Találatok a szövegben 179 találat

Bölcs Salamonnak példabeszédei (Károli Gáspár revideált fordítása)

• 9 ¹²Ha bölcs vagy, bölcs vagy te magadnak; ha pedig csúfoló vagy, magad vallod kárát. ⁹Adj a bölcsnek, és még bölcsebb lesz; tanítsd az igazat, és öregbíti a tanulságot. ¹Bölcseség megépítette az ő házát, annak hét oszlopát kivágván. ⁸Ne fedd meg a csúfolót, hogy ne gyűlöljön téged; fedd meg a bölcset, és szeret téged. ¹⁰A bölcseségnek kezdete az Úrnak félelme; és a Szentnek ismerete az eszesség.
• 10 ¹Salamon bölcs mondásai. A bölcs fiú örvendezteti az ő atyját; a bolond fiú pedig szomorúsága az ő anyjának. ⁸A bölcs elméjű beveszi a parancsolatokat; a bolond ajkú pedig elveszti magát. ¹³Az eszesek ajkain bölcseség találtatik; a vessző pedig a bolond hátának való. ¹⁴A bölcsek tudományt rejtegetnek; a bolondnak szája pedig közeli romlás. ¹⁷A bölcseség megőrizőnek útja életre van; a fenyítéket elhagyó pedig tévelyeg. ²³Miképen játék a bolondnak bűnt cselekedni, azonképen az eszes férfiúnak bölcsen cselekedni. ³¹Az igaznak szája bőségesen szól bölcsességet; a gonoszság nyelve pedig kivágatik.
• 13 ²⁰A ki jár a bölcsekkel, bölcs lesz; a ki pedig magát társul adja a bolondokhoz, megromol. ¹A bölcs fiú enged atyja intésének; de a csúfoló semmi dorgálásnak helyt nem ád. ¹⁰Csak háborúság lesz a kevélységből: azoknál pedig, a kik a tanácsot beveszik, bölcseség van. ¹⁴A bölcsnek tanítása életnek kútfeje, a halál tőrének eltávoztatására. ¹⁶Minden eszes cselekszik bölcseséggel; a bolond pedig kijelenti az ő bolondságát.
• 21 ¹¹Mikor a csúfolót büntetik, az együgyű lesz bölcs; mikor pedig a bölcset oktatják, ő veszi eszébe a tudományt. ²²A hősök városába felmegy a bölcs, és lerontja az ő bizodalmoknak erejét. ²⁰Kivánatos kincs és kenet van a bölcsnek házában; a bolond ember pedig eltékozolja azt. ³⁰Nincs bölcseség, és nincs értelem, és nincs tanács az Úr ellen.
• 1 ⁵Hallja a bölcs és öregbítse az ő tanulságát, és az értelmes szerezzen érett tanácsokat. ⁷Az Úrnak félelme feje a bölcseségnek; a bölcseséget és erkölcsi tanítást a bolondok megútálják. ²Bölcseség és erkölcsnek tanulására, értelmes beszédek megértésére; ⁶Példabeszédnek és példázatnak, bölcsek beszédeinek és találós meséinek megértésére. ²⁰A bölcseség künn szerül-szerte kiált; az utczákon zengedezteti az ő szavát. ²⁹Azért hogy gyűlölték a bölcseséget, és az Úrnak félelmét nem választották.
• 3 ⁷Ne légy bölcs a te magad ítélete szerint; féld az Urat, és távozzál el a gonosztól. ¹³Boldog ember, a ki megnyerte a bölcseséget, és az ember, a ki értelmet szerez. ¹⁹Az Úr bölcseséggel fundálta a földet, erősítette az eget értelemmel. ²¹Fiam, ne távozzanak el a te szemeidtől, őrizd meg az igaz bölcseséget, és a meggondolást! ³⁵A bölcsek tisztességet örökölnek; a bolondok pedig gyalázatot aratnak.
• 6 ⁶Eredj a hangyához, te rest, nézd meg az ő útait, és légy bölcs!
• 11 ²⁹A ki megháborítja az ő házát, annak öröksége szél lesz; és a bolond szolgája a bölcs elméjűnek. ³⁰Az igaznak gyümölcse életnek fája; és lelkeket nyer meg a bölcs. ²Kevélység jő: gyalázat jő; az alázatosoknál pedig bölcseség van.
• 12 ¹⁴A bolondnak úta helyes az ő szeme előtt, de a ki tanácscsal él, bölcs az. ¹⁷Van olyan, a ki beszél hasonlókat a tőrszúrásokhoz; de a bölcseknek nyelve orvosság.
• 14 ¹A bölcs asszony építi a maga házát; a bolond pedig önkezével rontja el azt. ¹⁶A bölcs félvén, eltávozik a gonosztól; a bolond pedig dühöngő és elbizakodott. ³A bolondnak szájában van kevélységnek pálczája; a bölcseknek pedig beszéde megtartja őket. ⁶A csúfoló keresi a bölcseséget, és nincs; a tudomány pedig az eszesnek könnyű. ⁸Az eszesnek bölcsesége az ő útának megértése; a bolondoknak pedig bolondsága csalás. ²⁴A bölcseknek ékességök az ő gazdagságuk; a tudatlanok bolondsága pedig csak bolondság. ³³Az eszesnek elméjében nyugszik a bölcseség; a mi pedig a tudatlanokban van, magát hamar megismerheti.
• 15 ²⁰A bölcs fiú örvendezteti az atyját; a bolond ember pedig megútálja az anyját. ²A bölcsek nyelve beszél jó tudományt: a tudatlanoknak száján pedig bolondság buzog ki. ⁷A bölcseknek ajkaik hintegetnek tudományt; a bolondoknak pedig elméje nem helyes. ¹²Nem szereti a csúfoló a feddést, és a bölcsekhez nem megy. ³¹A mely fül hallgatja az életnek dorgálását, a bölcsek között lakik. ³³Az Úrnak félelme a bölcseségnek tudománya, és a tisztességnek előtte jár az alázatosság.
• 16 ¹⁴A királynak felgerjedt haragja olyan, mint a halál követe; de a bölcs férfiú leszállítja azt. ²¹A ki elméjében bölcs, hívatik értelmesnek; a beszédnek pedig édessége neveli a tudományt. ¹⁶Szerzeni bölcseséget, oh menynyivel jobb az aranynál; és szerzeni eszességet, kivánatosb az ezüstnél! ²³A bölcsnek elméje értelmesen igazgatja az ő száját, és az ő ajkain öregbíti a tudományt.
• 19 ²⁰Engedj a tanácsnak, és vedd be az erkölcsi oktatást; hogy bölcs légy végre. ²⁷Szünjél meg, fiam, hallgatni az olyan tanítást, mely téged arra visz, hogy a bölcseségnek igéjétől eltévedj.
• 20 ¹A bor csúfoló, a részegítő ital háborgó, és valaki abba beletéved, nem bölcs! ⁵Mély víz a férfiúnak elméjében a tanács; mindazáltal a bölcs ember kimeríti azt. ¹⁸A gondolatok tanácskozással erősek; és bölcs vezetéssel folytass hadakozást. ²⁶Szétszórja a gonoszokat a bölcs király, és fordít reájok kereket.
• 23 ¹²Add a te elmédet az erkölcsi tanításra, és a te füleidet a bölcs beszédekre. ¹⁵Szerelmes fiam, ha bölcs lesz a te elméd, örvendez a lelkem nékem is. ¹⁹Hallgass te, fiam, engem, hogy légy bölcs, és jártasd ez úton szívedet. ⁹A bolondnak hallására ne szólj; mert megútálja a te beszédidnek bölcseségét. ²³Szerezz igazságot, és el ne adj; bölcseséget és erkölcsöt és eszességet. ²⁴Igen örül az igaznak atyja, és a bölcsnek szülője annak vígadoz.
• 24 ⁵A bölcs férfiú erős, és a tudós ember nagy erejű. ³Bölcseség által építtetik a ház, és értelemmel erősíttetik meg. ⁷Magas a bolondnak a bölcseség; a kapuban nem nyitja meg az ő száját. ¹⁴Ilyennek ismerd a bölcseséget a te lelkedre nézve: ha azt megtalálod, akkor lesz jó véged, és a te reménységed el nem vész! ²³Ezek is a bölcsek szavai. Személyt válogatni az ítéletben nem jó.
• 25 ¹²Mint az arany függő és színarany ékesség: olyan a bölcs intő a szófogadó fülnél.
• 26 ⁵Felelj meg a bolondnak az ő bolondsága szerint, hogy ne legyen bölcs a maga szemei előtt. ¹²Láttál-é oly embert, a ki a maga szemei előtt bölcs? A bolond felől jobb reménységed legyen, hogynem mint a felől! ⁷Mint a sántának lábai lógnak, úgy a bölcsmondás a bolondoknak szájában. ¹⁶Bölcsebb a rest a maga szemei előtt, mint hét olyan, a ki okos feleletet ád.
• 27 ¹¹Légy bölcs fiam, és vídámítsd meg az én szívemet; hogy megfelelhessek annak, a ki engem ócsárol.
• 28 ¹¹Bölcs az ő maga szemei előtt a gazdag ember; de az eszes szegény megvizsgálja őt. ²⁶A ki bízik magában, bolond az; a ki pedig jár bölcsen, megszabadul.
• 29 ¹¹Az ő egész indulatját előmutatja a bolond; de a bölcs végre megcsendesíti azt. ³A bölcseség-szerető ember megvidámítja az ő atyját; a ki pedig a paráznákhoz adja magát, elveszti a vagyont. ⁸A csúfoló férfiak fellobbantják a várost; de a bölcsek elfordítják a haragot. ¹⁵A vessző és dorgálás bölcseséget ád; de a szabadjára hagyott gyermek megszégyeníti az ő anyját.
• 4 ⁷A bölcseség kezdete ez: szerezz bölcseséget, és minden keresményedből szerezz értelmet. ⁵Szerezz bölcseséget, szerezz eszességet; ne felejtkezzél el, se el ne hajolj az én számnak beszéditől. ¹¹Bölcseségnek útára tanítottalak téged, vezettelek téged az igazságnak ösvényin.
• 2 ²Ha figyelmeztetvén a bölcsességre a te füleidet, hajtod a te elmédet az értelemre, ³Igen, ha a bölcseségért kiáltasz, és az értelemért a te szódat felemeled, ⁶Mert az Úr ád bölcseséget, az ő szájából tudomány és értelem származik. ¹⁰Mert bölcseség megy a te elmédbe, és a tudomány a te lelkedben gyönyörűséges lesz.
• 5 ¹Fiam! az én bölcseségemre figyelmezz, az én értelmemre hajtsd a te füledet,
• 7 ⁴Mondd ezt a bölcseségnek: Én néném vagy te; és az eszességet ismerősödnek nevezd,
• 8 ¹Avagy a bölcsesség nem kiált-é, és az értelem nem bocsátja-é ki az ő szavát? ¹¹Mert jobb a bölcseség a drágagyöngyöknél; és semmi gyönyörűségek ehhez egyenlők nem lehetnek. ¹²Én bölcsesség lakozom az eszességben, és a megfontolás tudományát megnyerem. ³³Hallgassátok a tudományt és legyetek bölcsek, és magatokat el ne vonjátok!
• 17 ¹⁶Miért van a vétel ára a bolondnak kezében a bölcseség megszerzésére, holott nincsen néki elméje? ²⁴Az eszesnek orczájából kitetszik a bölcseség; a bolondnak pedig szemei országolnak a földnek végéig. ²⁸Még a bolond is, amikor hallgat, bölcsnek ítéltetik; mikor ajkait bezárja, eszesnek.
• 18 ¹A maga kivánsága után megy az agyas ember, minden igaz bölcseség ellen dühösködik. ⁴Mély víz az ember szájának beszéde, buzogó patak a bölcseségnek kútfeje. ¹⁵Az eszesnek elméje tudományt szerez, és a bölcseknek füle tudományt keres.
• 22 ¹⁷Hajtsd füledet, és hallgasd a bölcseknek beszédeit; és a te elmédet figyelmeztesd az én tudományomra.
• 30 ³És nem tanultam a bölcseséget, hogy a Szentnek ismeretét tudnám. ²⁴E négy apró állata van a földnek, a melyek bölcsek, elmések:
• 31 ²⁶Az ő száját bölcsen nyitja meg, és kedves tanítás van nyelvén.

A prédikátor Salamon könyve (Károli Gáspár revideált fordítása)

• 12 ¹¹És azonfelül, hogy a prédikátor bölcs volt, még a népet is tudományra tanította, és fontolgatott, és tudakozott, és írt sok bölcs mondást. ¹³A bölcseknek beszédei hasonlatosak az ösztökéhez, és mint a szegek, erősen le vannak verve a gyülekezetek tanítóinak szavai; melyek egy pásztortól adattak.
• 7 ²³Mind ezeket megpróbáltam az én bölcseségem által. Mikor azt gondolám, hogy bölcs vagyok, én tőlem a bölcseség távol vala. ⁷Mert a zsarolás megbolondítja a bölcs embert is, és az elmét elveszti az ajándék. ¹²Mert a bölcseségnek árnyéka alatt, és a gazdagságnak árnyéka alatt egyformán nyugszik az ember! de a tudomány hasznosb, mivelhogy a bölcseség életet ád az ő urainak. ¹⁹A bölcseség megerősíti a bölcset inkább, mint tíz hatalmas, a kik a városban vannak. ⁴A bölcseknek elméje a siralmas házban van, a bolondoknak pedig elméje a vígasságnak házában. ⁵Jobb a bölcsnek dorgálását hallani, hogynem valaki hallja a bolondoknak éneklését. ¹⁰Ne mondd ezt: mi az oka, hogy a régi napok jobbak voltak ezeknél? mert nem bölcseségből származik az ilyen kérdés. ¹¹Jó a bölcseség az örökséggel, és előmenetelökre van az embereknek, a kik a napot látják. ¹⁶Ne légy felettébb igaz, és felettébb ne bölcselkedjél; miért keresnél magadnak veszedelmet? ²⁵Fordítám én magamat és az én szívemet a bölcseségnek és az okoskodásnak tudására, kutatására és keresésére; azonképen hogy megtudjam a bolondságnak gonoszságát, és a tévelygésnek balgatagságát.
• 2 ¹⁷Mert nem lesz emlékezete sem a bölcsnek, sem a bolondnak mindörökké; mivelhogy a következendő időkben már mind elfelejtetnek: és miképen meghal a bölcs, azonképen meghal a bolond is. ²⁰És ki tudja, ha bölcs lesz-é vagy bolond? és mégis uralkodik minden munkámon, a mit cselekedtem és bölcsen szerzettem a nap alatt! Ez is hiábavalóság! ¹Mert a bölcsességnek sokaságában sok búsulás van, és valaki öregbíti a tudományt, öregbíti a gyötrelmet. ⁴Elvégezém az én szívemben, hogy boritalra adom magamat, (pedig szívem a bölcseséget követé) és előveszem ezt a bolondságot, mígnem meglátom, hogy az emberek fiainak mi volna jó, a mit cselekedjenek az ég alatt, az életök napjainak száma szerint. ¹⁰És nagygyá levék és megnevekedém mindazok felett, a kik előttem voltak Jeruzsálemben; az én bölcseségem is helyén volt. ¹³Azért fordulék én, hogy lássak bölcseséget és bolondságot és esztelenséget, az az hogy mit cselekesznek az emberek, a kik a király után következnek: azt, a mit régen cselekedtek. ¹⁴És látám, hogy hasznosb a bölcseség a bolondságnál, miképen hasznosb a világosság a setétségnél. ¹⁵A bölcsnek szemei vannak a fejében; a bolond pedig setétben jár; de ugyan én megismerém, hogy ugyanazon egy végök lesz mindezeknek. ¹⁶Annakokáért mondám az én elmémben: bolondnak állapotja szerint lesz az én állapotom is, miért valék tehát én is bölcsebb? és mondék az én elmémben: ez is hiábavalóság! ²²Mert van oly ember, a kinek munkája elvégeztetett bölcseséggel, tudománynyal és jó kimenetellel; és oly embernek adja azt örökségül, a ki abban semmit sem munkálkodott. Ez is hiábavalóság és nagy gonosz! ²⁷Mert az embernek, a ki jó az ő szemei előtt, adott Isten bölcseséget és tudományt és örömöt; a bűnösnek pedig adott foglalatosságot az egybegyűjtésre és az egybehordásra, hogy adja annak, a ki jó az Isten előtt. Ez is hiábavalóság és az elmének gyötrelme!
• 9 ¹⁷És találtatott abban egy szegény ember, a ki bölcs volt, és az ő bölcseségével a várost megszabadította; de senki meg nem emlékezett arról a szegény emberről. ²Akkor eszembe vevém az Istennek minden dolgát, hogy az ember nem mehet végére a dolognak, a mely a nap alatt történik; mert fáradozik az ember, hogy annak végére menjen, de nem mehet végére: sőt ha azt mondja is a bölcs ember, hogy tudja, nem mehet végére. ²²A bölcs embernek szíve az ő jobbkezénél van; a bolondnak pedig szíve balkezénél. ¹⁸Akkor én azt mondám: jobb a bölcseség az erősségnél; de a szegénynek bölcsesége útálatos, és az ő beszédit nem hallgatják meg. ¹Mikor adám az én szívemet a bölcseségnek megtudására, és hogy megvizsgáljak minden fáradságot, a mely e földön történik, (mert sem éjjel, sem nappal az emberek szeme álmot nem lát): ³Mert mindezt szívemre vettem, és pedig azért, hogy megvizsgáljam mindezt: hogy az igazak és bölcsek és azoknak minden cselekedetei Isten kezében vannak; szeretet is, gyűlölet is, nem tudják az emberek, mind ez előttük van. ¹²Valamit hatalmadban van cselekedni erőd szerint, azt cselekedjed; mert semmi cselekedet, okoskodás, tudomány és bölcseség nincs a Seolban, a hová menendő vagy. ¹³Fordítván magamat látám a nap alatt, hogy nem a gyorsaké a futás, és nem az erőseké a viadal, és nem a bölcseké a kenyér, és nem az okosoké a gazdagság, és nem a tudósoké a kedvesség; hanem idő szerint és történetből lesznek mindezek. ¹⁵Ezt is bölcseségnek láttam a nap alatt, és ez én előttem nagy volt. ¹⁹A bölcseknek nyugodt beszédét inkább meghallgatják, mint a bolondok közt uralkodónak kiáltását. ²⁰Jobb a bölcsesség a hadakozó szerszámoknál; és egy bűnös sok jót veszt el. ²¹A megholt legyek a patikáriusnak kenetit megbüdösítik, megerjesztik; azonképen hathatósabb a bölcseségnél, tisztességnél egy kicsiny balgatagság.
• 4 ¹³Jobb a szűkölködő, de bölcs gyermek a vén és bolond királynál, a ki nem szenvedi el az intést többé.
• 6 ⁸Mert miben különbözik a bölcs a bolondtól, és miben a szegény, a ki az élők előtt járni tud?
• 10 ⁹A bölcs ember szájának beszédei kedvesek; a bolondnak pedig ajkai elnyelik őt. ⁷Ha a vas megtompul, és annak élit meg nem köszörüli az ember, akkor erejét kell megfeszíteni; a bölcseség pedig minden dolognak eligazítására nagy előmenetel.
• 1 ¹⁶Szóltam az én elmémmel, mondván: ímé, én nagygyá lettem, és gyűjtöttem bölcseséget mindazok felett, a kik fők voltak én előttem Jeruzsálemben, és az én elmém bőven látott bölcseséget és tudományt! ¹³És adám az én elmémet mindazok vizsgálására és bölcsen való tudakozására, melyek lesznek az ég alatt. Ez gonosz hiábavaló foglalatosság, melyet adott Isten az emberek fiainak, hogy gyötrődjenek vele. ¹⁷Adtam annakfelette az én elmémet a bölcseségnek tudására, és az esztelenségnek és bolondságnak megtudására. Megtudtam, hogy ez is a lélek gyötrelme.
• 8 ¹Kicsoda hasonló a bölcshöz, és ki tudja a dolgok magyarázatát? Az embernek bölcsesége megvilágosítja az ő orczáját; és az ő ábrázatjának erőssége megváltozik. ⁵A ki megtartja a parancsolatot, nem ismer nyomorúságot, és a bölcsnek elméje megért mind időt, mind ítéletet;

Mózes második könyve a zsidóknak Égyiptomból kijöveteléről (Károli Gáspár revideált fordítása)

• 28 ³És szólj minden bölcs szívűeknek, a kiket betöltöttem a bölcseség lelkével, hogy csinálják meg az Áron ruháit, az ő felszentelésére, hogy papom legyen.
• 35 ³⁶Azért Bésaléel és Aholiáb, és mindazok a bölcs férfiak, kiknek az Úr bölcseséget és értelmet adott, hogy meg tudják csinálni a szent hajlék szolgálatához való minden eszközöket: csinálják meg egészen úgy, a mint az Úr parancsolta. ³¹És betöltötte őt Istennek lelkével, bölcseséggel, értelemmel és tudománynyal minden mesterségben: ³⁵Betöltötte őket bölcseség lelkével, hogy tudjanak mindenféle faragó, és kötő, és hímző munkát készíteni, kék és bíborpiros, karmazsinszínű és lenfonálból, és takácsmunkát, a kik készítenek ilyenféle munkát és kigondolnak mesterműveket.
• 36 ¹Elhívá azért Mózes Bésaléelt, és Aholiábot, és mindazokat a bölcs férfiakat, a kiknek elméjébe tudományt adott vala az Úr, és mind a kit szíve arra indíta, hogy járuljon annak a munkának végrehajtásához. ⁷És mind a bölcs szívű férfiak, kik munkálkodának, készíték a hajlékot, tíz kárpittal: sodrott lenből és kék, és bíborpiros és karmazsinszinűből, Kérubokkal, mestermunkával készíték azokat. ³Eljövének azért mind azok a bölcsek, kik a szent hajlék minden munkáján dolgoztak, kiki a maga munkájától, a melyen dolgozott.
• 7 ¹¹És előhívá a Faraó is a bölcseket és varázslókat, és azok is, Égyiptom írástudói, úgy cselekedének az ő titkos mesterségökkel.
• 31 ³És betöltöttem őt Istennek lelkével, bölcsességgel, értelemmel és tudománynyal minden mesterséghez. ⁶És ímé Aholiábot is, Akhiszamáknak fiát a Dán nemzetségéből, mellé adtam; és adtam minden értelmesnek szivébe bölcseséget, hogy elkészítsék mind azt, a mit néked megparancsoltam.

Mózes ötödik könyve a törvény summája (Károli Gáspár revideált fordítása)

• 4 ⁶Megtartsátok azért és megcselekedjétek! Mert ez lesz a ti bölcseségtek és értelmetek a népek előtt, a kik meghallják majd mind e rendeléseket, és ezt mondják: Bizony bölcs és értelmes nép ez a nagy nemzet!
• 1 ¹³Válaszszatok magatoknak bölcs, értelmes és a ti törzseitekben ismeretes férfiakat, és én azokat előljáróitokká teszem. ¹⁵Vevém azért a ti törzseiteknek főbbjeit, a bölcs és ismeretes férfiakat, és tevém őket előljáróitokká: ezredesekké, századosokká, ötvenedesekké, tizedesekké és tiszttartókká, a ti törzseitek szerint.
• 16 ¹⁹El ne fordítsd az itéletet; személyt se válogass; ajándékot se végy; mert az ajándék megvakítja a bölcsek szemeit, és elfordítja az igazak beszédét.
• 34 ⁹Józsué, a Nún fia pedig beteljesedék bölcseségnek lelkével; mert Mózes tette vala ő reá kezeit; és hallgatának reá Izráel fiai, és úgy cselekedének, a mint parancsolta vala az Úr Mózesnek.

Sámuel második könyve (Károli Gáspár revideált fordítása)

• 14 ²⁰Hogy a dolognak más fordulatot adjon, azért tette ezt Joáb, a te szolgád. De az én uram bölcs, az Isten angyalának bölcsesége szerint, hogy mindent észrevegyen, a mi a földön van.

Ésaiás próféta könyve (Károli Gáspár revideált fordítása)

• 19 ¹¹Bizony bolondok Zoán fejedelmei, a Faraó bölcs tanácsosai egy eszét veszített tanács; mimódon mondjátok a Faraónak: bölcsek fia vagyok, régi királyoknak fia? ¹²Ugyan hol vannak bölcseid? hogy megjelentsék néked és tudják, hogy mit végzett a seregeknek Ura Égyiptom felől?
• 31 ²De Ő is bölcs, és hoz veszedelmet, és beszédeit nem változtatja meg; hanem fölkel a gonoszoknak háza ellen és a bűnt cselekvők segítsége ellen.
• 50 ⁴Az Úr Isten bölcs nyelvet adott én nékem, hogy tudjam erősítni a megfáradtat beszéddel, fölserkenti minden reggel, fölserkenti fülemet, hogy hallgassak, miként a tanítványok.
• 29 ¹⁴Ezért én is csodásan cselekszem ismét e néppel, nagyon csodálatosan, és bölcseinek bölcsesége elvész, és értelmeseinek értelme eltűnik.
• 5 ²¹Jaj azoknak, a kik magoknak bölcseknek látszanak, és eszesek önnön magok előtt!
• 10 ¹³Mert ezt mondá: Kezem erejével míveltem ezt és bölcseségemmel, mivel okos vagyok; elvetettem sok népeknek határit, és kincseikben zsákmányt vetettem, és leszállítám, mint erős, a magasan ülőket;
• 11 ²A kin az Úrnak lelke megnyugoszik: bölcseségnek és értelemnek lelke, tanácsnak és hatalomnak lelke, az Úr ismeretének és félelmének lelke.
• 28 ²⁹Ez is a seregek Urától származott: Ő ád csodás tanácsot és nagyságos bölcseséget!
• 33 ⁶És békés lesz a te időd, gazdag boldogságban, bölcseségben és tudományban; az Úr félelme lesz kincse.
• 40 ²⁸Hát nem tudod-é és nem hallottad-é, hogy örökkévaló Isten az Úr, a ki teremté a föld határait? nem fárad és nem lankad el; végére mehetetlen bölcsesége!
• 44 ²⁵Ki a hazugok jeleit megrontja, és a varázslókat megbolondítja, a bölcseket megszégyeníti, és tudományukat bolondsággá teszi.
• 47 ¹⁰Gonoszságodban bíztál, és ezt mondád: Nem lát senki engem! Bölcseséged és tudományod csalt meg téged, és ezt mondád szívedben: Én vagyok és nincs senki több.

Jeremiás próféta könyve (Károli Gáspár revideált fordítása)

• 9 ²³Ezt mondja az Úr: Ne dicsekedjék a bölcs az ő bölcseségével, az erős se dicsekedjék az erejével, a gazdag se dicsekedjék gazdagságával; ¹²Kicsoda olyan bölcs férfiú, hogy értse ezeket, és a kihez az Úr szája szólt, hogy hirdesse azt, hogy miért vész el a föld, és ég ki, mint a puszta, a melyen senki se menjen keresztül? ¹⁷Ezt mondja a Seregek Ura: Figyelmezzetek reá, és hívjátok a sirató asszonyokat, hogy jőjjenek el, és a bölcs asszonyokhoz is küldjetek, hogy jőjjenek el,
• 8 ⁹Megszégyenülnek a bölcsek, megrémülnek és megfogattatnak! Ímé, megvetették az Úr szavát; micsoda bölcsességök van tehát nékik? ⁸Hogyan mondhatjátok: Bölcsek vagyunk, és az Úr törvénye nálunk van? Bizony ímé hazugságra munkál az írástudók hazug tolla!
• 49 ⁷Ezt mondja a Seregek Ura Edom felől. Nincs bölcsesség többé Témánban? elveszett-é a tanács az értelmesektől? hiába valóvá lett-é az ő bölcsességök?
• 4 ²²Bizony bolond az én népem: engem nem ismernek, balgatag fiak ők, és nem értelmesek! Bölcsek ők a gonoszra, jót cselekedni pedig tudatlanok!
• 10 ⁷Ki ne félne tőled, nemzetek királya? Bizony tiéd a tisztelet, mert a nemzetek minden bölcse közt és azok minden országában sincs hozzád hasonló! ¹²Ő teremtette a földet az ő erejével, ő alkotta a világot az ő bölcseségével, és ő terjesztette ki az egeket az ő értelmével.
• 18 ¹⁸Ők pedig mondák: Jertek és tervezzünk terveket Jeremiás ellen, mert nem vész el a törvény a paptól, sem a tanács a bölcstől, sem az ige a prófétától! Jertek el és verjük meg őt nyelvvel, és ne hallgassunk egy szavára sem!
• 23 ⁵Ímé, eljőnek a napok, azt mondja az Úr, és támasztok Dávidnak igaz magvat, és uralkodik mint király, és bölcsen cselekszik és méltányosságot és igazságot cselekszik e földön.
• 50 ³⁵Fegyver lesz a Káldeusokon, azt mondja az Úr, és Babilon lakóin és az ő fejedelmein és az ő bölcsein.
• 51 ¹⁵Az, a ki teremtette a földet az ő erejével, a ki megalapította a világot az ő bölcsességével, és kiterjesztette az egeket az ő értelmével. ⁵⁷És megrészegítem az ő fejedelmeit, bölcseit, hadnagyait, tiszttartóit és vitézeit, és örök álmot alusznak, és nem serkennek fel, azt mondja a király, a kinek neve Seregek Ura!

Pál apostolnak a korinthusbeliekhez írt első levele (Károli Gáspár revideált fordítása)

• 1 ²⁰Hol a bölcs? hol az írástudó? hol e világnak vitázója? Nemde nem bolondsággá tette-é Isten e világnak bölcseségét? ¹⁹Mert meg van írva: Elvesztem a bölcseknek bölcseségét és az értelmeseknek értelmét elvetem. ²¹Mert minekutána az Isten bölcseségében nem ismerte meg a világ a bölcseség által az Istent, tetszék az Istennek, hogy az igehirdetés bolondsága által tartsa meg a hívőket. ¹⁷Mert nem azért küldött engem a Krisztus, hogy kereszteljek, hanem hogy az evangyéliomot hirdessem; de nem szólásban való bölcseséggel, hogy a Krisztus keresztje hiábavaló ne legyen. ²²Mert egyfelől a zsidók jelt kívánnak, másfelől a görögök bölcseséget keresnek. ²⁴Ámde magoknak a hivatalosoknak, úgy zsidóknak, mint görögöknek Krisztust, Istennek hatalmát és Istennek bölcseségét. ²⁵Mert az Isten bolondsága bölcsebb az embereknél, és az Isten erőtelensége erősebb az embereknél. ²⁶Mert tekintsétek csak a ti hivatástokat, atyámfiai, hogy nem sokan hívattak bölcsek test szerint, nem sokan hatalmasak, nem sokan nemesek; ²⁷Hanem a világ bolondjait választotta ki magának az Isten, hogy megszégyenítse a bölcseket; és a világ erőtleneit választotta ki magának az Isten, hogy megszégyenítse az erőseket; ³⁰Tőle vagytok pedig ti a Krisztus Jézusban, ki bölcseségül lőn nékünk Istentől, és igazságul, szentségül és váltságul:
• 3 ¹⁸Senki se csalja meg magát. Ha valaki azt hiszi, hogy bölcs ti köztetek e világon, bolond legyen, hogy bölcscsé lehessen. ¹⁰Az Istennek nékem adott kegyelme szerint, mint bölcs építőmester, fundamentomot vetettem, de más épít reá. Kiki azonban meglássa mimódon épít reá. ¹⁹Mert e világ bölcsesége bolondság az Isten előtt. Mert meg van írva: Megfogja a bölcseket az ő csalárdságukban. ²⁰És ismét: Ismeri az Úr a bölcsek gondolatait, hogy hiábavalók.
• 6 ⁵Megszégyenítéstekre mondom: Hát nincs ti köztetek egy bölcs ember sem, a ki ítéletet tehetne az ő atyjafiai között?
• 2 ⁶Bölcseséget pedig a tökéletesek között szólunk; ámde nem e világnak, sem e világ veszendő fejedelmeinek bölcseségét; ¹Én is, mikor hozzátok mentem, atyámfiai, nem mentem, hogy nagy ékesszólással, avagy bölcseséggel hirdessem néktek az Isten bizonyságtételét. ⁴És az én beszédem és az én prédikálásom nem emberi bölcseségnek hitető beszédiben állott, hanem léleknek és erőnek megmutatásában: ⁵Hogy a ti hitetek ne emberek bölcseségén, hanem Istennek erején nyugodjék. ⁷Hanem Istennek titkon való bölcseségét szóljuk, azt az elrejtetett, melyet öröktől fogva elrendelt az Isten a mi dicsőségünkre; ¹³Ezeket prédikáljuk is, nem oly beszédekkel, melyekre emberi bölcseség tanít, hanem a melyekre a Szent Lélek tanít; lelkiekhez lelkieket szabván.
• 4 ⁶Ezeket pedig, atyámfiai, példában szabtam magamra és Apollósra ti érettetek, hogy rajtunk tanuljátok meg, hogy annakfelette a mi írva van, nem kell bölcselkedni; hogy senki se fuvalkodjék fel az egyikért a másik ellen. ¹⁰Mi bolondok a Krisztusért, ti pedig bölcsek a Krisztusban; mi erőtlenek, ti pedig erősek; ti dicsőségesek, mi pedig gyalázatosak.
• 12 ⁸Némelyiknek ugyanis bölcseségnek beszéde adatik a Lélek által; másiknak pedig tudománynak beszéde ugyanazon Lélek szerint;

Jakab apostolnak közönséges levele (Károli Gáspár revideált fordítása)

• 3 ¹³Kicsoda köztetek bölcs és okos? Mutassa meg az ő jó életéből az ő cselekedeteit bölcsességnek szelídségével. ¹⁵Ez nem az a bölcsesség, a mely felülről jő, hanem földi, testi és ördögi. ¹⁷A felülről való bölcsesség pedig először is tiszta, azután békeszerető, méltányos, engedelmes, irgalmassággal és jó gyümölcsökkel teljes, nem kételkedő és nem képmutató.
• 1 ⁵Ha pedig valakinek közületek nincsen bölcsessége, kérje Istentől, a ki mindenkinek készségesen és szemrehányás nélkül adja; és megadatik néki.

Mózes első könyve a teremtésről (Károli Gáspár revideált fordítása)

• 41 ³³Most azért szemeljen ki a Faraó egy értelmes és bölcs férfit, és tegye Égyiptom földén gondviselővé. ³⁹És monda a Faraó Józsefnek: Mivelhogy Isten mind ezeket néked jelentette meg, nincs hozzád fogható értelmes és bölcs ember. ⁸Reggelre kelvén, nyugtalankodék lelkében, elkülde azért és egybehívatá Égyiptom minden jövendőmondóját, és minden bölcsét és elbeszélé nékik a Faraó az ő álmát, de senki sem vala, ki azokat megmagyarázta volna a Faraónak.
• 3 ⁶És látá az asszony, hogy jó az a fa eledelre s hogy kedves a szemnek, és kivánatos az a fa a bölcseségért: szakaszta azért annak gyümölcséből, és evék, és ada vele levő férjének is, és az is evék.

A királyokról írt I. könyv (Károli Gáspár revideált fordítása)

• 3 ¹²Ímé a te beszéded szerint cselekszem, ímé adok néked bölcs és értelmes szívet, úgy hogy hozzád hasonló nem volt te előtted, és utánad sem támad olyan, mint te. ¹¹Monda azért az Isten néki: Mivelhogy ezt kérted tőlem, és nem kértél magadnak hosszú életet, sem nem kértél gazdagságot, sem pedig nem kérted a te ellenségidnek lelkét; hanem bölcseséget kértél az ítélettételre: ²⁸És mikor hallotta az egész Izráel ezt az ítéletet, a melyet tett vala a király, félék a királynak orczáját, mert látták, hogy Isten bölcsesége van az ő szívében az ítélettételre.
• 5 ⁷Mikor azért meghallotta Hírám a Salamon izenetét, igen megörült, és monda: Áldott legyen e mai napon az Úr, a ki Dávidnak bölcs fiat adott e nagy népen. ¹²Az Úr azért bölcsességet ada Salamonnak, a mint megmondotta vala néki; és békesség lőn Hírám és Salamon között, és ők szövetséget tőnek egymással.
• 4 ³⁰Úgy hogy a Salamon bölcsesége nagyobb volt, mint a napkelet minden fiainak bölcsesége és Égyiptomnak egész bölcsesége. ³⁴És jőnek vala minden népek közül, hogy hallgassák a Salamon bölcseségét; a földnek minden királyaitól, a kik hallották vala az ő bölcseségét. ²⁹És az Isten adott bölcseséget Salamonnak és igen nagy értelmet és mély szívet, mint a fövény, mely a tenger partján van. ³¹Sőt bölcsebb volt minden embereknél, még az Ezráhita Ethánnál is és Hémánnál, Kálkólnál és Dardánál, a Máhol fiainál; és híre neve vala minden nemzetségek között köröskörül.
• 2 ⁶Cselekedjél a te bölcseséged szerint, és ne engedd, hogy megőszülvén, békességgel menjen a koporsóba.
• 7 ¹⁴Ez egy özvegy asszonynak volt a fia a Nafthali nemzetségéből; az ő atyja pedig Tírusbeli rézmíves ember vala; és ez teljes vala bölcseséggel, értelemmel és tudománynyal, hogy tudna csinálni mindenféle mívet rézből. Ki mikor Salamon királyhoz jött, minden mívet megcsinála néki.
• 10 ⁴És a mikor látta Séba királynéasszonya Salamonnak minden bölcseségét, és a házat, a melyet épített vala; ⁶És monda a királynak: Mind igaz, a mit az én földemben hallottam volt a te dolgaid felől és a te bölcseségedről, ⁷De én hinni sem akartam azokat a beszédeket, míg én magam el nem jöttem, és szemeimmel nem láttam. És ímé nékem a felét sem beszélték el: te meghaladtad bölcseséggel és jósággal a hírt, a melyet hallottam felőled. ⁸Boldogok a te embereid, boldogok ezek a te szolgáid, a kik udvarlanak néked mindenkor, és hallhatják a te bölcseségedet: ²³És feljebb magasztaltaték Salamon király gazdagsággal és bölcseséggel a földön való minden királyoknál. ²⁴És mind az egész föld kivánja vala látni Salamont, hogy hallhatnák az ő bölcseségét, melyet Isten az ő szívébe adott volt.
• 11 ⁴¹Salamonnak egyéb dolgai pedig és minden cselekedetei, a melyeket cselekedett, és bölcsesége avagy nem írattattak-é meg a Salamon cselekedeteiről írott könyvben?

Krónika I. könyve (Károli Gáspár revideált fordítása)

• 22 ¹⁵Van néked sok mívesed, kővágód, kő- és fafaragód és mindenféle dologban bölcs mesterembered. ¹²De adjon az Úr néked értelmet és bölcseséget, mikor téged Izráel fölé helyez, hogy az Úrnak a te Istenednek törvényét megőrízzed.
• 26 ¹⁴És esék a napkelet felé való kapunak őrizete sors szerint Selémiásra; Zekáriára pedig, az ő fiára, a ki bölcs tanácsadó vala, mikor sorsot vetének, esék az északi kapu sors szerint.
• 28 ²¹Ímé, itt vannak a papok és Léviták csapatjai az Isten házának minden szolgálatára, veled lesznek minden munkában készségesen bölcseséggel, a fejedelmek is és az egész nép minden dolgaidra nézve.

Krónika II. könyve (Károli Gáspár revideált fordítása)

• 2 ¹²Ismét monda Hírám: Áldott az Úr, az Izráel Istene, a ki mind a mennyet, mind a földet teremtette; a ki ilyen bölcs, tudós, okos és értelmes fiat adott volt Dávid királynak, a ki mind az Úrnak házat, mind magának királyi palotát akar építeni. ¹³Ímé küldöttem azért bölcs, tudós és értelmes férfit, a ki az én atyámé, Húrámé volt;
• 1 ¹⁰Most azért adj nékem bölcseséget és tudományt, hogy a te néped előtt mind ki-, mind bemehessek; mert vajjon kicsoda kormányozhatja ezt a te nagy népedet? ¹¹Akkor monda az Isten Salamonnak: Minthogy ez volt a te szívedben, és nem kértél tőlem gazdagságot, kincset és tisztességet, avagy a téged gyűlölőknek lelkét, sem hosszú életet magadnak nem kértél, hanem kértél magadnak bölcseséget és tudományt, hogy kormányozhasd az én népemet, mely felett királylyá tettelek téged: ¹²A bölcseséget és a tudományt megadtam néked, sőt gazdagságot, kincset és tisztességet is olyat adok néked, a melyhez hasonló nem volt sem az előtted, sem az utánad való királyoknak.
• 9 ³És mikor látta Séba királynéasszonya Salamon bölcseségét és a házat, a melyet épített vala; ⁵És monda a királynak: Mind igaz volt, a mit hallottam volt az én lakóföldemben a te dolgaidról és bölcseségedről; ⁶De hinni sem akartam azoknak beszédeit, míg én magam el nem jöttem és szemeimmel nem láttam. És ímé nékem a felét sem beszélték el a te bölcseséged nagyságának; felülmúltad a hírt, a melyet hallottam. ⁷Boldogok a te embereid és boldogok ezek a te szolgáid, a kik szüntelen udvarlanak néked, hogy hallhatják a te bölcseségedet! ²²És felülmúlta Salamon király e földnek minden királyait gazdagságban és bölcseségben. ²³És e földnek minden királyai kivánnak vala szembe lenni Salamonnal, hogy hallhatnák az ő bölcseségét, a melyet Isten adott vala az ő szívébe.

Eszdrás könyve (Károli Gáspár revideált fordítása)

• 7 ⁶Ez az Ezsdrás feljöve Babilóniából, (ő, a ki bölcs írástudó vala a Mózes törvényében, melyet az Úr, Izráel Istene adott vala) és megadá néki a király az Úrnak, az ő Istenének rajta nyugovó kegyelme szerint minden kérését. ¹²„Artaxerxes, a királyok királya Ezsdrás papnak, ki a menny Istenének törvényében bölcs írástudó és a többi. ²⁵És te Ezsdrás, a te Istened bölcs törvénye szerint, a mely kezedben van, rendelj ítélőket és birákat, a kik törvényt tegyenek minden a folyóvizen túl lakó nép között, mindazok között, a kik tudják Istenednek törvényeit, és a kik nem tudják, azokat tanítsátok!

Jób könyve (Károli Gáspár revideált fordítása)

• 9 ⁴Bölcs szívű és hatalmas erejű: ki szegülhetne ellene, hogy épségben maradjon?
• 15 ²Vajjon a bölcs felelhet-é ilyen szeles tudománynyal, és megtöltheti-é a hasát keleti széllel? ⁸Az Isten tanácsában hallgatóztál-é, és a bölcseséget magadhoz ragadtad-é? ¹⁸A mit a bölcsek is hirdettek, és nem titkoltak el, mint atyáiktól valót;
• 34 ³⁴Az okos emberek azt mondják majd nékem, és a bölcs férfiú, a ki reám hallgat: ²Halljátok meg bölcsek az én szavaimat, és ti tudósok hajtsátok hozzám füleiteket!
• 4 ²¹Ha kiszakíttatik belőlök sátoruk kötele, nem halnak-é meg, és pedig bölcsesség nélkül?
• 5 ¹³A ki megfogja a bölcseket az ő csalárdságukban, és a hamisak tanácsát hiábavalóvá teszi.
• 11 ⁶És jelentené meg néked a bölcsességnek titkait, hogy kétszerte többet ér az az okoskodásnál, és tudnád meg, hogy az Isten még el is engedett néked a te bűneidből.
• 12 ²Bizonyára ti magatok vagytok a nép, és veletek kihal a bölcseség! ¹²A vén emberekben van-é a bölcseség, és az értelem a hosszú életben-é? ¹³Ő nála van a bölcseség és hatalom, övé a tanács és az értelem.
• 13 ⁵Vajha legalább mélyen hallgatnátok, az még bölcseségtekre lenne.
• 17 ⁹Nosza hát, térjetek ide mindnyájan; jőjjetek, kérlek, úgy sem találok bölcset köztetek.
• 21 ²²Ki taníthatja Istent bölcseségre, hisz ő ítéli meg a magasságban levőket is!
• 26 ¹²Erejével felriasztja a tengert, és bölcseségével megtöri Ráhábot.
• 28 ¹²De a bölcseség hol található, és az értelemnek hol van a helye? ¹⁸Korall és kristály említni sem való; a bölcseség ára drágább a gyöngyöknél. ²⁰A bölcseség honnan jő tehát, és hol van helye az értelemnek? ²⁸Az embernek pedig mondá: Ímé az Úrnak félelme: az a bölcseség, és az értelem: a gonosztól való eltávozás.
• 32 ⁷Gondoltam: Hadd szóljanak a napok; és hadd hirdessen bölcseséget az évek sokasága! ⁹Nem a nagyok a bölcsek, és nem a vének értik az ítéletet. ¹³Ne mondjátok azt: Bölcseségre találtunk, Isten győzheti meg őt és nem ember!
• 33 ³³Ha pedig nincs, hallgass meg engem, hallgass és megtanítlak téged a bölcseségre!
• 35 ¹¹A ki többre tanít minket a mezei vadaknál, és bölcsebbekké tesz az ég madarainál?
• 37 ²³Azért rettegjék őt az emberek; a kevély bölcsek közül nem lát ő egyet sem.
• 38 ³⁶Ki helyezett bölcseséget a setét felhőkbe, vagy a tüneményeknek ki adott értelmet? ³⁷Ki számlálta meg a bárányfelhőket bölcseséggel, és ki üríti ki az égnek tömlőit;
• 39 ²⁰Mert Isten a bölcseséget elfeledtette vele, értelmet pedig nem adott néki.

Zsoltárok könyve (Károli Gáspár revideált fordítása)

• 36 ⁴Szájának beszéde hiábavalóság és hamisság; megszünt bölcs lenni és jót cselekedni.
• 78 ⁷²És legelteté őket szívének tökéletessége szerint, és vezeté őket bölcs kezeivel.
• 90 ¹²Taníts minket úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk.
• 107 ⁴³A bölcs, az eszébe veszi ezeket, és meggondolják az Úrnak kegyelmességét! ²⁷Szédülének és tántorgának, mint a részeg, és minden bölcsességöknek esze vész vala.
• 19 ⁸Az Úrnak törvénye tökéletes, megeleveníti a lelket; az Úrnak bizonyságtétele biztos, bölcscsé teszi az együgyűt.
• 32 ⁸Bölcscsé teszlek és megtanítlak téged az útra, a melyen járj; szemeimmel tanácsollak téged.
• 37 ³⁰Bölcseséget beszél az igaznak szája, és a nyelve ítéletet szól.
• 47 ⁸Mert az egész föld királya az Isten: énekeljetek bölcseséggel.
• 49 ⁴Az én szájam bölcsességet beszél, szívemnek elmélkedése tudomány. ¹¹De meglátja! A bölcsek is meghalnak; együtt vész el bolond és ostoba, és gazdagságukat másoknak hagyják.
• 51 ⁸Ímé te az igazságban gyönyörködöl, a mely a vesékben van, és bensőmben bölcseségre tanítasz engem.
• 104 ²⁴Mily számtalanok a te műveid, Uram! Mindazokat bölcsen alkottad meg, és betelt a föld a te gazdagságoddal.
• 105 ²²Hogy főembereit tetszése szerint kötöztetheté, és véneit is bölcsességre taníthatá.
• 111 ¹⁰A bölcseség kezdete az Úrnak félelme; jó belátása van mindenkinek, a ki ezt gyakorolja; annak dicsérete megmarad mindvégig.
• 119 ⁹⁸Az én ellenségeimnél bölcsebbé teszel engem a te parancsolataiddal, mert mindenkor velem vannak azok. ¹⁶⁹Oh Uram! hadd szálljon az én könyörgésem a te színed elé; tégy bölcscsé engem a te igéd szerint.
• 136 ⁵A ki teremtette az egeket bölcseséggel; mert örökkévaló az ő kegyelme.
• 147 ⁵Nagy a mi Urunk és igen hatalmas, s bölcseségének nincsen határa.

Dániel próféta könyve (Károli Gáspár revideált fordítása)

• 1 ²⁰És minden bölcs és értelmes dologban, a mely felől a király tőlök tudakozódék, tízszerte okosabbaknak találá őket mindazoknál az írástudóknál és varázslóknál, a kik egész országában valának. ⁴A kikben semmi fogyatkozás nincsen, hanem a kik ábrázatra nézve szépek, minden bölcseségre eszesek, és ismeretekkel bírnak és értenek a tudományokhoz, és a kik alkalmatosak legyenek arra, hogy álljanak a király palotájában; és tanítsák meg azokat a Káldeusok írására és nyelvére. ¹⁷És ada az Isten ennek a négy gyermeknek tudományt, minden írásban való értelmet és bölcseséget; Dániel pedig értett mindenféle látomáshoz és álmokhoz is.
• 2 ¹⁴Ekkor Dániel bölcsen és értelmesen felele Arióknak, a királyi testőrség fejének, a ki kiment vala, hogy megölesse a babiloni bölcseket. ²¹És ő változtatja meg az időket és az időknek részeit; dönt királyokat és tesz királyokat; ád bölcseséget a bölcseknek és tudományt az értelmeseknek. ²⁴Beméne azért Dániel Ariókhoz, a kit rendelt vala a király, hogy elveszítse a babiloni bölcseket; elméne azért, és mondá néki: A babiloni bölcseket ne veszíttesd el; vígy engem a király elé és a megfejtést tudtára adom a királynak. ¹²E miatt a király megharaguvék és igen felgerjede, és meghagyá, hogy a babiloni bölcsek mind veszíttessenek el. ¹³És a parancsolat kiméne, hogy öljék meg a bölcseket; és keresik vala Dánielt és az ő társait, hogy megölettessenek. ¹⁸Hogy kérjenek az egek Istenétől irgalmasságot e titok végett, hogy el ne veszszenek Dániel és az ő társai a többi babiloni bölcsekkel együtt. ²⁰Szóla Dániel, és monda: Áldott legyen az Istennek neve örökkön örökké: mert övé a bölcseség és az erő. ²³Néked adok hálát, atyáimnak Istene, és dicsérlek én téged, hogy bölcseséget és erőt adtál nékem, és mostan megjelentetted nékem, a mit kértünk tőled; mert a király dolgát megjelentetted nékünk! ²⁷Felele Dániel a király előtt, és mondá: A titkot, a melyről a király tudakozódék, a bölcsek, varázslók, írástudók, jövendőmondók meg nem jelenthetik a királynak; ³⁰Nékem pedig ez a titok nem bölcseségből, a mely bennem minden élő felett volna, jelentetett meg, hanem azért, hogy a megfejtés tudtára adassék a királynak és te megértsed a te szívednek gondolatait. ⁴⁸Akkor a király fölmagasztalá Dánielt, és sok nagy ajándékot ada néki, és hatalmat adott néki Babilonnak egész tartománya felett, és a babiloni összes bölcseknek előljárójává tevé őt.
• 5 ¹¹Van egy férfiú a te országodban, a kiben a szent isteneknek lelke van, és a te atyád idejében értelem, tudomány, és az istenek bölcseségéhez hasonló bölcseség találtaték benne, és a kit Nabukodonozor király, a te atyád, az írástudók, varázslók, Káldeusok és jövendölők fejévé tőn; igen, a te atyád, a király; ⁷Erősen kiáltozék a király, hogy hozzák elő a varázslókat, a Káldeusokat és jövendölőket. Szóla a király és monda a babiloni bölcseknek: Akárki legyen az az ember, a ki elolvassa ezt az írást, és annak értelmét megjelenti nékem, bíborba öltöztetik és aranyláncz lesz a nyakában, és mint harmadik parancsol az országban. ⁸Akkor bemenének a király bölcsei mind, de nem tudták elolvasni az írást, sem annak értelmét megfejteni a királynak. ¹⁴És a ki felől hallottam, hogy az isteneknek lelke van benned, és értelem és tudomány és kiváló bölcseség találtatott te benned? ¹⁵Csak imént hozatának elém a bölcsek és varázslók, hogy elolvassák ezt az írást és jelentését tudassák velem; de nem tudják a dolog értelmét megjelenteni.
• 4 ³És parancsolatot adék, hogy hozzák előmbe Babilonnak minden bölcsét, hogy az álom jelentését tudassák velem. ¹⁵Ezt az álmot láttam én, Nabukodonozor király, és te, Baltazár, mondd meg annak értelmét; mivelhogy az én országomnak egyetlen bölcse sem tudta nékem megmondani a jelentését; de te tudod, mert szent isteneknek lelke van benned.

Hóseás próféta könyve (Károli Gáspár revideált fordítása)

• 14 ¹⁰Kicsoda a bölcs, hogy értse ezeket? Kicsoda az értelmes, hogy eszébe vegye ezeket?! Bizony igazak az Úrnak útai, és az igazak járnak azokon, az istentelenek pedig elesnek rajtok.

A Máté írása szerint való szent evangyéliom (Károli Gáspár revideált fordítása)

• 7 ²⁴Valaki azért hallja én tőlem e beszédeket, és megcselekszi azokat, hasonlítom azt a bölcs emberhez, a ki a kősziklára építette az ő házát:
• 24 ⁴⁵Kicsoda hát a hű és bölcs szolga, a kit az ő ura gondviselővé tőn az ő házanépén, hogy a maga idejében adjon azoknak eledelt?
• 2 ¹⁶Ekkor Heródes látván, hogy a bölcsek megcsúfolták őt, szerfölött felháborodék, és kiküldvén, megölete Bethlehemben és annak egész környékén minden gyermeket, két esztendőstől és azon alól, az idő szerint, a melyet szorgalmasan tudakolt a bölcsektől. ¹A mikor pedig megszületik vala Jézus a júdeai Bethlehemben, Heródes király idejében, ímé napkeletről bölcsek jövének Jeruzsálembe, ezt mondván: ⁷Ekkor Heródes titkon hivatván a bölcseket, szorgalmatosan megtudakolá tőlük a csillag megjelenésének idejét.
• 11 ¹⁹Eljött az embernek Fia, a ki eszik és iszik, és ezt mondják: Ímé a nagy étü és részeges ember, a vámszedők és bűnösök barátja! És igazoltaték a bölcseség az ő fiaitól. ²⁵Abban az időben szólván Jézus, monda: Hálákat adok néked, Atyám, mennynek és földnek Ura, hogy elrejtetted ezeket a bölcsek és az értelmesek elől, és a kisdedeknek megjelentetted.
• 12 ⁴²Délnek királyné asszonya felkél majd az ítéletkor e nemzetséggel együtt, és kárhoztatja ezt: mert ő eljött a földnek széléről, hogy hallhassa a Salamon bölcseségét; és ímé, nagyobb van itt Salamonnál.
• 13 ⁵⁴És hazájába érve, tanítja vala őket az ő zsinagógájukban, annyira, hogy álmélkodnak és ezt mondják vala: Honnét van ebben ez a bölcseség és az erők?
• 23 ³⁴Annakokáért ímé prófétákat, bölcseket és írástudókat küldök én hozzátok: és azok közül némelyeket megöltök, és megfeszítetek, másokat azok közül a ti zsinagógáitokban megostoroztok és városról-városra üldöztök.

A Lukács írása szerint való szent evangyéliom (Károli Gáspár revideált fordítása)

• 12 ⁴²Monda pedig az Úr: Kicsoda hát a hű és bölcs sáfár, kit az úr gondviselővé tőn az ő háza népén, hogy adja ki nékik élelmüket a maga idejében?
• 1 ¹⁷És ez Ő előtte fog járni az Illés lelkével és erejével, hogy az atyák szívét a fiakhoz térítse, és az engedetleneket az igazak bölcsességére, hogy készítsen az Úrnak tökéletes népet.
• 2 ⁴⁰A kis gyermek pedig növekedék, és erősödék lélekben, teljesedve bölcsességgel; és az Istennek kegyelme vala ő rajta. ⁵²Jézus pedig gyarapodék bölcsességben és testének állapotjában, és az Isten és emberek előtt való kedvességben.
• 7 ³⁵És igazoltatik a bölcseség minden ő fiaitól.
• 10 ²¹Azon órában örvendeze Jézus lelkében, és monda: Hálákat adok néked, Atyám, mennynek és földnek Ura, hogy elrejtetted ezeket a bölcsek és értelmesek elől, és a kisdedeknek megjelentetted. Igen, Atyám, mert így volt kedves te előtted.
• 11 ³¹A Délnek királynéasszonya felkél majd az ítéletkor e nemzetség férfiaival, és kárhoztatja őket: mert ő eljött a földnek széléről, hogy hallhassa a Salamon bölcseségét; és ímé nagyobb van itt Salamonnál. ⁴⁹Ezért mondta az Isten bölcsesége is: Küldök ő hozzájuk prófétákat és apostolokat; és azok közül némelyeket megölnek, és némelyeket elüldöznek;
• 21 ¹⁵Mert én adok néktek szájat és bölcseséget, melynek ellene nem szólhatnak, sem ellene nem állhatnak mind azok, a kik magokat ellenetekbe vetik.

Pál apostolnak a rómabeliekhez írt levele (Károli Gáspár revideált fordítása)

• 16 ²⁷Az egyedül bölcs Istennek a Jézus Krisztus által dicsőség mindörökké. Ámen. ¹⁹Mert a ti engedelmességetek mindenekhez eljutott. Örülök azért rajtatok; de akarom, hogy bölcsek legyetek a jóban, ártatlanok pedig a rosszban.
• 12 ³Mert a nékem adott kegyelem által mondom mindenkinek közöttetek, hogy feljebb ne bölcselkedjék, mint a hogy kell bölcselkedni; hanem józanon bölcselkedjék, a mint az Isten adta kinek-kinek a hit mértékét. ¹⁶Egymás iránt ugyanazon indulattal legyetek; ne kevélykedjetek, hanem az alázatosakhoz szabjátok magatokat. Ne legyetek bölcsek timagatokban.
• 1 ¹⁴Mind a görögöknek, mind a barbároknak, mind a bölcseknek, mind a tudatlanoknak köteles vagyok. ²²Magokat bölcseknek vallván, balgatagokká lettek;
• 11 ³³Óh Isten gazdagságának, bölcseségének és tudományának mélysége! Mely igen kikutathatatlanok az ő ítéletei s kinyomozhatatlanok az ő útai!

Pál apostolnak Timótheushoz írt első levele (Károli Gáspár revideált fordítása)

• 1 ¹⁷Az örökkévaló királynak pedig, a halhatatlan, láthatatlan, egyedül bölcs Istennek tisztesség és dicsőség örökkön örökké! Ámen.

Júdás apostolnak közönséges levele (Károli Gáspár revideált fordítása)

• 1 ²⁵Az egyedül bölcs Istennek, a mi megtartónknak, dicsőség, nagyság, erő és hatalom most és mind örökké. Ámen.

Eszter könyve (Károli Gáspár revideált fordítása)

• 1 ¹³És monda a király az időket mérő bölcseknek, (mert a királynak összes dolgai a jog- és törvénytudók elé tartoznak.
• 6 ¹³És elbeszélé Hámán Zéresnek, az ő feleségének és minden barátjának mindazt, a mi vele történt. És mondának néki az ő bölcsei és Zéres, az ő felesége: Ha Márdokeus, a ki előtt kezdtél hanyatlani, a zsidók magvából való: nem bírsz vele, hanem bizony elesel előtte.

Salamon énekek éneke (Károli Gáspár revideált fordítása)

• 3 ⁸Mindnyájan fegyverfogók, hadakozásban bölcsek, kinek-kinek oldalán fegyvere, az éjszakának félelme ellen.

Ezékiel próféta könyve (Károli Gáspár revideált fordítása)

• 27 ⁸Sidon és Arvad lakói voltak evezőid; a te bölcseid, oh Tírus, kik benned valának, azok voltak kormányosaid. ⁹Gebal vénei és bölcsei voltak benned, kik hasadékaidat javítgaták; a tenger minden hajója és hajósa volt benned, hogy kicseréljék árúidat.
• 28 ³Lám, hát bölcsebb volnál te Dánielnél! Semmi elrejtett dolog nem homályos néked! ⁴Bölcseségeddel és értelmeddel gyűjtöttél magadnak gazdagságot, s gyűjtöttél aranyat s ezüstöt kincses házaidba. ⁵Bölcseségednek nagy voltával kereskedésed közben megsokasítád gazdagságodat, és felfuvalkodott szíved gazdagságod miatt. ⁷Azért ímé, hozok reád idegeneket, a nemzetek legkegyetlenebbjeit, és kivonszák fegyvereiket bölcseséged szépsége ellen, és megfertéztetik fényességedet. ¹²Embernek fia! kezdj gyászéneket Tírus királyáról, és mondd néki: Így szól az Úr Isten: Te valál az arányosság pecsétgyűrűje, teljes bölcseséggel, tökéletes szépségben. ¹⁷Szíved felfuvalkodott szépséged miatt; megrontottad bölcseségedet fényességedben; a földre vetettelek királyok előtt, adtalak szemök gyönyörűségére.

Abdiás próféta könyve (Károli Gáspár revideált fordítása)

• 1 ⁸Azon a napon, ezt mondja az Úr, nem vesztem-é ki a bölcseket Edomból, és az értelmet az Ézsau hegyéről?!

Mikeás próféta könyve (Károli Gáspár revideált fordítása)

• 6 ⁹Az Úrnak szava kiált a városnak, és a te neved néz bölcseségre. Halljátok meg a vesszőt és ki rendeli azt?!

A Márk írása szerint való szent evangyéliom (Károli Gáspár revideált fordítása)

• 6 ²És a mint eljött vala a szombat, tanítani kezde a zsinagógában; és sokan, a kik őt hallák, elálmélkodának vala, mondván: Honnét vannak ennél ezek? És mely bölcsesség az, a mi néki adatott, hogy ily csodadolgok is történnek általa?
• 12 ³⁴Jézus pedig látván, hogy bölcsen felelt vala, monda néki: Nem messze vagy az Isten országától. És többé senki sem meri vala őt megkérdezni.

Az apostolok cselekedetei (Károli Gáspár revideált fordítása)

• 6 ³Válaszszatok azért, atyámfiai, ti közületek hét férfiút, kiknek jó bizonyságuk van, kik Szent Lélekkel és bölcseséggel teljesek, kiket erre a foglalatosságra beállítsunk. ¹⁰De nem állhattak ellene a bölcseségnek és a Léleknek, mely által szól vala.
• 7 ¹⁰És megszabadítá őt minden nyomorúságából, és ada néki kedvességet és bölcseséget a Faraó előtt, Égyiptom királya előtt, ki őt Égyiptom fölé és az ő egész háza fölé kormányzóul állatá. ²²És Mózes taníttaték az Égyiptombeliek minden bölcseségére; és hatalmas vala beszédben és cselekedetben.

Pál apostolnak a korinthusbeliekhez írt második levele (Károli Gáspár revideált fordítása)

• 1 ¹²Mert a mi dicsekedésünk ez, lelkiismeretünk bizonysága, hogy isteni őszinteséggel és tisztasággal, nem testi bölcseséggel, hanem Isten kegyelmével forgolódtunk a világon, kiváltképen pedig ti köztetek.

Pál apostolnak az efézusbeliekhez írt levele (Károli Gáspár revideált fordítása)

• 1 ⁸Melyet nagy bőséggel közlött velünk minden bölcsességgel és értelemmel, ¹⁷Hogy a mi Urunk Jézus Krisztusnak Istene, a dicsőségnek Atyja adjon néktek bölcseségnek és kijelentésnek Lelkét az Ő megismerésében;
• 3 ¹⁰Azért, hogy megismertettessék most a mennybeli fejedelemségekkel és hatalmasságokkal az egyház által az Istennek sokféle bölcsesége,
• 5 ¹⁵Meglássátok annakokáért, hogy mimódon okkal járjatok, nem mint bolondok, hanem mint bölcsek:

Pál apostolnak a kolossébeliekhez írt levele (Károli Gáspár revideált fordítása)

• 1 ⁹Azért mi is, a mely naptól fogva ezeket hallottuk, nem szűnünk meg érettetek imádkozni, és kérni, hogy betöltessetek az Isten akaratának megismerésével minden lelki bölcseségben és értelemben, ²⁸A kit mi prédikálunk, intvén minden embert, és tanítván minden embert minden bölcseséggel, hogy minden embert tökéletesnek állassunk elő a Krisztus Jézusban;
• 2 ³A melyben van a bölcsességnek és ismeretnek minden kincse elrejtve. ⁸Meglássátok, hogy senki ne legyen, a ki bennetek zsákmányt vet a bölcselkedés és üres csalás által, mely emberek rendelése szerint, a világ elemi tanításai szerint, és nem a Krisztus szerint való: ²³A melyek bölcsességnek látszanak ugyan a magaválasztotta istentiszteletben és alázatoskodásban és a test gyötrésében; de nincs bennök semmi becsülni való, mivelhogy a test hízlalására valók.
• 3 ¹⁶A Krisztusnak beszéde lakozzék ti bennetek gazdagon, minden bölcsességben; tanítván és intvén egymást zsoltárokkal, dícséretekkel, lelki énekekkel, hálával zengedezvén a ti szívetekben az Úrnak.
• 4 ⁵Bölcsen viseljétek magatokat a kívül valók irányában, a jó alkalmatosságot áron is megváltván.

Pál apostolnak Timótheushoz írt második levele (Károli Gáspár revideált fordítása)

• 3 ¹⁵És hogy gyermekségedtől fogva tudod a szent írásokat, melyek téged bölcscsé tehetnek az idvességre a Krisztus Jézusban való hit által.

Péter apostolnak közönséges második levele (Károli Gáspár revideált fordítása)

• 3 ¹⁵És a mi Urunknak hosszútűrését idvességnek tartsátok; a miképen a mi szeretett atyánkfia Pál is írt néktek a néki adott bölcsesség szerint.

János apostolnak mennyei jelenésekről való könyve (Károli Gáspár revideált fordítása)

• 5 ¹²Nagy szóval ezt mondván: Méltó a megöletett Bárány, hogy vegyen erőt és gazdagságot és bölcseséget és hatalmasságot és tisztességet és dicsőséget és áldást.
• 7 ¹²Ezt mondván: Ámen: áldás és dicsőség és bölcseség és hálaadás és tisztesség és hatalom és erő a mi Istenünknek mind örökkön örökké, Ámen.
• 13 ¹⁸Itt van a bölcseség. A kinek értelme van, számlálja meg a fenevad számát; mert emberi szám: és annak száma hatszázhatvanhat.
• 17 ⁹Itt az elme, a melyben van bölcseség. A hét fő a hét hegy, a melyen az asszony ül;