ³Amikor Sába királynője látta Salamon bölcsességét és a palotát, amelyet építtetett, ⁵és ezt mondta a királynak: Igaz volt, amit országomban hallottam dolgaidról és bölcsességedről, ⁶de nem hittem azoknak a beszédeknek, míg magam el nem jöttem, és saját szememmel meg nem láttam. Még a felét sem mondták el nekem nagy bölcsességednek; felülmúlod azokat a híreket, amelyek hozzám eljutottak. ²²Salamon király felülmúlta gazdagságban és bölcsességben a föld összes királyát. ²³A föld összes királya igyekezett Salamonhoz eljutni, hogy hallhassa bölcsességét, amelyet Isten adott a szívébe.
• 1 ¹⁰Adj azért nekem bölcsességet és értelmet, hogy tudjam ennek a népnek az ügyeit intézni. Különben ki tudná kormányozni a te nagy népedet? ¹¹Isten ezt felelte Salamonnak: Mivel ez a szíved vágya, és nem gazdagságot, vagyont vagy dicsőséget kértél, nem is gyűlölőid életét vagy hosszú életet, hanem bölcsességet és értelmet, hogy kormányozni tudd népemet, amelynek a királyává tettelek, ¹²ezért megadom neked a bölcsességet és az értelmet, sőt olyan gazdagságot, vagyont és dicsőséget is adok neked, amelyhez fogható nem volt és nem is lesz egy királynak sem, sem előtted, sem utánad.
• 11 ²³Ezért bölcsen szétosztotta a többi fia között Júda és Benjámin egész területét meg az összes erődített várost. Bőségesen ellátta őket élelemmel, és sok feleséget szerzett nekik.

Jób könyve (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014))

• 9 ⁴Bölcs szívű és hatalmas erejű ő: ki tudna ellene szegülve épségben maradni?
• 12 ¹Jób harmadik válasza: Csak Isten bölcs és hatalmas ²Azt hiszitek, ti vagytok az egész nép, és veletek kihal a bölcsesség? ¹²Az öregemberek lennének a bölcsek, és a hosszú életűek mindig a megfontoltak? ¹³Istené a bölcsesség és hatalom, övé a tanács és az értelem.
• 15 ²Szólhat-e a bölcs, ha tudása légből kapott, és csak keleti széllel fújta fel magát? ⁸Talán kihallgattad Isten tanácskozását, és magadhoz ragadtad a bölcsességet? ¹⁸amit bölcsek hirdettek, nem titkolva azt, ami atyáiktól való.
• 34 ³⁴Ezt mondják majd nekem az értelmes emberek és a bölcs férfiú, aki engem hallgat: ²Hallgassatok szavaimra, bölcsek, figyeljetek rám, ti, tudósok!
• 38 ³⁷Ki olyan bölcs, hogy meg tudja számlálni a fellegeket, és ki tudja kiüríteni az ég tömlőit, ³⁶Ki szabta meg bölcsen a sötét felhők rendjét, a légi tüneményekbe ki adott értelmet?
• 4 ²¹Összeomlik sátruk, meghalnak bölcsesség nélkül.
• 5 ¹³Saját ravaszságukkal fogja meg a bölcseket, és a cselszövők terve meghiúsul.
• 11 ⁶Kijelentené neked a bölcsesség titkait, amelyek az értelem számára felfoghatatlanok. Akkor megtudnád, hogy Isten elnézi bűneid egy részét.
• 13 ⁵Bárcsak hallgatnátok végre! Legalább ebben bölcsnek tűnhetnétek!
• 17 ¹⁰De jöjjetek csak mindnyájan újra, úgysem találok bölcset köztetek!
• 28 ¹²A bölcsességet nem lehet megvásárolni De a bölcsesség hol található? Hol van az értelem lelőhelye? ¹⁸Szóba sem jöhet a korall és a kristály: a bölcsesség drágább kincs az igazgyöngyöknél. ²⁰Egyedül Isten ad bölcsességet Honnan jön tehát a bölcsesség? Hol van az értelem lelőhelye? ²⁷akkor megtekintette és számba vette, elkészítette és megvizsgálta a bölcsességet. ²⁸Az embernek pedig ezt mondta: Íme, az Úr félelme a bölcsesség, és a rossz elkerülése az értelem.
• 32 ⁷Azt gondoltam: beszéljenek a korosabbak, adják tudtul a bölcsességet az idősebbek. ⁹Nem az idősek a bölcsek, és nem a vének értenek az ítélethez. ¹³Ne mondjátok: Olyan bölcsességre bukkantunk, melyet csak Isten győzhet le, ember nem.
• 33 ³³Ha pedig nem lesz, akkor hallgass rám! Légy csendben, majd én bölcsességre tanítalak.
• 35 ¹¹aki többre tanít minket, mint a föld állatait, és bölcsebbé tesz az égi madaraknál?
• 37 ²⁴Azért félik őt az emberek, mert rá sem néz azokra, akik bölcsnek tartják magukat.
• 39 ¹⁷Mert Isten megtagadta a bölcsességet tőle, nem részesítette értelemben.

A zsoltárok könyve (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014))

• 49 ⁴Bölcs dolgokat beszél majd szám, szívem gondolatai értelmesek. ¹¹Pedig meglátja! Meghalnak a bölcsek, a bolond és ostoba is elpusztul, és másokra hagyják vagyonukat.
• 90 ¹²Taníts úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk!
• 107 ⁴³Aki bölcs, jegyezze meg ezeket, és értse meg az ÚR kegyelmes tetteit! ²⁷Imbolyogtak, tántorogtak, mint a részegek, bölcsességük egészen odalett.
• 37 ³⁰Bölcsen beszél az igaz ember szája, és a nyelve igazat mond.
• 51 ⁸Te pedig a szívben levő igazságot kedveled, és a bölcsesség titkaira tanítasz engem.
• 104 ²⁴Milyen nagy alkotásaidnak száma, URam! Valamennyit bölcsen alkottad, tele van a föld teremtményeiddel.
• 105 ²²hogy a vezetőket tetszése szerint oktassa, a véneket bölcsességre tanítsa.
• 111 ¹⁰A bölcsesség kezdete az ÚR félelme. A józan eszűek mind eszerint élnek. Az ő dicsérete örökre megmarad.
• 119 ⁹⁸Bölcsebbé tesz ellenségeimnél parancsolatod, és enyém marad az örökké.
• 136 ⁵Bölcsen alkotta meg az eget, mert örökké tart szeretete.
• 147 ⁵Nagy a mi Urunk, és igen erős, bölcsessége határtalan.

Ézsaiás próféta könyve (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014))

• 28 ²³Példázat Isten bölcs cselekvéséről
• 31 ²De ő is bölcs, és veszedelmet hoz, nem másítja meg szavát, hanem rátámad a gonoszok házára, és azokra, akik segítséget ígértek a gonosztevőknek.
• 19 ¹¹Milyen ostobák Cóan vezérei! A fáraó legbölcsebb tanácsosai esztelen tanácsot adnak. Hogy meritek azt mondani a fáraónak, hogy bölcsek vagytok, régi királyok sarjai?! ¹²Hol vannak bölcseid? Mondják meg neked, ha tudják, mit határozott a Seregek URa Egyiptom felől!
• 29 ¹⁴azért én úgy bánok majd ezzel a néppel, hogy csodálkozni fog, igen csodálkozni: vége lesz a bölcsek bölcsességének, az értelmesek értelme is kevésnek bizonyul.
• 5 ²¹Jaj azoknak, akik bölcseknek képzelik magukat, és magukat tartják okosnak.
• 10 ¹³Mert ezt mondta: Kezem erejével vittem véghez ezt, és bölcsességemmel, mert értelmes vagyok: megszüntettem a népek határait, értékeiktől megfosztottam őket, hatalmammal letaszítottam a trónon ülőket.
• 11 ²Az ÚR lelke nyugszik rajta, a bölcsesség és értelem lelke, a tanács és erő lelke, az ÚR ismeretének és félelmének lelke.
• 33 ⁶Nyugodt lesz az életed, bölcsesség és ismeret teszi szabaddá és gazdaggá; az ÚR félelme lesz a kincse.
• 44 ²⁵A jósok jeleit semmivé teszem, és a varázslókat bolondokká, a bölcseket meghátrálásra kényszerítem, leleplezem, hogy tudományuk bolondság.
• 47 ¹⁰Gonoszságodban bíztál, azt gondoltad, hogy nem lát senki. Bölcsességed és tudományod félrevezetett, amikor ezt gondoltad magadban: Csak én vagyok, rajtam kívül nincs más!

Ezékiel próféta könyve (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014))

• 28 ⁷ezért íme, idegeneket küldök ellened, a legkegyetlenebb népeket. Kardot rántanak ellened, bármilyen szép és bölcs legyél is, és véget vetnek fényűzésednek. ³Biztosan bölcsebb vagy Dánielnél, nem marad előtted titokban semmi! ⁴Bölcsességeddel és értelmeddel szereztél gazdagságot, aranyat és ezüstöt szereztél kincstáraidba. ¹²Emberfia! Kezdj siratóénekbe Tírusz királyáról, és mondd róla: Ezt mondja az én Uram, az ÚR: Te voltál a mintakép, tele bölcsességgel, tökéletes szépség. ¹⁷Szépségedben felfuvalkodtál, rosszra használtad bölcsességedet a fényűzés kedvéért. Ledobtalak hát a földre, látványossággá tettelek a királyok számára.

Hóseás próféta könyve (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014))

• 14 ¹⁰Aki bölcs, belátja ezeket, aki értelmes, az megérti. Mert egyenesek az ÚR útjai: az igazak járnak rajtuk, a vétkesek elbuknak rajtuk.

Máté evangéliuma (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014))

• 7 ²⁴Aki tehát hallja tőlem ezeket a beszédeket, és cselekszi azokat, hasonló a bölcs emberhez, aki kősziklára építette a házát.
• 2 ¹⁶Amikor Heródes látta, hogy a bölcsek túljártak az eszén, nagy haragra lobbant, elküldte embereit, és megöletett Betlehemben és annak egész környékén minden kétesztendős és ennél fiatalabb fiúgyermeket ahhoz az időhöz mérten, melyet a bölcsektől megtudott. ¹A napkeleti bölcsek imádják Jézust Amikor Jézus megszületett a júdeai Betlehemben Heródes király idején, íme, bölcsek érkeztek napkeletről Jeruzsálembe, ⁷Ekkor Heródes titokban hívatta a bölcseket, és gondosan kikérdezte őket, hogy mikor jelent meg a csillag,
• 11 ¹⁹Eljött az Emberfia, aki eszik és iszik, és ezt mondják: Íme, falánk és részeges, vámszedők és bűnösök barátja! De cselekedetei által nyert igazolást a bölcsesség. ²⁵Abban az időben így szólt Jézus: Magasztallak, Atyám, menny és föld Ura, mert elrejtetted ezeket a bölcsek és értelmesek elől, és felfedted az egyszerű embereknek.
• 12 ⁴²Dél királynője feltámad majd az ítéletkor ezzel a nemzedékkel együtt, és elítéli ezt a nemzedéket, mert ő a föld végső határáról is eljött, hogy meghallgassa Salamon bölcsességét; de íme, nagyobb van itt Salamonnál!
• 13 ⁵⁴És hazájába érve úgy tanította őket a zsinagógájukban, hogy megdöbbenve mondták: Honnan van benne ez a bölcsesség és a csodatevő erő?
• 23 ³⁴Ezért íme, én prófétákat, bölcseket és írástudókat küldök hozzátok: egyeseket közülük megöltök és keresztre feszítetek majd, másokat pedig megkorbácsoltok zsinagógáitokban, és városról városra üldöztök,

Pál levele a rómaiakhoz (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014))

• 16 ²⁷az egyedül bölcs Istennek legyen dicsőség Jézus Krisztus által örökkön-örökké. Ámen. ¹⁹Hiszen a ti engedelmességetek híre eljutott mindenkihez, nektek tehát örülök. De szeretném, ha bölcsek lennétek a jóra, és képtelenek a rosszra.
• 1 ¹⁴Görögöknek és barbároknak, bölcseknek és tudatlanoknak egyaránt adósa vagyok. ²²Akik bölcseknek mondják magukat, bolonddá lettek,
• 11 ²⁵Nem szeretném, testvéreim, ha önmagatokat bölcseknek tartva nem vennétek tudomásul azt a titkot, hogy a megkeményedés Izráelnek csak egy részét érte, amíg a népek teljes számban be nem jutnak, ³³Isten bölcsességének dicsérete Ó, Isten gazdagságának, bölcsességének és ismeretének mélysége! Mily megfoghatatlanok az ő ítéletei, és mily kikutathatatlanok az ő útjai!
• 12 ¹⁶Egymással egyetértésben legyetek, ne legyetek nagyratörők, hanem az alázatosakhoz tartsátok magatokat. Ne legyetek bölcsek önmagatok szerint.

Pál levele a kolosséiakhoz (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014))

• 4 ²Buzdítás kitartó imádkozásra, bölcs magatartásra ⁵Bölcsen viselkedjetek a kívülállók iránt, a kedvező alkalmakat jól használjátok fel.
• 1 ⁹Ezért tehát attól a naptól fogva, amelyen ezt meghallottuk, szüntelenül imádkozunk és könyörgünk értetek, hogy tökéletesen megismerjétek az ő akaratát minden lelki bölcsességgel és belátással, ²⁸Mi őt hirdetjük, miközben minden embert teljes bölcsességgel intünk és tanítunk, hogy minden embert tökéletessé tegyünk Krisztusban.
• 2 ³Benne van a bölcsesség és ismeret minden kincse elrejtve. ⁸Vigyázzatok, hogy rabul ne ejtsen valaki titeket olyan bölcselkedéssel és üres megtévesztéssel, amely az emberek hagyományához, a világ elemeihez, és nem Krisztushoz igazodik. ¹⁸Ne vegye el tőletek a versenydíjat az, aki alázatoskodásban és angyalok iránti tiszteletben tetszeleg, látomásaival foglalkozik, saját bölcsességétől ok nélkül felfuvalkodik, ²³Ezeknek a megtartása a bölcsesség látszatát kelti ugyan a magunk csinálta kegyeskedés, az alázatoskodás és a test sanyargatása által, valójában azonban semmi értéke és haszna nincs, mert öntelt felfuvalkodottsághoz vezet.
• 3 ¹⁶Krisztus beszéde lakjék bennetek gazdagon úgy, hogy tanítsátok egymást teljes bölcsességgel, és intsétek egymást zsoltárokkal, dicséretekkel, lelki énekekkel; hálaadással énekeljetek szívetekben Istennek.

Dániel próféta könyve (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014))

• 2 ²¹Ő szabja meg a különböző időket és alkalmakat. Királyokat taszít el, és királyokat támaszt. Ő ad bölcsességet a bölcseknek és tudományt a nagy tudósoknak. ²⁴Dániel ezután elment Arjókhoz, akinek a király azt parancsolta, hogy pusztítsa el a babiloni bölcseket. Odament, és ezt mondta neki: Ne pusztítsd el a babiloni bölcseket! Vezess engem a király elé, és én megmagyarázom a királynak az álmát! ¹²A király erre nagyon megharagudott, és elrendelte, hogy végezzék ki az összes babiloni bölcset. ¹³Amikor kiadták a parancsot, hogy öljék meg a bölcseket, Dánielt és társait is keresni kezdték, hogy őket is megöljék. ¹⁴Ekkor Dániel okos és értelmes szavakkal fordult Arjókhoz, a király testőrparancsnokához, aki már elindult, hogy megölesse a babiloni bölcseket. ¹⁸majd irgalomért könyörögtek a menny Istenéhez, hogy e titok miatt ne vesszenek el Dániel és társai a babiloni bölcsekkel együtt. ²⁰Ezt mondta Dániel: Legyen áldott Isten neve örökkön-örökké; övé a bölcsesség és a hatalom! ²³Magasztallak és dicsőítelek téged, atyáim Istene, mert bölcsességet és erőt adtál nekem, és most tudtul adtad, amit kértünk tőled, tudtul adtad nekünk a király dolgát. ²⁷Dániel így válaszolt a királynak: A titkot, amelyre a király választ keres, bölcsek, varázslók, mágusok és csillagászok nem tudják megfejteni a királynak. ³⁰Előttem pedig ez a titok nem azért tárult föl, mintha bennem nagyobb bölcsesség volna, mint bármely élő emberben, hanem azért, hogy a magyarázat a királynak tudomására jusson, és megtudd, amin magadban töprengsz. ⁴⁸Akkor a király nagy méltóságra emelte Dánielt, sok és nagy ajándékot adott neki, majd Babilon város kormányzójává és a babiloni bölcsek elöljárójává tette.
• 1 ⁴ifjakat, akiknek semmiféle fogyatékosságuk nincs, hanem szépek, fogékonyak minden bölcsességre, műveltek, járatosak a tudományban, és így alkalmasak arra, hogy majd a királyi palotában szolgálatba álljanak. Meg kellett őket tanítani a káldeusok írására és nyelvére is. ¹⁷Isten megadta ennek a négy ifjúnak, hogy előrehaladjanak a tudományban, mindenféle írásban és bölcsességben. Dániel pedig értett a látomások és az álmok magyarázatához is. ²⁰Akármit kérdezett tőlük a király, bölcsesség és értelem dolgában tízszer okosabbaknak találta őket egész országa minden mágusánál és varázslójánál.
• 4 ³Megparancsoltam azért, hogy vezessék elém a babiloni bölcseket mind, és azok magyarázzák meg nekem az álmot. ¹⁵Én, Nebukadneccar király, ezt az álmot láttam, te pedig, Baltazár, magyarázd meg, mert országomnak egyetlen bölcse sem tudta megmagyarázni nekem. De neked tudnod kell, mert szent, isteni lélek van benned.
• 5 ⁷A király hangosan kiáltozni kezdett, hogy vezessék eléje a varázslókat, a csillagjósokat és a jövendőmondókat. Azután így szólt a király a babiloni bölcsekhez: Bárki is legyen az, aki elolvassa ezt az írást, és meg tudja nekem magyarázni, az bíborba öltözhet, aranyláncot kap a nyakára, és rang szerint harmadik lesz az országomban. ⁸Akkor eljött a király valamennyi bölcse, de nem tudták az írást elolvasni és megmagyarázni a királynak. ¹¹Van országodban egy férfi, akiben szent, isteni lélek van. Apád idejében őt úgy ismerték, mint akinek világos értelme van, és olyan a bölcsessége, akár az isteneké. Apád, Nebukadneccar király a mágusok, a varázslók, a csillagjósok és a jövendőmondók elöljárójává tette; igen, a te apád, ó, király! ¹⁴Azt hallottam felőled, hogy isteni lélek, világos értelem és rendkívüli bölcsesség van benned. ¹⁵Most vezették elém a bölcseket és a varázslókat, hogy olvassák el ezt az írást, és magyarázzák meg nekem, de ők nem tudták azt megmagyarázni.

Mózes második könyve (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014))

• 7 ¹¹Akkor a fáraó is hívatta a bölcseket és varázslókat, és azok, Egyiptom mágusai is ugyanazt tették a maguk titkos mesterségével:
• 31 ³Betöltöttem őt isteni lélekkel, bölcsességgel, értelemmel és képességgel mindenféle munkára, ⁶Én most melléje állítom Oholíábot, Ahíszámák fiát Dán törzséből. Bölcsességet adok minden hozzáértő ember szívébe, hogy el tudják készíteni mindazt, amit megparancsoltam neked:
• 35 ³¹Betöltötte őt isteni lélekkel, bölcsességgel, értelemmel és képességgel mindenféle munkára,
• 36 ¹Becalél és Oholíáb mindazokkal a hozzáértő emberekkel együtt, akiknek bölcsességet és értelmet adott az ÚR, hogy el tudják készíteni a szentély különböző istentiszteleti eszközeit, készítsék el azokat egészen úgy, ahogyan megparancsolta az ÚR! ²Hívatta tehát Mózes Becalélt és Oholíábot és mindazokat a hozzáértő embereket, akiknek bölcsességet adott az ÚR, mindenkit, akit szíve arra indított, hogy jelentkezzen a munka elvégzésére.

A bírák könyve (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014))

• 5 ²⁹Legbölcsebb udvarhölgye felel, ő meg elismétli magának szavait:

Ezsdrás könyve (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014))

• 7 ²⁵Te pedig, Ezsdrás, Istenednek benned levő bölcsessége szerint rendelj ítélőbírákat, hogy ők bíráskodjanak az egész Folyamon túli nép felett, mindazok felett, akik ismerik Istened törvényeit. Aki pedig nem ismeri, azt tanítsátok meg rá!

Eszter könyve (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014))

• 1 ¹³Megkérdezte tehát a király a múltat ismerő bölcseket, mert az volt a szokás, hogy a király minden ügyét a törvény- és jogtudósok tanácsa elé terjesztették.

Abdiás próféta könyve (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014))

• 1 ⁸Azon a napon – így szól az ÚR – kipusztítom a bölcseket Edómból; nem lesz több értelem Ézsau hegyein.

Zakariás próféta könyve (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014))

• 9 ²a szomszédos Hamátot is meg Tíruszt és Szidónt, bármilyen bölcsek is.

Márk evangéliuma (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014))

• 6 ²Amikor azután eljött a szombat, tanítani kezdett a zsinagógában. Sokan hallgatták, és álmélkodva így szóltak: Honnan kapta ezeket, miféle bölcsesség az, amely neki adatott, és hogyan lehet, hogy ilyen csodák történnek általa?

Az apostolok cselekedetei (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014))

• 6 ³Hanem válasszatok ki magatok közül, testvérek, hét férfit, akikről jó bizonyságot tesznek, akik telve vannak Lélekkel és bölcsességgel, és őket állítsuk be ebbe a munkába, ¹⁰de nem tudtak szembeszállni azzal a bölcsességgel és Lélekkel, amellyel beszélt.
• 7 ²²Megtanították Mózest az egyiptomiak minden bölcsességére, és kiváló volt mind szavaiban, mind tetteiben.

Pál második levele a korinthusiakhoz (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014))

• 1 ¹²Mert ez a mi dicsekvésünk, amelyről lelkiismeretünk bizonyságot tesz, hogy Isten szentségével és tisztaságával, nem emberi bölcsességgel, hanem Isten kegyelmével jártunk a világban, kiváltképpen pedig közöttetek.

Pál levele az efezusiakhoz (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014))

• 1 ⁸amelyet kiárasztott ránk teljes bölcsességgel és értelemmel. ¹⁷és kérem, hogy a mi Urunk Jézus Krisztus Istene, a dicsőség Atyja adja meg nektek a bölcsesség és a kinyilatkoztatás Lelkét, hogy megismerjétek őt;
• 3 ¹⁰és hogy ismertté legyen most az egyház által a mennyei fejedelemségek és hatalmasságok előtt Isten sokféle bölcsessége.
• 5 ¹⁵Jól vigyázzatok tehát, hogyan éltek; ne esztelenül, hanem bölcsen,

Péter első levele (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014))

• 4 ⁷Mindennek a vége pedig már közel van: legyetek tehát bölcsek és józanok, hogy imádkozhassatok.

Péter második levele (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014))

• 3 ¹⁵A mi Urunk hosszútűrését pedig üdvösnek tartsátok, ahogyan szeretett testvérünk, Pál is megírta nektek – a neki adott bölcsesség szerint –

A jelenések könyve (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014))

• 5 ¹²és így szóltak hatalmas hangon: Méltó a megöletett Bárány, hogy övé legyen az erő és a gazdagság, a bölcsesség és a hatalom, a tisztesség, a dicsőség és az áldás!
• 7 ¹²ekképpen: Ámen! Az áldás, a dicsőség és a bölcsesség, a hálaadás és a tisztesség, a hatalom és az erő a mi Istenünké örökkön-örökké! Ámen!
• 13 ¹⁸Itt van szükség a bölcsességre! Akinek van értelme, számítsa ki a fenevad számát, mert egy embernek a száma az. Az ő száma pedig hatszázhatvanhat.
• 17 ⁹Itt van szükség az értelemre, amelyben bölcsesség van. A hét fej hét hegy, amelyen az asszony ül, és ez hét királyt jelent: