Keresés a Bibliában

Keresés a Bibliában

Igehely

KNB >1000 SZIT >1000 STL 371 BD 354 RUF >1000 KG >1000
Új kinézet Régi kinézt

Találatok a szövegekben

Az első hónap első napján kezdték el a szentelést, és a hónap nyolcadik napján jutottak el az ÚR csarnokáig. Nyolc napon át végezték az ÚR házának a megszentelését, és az első hónap tizenhatodik napján fejezték be azt. »
Ennek a hetedik hónapnak a tizedik napján tartsatok szent összejövetelt. Tartóztassátok meg magatokat, és semmiféle munkát ne végezzetek. Áldozat az engesztelés napján »
Izráel fiai azt cselekedték, amit rossznak lát az ÚR, ezért az ÚR Midján kezébe adta őket hét esztendőre, Isten Midján kezébe adja Izráelt »
Midján, Amálék és a keleti törzsek mind egybegyűltek, átkeltek a Jordánon, és tábort ütöttek Jezréel síkságán. Gedeon sereget gyűjt Midján ellen »
Azokban a napokban kezdett Keresztelő János prédikálni Júdea pusztájában: Keresztelő János (Mk 1,2-8; Lk 3,1-9.15-18; Jn 1,6-28) »
Azt tette, amit rossznak lát az ÚR, mert apjának és anyjának az útján meg Jeroboámnak, Nebát fiának az útján járt, aki vétekbe vitte Izráelt. »
Ne törj be népem kapuján veszedelme napján! Ne nézd te is kárörömmel baját veszedelme napján! Ne nyúljatok kincseihez veszedelme napján! »
Azután a szolga ezüst és arany ékszereket meg ruhákat vett elő, és Rebekának adta. Drága ajándékokat adott a bátyjának és az anyjának is. »
Amikor Jákób meglátta Ráhelt, anyja bátyjának, Lábánnak a leányát és anyja bátyjának, Lábánnak a juhait, odalépett Jákób, elgördítette a követ a kút szájáról, és megitatta anyja bátyjának, Lábánnak a juhait. »
Legyen ez Ároné és fiaié: örök rendelkezés ez Izráel fiai között! Mert felajánlás ez, Izráel fiainak felajánlása békeáldozataikból, amelyet az ÚRnak ajánlanak fel. »
A tésztátokból készült első lepényt mutassátok be felajánlásként. Szérűről vett felajánlásként ajánljátok föl. »
A megölt midjáni nő neve pedig Kozbí volt, annak a Cúrnak a leánya, aki a midjáni törzsek egyik nagycsaládjának a feje volt. »
Míkájehú pedig ezt mondta: Halld meg az ÚR igéjét! Láttam az URat trónján ülve, és az egész mennyei sereg ott állt a jobbján és balján. »
És közülük, Simeon fiai közül ötszáz ember elment a Széír-hegységbe, Jisí fiainak, Pelatjának, Nearjának, Refájának és Uzzíélnek a vezetésével. »
Míkájehú pedig ezt mondta: Halljátok az ÚR igéjét! Láttam az URat trónján ülve, és az egész mennyei sereg ott állt a jobbján és balján. »
A súsáni zsidók azonban a hónap tizenharmadik és tizennegyedik napján is összegyűltek, ezért a hónap tizenötödik napján lett csak nyugalmuk, így ők ezt tették meg az evés-ivás és az öröm napjának. »
Mert terhes igáját, a hátát verő botot, sanyargatójának vesszejét összetöröd, mint Midján napján. »
Ne nézz kárörömmel testvéredre balsorsa napján! Ne nevess Júda fiain pusztulásuk napján! Ne beszélj róluk nagy hangon nyomorúságuk napján! »
Sem ezüstjük, sem aranyuk nem mentheti meg őket az ÚR haragjának napján, amikor felindulásának tüzében elpusztítja az egész földet. Bizony, egyszer csak véget vet a föld összes lakójának! »
Abrám és Náhór megházasodtak: Abrám feleségének Száraj volt a neve, Náhór feleségének pedig Milká volt a neve: ő Háránnak, Milká apjának és Jiszká apjának volt a leánya. »
Indulj, eredj el Paddan-Arámba, anyád apjának, Betúélnek a házához, és ott végy feleséget anyád bátyjának, Lábánnak a leányai közül! »
és Jákób engedelmeskedett apjának és anyjának, és elment Paddan-Arámba. »
Jákób elmondta Ráhelnek, hogy ő rokona az apjának, mert Rebekának a fia. A leány ekkor elszaladt, és elbeszélte ezt az apjának. »
És ezt mondta Lea: Megajándékozott engem az Isten egy szép ajándékkal: Most már énvelem fog lakni a férjem, mert hat fiút szültem neki! Ezért nevezte el őt Zebulonnak. »
Miután ott töltötte azt az éjszakát, ajándékokat válogatott ki bátyjának, Ézsaunak mindabból, amire szert tett: »
Ezért nem eszik meg Izráel fiai mindmáig a csípő forgócsontján levő inat, mert ütés érte Jákób csípőjének forgócsontján az inat. »
Apjának pedig ezt küldte: tíz szamarat, megrakva Egyiptom legjobb termékeivel, és tíz szamárkancát, megrakva gabonával, kenyérrel és egyéb élelemmel, útravalóul az apjának. »
Midján papjának volt hét leánya. Ezek odajöttek, vizet merítettek, és megtöltötték a vályúkat, hogy megitassák apjuk juhait. »
Mózes pedig apósának, Jetrónak, Midján papjának a juhait legeltette. Egyszer a juhokat a pusztán túlra terelte, és eljutott az Isten hegyéhez, a Hórebhez. »
Az első hónap tizennegyedik napjának estéjétől kezdve egyetek kovásztalan kenyeret a hónap huszonegyedik napjának estéjéig. »
Vesztegetésre szánt ajándékot ne fogadj el, mert az ilyen ajándék vakká teszi a világosan látókat, és vesztét okozza az igaznak. »
Így szenteld meg a felmutatott szegyet és a felajánlott combot, amelyet az Áronnak és fiainak fölavatására szánt kosból mutattak és ajánlottak fel. »
Eljöttek a férfiak és az asszonyok, mindenki, akit a szíve arra ösztönzött, és hoztak kapcsokat, fülbevalókat, gyűrűket, nyakláncokat és mindenféle arany ékszert. Mindenki ajánlott föl valamilyen aranyból készült ajándékot az ÚRnak. »
Aki ezüstöt vagy rezet tudott felajánlani, az is elhozta felajánlását az ÚRnak; akinek akáciafája volt, azt hozta el a különböző istentiszteleti eszközökhöz. »
Ezek átvették Mózestől mindazokat a felajánlott dolgokat, amelyeket Izráel fiai hoztak a szentély istentiszteleti eszközeinek az elkészítéséhez. De továbbra is vittek minden reggel felajánlásokat Mózeshez. »
A második év első hónapjának első napján felállították a hajlékot. »
Ha valaki apjának a feleségével hál, apjának a szemérmét fedte föl: halállal lakoljanak mindketten, vérük rajtuk. »
Ha valaki feleségül veszi a testvérét, apjának a lányát vagy anyjának a lányát, és meglátja annak szemérmét, és az is meglátja az ő szemérmét: gyalázat az. Ki kell irtani az ilyeneket népük szeme láttára. Mivel testvérének a szemérmét fedte föl, bűnhődnie kell. »
Azután odavitték a fejedelmek az oltár fölszentelésére szánt ajándékot azon a napon, amelyen fölkenték azt. A fejedelmek odavitték áldozati ajándékukat az oltár elé. »
A léviták megtisztították magukat vétkeiktől, és kimosták ruhájukat. Áron pedig felajánlotta őket ajándékul az ÚRnak, és engesztelést végzett értük Áron, hogy megtisztítsa őket. »
A második év második hónapjának a huszadik napján fölemelkedett a felhő a bizonyság hajlékáról. »
Legyen még a tied a szent ajándékukból való felajánlás, Izráel fiainak minden felmutatott áldozatából. Neked adom azokat és a fiaidnak meg a leányaidnak. Örök rendelkezés ez. Mindenki ehet belőle a házadban, aki tiszta. »
A szent adományokból minden felajánlást, amelyet Izráel fiai felajánlanak az ÚRnak, neked és veled együtt fiaidnak és leányaidnak adom. Örök rendelkezés ez. Az ÚR színe előtt örökké megmaradó szövetség ez veled a te javadra és utódaid javára. »
Mert a lévitáknak adom örökségül Izráel fiainak a tizedét, amelyet felajánlásként az ÚRnak felajánlanak. Ezért mondtam nekik, hogy Izráel fiai között nem kaphatnak örökséget. »
Beszélj a lévitákkal, és mondd meg nekik: Amikor megkapjátok Izráel fiaitól a tizedet, amelyet az ő javaikból adtam nektek örökségül, ajánljátok fel a tizedük tizedét felajánlásként az ÚRnak. »
Így tegyetek ti is felajánlást az ÚRnak minden tizedből, amelyet Izráel fiaitól kaptok. Adjátok oda belőle az ÚRnak szóló felajánlást Áron főpapnak! »
Annak a megölt izráeli férfinak a neve, akit a midjáni nővel együtt öltek meg, Zimrí volt, Szálú fia, Simeon egyik nagycsaládjának a fejedelme. »
mert ők is ellenetek támadtak, amikor aljas tervet eszeltek ki ellenetek Peór révén és húguk, Kozbí, a midjáni fejedelem leánya révén, akit megöltek a Peór miatt támadt csapás napján. »
Azután így beszélt Mózes a néphez: Fegyverezzetek föl magatok közül férfiakat a harcra, és támadják meg Midjánt, hogy bosszút álljanak Midjánon az ÚRért. »
Midján királyait is megölték azokkal, akiket lemészároltak: Evít, Rekemet, Cúrt, Húrt és Rebát: Midján öt királyát. Megölték fegyverrel Bálámot, Beór fiát is. »
Csak két vagy három tanú vallomása alapján szabad valakit halálra ítélni; egyetlen tanú vallomása alapján nem szabad. »
Ha valakinek engedetlen és konok fia van, nem hallgat sem apjának, sem anyjának a szavára, és még ha megfenyítik, akkor sem hallgat rájuk, »
nap érlelte ajándékkal, hold sarjasztotta ajándékkal, »
Mózesnek, az ÚR szolgájának halála után ezt mondta az ÚR Józsuénak, Nún fiának, Mózes szolgájának: »
Midján pedig kemény kézzel bánt Izráellel. Izráel fiai rejtekhelyeket készítettek maguknak a hegyekben, meg barlangokat és hegyi erődöket Midján miatt. »
Midján, Amálék és a keleti törzsek úgy ellepték a völgyet, mint a sáskahad, tevéiknek nem volt se szeri, se száma: annyian voltak, mint tenger partján a homok. »
Elfogták Midján két vezérét, Órébet és Zeébet is, és megölték Órébet az Óréb-sziklánál, Zeébet pedig a zeébi présháznál ölték meg, majd tovább üldözték Midjánt. Óréb és Zeéb fejét pedig elvitték Gedeonhoz a Jordánon túlra. »
Hazament, és ezt mondta apjának és anyjának: Láttam Timnában egy filiszteus nőt, kérjétek meg azt nekem feleségül! »
Akkor megszállta őt az ÚR lelke, és puszta kézzel kettészakította azt, mintha csak egy kecskegidát szakított volna ketté. De apjának és anyjának nem mondta el, hogy mit csinált. »
Ezután elmentek a testvérei és apjának egész háza népe, fölvették és hazavitték. Corá és Estáól között temették el apjának, Mánóahnak a sírjába. Húsz évig volt Izráel bírája. »
Ezért most én is, kérésemnek megfelelően felajánlom őt az ÚRnak. Legyen egész életére az ÚRnak ajánlva! És ott imádták az URat. »
Éli pedig megáldotta Elkánát feleségével együtt, és ezt mondta: Adjon neked az ÚR utódot ettől az asszonytól a felajánlott helyett, akit felajánlott az ÚRnak! Azután hazamentek. »
Fiai azonban nem az ő útján jártak, hanem a maguk hasznát keresték; megvesztegetésre szánt ajándékot fogadtak el, és elferdítették az igazságot. »
Lándzsájának a nyele olyan vastag volt, mint a szövőszék tartófája, lándzsájának a hegye pedig hatszáz sekel súlyú vasból volt, és egy pajzshordozó ment előtte. »
Ezt mondták az izráeliek: Láttátok ezt az embert, aki előállt? Azért állt elő, hogy kigúnyolja Izráelt. Ha akadna valaki, aki megölné, azt gazdagon megajándékozná a király, még a leányát is hozzáadná, és fölmentené apjának a házát Izráelben minden szolgálat alól. »
Absolon Jóáb helyett Amászát állította a hadsereg élére. Amászá egy Jitrá nevű izráeli ember fia volt, aki Abígallal, Náhás leányával hált; Abígal Cerújának, Jóáb anyjának a nővére volt. »
Salamon király így válaszolt anyjának: Miért csak a súnémi Abiságot kéred Adónijjának? Kérd neki mindjárt a királyságot is, hiszen a bátyám ő! Legyen csak az övé meg Ebjátár papé és Jóábé, Cerújá fiáé! »
Folytatta apjának a vétkeit, amelyeket az őelőtte elkövetett, és szíve nem volt olyan teljesen Istené, az ÚRé, mint ősatyjának, Dávidnak a szíve. »
Azt tette, amit rossznak lát az ÚR, apjának az útján járt, és abban a vétekben, amellyel az vétekbe vitte Izráelt. »
Mindenben apjának, Ászának az útján járt, nem tért le róla. Azt tette, amit helyesnek lát az ÚR. »
Egyszer csak azt mondta az apjának: Jaj, a fejem, a fejem! Az apja megparancsolta a szolgájának, hogy vigye el az anyjához. »
amikor találkozott Jéhú Ahazjának, Júda királyának a testvéreivel. Megkérdezte: Kik vagytok? Ők így feleltek: Ahazjának a testvérei vagyunk, és azért megyünk, hogy köszöntsük a király fiait meg az anyakirálynő fiait. »
Azt tette, amit helyesnek lát az ÚR. Mindenben ősatyjának, Dávidnak az útján járt, és nem tért el arról sem jobbra, sem balra. »
A keleti kaput Selemjának sorsolták ki. Fiának, Zekarjának, aki bölcs tanácsadó volt, szintén sorsot vetettek, neki jutott sorsolással az északi kapu. »
Apjának, Ászának az útján járt, nem tért le róla. Azt tette, amit helyesnek lát az ÚR. »
Eljutott azonban hozzá Illés próféta írása, amely így hangzott: Ezt mondja az ÚR, ősödnek, Dávidnak az Istene: Mivel nem apádnak, Jósáfátnak az útján jártál, sem Ászának, Júda királyának az útján, »
Mert Ezékiás, Júda királya ezer bikát és hétezer juhot ajánlott fel a gyülekezetnek. A vezető emberek is felajánlottak a gyülekezetnek ezer bikát és tízezer juhot. A papok tömegesen szentelték meg magukat. »
Jehíél és Azarjá, Nahat és Aszáél, Jerímót és Józábád, Elíél és Jiszmakjá, Mahat és Benájá pedig Kónanjának és testvérének, Simínek a beosztottai voltak Ezékiás királynak és Azarjának, az Isten háza felügyelőjének a rendelkezése szerint. »
Majd ezt a parancsot adta a király Hilkijjának és Ahíkámnak, Sáfán fiának, Abdónnak, Míká fiának meg Sáfán kancellárnak és Aszájának, a király udvari emberének: »
Az első hónap első napján határozta el, hogy eljön Babilóniából, és az ötödik hónap első napján érkezett meg Jeruzsálembe, mert vele volt Istenének a jóakarata. »
Kimértem előttük az Istenünk házának felajánlott ezüstöt, aranyat és edényeket, amelyeket a király és tanácsosai, vezető emberei, valamint az egész ott élő Izráel ajánlott fel. »
Azután elmentem Semajának, Delájá fiának, Mehétabél unokájának a házába, aki be volt zárkózva. Ezt mondta: Találkozzunk az Isten házában, a templom belsejében, és zárjuk be a templom ajtóit, mert el fognak jönni, hogy meggyilkoljanak téged, mégpedig éjjel jönnek el, hogy meggyilkoljanak. »
Ha az országban élő népek árut vagy bármilyen gabonát hoznak eladásra a nyugalom napján, nem vásárolunk tőlük a nyugalom napján vagy más ünnepnapokon. A hetedik évben parlagon hagyjuk a földet, és elengedünk minden tartozást. »
Ebben az időben azt láttam Júdában, hogy a nyugalom napján szőlőt taposnak, gabonát hordanak, a szamarakra terhet raknak, és bort, szőlőt, fügét meg mindenféle terhet hordanak Jeruzsálembe a nyugalom napján. Ezért figyelmeztettem őket, hogy ezen a napon ne áruljanak eleséget. »
Amikor a nyugalom napjának előestéjén árnyék borult Jeruzsálem kapuira, megparancsoltam, hogy zárják be az ajtószárnyakat. Azt is megparancsoltam, hogy ne nyissák ki azokat, amíg el nem múlt a nyugalom napja. Néhány legényemet a kapukhoz állítottam, hogy ne jusson be semmiféle teher a nyugalom napján. »
Az első hónap tizenharmadik napján hívatták a királyi írnokokat, és megírattak mindent Hámán parancsa szerint a király kormányzóinak, minden tartomány helytartójának, minden nép vezetőjének, minden tartománynak a maga írásával és minden népnek a maga nyelvén. Ahasvérós király nevében készült az írás, és a király gyűrűjével pecsételték le. »
Ezért tartják a vidéki városokban lakó vidéki zsidók adár hónap tizennegyedik napján az öröm és az evés-ivás ünnepnapját, amikor ajándékokat küldenek egymásnak. »
Ezért nevezték el ezeket a napokat púrimnak a púr szóról. Ennek a levélnek a szövege alapján meg annak alapján, amit láttak és átéltek, »
Salamon példabeszédei. A bölcs fiú örömet szerez apjának, az ostoba fiú azonban szomorúsága anyjának. »
Élvezd az életet feleségeddel együtt, akit szeretsz, mulandó életed minden napján, amelyet Isten adott neked a nap alatt, mulandó életed minden napján, mert ez jutott neked az életben, és munkád révén, amelyet fáradsággal végzel a nap alatt. »
Gyertek ki, Sion lányai, nézzétek Salamon királyt a koronával, mellyel megkoronázta anyja nászának napján, szíve örömének napján! »
Ezért megrendítem az eget, és megindul helyéből a föld a Seregek URának dühétől, izzó haragjának napján. »
Jaj annak, aki ezt mondja apjának: Miért nemzettél? – és anyjának: Miért vajúdtál velem?! »
Ezt mondja az ÚR: A kegyelem idején meghallgatlak, a szabadulás napján megsegítelek. Megőrizlek és megajándékozom általad szövetségemmel népemet, hogy te állítsd helyre az országot, és oszd szét az elpusztult örökséget. »
Elhozzák minden honfitársatokat az összes nép közül ajándékul az ÚRnak: lovakon, kocsikon és gyaloghintókon, öszvéreken és tevéken, szent hegyemre, Jeruzsálembe – mondja az ÚR –, ahogyan Izráel fiai szokták elhozni ajándékukat tiszta edényben az ÚR házába. »
Bevittem őket az ÚR házába, Hánán fiainak a kamrájába, aki Jigdaljának, az Isten emberének volt a fia. Ez a kamra a vezetők kamrája mellett volt, Maaszéjának, Sallúm fiának a kamrája fölött, aki ajtóőr volt. »
Ekkor olvasta fel Bárúk az iratból Jeremiás szavait az ÚR házában, Gemarjának, Sáfán kancellár fiának a kamrájában, a felső udvarban, az ÚR háza új kapujának a bejáratánál az egész nép füle hallatára. »
lement a királyi palotába a kancellár szobájába, ahol éppen együtt volt valamennyi vezető ember: Elísámá kancellár, Delájá, Semajának a fia, Elnátán, Akbórnak a fia, Gemarjá, Sáfánnak a fia, Cidkijjá, Hananjának a fia és a többi vezető ember. »
Sőt megparancsolta a király Jerahmeélnek, a király fiának, Szerájának, Azríél fiának és Selemjának, Abdeél fiának, hogy fogják el Bárúk írnokot és Jeremiás prófétát. De az ÚR elrejtette őket. »
Hallotta Sefatjá, Mattánnak a fia, Gedaljá, Pashúrnak a fia, Júkal, Selemjának a fia és Pashúr, Malkijjának a fia is, amikor Jeremiás ezt mondta az egész népnek: »
kihozatták Jeremiást a börtönudvarból, és átadták Gedaljának, Ahíkám fiának, Sáfán unokájának, hogy vigye haza. Így ő a nép között maradt. »
a férfiakat, a nőket és a gyermekeket meg a király leányait és mindenkit, akit Nebuzaradán testőrparancsnok otthagyott Gedaljánál, Ahíkám fiánál, Sáfán unokájánál, végül Jeremiás prófétát és Bárúkot, Nérijjá fiát is. »
Ezt parancsolta Jeremiás próféta Szerájának, Nérijjá fiának, Mahszéjá unokájának, amikor Babilonba ment Cidkijjával, Júda királyával uralkodása negyedik esztendejében. Ez a Szerájá szállásmester volt. »
Mindnyájan, akik erre jártok, nézzetek ide, és lássátok: Van-e oly fájdalom, mint az én fájdalmam, amelyet nekem okoztak, amellyel megszomorított engem az ÚR izzó haragjának napján?! »
Ezüstjüket az utcára dobják, és aranyuk szemétbe kerül. Ezüstjük és aranyuk nem tudja megmenteni őket az ÚR haragjának napján. Éhségüket nem csillapítják, gyomrukat nem tölthetik meg vele; ez csak bűnbe vitte őket. »
Minden első termésnek és minden felajánlásnak a legjava, bármiből ajánljátok fel, a papoké lesz. A tésztátokból készült első lepényt is adjátok a papnak, hogy áldás nyugodjék házatokon! »
Ha majd sorsvetéssel felosztjátok az országot, és mindenki megkapja a maga örökségét, ajánljatok fel az országból szent felajánlásként az ÚRnak egy huszonötezer könyök hosszú és húszezer könyök széles területet! Az így körülhatárolt terület szent lesz. »
A fejedelemé lesz a föld a felajánlott szent területnek és a város birtokának mindkét oldalán a felajánlott szent terület mellett meg a város birtoka mellett a nyugati szélétől nyugat felé, a keleti szélétől kelet felé. Hosszúsága olyan lesz, mint az egyes törzsek birtokrészeié, a nyugati határtól a keleti határig. »
Az első hónap tizennegyedik napján ünnepeljétek meg a páskát! Az ünnep hét napján kovásztalan kenyeret kell enni. »
De ha az egyik szolgájának ad ajándékot az örökségéből, akkor az csak a felszabadulás meghirdetésének évéig lehet azé, azután visszaszáll a fejedelemre, mert az ő öröksége az, és a fiaié kell hogy legyen. »
Az a felajánlott terület, amelyet az ÚRnak felajánlotok, huszonötezer könyök hosszú és tízezer könyök széles lesz. »
Ami megmarad a felajánlott szent terület hosszúságából – keletre tízezer könyök, nyugatra tízezer könyök –, az ott lesz a felajánlott szent terület mellett, termése pedig legyen a városban dolgozó emberek kenyere. »
A felajánlott terület összesen huszonötezerszer huszonötezer könyök. Ez a négyzet, amelyhez hozzátartozik a város birtoka is, legyen a felajánlott szent terület! »
A fennmaradó rész a fejedelemé: a felajánlott szent területnek és a város birtokának mindkét oldalán, a huszonötezer könyöknyi területtől a keleti határig és nyugat felé a huszonötezer könyöknyi területtől a nyugati határig, a törzseknek kiosztott birtokrészek közé eső terület lesz a fejedelemé. Ennek a közepén lesz a felajánlott szent terület és a szent templom. »
Ezután Dániel hazament, és tudtára adta a dolgot társainak, Hananjának, Mísáélnak és Azarjának, »
Ezért tüzet gyújtok Rabbá várfalán, és az megemészti palotáit harci zajban a csata napján, szélvészben a vihar napján. »
Ezért áldoz hálójának, és tömjénez kerítőhálójának, mert velük szerez gazdag jövedelmet és bőséges élelmet. »
Keressétek az URat mind, akik alázatosan éltek a földön, és teljesítitek a törvényeit! Törekedjetek az igazságra, törekedjetek az alázatra, talán oltalmat találtok az ÚR haragjának napján! »
hagyd ott ajándékodat az oltár előtt, menj el, békülj ki előbb testvéreddel, és akkor térj vissza, és vidd fel ajándékodat! »
mert szavaid alapján ítéltetsz majd igaznak, és szavaid alapján ítéltetsz majd bűnösnek. »
Férfivá és nővé teremtette, megáldotta, és embernek nevezte őket teremtésük napján. »
A madaraknak, a szárazföldi állatoknak és a föld minden csúszómászójának különböző fajtáiból, mindegyikből kettő-kettő menjen be hozzád, hogy életben maradjon! »
A bárka pedig a hetedik hónap tizenhetedik napján megfeneklett az Ararát hegységben. »
A víz állandóan fogyott a tizedik hónapig. A tizedik hónap első napján láthatókká váltak a hegyek csúcsai. »
Ezektől ágaztak szét országaikba a szigetlakó népek, mindegyik a maga nyelve alapján, nemzetségeik és népeik szerint. »
Megajándékozlak szövetségemmel, és nagyon-nagyon megszaporítom utódaidat. »
Egyszer azt mondta Ábrahám háza legöregebb szolgájának, aki mindenét kezelte: Tedd a kezedet a csípőm alá, »
Izsák ekkor bevezette Rebekát anyjának, Sárának a sátrába, és feleségül vette Rebekát. Izsák megszerette őt, és megvigasztalódott anyja halála után. »
Ő szülte neki Zimránt, Joksánt, Medánt, Midjánt, Jisbákot és Súahot. »
Midján fiai pedig: Éfá, Éfer, Hanók, Abídá és Eldáá. Ezek mind Ketúrá leszármazottjai. »
a fiaknak, akiket másodfeleségei szültek Ábrahámnak, Ábrahám csak ajándékokat adott, és még életében eltávolította őket fia, Izsák mellől kelet felé, egy keleti országba. »
Mindazokat a kutakat, amelyeket apjának, Ábrahámnak az idejében apja szolgái ástak, betömték a filiszteusok, és teleszórták földdel. »
Majd ismét kiásta Izsák azokat a kutakat, amelyeket apjának, Ábrahámnak az idejében ástak, de Ábrahám halála után a filiszteusok betömtek; és ugyanúgy nevezte el azokat, ahogyan apja nevezte őket. »
De Jákób ezt mondta anyjának, Rebekának: Igen, de Ézsau bátyám szőrös, én pedig simabőrű vagyok. »
Elment tehát, elhozta a gidákat, és bevitte anyjának. Anyja pedig elkészítette a finom falatokat, ahogyan az apja szerette. »
Jákób ezt felelte apjának: Én vagyok Ézsau, az elsőszülötted. Úgy cselekedtem, ahogyan mondtad nekem. Gyere, ülj hát fel, és egyél a vadpecsenyéből, azután áldj meg engem! »
Nem ismerte meg őt, mivel szőrös volt a keze, mint bátyjának, Ézsaunak a keze, ezért áldotta meg őt. »
Erre odament, és megcsókolta őt. Amikor Izsák megérezte ruhájának az illatát, megáldotta őt, és ezt mondta: Lám, fiam illata olyan, mint a mező illata, amelyet megáldott az ÚR. »
Ő is elkészítette a finom falatokat, bevitte apjának, és ezt mondta neki: Kelj föl, apám, egyél a fiad vadpecsenyéjéből, és azután áldj meg engem! »
Amikor meghallotta Ézsau apja szavait, hangosan és igen keservesen fölkiáltott, és azt mondta apjának: Áldj meg engem is, apám! »
Ézsau ezt mondta apjának: Csak az az egy áldásod volt, apám? Áldj meg engem is, apám! És Ézsau keserves sírásra fakadt. »
Így küldte el Izsák Jákóbot, hogy Paddan-Arámba menjen Lábánhoz, az arám Betúél fiához, Rebekának, Jákób és Ézsau anyjának a bátyjához. »
És látta, hogy egy kút van a mezőn, és három juhnyáj heverészik mellette. Abból a kútból szokták ugyanis itatni a nyájakat. A kút száján egy nagy kő volt: »
Egyszer Rúben búzaaratáskor kint járt a mezőn, mandragórát talált, és elvitte anyjának, Leának. Ráhel azt mondta Leának: Adj nekem a fiad mandragórájából! »
Amikor este megjött Jákób a mezőről, Lea eléje ment, és ezt mondta: Hozzám gyere be, mert bérbe vettelek a fiam mandragóráján! És Jákób vele hált azon az éjszakán. »
Ráhel ugyanis ezt mondta az apjának: Ne haragudjék az én uram, hogy nem tudok fölkelni előtte, mert asszonyok baja van rajtam. Kutatott tehát utána, de nem találta a házibálványt. »
Ábrahám Istene és Náhór Istene, az atyák Istene ítéljen fölöttünk. Akkor megesküdött Jákób Izsáknak, atyjának félelmetes Istenére, »
akkor ezt mondd: Szolgádé, Jákóbé, aki ajándékul küldi uramnak, Ézsaunak. Ő maga is itt van mögöttünk. »
Ezt is mondjátok: Szolgád, Jákób itt van mögöttünk. Mert ezt gondolta: Megengesztelem őt az ajándékkal, amely előttem megy, és csak azután kerülök a színe elé, talán akkor szívesen fogad. »
Az ajándék tehát elindult előtte, ő azonban a táborban töltötte azt az éjszakát. »
De Jákób ezt mondta: Ne úgy, hanem ha elnyertem jóindulatodat, fogadd el tőlem ezt az ajándékot! Mert amikor megláttam arcodat, mintha Isten arcát láttam volna, olyan kedvesen fogadtál. »
Fogadd el ajándékomat, amelyet áldásommal vittek neked, hiszen Isten kegyelmes volt hozzám, és van mindenem. És addig unszolta őt, amíg el nem fogadta. »
és a mezőnek azt a részét, ahol sátrat vert, megvette Hamórnak, Sikem apjának a fiaitól száz keszíta ezüstért. »
Majd ezt mondta Sikem az apjának, Hamórnak: Kérd meg nekem feleségül ezt a leányt! »
Sikem pedig ezt mondta a leány apjának és bátyjainak: Ha elnyerem jóindulatotokat, megadom, amit csak kívántok tőlem. »
Kérjetek tőlem bármekkora mátkapénzt és ajándékot, megadom, amennyit kívántok, csak adjátok hozzám feleségül a leányt! »
De Jákób fiai álnok módon válaszoltak Sikemnek és apjának, Hamórnak. Azért beszéltek így, mert megbecstelenítette Dinát, a húgukat. »
Sírja fölé Jákób emlékoszlopot állított. Ráhel sírjának az emlékoszlopa ez még ma is. »
Ez a Széír-hegységben lakó Ézsaunak, Edóm ősatyjának a nemzetsége: »
Ezek voltak Cibón fiai: Ajjá és Aná. Ez az Aná vizet talált a pusztában, amikor apjának, Cibónnak a szamarait legeltette. »
Húsám halála után Hadad, Bedad fia lett a király, aki megverte a midjániakat Móáb mezején. Városának a neve Avít volt. »
Amikor ezt apjának és testvéreinek elmesélte, apja megdorgálta, és ezt mondta neki: Miféle álmot láttál? Talán bizony járuljunk eléd, anyáddal és testvéreiddel együtt, hogy földre boruljunk előtted?! »
Közben azonban midjáni kereskedők mentek arra, fölhúzták Józsefet a kútból, és eladták Józsefet az izmaelieknek húsz ezüstért. Azok pedig elvitték Józsefet Egyiptomba. »
A midjániak pedig eladták Józsefet Egyiptomban Potifárnak, a fáraó főemberének, a testőrök parancsnokának. »
De Ónán tudta, hogy az utód nem az övé lesz. Ezért amikor bement a bátyja feleségéhez, a földre vesztegette a magot, hogy ne támasszon utódot a bátyjának. »
De az ÚR Józseffel volt, ezért szerencsés ember lett, így aztán egyiptomi gazdájának a házába került. »
Ezek után történt, hogy Józsefre szemet vetett gazdájának felesége, és ezt mondta: Hálj velem! »
Ekkor megragadta őt az asszony a ruhájánál fogva, és azt mondta: Hálj velem! Ő azonban otthagyta ruháját az asszony kezében, futásnak eredt, és kiszaladt. »
De hét másik tehén is előjött utánuk a Nílusból, amelyek rútak és soványak voltak, a Nílus partján odaálltak a többi tehén mellé, »
A fáraó így szólt Józsefhez: Álmomban a Nílus partján álltam. »
Majd körülhordoztatta második kocsiján, és így kiáltottak előtte: Térdre! Így tette őt egész Egyiptom felügyelőjévé. »
Ezután elnevezte a fáraó Józsefet Cáfenat-Panéahnak, és hozzáadta feleségül Ászenatot, Pótiferának, Ón papjának a leányát. Így lett József egész Egyiptom felügyelője. »
Józsefnek két fia született, mielőtt eljött az éhínség esztendeje. Ászenat, Pótiferának, Ón papjának a leánya szülte őket. »
Ekkor Rúben azt mondta apjának: Az én két fiamat öld meg, ha nem hozom őt vissza! Bízd csak rám, és én visszahozom őt hozzád. »
Akkor Júda ezt mondta apjának, Izráelnek: Küldd el velem a fiút, hadd keljünk útra, hogy életben maradjunk, és ne haljunk meg sem mi, sem te, sem a gyermekeink! »
Apjuk, Izráel ekkor így szólt hozzájuk: Ha már így kell lennie, ezt tegyétek: Rakjatok az ország legjobb termékeiből a zsákjaitokba, és vigyetek ajándékot annak az embernek: egy kis balzsamot, egy kis mézet, gyógyfüvet, mirhát, diót és mandulát. »
Fogták tehát az ajándékot, magukhoz vettek kétszer annyi pénzt, meg Benjámint, elindultak, és elmentek Egyiptomba, és megjelentek József előtt. »
Ők pedig előkészítették az ajándékot, mielőtt József délben megjött, mert hallották, hogy ott fognak ebédelni. »
Amikor József hazaérkezett, bevitték neki a házba az ajándékot, amely náluk volt, és földre borultak előtte. »
Serlegemet, az ezüst serleget pedig tedd a legkisebbik zsákjának a szájába gabonája árával együtt! Ő pedig úgy tett, ahogyan József meghagyta neki. »
Józsefnek Egyiptom földjén született Manassé és Efraim, akiket Ászenat, Pótiferának, Ón papjának a leánya szült. »
József ezt felelte apjának: Az én fiaim, akiket itt adott nekem az Isten. Jákób így szólt: Hozd ide őket hozzám, hadd áldjam meg őket! »
József ezt mondta apjának: Nem úgy, apám, mert ez az elsőszülött, az ő fejére tedd a jobb kezedet! »
meg József egész háza népe, testvérei és apjának a háza népe. Csak a gyermekeket meg a juhokat és marhákat hagyták Gósen földjén. »
Amikor eljutottak Góren-Háátádig, amely a Jordánon túl van, nagy és mélységes gyásszal siratták el ott; hét napig tartó gyászünnepet rendezett apjának József. »
József Egyiptomban lakott, mind ő, mind apjának a háza népe. Száztíz esztendeig élt József, »
És mivel a bábák félték az Istent, ő gyermekekkel ajándékozta meg őket. »
Amikor azonban nem tudta már tovább rejtegetni, fogott egy gyékénykosarat, bekente szurokkal és gyantával, majd beletette a gyermeket, és kitette a Nílus partján a sás közé. »
A fáraó is meghallotta ezt a dolgot, és halálra kerestette Mózest. De Mózes elmenekült a fáraó elől. Midján földjén állapodott meg, és leült ott egy kútnál. »
Az ÚR ugyanis azt mondta Mózesnek Midjánban: Menj vissza Egyiptomba, mert meghaltak mindazok az emberek, akik halálra kerestek téged. »
Menj el a fáraóhoz reggel, amikor kimegy a vízhez! Állj eléje a Nílus partján, és vedd kezedbe azt a botot, amely kígyóvá változott! »
és meghal minden elsőszülött Egyiptom földjén – a trónján ülő fáraó elsőszülöttje csakúgy, mint a kézimalmot hajtó szolgálóleány elsőszülöttje meg a háziállatok valamennyi elsőszülöttje is. »
Vegyetek egy köteg izsópot, mártsátok az edényben levő vérbe, majd kenjetek az edényben levő vérből a szemöldökfára és a két ajtófélfára. Senki se menjen ki közületek reggelig a háza ajtaján. »
Történt azután éjfélkor, hogy megölt az ÚR minden elsőszülöttet Egyiptom földjén: a trónján ülő fáraó elsőszülöttjét csakúgy, mint a tömlöcben levő foglyok elsőszülöttjét meg a háziállatok valamennyi elsőszülöttjét. »
Így szabadította meg az ÚR azon a napon Izráelt Egyiptom kezéből. És látta Izráel az egyiptomiakat holtan a tenger partján. »
Amikor látta Izráel, hogy milyen erős kézzel bánt el az ÚR Egyiptommal, félni kezdte a nép az URat. Hitt az ÚRnak és szolgájának, Mózesnek. »
Azután útnak indultak Élimből. Megérkezett Izráel fiainak egész közössége a Szín-pusztába, amely Élim és a Sínai között van, a második hónap tizenötödik napján, azután, hogy kijöttek Egyiptomból. »
Jetró, Midján papja, Mózes apósa meghallotta mindazt, amit Isten tett Mózessel és népével, Izráellel: hogyan hozta ki az ÚR Izráelt Egyiptomból. »
Ha valaki úgy megüti rabszolgájának vagy rabszolganőjének a szemét, hogy megvakul, akkor bocsássa szabadon a szeméért! »
Ha pedig a fogát üti ki valaki a rabszolgájának vagy rabszolganőjének, akkor bocsássa szabadon a fogáért! »
De ha az ökör már korábban is öklelős volt, és erre figyelmeztették is a gazdáját, mégsem vigyázott rá, és ezért ölt meg egy férfit vagy egy nőt, akkor az ökröt meg kell kövezni, és a gazdájának is meg kell halnia. »
akkor a kút gazdája fizesse meg a kárt. Térítse meg az állat árát a gazdájának, az elpusztult állat pedig legyen az övé. »
Ha valaki pénzt vagy értéktárgyakat ad át felebarátjának megőrzésre, és ellopják azt annak az embernek a házából, ha megtalálják a tolvajt, kétszeresen térítse meg. »
De ha nem találják meg a tolvajt, akkor a ház gazdáját állítsák az Isten elé, hogy nem tette-e rá a kezét felebarátjának a tulajdonára. »
Minden hűtlen kezelés dolgában, akár marha, akár szamár, akár juh, akár ruha, akár egyéb elveszett dolog az, amiről valaki azt mondja, hogy az az övé, kerüljön kettejük ügye az Isten elé, és akit az Isten bűnösnek ítél, fizessen kétszeres kártérítést a felebarátjának. »
Ha valaki szamarat, marhát, juhot vagy bármilyen állatot ad át megőrzésre felebarátjának, és az megdöglik vagy megsérül, vagy elhajtják úgy, hogy senki sem látta, »
akkor az ÚRra tett eskü döntsön kettőjük között arról, hogy rátette-e a kezét felebarátjának a tulajdonára. Ezt fogadja el az állat gazdája, és nem kell kártérítést fizetni. »
Ha valaki elcsábít egy hajadont, aki még nincs eljegyezve, és vele hál, akkor jegyajándékkal jegyezze el magának feleségül! »
De ha az apja semmiképpen sem akarja hozzáadni, akkor annyi pénzt kell fizetni, amennyi a hajadonok jegyajándéka szokott lenni. »
Földed első termésének legjavát vidd el Istenednek, az ÚRnak házába! Ne főzz gödölyét anyjának tejében! »
Nem vetél el, sem meddő nem lesz senki a földeden, és hosszú életet ajándékozok neked. »
Azután Mózes vette a vért, ráhintette a népre, és ezt mondta: Annak a szövetségnek a vére ez, amelyet az ÚR kötött veletek, mindezeknek az igéknek az alapján. »
Ott jelenek meg neked, és a födélről beszélek veled, a két kerúb közül, amelyek a bizonyság ládáján vannak: innen beszélek veled mindarról, amit majd általad parancsolok Izráel fiainak. »
öt reteszt a hajlék másik oldalának a deszkáihoz, és öt reteszt a hajlék hátuljának a deszkáihoz a nyugati oldalon. »
Legyen Áron homlokán, és hordozza Áron a szent dolgokban elkövetett bűnök terhét, amelyeket Izráel fiai a különféle szent ajándékokkal kapcsolatban követnek el. Legyen mindig a homlokán, hogy kedvesek legyenek ők az ÚR előtt. »
Helyezd az oltárt a bizonyság ládájánál levő kárpit elé, a Bizonyságon levő fedél elé, ahol megjelenek neked! »
Mindazok, akik átesnek a számbavételen, adjanak egy fél sekelt a szent sekel szerint, amelyben húsz géra egy sekel. Fél sekel legyen az ÚRnak szóló felajánlás. »
Mindenki adja meg az ÚRnak szóló felajánlást, aki átesett a számbavételen, húszévestől fölfelé. »
A gazdag ne adjon többet, és a nincstelen se adjon kevesebbet fél sekelnél, amikor megadjátok az ÚRnak szóló felajánlást váltságdíjul magatokért. »
Hat napon át végezzék munkájukat, de a hetedik nap a teljes nyugalom napja, szent az az ÚR előtt. Mindaz, aki valamilyen munkát végez a szombat napján, halállal lakoljon! »
Most azért menj, vezesd a népet, ahová parancsoltam: íme, az én angyalom megy majd előtted. De a számonkérés napján számon kérem majd a vétküket. »
Tartsd meg a hetek ünnepét, amikor búzád első termését aratod, és a betakarítás ünnepét az esztendő fordulóján. »
Földed első termésének legjavát vidd el Istenednek, az ÚRnak házába! Ne főzz gödölyét anyjának tejében! »
Azután ezt mondta az ÚR Mózesnek: Írd le ezeket az igéket, mert ezeknek az igéknek alapján kötöttem szövetséget veled és Izráellel! »
Gyűjtsetek felajánlást magatok között az ÚRnak! Mindenki, akit arra indít a szíve, hozzon adományokat az ÚRnak: aranyat, ezüstöt és rezet, »
az udvar szőnyegfalait, oszlopait és talpait meg az udvar kapujának függönyét, »
majd visszajött mindenki, akit a szíve arra indított, és a lelke arra ösztönzött, és elhozta az ÚRnak szánt felajánlását a kijelentés sátrának elkészítéséhez, az ott végzendő szolgálathoz és a szent ruhákhoz. »
Nagy hozzáértéssel ajándékozta meg őket, hogy el tudjanak készíteni mindenféle fa- és fémmunkát, művészi szövést és hímzést kék és piros bíborból, karmazsin fonálból és lenfonálból meg a takácsmunkát: hogy elvégezzenek mindenféle munkát, és elkészítsék hozzájuk a terveket. »
Ekkor Mózes parancsára kihirdették a táborban: Se férfi, se asszony ne készítsen már semmit felajánlásként a szentély számára! Így kellett a népnek elrendelni, hogy ne hozzon több adományt. »
öt reteszt a hajlék másik oldalának a deszkáihoz, és öt reteszt a hajlék hátuljának a deszkáihoz a nyugati oldalon. »
Az udvar kapujának a függönye művészi módon kihímezve, kék és piros bíborból, karmazsin fonálból és sodrott lenfonálból készült. A hossza húsz könyök, a magassága pedig – az udvar szőnyegfala szélességének megfelelően – öt könyök volt. »
A munkálatokhoz, a szentély egész munkálatához felhasznált arany: az az arany, amelyet erre a célra felajánlottak, összesen huszonkilenc talentum és hétszázharminc sekel volt, a szent sekel szerint. »
A felajánlott réz hetven talentum és kétezer-négyszáz sekel volt. »
az udvar talpait körös-körül meg az udvar kapujának talpait, a hajlék összes cövekét és az udvar összes cövekét körös-körül. »
Az első hónap első napján állítsd fel a hajlékot, a kijelentés sátrát! »
Mutasson be mindezekből az áldozatokból egyet-egyet felajánlásként az ÚRnak. A többi legyen a békeáldozat vérét hintő papé. »
A hálaadó békeáldozat húsát még az áldozat napján egyék meg, ne hagyjanak belőle reggelre. »
Mondd meg Izráel fiainak: Aki békeáldozatot mutat be az ÚRnak, az vigyen békeáldozatából áldozati ajándékot az ÚRnak. »
A jobb combot is adjátok békeáldozataitokból felajánlásként a papnak. »
Mert a békeáldozatokból a felmutatott áldozati szegyet és a felajánlott combot elvettem Izráel fiaitól, és Áron papnak és fiainak adtam: örök rendelkezés ez Izráel fiainál. »
Azután odahívta Mózes Mísáélt és Elcáfánt, Áron nagybátyjának, Uzzíélnek a fiait, és ezt mondta nekik: Jöjjetek ide, és vigyétek el testvéreiteket a szentély elől, a táboron kívülre! »
A felmutatott áldozati szegyet és a felajánlott combot is tiszta helyen egyétek meg, te és a fiaid meg a lányaid, mert neked és gyermekeidnek rendeltem ezeket a részeket Izráel fiainak békeáldozataiból. »
A felajánlott combot és a felmutatott áldozati szegyet a kövér részek tűzáldozatával együtt vigyék be, hogy felmutassák felmutatott áldozatként az ÚR színe előtt, azután a tied lesz és a fiaidé örök rendelkezésként, ahogyan megparancsolta az ÚR. »
Ennek alapján kell különbséget tenni a tisztátalan és tiszta között, az ehető állatok és a nem ehető állatok között. »
Ha kimosták a kiütéses holmit, és a pap úgy látja, hogy a kiütés színe nem változott, még ha nem terjedt is tovább a kiütés: tisztátalan az. El kell égetni. Foltosodás az, akár a visszáján van, akár a színén. »
Ez a gyapjú- vagy lenruhán, vásznon, szöveten vagy bármilyen bőrholmin levő poklos kiütés törvénye; ennek alapján kell tisztának vagy tisztátalannak nyilvánítani. »
Vigye el azokat tisztulásának nyolcadik napján a paphoz, a kijelentés sátrának a bejáratához az ÚR színe elé. »
Örök rendelkezés legyen ez nektek: a hetedik hónap tizedik napján tartsatok böjtöt, és ne végezzetek semmiféle munkát, sem az, aki közületek való, sem a közöttetek tartózkodó jövevény. »
Az áldozás napján és másnap egyétek meg, ami pedig harmadnapra marad, azt égessétek el! »
A negyedik esztendőben szenteljétek minden gyümölcsét ünnepi ajándékként az ÚRnak, »
Ha a pap leánya idegen férfi felesége lesz, nem ehet a szent áldozati felajánlásokból. »
Ne gyalázzák meg Izráel fiainak szent adományait, amelyeket felajánlanak az ÚRnak, »
A kéve felmutatásának a napján készítsetek egy hibátlan, egyéves bárányt égőáldozatul az ÚRnak, »
A teljes nyugalom napja legyen ez nektek, tartóztassátok meg magatokat. A hónap kilencedikének estéjén, ettől az estétől a következőig pihenjetek nyugalmatok napján. »
Mondd meg Izráel fiainak: Ugyanennek a hetedik hónapnak a tizenötödik napján kezdődjék az ÚRnak a hét napig tartó lombsátrak ünnepe. »
Gondoskodjon róla Áron, hogy az a kijelentés sátrában, a bizonyság kárpitján kívül estétől reggelig állandóan égjen az ÚR előtt. Örök rendelkezés legyen ez nektek nemzedékről nemzedékre. »
Az izráeli asszony fia káromolta az ÚR nevét és átkozódott, ezért odavitték Mózeshez. Anyjának a neve Selómít volt, Dibrí leánya, Dán törzséből. »
Akkor fúvasd meg a harsogó kürtöt a hetedik hónap tizedikén, az engesztelés napján fúvasd meg a kürtöt országszerte. »
Akár a nagybátyja, akár nagybátyjának a fia visszaválthatja, akár nemzetségéből származó vérrokona visszaválthatja, vagy ha módja van hozzá, saját magát is visszaválthatja. »
Ha azonban szegény ahhoz, hogy megfizesse a szokásos becsült értéket, akkor a felajánlott személyt állítsák a pap elé, és a pap becsülje fel őt. A fogadalmat tevő vagyonának megfelelően becsülje fel őt a pap. »
Ha valaki a házát szenteli oda szent ajándékul az ÚRnak, akkor becsülje meg a pap, hogy az mennyire jó vagy rossz, és annyi legyen az értéke, amennyit a pap megállapít. »
akkor számítsa ki a pap a becsült érték összegét az örömünnep évéig, és a becsült értéket még azon a napon oda kell adni szent ajándékul az ÚRnak. »
Így beszélt az ÚR Mózeshez a Sínai-pusztában, a kijelentés sátrában a második év második hónapjának elsején azután, hogy kijöttek Egyiptomból: »
A gérsóniak nagycsaládjának a fejedelme Eljászáf, Láél fia volt. »
Gérsón fiainak a feladata volt, hogy minden tennivalót elvégezzenek a kijelentés sátránál: a hajléknál, a sátortetőnél, a sátor takarójánál, a kijelentés sátrának bejárati függönyénél, »
A keháti nemzetségek családjának fejedelme Elícáfán, Uzzíél fia volt. »
A Merárí nemzetségek családjának fejedelme Cúríél, Abíhajil fia volt. Észak felől, a hajlék oldala mellett táboroztak. »
Az ÚR Mózesnek adott parancsa szerint vették számba őket, mindenkit a maga tennivalója és vinnivalója alapján. Úgy vették számba őket, ahogyan megparancsolta Mózesnek az ÚR. »
Minden felajánlás, amelyet Izráel fiai szent adományként odavisznek a paphoz, a papé legyen. »
Ha pedig valaki hirtelen és váratlanul meghal az otthonában, és tisztátalanná teszi a megszentelt fejét, akkor vágja le a haját tisztulása napján, a hetedik napon nyírja meg azt. »
és mutassa fel azokat a pap felmutatott áldozatul az ÚR színe előtt. A papé az szent adományként, a felmutatott áldozati szegyen és felajánlott combon kívül. Azután a názír ismét ihat bort. »
A fejedelmek ajándéka »
Akkor ezt mondta Mózesnek az ÚR: Minden nap egy-egy fejedelem vigye oda az oltár fölszentelésére szánt áldozati ajándékát. »
Az első napon Nahsón, Ammínádáb fia, Júda törzséből mutatta be áldozati ajándékát. »
Áldozati ajándéka egy százharminc sekel súlyú ezüsttál meg egy hetven sekel súlyú ezüst hintőedény volt, a szent sekel szerint – mindkettő tele volt olajjal gyúrt finomliszttel, ételáldozatul –, »
békeáldozatul pedig két marha, öt kos, öt bak és öt egyéves bárány. Ez Nahsónnak, Ammínádáb fiának az áldozati ajándéka. »
Bemutatta áldozati ajándékát: egy százharminc sekel súlyú ezüsttálat meg egy hetven sekel súlyú ezüst hintőedényt, a szent sekel szerint – mindkettő tele volt olajjal gyúrt finomliszttel, ételáldozatul –, »
békeáldozatul pedig két marhát, öt kost, öt bakot és öt egyéves bárányt. Ez Netanélnak, Cúár fiának az áldozati ajándéka. »
Áldozati ajándéka egy százharminc sekel súlyú ezüsttál meg egy hetven sekel súlyú ezüst hintőedény volt, a szent sekel szerint – mindkettő tele volt olajjal gyúrt finomliszttel, ételáldozatul –, »
békeáldozatul pedig két marha, öt kos, öt bak és öt egyéves bárány. Ez Elíábnak, Hélón fiának az áldozati ajándéka. »
Áldozati ajándéka egy százharminc sekel súlyú ezüsttál meg egy hetven sekel súlyú ezüst hintőedény volt, a szent sekel szerint – mindkettő tele volt olajjal gyúrt finomliszttel, ételáldozatul –, »
békeáldozatul pedig két marha, öt kos, öt bak és öt egyéves bárány. Ez Elícúrnak, Sedéúr fiának az áldozati ajándéka. »
Áldozati ajándéka egy százharminc sekel súlyú ezüsttál meg egy hetven sekel súlyú ezüst hintőedény volt, a szent sekel szerint – mindkettő tele volt olajjal gyúrt finomliszttel, ételáldozatul –, »
békeáldozatul pedig két marha, öt kos, öt bak és öt egyéves bárány. Ez Selumíélnak, Cúrísaddaj fiának az áldozati ajándéka. »
Áldozati ajándéka egy százharminc sekel súlyú ezüsttál meg egy hetven sekel súlyú ezüst hintőedény volt, a szent sekel szerint – mindkettő tele volt olajjal gyúrt finomliszttel, ételáldozatul –, »
békeáldozatul pedig két marha, öt kos, öt bak és öt egyéves bárány. Ez Eljászáfnak, Deúél fiának az áldozati ajándéka. »
Áldozati ajándéka egy százharminc sekel súlyú ezüsttál meg egy hetven sekel súlyú ezüst hintőedény volt, a szent sekel szerint – mindkettő tele volt olajjal gyúrt finomliszttel, ételáldozatul –, »
békeáldozatul pedig két marha, öt kos, öt bak és öt egyéves bárány. Ez Elísámának, Ammíhúd fiának az áldozati ajándéka. »
Áldozati ajándéka egy százharminc sekel súlyú ezüsttál meg egy hetven sekel súlyú ezüst hintőedény volt, a szent sekel szerint – mindkettő tele volt olajjal gyúrt finomliszttel, ételáldozatul –, »
békeáldozatul pedig két marha, öt kos, öt bak és öt egyéves bárány. Ez Gamlíélnak, Pedácúr fiának az áldozati ajándéka. »
Áldozati ajándéka egy százharminc sekel súlyú ezüsttál meg egy hetven sekel súlyú ezüst hintőedény volt, a szent sekel szerint – mindkettő tele volt olajjal gyúrt finomliszttel, ételáldozatul –, »
békeáldozatul pedig két marha, öt kos, öt bak és öt egyéves bárány. Ez Abídánnak, Gidóní fiának az áldozati ajándéka. »
Áldozati ajándéka egy százharminc sekel súlyú ezüsttál meg egy hetven sekel súlyú ezüst hintőedény volt, a szent sekel szerint – mindkettő tele volt olajjal gyúrt finomliszttel, ételáldozatul –, »
békeáldozatul pedig két marha, öt kos, öt bak és öt egyéves bárány. Ez Ahíezernek, Ammísaddaj fiának az áldozati ajándéka. »
Áldozati ajándéka egy százharminc sekel súlyú ezüsttál meg egy hetven sekel súlyú ezüst hintőedény volt, a szent sekel szerint – mindkettő tele volt olajjal gyúrt finomliszttel, ételáldozatul –, »
békeáldozatul pedig két marha, öt kos, öt bak és öt egyéves bárány. Ez Pagíélnak, Okrán fiának az áldozati ajándéka. »
Áldozati ajándéka egy százharminc sekel súlyú ezüsttál meg egy hetven sekel súlyú ezüst hintőedény volt, a szent sekel szerint – mindkettő tele volt olajjal gyúrt finomliszttel, ételáldozatul –, »
békeáldozatul pedig két marha, öt kos, öt bak és öt egyéves bárány. Ez Ahírának, Énán fiának az áldozati ajándéka. »
Ez volt Izráel fejedelmeinek az oltár fölszentelésére szánt ajándéka azon a napon, amelyen fölkenték azt: tizenkét ezüsttál, tizenkét ezüst hintőedény és tizenkét aranyserpenyő. »
Békeáldozatra szánt marha volt összesen huszonnégy bika, azután hatvan kos, hatvan bak és hatvan egyéves bárány. Ez volt az oltár fölszentelésére szánt ajándék, miután fölkenték azt. »
Amikor bement Mózes a kijelentés sátrába, hogy beszéljen az ÚRral, hallotta a hangot, amely a bizonyság ládáján levő födélről beszélt hozzá, a két kerúb közül. Onnan beszélt hozzá. »
Áron pedig ajánlja fel a lévitákat mint Izráel fiai felmutatott áldozatát az ÚRnak, hogy ők végezzék az ÚR szolgálatát. »
Állítsd a lévitákat Áron és fiai elé, és ajánld fel őket felmutatott áldozatul az ÚRnak! »
Csak azután kezdhetik el a léviták a szolgálatot a kijelentés sátránál, miután megtisztítottad és felmutatott áldozatul felajánlottad őket. »
Ennek a hónapnak a tizennegyedik napján, estefelé készítsék el a megszabott időben. Egészen a rá vonatkozó rendelkezések és előírások szerint készítsétek el. »
El is készítették a páskát az első hónap tizennegyedik napján, estefelé a Sínai-pusztában. Mindenben úgy jártak el Izráel fiai, ahogyan Mózesnek megparancsolta az ÚR. »
Ők a második hónap tizennegyedik napján, estefelé készítsék el, és kovásztalan kenyérrel meg keserű füvekkel egyék meg. »
Mózes így szólt Hóbábhoz, a midjáni Reúélnak, Mózes apósának a fiához: Mi elindulunk arra a helyre, amelyről azt mondta az ÚR: Nektek adom azt. Gyere velünk, és mi jót teszünk veled, mert az ÚR jót ígért Izráelnek. »
A Délvidéken Amálék lakik, a hegyvidéken a hettiták, a jebúsziak és az emóriak laknak, a tenger és a Jordán partján pedig a kánaániak élnek. »
és esztek majd annak a földnek a kenyeréből, akkor mutassatok be felajánlást az ÚRnak. »
Az első tésztát adjátok felajánlásként az ÚRnak nemzedékről nemzedékre. »
Végezzen a pap engesztelést Izráel fiainak egész közösségéért, és bocsánatot nyernek, hiszen nem volt szándékos a vétek, ők pedig elvitték tűzáldozatukat ajándékul az ÚRnak, meg vétekáldozatukat is elvitték az ÚR elé azért a nem szándékos vétekért. »
Amikor a pusztában voltak Izráel fiai, rajtakaptak egy embert, aki tűzifát szedegetett a nyugalom napján. »
Mert én különítettem el testvéreiteket, a lévitákat Izráel fiai közül, és az ÚRnak szóló adományként nektek ajándékoztam őket, hogy a kijelentés sátránál végezzenek szolgálatot. »
Te pedig és a fiaid végezzétek mindazt a papi szolgálatot, ami az oltár körül vagy a kárpit mögött adódik. Ott ti szolgáljatok. Ajándékul adom nektek a papi tisztet. De ha illetéktelen közeledik ezekhez, meg kell halnia. »
Azután így beszélt Áronhoz az ÚR: Íme, én most neked adom azt, amit a nekem szóló felajánlásokból félre kell tenni; Izráel fiainak minden szent adományából részesedésként neked és a te fiaidnak adom azokat. Örök rendelkezés ez. »
Ez legyen a tied a legszentebb adományokból, amelyeket nem égettek el: minden áldozati ajándék, akár ételáldozat, akár vétekáldozat, akár jóvátételi áldozat, amellyel nekem tartoznak, legyen a tied és a fiaidé, mint legszentebb adomány. »
Ez legyen a ti felajánlásotok; ugyanolyannak számít az, mint a szérűről való gabona, és mint az, ami a sajtóból folyik. »
Minden adományból, amelyet kaptok, adjátok meg a teljes felajánlást az ÚRnak, mindenből a kövérjét, ami abból odaszentelni való. »
Mondd meg nekik: Amikor felajánljátok a kövérjét, úgy tekintendő az a léviták részéről, mint ami a szérűről és a sajtóból kerül ki. »
Nem követtek el bűnt vele, ha felajánljátok abból a kövérjét. Így nem szentségtelenítitek meg Izráel fiainak a szent dolgait, és nem haltok meg. »
Szeretnénk átvonulni országodon. Nem vonulunk át se szántóföldön, se szőlőn, még kútvizet sem iszunk. A király útján megyünk, nem térünk le se jobbra, se balra, amíg átvonulunk a területeden. »
Onnan is továbbmentek, és tábort ütöttek az emóriak területén eredő Arnón túlsó partján, a pusztában, mert az Arnón Móáb határa Móáb és az emóriak között. »
Szeretnék átvonulni országodon! Nem térünk le sem szántóföldre, sem szőlőbe, kútvizet sem iszunk. A király útján megyünk, amíg átvonulunk területeden. »
Ezért ezt mondta Móáb népe Midján véneinek: Ez a tömeg úgy lelegel körülöttünk mindent, ahogyan a marha lelegeli a zöld mezőt. Abban az időben Bálák, Cippór fia volt Móáb királya. »
Elmentek tehát Móáb és Midján vénei, és náluk volt a varázslás díja. Megérkeztek Bálámhoz, és elmondták neki Bálák üzenetét. »
Éppen akkor jött egy izráeli férfi, aki egy midjáni nőt hozott testvéreihez Mózes szeme láttára, meg Izráel egész közösségének a szeme láttára, amikor azok a kijelentés sátrának a bejárata előtt sírtak. »
Mondd meg tehát: Íme, az én békességem szövetségével ajándékozom meg őt: »
Támadjátok meg a midjániakat, és pusztítsátok őket, »
Ha apjának sincsenek testvérei, adjátok az örökségét annak, aki a nemzetségében a legközelebbi rokona, legyen az az ő tulajdona. Legyen ez a törvény rendelkezése Izráel fiai között, ahogyan megparancsolta Mózesnek az ÚR. »
A nyugalom napján mutass be két egyéves hibátlan bárányt, ahhoz ételáldozatul kéttized véka finomlisztet olajjal gyúrva, meg a hozzá tartozó italáldozatot. »
Ez legyen a nyugalomnapi égőáldozat minden nyugalom napján az állandó égőáldozaton és a hozzá tartozó italáldozaton kívül. »
Minden hónap első napján mutassatok be égőáldozatul az ÚRnak két bikaborjút, egy kost és hét egyéves hibátlan bárányt, »
Az első hónapban, a hónap tizennegyedik napján van az ÚR páskája, »
és ennek a hónapnak a tizenötödik napján van az ünnep. Hét napig kovásztalan kenyeret kell enni. »
Az első termés napján, amikor új ételáldozatot mutattok be az ÚRnak, azaz a hetek ünnepén tartsatok szent összejövetelt. Ne végezzetek semmiféle foglalkozáshoz tartozó munkát, »
A hetedik hónap első napján tartsatok szent összejövetelt. Ne végezzetek semmiféle foglalkozáshoz tartozó munkát. A kürtzengés napja ez. »
A hetedik hónap tizenötödik napján tartsatok szent összejövetelt. Ne végezzetek semmiféle foglalkozáshoz tartozó munkát, hanem ünnepeljetek hét napig ünnepet az ÚRnak. »
Izráel bosszút áll Midjánon »
Állj bosszút Izráel fiaiért a midjániakon, azután elődeid mellé kerülsz. »
Csatába is szálltak Midján ellen, ahogyan megparancsolta Mózesnek az ÚR, és megöltek minden férfit. »
Midján asszonyait és gyermekeit azonban foglyul ejtették Izráel fiai, és elvitték zsákmányként minden állatukat, jószágukat és egész vagyonukat. »
Abból a feléből vegyétek el, ami nekik jutott, és add azt Eleázár papnak az ÚRnak szóló felajánlásként. »
Mózes átadta Eleázár papnak az ÚRnak felajánlott részt, ahogyan megparancsolta Mózesnek az ÚR. »
Az összes arany, amelyet az ezredesek és századosok felajánlottak az ÚRnak, tizenhatezer-hétszázötven sekel súlyú volt; »
Elindultak Ramszeszből az első hónapban, az első hónap tizenötödik napján. A páskát követő napon jöttek ki Izráel fiai az ÚR kezének oltalma alatt egész Egyiptom szeme láttára, »
Ott Áron főpap fölment a Hór-hegyre az ÚR parancsa szerint, és meghalt a negyvenedik évben azután, hogy Izráel fiai kijöttek Egyiptomból az év ötödik hónapjában, a hónap első napján. »
Sefámtól menjen le a határ Riblá felé, Ajintól keletre, majd menjen tovább a határ lefelé, amíg el nem éri a Kinneret-tó keleti partján levő magaslatokat. »
Az Arnón-patak partján fekvő Aróértól, ettől a patak menti várostól Gileádig egyetlen város sem tudott ellenállni nekünk. Valamennyit kiszolgáltatta nekünk Istenünk, az ÚR. »
az Arnón-patak partján levő Aróértól a Szíón-hegyig, azaz a Hermónig, »
Féld Istenedet, az URat, és tartsd meg minden rendelkezését és parancsolatát, amelyeket én parancsolok neked, te magad, a fiad és unokád, életed minden napján, hogy hosszú ideig élhess. »
és oda vigyétek égőáldozataitokat és véresáldozataitokat, tizedeiteket és felajánlásaitokat, fogadalmi és önkéntes áldozataitokat, marháitok és juhaitok elsőszülöttjét. »
akkor arra a helyre, amelyet kiválaszt Istenetek, az ÚR, hogy ott lakjék a neve, oda vigyétek mindazt, amit parancsolok nektek: égőáldozataitokat és véresáldozataitokat, tizedeiteket és felajánlásaitokat meg válogatott fogadalmi áldozataitokat, amit odaígértetek az ÚRnak. »
Nem szabad megenned lakóhelyeden sem gabonádnak, sem mustodnak, sem olajodnak a tizedét, sem marhádnak és juhodnak az elsőszülöttjét, sem fogadalmi áldozataidat, amelyeket odaígértél, sem önkéntes áldozataidat, sem felajánlásaidat. »
De ha valamit az ÚRnak szentelsz, vagy fogadalomként felajánlasz abból, amire szert teszel, vidd el majd magaddal arra a helyre, amelyet kiválaszt az ÚR: »
Nem szabad megennetek semmiféle döglött állatot. A lakóhelyeden élő jövevénynek odaadhatod, ő megeheti, vagy add el idegennek, hiszen te Istenednek, az ÚRnak szent népe vagy! Ne főzz gödölyét anyjának tejében! »
Az adósságelengedés módja pedig ez: minden hitelező engedje el azt a kölcsönt, amelyet a felebarátjának adott: ne hajtsa be azt felebarátjától, a testvérétől, mert adósságelengedést hirdettek az ÚRért. »
Ne egyél hozzá kovászos ételt! Hét napon át nyomorúságos kovásztalan kenyeret egyél hozzá, mert sietve jöttél ki Egyiptomból. Így emlékezz életed minden napján arra a napra, amelyen kijöttél Egyiptomból! »
Hat napig kovásztalan kenyeret egyél! A hetedik napon, Istenednek, az ÚRnak ünnepnapján ne végezz semmiféle munkát! »
Mindenki aszerint vigyen ajándékot, amilyen áldást kapott Istenedtől, az ÚRtól, aki adja azt neked. »
Egészen úgy, ahogyan kérted Istenedtől, az ÚRtól a Hóreben, az összegyülekezés napján, amikor ezt mondtad: Nem tudom tovább hallgatni Istenemnek, az ÚRnak a szavát, és nem tudom tovább nézni ezt a nagy tüzet, mert meghalok. »
Bírságolják meg száz ezüstre, és adják azt a lány apjának, mert rossz hírét terjesztette egy izráeli szűznek. A nő maradjon a felesége, és nem szabad elbocsátania egész életében. »
akkor az a férfi, aki vele hált, adjon a lány apjának ötven ezüstöt, a lány pedig legyen a felesége, mert erőszakot követett el rajta; nem is szabad elbocsátania egész életében. »
Ne szolgáltasd vissza gazdájának a rabszolgát, ha hozzád menekül a gazdájától! »
Ezeknek az igéknek az alapján kötött szövetséget Mózes az ÚR parancsára Izráel fiaival Móáb földjén, azon a szövetségen kívül, amelyet a Hóreben kötött velük. »
Ezt mondta: A Sínairól jött az ÚR, a Széírről ragyogott rájuk, a Párán-hegyről tündökölt, megérkezett szent seregével, jobbján lángoló tűzzel. »
Józsefre ezt mondta: Megáldotta földjét az ÚR az égből hulló harmat ajándékával és a lenti vizekkel: »
az ősi hegyek javaival, az örök halmok ajándékával, »
a föld bőséges ajándékával, a csipkebokorban lakónak kegyével. Szálljon ez József fejére, a testvérek közt megszenteltnek fejére! »
Ha azután bárki is kilép házad ajtaján az utcára, az maga tehet arról, ha meghal, mi ártatlanok leszünk. De minket sújtson a büntetés, ha valaki kezet emel azokra, akik veled lesznek a házban. »
Amikor Gilgálban táboroztak Izráel fiai, megtartották a páskát a hónap tizennegyedik napján este Jerikó síkságán. »
A páska második napján kovásztalan kenyeret ettek a föld terméséből és pörkölt gabonát ugyanazon a napon. »
Az pedig így felelt: Nem, én az ÚR seregének a vezére vagyok; éppen most érkeztem. Ekkor Józsué arccal a földre borult előtte, meghajolt, és ezt kérdezte tőle: Mit akar mondani szolgájának az én Uram? »
Jöjjetek ide reggel törzsenként. Abból a törzsből, amelyet sorsvetés útján megjelöl az ÚR, jöjjenek ide a nemzetségek. Abból a nemzetségből, amelyet megjelöl az ÚR, jöjjenek ide a családok. Abból a családból, amelyet megjelöl az ÚR, jöjjenek ide a férfiak. »
Amikor az ő családjának a férfiait sorakoztatta fel, a sorsvetés a Júda törzséből való Ákánt, Karmí fiát, Zabdí unokáját, Zerah dédunokáját jelölte meg. »
Azok ezt felelték Józsuénak: Mivel tudomásukra jutott a te szolgáidnak, hogy Istenetek, az ÚR megparancsolta Mózesnek, az ő szolgájának, hogy adja nektek az egész országot, és pusztítsa ki előletek az ország minden lakóját, nagyon féltettük tőletek az életünket, ezért tettük ezt. »
Ezek kivonultak egész seregükkel. Annyi volt az ember, mint tenger partján a homok, de ló és harci kocsi is nagyon sok volt. »
Ahogyan az ÚR megparancsolta szolgájának, Mózesnek, úgy parancsolta meg Mózes Józsuénak, és úgy cselekedett Józsué. Semmiben sem tért el attól, amit az ÚR Mózesnek parancsolt. »
a Hesbónban lakó Szíhón, az emóriak királya uralkodott Aróértól, amely az Arnón-patak partján, a patak középső szakaszánál volt, Gileád területének felén a Jabbók-patakig, az ammóniak határáig »
Aróértól fogva, amely az Arnón-patak partján van, a várost a patak középső folyásánál és az egész fennsíkot Médebától Díbónig, »
Övék lett a következő terület: Aróértól fogva, amely az Arnón-patak partján van, maga a város a patak középső folyásánál és az egész fennsík Médebáig, »
A fennsík összes városa és az emóriak királyának, a Hesbónban uralkodó Szíhónnak egész királysága. Őt is megverte Mózes, meg Midján fejedelmeit: Evít és Rekemet, Cúrt és Húrt is meg Rebát, a Szíhónnak alárendelt vezéreket, akik az országban laktak. »
Kálébnak, Jefunne fiának is Júda fiai között adtak birtokrészt, ahogyan az ÚR megparancsolta Józsuénak: Kirjat-Arbát, Anák apjának városát, azaz Hebrónt. »
Az asszony ezt felelte neki: Ajándékozz meg engem! Ha a Délvidékre adtál férjhez, akkor adj nekem forrásokat is! Káléb pedig neki adta a Felső-forrásokat és az Alsó-forrásokat. »
Jánúm, Bét-Tappúah és Aféká, »
és eléri a határ a tengert. Északon Mikmetátnál kelet felé fordul a határ Taanat-Sílónak, majd továbbmegy mellette keleten Jánóah felé. »
Jánóahtól lemegy Atárót és Naará felé, érinti Jerikót, és kiér a Jordánhoz. »
Manassé törzsének is jutott kisorsolt rész; ő volt ugyanis József elsőszülöttje. Mákírnak, Manassé elsőszülöttjének, Gileád apjának jutott Gileád és Básán, mert harcos ember volt. »
Nekik adták Anák atyjának városát, Kirjat-Arbát, azaz Hebrónt Júda hegyvidékén, a körülötte levő legelőkkel együtt. »
Oltárépítés a Jordán partján »
és vele együtt tíz fejedelmet; egy-egy fejedelmet Izráel valamennyi törzséből, egy-egy nagycsaládból. Mindegyikük a maga nagycsaládjának a feje volt Izráel nemzetségei között. »
József csontjait, amelyeket Egyiptomból hoztak magukkal Izráel fiai, Sikemben temették el, a mezőnek azon a részén, amelyet Jákób vett meg Hamórnak, Sikem atyjának fiaitól száz keszíta ezüstért, és amely József fiainak az öröksége lett. »
Az asszony ezt felelte neki: Ajándékozz meg engem! Ha a Délvidéken adtál férjhez, akkor adj nekem forrásokat is! És neki adta Káléb a Felső-forrásokat meg az Alsó-forrásokat. »
Pásztorok hangján az itatóvályúknál, ott csendülnek fel az ÚR igaz tettei, vezetésének igaz tettei Izráelben. Így vonult a kapukhoz az ÚR népe. »
Gileád a Jordánon túl tanyázik. És Dán miért időzik a hajóknál? Ásér ülve maradt a tenger partján, ott tanyázik öbleinél. »
Mert valahányszor Izráel vetett, Midján, Amálék és más keleti törzsek rájuk törtek. »
Izráel így nagyon elszegényedett Midján miatt. Ekkor Izráel fiai segítségért kiáltottak az ÚRhoz. »
Amikor Izráel fiai Midján miatt segítségért kiáltottak az ÚRhoz, »
Azután eljött az ÚR angyala, és leült Ofrában a cserfa alatt, amely az Abíezer nemzetséghez tartozó Jóásé volt. A fia, Gedeon éppen búzát csépelt a présházban, hogy megmentse Midján elől. »
Gedeon azonban ezt mondta neki: Kérlek, Uram, ha velünk van az ÚR, miért ért bennünket mindez? Hol vannak mindazok a csodák, amelyekről atyáink beszéltek nekünk, amikor azt mondták, hogy az ÚR hozott föl bennünket Egyiptomból? Most meg eltaszított minket az ÚR, és Midján kezébe adott! »
Az ÚR ekkor odafordult hozzá, és azt mondta: Menj, és a te erőddel szabadítsd meg Izráelt Midján markából! Én küldelek téged! »
Az ÚR így válaszolt neki: Én majd veled leszek, és úgy megvered Midjánt, mintha csak egyetlen ember volna. »
Ne távozz el innen, míg vissza nem jövök hozzád, ki nem hozom ajándékomat, és eléd nem teszem. Ő így felelt: Itt maradok, amíg visszatérsz! »
Korán reggel fölkerekedett Jerubbaal, azaz Gedeon egész hadinépével, és tábort ütött a Haród-forrásnál. Midján tábora tőle északra volt, a Móre-halomnál a völgyben. »
Akkor az ÚR ezt mondta Gedeonnak: Túl sok ez a nép, amely veled van, nem adhatom a kezükbe Midjánt. Különben még így fog dicsekedni Izráel velem szemben: A saját kezem szabadított meg engem! »
Az ÚR ezt mondta Gedeonnak: Ezzel a háromszáz emberrel, akik nyaldosták a vizet, szabadítalak meg benneteket, és adom a kezedbe Midjánt. A nép többi része pedig menjen haza! »
Akkor ez a nép magához vette az élelmet és amazoknak a kürtjeit. A többi Izráelből való férfit pedig elküldte, mindenkit a maga sátrába, és csak a háromszáz férfit tartotta magánál. Midján tábora alattuk volt a síkságon. »
Amikor Gedeon odaért, egyikük éppen az álmát mesélte el a társának. Ezt mondta: Azt álmodtam, hogy egy kerek árpakenyér gurult le Midján táborára, és amikor a sátorhoz ért, nekiütközött, úgyhogy az ledőlt; felfordította, a sátor pedig összedőlt. »
A társa így felelt neki: Nem más ez, mint az izráeli Gedeonnak, Jóás fiának a fegyvere. Kezébe adta az Isten Midjánt és az egész tábort. »
Amikor Gedeon meghallotta az elmesélt álmot és annak a megfejtését, leborult imádkozni. Azután visszatért Izráel táborába, és azt mondta: Keljetek föl, mert kezetekbe adta az ÚR Midján táborát! »
Ekkor fegyverbe szólították az izráelieket Naftáliból, Ásérból és egész Manasséból, és üldözőbe vették Midjánt. »
Gedeon követeket küldött Efraim egész hegyvidékére ezzel az üzenettel: Kerüljetek Midján elé, és foglaljátok el előlük a vízhez, a Jordánhoz vezető utat Bét-Báráig! Fegyverbe szólítottak erre Efraimból mindenkit, és ők elfoglalták a vízhez, a Jordánhoz vezető utat Bét-Báráig. »
De az efraimiak azt mondták neki: Mit tettél velünk? Miért nem hívtál bennünket, amikor harcba indultál Midján ellen? És hevesen pöröltek vele. »
A ti kezetekbe adta Isten Midján vezéreit, Órébet és Zeébet. Hozzátok képest mit tudtam én tenni? Amikor így beszélt, megenyhült vele szemben az indulatuk. »
Gedeon üldözi Midjánt a Jordánon túl »
Ezt mondta Szukkót lakóinak: Adjatok néhány kenyeret ennek a népnek, amely engem követ, mert fáradtak, pedig nekem üldöznöm kell Zebahot és Calmunnát, Midján királyait. »
Gedeon a sátorlakók útján vonult fel, Nóbahtól és Jogbohától keletre. Megverte a tábort, mert a tábor már biztonságban érezte magát. »
Zebah és Calmunná elmenekült, de ő üldözőbe vette őket, és elfogta Zebahot és Calmunnát, Midján két királyát, az egész tábort pedig szétverte. »
Ezután azt mondták az izráeliek Gedeonnak: Uralkodj rajtunk te, aztán a fiad és az unokád is, mert megszabadítottál bennünket Midján kezéből! »
Az elkért aranyfüggők súlya ezerhétszáz aranysekel volt azokon a holdacskákon, fülbevalókon és bíbor ruhákon kívül, amelyeket Midján királyai viseltek, meg a láncokon kívül, amelyek a tevéik nyakában voltak. »
Így kellett megalázkodnia Midjánnak Izráel fiai előtt, nem is emelték fel többé a fejüket. És béke lett az országban negyven esztendeig Gedeon idejében. »
Azután meghalt Gedeon, Jóás fia szép öregkorban, és eltemették apjának, Jóásnak a sírjába, az abíezeri Ofrában. »
Hiszen értetek harcolt apám, sőt az életét is kockára tette, amikor kimentett benneteket Midján kezéből. »
Gaal, Ebed fia ezt mondta: Ki ez az Abímelek, hogy mi, sikemiek szolgáljunk neki?! Hiszen ez a Jerubbaal fia, Zebul meg a helytartója! Szolgáljátok inkább Sikem atyjának, Hamórnak az embereit! Miért szolgáljuk mi őt? »
A nép és Gileád vezérei azt kérdezték egymástól: Ki az az ember, aki harcba mer szállni az ammóniakkal? Az lesz a feje Gileád összes lakójának! »
Gileád vénei ezt felelték Jeftének: Éppen azért fordultunk most hozzád. Jöjj velünk, és harcolj az ammóniak ellen, azután légy nekünk, Gileád minden lakójának a feje! »
akkor bárki is jön ki elém a házam ajtaján, amikor épségben visszatérek az ammóniaktól, az ÚRé lesz az, feláldozom égőáldozatul. »
Majd ezt mondta apjának: Csak arra az egyre kérlek, ne bánts engem két hónapig: hadd menjek el a hegyek közé elsiratni a szüzességemet barátnőimmel! »
De apja és anyja ezt felelte neki: Hát nincs feleségnek való a rokon leányok közt vagy egész népemben, hogy a körülmetéletlen filiszteusok közül akarsz feleséget venni? De Sámson így felelt apjának: Őt kérd meg nekem, mert csak ő tetszik nekem! »
Amikor Lehíbe ért, a filiszteusok ujjongva mentek eléje. De megszállta az ÚR lelke, és olyanná lettek karján a kötelek, mint a tűz égette lenfonál, úgyhogy a béklyók lefoszlottak a kezéről. »
Ez azt mondta egyszer az anyjának: Az az ezeregyszáz ezüst, amit elvettek tőled, és ami miatt átkot mondtál a fülem hallatára is, az az ezüst nálam van, én vettem el. Az anyja ezt mondta: Áldjon meg az ÚR, fiam! »
Amikor visszaadta anyjának az ezeregyszáz ezüstöt, ezt mondta az anyja: Ezt az ezüstöt én arra szántam, hogy az ÚRnak szentelem a fiamért: készítsenek belőle faragott és öntött bálványszobrot. Most azért visszaadom neked. »
De a fiú újból visszaadta az ezüstöt anyjának. Ekkor az anyja fogott kétszáz ezüstöt, odaadta az ötvösnek, az pedig faragott és öntött bálványszobrot készített belőle. Ez Míká házába került. »
Azzal a dániak továbbmentek a maguk útján. Míká pedig megfordult és hazament, mert látta, hogy azok erősebbek nála. »
Majd ezt mondta a szolgájának: Igyekezzünk lakott helyre érni, és szálljunk meg Gibeában vagy Rámában! »
Akkor követeket küldött az egész közösség, hogy beszéljenek a benjáminiakkal, akik a Rimmón-sziklán voltak, és ajánljanak békét nekik. »
úgyhogy a szomszédasszonyok, amikor nevet adtak neki, azt mondták: Fia született Naominak! És elnevezték őt Óbédnak. Ő volt Dávid apjának, Isainak az apja. »
Egyszer Anna fölkelt, miután ettek és ittak Sílóban. Éli pap meg ott ült egy széken az ÚR templomának az ajtófélfájánál. »
Ők azt felelték: Ha el akarjátok küldeni Izráel Istenének a ládáját, ne üresen küldjétek, hanem jóvátételi ajándékot is küldjetek vele! Akkor meggyógyultok, és megtudjátok, hogy Isten miért nem vette le rólatok eddig a kezét. »
Erre azt kérdezték: Milyen jóvátételi ajándékot kell adnunk? Ők így válaszoltak: Öt aranyfekélyt és öt aranyegeret a filiszteusok városfejedelmeinek a száma szerint, mert ugyanaz a csapás sújt mindenkit a városfejedelmekkel együtt. »
Azután fogjátok az ÚR ládáját, és tegyétek a szekérre! Az aranyholmit pedig, amit jóvátételi ajándékul adtok, tegyétek mellé egy ládikóba, úgy bocsássátok el, hadd menjen! »
Ennyi kelés formájú aranytárgyat adtak a filiszteusok az ÚRnak jóvátételi ajándékul: Asdódért egyet, Gázáért egyet, Askelónért egyet, Gátért egyet és Ekrónért is egyet. »
Egyszer elvesztek Kísnek, Saul apjának a szamarai. Kís ezt mondta a fiának, Saulnak: Végy magad mellé egy legényt, indulj útnak, és keresd meg a szamarakat! »
Jól van – mondta Saul a legényének –, menjünk! De mit vigyünk annak az embernek? Hiszen a kenyér elfogyott a tarisznyából, és nincs mit vinnünk ajándékba az Isten emberének. Mi van nálunk? »
Amikor most elmész tőlem, két emberrel fogsz találkozni Ráhel sírjánál Benjámin határában, Celcah mellett, akik ezt mondják neked: Megkerültek a szamarak, amelyeknek a keresésére indultál. Apád már elvetette a szamarak gondját, értetek aggódik, és ezt mondogatja: Mit tehetnék a fiamért?! »
Saul ezt felelte nagybátyjának: Megmondta nekünk, hogy megtalálták a szamarakat. De amit a királyságról mondott Sámuel, azt nem mondta el neki. »
De az elvetemült emberek ezt mondták: Hogyan tudna ez segíteni rajtunk? És megvetették, ajándékot sem vittek neki. Ő azonban úgy tett, mintha ezt észre sem vette volna. »
Itt állok, válaszoljatok az ÚR előtt és fölkentje előtt: Kinek vettem el a marháját, kinek vettem el a szamarát, kit nyomtam el, és kit károsítottam meg? Kitől fogadtam el ajándékot, hogy szemet hunyjak valami fölött? Visszaadom nektek! »
Így történhetett, hogy az ütközet napján az egész hadinépnek, amely Saullal és Jónátánnal volt, sem kardja, sem dárdája nem volt, csak Saulnak és a fiának, Jónátánnak. »
Egyik nap azt mondta Jónátán, Saul fia a fegyverhordozó legényének: Gyere, menjünk át a filiszteusok előőrséhez, amely odaát van! Apjának azonban nem szólt róla. »
meg Ahijjá is, aki Sílóban az éfódot viselte, fia Ahítúbnak, Íkábód testvérének, Fineás fiának, aki az ÚR papjának, Élinek volt a fia. A hadinép sem tudta, hogy Jónátán elment. »
Majd így szólongatták az előőrs tagjai Jónátánt és fegyverhordozóját: Gyertek csak föl hozzánk, mondani akarunk nektek valamit! Akkor ezt mondta Jónátán a fegyverhordozójának: Gyere utánam, mert az ÚR Izráel kezébe adja őket. »
Akkor ezt mondta Saul Ahijjának: Hozasd ide az Isten ládáját! Mert Isten ládája akkor már Izráel fiainál volt. »
Saul feleségének a neve Ahínóam volt, Ahímaac leánya. Hadseregparancsnokának a neve Abnér volt, aki Saul nagybátyjának, Nérnek volt a fia. »
Dávid időnként elment Saulhoz, de visszatért, hogy apjának juhait legeltesse Betlehemben. »
Dávid minden útján sikerrel járt, mert vele volt az ÚR. »
Jónátán azonban így válaszolt apjának, Saulnak: Miért kell meghalnia? Mit követett el? »
Majd fölkelt Jónátán az asztaltól izzó haraggal. Nem evett semmit az újhold második napján, mert bánkódott Dávid miatt, akit gyalázott az apja. »
Elment azért onnan Dávid, és az Adullám-barlangba menekült. Amikor meghallották testvérei és apjának egész rokonsága, elmentek hozzá. »
Kérdezd meg a szolgáidat, ők is megmondják neked. Nézz jóindulattal ezekre a legényekre, hiszen örömnapra érkeztünk. Adj azért ajándékot tehetséged szerint szolgáidnak és fiadnak, Dávidnak! »
Ezt az ajándékot pedig, amelyet szolgálóleányod hozott neked, uram, adják a legényeknek, akik az én urammal járnak együtt! »
Most azért hallgassa meg, uram, királyom, szolgájának a szavát! Ha az Úr ingerelt föl ellenem, ő kiengesztelhető áldozattal. De ha emberek, akkor legyen rajtuk az Úr átka, mert elűztek engem, hogy ne tartozzam az Úr örökségéhez, és ezt mondták: Eredj, szolgálj más isteneknek! »
Amikor megérkezett Dávid Ciklágba, küldött a zsákmányból Júda véneinek, a barátainak, ezzel az üzenettel: Nektek szóló ajándék ez az ÚR ellenségeinek zsákmányából! »
ezért azt mondta Saul a fegyverhordozójának: Húzd ki a kardod, és szúrj le vele, hogy ha ideérnek ezek a körülmetéletlenek, ne ők szúrjanak le, és ne űzzenek gúnyt belőlem! De a fegyverhordozó nem akarta megtenni, mert nagyon félt. Ekkor fogta Saul a kardját, és beledőlt. »
Így temették el Abnért Hebrónban. A király hangosan sírt Abnér sírjánál, és sírt az egész hadinép is. »
Amíg Izráel fiai között vándoroltam, mondtam-e egy szóval is Izráel bármelyik bírájának, akit népem, Izráel pásztorául rendeltem: Miért nem építettetek nekem egy házat cédrusfából? »
Cíbá így felelt a királynak: Mindent megtesz szolgád, amit uram, királyom parancsol szolgájának. Mefíbóset pedig az én asztalomnál fog étkezni, akár egy herceg! – mondta Dávid. »
Azután ezt mondta Dávid Úriásnak: Menj haza, és mosd meg a lábadat! Úriás elhagyta a királyi palotát, és vitték utána a király ajándékát. »
Dávid Nátán prófétára bízta őt, aki Jedídjának nevezte az ÚR akarata szerint. »
El is ment Támár bátyjának, Amnónnak a házába, aki ágyban volt. Fogta a tésztát, meggyúrta, a szeme láttára kiszaggatta, és megsütötte a süteményt. »
Akkor ezt mondta Amnón Támárnak: Hozd be az ételt a hálószobába, a kezedből szeretnék enni! Fogta tehát Támár a süteményt, amelyet készített, és bevitte a hálószobába bátyjának, Amnónnak. »
És amikor levágatta a haját – időnként ugyanis levágatta, mert olyan nehéz volt a haja, hogy le kellett vágatnia –, kétszáz sekel volt hajának a súlya, a királyi súlymérték szerint. »
Dávid emberei egyszer csak rábukkantak Absolonra: Absolon egy öszvéren nyargalt; az öszvér beszaladt egy nagy tölgyfa sűrű ágai alá, Absolon pedig hajánál fogva fennakadt a tölgyfán. Ott lógott ég és föld között, mert az öszvér kiszaladt alóla. »
Majd ezt mondta az őr: Úgy látom a futása alapján, mintha az első Ahímaac, Cádók fia volna. Akkor ezt mondta a király: Jó ember ő, biztosan jó hírt hoz. »
annak a fiai közül adjanak ki nekünk hét férfit, hogy fölakasszuk őket az ÚR előtt, az ÚR választottjának, Saulnak Gibeájában. A király így felelt: Kiadom őket. »
Azután eltemették Saulnak és fiának, Jónátánnak a csontjait Benjámin földjén, Célában, apjának, Kísnek a sírjába. Mindent megtettek, amit a király parancsolt. Ezután megkönyörült Isten az országon. »
Ez gyalázta Izráelt, de levágta őt Jónátán, Dávid bátyjának, Sammának a fia. »
Rám törhetnek a veszedelem napján, de az ÚR az én támaszom. »
Isten az én erős menedékem, ő vezeti útján a feddhetetlent. »
Akkor ezt mondta Nátán Betsabénak, Salamon anyjának: Nem hallottad, hogy Adónijjá, Haggít fia lett a király, úgy, hogy urunk, Dávid nem is tud róla?! »
Ahogyan vele volt az ÚR az én urammal, királyommal, úgy legyen Salamonnal is, és tegye nagyobbá trónját még az én uramnak, Dávid királynak a trónjánál is! »
Jónátán így válaszolt Adónijjának: Nem, mert a mi urunk, Dávid király Salamont tette királlyá. »
Tartsd meg, amit elrendelt Istened, az ÚR! Járj az ő útján, tartsd meg rendelkezéseit, parancsolatait, törvényeit és intelmeit, ahogyan meg vannak írva Mózes törvényében. Akkor boldogulsz mindenben, amit teszel, és mindenütt, amerre fordulsz. »
Azután Salamon ült apjának, Dávidnak a trónjára, és uralma nagyon megerősödött. »
Adónijjá, Haggít fia egyszer megjelent Betsabénál, Salamon anyjánál, aki megkérdezte: Békés szándékkal jössz-e? Ő így felelt: Békés szándékkal. »
Akkor megesküdött Salamon király az ÚRra: Úgy segítsen engem Isten most és ezután is, hogy ez az életébe kerül Adónijjának! »
Most azért az élő ÚRra mondom, aki engem idehelyezett, és apámnak, Dávidnak a trónjára ültetett, és aki ígérete szerint uralkodóházat alapított nekem, hogy meg kell halnia Adónijjának még ma. »
Szálljon kiontott vérük Jóáb és utódai fejére mindörökre! Dávidnak és utódainak, házának és trónjának pedig adjon az ÚR békét örökre! »
Majd parancsot adott a király Benájának, Jójádá fiának, az pedig kiment, leterítette Simít, és az meghalt.És megerősödött a királyi hatalom Salamon kezében. »
Salamon veje lett a fáraónak, Egyiptom királyának, mert elvette a fáraó leányát. Dávid városába vitte, míg be nem fejezte palotájának, az ÚR házának és a Jeruzsálemet körülvevő várfalnak az építését. »
Salamon szerette ugyan az URat, és apjának, Dávidnak a rendelkezései szerint élt, de ő is az áldozóhalmokon mutatott be áldozatot. »
Salamon ezt felelte: Te nagy szeretettel bántál szolgáddal, Dáviddal, az én apámmal, ahogyan ő is hűségesen, igazán és egyenes szívvel élt előtted. Ezt a nagy szeretetet megtartottad iránta, és fiút adtál neki, aki a trónján ül ma is. »
Júdának és Izráelnek sok lakója volt, olyan sok, mint a tenger partján a homok: ettek és ittak, boldogok voltak. »
Isten igen nagy bölcsességet és értelmet adott Salamonnak. Olyan sok bölcs gondolata volt, mint a tenger partján a homok. »
Amikor befejezték mindazt a munkát, amit Salamon király végeztetett az ÚR háza számára, bevitte Salamon azt az ezüstöt, aranyat és egyéb tárgyakat, amelyeket apja, Dávid szentelt oda ajándékul, és elhelyezte az ÚR házának a kincsei közé. »
Most azért, URam, Izráel Istene, tartsd meg, amit a te szolgádnak, Dávidnak, apámnak ígértél, amikor ezt mondtad: Nem vesznek ki színem elől utódaid, akik Izráel trónján ülnek, de csak akkor, ha fiaid ügyelnek útjukra, és előttem járnak, ahogyan előttem jártál te is. »
Ezek a szavak pedig, amelyekkel az ÚR színe előtt könyörögtem, legyenek éjjel-nappal Istenünk, az ÚR előtt, hogy pártolja az ő szolgájának és népének, Izráelnek az ügyét, amiben csak napról napra szükséges. »
Fölvonult ugyanis a fáraó, Egyiptom királya, elfoglalta és fölperzselte Gézert, a városban lakó kánaániakat pedig legyilkolta, majd leányának, Salamon feleségének adta nászajándékul. »
Hajókat is csináltatott Salamon király Ecjón-Geberben, amely Élót mellett a Vörös-tenger partján, Edóm földjén van. »
Salamon király is adott Sába királynőjének mindent, ami megtetszett neki, és amit csak kért, még azon kívül, amit Salamon királyi módon ajándékozott neki. Azután visszatért országába szolgáival együtt. »
Ajándékot is hozott mindenki: ezüst- és aranytárgyakat, díszes ruhákat és fegyvereket, balzsamot meg lovakat és öszvéreket. Így ment ez évről évre. »
Így történt, hogy Salamon szívét feleségei vénségére más istenekhez fordították, és szíve nem maradt teljesen Istenéé, az ÚRé, mint volt apjának, Dávidnak a szíve. »
Akkor menekült el Hadad néhány edómi férfival együtt, akik apjának az emberei voltak, és Egyiptomba mentek. Hadad akkor még kisfiú volt. »
Elindultak Midjánból, és Páránba jutottak; Páránból is vittek magukkal férfiakat, és elmentek Egyiptomba a fáraóhoz, Egyiptom királyához. Ő házat adott neki, gondoskodott az ellátásáról, és földet is adott neki. »
Azután Salamon pihenni tért őseihez, és eltemették apjának, Dávidnak a városában. Utána a fia, Roboám lett a király. »
Elrendelt Jeroboám egy ünnepet is a nyolcadik hónap tizenötödik napján, a Júdában tartott ünnepnek megfelelően, és áldozott az oltáron. Ugyanígy járt el Bételben is; áldozatot mutatott be a borjúknak, amelyeket ő készíttetett. Bételben is papokat rendelt az áldozóhalmokra, amelyeket létesített. »
A Bételben csináltatott oltáron is áldozott a nyolcadik hónap tizenötödik napján; abban a hónapban, amelyben önkényesen rendelt el egy ünnepet Izráel fiai számára. Áldozott az oltáron és tömjénezett. »
Azután a király így szólt Isten emberéhez: Gyere haza velem, egyél valamit, én pedig adok neked valamit ajándékba! »
De az ÚR ezt mondta Ahijjának: Jeroboám felesége eljön hozzád, hogy kijelentést kérjen tőled a beteg fiáról. Te majd így meg így beszélj hozzá, ha megérkezik, mert idegennek tetteti magát. »
Roboám, Salamon fia Júdában uralkodott. Negyvenegy éves volt Roboám, amikor uralkodni kezdett, és tizenhét évig uralkodott Jeruzsálemben, abban a városban, amelyet kiválasztott az ÚR Izráel valamennyi törzse közül, hogy oda helyezze nevét. Anyjának a neve Naamá volt, Ammónból származott. »
Azután Roboám pihenni tért őseihez, és eltemették ősei mellé Dávid városában. Anyjának a neve Naamá volt, Ammónból származott. Utána a fia, Abijjá lett a király. »
Három évig uralkodott Jeruzsálemben. Anyjának a neve Maaká volt, Abísálóm leánya. »
Negyvenegy évig uralkodott Jeruzsálemben. Anyjának a neve Maaká volt, Abísálóm leánya. »
Szövetségesek vagyunk, azok voltak már apám és apád is. Nézd, küldök neked ajándékul ezüstöt és aranyat. Menj, bontsd fel a Baasával, Izráel királyával kötött szövetségedet, hogy vonuljon vissza innen. »
Azt tette, amit rossznak lát az ÚR. Jeroboám útján járt, és abban a vétekben, amellyel az vétekbe vitte Izráelt. »
Noha én kiemeltelek téged a porból, és népemnek, Izráelnek a fejedelmévé tettelek, te mégis Jeroboám útján jársz, és vétekbe viszed népemet, Izráelt, akik vétkeikkel bosszantanak engem. »
Vétkei miatt történt ez. Vétkezett, amikor azt tette, amit rossznak lát az ÚR. Jeroboám útján járt, és vétkével, amit elkövetett, Izráelt is vétekbe vitte. »
Mindenben Jeroboámnak, Nebát fiának az útján járt, és abban a vétekben, amellyel vétekbe vitte Izráelt, tehetetlen bálványokkal bosszantva az URat, Izráel Istenét. »
Illés ekkor fogta a gyermeket, levitte a felső szobából a házba, odaadta az anyjának, és ezt mondta Illés: Nézd, él a fiad! »
Aháb ezt mondta Óbadjának: Menj el az ország összes forrásához és minden patakjához! Talán akad fű, és életben hagyhatjuk a lovakat és öszvéreket, és nem kell levágnunk az állatokat. »
Mindenki levágta a maga ellenfelét, és megfutamodott Arám, Izráel pedig üldözőbe vette. Arám királyának, Benhadadnak sikerült lóháton elmenekülnie, harci kocsijának a lovain. »
Egy ember pedig csak úgy, találomra kilőtt egy nyílvesszőt, és eltalálta Izráel királyát a szíjak és a páncél között. Ekkor megparancsolta a kocsi hajtójának: Fordulj meg, és vigyél ki a táborból, mert megsebesültem! »
Harmincöt éves volt Jósáfát, amikor király lett, és huszonöt évig uralkodott Jeruzsálemben. Anyjának a neve Azúbá volt, Silhí leánya. »
Kisöpörte az országból a férfiparáznák maradékát, akik még megmaradtak apjának, Ászának az idejéből. »
Azután Jósáfát pihenni tért őseihez, és eltemették ősei mellé, ősatyjának, Dávidnak a városában. Utána a fia, Jórám lett a király. »
Majd megkérdezte: Melyik úton vonuljunk föl? Ő így felelt: Edóm pusztáján át. »
Majd ezt mondta Géhazinak, a szolgájának: Hívd ide ezt a súnémi asszonyt! Az odahívta az asszonyt, aki megállt előtte. »
Még ezt is mondta a szolgájának: Mondd meg neki: Látom, hogy milyen figyelmesen gondoskodsz rólunk. Mit tehetek érted? Nincs-e valami, amiről szót válthatnék az érdekedben a királlyal vagy a hadseregparancsnokkal? De ő így felelt: Hiszen itt lakom, a saját népem körében. »
És fölnyergelte a szamarat, majd ezt mondta a szolgájának: Hajtsd gyorsan az állatot, és ne akadályozz a vágtatásban, amíg nem szólok neked! »
Ezután Naamán visszatért egész kíséretével az Isten emberéhez, bement, megállt előtte, és ezt mondta: Most már tudom, hogy nincs máshol Isten az egész földön, csak Izráelben. Most azért fogadj el ajándékot a te szolgádtól! »
Naamán ezt mondta: Kérlek, fogadj el két talentumot! Így unszolta őt. Majd bekötött két talentum ezüstöt két zsákba, és két rend ruhával együtt odaadta két szolgájának, azok vitték Géhazi előtt. »
ezt mondta a király Hazáélnak: Végy magadhoz ajándékot, és menj az Isten embere elé! Kérdeztesd meg vele az URat, hogy felépülök-e ebből a betegségből! »
Hazáél tehát eléje ment, vitt magával ajándékul mindenféle damaszkuszi drágaságot, amennyit negyven teve elbír. Amikor odaért, megállt előtte, és így szólt: Fiad, Benhadad, Arám királya küldött hozzád, hogy megkérdezze, felépül-e ebből a betegségből? »
Izráel királyainak az útján járt, ugyanúgy élt, mint Aháb háza népe, mert Aháb leánya volt a felesége. Azt tette, amit rossznak lát az ÚR. »
Huszonkét éves volt Ahazjá, amikor király lett, és egy évig uralkodott Jeruzsálemben. Anyjának a neve Ataljá volt, Omrínak, Izráel királyának az unokája. »
Ő is Aháb házának az útján járt, és azt tette, amit rossznak lát az ÚR, éppúgy, mint Aháb háza, mert Ahábnak a veje volt. »
Irtsd ki a te urad, Aháb háza népét! Így állok bosszút Jezábelen szolgáimnak, a prófétáknak a véréért és az ÚR minden szolgájának a véréért. »
Akkor Jórám megparancsolta, hogy fogjanak be. Amikor befogtak a harci kocsijába, kivonult Jórám, Izráel királya és Ahazjá, Júda királya, mindegyik a maga harci kocsiján. Kivonultak Jéhú elé, és a jezréeli Nábót birtokán találkoztak vele. »
Ekkor Jórám megpróbált elmenekülni. Fordultában még odakiáltotta Ahazjának: Árulás, Ahazjá! »
Jéhú azonban kezébe kapta az íját, és hátba lőtte Jórámot úgy, hogy a szívén át elöl kijött a nyílvessző, és ő összerogyott a harci kocsiján. »
Amikor Ahazjá, Júda királya ezt látta, megpróbált Bét-Haggán felé elmenekülni, de Jéhú üldözőbe vette, és megparancsolta, hogy őt is öljék meg. Meg is sebesítették a harci kocsiján a Gúr-hágónál, Jibleám mellett. Elmenekült Megiddóba, de ott meghalt. »
Emberei elvitték harci kocsiján Jeruzsálembe, és eltemették sírjába ősei mellé, Dávid városában. »
Jéhú ezt parancsolta: Fogjátok el őket élve! El is fogták őket élve, és lemészárolták őket Bét-Éked kútjánál: negyvenkét férfit. Nem hagyott meg közülük senkit. »
Majd ezt mondta: Gyere velem, és lásd meg, hogyan buzgólkodom az ÚRért! És magával vitte a harci kocsiján. »
Az ÚR ezt mondta Jéhúnak: Mivel maradéktalanul véghezvitted azt, amit helyesnek láttam, és mindenben szándékom szerint bántál Aháb házával, azért utódaid négy nemzedéken át ülhetnek majd Izráel trónján. »
Majd maga mellé vette a századosokat, a palotaőrséget, a testőröket és az ország egész népét, és lekísérték a királyt az ÚR házából. A testőrök kapuján keresztül bevonultak a királyi palotába, ő pedig a királyi trónra ült. »
Jéhú hetedik évében kezdett uralkodni Jóás, és negyven évig uralkodott Jeruzsálemben. Anyjának a neve Cibjá volt, Beérsebából származott. »
Huszonöt éves volt, amikor uralkodni kezdett, és huszonkilenc évig uralkodott Jeruzsálemben. Anyjának a neve Jóaddán volt, Jeruzsálemből származott. »
Jóás, Izráel királya ezt a választ küldte Amacjának, Júda királyának: A libánoni bogáncskóró ezt üzente a libánoni cédrusnak: Add feleségül leányodat a fiamhoz! De arra szaladt egy libánoni vadállat, és eltaposta a bogáncskórót. »
Amacjának, Jóás fiának, Júda királyának tizenötödik évében lett Izráel királya Jeroboám, Jóásnak a fia Samáriában, negyvenegy esztendeig. »
Jeroboámnak, Izráel királyának huszonhetedik évében kezdett uralkodni Azarjá, Amacjának a fia, Júda királya. »
Tizenhat éves volt, amikor uralkodni kezdett, és ötvenkét évig uralkodott Jeruzsálemben. Anyjának a neve Jekoljá volt, Jeruzsálemből származott. »
Azarjának, Júda királyának harmincnyolcadik évében Zekarjá, Jeroboám fia lett Izráel királya Samáriában, hat hónapig. »
Így teljesedett be az ÚR igéje, amelyet kijelentett Jéhúnak: „Utódaid négy nemzedéken át ülhetnek majd Izráel trónján.” »
Sallúm, Jábés fia Uzzijjának, Júda királyának harminckilencedik évében lett király, de csak egy hónapig uralkodott Samáriában. »
Azarjának, Júda királyának harminckilencedik évében lett Izráel királya Menahém, Gádí fia Samáriában, tíz esztendeig. »
Azarjának, Júda királyának ötvenedik évében Pekahjá, Menahém fia lett Izráel királya Samáriában két esztendeig. »
Azarjának, Júda királyának ötvenkettedik évében Pekah, Remaljá fia lett Izráel királya Samáriában húsz esztendeig. »
Pekahnak, Izráel királyának az idejében tört be Tiglat-Pileszer, Asszíria királya, és elfoglalta Ijjónt, Ábél-Bét-Maakát, Jánóahot, Kedest, Hácórt, Gileádot, Galileát, Naftáli egész földjét, és fogságba hurcolta azok lakosait Asszíriába. »
Pekahnak, Remaljá fiának, Izráel királyának második évében kezdett uralkodni Jótám, Uzzijjának, Júda királyának a fia. »
Huszonöt éves volt, amikor uralkodni kezdett, és tizenhat évig uralkodott Jeruzsálemben. Anyjának a neve Jerúsá volt, Cádók leánya. »
Azután Jótám pihenni tért őseihez, és eltemették ősei mellé ősatyjának, Dávidnak a városában. Utána a fia, Áház lett a király. »
hanem Izráel királyainak az útján járt, sőt még a fiát is elégette áldozatul azoknak a népeknek az utálatos szokása szerint, amelyeket kiűzött az ÚR Izráel fiai elől. »
És fogta Áház az ÚR házában és a királyi palota kincstárában található ezüstöt és aranyat, és elküldte ajándékul Asszíria királyának. »
Hóséa uralkodásának kilencedik évében elfoglalta Asszíria királya Samáriát, Izráelt pedig fogságba hurcolta Asszíriába, és letelepítette őket Halahban és a Hábórnál, Gózán folyójánál meg a médek városaiban. »
Huszonöt éves korában kezdett uralkodni, és huszonkilenc évig uralkodott Jeruzsálemben. Anyjának a neve Abí volt, Zekarjá leánya. »
Asszíria királya fogságba hurcolta Izráelt Asszíriába, és letelepítette őket Halahban és a Hábórnál, Gózán folyójánál meg a médek városaiban. »
Ne hallgassatok Ezékiásra, mert ezt üzeni Asszíria királya: Adjátok meg magatokat, és jöjjetek ki hozzám! Akkor mindenki a maga szőlőjéről és fügefájáról ehet, és mindenki a maga kútjának vizét ihatja, »
Ekkor Ézsaiás próféta az ÚRhoz kiáltott, ő pedig visszatérítette az árnyékot tíz fokkal Áház napóráján, azokon a fokokon, amelyeken már áthaladt. »
Abban az időben Meródak-Baladán, Baladánnak, Babilónia királyának a fia levelet és ajándékot küldött Ezékiásnak, mert hallotta, hogy beteg volt. »
Tizenkét éves volt Manassé, amikor uralkodni kezdett, és ötvenöt évig uralkodott Jeruzsálemben. Anyjának a neve Hefcíbáh volt. »
Huszonkét éves volt Ámón, amikor uralkodni kezdett, és két évig uralkodott Jeruzsálemben. Anyjának a neve Mesullemet volt, Hárúc leánya, Jotbából. »
Elhagyta az URat, ősei Istenét, és nem az ÚR útján járt. »
Nyolcéves volt Jósiás, amikor uralkodni kezdett, és harmincegy évig uralkodott Jeruzsálemben. Anyjának a neve Jedídá volt, Adájá leánya, Bockatból. »
Majd ezt a parancsot adta a király Hilkijjá főpapnak, Ahíkámnak, Sáfán fiának, Akbórnak, Míkájá fiának meg Sáfán kancellárnak és Aszájának, a király udvari emberének: »
Hilkijjá főpap, Ahíkám, Akbór, Sáfán és Aszájá tehát elment Hulda prófétanőhöz – aki Sallúmnak, Tikvá fiának, Harhasz unokájának, a ruhák őrzőjének volt a felesége, és Jeruzsálem új városrészében lakott –, és beszéltek vele. »
Behozatta az összes papot Júda városaiból, az áldozóhalmokat pedig, amelyeken a papok tömjéneztek, tisztátalanná tette Gebától Beérsebáig. Leromboltatta a kapuknál levő áldozóhalmokat, amelyek Jósua városparancsnok kapujának a bejáratánál voltak, a városkapun belül, bal kéz felől. »
Huszonhárom éves volt Jóáház, amikor uralkodni kezdett, és három hónapig uralkodott Jeruzsálemben. Anyjának a neve Hamútal volt, Jirmejá leánya, Libnából. »
Huszonöt éves volt Jójákím, amikor uralkodni kezdett, és tizenegy évig uralkodott Jeruzsálemben. Anyjának a neve Zebúddá volt, Pedájá leánya Rúmából. »
Tizennyolc éves volt Jójákín, amikor uralkodni kezdett, és három hónapig uralkodott Jeruzsálemben. Anyjának a neve Nehustá volt, Elnátán leánya Jeruzsálemből. »
Huszonegy éves volt Cidkijjá, amikor uralkodni kezdett, és tizenegy évig uralkodott Jeruzsálemben. Anyjának a neve Hamútal volt, Jirmejá leánya Libnából. »
Ketúrának, Ábrahám másodfeleségének a fiai ezek voltak: ő szülte Zimránt, Joksánt, Medánt, Midjánt, Jisbákot és Súahot. Joksán fiai voltak Sába és Dedán. »
Midján fiai pedig: Éfá, Éfer, Hanók, Abídá és Eldáá. Ezek mind Ketúrá leszármazottai. »
Sóbál fiai voltak: Alján, Mánahat, Ébál, Sefí és Ónám. Cibón fiai voltak: Ajjá és Aná. »
Húsám halála után Hadad, Bedad fia lett a király, aki megverte a midjániakat Móáb mezején. Városának a neve Avít volt. »
Azután bement Hecrón hatvanéves korában Mákírnak, Gileád apjának a leányához, feleségül vette, és ő szülte neki Szegúbot. »
De Gesúr és Arám elvette Jáír sátorfalvait, Kenátot és falvait, hatvan várost. Ezek mind Gileád apjának, Mákírnak a fiaié voltak. »
Kálébnak, Jerahmeél testvérének a fiai: Mésá, az elsőszülöttje, aki Zífnek volt az atyja; továbbá Márésának, Hebrón atyjának a fiai. »
Sóbálnak, Kirjat-Jeárím atyjának a fiai voltak: Reájá és a mánahatiak fele, »
Nearjának három fia volt: Eljóénaj, Hizkijjá és Azríkám. »
Penúél Gedór apja, Ézer pedig Húsá apja volt. Ezek Húrnak, Efrátá elsőszülöttjének, Betlehem apjának a fiai. »
Ashúrnak, Tekóa atyjának két felesége volt: Helá és Naará. »
Ennek a júdai felesége szülte Jeredet, Gedór atyját, Hébert, Szókó atyját és Jekútíélt, Zánóah atyját. Mindezek Bitjának, a fáraó leányának az utódai, akit még Mered vett feleségül. »
Testvére, Ászáf állt a jobbján. Ászáf Berekjá fia volt, aki Simá fia, »
Kehát többi fiának, akik a törzs nemzetségéből még hátra voltak, tíz város jutott sorsolás útján Efraim törzséből, Dán törzséből és Manassé törzsének a feléből. »
Merárí fiainak nemzetségeik szerint tizenkét város jutott sorsolás útján Rúben törzséből, Gád törzséből és Zebulon törzséből. »
Úlám fia Bedán volt. Ezek Gileádnak, Mákír fiának, Manassé unokájának a fiai. »
Semída fiai voltak Ahján, Sekem, Likhí és Aníám. »
Mattitjára, az egyik lévitára, a kórahi Sallúm elsőszülöttjére bízták a sütés munkájának felügyeletét. »
ezért azt mondta Saul a fegyverhordozójának: Húzd ki a kardod, és szúrj le vele, hogy ha ideérnek ezek a körülmetéletlenek, ne űzzenek gúnyt belőlem! De a fegyverhordozó nem akarta megtenni, mert nagyon félt. Ekkor fogta Saul a kardját, és beledőlt. »
Három hónapig volt az Isten ládája Óbéd-Edóm családjánál, az ő házában, és megáldotta az ÚR Óbéd-Edóm háza népét és mindenét. »
Dávid házakat épített magának városában, helyet jelölt ki az Isten ládájának, és sátort vont föléje. »
Magasztaljátok az ÚR dicső nevét, ajándékot hozva jöjjetek színe elé! Boruljatok le az ÚR előtt szent öltözetben! »
Amíg együtt vándoroltam egész Izráellel, mondtam-e egy szóval is Izráel bármelyik bírájának, akit népem, Izráel pásztorául rendeltem: Miért nem építettetek nekem egy házat cédrusfából? »
Ez gyalázta Izráelt, de levágta őt Jónátán, Dávid bátyjának, Sammának a fia. »
Fiának, Semajának is születtek fiai, akik családjukban elöljárók lettek, mivel vitéz férfiak voltak. »
A léviták közül Ahijjá volt az Isten háza kincstárának és a szent ajándékok kincstárának a felügyelője. »
Ekkor fölállt Dávid király, és így szólt: Hallgassatok meg, testvéreim és népem! Én magam szerettem volna házat építeni az ÚR szövetségládájának, Istenünk lába zsámolyának az elhelyezésére. Elő is készítettem az építést. »
mindazét, amit a Lélek adott neki: az ÚR háza udvarainak és körös-körül valamennyi kamrának meg az Isten háza kincstárainak és a szent ajándékok kincstárainak a tervrajzát, »
az illatáldozati oltárhoz szükséges tiszta arany súlyát, az aranykerúbok kocsijának a tervrajzát, akik kiterjesztett szárnyakkal befedték az ÚR szövetségládáját. »
Azután elkezdte építeni Salamon az ÚR házát Jeruzsálemben, a Mórijjá-hegyen, ahol az ÚR megjelent apjának, Dávidnak, azon a helyen, amelyet Dávid kijelölt, a jebúszi Ornán szérűjén. »
Uralkodása negyedik évében, a második hónap második napján kezdte meg az építkezést. »
Amikor befejezték mindazt a munkát, amelyet Salamon végeztetett az ÚR háza számára, bevitte Salamon azt az ezüstöt, aranyat és egyéb tárgyakat, amelyeket apja, Dávid szentelt oda ajándékul, és elhelyezte Isten házának a kincsei közé. »
Most azért, URam, Izráel Istene, tartsd meg, amit a te szolgádnak, Dávidnak, apámnak ígértél, amikor ezt mondtad: Nem vesznek ki színem elől utódaid, akik Izráel trónján ülnek, de csak akkor, ha fiaid ügyelnek útjukra, és törvényem szerint járnak el, ahogyan előttem jártál te is. »
A hetedik hónap huszonharmadik napján hazabocsátotta a népet. Örültek és jókedvűek voltak azért, mert jót cselekedett az ÚR Dáviddal, Salamonnal és népével, Izráellel. »
Megállapította apjának, Dávidnak a rendtartása szerint a papok szolgálati beosztását és a léviták tennivalóját, hogy dicséretet énekeljenek, és végezzék szolgálatukat a papok mellett mindennap, annak a napnak az előírása szerint; meg a kapuőrség beosztását az egyes kapuknál, mert így szólt Dávidnak, Isten emberének a parancsa. »
Akkor elment Salamon Ecjón-Geberbe és Élótba, amelyek a tenger partján, Edóm földjén voltak. »
Ajándékot is hozott mindegyik: ezüst- és aranytárgyakat, díszes ruhákat és fegyvereket, balzsamot meg lovakat és öszvéreket. Így ment ez évről évre. »
Azután Salamon pihenni tért őseihez, és eltemették apjának, Dávidnak a városában. Utána a fia, Roboám lett a király. »
Ezek erősítették Júda országát, támogatták Roboámot, Salamon fiát három évig, mert csak három évig jártak Dávid és Salamon útján. »
Azután megerősödött Roboám király uralma Jeruzsálemben. Negyvenegy éves volt Roboám, amikor uralkodni kezdett, és tizenhét évig uralkodott Jeruzsálemben, abban a városban, amelyet kiválasztott az ÚR Izráel valamennyi törzse közül, hogy oda helyezze nevét. Anyjának a neve Naamá volt, és Ammónból származott. »
Három évig uralkodott Jeruzsálemben. Anyjának a neve Míkájá volt, Úríél leánya, Gibeából. »
Ezért az ÚR megerősítette kezében a királyi hatalmat. Egész Júda ajándékot adott Jósáfátnak, úgyhogy gazdagsága és dicsősége igen nagyra nőtt. »
A filiszteusok is hoztak Jósáfátnak ajándékot hódolatuk jeléül meg adót ezüstben, az arabok pedig nyájakat hoztak neki, hétezer-hétszáz kost és hétezer-hétszáz kecskebakot. »
Egy ember pedig csak úgy, találomra kilőtt egy nyílvesszőt, és eltalálta Izráel királyát a szíjak és a páncél között. Ekkor megparancsolta a kocsi hajtójának: Fordulj meg, és vigyél ki a táborból, mert megsebesültem! »
Így uralkodott Jósáfát Júdában. Harmincöt éves volt, amikor király lett, és huszonöt évig uralkodott Jeruzsálemben. Anyjának a neve Azúbá volt, Silhí leánya. »
Apjuk sok ajándékot adott nekik: ezüstöt, aranyat, kincseket és erődített városokat Júdában. De a királyságot Jórámnak adta, mert ő volt az elsőszülött. »
Izráel királyainak az útján járt, ugyanúgy élt, mint Aháb háza népe, mert Aháb leánya volt a felesége. Azt tette, amit rossznak lát az ÚR. »
hanem Izráel királyainak az útján jártál, és paráznaságba vitted Júdát meg Jeruzsálem lakóit, ahogyan Aháb háza népe is paráznaságba vitte népét, sőt még testvéreidet, apád háza népét is legyilkoltattad, akik jobbak voltak nálad, »
De Isten akaratából vesztére lett Ahazjának, hogy Jórámhoz ment. Mert odaérve, kivonult Jórámmal együtt Jéhú, Nimsí fia ellen, akit az ÚR fölkenetett, hogy Aháb házát kiirtsa. »
Jóás hétéves korában lett király, és negyven évig uralkodott Jeruzsálemben. Anyjának a neve Cibjá volt, Beérsebából származott. »
Huszonöt éves korában lett király Amacjá, és huszonkilenc évig uralkodott Jeruzsálemben. Anyjának a neve Jóaddán volt, Jeruzsálemből származott. »
Jóás, Izráel királya ezt a választ küldte Amacjának, Júda királyának: A libánoni bogáncskóró ezt üzente a libánoni cédrusnak: Add feleségül leányodat a fiamhoz! De arra szaladt egy libánoni vadállat, és eltaposta a bogáncskórót. »
Tizenhat éves volt Uzzijjá, amikor uralkodni kezdett, és ötvenkét évig uralkodott Jeruzsálemben. Anyjának a neve Jekoljá volt, Jeruzsálemből származott. »
Az ammóniak is adót fizettek Uzzijjának, és eljutott a híre egészen Egyiptomig, mert egyre jobban megerősödött. »
Volt Uzzijjának jól képzett harcosokból álló hadereje is, amely csapattestenként vonult a harcba. Ezeknek a számát Jeíél kancellár és Maaszéjá elöljáró segítségével Hananjá, a király egyik parancsnoka állapította meg. »
Huszonöt éves volt Jótám, amikor uralkodni kezdett, és tizenhat évig uralkodott Jeruzsálemben. Anyjának a neve Jerúsá volt, Cádók leánya. »
Nagy hatalomra tett szert Jótám, mert állhatatosan Istenének, az ÚRnak az útján járt. »
hanem Izráel királyainak az útján járt, sőt istenszobrokat is csináltatott a Baaloknak. »
Ezékiás huszonöt éves korában kezdett uralkodni, és huszonkilenc évig uralkodott Jeruzsálemben. Anyjának a neve Abijjá volt, Zekarjá leánya. »
Azután levágták a páskabárányt a második hónap tizennegyedik napján. A papok és a léviták alázatosan megszentelték magukat, és égőáldozatokat vittek az ÚR házába. »
A Cádók házából való Azarjá főpap így felelt neki: Amióta elkezdték hordani a felajánlásokat az ÚR házába, eleget eszünk, sőt még maradt is bőségesen, mert az ÚR megáldotta népét, úgyhogy megmaradt ez a nagy mennyiség. »
majd behordták becsületesen a felajánlást, a tizedet és a szent adományokat. Ezeknek a felügyelője Kónanjá lett, a lévita, helyettese pedig testvére, Simí. »
A lévita Kóré, Jimná fia, a keleti kapu őre az Istennek adott önkéntes adományokra ügyelt. Ő osztotta szét az ÚRnak felajánlott és igen szent dolgokat. »
Sokan hoztak Jeruzsálembe ajándékot az ÚRnak és kincseket Ezékiásnak, Júda királyának, és ettől fogva nagy tekintélye lett minden nép előtt. »
Városokat is épített; sok juhnyája és marhacsordája is volt, mert az Isten igen nagy vagyonnal ajándékozta meg. »
Azt tette, amit helyesnek lát az ÚR. Ősatyjának, Dávidnak az útjain járt, és nem tért el attól sem jobbra, sem balra. »
Uralkodása nyolcadik évében, már ifjúkorában elkezdte keresni ősatyjának, Dávidnak az Istenét. Tizenkettedik évében kezdte megtisztítani Júdát és Jeruzsálemet az áldozóhalmoktól, az Aséra-szobroktól, a faragott és öntött bálványoktól. »
Hilkijjá és a király küldöttei tehát elmentek Hulda prófétanőhöz – aki Sallúmnak, Tokhat fiának, Haszrá unokájának, a ruhák őrzőjének volt a felesége, és Jeruzsálem új városrészében lakott –, és beszéltek vele. »
A szövetség megújítása a törvénykönyv alapján (Vö. 2Kir 23,1-3) »
Jósiás páskát is tartott az ÚR tiszteletére Jeruzsálemben, és levágták a páskabárányt az első hónap tizennegyedik napján. »
Jósiás a népnek, mindazoknak, akik ott voltak, juhokat, bárányokat és kecskegidákat ajándékozott, mindezeket a páskához, szám szerint harmincezret, továbbá háromezer marhát. Ezek mind a király jószágai voltak. »
Vezető emberei pedig önkéntes ajándékot adtak a népnek, a papoknak és a lévitáknak: Hilkijjá, Zekarjá és Jehíél, Isten házának a felügyelői kétezer-hatszáz páskabárányt és háromszáz marhát adtak a papoknak. »
Az ÚR háza fölszerelésének egy részét is elvitte Nebukadneccar Babilonba, és babiloni templomának ajándékozta. »
Círus király pedig előhozatta az ÚR házának az edényeit, amelyeket Nebukadneccar vitt el Jeruzsálemből, és saját istenei templomának ajándékozott. »
Sefatjának háromszázhetvenkét leszármazottja, »
Amikor megérkeztek Jeruzsálembe az ÚR házához, egyes családfők önkéntes adományokat ajánlottak föl az Isten háza javára, hogy felépítsék azt a régi helyén. »
Majd megtartották a lombsátrak ünnepét, ahogyan az meg van írva: napról napra bemutatták az égőáldozatot, megfelelő számban, a rendtartás szerint, mindegyiket a maga napján; »
továbbá az állandó égőáldozatot, az újhold napján és az ÚR minden szent ünnepén esedékes égőáldozatot és mindazoknak az önkéntes áldozatát, akik ilyet vittek az ÚRnak. »
A fogságból hazatértek ezután megtartották a páskát az első hónap tizennegyedik napján. »
És vidd el azt az ezüstöt és aranyat, amelyet a király és tanácsosai önként ajándékoznak Izráel Istenének, akinek a hajléka Jeruzsálemben van, »
Majd ezt mondtam nekik: Ti az ÚRnak vagytok szentelve, ezek az edények is szentek, ez az ezüst és arany őseitek Istenének, az ÚRnak felajánlott önkéntes adomány. »
Ezután elindultunk az Ahavá-folyó mellől az első hónap tizenkettedik napján, hogy Jeruzsálembe menjünk. Istenünk ereje velünk volt, és megóvott bennünket az ellenségtől és az útonállóktól. »
Harmadnapra tehát összegyűlt minden júdai és benjámini férfi Jeruzsálembe, és a kilencedik hónap huszadik napján ott ült az egész nép az Isten háza előtti téren, reszketve az ügy meg a zuhogó eső miatt. »
A fogságból hazatértek azonban így jártak el. Kiválasztották Ezsdrás papot meg egyes férfiakat, családonként a családfőket, mindnyájukat név szerint. Ezek a tizedik hónap első napján összegyűltek, hogy megvizsgálják az ügyet. »
A Lovak kapuján túl a papok építették a falat, mindenki a saját házával szemben. »
Akkor ezt mondtam az előkelőknek, az elöljáróknak és a nép többi tagjának: A munka sok, és nagy területen folyik, és mi a várfalon elszéledve, messze vagyunk egymástól. »
Amikor hírül vitték Szanballatnak, Tóbijjának, az arab Gesemnek és többi ellenségünknek, hogy fölépítettem a várfalat, és nem maradt rajta egyetlen rés sem, csak még ajtószárnyakat nem szereltettem föl a kapukra, »
Ne feledkezz meg, Istenem, Tóbijjának és Szanballatnak a tetteiről, se Nóadjá prófétanőről, se a többi prófétáról, akik meg akartak félemlíteni engem! »
Júdában ugyanis sokan eskü révén álltak kapcsolatban vele. Ő Sekanjának, Árah fiának volt a veje; a fia, Jóhánán pedig Mesullámnak, Berekjá fiának a leányát vette el. »
Sefatjának háromszázhetvenkét leszármazottja, »
A hetedik hónap első napján tehát odavitte Ezsdrás pap a törvényt a gyülekezet elé, amely olyan férfiakból és nőkből állt, akik mindnyájan meg tudták érteni a hallottakat. »
Ennek a hónapnak huszonnegyedik napján összegyűltek Izráel fiai, és böjtöltek, zsákruhát öltöttek, és port hintettek magukra. »
Elfoglalták az erődített városokat és a kövér földet. Birtokba vették a minden jóval telt házakat, az ásott kutakat, a szőlőket és olajfákat, és a sok-sok gyümölcsfát. Ettek róluk jóllakásig, és meghíztak, dúskáltak bőséges ajándékaidban. »
És bár országukban javaiddal halmoztad el, tágas és kövér földdel ajándékoztad meg őket, mégsem szolgáltak téged, és nem tértek meg gonosz cselekedeteikből. »
Mindezek alapján írásbeli megállapodást készítettünk, amelyet pecséttel láttak el vezetőink, lévitáink és papjaink. »
a sorba rakott kenyerekre, az állandó étel- és égőáldozatra, a nyugalom napján, újholdkor és a megszabott ünnepeken bemutatandó áldozatokra, továbbá a szent adományokra és a vétekáldozatokra, hogy engesztelést szerezzenek Izráelért, és minden munkára Istenünk házánál. »
A tésztánkból készült első lepényt meg mindenféle gyümölcsfánknak, a mustnak és olajnak a legjavát felajánljuk, és bevisszük Istenünk házának a kamráiba a papoknak, földünkről a tizedet pedig a lévitáknak. Nekik, a lévitáknak kell beszedniük a tizedet minden városban, ahol csak a földet megműveljük. »
Ezekbe a kamrákba kell bevinniük Izráel fiainak és Lévi fiainak a felajánlott gabonát, mustot és olajat, mert ott vannak a szent edények meg a szolgálatot végző papok, a kapuőrök és az énekesek. Nem fogjuk elhanyagolni Istenünk házát! »
Ezek Jójákímnak, Jésúa fiának, Jócádák unokájának az idejében és Nehémiás helytartónak meg Ezsdrás papnak, az írástudónak az idejében éltek. »
A Forrás-kapunál egyenesen fölvonultak Dávid városának a lépcsőin, a fal följáróján Dávid palotája mellett keletre, a Vízi-kapuig. »
Azon a napon felügyelőket állítottak a kincsek, a felajánlások, az első termés és a tizedek raktárai élére, amelyekbe összegyűjtötték a papoknak és a lévitáknak járó törvényes részt a városok mezőiről, mert örültek a júdaiak, hogy szolgálatba álltak a papok és a léviták. »
és berendezett neki egy nagy kamrát, bár ott azelőtt az adományokat, a tömjént és az edényeket meg a lévitáknak, az énekeseknek és a kapuőröknek rendelt gabona, must és olaj tizedét és a papoknak szánt felajánlásokat szokták tartani. »
Tírusziak is voltak ott, akik halat és mindenféle árut hoztak, és a nyugalom napján árusították a júdaiaknak Jeruzsálemben. »
Én azonban figyelmeztettem őket, és ezt mondtam nekik: Miért töltitek a várfal előtt az éjszakát? Ha még egyszer ilyet tesztek, megbüntetlek benneteket! Attól fogva nem jöttek a nyugalom napján. »
Amikor Ahasvérós király Súsán várában királyi trónján ült, »
Az szépnek találta a leányt, és megkedvelte. Buzgón ellátta őt szépítőszerekkel és megfelelő ételekkel, a királyi palota hét legkiválóbb szolgálóleányát adta mellé, és a szolgálóleányokkal együtt az asszonyok palotájának a legszebb részén szállásolta el. »
Mordokaj mindennap az asszonyok palotájának az udvara előtt járkált, hogy megtudja, jól van-e Eszter, és mi történik vele. »
Amikor rákerült a sor Eszterre, Abíhajilnak, Mordokaj nagybátyjának a leányára, akit leányává fogadott, és be kellett mennie a királyhoz, ő nem kívánt mást, mint amit Hégaj, a király udvarnoka, a háremőrök vezetője mondott. Eszter mégis mindenkinek megtetszett, aki csak látta. »
Azután nagy lakomát rendezett a király minden vezető és udvari emberének Eszter tiszteletére. A tartományokban közkegyelmet hirdetett, és királyi bőkezűséggel ajándékokat osztogatott. »
Így ment egészen a király kapujáig, de a király kapuján senkinek sem volt szabad belépnie zsákruhában. »
Három nap múlva Eszter királynői ruhába öltözött, és megállt a királyi palota belső udvarán, szemben a királyi palotával. A király éppen királyi trónján ült a királyi palotában, szemben a palota bejáratával. »
Majd elbeszélte Hámán a feleségének, Zeresnek meg összes barátjának mindazt, ami őt érte. Tanácsadói és a felesége, Zeres ezt mondták neki: Ha Mordokaj, aki miatt most megtántorodtál, valóban zsidó származású, akkor nem fogsz bírni vele, hanem végleg el fogsz bukni vele szemben. »
A tizenkettedik hónap, vagyis adár hónap tizenharmadik napján, amikor esedékessé vált volna a király törvényerejű parancsának a végrehajtása, és amelyen azt remélték a zsidók ellenségei, hogy elbánhatnak velük, éppen fordítva történt a dolog, mert a zsidók bánhattak el azokkal, akik gyűlölték őket. »
Összegyűltek tehát a súsáni zsidók adár hónap tizennegyedik napján is, és lemészároltak Súsánban háromszáz embert, de a zsákmányhoz nem nyúltak. »
Ez adár hónap tizenharmadik napján történt. A tizennegyedik napon már nyugalmuk volt, ezért azt az evés-ivás és az öröm napjává tették. »
Mert ezek azok a napok, amelyeken a zsidók megnyugodhattak ellenségeiktől, és ez az a hónap, amelyen bánatuk örömre, gyászuk pedig ünneplésre fordult. Tegyék azokat az evés-ivás és az öröm napjaivá, amikor egymásnak ajándékokat, a szegényeknek pedig adományokat küldenek. »
Fiai lakomát szoktak tartani, mindegyik a maga házában és a maga napján. Ilyenkor üzentek három nővérüknek, és őket is meghívták, hogy velük együtt egyenek-igyanak. »
Bizony, súlyosabb a tenger homokjánál, ezért voltak balgák a szavaim. »
Mondtam-e, hogy adjatok valamit, vagy javaitokból adjatok ajándékot értem, »
Élettel és szeretettel ajándékoztál meg, és gondviselésed őrizte lelkemet. »
Magasabb az az égnél – mit kezdesz vele? Mélyebb a holtak hazájánál – mit is tudhatsz róla? »
Végnapján elszörnyednek a nyugaton lakók, és iszonyat fogja el a keleten lakókat. »
Ha ezt kérdezitek: Mivel kényszerítsük őt, hogy megtaláljuk bajának a gyökerét, »
Házának jövedelmét elhurcolják, szétfolyik Isten haragja napján. »
Dob és citera mellett énekelnek, és síp hangjánál örvendeznek. »
Szorosan járok a nyomában, az ő útján maradok, nem térek le róla. »
Pedig ez csak a szegélye útjának, és milyen halk az a szó, amelyet meghallunk belőle! Ki tudná hát felfogni hatalmas tetteinek mennydörgő szavát?! »
Ha szívem asszony után bolondult, és leselkedtem felebarátom ajtajánál, »
Merev a farka, mint a cédrus, combjának inai egymásba fonódnak. »
Szájának kapuját ki merné kitárni? Fogai között a rémület lakik. »
De az ÚR örökké trónján ül, fölállította bírói székét. »
Rám törhetnek a veszedelem napján, de az ÚR az én támaszom. »
amely mint vőlegény jön ki szobájából, örül, mint egy hős, hogy futhat pályáján. »
Hallgasson meg téged az ÚR a veszedelem napján, legyen oltalmad Jákób Istenének neve! »
Jól tudom, hogy az ÚR győzelmet ad felkentjének, felel neki szent egéből győzelmes jobbjának hőstetteivel. »
Bizony, jóságod és szereteted kísér életem minden napján, és az ÚR házában lakom egész életemben. »
Megóv engem sátrában a veszedelem napján. Elrejt sátra mélyén, magas kősziklára helyez engem. »
Az ÚR igéje alkotta az eget, egész seregét szájának lehelete. »
Reménykedj az ÚRban, maradj az ő útján! Ő felmagasztal, és öröklöd a földet; meglátod, hogy kiirtja a bűnösöket. »
Tírusz leánya! A nép gazdagai ajándékkal hízelegnek neked. »
Meghallgat Isten, és megalázza őket az, aki ősidők óta trónján ül. (Szela.) Mert nem akarnak megváltozni, és nem félik az Istent. »
Ülhessen trónján mindenkor Isten előtt, szeretet és hűség oltalmazza őt! »
Fölmentél a magas hegyre, foglyokat ejtettél, embereket kaptál ajándékul, mégpedig lázadókat. Most már ott laksz, URam Isten! »
jeruzsálemi templomodból: királyok hozzanak neked ajándékot! »
Tarsísnak és a szigeteknek királyai hozzanak ajándékot, Sába és Szebá királyai fizessenek adót! »
De az én lábam majdnem megcsúszott, kis híján elestem jártomban. »
Tegyetek fogadalmat Isteneteknek, az ÚRnak, és teljesítsétek, ti, akik körülötte vagytok! Vigyetek ajándékot a Félelmetesnek, »
mint az íjjal fölfegyverzett efraimiak, akik meghátráltak az ütközet napján. »
Utat nyitott haragjának, nem óvta meg őket a haláltól, életüket dögvésszel sújtotta. »
Fújjátok meg a kürtöt újholdkor, holdtöltekor is, ünnepünk napján! »
Úgy bánj velük, mint Midjánnal, mint Siserával, mint Jábínnal a Kísón-pataknál, »
Én pedig elsőszülöttséggel ajándékozom meg, felséges lesz a földi királyok között. »
A hatalmas vizek hangjánál, a tenger fenséges morajlásánál fenségesebb az ÚR a magasságban. »
Magasztaljátok az ÚR dicső nevét, ajándékot hozva jöjjetek udvaraiba! »
Felhő és sűrű köd van körülötte, igazság és jog trónjának támasza. »
Mert emlékezett szent ígéretére, melyet szolgájának, Ábrahámnak tett, »
Pogányok országát adta nekik, nemzetek munkájának gyümölcsét örökölték, »
Még ősei bűnére is emlékezzék az ÚR, anyjának vétkét se felejtse el! »
Megesküdött az ÚR, nem bánja meg: Pap vagy te örökké, Melkisédek módján. »
Az Úr van jobbodon: királyokat zúz össze haragja napján. »
Tarts engem távol a hazugok útjától, és ajándékozz meg kegyelmesen törvényeddel! »
Parancsolataid útján járok, mert bizakodó szívet adsz nekem. »
Vezess parancsolataid útján, mert abban gyönyörködöm. »
Bizony, az ÚR ajándéka a gyermek, az anyaméh gyümölcse jutalom. »
Jeleket és csodákat vitt véghez Egyiptomban a fáraón és összes szolgáján. »
örökségül szolgájának, Izráelnek, mert örökké tart szeretete. »
Emlékezz, URam, az edómiakra, akik ezt mondták Jeruzsálem napján: Romboljátok le, romboljátok le, egészen az alapjáig! »
Nézd meg, nem járok-e téves úton, és vezess az örökkévalóság útján! »
Én Uram, URam, hatalmas szabadítóm, te véded fejemet a küzdelem napján. »
Örüljön alkotójának Izráel, Sion lakói örvendezzenek királyuknak! »
A bölcsesség Isten útján vezet »
Te azért járj a jók útján, és ügyelj az igazak ösvényeire! »
Ékes koszorút tesz a fejedre, díszes koronát ajándékoz neked. »
A bűnösök ösvényére ne lépj, ne járj a gonoszok útján! »
Kis híján csúfos bukás lett a részem a nép és az egész gyülekezet előtt. »
Mert a féltékenység haragra lobbantja a férfit, és ő nem ismer szánalmat a bosszúállás napján. »
Nem fogad el semmilyen váltságdíjat, nem enged, bármennyi ajándékot kínálnak is neki! »
Az ÚR útjának kezdetén alkotott engem, művei előtt réges-régen. »
Hagyjátok el az együgyűséget, és éltek, járjatok az értelem útján! »
De nem tudják, hogy az árnyak vannak ott, és vendégei a holtak hazájának mélyére kerülnek. »
Nem használ a vagyon a harag napján, az igazság azonban megment a haláltól. »
Az ajándékozó bővelkedik, és aki mást felüdít, maga is felüdül. »
Az igaz törődik még állatjának kívánságával is, a bűnösnek még az irgalma is kegyetlen. »
A bölcs fiú örömet szerez apjának, az ostoba ember pedig megveti anyját. »
Ékes korona az ősz haj, az igazság útján található. »
Drágakőnek véli ajándékát, aki adja, amellyel célt ér, bárhova forduljon is vele. »
Mély víz az ember szájának beszéde, áradó patak, bölcsesség forrása. »
Az ajándék tág teret nyit az ember előtt, és az előkelők elé juttatja. »
Sokan hízelegnek az előkelő embernek, és az ajándékozónak mindenki barátja. »
Apjának szerencsétlensége az ostoba fiú, és mint a szüntelen csepegő háztető, olyan a zsémbes asszony. »
A rejtve adott ajándék megenyhíti a haragot, és a titkon eljuttatott adomány a heves indulatot. »
Készen áll a ló a csata napján, de az ÚR adja a győzelmet. »
Józanság és mértéktartás ajánlása »
Felhő és szél eső nélkül: ilyen az, aki meg nem adott ajándékkal dicsekszik. »
Aki szereti a bölcsességet, örömet szerez apjának, de aki paráznákkal barátkozik, elpazarolja vagyonát. »
Igazsággal tartja fenn országát a király, de ha ajándékot fogad el, romba dönti azt. »
Aki hízeleg felebarátjának, hálót vet annak lába elé. »
Örvendezz Isten ajándékainak! »
De az is Isten ajándéka, hogy az ember eszik, iszik, és jól él fáradságos munkájából. »
Beláttam tehát, hogy nincs jobb, mint ha örül az ember a munkájának, mert ez jutott neki. Senki sem hozhatja őt vissza, hogy lássa, mi történik utána. »
Ha pedig Isten valakinek gazdagságot és kincseket is adott, és megengedte neki, hogy azt élvezze, kivegye belőle a részét, és örüljön fáradozása eredményének: ez Isten ajándéka. »
Jobb a hírnév a drága olajnál, és a halál napja a születés napjánál. »
Az elnyomás oktalanná teszi a bölcset, és az ajándék megrontja a szívet. »
De galambom csak egy van, ez a tökéletes, anyjának egyetlene, szülőjének kedvence. Nézik a lányok, és boldognak mondják, dicsérik a királynék és a másodfeleségek. »
Menjünk korán a szőlőkbe, nézzük meg, fakad-e a szőlő, kinyílt-e virága, virágoznak-e a gránátalmafák? Ott ajándékozlak meg szerelmemmel. »
Vezéreid megátalkodottak, tolvajok barátai. Mindegyik szereti a megvesztegetést, ajándékot hajhász. Az árvák igazát nem védik, az özvegy peres ügye nem kerül eléjük. »
Áháznak, Jótám fiának, Uzzijjá unokájának, Júda királyának az idejében történt, hogy háborút indított Recín, Arám királya és Pekah, Remaljá fia, Izráel királya Jeruzsálem ellen; de nem tudták legyőzni. »
Így szólt hozzám az ÚR, amikor keze megragadott, és arra intett, hogy ne járjak ennek a népnek az útján: »
Uralma növekedésének és a békének nem lesz vége Dávid trónján és országában, mert megerősíti és megszilárdítja törvénnyel és igazsággal mostantól fogva mindörökké. A Seregek URának féltő szeretete viszi véghez ezt! »
De mit csináltok majd az ítélet napján, amikor megjön a távolból a pusztulás? Kihez futtok majd segítségért, hol hagyjátok kincseiteket? »
Jaj Asszíriának, haragom botjának, melynek kezében van dühömnek vesszeje! »
Ostorral csapkodja a Seregek URa, ahogyan megverte Midjánt az Óréb-sziklánál; vesszejével rácsap a tengerre, mint ahogy Egyiptomban tette. »
hanem igazságosan ítél a nincstelenek ügyében, és méltányosan dönt az ország szegényeinek dolgában. Megveri a földet szájának botjával, ajka leheletével megöli a bűnöst. »
Jönnek messze földről, az ég széléről: az ÚR és vele haragjának eszközei, hogy elpusztítsák az egész földet. »
Szívből kiáltok Móáb miatt. Cóarig, Eglat-Selisijjáig jutottak menekültjei. Sírva mennek föl a Lúhít-hágón, Hórónajim útján összetörve jajveszékelnek. »
Küldjetek bárányokat az ország uralkodójának Szelából a pusztaságon át Sion leányának hegyére! »
még ha az ültetés napján be is kerítenéd, és másnap reggelre rá is bírnád a sarjadásra, oda lesz az aratás a hervadás idején, és gyógyíthatatlan lesz a fájdalom! »
Abban az időben ajándékot visz a Seregek URának a szálas, sima arcú nép, a közelben és távolban rettegett nép, az elsöprő erejű nép, amelynek hazáját folyók szelik át, a Seregek URa nevének lakóhelyére, a Sion hegyére. »
Az ő vállára teszem Dávid palotájának kulcsát. Amit kinyit, nem tudja bezárni senki, és amit bezár, nem tudja kinyitni senki. »
Szilárd helyre erősítem, mint valami szöget; ott lesz a díszhely atyjának házában. »
Micsoda fonákság! Egyenrangú talán az agyag a fazekassal? Mondhatja-e az alkotás alkotójának: Nem ő alkotott engem?! Mondhatja-e a fazék a fazekasnak: Nem ért a dolgához?! »
Fenyegető jövendölés Dél Behemótja ellen: A nyomorúság és elnyomás országába, ahol a nőstény és a hím oroszlán, a vipera és a repülő sárkány él, oda viszik szamarak hátán vagyonukat, tevék púpján kincseiket a haszontalan népnek, »
Minden magas hegyen és kiemelkedő halmon pedig csatornák lesznek, vízvezető árkok, a nagy öldöklés napján, amikor leomlanak a vártornyok. »
Ne hallgassatok Ezékiásra, mert ezt üzeni Asszíria királya: Adjátok meg magatokat, és jöjjetek ki hozzám! Akkor mindenki a maga szőlőjéről és fügefájáról ehet, és mindenki a maga kútjának vizét ihatja, »
visszatérítem az árnyékot tíz fokkal Áház napóráján, azokon a fokokon, amelyeken már áthaladt. És visszatért a napórán az árnyék tíz fokkal azokon a fokokon, amelyeken már áthaladt. »
Már azt gondoltam, hogy életem delén kell átmennem a holtak hazájának kapuin, megfosztva még hátralévő éveimtől. »
Abban az időben Meródak-Baladán, Baladánnak, Babilónia királyának a fia levelet és ajándékot küldött Ezékiásnak, mert hallotta, hogy beteg volt, de újra erőre kapott. »
Ez az én szolgám, akit támogatok, az én választottam, akiben gyönyörködöm. Lelkemmel ajándékoztam meg, törvényt hirdet a népeknek. »
Én, az ÚR, elhívtalak az igazságért, én fogom a kezedet. Megőrizlek, és benned ajándékozom meg szövetségemmel népemet, világosságommal a nemzeteket. »
Ezért zúdította rá haragjának hevét és a háború tombolását. Lángolt körülötte, de nem értette, égette őt, de nem szívlelte meg. »
Jaj annak, aki perbe száll alkotójával, bár csak egy a földből készült cserépedények között! Mondhatja-e formálójának az agyag: Mit csinálsz? – és a készítmény ezt: Nem ügyes a kezed!? »
Én indítottam el őt győzelmesen, egyengetem az útját mindenütt. Ő építi föl városomat, és hazaküldi foglyaimat, nem fizetségért és nem ajándékért – mondja a Seregek URa. »
Egészen kimerülsz a tervezgetésben. Álljanak hát elő, és segítsenek rajtad, akik az eget vizsgálják, a csillagokat nézik, akik újhold napján meg szokták mondani, hogy mi történik majd veled. »
Én, én mondtam meg, aztán el is hívtam; vezetem őt, hogy útján sikerrel járjon. »
Annyi utódod lenne, mint tenger partján a homok, méhed gyümölcse annyi, mint a homokszemek: Nevét nem törölnék ki, és nem veszne ki előlem. »
Most pedig ezt mondja az ÚR – aki már az anyaméhben szolgájának teremtett, hogy visszavezessem hozzá Jákóbot, és köréje gyűjtsem Izráelt, mert nagyra becsül engem az ÚR, és Istenemnél megvan rá az erőm –, »
Ki hitte volna el, amit hallottunk, és az ÚR karjának ereje ki előtt volt nyilvánvaló? »
Ilyen az a böjt, amely nekem tetszik? Ilyen az a nap, melyen az ember a lelkét gyötri? Ha lehajtja fejét, mint a káka, zsákruhát ölt, és hamut szór maga alá, azt nevezed böjtnek és az ÚR kedves napjának? »
Fölépítik fiaid az ősi romokat, falat emelsz a régiek által lerakott alapokra; a rések befalazójának neveznek, aki romokat tesz újra lakhatóvá. »
Ha nem járkálsz a nyugalom napján, kedvteléseid után az én szent napomon, ha a nyugalom napját gyönyörűségesnek hívod, az ÚR szent napját dicsőségesnek, és azzal dicsőíted, hogy abbahagyod munkáidat, nem keresed kedvteléseidet, és nem tárgyalsz ügyeidről, »
Ellep a tevék sokasága, Midján és Éfá állatai. Mindnyájan Sábából jönnek, aranyat és tömjént hoznak, és az ÚR dicső tetteit hirdetik. »
De visszaemlékezett népe a régi időkre, Mózesre: Hol van, aki a tengerből kihozta nyájának pásztorát? Hol van, aki belé öntötte szent lelkét? »
továbbá Jójákímnak, Jósiás fiának, Júda királyának az idejében, egészen Cidkijjának, Jósiás fiának, Júda királyának a tizenegyedik esztendejéig, Jeruzsálem fogságba viteléig, ami az ötödik hónapban történt. »
Mint nemes vesszőt ültettelek el, mint fajtájának megfelelő sarjat. Hogyan változtál idegen szőlőtő vad hajtásává? »
Abban az időben Jeruzsálemet majd az ÚR trónjának nevezik. Minden nemzet Jeruzsálemben gyűl össze, hogy tisztelje az ÚR nevét, és nem élnek többé gonosz szívük konoksága szerint. »
Hát rablók barlangjának nézitek ezt a házat, amelyet rólam neveztek el? Majd én is annak nézem! – így szól az ÚR. »
Azért eljön az az idő – így szól az ÚR –, amikor nem Tófetnek nevezik többé, sem Ben-Hinnóm-völgynek, hanem az Öldöklés völgyének, és más hely híján a Tófetben fognak temetkezni. »
Tudom, URam, hogy az ember nem ura élete útjának, és aki azon jár, nem maga irányítja lépteit! »
akkor ezt válaszold nekik: Így szól az ÚR: Majd én megtöltöm ennek az országnak minden lakóját, a Dávid trónján ülő királyokat, a papokat, a prófétákat és Jeruzsálem minden lakóját részegítő itallal. »
Ne ejts rémületbe engem, légy oltalmam a veszedelem napján! »
akkor olyan királyok és vezérek fognak bejárni ennek a városnak a kapuin, akik Dávid trónján ülnek, és harci kocsin meg lovon járnak; bejárnak majd ők és vezéreik meg Júda férfiai és Jeruzsálem lakói, és lakott lesz ez a város örökre. »
Keleti szélként szórom szét őket az ellenség előtt. A hátamat mutatom nekik, és nem az arcomat a pusztulásuk napján. »
és menj ki a Ben-Hinnóm-völgybe, a fazekasok kapujának bejáratához, és hirdesd ott azokat az igéket, amelyeket én mondok neked! »
Jeremiás így felelt nekik: Mondjátok meg Cidkijjának, »
Aki ebben a városban marad, az fegyver, éhínség és dögvész miatt fog meghalni. Aki azonban kimegy, és a benneteket ostromló káldeusokhoz pártol, az megmarad, és ajándékul kapja az életét. »
Én rátok támadok, akik a völgyben és a fennsík szikláján laktok – így szól az ÚR –, akik ezt gondoljátok: Ki törhetne ránk, ki hatolhat be erődjeinkbe? »
Mondd: Júda királya, aki Dávid trónján ülsz, hallgasd meg az ÚR igéjét udvari embereiddel és népeddel együtt, akik bejártok ezeken a kapukon! »
Ha eszerint jártok el, akkor olyan királyok fognak bejárni ennek a háznak a kapuin, akik Dávid trónján ülnek, és harci kocsin meg lovon járnak; bejárnak majd ők udvari embereikkel és népükkel együtt. »
Így szól az ÚR: Úgy tartsátok számon ezt az embert, mintha gyermektelen volna, olyan emberként, akinek sikertelen az élete. Mert egyetlen leszármazottjának sem sikerül Dávid trónjára ülnie és valaha is uralkodnia Júdában. »
Ezt hirdette Jeremiás próféta Júda egész népének és Jeruzsálem minden lakójának: »
Te pedig prófétálj, és mondd el nekik ezeket az igéket: Felharsan az ÚR hangja a magasból, mennydörög szent hajlékából, harsányan rákiált legelőjére, az ország minden lakójára; szőlőtaposók módján kiált, »
Amikor meghallották ezeket Júda vezetői, felmentek a királyi palotából az ÚR házába, és leültek az ÚR háza új kapujának bejáratánál. »
Cidkijjának, Jósiás fiának, Júda királyának uralkodása kezdetén így szólt az ÚR igéje Jeremiáshoz: »
Cidkijjának, Júda királyának is ugyanezeket mondtam: Hajtsátok a nyakatokat Babilónia királyának az igájába, szolgáljátok őt és népét, akkor élni fogtok! »
Menj, és ezt mondd Hananjának: Így szól az ÚR: Fajármot törtél össze, de vasjármot csináltál helyette! »
Ezt mondja az ÚR a királynak, aki Dávid trónján ül, és az egész népnek, amely ebben a városban lakik, honfitársaitoknak, akik nem mentek veletek fogságba: »
A nehelámi Semajának pedig mondd meg: »
Az ÚR igéje szólt Jeremiáshoz Cidkijjának, Júda királyának a tizedik esztendejében, amely Nebukadneccar tizennyolcadik esztendeje volt. »
és odaadtam az adásvételi szerződést Bárúknak, Nérijjá fiának, Mahszéjá unokájának nagybátyám fia, Hanamél előtt, az adásvételi szerződést aláíró tanúk meg a börtön udvarán ülő júdaiak előtt. »
Nagyszerűek a terveid, hatalmasak a tetteid. Szemedet rajta tartod az emberek minden útján, mindenkivel úgy bánsz, ahogyan élete és tetteinek a gyümölcse szerint megérdemli. »
Mert így szól az ÚR: Nem halnak ki Dávid utódai; lesz, aki Izráel házának trónján üljön. »
akkor válik érvénytelenné szolgámmal, Dáviddal kötött szövetségem is úgy, hogy nem lesz fia, aki a trónján uralkodjék; meg szolgáimmal, a lévita papokkal kötött szövetségem is. »
Amilyen megszámlálhatatlan az ég serege, és megmérhetetlen a tenger partján a homok, úgy megszaporítom szolgámnak, Dávidnak az utódait és a lévitákat, akik nekem szolgálnak. »
Ezt mondta az ÚR, Izráel Istene: Menj, szólj Cidkijjának, Júda királyának, és mondd meg neki, hogy így szól az ÚR: Ezt a várost Babilónia királyának a kezébe adom, és ő fölperzseli. »
Akkor jelentette ki mindezt Jeremiás próféta Cidkijjának, Júda királyának Jeruzsálemben, »
Azért ezt mondja az ÚR: Ti nem engedelmeskedtetek nekem igazán, amikor felszabadulást hirdettetek, ki-ki az embertársának és a felebarátjának. Most azért én hirdetek nektek felszabadulást – így szól az ÚR –, hogy szabadon pusztítson titeket a fegyver, a dögvész és az éhínség, és elrettentő példává teszlek benneteket a föld minden országa számára. »
azért menj el te, és az ÚR házában a böjt napján olvasd fel a nép előtt a tekercset, amelyre diktálásom után leírtad az ÚR igéjét. Olvasd fel azok előtt a júdaiak előtt is, akik a városaikból érkeztek! »
Ezért így szól az ÚR Jójákímról, Júda királyáról: Nem fog az utódja Dávid trónján ülni. Holttestét pedig kidobják, és ott hever nappal a hőségben, éjszaka a fagyban. »
Ezt mondja az ÚR: Aki ebben a városban marad, az fegyver, éhínség és dögvész miatt fog meghalni. Aki azonban kimegy a káldeusokhoz, az megmarad, életét ajándékul kapja, és élni fog. »
Fogták tehát Jeremiást, és beledobták Malkijjának, a király fiának a ciszternájába, amely a börtön udvarán volt. Köteleken bocsátották le Jeremiást, és mivel a ciszternában nem volt víz, csak sár, belesüllyedt Jeremiás a sárba. »
Jeremiás így válaszolt Cidkijjának: Ha kijelentést mondok neked, biztosan megöletsz, ha pedig tanácsot adok, nem hallgatsz rám. »
Jeremiás ezt mondta Cidkijjának: Így szól az ÚR, a Seregek Istene, Izráel Istene: Ha kimégy a babilóniai király vezéreihez, akkor életben maradsz, és nem perzselik föl ezt a várost sem; életben maradsz házad népével együtt. »
Cidkijjá uralkodásának tizenegyedik évében, a negyedik hónap kilencedik napján törtek be a városba. »
Mert én megszabadítalak, nem esel el fegyvertől, és életedet ajándékul kapod, mert bíztál bennem! – így szól az ÚR. »
De később már nem lehet visszatérni. Menj Gedaljához, Ahíkám fiához, Sáfán unokájához, akit Babilónia királya Júda városainak a helytartójává tett. Lakj vele a nép között, vagy menj akárhová, ahova akarsz! A testőrparancsnok élelmet és ajándékot adott neki, és elbocsátotta. »
Jóhánán, Káréah fia pedig titokban ezt mondta Gedaljának Micpában: Majd én elmegyek, és megölöm Jismáélt, Netanjá fiát úgy, hogy senki sem fogja megtudni. Miért ölne meg ő téged? Hiszen akkor szétszóródnának mindazok a júdaiak, akik köréd gyűltek, és Júdának még a maradéka is elpusztulna. »
Végy magadhoz néhány nagy követ, és ásd el a júdai férfiak szeme láttára a fáraó tahpanhészi palotájánál a bejárat előtti téren, a kövezet alá! »
És neked nagy kívánságaid vannak? Ne legyenek! Mert most veszedelmet hozok minden emberre – így szól az ÚR –, de te ajándékul kapod az életedet, bárhová is mégy. »
Kinyitotta fegyvertárát az ÚR, előhozta haragjának fegyvereit. Mert dolga van az Úrnak, a Seregek URának a káldeusok országában. »
Idegeneket küldök Babilónia ellen, akik szélnek szórják, és elpusztítják országát. Rátámadnak mindenfelől a veszedelem napján. »
Megfizetek Babilonnak és Káldea minden lakójának azért a sok gonoszságért, amelyet a Sionon elkövettek szemetek láttára – így szól az ÚR. »
Ezt mondta Jeremiás Szerájának: Mihelyt Babilonba érkezel, láss hozzá, és olvasd fel ezeket az igéket, »
Huszonegy éves volt Cidkijjá, amikor uralkodni kezdett, és tizenegy évig uralkodott Jeruzsálemben. Anyjának a neve Hamútal volt, Jirmejá leánya, Libnából. »
Jaj, de sötét az a felhő, amelyet az Úr haragjában Sion leányára borított! Az égből a földre dobta Izráel ékességét, nem törődött lábai zsámolyával haragja napján. »
Az utcákon gyermekek és vének hevernek a földön, szüzeim és ifjaim fegyvertől estek el. Gyilkoltál haragod napján, mészároltál kíméletlenül. »
Mintha ünnepnap lett volna, összehívtad mindenünnen azokat, akiktől iszonyodtam. Nem tudott az ÚR haragja napján megmenekülni, megszökni senki sem! Akiket dédelgettem és fölneveltem, azokkal ellenségem végzett. »
Én vagyok az a férfi, aki nyomorúságot látott az Úr haragjának botja miatt. »
Sionnak színaranyat érő drága fiait, jaj, csak cserépedénynek tekintették, fazekas keze munkájának! »
Szabad folyást engedett haragjának az ÚR, kiöntötte izzó haragját. Lángba borította a Siont, megemésztette még az alapját is. »
A hatodik esztendőben, a hatodik hónap ötödik napján, amikor a házamban ültem, Júda vénei pedig előttem ültek, megérintett ott az Úrnak, az én URamnak a keze. »
És bevitt engem az ÚR háza kapujának a bejáratához, amely északra néz. Asszonyok ültek ott, akik Tammúzt siratták. »
A kerúbok pedig fölemelték szárnyaikat, szemem láttára fölemelkedtek a földről, és elindultak a kerekekkel együtt. Az ÚR háza keleti kapujának a bejáratánál megálltak, és Izráel Istenének dicsősége ott volt fölöttük. »
Nem álltatok oda a résekhez, nem építettetek falat Izráel háza körül, hogy helyt tudjatok állni az ÚR napján a harcban. »
Hagytam, hogy tisztátalanokká váljanak ajándékaikkal, amikor áldozatul elégettek mindent, ami az anyja méhét megnyitotta; hagytam, hogy maguk is megrémüljenek, és megtudják, hogy én vagyok az ÚR! »
Mert én bevezettem őket abba az országba, amelyről fölemelt kézzel tettem esküt, hogy nekik adom, ők azonban ahol csak láttak egy magas halmot vagy egy lombos fát, ott vágták le véresáldozataikat, ott bosszantottak áldozati ajándékaikkal, ott mutatták be engesztelő illatáldozataikat, és ott öntötték ki italáldozataikat. »
Ezért mondd meg Izráel házának: Így szól az én Uram, az ÚR: Őseitek módján teszitek tisztátalanná magatokat, és az ő förtelmes bálványaikkal paráználkodtok! »
Tisztátalanokká teszitek magatokat, amikor ajándékot hoztok, és elégetitek áldozatul fiaitokat bálványaitoknak mindmáig! És én engedjem, hogy kérdezgessetek, Izráel háza? Életemre mondom – így szól az én URam, az ÚR –, nem hagyom, hogy kérdezgessetek! »
Ti azért, Izráel háza – így szól az én Uram, az ÚR –, kövessétek csak mindnyájan bálványaitokat, és tiszteljétek őket! De majd egyszer hallgatni fogtok rám, és többé nem gyalázzátok meg szent nevemet ajándékaitokkal és bálványaitokkal. »
Mert szent hegyemen, Izráel magas hegyén – így szól az én URam, az ÚR –, ott fog tisztelni engem Izráel egész háza, mindnyájan azon a földön. Ott gyönyörködöm majd bennük, és oda hozatom veletek felajánlásaitokat, az első termés áldozatát, és mindazt, amit nekem szenteltek. »
Emberfia, mondd meg ennek az országnak: Tisztátalan föld vagy, amely nem kapott esőt a harag napján! »
Nővéred útján jártál, ezért az ő poharát adom a kezedbe! »
és mondd Tírusznak, amely a tenger kapujánál lakik, és sok sziget népével kereskedik: Így szól az én Uram, az ÚR: Tírusz, te azt mondtad: Tökéletesen szép vagyok! »
A körülmetéletlenek módján halsz meg, idegeneknek kiszolgáltatva. Én megmondtam – így szól az én URam, az ÚR! »
Édenben, Isten kertjében voltál, mindenféle drágakő borított: rubin, topáz és jáspis, krizolit, ónix és nefrit, zafír, karbunkulus és smaragd. Aranyból készültek foglalataid, és a rajtad levő vésetek teremtésed napján elkészültek. »
A huszonhetedik évben, az első hónap első napján így szólt hozzám az ÚR igéje: »
A sírgödör legalján adtak neki helyet, ott van népe körös-körül a sírokban. Mindnyájan fegyvertől estek el, halálra sebzetten, pedig rettegésben tartották az élők földjét. »
Góg népe megsemmisül az ítélet napján »
Azután megmérte a szélességet az alsó kapu homlokzatától a belső udvar kapujának külső homlokzatáig: száz könyök volt. Amilyen volt keleten, olyan volt északon is. »
Megmérte a külső udvar északra néző kapujának a hosszúságát és szélességét is. »
Peres ügyekben ők álljanak elő ítélkezni: az én törvényeim alapján ítélkezzenek! Ünnepeimre vonatkozó minden törvényemet és rendelkezésemet tartsák meg, és szombatjaimat szenteljék meg! »
Adjatok a városnak birtokul egy ötezer könyök széles és huszonötezer könyök hosszú területet a felajánlott szent terület mentén! Izráel egész házáé lesz ez. »
Felajánlásként adjatok minden hómer búzából egyhatod vékát, és minden hómer árpából egyhatod vékát. »
Az ország egész népe járuljon hozzá ehhez a felajánláshoz, amely Izráel fejedelmét illeti. »
Ezt mondja az én Uram, az ÚR: Az első hónap első napján végy egy hibátlan bikaborjút, és mutass be vétekáldozatot a szentélyért! »
A pap vegyen a vétekáldozat véréből, és kenje meg a templom ajtófélfáját meg az oltár felső tömbjének négy sarkát és a belső udvar kapujának ajtófélfáját. »
Így kell tenni a hónap hetedik napján a tévedésből vagy tudatlanságból vétkezők miatt, és így végezzetek engesztelést a templomért! »
Az ünnepnek mind a hét napján készíttessen hét hibátlan bikát és hét hibátlan kost égőáldozatul az ÚRnak, hét napon át mindennap; vétekáldozatul pedig naponként egy kecskebakot. »
A hetedik hónap tizenötödik napján, az ünnepen ugyanúgy készíttessen vétekáldozatot, égőáldozatot, ételáldozatot és olajat, mint ezen a hét napon. »
Ezt mondja az én Uram, az ÚR: A belső udvar keletre néző kapuja legyen bezárva a hat munkanapon, de szombaton és újhold napján legyen nyitva. »
Újhold napján adjon egy hibátlan bikaborjút, hat bárányt meg egy kost; ezek is hibátlanok legyenek. »
Ha a fejedelem önkéntes áldozatot készíttet, akár égőáldozatot, akár békeáldozatot mutat be önkéntes áldozatul az ÚRnak, akkor nyittassa ki a keletre néző kaput, és úgy készíttesse el égőáldozatát vagy békeáldozatát, ahogyan a nyugalom napján szokta elkészíttetni. Amikor távozik, zárják be a kaput utána. »
Ezt mondja az én Uram, az ÚR: Ha a fejedelem ajándékot akar adni az örökségéből valamelyik fiának, akkor az a fiáé lehet, hiszen az örökségen belül marad a birtokuk. »
Akkor ezt kérdezte tőlem: Láttad-e, emberfia? Majd visszavezetett engem a patak partján. »
Ahogy visszafelé mentem, láttam, hogy a patak partján innen is, túl is igen sok fa van. »
A patak partján innen is, túl is mindenféle gyümölcsfa nő majd. Levelük nem hervad el, gyümölcsük nem fogy el: havonként új terem, mert a szentélyből folyik oda a víz. Gyümölcsük eledelül szolgál, levelük pedig orvosságul. »
Júda területe mellett a keleti oldaltól a nyugati oldalig lesz a felajánlott terület: szélessége huszonötezer könyök, hosszúsága pedig annyi, mint egy-egy birtokrészé a keleti oldaltól a nyugati oldalig. Ennek a közepén lesz a szentély. »
A felajánlott szent terület így oszlik meg: a papoké északon huszonötezer könyök hosszú, nyugaton tízezer könyök széles, keleten tízezer könyök széles, délen huszonötezer könyök hosszú. Ennek a közepén lesz az ÚR szentélye. »
Övék lesz ez, mint az országból felajánlott igen szent terület, a léviták területe mellett. »
Akármit kérdezett tőlük a király, bölcsesség és értelem dolgában tízszer okosabbaknak találta őket egész országa minden mágusánál és varázslójánál. »
De ha az álmot és a magyarázatát is meg tudjátok mondani, akkor ajándékokat, birtokokat és nagy méltóságot kaptok tőlem. Mondjátok hát el az álmot és a magyarázatát! »
Akkor a király nagy méltóságra emelte Dánielt, sok és nagy ajándékot adott neki, majd Babilon város kormányzójává és a babiloni bölcsek elöljárójává tette. »
Dániel így válaszolt a királynak: Ajándékaidat tartsd meg, és adományaidat add másnak! De azért az írást elolvasom, és megmagyarázom neked, királyom. »
Amikor Dániel megtudta, hogy ez az irat alá lett írva, hazament. Emeleti szobájának ablakai azonban nyitva voltak Jeruzsálem felé, és ő napjában háromszor térden állva imádkozott, és magasztalta Istenét, ahogyan azelőtt is szokta. »
Egész Izráel megszegte törvényedet, és eltért tőle, nem hallgatott a szavadra. Azért szakadtak ránk az eskü alatt kimondott átkok, amelyek meg vannak írva Mózesnek, az Isten szolgájának törvényében, mert vétkeztünk ellene. »
Az első hónap huszonnegyedikén a nagy folyamnak, a Tigrisnek a partján voltam. »
Azután arra törekszik, hogy érvényesítse hatalmát a déli király országában. Egyezséget köt vele, és leányát feleségül adja hozzá, hogy romlását okozza. De leánya nem áll mellé, és nem lesz az ő pártján. »
Hallottam, hogy a gyolcsruhába öltözött férfi, aki ott állt a folyam vize fölött, jobbját és balját az égre emelve megesküdött az Örökké Élőre: Egy időszak meg két időszak és egy fél időszak múlva! Mert amikor véget ér a szent nép megrontójának hatalma, mindezek beteljesednek. »
Ez az ÚR igéje, amely Hóseáshoz, Beérí fiához szólt Uzzijjának, Jótámnak, Áháznak és Ezékiásnak, Júda királyainak az idejében és Jeroboámnak, Jóás fiának, Izráel királyának az idejében. »
Azért elveszem tőle a gabonát aratás idején, a mustot is szüret táján. Letépem róla a gyapjút és a lent, amely szemérmét takarja. »
Eljegyezlek magamnak örökre, eljegyezlek magamnak az igazság és a törvény, a szeretet és az irgalom ajándékával. »
Eljegyezlek magamnak a hit ajándékával, és megismered az URat. »
Efraim pusztává lesz a fenyítés napján, Izráel törzseinek tudtára adom ezt az elhatározást. »
Beteggé teszik királyunkat ünnepnapján tüzes borral a vezérek; kezet nyújt a hangoskodóknak. »
Hangzatosan fogadkoztak, hamisan esküdöztek, még szerződéseket is írtak, az igazság pedig olyan lett, mint a burjánzó mérges gaz a szántóföld barázdáiban. »
Azt is elviszik Asszíriába, ajándékul a nagy királynak. Megszégyenül Efraim, szégyent vall tervével Izráel! »
Hazugsággal fordult hozzám Efraim, Izráel háza pedig alattomosan. De Júda még Isten útján jár, a szentek népe állhatatos. »
A sáskajárás az Úr napjának az előhírnöke »
Száguldanak, mint a vitézek, fölhágnak a kőfalakra, mint a harcosok. Mindegyik a maga útján halad, nem tér le ösvényéről. »
Nem taszigálják egymást, mindegyik a maga útján jár. Áttörnek a fegyvereken, nem lehet föltartóztatni őket. »
Ámósz beszédei, aki a tekóai pásztorok közé tartozott. Ezt látta Izráelről Uzzijjának, Júda királyának és Jeroboámnak, Jóás fiának, Izráel királyának az idejében, két évvel a földrengés előtt. »
Ámósz így válaszolt Amacjának: Nem vagyok próféta, sem prófétatanítvány. Pásztor vagyok én, és fügét termesztek. »
Te is jelen voltál, mikor az ellenség elhurcolta kincseit, idegenek törtek be kapuján, Jeruzsálemre pedig sorsot vetettek. Te is úgy viselkedtél, mint azok! »
Ne állj oda az útfélre azért, hogy irtsd a menekülőket, és ne ejtsd foglyul a megmaradtakat a nyomorúság napján! »
Türelmes az ÚR, de nagy a hatalma; senkit sem hagy az ÚR büntetés nélkül. Förgeteg és forgószél kíséri az útján, felhő a lépteinek pora. »
Ha megharagszik, ki állhat meg előtte, izzó haragjának ki állhat ellene? Lángoló haragja árad, mint a tűz, még a sziklák is szétporladnak tőle. »
Látom, amint omladoznak Kúsán sátrai, reszketnek Midján földjének sátorlapjai. »
Hallottam, és reszketett a szívem, hangjától megremegtek ajkaim; fájdalom járja át csontjaimat, reszkető léptekkel járok. Bárcsak nyugtom lenne a nyomorúság napján, amely eljön a bennünket fosztogató népre! »
Az ÚR áldozatának napján ez történik: megbüntetem a főurakat, a király fiait és mindazokat, akik idegen ruhába öltözködnek. »
Közel van az ÚR nagy napja, közel van, nagyon hamar eljön. Keserves hang hallatszik az ÚR napján, kiáltozik akkor még a hős is! »
mielőtt bekövetkezik az ítélet, mielőtt rátok tör az ÚR izzó haragja, mielőtt rátok tör az ÚR haragjának napja! Mert oly gyorsan jön az a nap, ahogyan a pelyva száll! »
Dárius király uralkodásának második esztendejében, a hatodik hónap első napján így szólt az ÚR igéje Haggeus próféta által Zerubbábelhez, Sealtíél fiához, Júda helytartójához és Jósua főpaphoz, Jócádák fiához: »
És felindította az ÚR Zerubbábelnek, Sealtíél fiának, Júda helytartójának, Jósua főpapnak, Jócádák fiának és az egész megmaradt népnek a lelkét, úgyhogy eljöttek, és nekifogtak a munkának Istenüknek, a Seregek URának a házán, »
a hatodik hónap huszonnegyedik napján, Dárius király uralkodásának második esztendejében. »
A hetedik hónap huszonegyedik napján így szólt az ÚR igéje Haggeus próféta által: »
Így szólt az ÚR igéje Haggeushoz másodszor is a hónap huszonnegyedik napján: »
Mondd meg Zerubbábelnek, Júda helytartójának: Megrendítem az eget és a földet, »
Dárius uralkodásának második esztendejében, a tizenegyedik hónapnak, azaz sebát hónapnak a huszonnegyedik napján szólt az ÚR igéje Zakariás prófétához, Berekjá fiához, aki Iddó fia volt: »
Mert akik gúnyolódtak a kicsiny kezdet napján, azok is örülni fognak, ha meglátják Zerubbábel kezében a zárókövet. Az a hét mécses pedig az ÚR szemeit jelenti, amelyek áttekintik az egész földet. »
Vedd át a fogságban maradtak adományát Heldajtól, Tóbijjától és Jedajától, akik Babilóniából jöttek. Menj el még ma Jósijjának, Cefanjá fiának a házához, »
Így szólt az ÚR igéje Zakariáshoz Dárius király uralkodásának negyedik évében, a kilencedik, azaz kiszlév hónap negyedik napján, »
De az ÚR harcba száll majd azokkal a népekkel, ahogyan harcolt egykor, a csata napján. »
Akkor meneküljetek a hegyek szakadékaiba, mert a hegyek között a szakadék Ácalig ér. Úgy fussatok, ahogyan Uzzijjának, Júda királyának az idejében futottatok a földrengés elől! Mert eljön az ÚR, az én Istenem, szentjeivel együtt. »
Esedezzetek csak Istenhez, hogy kegyelmezzen nektek! Ha ilyen ajándék van a kezetekben, szívesen fogadja-e tőletek? – mondja a Seregek URa. »
Visszaélés a templomi ajándékokkal »
– Becsaphatja-e Istent az ember? Ti mégis be akartok csapni engem! Ezt kérdezitek: Mivel akarunk becsapni? – A tizeddel és a felajánlásokkal! »
Bementek a házba, meglátták a gyermeket anyjával, Máriával, és leborulva imádták őt. Kinyitották kincsesládáikat, és ajándékokat adtak neki: aranyat, tömjént és mirhát. »
János teveszőr ruhát viselt, derekán pedig bőrövet, tápláléka sáska volt és vadméz. »
Akkor eljött Jézus Galileából a Jordán mellé Jánoshoz, hogy keresztelje meg őt. »
János azonban megpróbálta visszatartani őt: Nekem volna szükségem arra, hogy megkeresztelj, és te jössz hozzám? »
Amikor Jézus meghallotta, hogy Jánost fogságba vetették, visszatért Galileába. »
Amikor a Galileai-tenger partján járt, meglátott két testvért, Simont, akit Péternek hívtak, és testvérét, Andrást, amint hálójukat a tengerbe vetették, mivel halászok voltak. »
Miután továbbment onnan, meglátott két másik testvért, Jakabot, Zebedeus fiát és testvérét, Jánost, amint a hajóban apjukkal, Zebedeussal együtt rendezgették hálóikat, és őket is elhívta. »
Amikor tehát áldozati ajándékodat az oltárhoz viszed, és ott eszedbe jut, hogy testvérednek valami panasza van ellened, »
Ha tehát ti gonosz létetekre tudtok jó ajándékokat adni gyermekeiteknek, mennyivel inkább ad jót a ti mennyei Atyátok azoknak, akik kérnek tőle? »
Ekkor így szólt hozzá Jézus: Vigyázz, senkinek se szólj, hanem menj el, mutasd meg magadat a papnak, és vidd fel az áldozati ajándékot, amelyet Mózes rendelt el, bizonyságul nekik. »
Akkor odamentek hozzá János tanítványai, és megkérdezték: Miért van az, hogy mi és a farizeusok gyakran böjtölünk, a te tanítványaid viszont nem böjtölnek? »
A tizenkét apostol neve pedig ez: az első Simon, akit Péternek hívnak, és testvére, András és Jakab, Zebedeus fia és testvére, János, »
Bizony mondom nektek: könnyebb lesz Sodoma és Gomora földjének az ítélet napján, mint annak a városnak. »
Keresztelő János kérdése és Jézus válasza (Lk 7,18-30) »
János pedig, amikor hallott a börtönben Krisztus cselekedeteiről, elküldte tanítványait, »
Jézus így válaszolt nekik: Menjetek, és mondjátok el Jánosnak, amiket hallotok és láttok: »
Amikor azok elindultak, Jézus beszélni kezdett a sokaságnak Jánosról: Miért mentetek ki a pusztába? Szélingatta nádszálat látni? »
Bizony mondom nektek: az asszonytól születettek között nincs nagyobb Keresztelő Jánosnál; de aki a legkisebb a mennyek országában, nagyobb nála. »
Keresztelő János napjaitól mostanáig a mennyek országa erőszakot szenved, és az erőszakosok igyekeznek hatalmukba keríteni. »
Mert valamennyi próféta és a törvény is Jánosig prófétált. »
Mert eljött János, aki nem eszik, és nem is iszik, és ezt mondják: Ördög van benne! »
Sőt mondom nektek: Tírusznak és Szidónnak könnyebb lesz az ítélet napján, mint nektek. »
Sőt mondom nektek, hogy Sodoma földjének könnyebb lesz az ítélet napján, mint neked. »
De mondom nektek, hogy minden haszontalan szóról, amelyet kimondanak az emberek, számot fognak adni az ítélet napján: »
Azon a napon kiment Jézus a házból, és leült a tenger partján, »
Keresztelő János halála (Mk 6,14; 6,17-29; Lk 9,7-9; 3,19-20) »
és ezt mondta szolgáinak: Ez az ember Keresztelő János, ő támadt fel a halottak közül, és ezért vannak benne a csodatevő erők. »
Heródes ugyanis elfogatta Jánost, bilincsbe verette, és börtönbe záratta, testvérének, Fülöpnek a felesége, Heródiás miatt. »
János ugyanis azt mondta neki: Nem szabad együtt élned vele! »
Ő pedig anyja tanácsára így szólt: Add nekem egy tálon Keresztelő János fejét. »

Találatok a szövegben 458 találat

A krónikák második könyve (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014))
  • 29 17Az első hónap első napján kezdték el a szentelést, és a hónap nyolcadik napján jutottak el az ÚR csarnokáig. Nyolc napon át végezték az ÚR házának a megszentelését, és az első hónap tizenhatodik napján fejezték be azt. 1Ezékiás huszonöt éves korában kezdett uralkodni, és huszonkilenc évig uralkodott Jeruzsálemben. Anyjának a neve Abijjá volt, Zekarjá leánya.
  • 18 18Míkájehú pedig ezt mondta: Halljátok az ÚR igéjét! Láttam az URat trónján ülve, és az egész mennyei sereg ott állt a jobbján és balján. 33Egy ember pedig csak úgy, találomra kilőtt egy nyílvesszőt, és eltalálta Izráel királyát a szíjak és a páncél között. Ekkor megparancsolta a kocsi hajtójának: Fordulj meg, és vigyél ki a táborból, mert megsebesültem!
  • 20 32Apjának, Ászának az útján járt, nem tért le róla. Azt tette, amit helyesnek lát az ÚR. 31Így uralkodott Jósáfát Júdában. Harmincöt éves volt, amikor király lett, és huszonöt évig uralkodott Jeruzsálemben. Anyjának a neve Azúbá volt, Silhí leánya.
  • 21 12Eljutott azonban hozzá Illés próféta írása, amely így hangzott: Ezt mondja az ÚR, ősödnek, Dávidnak az Istene: Mivel nem apádnak, Jósáfátnak az útján jártál, sem Ászának, Júda királyának az útján, 3Apjuk sok ajándékot adott nekik: ezüstöt, aranyat, kincseket és erődített városokat Júdában. De a királyságot Jórámnak adta, mert ő volt az elsőszülött. 6Izráel királyainak az útján járt, ugyanúgy élt, mint Aháb háza népe, mert Aháb leánya volt a felesége. Azt tette, amit rossznak lát az ÚR. 13hanem Izráel királyainak az útján jártál, és paráznaságba vitted Júdát meg Jeruzsálem lakóit, ahogyan Aháb háza népe is paráznaságba vitte népét, sőt még testvéreidet, apád háza népét is legyilkoltattad, akik jobbak voltak nálad,
  • 30 24Mert Ezékiás, Júda királya ezer bikát és hétezer juhot ajánlott fel a gyülekezetnek. A vezető emberek is felajánlottak a gyülekezetnek ezer bikát és tízezer juhot. A papok tömegesen szentelték meg magukat. 15Azután levágták a páskabárányt a második hónap tizennegyedik napján. A papok és a léviták alázatosan megszentelték magukat, és égőáldozatokat vittek az ÚR házába.
  • 31 13Jehíél és Azarjá, Nahat és Aszáél, Jerímót és Józábád, Elíél és Jiszmakjá, Mahat és Benájá pedig Kónanjának és testvérének, Simínek a beosztottai voltak Ezékiás királynak és Azarjának, az Isten háza felügyelőjének a rendelkezése szerint. 10A Cádók házából való Azarjá főpap így felelt neki: Amióta elkezdték hordani a felajánlásokat az ÚR házába, eleget eszünk, sőt még maradt is bőségesen, mert az ÚR megáldotta népét, úgyhogy megmaradt ez a nagy mennyiség. 12majd behordták becsületesen a felajánlást, a tizedet és a szent adományokat. Ezeknek a felügyelője Kónanjá lett, a lévita, helyettese pedig testvére, Simí. 14A lévita Kóré, Jimná fia, a keleti kapu őre az Istennek adott önkéntes adományokra ügyelt. Ő osztotta szét az ÚRnak felajánlott és igen szent dolgokat.
  • 34 20Majd ezt a parancsot adta a király Hilkijjának és Ahíkámnak, Sáfán fiának, Abdónnak, Míká fiának meg Sáfán kancellárnak és Aszájának, a király udvari emberének: 2Azt tette, amit helyesnek lát az ÚR. Ősatyjának, Dávidnak az útjain járt, és nem tért el attól sem jobbra, sem balra. 3Uralkodása nyolcadik évében, már ifjúkorában elkezdte keresni ősatyjának, Dávidnak az Istenét. Tizenkettedik évében kezdte megtisztítani Júdát és Jeruzsálemet az áldozóhalmoktól, az Aséra-szobroktól, a faragott és öntött bálványoktól. 22Hilkijjá és a király küldöttei tehát elmentek Hulda prófétanőhöz – aki Sallúmnak, Tokhat fiának, Haszrá unokájának, a ruhák őrzőjének volt a felesége, és Jeruzsálem új városrészében lakott –, és beszéltek vele. 29A szövetség megújítása a törvénykönyv alapján – (Vö. 2Kir 23,1-3)
  • 3 1Azután elkezdte építeni Salamon az ÚR házát Jeruzsálemben, a Mórijjá-hegyen, ahol az ÚR megjelent apjának, Dávidnak, azon a helyen, amelyet Dávid kijelölt, a jebúszi Ornán szérűjén. 2Uralkodása negyedik évében, a második hónap második napján kezdte meg az építkezést.
  • 5 1Amikor befejezték mindazt a munkát, amelyet Salamon végeztetett az ÚR háza számára, bevitte Salamon azt az ezüstöt, aranyat és egyéb tárgyakat, amelyeket apja, Dávid szentelt oda ajándékul, és elhelyezte Isten házának a kincsei közé.
  • 6 16Most azért, URam, Izráel Istene, tartsd meg, amit a te szolgádnak, Dávidnak, apámnak ígértél, amikor ezt mondtad: Nem vesznek ki színem elől utódaid, akik Izráel trónján ülnek, de csak akkor, ha fiaid ügyelnek útjukra, és törvényem szerint járnak el, ahogyan előttem jártál te is.
  • 7 10A hetedik hónap huszonharmadik napján hazabocsátotta a népet. Örültek és jókedvűek voltak azért, mert jót cselekedett az ÚR Dáviddal, Salamonnal és népével, Izráellel.
  • 8 14Megállapította apjának, Dávidnak a rendtartása szerint a papok szolgálati beosztását és a léviták tennivalóját, hogy dicséretet énekeljenek, és végezzék szolgálatukat a papok mellett mindennap, annak a napnak az előírása szerint; meg a kapuőrség beosztását az egyes kapuknál, mert így szólt Dávidnak, Isten emberének a parancsa. 17Akkor elment Salamon Ecjón-Geberbe és Élótba, amelyek a tenger partján, Edóm földjén voltak.
  • 9 24Ajándékot is hozott mindegyik: ezüst- és aranytárgyakat, díszes ruhákat és fegyvereket, balzsamot meg lovakat és öszvéreket. Így ment ez évről évre. 31Azután Salamon pihenni tért őseihez, és eltemették apjának, Dávidnak a városában. Utána a fia, Roboám lett a király.
  • 11 17Ezek erősítették Júda országát, támogatták Roboámot, Salamon fiát három évig, mert csak három évig jártak Dávid és Salamon útján.
  • 12 13Azután megerősödött Roboám király uralma Jeruzsálemben. Negyvenegy éves volt Roboám, amikor uralkodni kezdett, és tizenhét évig uralkodott Jeruzsálemben, abban a városban, amelyet kiválasztott az ÚR Izráel valamennyi törzse közül, hogy oda helyezze nevét. Anyjának a neve Naamá volt, és Ammónból származott.
  • 13 2Három évig uralkodott Jeruzsálemben. Anyjának a neve Míkájá volt, Úríél leánya, Gibeából.
  • 17 5Ezért az ÚR megerősítette kezében a királyi hatalmat. Egész Júda ajándékot adott Jósáfátnak, úgyhogy gazdagsága és dicsősége igen nagyra nőtt. 11A filiszteusok is hoztak Jósáfátnak ajándékot hódolatuk jeléül meg adót ezüstben, az arabok pedig nyájakat hoztak neki, hétezer-hétszáz kost és hétezer-hétszáz kecskebakot.
  • 22 7De Isten akaratából vesztére lett Ahazjának, hogy Jórámhoz ment. Mert odaérve, kivonult Jórámmal együtt Jéhú, Nimsí fia ellen, akit az ÚR fölkenetett, hogy Aháb házát kiirtsa.
  • 24 1Jóás hétéves korában lett király, és negyven évig uralkodott Jeruzsálemben. Anyjának a neve Cibjá volt, Beérsebából származott.
  • 25 1Huszonöt éves korában lett király Amacjá, és huszonkilenc évig uralkodott Jeruzsálemben. Anyjának a neve Jóaddán volt, Jeruzsálemből származott. 18Jóás, Izráel királya ezt a választ küldte Amacjának, Júda királyának: A libánoni bogáncskóró ezt üzente a libánoni cédrusnak: Add feleségül leányodat a fiamhoz! De arra szaladt egy libánoni vadállat, és eltaposta a bogáncskórót.
  • 26 3Tizenhat éves volt Uzzijjá, amikor uralkodni kezdett, és ötvenkét évig uralkodott Jeruzsálemben. Anyjának a neve Jekoljá volt, Jeruzsálemből származott. 8Az ammóniak is adót fizettek Uzzijjának, és eljutott a híre egészen Egyiptomig, mert egyre jobban megerősödött. 11Volt Uzzijjának jól képzett harcosokból álló hadereje is, amely csapattestenként vonult a harcba. Ezeknek a számát Jeíél kancellár és Maaszéjá elöljáró segítségével Hananjá, a király egyik parancsnoka állapította meg.
  • 27 1Huszonöt éves volt Jótám, amikor uralkodni kezdett, és tizenhat évig uralkodott Jeruzsálemben. Anyjának a neve Jerúsá volt, Cádók leánya. 6Nagy hatalomra tett szert Jótám, mert állhatatosan Istenének, az ÚRnak az útján járt.
  • 28 2hanem Izráel királyainak az útján járt, sőt istenszobrokat is csináltatott a Baaloknak.
  • 32 23Sokan hoztak Jeruzsálembe ajándékot az ÚRnak és kincseket Ezékiásnak, Júda királyának, és ettől fogva nagy tekintélye lett minden nép előtt. 29Városokat is épített; sok juhnyája és marhacsordája is volt, mert az Isten igen nagy vagyonnal ajándékozta meg.
  • 35 1Jósiás páskát is tartott az ÚR tiszteletére Jeruzsálemben, és levágták a páskabárányt az első hónap tizennegyedik napján. 7Jósiás a népnek, mindazoknak, akik ott voltak, juhokat, bárányokat és kecskegidákat ajándékozott, mindezeket a páskához, szám szerint harmincezret, továbbá háromezer marhát. Ezek mind a király jószágai voltak. 8Vezető emberei pedig önkéntes ajándékot adtak a népnek, a papoknak és a lévitáknak: Hilkijjá, Zekarjá és Jehíél, Isten házának a felügyelői kétezer-hatszáz páskabárányt és háromszáz marhát adtak a papoknak.
  • 36 7Az ÚR háza fölszerelésének egy részét is elvitte Nebukadneccar Babilonba, és babiloni templomának ajándékozta.
A királyok első könyve (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014))
  • 22 53Azt tette, amit rossznak lát az ÚR, mert apjának és anyjának az útján meg Jeroboámnak, Nebát fiának az útján járt, aki vétekbe vitte Izráelt. 19Míkájehú pedig ezt mondta: Halld meg az ÚR igéjét! Láttam az URat trónján ülve, és az egész mennyei sereg ott állt a jobbján és balján. 43Mindenben apjának, Ászának az útján járt, nem tért le róla. Azt tette, amit helyesnek lát az ÚR. 34Egy ember pedig csak úgy, találomra kilőtt egy nyílvesszőt, és eltalálta Izráel királyát a szíjak és a páncél között. Ekkor megparancsolta a kocsi hajtójának: Fordulj meg, és vigyél ki a táborból, mert megsebesültem! 42Harmincöt éves volt Jósáfát, amikor király lett, és huszonöt évig uralkodott Jeruzsálemben. Anyjának a neve Azúbá volt, Silhí leánya. 47Kisöpörte az országból a férfiparáznák maradékát, akik még megmaradtak apjának, Ászának az idejéből. 51Azután Jósáfát pihenni tért őseihez, és eltemették ősei mellé, ősatyjának, Dávidnak a városában. Utána a fia, Jórám lett a király.
  • 2 22Salamon király így válaszolt anyjának: Miért csak a súnémi Abiságot kéred Adónijjának? Kérd neki mindjárt a királyságot is, hiszen a bátyám ő! Legyen csak az övé meg Ebjátár papé és Jóábé, Cerújá fiáé! 3Tartsd meg, amit elrendelt Istened, az ÚR! Járj az ő útján, tartsd meg rendelkezéseit, parancsolatait, törvényeit és intelmeit, ahogyan meg vannak írva Mózes törvényében. Akkor boldogulsz mindenben, amit teszel, és mindenütt, amerre fordulsz. 12Azután Salamon ült apjának, Dávidnak a trónjára, és uralma nagyon megerősödött. 13Adónijjá, Haggít fia egyszer megjelent Betsabénál, Salamon anyjánál, aki megkérdezte: Békés szándékkal jössz-e? Ő így felelt: Békés szándékkal. 23Akkor megesküdött Salamon király az ÚRra: Úgy segítsen engem Isten most és ezután is, hogy ez az életébe kerül Adónijjának! 24Most azért az élő ÚRra mondom, aki engem idehelyezett, és apámnak, Dávidnak a trónjára ültetett, és aki ígérete szerint uralkodóházat alapított nekem, hogy meg kell halnia Adónijjának még ma. 33Szálljon kiontott vérük Jóáb és utódai fejére mindörökre! Dávidnak és utódainak, házának és trónjának pedig adjon az ÚR békét örökre! 46Majd parancsot adott a király Benájának, Jójádá fiának, az pedig kiment, leterítette Simít, és az meghalt.És megerősödött a királyi hatalom Salamon kezében.
  • 15 3Folytatta apjának a vétkeit, amelyeket az őelőtte elkövetett, és szíve nem volt olyan teljesen Istené, az ÚRé, mint ősatyjának, Dávidnak a szíve. 26Azt tette, amit rossznak lát az ÚR, apjának az útján járt, és abban a vétekben, amellyel az vétekbe vitte Izráelt. 2Három évig uralkodott Jeruzsálemben. Anyjának a neve Maaká volt, Abísálóm leánya. 10Negyvenegy évig uralkodott Jeruzsálemben. Anyjának a neve Maaká volt, Abísálóm leánya. 19Szövetségesek vagyunk, azok voltak már apám és apád is. Nézd, küldök neked ajándékul ezüstöt és aranyat. Menj, bontsd fel a Baasával, Izráel királyával kötött szövetségedet, hogy vonuljon vissza innen. 34Azt tette, amit rossznak lát az ÚR. Jeroboám útján járt, és abban a vétekben, amellyel az vétekbe vitte Izráelt.
  • 1 11Akkor ezt mondta Nátán Betsabénak, Salamon anyjának: Nem hallottad, hogy Adónijjá, Haggít fia lett a király, úgy, hogy urunk, Dávid nem is tud róla?! 37Ahogyan vele volt az ÚR az én urammal, királyommal, úgy legyen Salamonnal is, és tegye nagyobbá trónját még az én uramnak, Dávid királynak a trónjánál is! 43Jónátán így válaszolt Adónijjának: Nem, mert a mi urunk, Dávid király Salamont tette királlyá.
  • 3 1Salamon veje lett a fáraónak, Egyiptom királyának, mert elvette a fáraó leányát. Dávid városába vitte, míg be nem fejezte palotájának, az ÚR házának és a Jeruzsálemet körülvevő várfalnak az építését. 3Salamon szerette ugyan az URat, és apjának, Dávidnak a rendelkezései szerint élt, de ő is az áldozóhalmokon mutatott be áldozatot. 6Salamon ezt felelte: Te nagy szeretettel bántál szolgáddal, Dáviddal, az én apámmal, ahogyan ő is hűségesen, igazán és egyenes szívvel élt előtted. Ezt a nagy szeretetet megtartottad iránta, és fiút adtál neki, aki a trónján ül ma is.
  • 4 20Júdának és Izráelnek sok lakója volt, olyan sok, mint a tenger partján a homok: ettek és ittak, boldogok voltak.
  • 5 9Isten igen nagy bölcsességet és értelmet adott Salamonnak. Olyan sok bölcs gondolata volt, mint a tenger partján a homok.
  • 7 51Amikor befejezték mindazt a munkát, amit Salamon király végeztetett az ÚR háza számára, bevitte Salamon azt az ezüstöt, aranyat és egyéb tárgyakat, amelyeket apja, Dávid szentelt oda ajándékul, és elhelyezte az ÚR házának a kincsei közé.
  • 8 25Most azért, URam, Izráel Istene, tartsd meg, amit a te szolgádnak, Dávidnak, apámnak ígértél, amikor ezt mondtad: Nem vesznek ki színem elől utódaid, akik Izráel trónján ülnek, de csak akkor, ha fiaid ügyelnek útjukra, és előttem járnak, ahogyan előttem jártál te is. 59Ezek a szavak pedig, amelyekkel az ÚR színe előtt könyörögtem, legyenek éjjel-nappal Istenünk, az ÚR előtt, hogy pártolja az ő szolgájának és népének, Izráelnek az ügyét, amiben csak napról napra szükséges.
  • 9 16Fölvonult ugyanis a fáraó, Egyiptom királya, elfoglalta és fölperzselte Gézert, a városban lakó kánaániakat pedig legyilkolta, majd leányának, Salamon feleségének adta nászajándékul. 26Hajókat is csináltatott Salamon király Ecjón-Geberben, amely Élót mellett a Vörös-tenger partján, Edóm földjén van.
  • 10 13Salamon király is adott Sába királynőjének mindent, ami megtetszett neki, és amit csak kért, még azon kívül, amit Salamon királyi módon ajándékozott neki. Azután visszatért országába szolgáival együtt. 25Ajándékot is hozott mindenki: ezüst- és aranytárgyakat, díszes ruhákat és fegyvereket, balzsamot meg lovakat és öszvéreket. Így ment ez évről évre.
  • 11 4Így történt, hogy Salamon szívét feleségei vénségére más istenekhez fordították, és szíve nem maradt teljesen Istenéé, az ÚRé, mint volt apjának, Dávidnak a szíve. 17Akkor menekült el Hadad néhány edómi férfival együtt, akik apjának az emberei voltak, és Egyiptomba mentek. Hadad akkor még kisfiú volt. 18Elindultak Midjánból, és Páránba jutottak; Páránból is vittek magukkal férfiakat, és elmentek Egyiptomba a fáraóhoz, Egyiptom királyához. Ő házat adott neki, gondoskodott az ellátásáról, és földet is adott neki. 43Azután Salamon pihenni tért őseihez, és eltemették apjának, Dávidnak a városában. Utána a fia, Roboám lett a király.
  • 12 32Elrendelt Jeroboám egy ünnepet is a nyolcadik hónap tizenötödik napján, a Júdában tartott ünnepnek megfelelően, és áldozott az oltáron. Ugyanígy járt el Bételben is; áldozatot mutatott be a borjúknak, amelyeket ő készíttetett. Bételben is papokat rendelt az áldozóhalmokra, amelyeket létesített. 33A Bételben csináltatott oltáron is áldozott a nyolcadik hónap tizenötödik napján; abban a hónapban, amelyben önkényesen rendelt el egy ünnepet Izráel fiai számára. Áldozott az oltáron és tömjénezett.
  • 13 7Azután a király így szólt Isten emberéhez: Gyere haza velem, egyél valamit, én pedig adok neked valamit ajándékba!
  • 14 5De az ÚR ezt mondta Ahijjának: Jeroboám felesége eljön hozzád, hogy kijelentést kérjen tőled a beteg fiáról. Te majd így meg így beszélj hozzá, ha megérkezik, mert idegennek tetteti magát. 21Roboám, Salamon fia Júdában uralkodott. Negyvenegy éves volt Roboám, amikor uralkodni kezdett, és tizenhét évig uralkodott Jeruzsálemben, abban a városban, amelyet kiválasztott az ÚR Izráel valamennyi törzse közül, hogy oda helyezze nevét. Anyjának a neve Naamá volt, Ammónból származott. 31Azután Roboám pihenni tért őseihez, és eltemették ősei mellé Dávid városában. Anyjának a neve Naamá volt, Ammónból származott. Utána a fia, Abijjá lett a király.
  • 16 2Noha én kiemeltelek téged a porból, és népemnek, Izráelnek a fejedelmévé tettelek, te mégis Jeroboám útján jársz, és vétekbe viszed népemet, Izráelt, akik vétkeikkel bosszantanak engem. 19Vétkei miatt történt ez. Vétkezett, amikor azt tette, amit rossznak lát az ÚR. Jeroboám útján járt, és vétkével, amit elkövetett, Izráelt is vétekbe vitte. 26Mindenben Jeroboámnak, Nebát fiának az útján járt, és abban a vétekben, amellyel vétekbe vitte Izráelt, tehetetlen bálványokkal bosszantva az URat, Izráel Istenét.
  • 17 23Illés ekkor fogta a gyermeket, levitte a felső szobából a házba, odaadta az anyjának, és ezt mondta Illés: Nézd, él a fiad!
  • 18 5Aháb ezt mondta Óbadjának: Menj el az ország összes forrásához és minden patakjához! Talán akad fű, és életben hagyhatjuk a lovakat és öszvéreket, és nem kell levágnunk az állatokat.
  • 20 20Mindenki levágta a maga ellenfelét, és megfutamodott Arám, Izráel pedig üldözőbe vette. Arám királyának, Benhadadnak sikerült lóháton elmenekülnie, harci kocsijának a lovain.
Abdiás próféta könyve (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014))
  • 1 13Ne törj be népem kapuján veszedelme napján! Ne nézd te is kárörömmel baját veszedelme napján! Ne nyúljatok kincseihez veszedelme napján! 12Ne nézz kárörömmel testvéredre balsorsa napján! Ne nevess Júda fiain pusztulásuk napján! Ne beszélj róluk nagy hangon nyomorúságuk napján! 11Te is jelen voltál, mikor az ellenség elhurcolta kincseit, idegenek törtek be kapuján, Jeruzsálemre pedig sorsot vetettek. Te is úgy viselkedtél, mint azok! 14Ne állj oda az útfélre azért, hogy irtsd a menekülőket, és ne ejtsd foglyul a megmaradtakat a nyomorúság napján!
Mózes első könyve (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014))
  • 24 53Azután a szolga ezüst és arany ékszereket meg ruhákat vett elő, és Rebekának adta. Drága ajándékokat adott a bátyjának és az anyjának is. 2Egyszer azt mondta Ábrahám háza legöregebb szolgájának, aki mindenét kezelte: Tedd a kezedet a csípőm alá, 67Izsák ekkor bevezette Rebekát anyjának, Sárának a sátrába, és feleségül vette Rebekát. Izsák megszerette őt, és megvigasztalódott anyja halála után.
  • 29 10Amikor Jákób meglátta Ráhelt, anyja bátyjának, Lábánnak a leányát és anyja bátyjának, Lábánnak a juhait, odalépett Jákób, elgördítette a követ a kút szájáról, és megitatta anyja bátyjának, Lábánnak a juhait. 12Jákób elmondta Ráhelnek, hogy ő rokona az apjának, mert Rebekának a fia. A leány ekkor elszaladt, és elbeszélte ezt az apjának. 2És látta, hogy egy kút van a mezőn, és három juhnyáj heverészik mellette. Abból a kútból szokták ugyanis itatni a nyájakat. A kút száján egy nagy kő volt:
  • 11 29Abrám és Náhór megházasodtak: Abrám feleségének Száraj volt a neve, Náhór feleségének pedig Milká volt a neve: ő Háránnak, Milká apjának és Jiszká apjának volt a leánya.
  • 28 2Indulj, eredj el Paddan-Arámba, anyád apjának, Betúélnek a házához, és ott végy feleséget anyád bátyjának, Lábánnak a leányai közül! 7és Jákób engedelmeskedett apjának és anyjának, és elment Paddan-Arámba. 5Így küldte el Izsák Jákóbot, hogy Paddan-Arámba menjen Lábánhoz, az arám Betúél fiához, Rebekának, Jákób és Ézsau anyjának a bátyjához.
  • 30 20És ezt mondta Lea: Megajándékozott engem az Isten egy szép ajándékkal: Most már énvelem fog lakni a férjem, mert hat fiút szültem neki! Ezért nevezte el őt Zebulonnak. 14Egyszer Rúben búzaaratáskor kint járt a mezőn, mandragórát talált, és elvitte anyjának, Leának. Ráhel azt mondta Leának: Adj nekem a fiad mandragórájából! 16Amikor este megjött Jákób a mezőről, Lea eléje ment, és ezt mondta: Hozzám gyere be, mert bérbe vettelek a fiam mandragóráján! És Jákób vele hált azon az éjszakán.
  • 32 14Miután ott töltötte azt az éjszakát, ajándékokat válogatott ki bátyjának, Ézsaunak mindabból, amire szert tett: 33Ezért nem eszik meg Izráel fiai mindmáig a csípő forgócsontján levő inat, mert ütés érte Jákób csípőjének forgócsontján az inat. 19akkor ezt mondd: Szolgádé, Jákóbé, aki ajándékul küldi uramnak, Ézsaunak. Ő maga is itt van mögöttünk. 21Ezt is mondjátok: Szolgád, Jákób itt van mögöttünk. Mert ezt gondolta: Megengesztelem őt az ajándékkal, amely előttem megy, és csak azután kerülök a színe elé, talán akkor szívesen fogad. 22Az ajándék tehát elindult előtte, ő azonban a táborban töltötte azt az éjszakát.
  • 45 23Apjának pedig ezt küldte: tíz szamarat, megrakva Egyiptom legjobb termékeivel, és tíz szamárkancát, megrakva gabonával, kenyérrel és egyéb élelemmel, útravalóul az apjának.
  • 5 2Férfivá és nővé teremtette, megáldotta, és embernek nevezte őket teremtésük napján.
  • 6 20A madaraknak, a szárazföldi állatoknak és a föld minden csúszómászójának különböző fajtáiból, mindegyikből kettő-kettő menjen be hozzád, hogy életben maradjon!
  • 8 4A bárka pedig a hetedik hónap tizenhetedik napján megfeneklett az Ararát hegységben. 5A víz állandóan fogyott a tizedik hónapig. A tizedik hónap első napján láthatókká váltak a hegyek csúcsai.
  • 10 5Ezektől ágaztak szét országaikba a szigetlakó népek, mindegyik a maga nyelve alapján, nemzetségeik és népeik szerint.
  • 17 2Megajándékozlak szövetségemmel, és nagyon-nagyon megszaporítom utódaidat.
  • 25 2Ő szülte neki Zimránt, Joksánt, Medánt, Midjánt, Jisbákot és Súahot. 4Midján fiai pedig: Éfá, Éfer, Hanók, Abídá és Eldáá. Ezek mind Ketúrá leszármazottjai. 6a fiaknak, akiket másodfeleségei szültek Ábrahámnak, Ábrahám csak ajándékokat adott, és még életében eltávolította őket fia, Izsák mellől kelet felé, egy keleti országba.
  • 26 15Mindazokat a kutakat, amelyeket apjának, Ábrahámnak az idejében apja szolgái ástak, betömték a filiszteusok, és teleszórták földdel. 18Majd ismét kiásta Izsák azokat a kutakat, amelyeket apjának, Ábrahámnak az idejében ástak, de Ábrahám halála után a filiszteusok betömtek; és ugyanúgy nevezte el azokat, ahogyan apja nevezte őket.
  • 27 11De Jákób ezt mondta anyjának, Rebekának: Igen, de Ézsau bátyám szőrös, én pedig simabőrű vagyok. 14Elment tehát, elhozta a gidákat, és bevitte anyjának. Anyja pedig elkészítette a finom falatokat, ahogyan az apja szerette. 19Jákób ezt felelte apjának: Én vagyok Ézsau, az elsőszülötted. Úgy cselekedtem, ahogyan mondtad nekem. Gyere, ülj hát fel, és egyél a vadpecsenyéből, azután áldj meg engem! 23Nem ismerte meg őt, mivel szőrös volt a keze, mint bátyjának, Ézsaunak a keze, ezért áldotta meg őt. 27Erre odament, és megcsókolta őt. Amikor Izsák megérezte ruhájának az illatát, megáldotta őt, és ezt mondta: Lám, fiam illata olyan, mint a mező illata, amelyet megáldott az ÚR. 31Ő is elkészítette a finom falatokat, bevitte apjának, és ezt mondta neki: Kelj föl, apám, egyél a fiad vadpecsenyéjéből, és azután áldj meg engem! 34Amikor meghallotta Ézsau apja szavait, hangosan és igen keservesen fölkiáltott, és azt mondta apjának: Áldj meg engem is, apám! 38Ézsau ezt mondta apjának: Csak az az egy áldásod volt, apám? Áldj meg engem is, apám! És Ézsau keserves sírásra fakadt.
  • 31 35Ráhel ugyanis ezt mondta az apjának: Ne haragudjék az én uram, hogy nem tudok fölkelni előtte, mert asszonyok baja van rajtam. Kutatott tehát utána, de nem találta a házibálványt. 53Ábrahám Istene és Náhór Istene, az atyák Istene ítéljen fölöttünk. Akkor megesküdött Jákób Izsáknak, atyjának félelmetes Istenére,
  • 33 10De Jákób ezt mondta: Ne úgy, hanem ha elnyertem jóindulatodat, fogadd el tőlem ezt az ajándékot! Mert amikor megláttam arcodat, mintha Isten arcát láttam volna, olyan kedvesen fogadtál. 11Fogadd el ajándékomat, amelyet áldásommal vittek neked, hiszen Isten kegyelmes volt hozzám, és van mindenem. És addig unszolta őt, amíg el nem fogadta. 19és a mezőnek azt a részét, ahol sátrat vert, megvette Hamórnak, Sikem apjának a fiaitól száz keszíta ezüstért.
  • 34 4Majd ezt mondta Sikem az apjának, Hamórnak: Kérd meg nekem feleségül ezt a leányt! 11Sikem pedig ezt mondta a leány apjának és bátyjainak: Ha elnyerem jóindulatotokat, megadom, amit csak kívántok tőlem. 12Kérjetek tőlem bármekkora mátkapénzt és ajándékot, megadom, amennyit kívántok, csak adjátok hozzám feleségül a leányt! 13De Jákób fiai álnok módon válaszoltak Sikemnek és apjának, Hamórnak. Azért beszéltek így, mert megbecstelenítette Dinát, a húgukat.
  • 35 20Sírja fölé Jákób emlékoszlopot állított. Ráhel sírjának az emlékoszlopa ez még ma is.
  • 36 9Ez a Széír-hegységben lakó Ézsaunak, Edóm ősatyjának a nemzetsége: 24Ezek voltak Cibón fiai: Ajjá és Aná. Ez az Aná vizet talált a pusztában, amikor apjának, Cibónnak a szamarait legeltette. 35Húsám halála után Hadad, Bedad fia lett a király, aki megverte a midjániakat Móáb mezején. Városának a neve Avít volt.
  • 37 10Amikor ezt apjának és testvéreinek elmesélte, apja megdorgálta, és ezt mondta neki: Miféle álmot láttál? Talán bizony járuljunk eléd, anyáddal és testvéreiddel együtt, hogy földre boruljunk előtted?! 28Közben azonban midjáni kereskedők mentek arra, fölhúzták Józsefet a kútból, és eladták Józsefet az izmaelieknek húsz ezüstért. Azok pedig elvitték Józsefet Egyiptomba. 36A midjániak pedig eladták Józsefet Egyiptomban Potifárnak, a fáraó főemberének, a testőrök parancsnokának.
  • 38 9De Ónán tudta, hogy az utód nem az övé lesz. Ezért amikor bement a bátyja feleségéhez, a földre vesztegette a magot, hogy ne támasszon utódot a bátyjának.
  • 39 2De az ÚR Józseffel volt, ezért szerencsés ember lett, így aztán egyiptomi gazdájának a házába került. 7Ezek után történt, hogy Józsefre szemet vetett gazdájának felesége, és ezt mondta: Hálj velem! 12Ekkor megragadta őt az asszony a ruhájánál fogva, és azt mondta: Hálj velem! Ő azonban otthagyta ruháját az asszony kezében, futásnak eredt, és kiszaladt.
  • 41 3De hét másik tehén is előjött utánuk a Nílusból, amelyek rútak és soványak voltak, a Nílus partján odaálltak a többi tehén mellé, 17A fáraó így szólt Józsefhez: Álmomban a Nílus partján álltam. 43Majd körülhordoztatta második kocsiján, és így kiáltottak előtte: Térdre! Így tette őt egész Egyiptom felügyelőjévé. 45Ezután elnevezte a fáraó Józsefet Cáfenat-Panéahnak, és hozzáadta feleségül Ászenatot, Pótiferának, Ón papjának a leányát. Így lett József egész Egyiptom felügyelője. 50Józsefnek két fia született, mielőtt eljött az éhínség esztendeje. Ászenat, Pótiferának, Ón papjának a leánya szülte őket.
  • 42 37Ekkor Rúben azt mondta apjának: Az én két fiamat öld meg, ha nem hozom őt vissza! Bízd csak rám, és én visszahozom őt hozzád.
  • 43 8Akkor Júda ezt mondta apjának, Izráelnek: Küldd el velem a fiút, hadd keljünk útra, hogy életben maradjunk, és ne haljunk meg sem mi, sem te, sem a gyermekeink! 11Apjuk, Izráel ekkor így szólt hozzájuk: Ha már így kell lennie, ezt tegyétek: Rakjatok az ország legjobb termékeiből a zsákjaitokba, és vigyetek ajándékot annak az embernek: egy kis balzsamot, egy kis mézet, gyógyfüvet, mirhát, diót és mandulát. 15Fogták tehát az ajándékot, magukhoz vettek kétszer annyi pénzt, meg Benjámint, elindultak, és elmentek Egyiptomba, és megjelentek József előtt. 25Ők pedig előkészítették az ajándékot, mielőtt József délben megjött, mert hallották, hogy ott fognak ebédelni. 26Amikor József hazaérkezett, bevitték neki a házba az ajándékot, amely náluk volt, és földre borultak előtte.
  • 44 2Serlegemet, az ezüst serleget pedig tedd a legkisebbik zsákjának a szájába gabonája árával együtt! Ő pedig úgy tett, ahogyan József meghagyta neki.
  • 46 20Józsefnek Egyiptom földjén született Manassé és Efraim, akiket Ászenat, Pótiferának, Ón papjának a leánya szült.
  • 48 9József ezt felelte apjának: Az én fiaim, akiket itt adott nekem az Isten. Jákób így szólt: Hozd ide őket hozzám, hadd áldjam meg őket! 18József ezt mondta apjának: Nem úgy, apám, mert ez az elsőszülött, az ő fejére tedd a jobb kezedet!
  • 50 8meg József egész háza népe, testvérei és apjának a háza népe. Csak a gyermekeket meg a juhokat és marhákat hagyták Gósen földjén. 10Amikor eljutottak Góren-Háátádig, amely a Jordánon túl van, nagy és mélységes gyásszal siratták el ott; hét napig tartó gyászünnepet rendezett apjának József. 22József Egyiptomban lakott, mind ő, mind apjának a háza népe. Száztíz esztendeig élt József,
Mózes második könyve (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014))
  • 29 28Legyen ez Ároné és fiaié: örök rendelkezés ez Izráel fiai között! Mert felajánlás ez, Izráel fiainak felajánlása békeáldozataikból, amelyet az ÚRnak ajánlanak fel. 27Így szenteld meg a felmutatott szegyet és a felajánlott combot, amelyet az Áronnak és fiainak fölavatására szánt kosból mutattak és ajánlottak fel.
  • 2 16Midján papjának volt hét leánya. Ezek odajöttek, vizet merítettek, és megtöltötték a vályúkat, hogy megitassák apjuk juhait. 3Amikor azonban nem tudta már tovább rejtegetni, fogott egy gyékénykosarat, bekente szurokkal és gyantával, majd beletette a gyermeket, és kitette a Nílus partján a sás közé. 15A fáraó is meghallotta ezt a dolgot, és halálra kerestette Mózest. De Mózes elmenekült a fáraó elől. Midján földjén állapodott meg, és leült ott egy kútnál.
  • 3 1Mózes pedig apósának, Jetrónak, Midján papjának a juhait legeltette. Egyszer a juhokat a pusztán túlra terelte, és eljutott az Isten hegyéhez, a Hórebhez.
  • 12 18Az első hónap tizennegyedik napjának estéjétől kezdve egyetek kovásztalan kenyeret a hónap huszonegyedik napjának estéjéig. 22Vegyetek egy köteg izsópot, mártsátok az edényben levő vérbe, majd kenjetek az edényben levő vérből a szemöldökfára és a két ajtófélfára. Senki se menjen ki közületek reggelig a háza ajtaján. 29Történt azután éjfélkor, hogy megölt az ÚR minden elsőszülöttet Egyiptom földjén: a trónján ülő fáraó elsőszülöttjét csakúgy, mint a tömlöcben levő foglyok elsőszülöttjét meg a háziállatok valamennyi elsőszülöttjét.
  • 23 8Vesztegetésre szánt ajándékot ne fogadj el, mert az ilyen ajándék vakká teszi a világosan látókat, és vesztét okozza az igaznak. 19Földed első termésének legjavát vidd el Istenednek, az ÚRnak házába! Ne főzz gödölyét anyjának tejében! 26Nem vetél el, sem meddő nem lesz senki a földeden, és hosszú életet ajándékozok neked.
  • 35 22Eljöttek a férfiak és az asszonyok, mindenki, akit a szíve arra ösztönzött, és hoztak kapcsokat, fülbevalókat, gyűrűket, nyakláncokat és mindenféle arany ékszert. Mindenki ajánlott föl valamilyen aranyból készült ajándékot az ÚRnak. 24Aki ezüstöt vagy rezet tudott felajánlani, az is elhozta felajánlását az ÚRnak; akinek akáciafája volt, azt hozta el a különböző istentiszteleti eszközökhöz. 5Gyűjtsetek felajánlást magatok között az ÚRnak! Mindenki, akit arra indít a szíve, hozzon adományokat az ÚRnak: aranyat, ezüstöt és rezet, 17az udvar szőnyegfalait, oszlopait és talpait meg az udvar kapujának függönyét, 21majd visszajött mindenki, akit a szíve arra indított, és a lelke arra ösztönzött, és elhozta az ÚRnak szánt felajánlását a kijelentés sátrának elkészítéséhez, az ott végzendő szolgálathoz és a szent ruhákhoz. 35Nagy hozzáértéssel ajándékozta meg őket, hogy el tudjanak készíteni mindenféle fa- és fémmunkát, művészi szövést és hímzést kék és piros bíborból, karmazsin fonálból és lenfonálból meg a takácsmunkát: hogy elvégezzenek mindenféle munkát, és elkészítsék hozzájuk a terveket.
  • 36 3Ezek átvették Mózestől mindazokat a felajánlott dolgokat, amelyeket Izráel fiai hoztak a szentély istentiszteleti eszközeinek az elkészítéséhez. De továbbra is vittek minden reggel felajánlásokat Mózeshez. 6Ekkor Mózes parancsára kihirdették a táborban: Se férfi, se asszony ne készítsen már semmit felajánlásként a szentély számára! Így kellett a népnek elrendelni, hogy ne hozzon több adományt. 32öt reteszt a hajlék másik oldalának a deszkáihoz, és öt reteszt a hajlék hátuljának a deszkáihoz a nyugati oldalon.
  • 40 17A második év első hónapjának első napján felállították a hajlékot. 2Az első hónap első napján állítsd fel a hajlékot, a kijelentés sátrát!
  • 1 21És mivel a bábák félték az Istent, ő gyermekekkel ajándékozta meg őket.
  • 4 19Az ÚR ugyanis azt mondta Mózesnek Midjánban: Menj vissza Egyiptomba, mert meghaltak mindazok az emberek, akik halálra kerestek téged.
  • 7 15Menj el a fáraóhoz reggel, amikor kimegy a vízhez! Állj eléje a Nílus partján, és vedd kezedbe azt a botot, amely kígyóvá változott!
  • 11 5és meghal minden elsőszülött Egyiptom földjén – a trónján ülő fáraó elsőszülöttje csakúgy, mint a kézimalmot hajtó szolgálóleány elsőszülöttje meg a háziállatok valamennyi elsőszülöttje is.
  • 14 30Így szabadította meg az ÚR azon a napon Izráelt Egyiptom kezéből. És látta Izráel az egyiptomiakat holtan a tenger partján. 31Amikor látta Izráel, hogy milyen erős kézzel bánt el az ÚR Egyiptommal, félni kezdte a nép az URat. Hitt az ÚRnak és szolgájának, Mózesnek.
  • 16 1Azután útnak indultak Élimből. Megérkezett Izráel fiainak egész közössége a Szín-pusztába, amely Élim és a Sínai között van, a második hónap tizenötödik napján, azután, hogy kijöttek Egyiptomból.
  • 18 1Jetró, Midján papja, Mózes apósa meghallotta mindazt, amit Isten tett Mózessel és népével, Izráellel: hogyan hozta ki az ÚR Izráelt Egyiptomból.
  • 21 26Ha valaki úgy megüti rabszolgájának vagy rabszolganőjének a szemét, hogy megvakul, akkor bocsássa szabadon a szeméért! 27Ha pedig a fogát üti ki valaki a rabszolgájának vagy rabszolganőjének, akkor bocsássa szabadon a fogáért! 29De ha az ökör már korábban is öklelős volt, és erre figyelmeztették is a gazdáját, mégsem vigyázott rá, és ezért ölt meg egy férfit vagy egy nőt, akkor az ökröt meg kell kövezni, és a gazdájának is meg kell halnia. 34akkor a kút gazdája fizesse meg a kárt. Térítse meg az állat árát a gazdájának, az elpusztult állat pedig legyen az övé.
  • 22 6Ha valaki pénzt vagy értéktárgyakat ad át felebarátjának megőrzésre, és ellopják azt annak az embernek a házából, ha megtalálják a tolvajt, kétszeresen térítse meg. 7De ha nem találják meg a tolvajt, akkor a ház gazdáját állítsák az Isten elé, hogy nem tette-e rá a kezét felebarátjának a tulajdonára. 8Minden hűtlen kezelés dolgában, akár marha, akár szamár, akár juh, akár ruha, akár egyéb elveszett dolog az, amiről valaki azt mondja, hogy az az övé, kerüljön kettejük ügye az Isten elé, és akit az Isten bűnösnek ítél, fizessen kétszeres kártérítést a felebarátjának. 9Ha valaki szamarat, marhát, juhot vagy bármilyen állatot ad át megőrzésre felebarátjának, és az megdöglik vagy megsérül, vagy elhajtják úgy, hogy senki sem látta, 10akkor az ÚRra tett eskü döntsön kettőjük között arról, hogy rátette-e a kezét felebarátjának a tulajdonára. Ezt fogadja el az állat gazdája, és nem kell kártérítést fizetni. 15Ha valaki elcsábít egy hajadont, aki még nincs eljegyezve, és vele hál, akkor jegyajándékkal jegyezze el magának feleségül! 16De ha az apja semmiképpen sem akarja hozzáadni, akkor annyi pénzt kell fizetni, amennyi a hajadonok jegyajándéka szokott lenni.
  • 24 8Azután Mózes vette a vért, ráhintette a népre, és ezt mondta: Annak a szövetségnek a vére ez, amelyet az ÚR kötött veletek, mindezeknek az igéknek az alapján.
  • 25 22Ott jelenek meg neked, és a födélről beszélek veled, a két kerúb közül, amelyek a bizonyság ládáján vannak: innen beszélek veled mindarról, amit majd általad parancsolok Izráel fiainak.
  • 26 27öt reteszt a hajlék másik oldalának a deszkáihoz, és öt reteszt a hajlék hátuljának a deszkáihoz a nyugati oldalon.
  • 28 38Legyen Áron homlokán, és hordozza Áron a szent dolgokban elkövetett bűnök terhét, amelyeket Izráel fiai a különféle szent ajándékokkal kapcsolatban követnek el. Legyen mindig a homlokán, hogy kedvesek legyenek ők az ÚR előtt.
  • 30 6Helyezd az oltárt a bizonyság ládájánál levő kárpit elé, a Bizonyságon levő fedél elé, ahol megjelenek neked! 13Mindazok, akik átesnek a számbavételen, adjanak egy fél sekelt a szent sekel szerint, amelyben húsz géra egy sekel. Fél sekel legyen az ÚRnak szóló felajánlás. 14Mindenki adja meg az ÚRnak szóló felajánlást, aki átesett a számbavételen, húszévestől fölfelé. 15A gazdag ne adjon többet, és a nincstelen se adjon kevesebbet fél sekelnél, amikor megadjátok az ÚRnak szóló felajánlást váltságdíjul magatokért.
  • 31 15Hat napon át végezzék munkájukat, de a hetedik nap a teljes nyugalom napja, szent az az ÚR előtt. Mindaz, aki valamilyen munkát végez a szombat napján, halállal lakoljon!
  • 32 34Most azért menj, vezesd a népet, ahová parancsoltam: íme, az én angyalom megy majd előtted. De a számonkérés napján számon kérem majd a vétküket.
  • 34 22Tartsd meg a hetek ünnepét, amikor búzád első termését aratod, és a betakarítás ünnepét az esztendő fordulóján. 26Földed első termésének legjavát vidd el Istenednek, az ÚRnak házába! Ne főzz gödölyét anyjának tejében! 27Azután ezt mondta az ÚR Mózesnek: Írd le ezeket az igéket, mert ezeknek az igéknek alapján kötöttem szövetséget veled és Izráellel!
  • 38 18Az udvar kapujának a függönye művészi módon kihímezve, kék és piros bíborból, karmazsin fonálból és sodrott lenfonálból készült. A hossza húsz könyök, a magassága pedig – az udvar szőnyegfala szélességének megfelelően – öt könyök volt. 24A munkálatokhoz, a szentély egész munkálatához felhasznált arany: az az arany, amelyet erre a célra felajánlottak, összesen huszonkilenc talentum és hétszázharminc sekel volt, a szent sekel szerint. 29A felajánlott réz hetven talentum és kétezer-négyszáz sekel volt. 31az udvar talpait körös-körül meg az udvar kapujának talpait, a hajlék összes cövekét és az udvar összes cövekét körös-körül.
Mózes negyedik könyve (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014))
  • 15 20A tésztátokból készült első lepényt mutassátok be felajánlásként. Szérűről vett felajánlásként ajánljátok föl. 19és esztek majd annak a földnek a kenyeréből, akkor mutassatok be felajánlást az ÚRnak. 21Az első tésztát adjátok felajánlásként az ÚRnak nemzedékről nemzedékre. 25Végezzen a pap engesztelést Izráel fiainak egész közösségéért, és bocsánatot nyernek, hiszen nem volt szándékos a vétek, ők pedig elvitték tűzáldozatukat ajándékul az ÚRnak, meg vétekáldozatukat is elvitték az ÚR elé azért a nem szándékos vétekért. 32Amikor a pusztában voltak Izráel fiai, rajtakaptak egy embert, aki tűzifát szedegetett a nyugalom napján.
  • 25 15A megölt midjáni nő neve pedig Kozbí volt, annak a Cúrnak a leánya, aki a midjáni törzsek egyik nagycsaládjának a feje volt. 14Annak a megölt izráeli férfinak a neve, akit a midjáni nővel együtt öltek meg, Zimrí volt, Szálú fia, Simeon egyik nagycsaládjának a fejedelme. 18mert ők is ellenetek támadtak, amikor aljas tervet eszeltek ki ellenetek Peór révén és húguk, Kozbí, a midjáni fejedelem leánya révén, akit megöltek a Peór miatt támadt csapás napján. 6Éppen akkor jött egy izráeli férfi, aki egy midjáni nőt hozott testvéreihez Mózes szeme láttára, meg Izráel egész közösségének a szeme láttára, amikor azok a kijelentés sátrának a bejárata előtt sírtak. 12Mondd meg tehát: Íme, az én békességem szövetségével ajándékozom meg őt: 17Támadjátok meg a midjániakat, és pusztítsátok őket,
  • 7 10Azután odavitték a fejedelmek az oltár fölszentelésére szánt ajándékot azon a napon, amelyen fölkenték azt. A fejedelmek odavitték áldozati ajándékukat az oltár elé. 1A fejedelmek ajándéka 11Akkor ezt mondta Mózesnek az ÚR: Minden nap egy-egy fejedelem vigye oda az oltár fölszentelésére szánt áldozati ajándékát. 12Az első napon Nahsón, Ammínádáb fia, Júda törzséből mutatta be áldozati ajándékát. 13Áldozati ajándéka egy százharminc sekel súlyú ezüsttál meg egy hetven sekel súlyú ezüst hintőedény volt, a szent sekel szerint – mindkettő tele volt olajjal gyúrt finomliszttel, ételáldozatul –, 17békeáldozatul pedig két marha, öt kos, öt bak és öt egyéves bárány. Ez Nahsónnak, Ammínádáb fiának az áldozati ajándéka. 19Bemutatta áldozati ajándékát: egy százharminc sekel súlyú ezüsttálat meg egy hetven sekel súlyú ezüst hintőedényt, a szent sekel szerint – mindkettő tele volt olajjal gyúrt finomliszttel, ételáldozatul –, 23békeáldozatul pedig két marhát, öt kost, öt bakot és öt egyéves bárányt. Ez Netanélnak, Cúár fiának az áldozati ajándéka. 25Áldozati ajándéka egy százharminc sekel súlyú ezüsttál meg egy hetven sekel súlyú ezüst hintőedény volt, a szent sekel szerint – mindkettő tele volt olajjal gyúrt finomliszttel, ételáldozatul –, 29békeáldozatul pedig két marha, öt kos, öt bak és öt egyéves bárány. Ez Elíábnak, Hélón fiának az áldozati ajándéka. 31Áldozati ajándéka egy százharminc sekel súlyú ezüsttál meg egy hetven sekel súlyú ezüst hintőedény volt, a szent sekel szerint – mindkettő tele volt olajjal gyúrt finomliszttel, ételáldozatul –, 35békeáldozatul pedig két marha, öt kos, öt bak és öt egyéves bárány. Ez Elícúrnak, Sedéúr fiának az áldozati ajándéka. 37Áldozati ajándéka egy százharminc sekel súlyú ezüsttál meg egy hetven sekel súlyú ezüst hintőedény volt, a szent sekel szerint – mindkettő tele volt olajjal gyúrt finomliszttel, ételáldozatul –, 41békeáldozatul pedig két marha, öt kos, öt bak és öt egyéves bárány. Ez Selumíélnak, Cúrísaddaj fiának az áldozati ajándéka. 43Áldozati ajándéka egy százharminc sekel súlyú ezüsttál meg egy hetven sekel súlyú ezüst hintőedény volt, a szent sekel szerint – mindkettő tele volt olajjal gyúrt finomliszttel, ételáldozatul –, 47békeáldozatul pedig két marha, öt kos, öt bak és öt egyéves bárány. Ez Eljászáfnak, Deúél fiának az áldozati ajándéka. 49Áldozati ajándéka egy százharminc sekel súlyú ezüsttál meg egy hetven sekel súlyú ezüst hintőedény volt, a szent sekel szerint – mindkettő tele volt olajjal gyúrt finomliszttel, ételáldozatul –, 53békeáldozatul pedig két marha, öt kos, öt bak és öt egyéves bárány. Ez Elísámának, Ammíhúd fiának az áldozati ajándéka. 55Áldozati ajándéka egy százharminc sekel súlyú ezüsttál meg egy hetven sekel súlyú ezüst hintőedény volt, a szent sekel szerint – mindkettő tele volt olajjal gyúrt finomliszttel, ételáldozatul –, 59békeáldozatul pedig két marha, öt kos, öt bak és öt egyéves bárány. Ez Gamlíélnak, Pedácúr fiának az áldozati ajándéka. 61Áldozati ajándéka egy százharminc sekel súlyú ezüsttál meg egy hetven sekel súlyú ezüst hintőedény volt, a szent sekel szerint – mindkettő tele volt olajjal gyúrt finomliszttel, ételáldozatul –, 65békeáldozatul pedig két marha, öt kos, öt bak és öt egyéves bárány. Ez Abídánnak, Gidóní fiának az áldozati ajándéka. 67Áldozati ajándéka egy százharminc sekel súlyú ezüsttál meg egy hetven sekel súlyú ezüst hintőedény volt, a szent sekel szerint – mindkettő tele volt olajjal gyúrt finomliszttel, ételáldozatul –, 71békeáldozatul pedig két marha, öt kos, öt bak és öt egyéves bárány. Ez Ahíezernek, Ammísaddaj fiának az áldozati ajándéka. 73Áldozati ajándéka egy százharminc sekel súlyú ezüsttál meg egy hetven sekel súlyú ezüst hintőedény volt, a szent sekel szerint – mindkettő tele volt olajjal gyúrt finomliszttel, ételáldozatul –, 77békeáldozatul pedig két marha, öt kos, öt bak és öt egyéves bárány. Ez Pagíélnak, Okrán fiának az áldozati ajándéka. 79Áldozati ajándéka egy százharminc sekel súlyú ezüsttál meg egy hetven sekel súlyú ezüst hintőedény volt, a szent sekel szerint – mindkettő tele volt olajjal gyúrt finomliszttel, ételáldozatul –, 83békeáldozatul pedig két marha, öt kos, öt bak és öt egyéves bárány. Ez Ahírának, Énán fiának az áldozati ajándéka. 84Ez volt Izráel fejedelmeinek az oltár fölszentelésére szánt ajándéka azon a napon, amelyen fölkenték azt: tizenkét ezüsttál, tizenkét ezüst hintőedény és tizenkét aranyserpenyő. 88Békeáldozatra szánt marha volt összesen huszonnégy bika, azután hatvan kos, hatvan bak és hatvan egyéves bárány. Ez volt az oltár fölszentelésére szánt ajándék, miután fölkenték azt. 89Amikor bement Mózes a kijelentés sátrába, hogy beszéljen az ÚRral, hallotta a hangot, amely a bizonyság ládáján levő födélről beszélt hozzá, a két kerúb közül. Onnan beszélt hozzá.
  • 8 21A léviták megtisztították magukat vétkeiktől, és kimosták ruhájukat. Áron pedig felajánlotta őket ajándékul az ÚRnak, és engesztelést végzett értük Áron, hogy megtisztítsa őket. 11Áron pedig ajánlja fel a lévitákat mint Izráel fiai felmutatott áldozatát az ÚRnak, hogy ők végezzék az ÚR szolgálatát. 13Állítsd a lévitákat Áron és fiai elé, és ajánld fel őket felmutatott áldozatul az ÚRnak! 15Csak azután kezdhetik el a léviták a szolgálatot a kijelentés sátránál, miután megtisztítottad és felmutatott áldozatul felajánlottad őket.
  • 10 11A második év második hónapjának a huszadik napján fölemelkedett a felhő a bizonyság hajlékáról. 29Mózes így szólt Hóbábhoz, a midjáni Reúélnak, Mózes apósának a fiához: Mi elindulunk arra a helyre, amelyről azt mondta az ÚR: Nektek adom azt. Gyere velünk, és mi jót teszünk veled, mert az ÚR jót ígért Izráelnek.
  • 18 11Legyen még a tied a szent ajándékukból való felajánlás, Izráel fiainak minden felmutatott áldozatából. Neked adom azokat és a fiaidnak meg a leányaidnak. Örök rendelkezés ez. Mindenki ehet belőle a házadban, aki tiszta. 19A szent adományokból minden felajánlást, amelyet Izráel fiai felajánlanak az ÚRnak, neked és veled együtt fiaidnak és leányaidnak adom. Örök rendelkezés ez. Az ÚR színe előtt örökké megmaradó szövetség ez veled a te javadra és utódaid javára. 24Mert a lévitáknak adom örökségül Izráel fiainak a tizedét, amelyet felajánlásként az ÚRnak felajánlanak. Ezért mondtam nekik, hogy Izráel fiai között nem kaphatnak örökséget. 26Beszélj a lévitákkal, és mondd meg nekik: Amikor megkapjátok Izráel fiaitól a tizedet, amelyet az ő javaikból adtam nektek örökségül, ajánljátok fel a tizedük tizedét felajánlásként az ÚRnak. 28Így tegyetek ti is felajánlást az ÚRnak minden tizedből, amelyet Izráel fiaitól kaptok. Adjátok oda belőle az ÚRnak szóló felajánlást Áron főpapnak! 6Mert én különítettem el testvéreiteket, a lévitákat Izráel fiai közül, és az ÚRnak szóló adományként nektek ajándékoztam őket, hogy a kijelentés sátránál végezzenek szolgálatot. 7Te pedig és a fiaid végezzétek mindazt a papi szolgálatot, ami az oltár körül vagy a kárpit mögött adódik. Ott ti szolgáljatok. Ajándékul adom nektek a papi tisztet. De ha illetéktelen közeledik ezekhez, meg kell halnia. 8Azután így beszélt Áronhoz az ÚR: Íme, én most neked adom azt, amit a nekem szóló felajánlásokból félre kell tenni; Izráel fiainak minden szent adományából részesedésként neked és a te fiaidnak adom azokat. Örök rendelkezés ez. 9Ez legyen a tied a legszentebb adományokból, amelyeket nem égettek el: minden áldozati ajándék, akár ételáldozat, akár vétekáldozat, akár jóvátételi áldozat, amellyel nekem tartoznak, legyen a tied és a fiaidé, mint legszentebb adomány. 27Ez legyen a ti felajánlásotok; ugyanolyannak számít az, mint a szérűről való gabona, és mint az, ami a sajtóból folyik. 29Minden adományból, amelyet kaptok, adjátok meg a teljes felajánlást az ÚRnak, mindenből a kövérjét, ami abból odaszentelni való. 30Mondd meg nekik: Amikor felajánljátok a kövérjét, úgy tekintendő az a léviták részéről, mint ami a szérűről és a sajtóból kerül ki. 32Nem követtek el bűnt vele, ha felajánljátok abból a kövérjét. Így nem szentségtelenítitek meg Izráel fiainak a szent dolgait, és nem haltok meg.
  • 31 3Azután így beszélt Mózes a néphez: Fegyverezzetek föl magatok közül férfiakat a harcra, és támadják meg Midjánt, hogy bosszút álljanak Midjánon az ÚRért. 8Midján királyait is megölték azokkal, akiket lemészároltak: Evít, Rekemet, Cúrt, Húrt és Rebát: Midján öt királyát. Megölték fegyverrel Bálámot, Beór fiát is. 1Izráel bosszút áll Midjánon 2Állj bosszút Izráel fiaiért a midjániakon, azután elődeid mellé kerülsz. 7Csatába is szálltak Midján ellen, ahogyan megparancsolta Mózesnek az ÚR, és megöltek minden férfit. 9Midján asszonyait és gyermekeit azonban foglyul ejtették Izráel fiai, és elvitték zsákmányként minden állatukat, jószágukat és egész vagyonukat. 29Abból a feléből vegyétek el, ami nekik jutott, és add azt Eleázár papnak az ÚRnak szóló felajánlásként. 41Mózes átadta Eleázár papnak az ÚRnak felajánlott részt, ahogyan megparancsolta Mózesnek az ÚR. 52Az összes arany, amelyet az ezredesek és századosok felajánlottak az ÚRnak, tizenhatezer-hétszázötven sekel súlyú volt;
  • 1 1Így beszélt az ÚR Mózeshez a Sínai-pusztában, a kijelentés sátrában a második év második hónapjának elsején azután, hogy kijöttek Egyiptomból:
  • 3 24A gérsóniak nagycsaládjának a fejedelme Eljászáf, Láél fia volt. 25Gérsón fiainak a feladata volt, hogy minden tennivalót elvégezzenek a kijelentés sátránál: a hajléknál, a sátortetőnél, a sátor takarójánál, a kijelentés sátrának bejárati függönyénél, 30A keháti nemzetségek családjának fejedelme Elícáfán, Uzzíél fia volt. 35A Merárí nemzetségek családjának fejedelme Cúríél, Abíhajil fia volt. Észak felől, a hajlék oldala mellett táboroztak.
  • 4 49Az ÚR Mózesnek adott parancsa szerint vették számba őket, mindenkit a maga tennivalója és vinnivalója alapján. Úgy vették számba őket, ahogyan megparancsolta Mózesnek az ÚR.
  • 5 9Minden felajánlás, amelyet Izráel fiai szent adományként odavisznek a paphoz, a papé legyen.
  • 6 9Ha pedig valaki hirtelen és váratlanul meghal az otthonában, és tisztátalanná teszi a megszentelt fejét, akkor vágja le a haját tisztulása napján, a hetedik napon nyírja meg azt. 20és mutassa fel azokat a pap felmutatott áldozatul az ÚR színe előtt. A papé az szent adományként, a felmutatott áldozati szegyen és felajánlott combon kívül. Azután a názír ismét ihat bort.
  • 9 3Ennek a hónapnak a tizennegyedik napján, estefelé készítsék el a megszabott időben. Egészen a rá vonatkozó rendelkezések és előírások szerint készítsétek el. 5El is készítették a páskát az első hónap tizennegyedik napján, estefelé a Sínai-pusztában. Mindenben úgy jártak el Izráel fiai, ahogyan Mózesnek megparancsolta az ÚR. 11Ők a második hónap tizennegyedik napján, estefelé készítsék el, és kovásztalan kenyérrel meg keserű füvekkel egyék meg.
  • 13 29A Délvidéken Amálék lakik, a hegyvidéken a hettiták, a jebúsziak és az emóriak laknak, a tenger és a Jordán partján pedig a kánaániak élnek.
  • 20 17Szeretnénk átvonulni országodon. Nem vonulunk át se szántóföldön, se szőlőn, még kútvizet sem iszunk. A király útján megyünk, nem térünk le se jobbra, se balra, amíg átvonulunk a területeden.
  • 21 13Onnan is továbbmentek, és tábort ütöttek az emóriak területén eredő Arnón túlsó partján, a pusztában, mert az Arnón Móáb határa Móáb és az emóriak között. 22Szeretnék átvonulni országodon! Nem térünk le sem szántóföldre, sem szőlőbe, kútvizet sem iszunk. A király útján megyünk, amíg átvonulunk területeden.
  • 22 4Ezért ezt mondta Móáb népe Midján véneinek: Ez a tömeg úgy lelegel körülöttünk mindent, ahogyan a marha lelegeli a zöld mezőt. Abban az időben Bálák, Cippór fia volt Móáb királya. 7Elmentek tehát Móáb és Midján vénei, és náluk volt a varázslás díja. Megérkeztek Bálámhoz, és elmondták neki Bálák üzenetét.
  • 27 11Ha apjának sincsenek testvérei, adjátok az örökségét annak, aki a nemzetségében a legközelebbi rokona, legyen az az ő tulajdona. Legyen ez a törvény rendelkezése Izráel fiai között, ahogyan megparancsolta Mózesnek az ÚR.
  • 28 9A nyugalom napján mutass be két egyéves hibátlan bárányt, ahhoz ételáldozatul kéttized véka finomlisztet olajjal gyúrva, meg a hozzá tartozó italáldozatot. 10Ez legyen a nyugalomnapi égőáldozat minden nyugalom napján az állandó égőáldozaton és a hozzá tartozó italáldozaton kívül. 11Minden hónap első napján mutassatok be égőáldozatul az ÚRnak két bikaborjút, egy kost és hét egyéves hibátlan bárányt, 16Az első hónapban, a hónap tizennegyedik napján van az ÚR páskája, 17és ennek a hónapnak a tizenötödik napján van az ünnep. Hét napig kovásztalan kenyeret kell enni. 26Az első termés napján, amikor új ételáldozatot mutattok be az ÚRnak, azaz a hetek ünnepén tartsatok szent összejövetelt. Ne végezzetek semmiféle foglalkozáshoz tartozó munkát,
  • 29 1A hetedik hónap első napján tartsatok szent összejövetelt. Ne végezzetek semmiféle foglalkozáshoz tartozó munkát. A kürtzengés napja ez. 7Áldozat az engesztelés napján Ennek a hetedik hónapnak a tizedik napján tartsatok szent összejövetelt. Tartóztassátok meg magatokat, és semmiféle munkát ne végezzetek. 12A hetedik hónap tizenötödik napján tartsatok szent összejövetelt. Ne végezzetek semmiféle foglalkozáshoz tartozó munkát, hanem ünnepeljetek hét napig ünnepet az ÚRnak.
  • 33 3Elindultak Ramszeszből az első hónapban, az első hónap tizenötödik napján. A páskát követő napon jöttek ki Izráel fiai az ÚR kezének oltalma alatt egész Egyiptom szeme láttára, 38Ott Áron főpap fölment a Hór-hegyre az ÚR parancsa szerint, és meghalt a negyvenedik évben azután, hogy Izráel fiai kijöttek Egyiptomból az év ötödik hónapjában, a hónap első napján.
  • 34 11Sefámtól menjen le a határ Riblá felé, Ajintól keletre, majd menjen tovább a határ lefelé, amíg el nem éri a Kinneret-tó keleti partján levő magaslatokat.
A krónikák első könyve (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014))
  • 4 42És közülük, Simeon fiai közül ötszáz ember elment a Széír-hegységbe, Jisí fiainak, Pelatjának, Nearjának, Refájának és Uzzíélnek a vezetésével. 4Penúél Gedór apja, Ézer pedig Húsá apja volt. Ezek Húrnak, Efrátá elsőszülöttjének, Betlehem apjának a fiai. 5Ashúrnak, Tekóa atyjának két felesége volt: Helá és Naará. 18Ennek a júdai felesége szülte Jeredet, Gedór atyját, Hébert, Szókó atyját és Jekútíélt, Zánóah atyját. Mindezek Bitjának, a fáraó leányának az utódai, akit még Mered vett feleségül.
  • 26 14A keleti kaput Selemjának sorsolták ki. Fiának, Zekarjának, aki bölcs tanácsadó volt, szintén sorsot vetettek, neki jutott sorsolással az északi kapu. 6Fiának, Semajának is születtek fiai, akik családjukban elöljárók lettek, mivel vitéz férfiak voltak. 20A léviták közül Ahijjá volt az Isten háza kincstárának és a szent ajándékok kincstárának a felügyelője.
  • 1 32Ketúrának, Ábrahám másodfeleségének a fiai ezek voltak: ő szülte Zimránt, Joksánt, Medánt, Midjánt, Jisbákot és Súahot. Joksán fiai voltak Sába és Dedán. 33Midján fiai pedig: Éfá, Éfer, Hanók, Abídá és Eldáá. Ezek mind Ketúrá leszármazottai. 40Sóbál fiai voltak: Alján, Mánahat, Ébál, Sefí és Ónám. Cibón fiai voltak: Ajjá és Aná. 46Húsám halála után Hadad, Bedad fia lett a király, aki megverte a midjániakat Móáb mezején. Városának a neve Avít volt.
  • 2 21Azután bement Hecrón hatvanéves korában Mákírnak, Gileád apjának a leányához, feleségül vette, és ő szülte neki Szegúbot. 23De Gesúr és Arám elvette Jáír sátorfalvait, Kenátot és falvait, hatvan várost. Ezek mind Gileád apjának, Mákírnak a fiaié voltak. 42Kálébnak, Jerahmeél testvérének a fiai: Mésá, az elsőszülöttje, aki Zífnek volt az atyja; továbbá Márésának, Hebrón atyjának a fiai. 52Sóbálnak, Kirjat-Jeárím atyjának a fiai voltak: Reájá és a mánahatiak fele,
  • 3 23Nearjának három fia volt: Eljóénaj, Hizkijjá és Azríkám.
  • 6 24Testvére, Ászáf állt a jobbján. Ászáf Berekjá fia volt, aki Simá fia, 46Kehát többi fiának, akik a törzs nemzetségéből még hátra voltak, tíz város jutott sorsolás útján Efraim törzséből, Dán törzséből és Manassé törzsének a feléből. 48Merárí fiainak nemzetségeik szerint tizenkét város jutott sorsolás útján Rúben törzséből, Gád törzséből és Zebulon törzséből.
  • 7 17Úlám fia Bedán volt. Ezek Gileádnak, Mákír fiának, Manassé unokájának a fiai. 19Semída fiai voltak Ahján, Sekem, Likhí és Aníám.
  • 9 31Mattitjára, az egyik lévitára, a kórahi Sallúm elsőszülöttjére bízták a sütés munkájának felügyeletét.
  • 10 4ezért azt mondta Saul a fegyverhordozójának: Húzd ki a kardod, és szúrj le vele, hogy ha ideérnek ezek a körülmetéletlenek, ne űzzenek gúnyt belőlem! De a fegyverhordozó nem akarta megtenni, mert nagyon félt. Ekkor fogta Saul a kardját, és beledőlt.
  • 13 14Három hónapig volt az Isten ládája Óbéd-Edóm családjánál, az ő házában, és megáldotta az ÚR Óbéd-Edóm háza népét és mindenét.
  • 15 1Dávid házakat épített magának városában, helyet jelölt ki az Isten ládájának, és sátort vont föléje.
  • 16 29Magasztaljátok az ÚR dicső nevét, ajándékot hozva jöjjetek színe elé! Boruljatok le az ÚR előtt szent öltözetben!
  • 17 6Amíg együtt vándoroltam egész Izráellel, mondtam-e egy szóval is Izráel bármelyik bírájának, akit népem, Izráel pásztorául rendeltem: Miért nem építettetek nekem egy házat cédrusfából?
  • 20 7Ez gyalázta Izráelt, de levágta őt Jónátán, Dávid bátyjának, Sammának a fia.
  • 28 2Ekkor fölállt Dávid király, és így szólt: Hallgassatok meg, testvéreim és népem! Én magam szerettem volna házat építeni az ÚR szövetségládájának, Istenünk lába zsámolyának az elhelyezésére. Elő is készítettem az építést. 12mindazét, amit a Lélek adott neki: az ÚR háza udvarainak és körös-körül valamennyi kamrának meg az Isten háza kincstárainak és a szent ajándékok kincstárainak a tervrajzát, 18az illatáldozati oltárhoz szükséges tiszta arany súlyát, az aranykerúbok kocsijának a tervrajzát, akik kiterjesztett szárnyakkal befedték az ÚR szövetségládáját.
Eszter könyve (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014))
  • 9 18A súsáni zsidók azonban a hónap tizenharmadik és tizennegyedik napján is összegyűltek, ezért a hónap tizenötödik napján lett csak nyugalmuk, így ők ezt tették meg az evés-ivás és az öröm napjának. 19Ezért tartják a vidéki városokban lakó vidéki zsidók adár hónap tizennegyedik napján az öröm és az evés-ivás ünnepnapját, amikor ajándékokat küldenek egymásnak. 26Ezért nevezték el ezeket a napokat púrimnak a púr szóról. Ennek a levélnek a szövege alapján meg annak alapján, amit láttak és átéltek, 1A tizenkettedik hónap, vagyis adár hónap tizenharmadik napján, amikor esedékessé vált volna a király törvényerejű parancsának a végrehajtása, és amelyen azt remélték a zsidók ellenségei, hogy elbánhatnak velük, éppen fordítva történt a dolog, mert a zsidók bánhattak el azokkal, akik gyűlölték őket. 15Összegyűltek tehát a súsáni zsidók adár hónap tizennegyedik napján is, és lemészároltak Súsánban háromszáz embert, de a zsákmányhoz nem nyúltak. 17Ez adár hónap tizenharmadik napján történt. A tizennegyedik napon már nyugalmuk volt, ezért azt az evés-ivás és az öröm napjává tették. 22Mert ezek azok a napok, amelyeken a zsidók megnyugodhattak ellenségeiktől, és ez az a hónap, amelyen bánatuk örömre, gyászuk pedig ünneplésre fordult. Tegyék azokat az evés-ivás és az öröm napjaivá, amikor egymásnak ajándékokat, a szegényeknek pedig adományokat küldenek.
  • 3 12Az első hónap tizenharmadik napján hívatták a királyi írnokokat, és megírattak mindent Hámán parancsa szerint a király kormányzóinak, minden tartomány helytartójának, minden nép vezetőjének, minden tartománynak a maga írásával és minden népnek a maga nyelvén. Ahasvérós király nevében készült az írás, és a király gyűrűjével pecsételték le.
  • 1 2Amikor Ahasvérós király Súsán várában királyi trónján ült,
  • 2 9Az szépnek találta a leányt, és megkedvelte. Buzgón ellátta őt szépítőszerekkel és megfelelő ételekkel, a királyi palota hét legkiválóbb szolgálóleányát adta mellé, és a szolgálóleányokkal együtt az asszonyok palotájának a legszebb részén szállásolta el. 11Mordokaj mindennap az asszonyok palotájának az udvara előtt járkált, hogy megtudja, jól van-e Eszter, és mi történik vele. 15Amikor rákerült a sor Eszterre, Abíhajilnak, Mordokaj nagybátyjának a leányára, akit leányává fogadott, és be kellett mennie a királyhoz, ő nem kívánt mást, mint amit Hégaj, a király udvarnoka, a háremőrök vezetője mondott. Eszter mégis mindenkinek megtetszett, aki csak látta. 18Azután nagy lakomát rendezett a király minden vezető és udvari emberének Eszter tiszteletére. A tartományokban közkegyelmet hirdetett, és királyi bőkezűséggel ajándékokat osztogatott.
  • 4 2Így ment egészen a király kapujáig, de a király kapuján senkinek sem volt szabad belépnie zsákruhában.
  • 5 1Három nap múlva Eszter királynői ruhába öltözött, és megállt a királyi palota belső udvarán, szemben a királyi palotával. A király éppen királyi trónján ült a királyi palotában, szemben a palota bejáratával.
  • 6 13Majd elbeszélte Hámán a feleségének, Zeresnek meg összes barátjának mindazt, ami őt érte. Tanácsadói és a felesége, Zeres ezt mondták neki: Ha Mordokaj, aki miatt most megtántorodtál, valóban zsidó származású, akkor nem fogsz bírni vele, hanem végleg el fogsz bukni vele szemben.
Ézsaiás próféta könyve (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014))
  • 9 3Mert terhes igáját, a hátát verő botot, sanyargatójának vesszejét összetöröd, mint Midján napján. 6Uralma növekedésének és a békének nem lesz vége Dávid trónján és országában, mert megerősíti és megszilárdítja törvénnyel és igazsággal mostantól fogva mindörökké. A Seregek URának féltő szeretete viszi véghez ezt!
  • 13 13Ezért megrendítem az eget, és megindul helyéből a föld a Seregek URának dühétől, izzó haragjának napján. 5Jönnek messze földről, az ég széléről: az ÚR és vele haragjának eszközei, hogy elpusztítsák az egész földet.
  • 45 10Jaj annak, aki ezt mondja apjának: Miért nemzettél? – és anyjának: Miért vajúdtál velem?! 9Jaj annak, aki perbe száll alkotójával, bár csak egy a földből készült cserépedények között! Mondhatja-e formálójának az agyag: Mit csinálsz? – és a készítmény ezt: Nem ügyes a kezed!? 13Én indítottam el őt győzelmesen, egyengetem az útját mindenütt. Ő építi föl városomat, és hazaküldi foglyaimat, nem fizetségért és nem ajándékért – mondja a Seregek URa.
  • 49 8Ezt mondja az ÚR: A kegyelem idején meghallgatlak, a szabadulás napján megsegítelek. Megőrizlek és megajándékozom általad szövetségemmel népemet, hogy te állítsd helyre az országot, és oszd szét az elpusztult örökséget. 5Most pedig ezt mondja az ÚR – aki már az anyaméhben szolgájának teremtett, hogy visszavezessem hozzá Jákóbot, és köréje gyűjtsem Izráelt, mert nagyra becsül engem az ÚR, és Istenemnél megvan rá az erőm –,
  • 66 20Elhozzák minden honfitársatokat az összes nép közül ajándékul az ÚRnak: lovakon, kocsikon és gyaloghintókon, öszvéreken és tevéken, szent hegyemre, Jeruzsálembe – mondja az ÚR –, ahogyan Izráel fiai szokták elhozni ajándékukat tiszta edényben az ÚR házába.
  • 1 23Vezéreid megátalkodottak, tolvajok barátai. Mindegyik szereti a megvesztegetést, ajándékot hajhász. Az árvák igazát nem védik, az özvegy peres ügye nem kerül eléjük.
  • 7 1Áháznak, Jótám fiának, Uzzijjá unokájának, Júda királyának az idejében történt, hogy háborút indított Recín, Arám királya és Pekah, Remaljá fia, Izráel királya Jeruzsálem ellen; de nem tudták legyőzni.
  • 8 11Így szólt hozzám az ÚR, amikor keze megragadott, és arra intett, hogy ne járjak ennek a népnek az útján:
  • 10 3De mit csináltok majd az ítélet napján, amikor megjön a távolból a pusztulás? Kihez futtok majd segítségért, hol hagyjátok kincseiteket? 5Jaj Asszíriának, haragom botjának, melynek kezében van dühömnek vesszeje! 26Ostorral csapkodja a Seregek URa, ahogyan megverte Midjánt az Óréb-sziklánál; vesszejével rácsap a tengerre, mint ahogy Egyiptomban tette.
  • 11 4hanem igazságosan ítél a nincstelenek ügyében, és méltányosan dönt az ország szegényeinek dolgában. Megveri a földet szájának botjával, ajka leheletével megöli a bűnöst.
  • 15 5Szívből kiáltok Móáb miatt. Cóarig, Eglat-Selisijjáig jutottak menekültjei. Sírva mennek föl a Lúhít-hágón, Hórónajim útján összetörve jajveszékelnek.
  • 16 1Küldjetek bárányokat az ország uralkodójának Szelából a pusztaságon át Sion leányának hegyére!
  • 17 11még ha az ültetés napján be is kerítenéd, és másnap reggelre rá is bírnád a sarjadásra, oda lesz az aratás a hervadás idején, és gyógyíthatatlan lesz a fájdalom!
  • 18 7Abban az időben ajándékot visz a Seregek URának a szálas, sima arcú nép, a közelben és távolban rettegett nép, az elsöprő erejű nép, amelynek hazáját folyók szelik át, a Seregek URa nevének lakóhelyére, a Sion hegyére.
  • 22 22Az ő vállára teszem Dávid palotájának kulcsát. Amit kinyit, nem tudja bezárni senki, és amit bezár, nem tudja kinyitni senki. 23Szilárd helyre erősítem, mint valami szöget; ott lesz a díszhely atyjának házában.
  • 29 16Micsoda fonákság! Egyenrangú talán az agyag a fazekassal? Mondhatja-e az alkotás alkotójának: Nem ő alkotott engem?! Mondhatja-e a fazék a fazekasnak: Nem ért a dolgához?!
  • 30 6Fenyegető jövendölés Dél Behemótja ellen: A nyomorúság és elnyomás országába, ahol a nőstény és a hím oroszlán, a vipera és a repülő sárkány él, oda viszik szamarak hátán vagyonukat, tevék púpján kincseiket a haszontalan népnek, 25Minden magas hegyen és kiemelkedő halmon pedig csatornák lesznek, vízvezető árkok, a nagy öldöklés napján, amikor leomlanak a vártornyok.
  • 36 16Ne hallgassatok Ezékiásra, mert ezt üzeni Asszíria királya: Adjátok meg magatokat, és jöjjetek ki hozzám! Akkor mindenki a maga szőlőjéről és fügefájáról ehet, és mindenki a maga kútjának vizét ihatja,
  • 38 8visszatérítem az árnyékot tíz fokkal Áház napóráján, azokon a fokokon, amelyeken már áthaladt. És visszatért a napórán az árnyék tíz fokkal azokon a fokokon, amelyeken már áthaladt. 10Már azt gondoltam, hogy életem delén kell átmennem a holtak hazájának kapuin, megfosztva még hátralévő éveimtől.
  • 39 1Abban az időben Meródak-Baladán, Baladánnak, Babilónia királyának a fia levelet és ajándékot küldött Ezékiásnak, mert hallotta, hogy beteg volt, de újra erőre kapott.
  • 42 1Ez az én szolgám, akit támogatok, az én választottam, akiben gyönyörködöm. Lelkemmel ajándékoztam meg, törvényt hirdet a népeknek. 6Én, az ÚR, elhívtalak az igazságért, én fogom a kezedet. Megőrizlek, és benned ajándékozom meg szövetségemmel népemet, világosságommal a nemzeteket. 25Ezért zúdította rá haragjának hevét és a háború tombolását. Lángolt körülötte, de nem értette, égette őt, de nem szívlelte meg.
  • 47 13Egészen kimerülsz a tervezgetésben. Álljanak hát elő, és segítsenek rajtad, akik az eget vizsgálják, a csillagokat nézik, akik újhold napján meg szokták mondani, hogy mi történik majd veled.
  • 48 15Én, én mondtam meg, aztán el is hívtam; vezetem őt, hogy útján sikerrel járjon. 19Annyi utódod lenne, mint tenger partján a homok, méhed gyümölcse annyi, mint a homokszemek: Nevét nem törölnék ki, és nem veszne ki előlem.
  • 53 1Ki hitte volna el, amit hallottunk, és az ÚR karjának ereje ki előtt volt nyilvánvaló?
  • 58 5Ilyen az a böjt, amely nekem tetszik? Ilyen az a nap, melyen az ember a lelkét gyötri? Ha lehajtja fejét, mint a káka, zsákruhát ölt, és hamut szór maga alá, azt nevezed böjtnek és az ÚR kedves napjának? 12Fölépítik fiaid az ősi romokat, falat emelsz a régiek által lerakott alapokra; a rések befalazójának neveznek, aki romokat tesz újra lakhatóvá. 13Ha nem járkálsz a nyugalom napján, kedvteléseid után az én szent napomon, ha a nyugalom napját gyönyörűségesnek hívod, az ÚR szent napját dicsőségesnek, és azzal dicsőíted, hogy abbahagyod munkáidat, nem keresed kedvteléseidet, és nem tárgyalsz ügyeidről,
  • 60 6Ellep a tevék sokasága, Midján és Éfá állatai. Mindnyájan Sábából jönnek, aranyat és tömjént hoznak, és az ÚR dicső tetteit hirdetik.
  • 63 11De visszaemlékezett népe a régi időkre, Mózesre: Hol van, aki a tengerből kihozta nyájának pásztorát? Hol van, aki belé öntötte szent lelkét?
Zofóniás próféta könyve (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014))
  • 1 18Sem ezüstjük, sem aranyuk nem mentheti meg őket az ÚR haragjának napján, amikor felindulásának tüzében elpusztítja az egész földet. Bizony, egyszer csak véget vet a föld összes lakójának! 8Az ÚR áldozatának napján ez történik: megbüntetem a főurakat, a király fiait és mindazokat, akik idegen ruhába öltözködnek. 14Közel van az ÚR nagy napja, közel van, nagyon hamar eljön. Keserves hang hallatszik az ÚR napján, kiáltozik akkor még a hős is!
  • 2 3Keressétek az URat mind, akik alázatosan éltek a földön, és teljesítitek a törvényeit! Törekedjetek az igazságra, törekedjetek az alázatra, talán oltalmat találtok az ÚR haragjának napján! 2mielőtt bekövetkezik az ítélet, mielőtt rátok tör az ÚR izzó haragja, mielőtt rátok tör az ÚR haragjának napja! Mert oly gyorsan jön az a nap, ahogyan a pelyva száll!
Mózes harmadik könyve (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014))
  • 20 11Ha valaki apjának a feleségével hál, apjának a szemérmét fedte föl: halállal lakoljanak mindketten, vérük rajtuk. 17Ha valaki feleségül veszi a testvérét, apjának a lányát vagy anyjának a lányát, és meglátja annak szemérmét, és az is meglátja az ő szemérmét: gyalázat az. Ki kell irtani az ilyeneket népük szeme láttára. Mivel testvérének a szemérmét fedte föl, bűnhődnie kell.
  • 7 14Mutasson be mindezekből az áldozatokból egyet-egyet felajánlásként az ÚRnak. A többi legyen a békeáldozat vérét hintő papé. 15A hálaadó békeáldozat húsát még az áldozat napján egyék meg, ne hagyjanak belőle reggelre. 29Mondd meg Izráel fiainak: Aki békeáldozatot mutat be az ÚRnak, az vigyen békeáldozatából áldozati ajándékot az ÚRnak. 32A jobb combot is adjátok békeáldozataitokból felajánlásként a papnak. 34Mert a békeáldozatokból a felmutatott áldozati szegyet és a felajánlott combot elvettem Izráel fiaitól, és Áron papnak és fiainak adtam: örök rendelkezés ez Izráel fiainál.
  • 10 4Azután odahívta Mózes Mísáélt és Elcáfánt, Áron nagybátyjának, Uzzíélnek a fiait, és ezt mondta nekik: Jöjjetek ide, és vigyétek el testvéreiteket a szentély elől, a táboron kívülre! 14A felmutatott áldozati szegyet és a felajánlott combot is tiszta helyen egyétek meg, te és a fiaid meg a lányaid, mert neked és gyermekeidnek rendeltem ezeket a részeket Izráel fiainak békeáldozataiból. 15A felajánlott combot és a felmutatott áldozati szegyet a kövér részek tűzáldozatával együtt vigyék be, hogy felmutassák felmutatott áldozatként az ÚR színe előtt, azután a tied lesz és a fiaidé örök rendelkezésként, ahogyan megparancsolta az ÚR.
  • 11 47Ennek alapján kell különbséget tenni a tisztátalan és tiszta között, az ehető állatok és a nem ehető állatok között.
  • 13 55Ha kimosták a kiütéses holmit, és a pap úgy látja, hogy a kiütés színe nem változott, még ha nem terjedt is tovább a kiütés: tisztátalan az. El kell égetni. Foltosodás az, akár a visszáján van, akár a színén. 59Ez a gyapjú- vagy lenruhán, vásznon, szöveten vagy bármilyen bőrholmin levő poklos kiütés törvénye; ennek alapján kell tisztának vagy tisztátalannak nyilvánítani.
  • 14 23Vigye el azokat tisztulásának nyolcadik napján a paphoz, a kijelentés sátrának a bejáratához az ÚR színe elé.
  • 16 29Örök rendelkezés legyen ez nektek: a hetedik hónap tizedik napján tartsatok böjtöt, és ne végezzetek semmiféle munkát, sem az, aki közületek való, sem a közöttetek tartózkodó jövevény.
  • 19 6Az áldozás napján és másnap egyétek meg, ami pedig harmadnapra marad, azt égessétek el! 24A negyedik esztendőben szenteljétek minden gyümölcsét ünnepi ajándékként az ÚRnak,
  • 22 12Ha a pap leánya idegen férfi felesége lesz, nem ehet a szent áldozati felajánlásokból. 15Ne gyalázzák meg Izráel fiainak szent adományait, amelyeket felajánlanak az ÚRnak,
  • 23 12A kéve felmutatásának a napján készítsetek egy hibátlan, egyéves bárányt égőáldozatul az ÚRnak, 32A teljes nyugalom napja legyen ez nektek, tartóztassátok meg magatokat. A hónap kilencedikének estéjén, ettől az estétől a következőig pihenjetek nyugalmatok napján. 34Mondd meg Izráel fiainak: Ugyanennek a hetedik hónapnak a tizenötödik napján kezdődjék az ÚRnak a hét napig tartó lombsátrak ünnepe.
  • 24 3Gondoskodjon róla Áron, hogy az a kijelentés sátrában, a bizonyság kárpitján kívül estétől reggelig állandóan égjen az ÚR előtt. Örök rendelkezés legyen ez nektek nemzedékről nemzedékre. 11Az izráeli asszony fia káromolta az ÚR nevét és átkozódott, ezért odavitték Mózeshez. Anyjának a neve Selómít volt, Dibrí leánya, Dán törzséből.
  • 25 9Akkor fúvasd meg a harsogó kürtöt a hetedik hónap tizedikén, az engesztelés napján fúvasd meg a kürtöt országszerte. 49Akár a nagybátyja, akár nagybátyjának a fia visszaválthatja, akár nemzetségéből származó vérrokona visszaválthatja, vagy ha módja van hozzá, saját magát is visszaválthatja.
  • 27 8Ha azonban szegény ahhoz, hogy megfizesse a szokásos becsült értéket, akkor a felajánlott személyt állítsák a pap elé, és a pap becsülje fel őt. A fogadalmat tevő vagyonának megfelelően becsülje fel őt a pap. 14Ha valaki a házát szenteli oda szent ajándékul az ÚRnak, akkor becsülje meg a pap, hogy az mennyire jó vagy rossz, és annyi legyen az értéke, amennyit a pap megállapít. 23akkor számítsa ki a pap a becsült érték összegét az örömünnep évéig, és a becsült értéket még azon a napon oda kell adni szent ajándékul az ÚRnak.
Mózes ötödik könyve (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014))
  • 17 6Csak két vagy három tanú vallomása alapján szabad valakit halálra ítélni; egyetlen tanú vallomása alapján nem szabad.
  • 21 18Ha valakinek engedetlen és konok fia van, nem hallgat sem apjának, sem anyjának a szavára, és még ha megfenyítik, akkor sem hallgat rájuk,
  • 33 14nap érlelte ajándékkal, hold sarjasztotta ajándékkal, 2Ezt mondta: A Sínairól jött az ÚR, a Széírről ragyogott rájuk, a Párán-hegyről tündökölt, megérkezett szent seregével, jobbján lángoló tűzzel. 13Józsefre ezt mondta: Megáldotta földjét az ÚR az égből hulló harmat ajándékával és a lenti vizekkel: 15az ősi hegyek javaival, az örök halmok ajándékával, 16a föld bőséges ajándékával, a csipkebokorban lakónak kegyével. Szálljon ez József fejére, a testvérek közt megszenteltnek fejére!
  • 2 36Az Arnón-patak partján fekvő Aróértól, ettől a patak menti várostól Gileádig egyetlen város sem tudott ellenállni nekünk. Valamennyit kiszolgáltatta nekünk Istenünk, az ÚR.
  • 4 48az Arnón-patak partján levő Aróértól a Szíón-hegyig, azaz a Hermónig,
  • 6 2Féld Istenedet, az URat, és tartsd meg minden rendelkezését és parancsolatát, amelyeket én parancsolok neked, te magad, a fiad és unokád, életed minden napján, hogy hosszú ideig élhess.
  • 12 6és oda vigyétek égőáldozataitokat és véresáldozataitokat, tizedeiteket és felajánlásaitokat, fogadalmi és önkéntes áldozataitokat, marháitok és juhaitok elsőszülöttjét. 11akkor arra a helyre, amelyet kiválaszt Istenetek, az ÚR, hogy ott lakjék a neve, oda vigyétek mindazt, amit parancsolok nektek: égőáldozataitokat és véresáldozataitokat, tizedeiteket és felajánlásaitokat meg válogatott fogadalmi áldozataitokat, amit odaígértetek az ÚRnak. 17Nem szabad megenned lakóhelyeden sem gabonádnak, sem mustodnak, sem olajodnak a tizedét, sem marhádnak és juhodnak az elsőszülöttjét, sem fogadalmi áldozataidat, amelyeket odaígértél, sem önkéntes áldozataidat, sem felajánlásaidat. 26De ha valamit az ÚRnak szentelsz, vagy fogadalomként felajánlasz abból, amire szert teszel, vidd el majd magaddal arra a helyre, amelyet kiválaszt az ÚR:
  • 14 21Nem szabad megennetek semmiféle döglött állatot. A lakóhelyeden élő jövevénynek odaadhatod, ő megeheti, vagy add el idegennek, hiszen te Istenednek, az ÚRnak szent népe vagy! Ne főzz gödölyét anyjának tejében!
  • 15 2Az adósságelengedés módja pedig ez: minden hitelező engedje el azt a kölcsönt, amelyet a felebarátjának adott: ne hajtsa be azt felebarátjától, a testvérétől, mert adósságelengedést hirdettek az ÚRért.
  • 16 3Ne egyél hozzá kovászos ételt! Hét napon át nyomorúságos kovásztalan kenyeret egyél hozzá, mert sietve jöttél ki Egyiptomból. Így emlékezz életed minden napján arra a napra, amelyen kijöttél Egyiptomból! 8Hat napig kovásztalan kenyeret egyél! A hetedik napon, Istenednek, az ÚRnak ünnepnapján ne végezz semmiféle munkát! 17Mindenki aszerint vigyen ajándékot, amilyen áldást kapott Istenedtől, az ÚRtól, aki adja azt neked.
  • 18 16Egészen úgy, ahogyan kérted Istenedtől, az ÚRtól a Hóreben, az összegyülekezés napján, amikor ezt mondtad: Nem tudom tovább hallgatni Istenemnek, az ÚRnak a szavát, és nem tudom tovább nézni ezt a nagy tüzet, mert meghalok.
  • 22 19Bírságolják meg száz ezüstre, és adják azt a lány apjának, mert rossz hírét terjesztette egy izráeli szűznek. A nő maradjon a felesége, és nem szabad elbocsátania egész életében. 29akkor az a férfi, aki vele hált, adjon a lány apjának ötven ezüstöt, a lány pedig legyen a felesége, mert erőszakot követett el rajta; nem is szabad elbocsátania egész életében.
  • 23 16Ne szolgáltasd vissza gazdájának a rabszolgát, ha hozzád menekül a gazdájától!
  • 28 69Ezeknek az igéknek az alapján kötött szövetséget Mózes az ÚR parancsára Izráel fiaival Móáb földjén, azon a szövetségen kívül, amelyet a Hóreben kötött velük.
Józsué könyve (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014))
  • 1 1Mózesnek, az ÚR szolgájának halála után ezt mondta az ÚR Józsuénak, Nún fiának, Mózes szolgájának:
  • 2 19Ha azután bárki is kilép házad ajtaján az utcára, az maga tehet arról, ha meghal, mi ártatlanok leszünk. De minket sújtson a büntetés, ha valaki kezet emel azokra, akik veled lesznek a házban.
  • 5 10Amikor Gilgálban táboroztak Izráel fiai, megtartották a páskát a hónap tizennegyedik napján este Jerikó síkságán. 11A páska második napján kovásztalan kenyeret ettek a föld terméséből és pörkölt gabonát ugyanazon a napon. 14Az pedig így felelt: Nem, én az ÚR seregének a vezére vagyok; éppen most érkeztem. Ekkor Józsué arccal a földre borult előtte, meghajolt, és ezt kérdezte tőle: Mit akar mondani szolgájának az én Uram?
  • 7 14Jöjjetek ide reggel törzsenként. Abból a törzsből, amelyet sorsvetés útján megjelöl az ÚR, jöjjenek ide a nemzetségek. Abból a nemzetségből, amelyet megjelöl az ÚR, jöjjenek ide a családok. Abból a családból, amelyet megjelöl az ÚR, jöjjenek ide a férfiak. 18Amikor az ő családjának a férfiait sorakoztatta fel, a sorsvetés a Júda törzséből való Ákánt, Karmí fiát, Zabdí unokáját, Zerah dédunokáját jelölte meg.
  • 9 24Azok ezt felelték Józsuénak: Mivel tudomásukra jutott a te szolgáidnak, hogy Istenetek, az ÚR megparancsolta Mózesnek, az ő szolgájának, hogy adja nektek az egész országot, és pusztítsa ki előletek az ország minden lakóját, nagyon féltettük tőletek az életünket, ezért tettük ezt.
  • 11 4Ezek kivonultak egész seregükkel. Annyi volt az ember, mint tenger partján a homok, de ló és harci kocsi is nagyon sok volt. 15Ahogyan az ÚR megparancsolta szolgájának, Mózesnek, úgy parancsolta meg Mózes Józsuénak, és úgy cselekedett Józsué. Semmiben sem tért el attól, amit az ÚR Mózesnek parancsolt.
  • 12 2a Hesbónban lakó Szíhón, az emóriak királya uralkodott Aróértól, amely az Arnón-patak partján, a patak középső szakaszánál volt, Gileád területének felén a Jabbók-patakig, az ammóniak határáig
  • 13 9Aróértól fogva, amely az Arnón-patak partján van, a várost a patak középső folyásánál és az egész fennsíkot Médebától Díbónig, 16Övék lett a következő terület: Aróértól fogva, amely az Arnón-patak partján van, maga a város a patak középső folyásánál és az egész fennsík Médebáig, 21A fennsík összes városa és az emóriak királyának, a Hesbónban uralkodó Szíhónnak egész királysága. Őt is megverte Mózes, meg Midján fejedelmeit: Evít és Rekemet, Cúrt és Húrt is meg Rebát, a Szíhónnak alárendelt vezéreket, akik az országban laktak.
  • 15 13Kálébnak, Jefunne fiának is Júda fiai között adtak birtokrészt, ahogyan az ÚR megparancsolta Józsuénak: Kirjat-Arbát, Anák apjának városát, azaz Hebrónt. 19Az asszony ezt felelte neki: Ajándékozz meg engem! Ha a Délvidékre adtál férjhez, akkor adj nekem forrásokat is! Káléb pedig neki adta a Felső-forrásokat és az Alsó-forrásokat. 53Jánúm, Bét-Tappúah és Aféká,
  • 16 6és eléri a határ a tengert. Északon Mikmetátnál kelet felé fordul a határ Taanat-Sílónak, majd továbbmegy mellette keleten Jánóah felé. 7Jánóahtól lemegy Atárót és Naará felé, érinti Jerikót, és kiér a Jordánhoz.
  • 17 1Manassé törzsének is jutott kisorsolt rész; ő volt ugyanis József elsőszülöttje. Mákírnak, Manassé elsőszülöttjének, Gileád apjának jutott Gileád és Básán, mert harcos ember volt.
  • 21 11Nekik adták Anák atyjának városát, Kirjat-Arbát, azaz Hebrónt Júda hegyvidékén, a körülötte levő legelőkkel együtt.
  • 22 9Oltárépítés a Jordán partján 14és vele együtt tíz fejedelmet; egy-egy fejedelmet Izráel valamennyi törzséből, egy-egy nagycsaládból. Mindegyikük a maga nagycsaládjának a feje volt Izráel nemzetségei között.
  • 24 32József csontjait, amelyeket Egyiptomból hoztak magukkal Izráel fiai, Sikemben temették el, a mezőnek azon a részén, amelyet Jákób vett meg Hamórnak, Sikem atyjának fiaitól száz keszíta ezüstért, és amely József fiainak az öröksége lett.
A bírák könyve (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014))
  • 6 2Midján pedig kemény kézzel bánt Izráellel. Izráel fiai rejtekhelyeket készítettek maguknak a hegyekben, meg barlangokat és hegyi erődöket Midján miatt. 1Isten Midján kezébe adja Izráelt Izráel fiai azt cselekedték, amit rossznak lát az ÚR, ezért az ÚR Midján kezébe adta őket hét esztendőre, 3Mert valahányszor Izráel vetett, Midján, Amálék és más keleti törzsek rájuk törtek. 6Izráel így nagyon elszegényedett Midján miatt. Ekkor Izráel fiai segítségért kiáltottak az ÚRhoz. 7Amikor Izráel fiai Midján miatt segítségért kiáltottak az ÚRhoz, 11Azután eljött az ÚR angyala, és leült Ofrában a cserfa alatt, amely az Abíezer nemzetséghez tartozó Jóásé volt. A fia, Gedeon éppen búzát csépelt a présházban, hogy megmentse Midján elől. 13Gedeon azonban ezt mondta neki: Kérlek, Uram, ha velünk van az ÚR, miért ért bennünket mindez? Hol vannak mindazok a csodák, amelyekről atyáink beszéltek nekünk, amikor azt mondták, hogy az ÚR hozott föl bennünket Egyiptomból? Most meg eltaszított minket az ÚR, és Midján kezébe adott! 14Az ÚR ekkor odafordult hozzá, és azt mondta: Menj, és a te erőddel szabadítsd meg Izráelt Midján markából! Én küldelek téged! 16Az ÚR így válaszolt neki: Én majd veled leszek, és úgy megvered Midjánt, mintha csak egyetlen ember volna. 18Ne távozz el innen, míg vissza nem jövök hozzád, ki nem hozom ajándékomat, és eléd nem teszem. Ő így felelt: Itt maradok, amíg visszatérsz! 33Gedeon sereget gyűjt Midján ellen Midján, Amálék és a keleti törzsek mind egybegyűltek, átkeltek a Jordánon, és tábort ütöttek Jezréel síkságán.
  • 7 12Midján, Amálék és a keleti törzsek úgy ellepték a völgyet, mint a sáskahad, tevéiknek nem volt se szeri, se száma: annyian voltak, mint tenger partján a homok. 25Elfogták Midján két vezérét, Órébet és Zeébet is, és megölték Órébet az Óréb-sziklánál, Zeébet pedig a zeébi présháznál ölték meg, majd tovább üldözték Midjánt. Óréb és Zeéb fejét pedig elvitték Gedeonhoz a Jordánon túlra. 1Korán reggel fölkerekedett Jerubbaal, azaz Gedeon egész hadinépével, és tábort ütött a Haród-forrásnál. Midján tábora tőle északra volt, a Móre-halomnál a völgyben. 2Akkor az ÚR ezt mondta Gedeonnak: Túl sok ez a nép, amely veled van, nem adhatom a kezükbe Midjánt. Különben még így fog dicsekedni Izráel velem szemben: A saját kezem szabadított meg engem! 7Az ÚR ezt mondta Gedeonnak: Ezzel a háromszáz emberrel, akik nyaldosták a vizet, szabadítalak meg benneteket, és adom a kezedbe Midjánt. A nép többi része pedig menjen haza! 8Akkor ez a nép magához vette az élelmet és amazoknak a kürtjeit. A többi Izráelből való férfit pedig elküldte, mindenkit a maga sátrába, és csak a háromszáz férfit tartotta magánál. Midján tábora alattuk volt a síkságon. 13Amikor Gedeon odaért, egyikük éppen az álmát mesélte el a társának. Ezt mondta: Azt álmodtam, hogy egy kerek árpakenyér gurult le Midján táborára, és amikor a sátorhoz ért, nekiütközött, úgyhogy az ledőlt; felfordította, a sátor pedig összedőlt. 14A társa így felelt neki: Nem más ez, mint az izráeli Gedeonnak, Jóás fiának a fegyvere. Kezébe adta az Isten Midjánt és az egész tábort. 15Amikor Gedeon meghallotta az elmesélt álmot és annak a megfejtését, leborult imádkozni. Azután visszatért Izráel táborába, és azt mondta: Keljetek föl, mert kezetekbe adta az ÚR Midján táborát! 23Ekkor fegyverbe szólították az izráelieket Naftáliból, Ásérból és egész Manasséból, és üldözőbe vették Midjánt. 24Gedeon követeket küldött Efraim egész hegyvidékére ezzel az üzenettel: Kerüljetek Midján elé, és foglaljátok el előlük a vízhez, a Jordánhoz vezető utat Bét-Báráig! Fegyverbe szólítottak erre Efraimból mindenkit, és ők elfoglalták a vízhez, a Jordánhoz vezető utat Bét-Báráig.
  • 14 2Hazament, és ezt mondta apjának és anyjának: Láttam Timnában egy filiszteus nőt, kérjétek meg azt nekem feleségül! 6Akkor megszállta őt az ÚR lelke, és puszta kézzel kettészakította azt, mintha csak egy kecskegidát szakított volna ketté. De apjának és anyjának nem mondta el, hogy mit csinált. 3De apja és anyja ezt felelte neki: Hát nincs feleségnek való a rokon leányok közt vagy egész népemben, hogy a körülmetéletlen filiszteusok közül akarsz feleséget venni? De Sámson így felelt apjának: Őt kérd meg nekem, mert csak ő tetszik nekem!
  • 16 31Ezután elmentek a testvérei és apjának egész háza népe, fölvették és hazavitték. Corá és Estáól között temették el apjának, Mánóahnak a sírjába. Húsz évig volt Izráel bírája.
  • 1 15Az asszony ezt felelte neki: Ajándékozz meg engem! Ha a Délvidéken adtál férjhez, akkor adj nekem forrásokat is! És neki adta Káléb a Felső-forrásokat meg az Alsó-forrásokat.
  • 5 11Pásztorok hangján az itatóvályúknál, ott csendülnek fel az ÚR igaz tettei, vezetésének igaz tettei Izráelben. Így vonult a kapukhoz az ÚR népe. 17Gileád a Jordánon túl tanyázik. És Dán miért időzik a hajóknál? Ásér ülve maradt a tenger partján, ott tanyázik öbleinél.
  • 8 1De az efraimiak azt mondták neki: Mit tettél velünk? Miért nem hívtál bennünket, amikor harcba indultál Midján ellen? És hevesen pöröltek vele. 3A ti kezetekbe adta Isten Midján vezéreit, Órébet és Zeébet. Hozzátok képest mit tudtam én tenni? Amikor így beszélt, megenyhült vele szemben az indulatuk. 4Gedeon üldözi Midjánt a Jordánon túl 5Ezt mondta Szukkót lakóinak: Adjatok néhány kenyeret ennek a népnek, amely engem követ, mert fáradtak, pedig nekem üldöznöm kell Zebahot és Calmunnát, Midján királyait. 11Gedeon a sátorlakók útján vonult fel, Nóbahtól és Jogbohától keletre. Megverte a tábort, mert a tábor már biztonságban érezte magát. 12Zebah és Calmunná elmenekült, de ő üldözőbe vette őket, és elfogta Zebahot és Calmunnát, Midján két királyát, az egész tábort pedig szétverte. 22Ezután azt mondták az izráeliek Gedeonnak: Uralkodj rajtunk te, aztán a fiad és az unokád is, mert megszabadítottál bennünket Midján kezéből! 26Az elkért aranyfüggők súlya ezerhétszáz aranysekel volt azokon a holdacskákon, fülbevalókon és bíbor ruhákon kívül, amelyeket Midján királyai viseltek, meg a láncokon kívül, amelyek a tevéik nyakában voltak. 28Így kellett megalázkodnia Midjánnak Izráel fiai előtt, nem is emelték fel többé a fejüket. És béke lett az országban negyven esztendeig Gedeon idejében. 32Azután meghalt Gedeon, Jóás fia szép öregkorban, és eltemették apjának, Jóásnak a sírjába, az abíezeri Ofrában.
  • 9 17Hiszen értetek harcolt apám, sőt az életét is kockára tette, amikor kimentett benneteket Midján kezéből. 28Gaal, Ebed fia ezt mondta: Ki ez az Abímelek, hogy mi, sikemiek szolgáljunk neki?! Hiszen ez a Jerubbaal fia, Zebul meg a helytartója! Szolgáljátok inkább Sikem atyjának, Hamórnak az embereit! Miért szolgáljuk mi őt?
  • 10 18A nép és Gileád vezérei azt kérdezték egymástól: Ki az az ember, aki harcba mer szállni az ammóniakkal? Az lesz a feje Gileád összes lakójának!
  • 11 8Gileád vénei ezt felelték Jeftének: Éppen azért fordultunk most hozzád. Jöjj velünk, és harcolj az ammóniak ellen, azután légy nekünk, Gileád minden lakójának a feje! 31akkor bárki is jön ki elém a házam ajtaján, amikor épségben visszatérek az ammóniaktól, az ÚRé lesz az, feláldozom égőáldozatul. 37Majd ezt mondta apjának: Csak arra az egyre kérlek, ne bánts engem két hónapig: hadd menjek el a hegyek közé elsiratni a szüzességemet barátnőimmel!
  • 15 14Amikor Lehíbe ért, a filiszteusok ujjongva mentek eléje. De megszállta az ÚR lelke, és olyanná lettek karján a kötelek, mint a tűz égette lenfonál, úgyhogy a béklyók lefoszlottak a kezéről.
  • 17 2Ez azt mondta egyszer az anyjának: Az az ezeregyszáz ezüst, amit elvettek tőled, és ami miatt átkot mondtál a fülem hallatára is, az az ezüst nálam van, én vettem el. Az anyja ezt mondta: Áldjon meg az ÚR, fiam! 3Amikor visszaadta anyjának az ezeregyszáz ezüstöt, ezt mondta az anyja: Ezt az ezüstöt én arra szántam, hogy az ÚRnak szentelem a fiamért: készítsenek belőle faragott és öntött bálványszobrot. Most azért visszaadom neked. 4De a fiú újból visszaadta az ezüstöt anyjának. Ekkor az anyja fogott kétszáz ezüstöt, odaadta az ötvösnek, az pedig faragott és öntött bálványszobrot készített belőle. Ez Míká házába került.
  • 18 26Azzal a dániak továbbmentek a maguk útján. Míká pedig megfordult és hazament, mert látta, hogy azok erősebbek nála.
  • 19 13Majd ezt mondta a szolgájának: Igyekezzünk lakott helyre érni, és szálljunk meg Gibeában vagy Rámában!
  • 21 13Akkor követeket küldött az egész közösség, hogy beszéljenek a benjáminiakkal, akik a Rimmón-sziklán voltak, és ajánljanak békét nekik.
Sámuel első könyve (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014))
  • 1 28Ezért most én is, kérésemnek megfelelően felajánlom őt az ÚRnak. Legyen egész életére az ÚRnak ajánlva! És ott imádták az URat. 9Egyszer Anna fölkelt, miután ettek és ittak Sílóban. Éli pap meg ott ült egy széken az ÚR templomának az ajtófélfájánál.
  • 2 20Éli pedig megáldotta Elkánát feleségével együtt, és ezt mondta: Adjon neked az ÚR utódot ettől az asszonytól a felajánlott helyett, akit felajánlott az ÚRnak! Azután hazamentek.
  • 8 3Fiai azonban nem az ő útján jártak, hanem a maguk hasznát keresték; megvesztegetésre szánt ajándékot fogadtak el, és elferdítették az igazságot.
  • 17 7Lándzsájának a nyele olyan vastag volt, mint a szövőszék tartófája, lándzsájának a hegye pedig hatszáz sekel súlyú vasból volt, és egy pajzshordozó ment előtte. 25Ezt mondták az izráeliek: Láttátok ezt az embert, aki előállt? Azért állt elő, hogy kigúnyolja Izráelt. Ha akadna valaki, aki megölné, azt gazdagon megajándékozná a király, még a leányát is hozzáadná, és fölmentené apjának a házát Izráelben minden szolgálat alól. 15Dávid időnként elment Saulhoz, de visszatért, hogy apjának juhait legeltesse Betlehemben.
  • 6 3Ők azt felelték: Ha el akarjátok küldeni Izráel Istenének a ládáját, ne üresen küldjétek, hanem jóvátételi ajándékot is küldjetek vele! Akkor meggyógyultok, és megtudjátok, hogy Isten miért nem vette le rólatok eddig a kezét. 4Erre azt kérdezték: Milyen jóvátételi ajándékot kell adnunk? Ők így válaszoltak: Öt aranyfekélyt és öt aranyegeret a filiszteusok városfejedelmeinek a száma szerint, mert ugyanaz a csapás sújt mindenkit a városfejedelmekkel együtt. 8Azután fogjátok az ÚR ládáját, és tegyétek a szekérre! Az aranyholmit pedig, amit jóvátételi ajándékul adtok, tegyétek mellé egy ládikóba, úgy bocsássátok el, hadd menjen! 17Ennyi kelés formájú aranytárgyat adtak a filiszteusok az ÚRnak jóvátételi ajándékul: Asdódért egyet, Gázáért egyet, Askelónért egyet, Gátért egyet és Ekrónért is egyet.
  • 9 3Egyszer elvesztek Kísnek, Saul apjának a szamarai. Kís ezt mondta a fiának, Saulnak: Végy magad mellé egy legényt, indulj útnak, és keresd meg a szamarakat! 7Jól van – mondta Saul a legényének –, menjünk! De mit vigyünk annak az embernek? Hiszen a kenyér elfogyott a tarisznyából, és nincs mit vinnünk ajándékba az Isten emberének. Mi van nálunk?
  • 10 2Amikor most elmész tőlem, két emberrel fogsz találkozni Ráhel sírjánál Benjámin határában, Celcah mellett, akik ezt mondják neked: Megkerültek a szamarak, amelyeknek a keresésére indultál. Apád már elvetette a szamarak gondját, értetek aggódik, és ezt mondogatja: Mit tehetnék a fiamért?! 16Saul ezt felelte nagybátyjának: Megmondta nekünk, hogy megtalálták a szamarakat. De amit a királyságról mondott Sámuel, azt nem mondta el neki. 27De az elvetemült emberek ezt mondták: Hogyan tudna ez segíteni rajtunk? És megvetették, ajándékot sem vittek neki. Ő azonban úgy tett, mintha ezt észre sem vette volna.
  • 12 3Itt állok, válaszoljatok az ÚR előtt és fölkentje előtt: Kinek vettem el a marháját, kinek vettem el a szamarát, kit nyomtam el, és kit károsítottam meg? Kitől fogadtam el ajándékot, hogy szemet hunyjak valami fölött? Visszaadom nektek!
  • 13 22Így történhetett, hogy az ütközet napján az egész hadinépnek, amely Saullal és Jónátánnal volt, sem kardja, sem dárdája nem volt, csak Saulnak és a fiának, Jónátánnak.
  • 14 1Egyik nap azt mondta Jónátán, Saul fia a fegyverhordozó legényének: Gyere, menjünk át a filiszteusok előőrséhez, amely odaát van! Apjának azonban nem szólt róla. 3meg Ahijjá is, aki Sílóban az éfódot viselte, fia Ahítúbnak, Íkábód testvérének, Fineás fiának, aki az ÚR papjának, Élinek volt a fia. A hadinép sem tudta, hogy Jónátán elment. 12Majd így szólongatták az előőrs tagjai Jónátánt és fegyverhordozóját: Gyertek csak föl hozzánk, mondani akarunk nektek valamit! Akkor ezt mondta Jónátán a fegyverhordozójának: Gyere utánam, mert az ÚR Izráel kezébe adja őket. 18Akkor ezt mondta Saul Ahijjának: Hozasd ide az Isten ládáját! Mert Isten ládája akkor már Izráel fiainál volt. 50Saul feleségének a neve Ahínóam volt, Ahímaac leánya. Hadseregparancsnokának a neve Abnér volt, aki Saul nagybátyjának, Nérnek volt a fia.
  • 18 14Dávid minden útján sikerrel járt, mert vele volt az ÚR.
  • 20 32Jónátán azonban így válaszolt apjának, Saulnak: Miért kell meghalnia? Mit követett el? 34Majd fölkelt Jónátán az asztaltól izzó haraggal. Nem evett semmit az újhold második napján, mert bánkódott Dávid miatt, akit gyalázott az apja.
  • 22 1Elment azért onnan Dávid, és az Adullám-barlangba menekült. Amikor meghallották testvérei és apjának egész rokonsága, elmentek hozzá.
  • 25 8Kérdezd meg a szolgáidat, ők is megmondják neked. Nézz jóindulattal ezekre a legényekre, hiszen örömnapra érkeztünk. Adj azért ajándékot tehetséged szerint szolgáidnak és fiadnak, Dávidnak! 27Ezt az ajándékot pedig, amelyet szolgálóleányod hozott neked, uram, adják a legényeknek, akik az én urammal járnak együtt!
  • 26 19Most azért hallgassa meg, uram, királyom, szolgájának a szavát! Ha az Úr ingerelt föl ellenem, ő kiengesztelhető áldozattal. De ha emberek, akkor legyen rajtuk az Úr átka, mert elűztek engem, hogy ne tartozzam az Úr örökségéhez, és ezt mondták: Eredj, szolgálj más isteneknek!
  • 30 26Amikor megérkezett Dávid Ciklágba, küldött a zsákmányból Júda véneinek, a barátainak, ezzel az üzenettel: Nektek szóló ajándék ez az ÚR ellenségeinek zsákmányából!
  • 31 4ezért azt mondta Saul a fegyverhordozójának: Húzd ki a kardod, és szúrj le vele, hogy ha ideérnek ezek a körülmetéletlenek, ne ők szúrjanak le, és ne űzzenek gúnyt belőlem! De a fegyverhordozó nem akarta megtenni, mert nagyon félt. Ekkor fogta Saul a kardját, és beledőlt.
Sámuel második könyve (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014))
  • 17 25Absolon Jóáb helyett Amászát állította a hadsereg élére. Amászá egy Jitrá nevű izráeli ember fia volt, aki Abígallal, Náhás leányával hált; Abígal Cerújának, Jóáb anyjának a nővére volt.
  • 3 32Így temették el Abnért Hebrónban. A király hangosan sírt Abnér sírjánál, és sírt az egész hadinép is.
  • 7 7Amíg Izráel fiai között vándoroltam, mondtam-e egy szóval is Izráel bármelyik bírájának, akit népem, Izráel pásztorául rendeltem: Miért nem építettetek nekem egy házat cédrusfából?
  • 9 11Cíbá így felelt a királynak: Mindent megtesz szolgád, amit uram, királyom parancsol szolgájának. Mefíbóset pedig az én asztalomnál fog étkezni, akár egy herceg! – mondta Dávid.
  • 11 8Azután ezt mondta Dávid Úriásnak: Menj haza, és mosd meg a lábadat! Úriás elhagyta a királyi palotát, és vitték utána a király ajándékát.
  • 12 25Dávid Nátán prófétára bízta őt, aki Jedídjának nevezte az ÚR akarata szerint.
  • 13 8El is ment Támár bátyjának, Amnónnak a házába, aki ágyban volt. Fogta a tésztát, meggyúrta, a szeme láttára kiszaggatta, és megsütötte a süteményt. 10Akkor ezt mondta Amnón Támárnak: Hozd be az ételt a hálószobába, a kezedből szeretnék enni! Fogta tehát Támár a süteményt, amelyet készített, és bevitte a hálószobába bátyjának, Amnónnak.
  • 14 26És amikor levágatta a haját – időnként ugyanis levágatta, mert olyan nehéz volt a haja, hogy le kellett vágatnia –, kétszáz sekel volt hajának a súlya, a királyi súlymérték szerint.
  • 18 9Dávid emberei egyszer csak rábukkantak Absolonra: Absolon egy öszvéren nyargalt; az öszvér beszaladt egy nagy tölgyfa sűrű ágai alá, Absolon pedig hajánál fogva fennakadt a tölgyfán. Ott lógott ég és föld között, mert az öszvér kiszaladt alóla. 27Majd ezt mondta az őr: Úgy látom a futása alapján, mintha az első Ahímaac, Cádók fia volna. Akkor ezt mondta a király: Jó ember ő, biztosan jó hírt hoz.
  • 21 6annak a fiai közül adjanak ki nekünk hét férfit, hogy fölakasszuk őket az ÚR előtt, az ÚR választottjának, Saulnak Gibeájában. A király így felelt: Kiadom őket. 14Azután eltemették Saulnak és fiának, Jónátánnak a csontjait Benjámin földjén, Célában, apjának, Kísnek a sírjába. Mindent megtettek, amit a király parancsolt. Ezután megkönyörült Isten az országon. 21Ez gyalázta Izráelt, de levágta őt Jónátán, Dávid bátyjának, Sammának a fia.
  • 22 19Rám törhetnek a veszedelem napján, de az ÚR az én támaszom. 33Isten az én erős menedékem, ő vezeti útján a feddhetetlent.
A királyok második könyve (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014))
  • 4 19Egyszer csak azt mondta az apjának: Jaj, a fejem, a fejem! Az apja megparancsolta a szolgájának, hogy vigye el az anyjához. 12Majd ezt mondta Géhazinak, a szolgájának: Hívd ide ezt a súnémi asszonyt! Az odahívta az asszonyt, aki megállt előtte. 13Még ezt is mondta a szolgájának: Mondd meg neki: Látom, hogy milyen figyelmesen gondoskodsz rólunk. Mit tehetek érted? Nincs-e valami, amiről szót válthatnék az érdekedben a királlyal vagy a hadseregparancsnokkal? De ő így felelt: Hiszen itt lakom, a saját népem körében. 24És fölnyergelte a szamarat, majd ezt mondta a szolgájának: Hajtsd gyorsan az állatot, és ne akadályozz a vágtatásban, amíg nem szólok neked!
  • 10 13amikor találkozott Jéhú Ahazjának, Júda királyának a testvéreivel. Megkérdezte: Kik vagytok? Ők így feleltek: Ahazjának a testvérei vagyunk, és azért megyünk, hogy köszöntsük a király fiait meg az anyakirálynő fiait. 14Jéhú ezt parancsolta: Fogjátok el őket élve! El is fogták őket élve, és lemészárolták őket Bét-Éked kútjánál: negyvenkét férfit. Nem hagyott meg közülük senkit. 16Majd ezt mondta: Gyere velem, és lásd meg, hogyan buzgólkodom az ÚRért! És magával vitte a harci kocsiján. 30Az ÚR ezt mondta Jéhúnak: Mivel maradéktalanul véghezvitted azt, amit helyesnek láttam, és mindenben szándékom szerint bántál Aháb házával, azért utódaid négy nemzedéken át ülhetnek majd Izráel trónján.
  • 22 2Azt tette, amit helyesnek lát az ÚR. Mindenben ősatyjának, Dávidnak az útján járt, és nem tért el arról sem jobbra, sem balra. 1Nyolcéves volt Jósiás, amikor uralkodni kezdett, és harmincegy évig uralkodott Jeruzsálemben. Anyjának a neve Jedídá volt, Adájá leánya, Bockatból. 12Majd ezt a parancsot adta a király Hilkijjá főpapnak, Ahíkámnak, Sáfán fiának, Akbórnak, Míkájá fiának meg Sáfán kancellárnak és Aszájának, a király udvari emberének: 14Hilkijjá főpap, Ahíkám, Akbór, Sáfán és Aszájá tehát elment Hulda prófétanőhöz – aki Sallúmnak, Tikvá fiának, Harhasz unokájának, a ruhák őrzőjének volt a felesége, és Jeruzsálem új városrészében lakott –, és beszéltek vele.
  • 3 8Majd megkérdezte: Melyik úton vonuljunk föl? Ő így felelt: Edóm pusztáján át.
  • 5 15Ezután Naamán visszatért egész kíséretével az Isten emberéhez, bement, megállt előtte, és ezt mondta: Most már tudom, hogy nincs máshol Isten az egész földön, csak Izráelben. Most azért fogadj el ajándékot a te szolgádtól! 23Naamán ezt mondta: Kérlek, fogadj el két talentumot! Így unszolta őt. Majd bekötött két talentum ezüstöt két zsákba, és két rend ruhával együtt odaadta két szolgájának, azok vitték Géhazi előtt.
  • 8 8ezt mondta a király Hazáélnak: Végy magadhoz ajándékot, és menj az Isten embere elé! Kérdeztesd meg vele az URat, hogy felépülök-e ebből a betegségből! 9Hazáél tehát eléje ment, vitt magával ajándékul mindenféle damaszkuszi drágaságot, amennyit negyven teve elbír. Amikor odaért, megállt előtte, és így szólt: Fiad, Benhadad, Arám királya küldött hozzád, hogy megkérdezze, felépül-e ebből a betegségből? 18Izráel királyainak az útján járt, ugyanúgy élt, mint Aháb háza népe, mert Aháb leánya volt a felesége. Azt tette, amit rossznak lát az ÚR. 26Huszonkét éves volt Ahazjá, amikor király lett, és egy évig uralkodott Jeruzsálemben. Anyjának a neve Ataljá volt, Omrínak, Izráel királyának az unokája. 27Ő is Aháb házának az útján járt, és azt tette, amit rossznak lát az ÚR, éppúgy, mint Aháb háza, mert Ahábnak a veje volt.
  • 9 7Irtsd ki a te urad, Aháb háza népét! Így állok bosszút Jezábelen szolgáimnak, a prófétáknak a véréért és az ÚR minden szolgájának a véréért. 21Akkor Jórám megparancsolta, hogy fogjanak be. Amikor befogtak a harci kocsijába, kivonult Jórám, Izráel királya és Ahazjá, Júda királya, mindegyik a maga harci kocsiján. Kivonultak Jéhú elé, és a jezréeli Nábót birtokán találkoztak vele. 23Ekkor Jórám megpróbált elmenekülni. Fordultában még odakiáltotta Ahazjának: Árulás, Ahazjá! 24Jéhú azonban kezébe kapta az íját, és hátba lőtte Jórámot úgy, hogy a szívén át elöl kijött a nyílvessző, és ő összerogyott a harci kocsiján. 27Amikor Ahazjá, Júda királya ezt látta, megpróbált Bét-Haggán felé elmenekülni, de Jéhú üldözőbe vette, és megparancsolta, hogy őt is öljék meg. Meg is sebesítették a harci kocsiján a Gúr-hágónál, Jibleám mellett. Elmenekült Megiddóba, de ott meghalt. 28Emberei elvitték harci kocsiján Jeruzsálembe, és eltemették sírjába ősei mellé, Dávid városában.
  • 11 19Majd maga mellé vette a századosokat, a palotaőrséget, a testőröket és az ország egész népét, és lekísérték a királyt az ÚR házából. A testőrök kapuján keresztül bevonultak a királyi palotába, ő pedig a királyi trónra ült.
  • 12 2Jéhú hetedik évében kezdett uralkodni Jóás, és negyven évig uralkodott Jeruzsálemben. Anyjának a neve Cibjá volt, Beérsebából származott.
  • 14 2Huszonöt éves volt, amikor uralkodni kezdett, és huszonkilenc évig uralkodott Jeruzsálemben. Anyjának a neve Jóaddán volt, Jeruzsálemből származott. 9Jóás, Izráel királya ezt a választ küldte Amacjának, Júda királyának: A libánoni bogáncskóró ezt üzente a libánoni cédrusnak: Add feleségül leányodat a fiamhoz! De arra szaladt egy libánoni vadállat, és eltaposta a bogáncskórót. 23Amacjának, Jóás fiának, Júda királyának tizenötödik évében lett Izráel királya Jeroboám, Jóásnak a fia Samáriában, negyvenegy esztendeig.
  • 15 1Jeroboámnak, Izráel királyának huszonhetedik évében kezdett uralkodni Azarjá, Amacjának a fia, Júda királya. 2Tizenhat éves volt, amikor uralkodni kezdett, és ötvenkét évig uralkodott Jeruzsálemben. Anyjának a neve Jekoljá volt, Jeruzsálemből származott. 8Azarjának, Júda királyának harmincnyolcadik évében Zekarjá, Jeroboám fia lett Izráel királya Samáriában, hat hónapig. 12Így teljesedett be az ÚR igéje, amelyet kijelentett Jéhúnak: „Utódaid négy nemzedéken át ülhetnek majd Izráel trónján.” 13Sallúm, Jábés fia Uzzijjának, Júda királyának harminckilencedik évében lett király, de csak egy hónapig uralkodott Samáriában. 17Azarjának, Júda királyának harminckilencedik évében lett Izráel királya Menahém, Gádí fia Samáriában, tíz esztendeig. 23Azarjának, Júda királyának ötvenedik évében Pekahjá, Menahém fia lett Izráel királya Samáriában két esztendeig. 27Azarjának, Júda királyának ötvenkettedik évében Pekah, Remaljá fia lett Izráel királya Samáriában húsz esztendeig. 29Pekahnak, Izráel királyának az idejében tört be Tiglat-Pileszer, Asszíria királya, és elfoglalta Ijjónt, Ábél-Bét-Maakát, Jánóahot, Kedest, Hácórt, Gileádot, Galileát, Naftáli egész földjét, és fogságba hurcolta azok lakosait Asszíriába. 32Pekahnak, Remaljá fiának, Izráel királyának második évében kezdett uralkodni Jótám, Uzzijjának, Júda királyának a fia. 33Huszonöt éves volt, amikor uralkodni kezdett, és tizenhat évig uralkodott Jeruzsálemben. Anyjának a neve Jerúsá volt, Cádók leánya. 38Azután Jótám pihenni tért őseihez, és eltemették ősei mellé ősatyjának, Dávidnak a városában. Utána a fia, Áház lett a király.
  • 16 3hanem Izráel királyainak az útján járt, sőt még a fiát is elégette áldozatul azoknak a népeknek az utálatos szokása szerint, amelyeket kiűzött az ÚR Izráel fiai elől. 8És fogta Áház az ÚR házában és a királyi palota kincstárában található ezüstöt és aranyat, és elküldte ajándékul Asszíria királyának.
  • 17 6Hóséa uralkodásának kilencedik évében elfoglalta Asszíria királya Samáriát, Izráelt pedig fogságba hurcolta Asszíriába, és letelepítette őket Halahban és a Hábórnál, Gózán folyójánál meg a médek városaiban.
  • 18 2Huszonöt éves korában kezdett uralkodni, és huszonkilenc évig uralkodott Jeruzsálemben. Anyjának a neve Abí volt, Zekarjá leánya. 11Asszíria királya fogságba hurcolta Izráelt Asszíriába, és letelepítette őket Halahban és a Hábórnál, Gózán folyójánál meg a médek városaiban. 31Ne hallgassatok Ezékiásra, mert ezt üzeni Asszíria királya: Adjátok meg magatokat, és jöjjetek ki hozzám! Akkor mindenki a maga szőlőjéről és fügefájáról ehet, és mindenki a maga kútjának vizét ihatja,
  • 20 11Ekkor Ézsaiás próféta az ÚRhoz kiáltott, ő pedig visszatérítette az árnyékot tíz fokkal Áház napóráján, azokon a fokokon, amelyeken már áthaladt. 12Abban az időben Meródak-Baladán, Baladánnak, Babilónia királyának a fia levelet és ajándékot küldött Ezékiásnak, mert hallotta, hogy beteg volt.
  • 21 1Tizenkét éves volt Manassé, amikor uralkodni kezdett, és ötvenöt évig uralkodott Jeruzsálemben. Anyjának a neve Hefcíbáh volt. 19Huszonkét éves volt Ámón, amikor uralkodni kezdett, és két évig uralkodott Jeruzsálemben. Anyjának a neve Mesullemet volt, Hárúc leánya, Jotbából. 22Elhagyta az URat, ősei Istenét, és nem az ÚR útján járt.
  • 23 8Behozatta az összes papot Júda városaiból, az áldozóhalmokat pedig, amelyeken a papok tömjéneztek, tisztátalanná tette Gebától Beérsebáig. Leromboltatta a kapuknál levő áldozóhalmokat, amelyek Jósua városparancsnok kapujának a bejáratánál voltak, a városkapun belül, bal kéz felől. 31Huszonhárom éves volt Jóáház, amikor uralkodni kezdett, és három hónapig uralkodott Jeruzsálemben. Anyjának a neve Hamútal volt, Jirmejá leánya, Libnából. 36Huszonöt éves volt Jójákím, amikor uralkodni kezdett, és tizenegy évig uralkodott Jeruzsálemben. Anyjának a neve Zebúddá volt, Pedájá leánya Rúmából.
  • 24 8Tizennyolc éves volt Jójákín, amikor uralkodni kezdett, és három hónapig uralkodott Jeruzsálemben. Anyjának a neve Nehustá volt, Elnátán leánya Jeruzsálemből. 18Huszonegy éves volt Cidkijjá, amikor uralkodni kezdett, és tizenegy évig uralkodott Jeruzsálemben. Anyjának a neve Hamútal volt, Jirmejá leánya Libnából.
Ezsdrás könyve (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014))
  • 7 9Az első hónap első napján határozta el, hogy eljön Babilóniából, és az ötödik hónap első napján érkezett meg Jeruzsálembe, mert vele volt Istenének a jóakarata. 15És vidd el azt az ezüstöt és aranyat, amelyet a király és tanácsosai önként ajándékoznak Izráel Istenének, akinek a hajléka Jeruzsálemben van,
  • 8 25Kimértem előttük az Istenünk házának felajánlott ezüstöt, aranyat és edényeket, amelyeket a király és tanácsosai, vezető emberei, valamint az egész ott élő Izráel ajánlott fel. 28Majd ezt mondtam nekik: Ti az ÚRnak vagytok szentelve, ezek az edények is szentek, ez az ezüst és arany őseitek Istenének, az ÚRnak felajánlott önkéntes adomány. 31Ezután elindultunk az Ahavá-folyó mellől az első hónap tizenkettedik napján, hogy Jeruzsálembe menjünk. Istenünk ereje velünk volt, és megóvott bennünket az ellenségtől és az útonállóktól.
  • 1 7Círus király pedig előhozatta az ÚR házának az edényeit, amelyeket Nebukadneccar vitt el Jeruzsálemből, és saját istenei templomának ajándékozott.
  • 2 4Sefatjának háromszázhetvenkét leszármazottja, 68Amikor megérkeztek Jeruzsálembe az ÚR házához, egyes családfők önkéntes adományokat ajánlottak föl az Isten háza javára, hogy felépítsék azt a régi helyén.
  • 3 4Majd megtartották a lombsátrak ünnepét, ahogyan az meg van írva: napról napra bemutatták az égőáldozatot, megfelelő számban, a rendtartás szerint, mindegyiket a maga napján; 5továbbá az állandó égőáldozatot, az újhold napján és az ÚR minden szent ünnepén esedékes égőáldozatot és mindazoknak az önkéntes áldozatát, akik ilyet vittek az ÚRnak.
  • 6 19A fogságból hazatértek ezután megtartották a páskát az első hónap tizennegyedik napján.
  • 10 9Harmadnapra tehát összegyűlt minden júdai és benjámini férfi Jeruzsálembe, és a kilencedik hónap huszadik napján ott ült az egész nép az Isten háza előtti téren, reszketve az ügy meg a zuhogó eső miatt. 16A fogságból hazatértek azonban így jártak el. Kiválasztották Ezsdrás papot meg egyes férfiakat, családonként a családfőket, mindnyájukat név szerint. Ezek a tizedik hónap első napján összegyűltek, hogy megvizsgálják az ügyet.
Nehémiás könyve (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014))
  • 6 10Azután elmentem Semajának, Delájá fiának, Mehétabél unokájának a házába, aki be volt zárkózva. Ezt mondta: Találkozzunk az Isten házában, a templom belsejében, és zárjuk be a templom ajtóit, mert el fognak jönni, hogy meggyilkoljanak téged, mégpedig éjjel jönnek el, hogy meggyilkoljanak. 1Amikor hírül vitték Szanballatnak, Tóbijjának, az arab Gesemnek és többi ellenségünknek, hogy fölépítettem a várfalat, és nem maradt rajta egyetlen rés sem, csak még ajtószárnyakat nem szereltettem föl a kapukra, 14Ne feledkezz meg, Istenem, Tóbijjának és Szanballatnak a tetteiről, se Nóadjá prófétanőről, se a többi prófétáról, akik meg akartak félemlíteni engem! 18Júdában ugyanis sokan eskü révén álltak kapcsolatban vele. Ő Sekanjának, Árah fiának volt a veje; a fia, Jóhánán pedig Mesullámnak, Berekjá fiának a leányát vette el.
  • 10 32Ha az országban élő népek árut vagy bármilyen gabonát hoznak eladásra a nyugalom napján, nem vásárolunk tőlük a nyugalom napján vagy más ünnepnapokon. A hetedik évben parlagon hagyjuk a földet, és elengedünk minden tartozást. 1Mindezek alapján írásbeli megállapodást készítettünk, amelyet pecséttel láttak el vezetőink, lévitáink és papjaink. 34a sorba rakott kenyerekre, az állandó étel- és égőáldozatra, a nyugalom napján, újholdkor és a megszabott ünnepeken bemutatandó áldozatokra, továbbá a szent adományokra és a vétekáldozatokra, hogy engesztelést szerezzenek Izráelért, és minden munkára Istenünk házánál. 38A tésztánkból készült első lepényt meg mindenféle gyümölcsfánknak, a mustnak és olajnak a legjavát felajánljuk, és bevisszük Istenünk házának a kamráiba a papoknak, földünkről a tizedet pedig a lévitáknak. Nekik, a lévitáknak kell beszedniük a tizedet minden városban, ahol csak a földet megműveljük. 40Ezekbe a kamrákba kell bevinniük Izráel fiainak és Lévi fiainak a felajánlott gabonát, mustot és olajat, mert ott vannak a szent edények meg a szolgálatot végző papok, a kapuőrök és az énekesek. Nem fogjuk elhanyagolni Istenünk házát!
  • 13 15Ebben az időben azt láttam Júdában, hogy a nyugalom napján szőlőt taposnak, gabonát hordanak, a szamarakra terhet raknak, és bort, szőlőt, fügét meg mindenféle terhet hordanak Jeruzsálembe a nyugalom napján. Ezért figyelmeztettem őket, hogy ezen a napon ne áruljanak eleséget. 19Amikor a nyugalom napjának előestéjén árnyék borult Jeruzsálem kapuira, megparancsoltam, hogy zárják be az ajtószárnyakat. Azt is megparancsoltam, hogy ne nyissák ki azokat, amíg el nem múlt a nyugalom napja. Néhány legényemet a kapukhoz állítottam, hogy ne jusson be semmiféle teher a nyugalom napján. 5és berendezett neki egy nagy kamrát, bár ott azelőtt az adományokat, a tömjént és az edényeket meg a lévitáknak, az énekeseknek és a kapuőröknek rendelt gabona, must és olaj tizedét és a papoknak szánt felajánlásokat szokták tartani. 16Tírusziak is voltak ott, akik halat és mindenféle árut hoztak, és a nyugalom napján árusították a júdaiaknak Jeruzsálemben. 21Én azonban figyelmeztettem őket, és ezt mondtam nekik: Miért töltitek a várfal előtt az éjszakát? Ha még egyszer ilyet tesztek, megbüntetlek benneteket! Attól fogva nem jöttek a nyugalom napján.
  • 3 28A Lovak kapuján túl a papok építették a falat, mindenki a saját házával szemben.
  • 4 13Akkor ezt mondtam az előkelőknek, az elöljáróknak és a nép többi tagjának: A munka sok, és nagy területen folyik, és mi a várfalon elszéledve, messze vagyunk egymástól.
  • 7 9Sefatjának háromszázhetvenkét leszármazottja,
  • 8 2A hetedik hónap első napján tehát odavitte Ezsdrás pap a törvényt a gyülekezet elé, amely olyan férfiakból és nőkből állt, akik mindnyájan meg tudták érteni a hallottakat.
  • 9 1Ennek a hónapnak huszonnegyedik napján összegyűltek Izráel fiai, és böjtöltek, zsákruhát öltöttek, és port hintettek magukra. 25Elfoglalták az erődített városokat és a kövér földet. Birtokba vették a minden jóval telt házakat, az ásott kutakat, a szőlőket és olajfákat, és a sok-sok gyümölcsfát. Ettek róluk jóllakásig, és meghíztak, dúskáltak bőséges ajándékaidban. 35És bár országukban javaiddal halmoztad el, tágas és kövér földdel ajándékoztad meg őket, mégsem szolgáltak téged, és nem tértek meg gonosz cselekedeteikből.
  • 12 26Ezek Jójákímnak, Jésúa fiának, Jócádák unokájának az idejében és Nehémiás helytartónak meg Ezsdrás papnak, az írástudónak az idejében éltek. 37A Forrás-kapunál egyenesen fölvonultak Dávid városának a lépcsőin, a fal följáróján Dávid palotája mellett keletre, a Vízi-kapuig. 44Azon a napon felügyelőket állítottak a kincsek, a felajánlások, az első termés és a tizedek raktárai élére, amelyekbe összegyűjtötték a papoknak és a lévitáknak járó törvényes részt a városok mezőiről, mert örültek a júdaiak, hogy szolgálatba álltak a papok és a léviták.
A példabeszédek könyve (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014))
  • 10 1Salamon példabeszédei. A bölcs fiú örömet szerez apjának, az ostoba fiú azonban szomorúsága anyjának.
  • 2 1A bölcsesség Isten útján vezet 20Te azért járj a jók útján, és ügyelj az igazak ösvényeire!
  • 4 9Ékes koszorút tesz a fejedre, díszes koronát ajándékoz neked. 14A bűnösök ösvényére ne lépj, ne járj a gonoszok útján!
  • 5 14Kis híján csúfos bukás lett a részem a nép és az egész gyülekezet előtt.
  • 6 34Mert a féltékenység haragra lobbantja a férfit, és ő nem ismer szánalmat a bosszúállás napján. 35Nem fogad el semmilyen váltságdíjat, nem enged, bármennyi ajándékot kínálnak is neki!
  • 8 22Az ÚR útjának kezdetén alkotott engem, művei előtt réges-régen.
  • 9 6Hagyjátok el az együgyűséget, és éltek, járjatok az értelem útján! 18De nem tudják, hogy az árnyak vannak ott, és vendégei a holtak hazájának mélyére kerülnek.
  • 11 4Nem használ a vagyon a harag napján, az igazság azonban megment a haláltól. 25Az ajándékozó bővelkedik, és aki mást felüdít, maga is felüdül.
  • 12 10Az igaz törődik még állatjának kívánságával is, a bűnösnek még az irgalma is kegyetlen.
  • 15 20A bölcs fiú örömet szerez apjának, az ostoba ember pedig megveti anyját.
  • 16 31Ékes korona az ősz haj, az igazság útján található.
  • 17 8Drágakőnek véli ajándékát, aki adja, amellyel célt ér, bárhova forduljon is vele.
  • 18 4Mély víz az ember szájának beszéde, áradó patak, bölcsesség forrása. 16Az ajándék tág teret nyit az ember előtt, és az előkelők elé juttatja.
  • 19 6Sokan hízelegnek az előkelő embernek, és az ajándékozónak mindenki barátja. 13Apjának szerencsétlensége az ostoba fiú, és mint a szüntelen csepegő háztető, olyan a zsémbes asszony.
  • 21 14A rejtve adott ajándék megenyhíti a haragot, és a titkon eljuttatott adomány a heves indulatot. 31Készen áll a ló a csata napján, de az ÚR adja a győzelmet.
  • 23 1Józanság és mértéktartás ajánlása
  • 25 14Felhő és szél eső nélkül: ilyen az, aki meg nem adott ajándékkal dicsekszik.
  • 29 3Aki szereti a bölcsességet, örömet szerez apjának, de aki paráznákkal barátkozik, elpazarolja vagyonát. 4Igazsággal tartja fenn országát a király, de ha ajándékot fogad el, romba dönti azt. 5Aki hízeleg felebarátjának, hálót vet annak lába elé.
A prédikátor könyve (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014))
  • 9 9Élvezd az életet feleségeddel együtt, akit szeretsz, mulandó életed minden napján, amelyet Isten adott neked a nap alatt, mulandó életed minden napján, mert ez jutott neked az életben, és munkád révén, amelyet fáradsággal végzel a nap alatt.
  • 3 9Örvendezz Isten ajándékainak! 13De az is Isten ajándéka, hogy az ember eszik, iszik, és jól él fáradságos munkájából. 22Beláttam tehát, hogy nincs jobb, mint ha örül az ember a munkájának, mert ez jutott neki. Senki sem hozhatja őt vissza, hogy lássa, mi történik utána.
  • 5 18Ha pedig Isten valakinek gazdagságot és kincseket is adott, és megengedte neki, hogy azt élvezze, kivegye belőle a részét, és örüljön fáradozása eredményének: ez Isten ajándéka.
  • 7 1Jobb a hírnév a drága olajnál, és a halál napja a születés napjánál. 7Az elnyomás oktalanná teszi a bölcset, és az ajándék megrontja a szívet.
Énekek éneke (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014))
  • 3 11Gyertek ki, Sion lányai, nézzétek Salamon királyt a koronával, mellyel megkoronázta anyja nászának napján, szíve örömének napján!
  • 6 9De galambom csak egy van, ez a tökéletes, anyjának egyetlene, szülőjének kedvence. Nézik a lányok, és boldognak mondják, dicsérik a királynék és a másodfeleségek.
  • 7 13Menjünk korán a szőlőkbe, nézzük meg, fakad-e a szőlő, kinyílt-e virága, virágoznak-e a gránátalmafák? Ott ajándékozlak meg szerelmemmel.
Jeremiás próféta könyve (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014))
  • 35 4Bevittem őket az ÚR házába, Hánán fiainak a kamrájába, aki Jigdaljának, az Isten emberének volt a fia. Ez a kamra a vezetők kamrája mellett volt, Maaszéjának, Sallúm fiának a kamrája fölött, aki ajtóőr volt.
  • 36 10Ekkor olvasta fel Bárúk az iratból Jeremiás szavait az ÚR házában, Gemarjának, Sáfán kancellár fiának a kamrájában, a felső udvarban, az ÚR háza új kapujának a bejáratánál az egész nép füle hallatára. 12lement a királyi palotába a kancellár szobájába, ahol éppen együtt volt valamennyi vezető ember: Elísámá kancellár, Delájá, Semajának a fia, Elnátán, Akbórnak a fia, Gemarjá, Sáfánnak a fia, Cidkijjá, Hananjának a fia és a többi vezető ember. 26Sőt megparancsolta a király Jerahmeélnek, a király fiának, Szerájának, Azríél fiának és Selemjának, Abdeél fiának, hogy fogják el Bárúk írnokot és Jeremiás prófétát. De az ÚR elrejtette őket. 6azért menj el te, és az ÚR házában a böjt napján olvasd fel a nép előtt a tekercset, amelyre diktálásom után leírtad az ÚR igéjét. Olvasd fel azok előtt a júdaiak előtt is, akik a városaikból érkeztek! 30Ezért így szól az ÚR Jójákímról, Júda királyáról: Nem fog az utódja Dávid trónján ülni. Holttestét pedig kidobják, és ott hever nappal a hőségben, éjszaka a fagyban.
  • 38 1Hallotta Sefatjá, Mattánnak a fia, Gedaljá, Pashúrnak a fia, Júkal, Selemjának a fia és Pashúr, Malkijjának a fia is, amikor Jeremiás ezt mondta az egész népnek: 2Ezt mondja az ÚR: Aki ebben a városban marad, az fegyver, éhínség és dögvész miatt fog meghalni. Aki azonban kimegy a káldeusokhoz, az megmarad, életét ajándékul kapja, és élni fog. 6Fogták tehát Jeremiást, és beledobták Malkijjának, a király fiának a ciszternájába, amely a börtön udvarán volt. Köteleken bocsátották le Jeremiást, és mivel a ciszternában nem volt víz, csak sár, belesüllyedt Jeremiás a sárba. 15Jeremiás így válaszolt Cidkijjának: Ha kijelentést mondok neked, biztosan megöletsz, ha pedig tanácsot adok, nem hallgatsz rám. 17Jeremiás ezt mondta Cidkijjának: Így szól az ÚR, a Seregek Istene, Izráel Istene: Ha kimégy a babilóniai király vezéreihez, akkor életben maradsz, és nem perzselik föl ezt a várost sem; életben maradsz házad népével együtt.
  • 39 14kihozatták Jeremiást a börtönudvarból, és átadták Gedaljának, Ahíkám fiának, Sáfán unokájának, hogy vigye haza. Így ő a nép között maradt. 2Cidkijjá uralkodásának tizenegyedik évében, a negyedik hónap kilencedik napján törtek be a városba. 18Mert én megszabadítalak, nem esel el fegyvertől, és életedet ajándékul kapod, mert bíztál bennem! – így szól az ÚR.
  • 43 6a férfiakat, a nőket és a gyermekeket meg a király leányait és mindenkit, akit Nebuzaradán testőrparancsnok otthagyott Gedaljánál, Ahíkám fiánál, Sáfán unokájánál, végül Jeremiás prófétát és Bárúkot, Nérijjá fiát is. 9Végy magadhoz néhány nagy követ, és ásd el a júdai férfiak szeme láttára a fáraó tahpanhészi palotájánál a bejárat előtti téren, a kövezet alá!
  • 51 59Ezt parancsolta Jeremiás próféta Szerájának, Nérijjá fiának, Mahszéjá unokájának, amikor Babilonba ment Cidkijjával, Júda királyával uralkodása negyedik esztendejében. Ez a Szerájá szállásmester volt. 2Idegeneket küldök Babilónia ellen, akik szélnek szórják, és elpusztítják országát. Rátámadnak mindenfelől a veszedelem napján. 24Megfizetek Babilonnak és Káldea minden lakójának azért a sok gonoszságért, amelyet a Sionon elkövettek szemetek láttára – így szól az ÚR. 61Ezt mondta Jeremiás Szerájának: Mihelyt Babilonba érkezel, láss hozzá, és olvasd fel ezeket az igéket,
  • 1 3továbbá Jójákímnak, Jósiás fiának, Júda királyának az idejében, egészen Cidkijjának, Jósiás fiának, Júda királyának a tizenegyedik esztendejéig, Jeruzsálem fogságba viteléig, ami az ötödik hónapban történt.
  • 2 21Mint nemes vesszőt ültettelek el, mint fajtájának megfelelő sarjat. Hogyan változtál idegen szőlőtő vad hajtásává?
  • 3 17Abban az időben Jeruzsálemet majd az ÚR trónjának nevezik. Minden nemzet Jeruzsálemben gyűl össze, hogy tisztelje az ÚR nevét, és nem élnek többé gonosz szívük konoksága szerint.
  • 7 11Hát rablók barlangjának nézitek ezt a házat, amelyet rólam neveztek el? Majd én is annak nézem! – így szól az ÚR. 32Azért eljön az az idő – így szól az ÚR –, amikor nem Tófetnek nevezik többé, sem Ben-Hinnóm-völgynek, hanem az Öldöklés völgyének, és más hely híján a Tófetben fognak temetkezni.
  • 10 23Tudom, URam, hogy az ember nem ura élete útjának, és aki azon jár, nem maga irányítja lépteit!
  • 13 13akkor ezt válaszold nekik: Így szól az ÚR: Majd én megtöltöm ennek az országnak minden lakóját, a Dávid trónján ülő királyokat, a papokat, a prófétákat és Jeruzsálem minden lakóját részegítő itallal.
  • 17 17Ne ejts rémületbe engem, légy oltalmam a veszedelem napján! 25akkor olyan királyok és vezérek fognak bejárni ennek a városnak a kapuin, akik Dávid trónján ülnek, és harci kocsin meg lovon járnak; bejárnak majd ők és vezéreik meg Júda férfiai és Jeruzsálem lakói, és lakott lesz ez a város örökre.
  • 18 17Keleti szélként szórom szét őket az ellenség előtt. A hátamat mutatom nekik, és nem az arcomat a pusztulásuk napján.
  • 19 2és menj ki a Ben-Hinnóm-völgybe, a fazekasok kapujának bejáratához, és hirdesd ott azokat az igéket, amelyeket én mondok neked!
  • 21 3Jeremiás így felelt nekik: Mondjátok meg Cidkijjának, 9Aki ebben a városban marad, az fegyver, éhínség és dögvész miatt fog meghalni. Aki azonban kimegy, és a benneteket ostromló káldeusokhoz pártol, az megmarad, és ajándékul kapja az életét. 13Én rátok támadok, akik a völgyben és a fennsík szikláján laktok – így szól az ÚR –, akik ezt gondoljátok: Ki törhetne ránk, ki hatolhat be erődjeinkbe?
  • 22 2Mondd: Júda királya, aki Dávid trónján ülsz, hallgasd meg az ÚR igéjét udvari embereiddel és népeddel együtt, akik bejártok ezeken a kapukon! 4Ha eszerint jártok el, akkor olyan királyok fognak bejárni ennek a háznak a kapuin, akik Dávid trónján ülnek, és harci kocsin meg lovon járnak; bejárnak majd ők udvari embereikkel és népükkel együtt. 30Így szól az ÚR: Úgy tartsátok számon ezt az embert, mintha gyermektelen volna, olyan emberként, akinek sikertelen az élete. Mert egyetlen leszármazottjának sem sikerül Dávid trónjára ülnie és valaha is uralkodnia Júdában.
  • 25 2Ezt hirdette Jeremiás próféta Júda egész népének és Jeruzsálem minden lakójának: 30Te pedig prófétálj, és mondd el nekik ezeket az igéket: Felharsan az ÚR hangja a magasból, mennydörög szent hajlékából, harsányan rákiált legelőjére, az ország minden lakójára; szőlőtaposók módján kiált,
  • 26 10Amikor meghallották ezeket Júda vezetői, felmentek a királyi palotából az ÚR házába, és leültek az ÚR háza új kapujának bejáratánál.
  • 27 1Cidkijjának, Jósiás fiának, Júda királyának uralkodása kezdetén így szólt az ÚR igéje Jeremiáshoz: 12Cidkijjának, Júda királyának is ugyanezeket mondtam: Hajtsátok a nyakatokat Babilónia királyának az igájába, szolgáljátok őt és népét, akkor élni fogtok!
  • 28 13Menj, és ezt mondd Hananjának: Így szól az ÚR: Fajármot törtél össze, de vasjármot csináltál helyette!
  • 29 16Ezt mondja az ÚR a királynak, aki Dávid trónján ül, és az egész népnek, amely ebben a városban lakik, honfitársaitoknak, akik nem mentek veletek fogságba: 24A nehelámi Semajának pedig mondd meg:
  • 32 1Az ÚR igéje szólt Jeremiáshoz Cidkijjának, Júda királyának a tizedik esztendejében, amely Nebukadneccar tizennyolcadik esztendeje volt. 12és odaadtam az adásvételi szerződést Bárúknak, Nérijjá fiának, Mahszéjá unokájának nagybátyám fia, Hanamél előtt, az adásvételi szerződést aláíró tanúk meg a börtön udvarán ülő júdaiak előtt. 19Nagyszerűek a terveid, hatalmasak a tetteid. Szemedet rajta tartod az emberek minden útján, mindenkivel úgy bánsz, ahogyan élete és tetteinek a gyümölcse szerint megérdemli.
  • 33 17Mert így szól az ÚR: Nem halnak ki Dávid utódai; lesz, aki Izráel házának trónján üljön. 21akkor válik érvénytelenné szolgámmal, Dáviddal kötött szövetségem is úgy, hogy nem lesz fia, aki a trónján uralkodjék; meg szolgáimmal, a lévita papokkal kötött szövetségem is. 22Amilyen megszámlálhatatlan az ég serege, és megmérhetetlen a tenger partján a homok, úgy megszaporítom szolgámnak, Dávidnak az utódait és a lévitákat, akik nekem szolgálnak.
  • 34 2Ezt mondta az ÚR, Izráel Istene: Menj, szólj Cidkijjának, Júda királyának, és mondd meg neki, hogy így szól az ÚR: Ezt a várost Babilónia királyának a kezébe adom, és ő fölperzseli. 6Akkor jelentette ki mindezt Jeremiás próféta Cidkijjának, Júda királyának Jeruzsálemben, 17Azért ezt mondja az ÚR: Ti nem engedelmeskedtetek nekem igazán, amikor felszabadulást hirdettetek, ki-ki az embertársának és a felebarátjának. Most azért én hirdetek nektek felszabadulást – így szól az ÚR –, hogy szabadon pusztítson titeket a fegyver, a dögvész és az éhínség, és elrettentő példává teszlek benneteket a föld minden országa számára.
  • 40 5De később már nem lehet visszatérni. Menj Gedaljához, Ahíkám fiához, Sáfán unokájához, akit Babilónia királya Júda városainak a helytartójává tett. Lakj vele a nép között, vagy menj akárhová, ahova akarsz! A testőrparancsnok élelmet és ajándékot adott neki, és elbocsátotta. 15Jóhánán, Káréah fia pedig titokban ezt mondta Gedaljának Micpában: Majd én elmegyek, és megölöm Jismáélt, Netanjá fiát úgy, hogy senki sem fogja megtudni. Miért ölne meg ő téged? Hiszen akkor szétszóródnának mindazok a júdaiak, akik köréd gyűltek, és Júdának még a maradéka is elpusztulna.
  • 45 5És neked nagy kívánságaid vannak? Ne legyenek! Mert most veszedelmet hozok minden emberre – így szól az ÚR –, de te ajándékul kapod az életedet, bárhová is mégy.
  • 50 25Kinyitotta fegyvertárát az ÚR, előhozta haragjának fegyvereit. Mert dolga van az Úrnak, a Seregek URának a káldeusok országában.
  • 52 1Huszonegy éves volt Cidkijjá, amikor uralkodni kezdett, és tizenegy évig uralkodott Jeruzsálemben. Anyjának a neve Hamútal volt, Jirmejá leánya, Libnából.
Jeremiás siralmai (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014))
  • 1 12Mindnyájan, akik erre jártok, nézzetek ide, és lássátok: Van-e oly fájdalom, mint az én fájdalmam, amelyet nekem okoztak, amellyel megszomorított engem az ÚR izzó haragjának napján?!
  • 2 1Jaj, de sötét az a felhő, amelyet az Úr haragjában Sion leányára borított! Az égből a földre dobta Izráel ékességét, nem törődött lábai zsámolyával haragja napján. 21Az utcákon gyermekek és vének hevernek a földön, szüzeim és ifjaim fegyvertől estek el. Gyilkoltál haragod napján, mészároltál kíméletlenül. 22Mintha ünnepnap lett volna, összehívtad mindenünnen azokat, akiktől iszonyodtam. Nem tudott az ÚR haragja napján megmenekülni, megszökni senki sem! Akiket dédelgettem és fölneveltem, azokkal ellenségem végzett.
  • 3 1Én vagyok az a férfi, aki nyomorúságot látott az Úr haragjának botja miatt.
  • 4 2Sionnak színaranyat érő drága fiait, jaj, csak cserépedénynek tekintették, fazekas keze munkájának! 11Szabad folyást engedett haragjának az ÚR, kiöntötte izzó haragját. Lángba borította a Siont, megemésztette még az alapját is.
Ezékiel próféta könyve (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014))
  • 7 19Ezüstjüket az utcára dobják, és aranyuk szemétbe kerül. Ezüstjük és aranyuk nem tudja megmenteni őket az ÚR haragjának napján. Éhségüket nem csillapítják, gyomrukat nem tölthetik meg vele; ez csak bűnbe vitte őket.
  • 44 30Minden első termésnek és minden felajánlásnak a legjava, bármiből ajánljátok fel, a papoké lesz. A tésztátokból készült első lepényt is adjátok a papnak, hogy áldás nyugodjék házatokon! 24Peres ügyekben ők álljanak elő ítélkezni: az én törvényeim alapján ítélkezzenek! Ünnepeimre vonatkozó minden törvényemet és rendelkezésemet tartsák meg, és szombatjaimat szenteljék meg!
  • 45 1Ha majd sorsvetéssel felosztjátok az országot, és mindenki megkapja a maga örökségét, ajánljatok fel az országból szent felajánlásként az ÚRnak egy huszonötezer könyök hosszú és húszezer könyök széles területet! Az így körülhatárolt terület szent lesz. 7A fejedelemé lesz a föld a felajánlott szent területnek és a város birtokának mindkét oldalán a felajánlott szent terület mellett meg a város birtoka mellett a nyugati szélétől nyugat felé, a keleti szélétől kelet felé. Hosszúsága olyan lesz, mint az egyes törzsek birtokrészeié, a nyugati határtól a keleti határig. 21Az első hónap tizennegyedik napján ünnepeljétek meg a páskát! Az ünnep hét napján kovásztalan kenyeret kell enni. 6Adjatok a városnak birtokul egy ötezer könyök széles és huszonötezer könyök hosszú területet a felajánlott szent terület mentén! Izráel egész házáé lesz ez. 13Felajánlásként adjatok minden hómer búzából egyhatod vékát, és minden hómer árpából egyhatod vékát. 16Az ország egész népe járuljon hozzá ehhez a felajánláshoz, amely Izráel fejedelmét illeti. 18Ezt mondja az én Uram, az ÚR: Az első hónap első napján végy egy hibátlan bikaborjút, és mutass be vétekáldozatot a szentélyért! 19A pap vegyen a vétekáldozat véréből, és kenje meg a templom ajtófélfáját meg az oltár felső tömbjének négy sarkát és a belső udvar kapujának ajtófélfáját. 20Így kell tenni a hónap hetedik napján a tévedésből vagy tudatlanságból vétkezők miatt, és így végezzetek engesztelést a templomért! 23Az ünnepnek mind a hét napján készíttessen hét hibátlan bikát és hét hibátlan kost égőáldozatul az ÚRnak, hét napon át mindennap; vétekáldozatul pedig naponként egy kecskebakot. 25A hetedik hónap tizenötödik napján, az ünnepen ugyanúgy készíttessen vétekáldozatot, égőáldozatot, ételáldozatot és olajat, mint ezen a hét napon.
  • 46 17De ha az egyik szolgájának ad ajándékot az örökségéből, akkor az csak a felszabadulás meghirdetésének évéig lehet azé, azután visszaszáll a fejedelemre, mert az ő öröksége az, és a fiaié kell hogy legyen. 1Ezt mondja az én Uram, az ÚR: A belső udvar keletre néző kapuja legyen bezárva a hat munkanapon, de szombaton és újhold napján legyen nyitva. 6Újhold napján adjon egy hibátlan bikaborjút, hat bárányt meg egy kost; ezek is hibátlanok legyenek. 12Ha a fejedelem önkéntes áldozatot készíttet, akár égőáldozatot, akár békeáldozatot mutat be önkéntes áldozatul az ÚRnak, akkor nyittassa ki a keletre néző kaput, és úgy készíttesse el égőáldozatát vagy békeáldozatát, ahogyan a nyugalom napján szokta elkészíttetni. Amikor távozik, zárják be a kaput utána. 16Ezt mondja az én Uram, az ÚR: Ha a fejedelem ajándékot akar adni az örökségéből valamelyik fiának, akkor az a fiáé lehet, hiszen az örökségen belül marad a birtokuk.
  • 48 9Az a felajánlott terület, amelyet az ÚRnak felajánlotok, huszonötezer könyök hosszú és tízezer könyök széles lesz. 18Ami megmarad a felajánlott szent terület hosszúságából – keletre tízezer könyök, nyugatra tízezer könyök –, az ott lesz a felajánlott szent terület mellett, termése pedig legyen a városban dolgozó emberek kenyere. 20A felajánlott terület összesen huszonötezerszer huszonötezer könyök. Ez a négyzet, amelyhez hozzátartozik a város birtoka is, legyen a felajánlott szent terület! 21A fennmaradó rész a fejedelemé: a felajánlott szent területnek és a város birtokának mindkét oldalán, a huszonötezer könyöknyi területtől a keleti határig és nyugat felé a huszonötezer könyöknyi területtől a nyugati határig, a törzseknek kiosztott birtokrészek közé eső terület lesz a fejedelemé. Ennek a közepén lesz a felajánlott szent terület és a szent templom. 8Júda területe mellett a keleti oldaltól a nyugati oldalig lesz a felajánlott terület: szélessége huszonötezer könyök, hosszúsága pedig annyi, mint egy-egy birtokrészé a keleti oldaltól a nyugati oldalig. Ennek a közepén lesz a szentély. 10A felajánlott szent terület így oszlik meg: a papoké északon huszonötezer könyök hosszú, nyugaton tízezer könyök széles, keleten tízezer könyök széles, délen huszonötezer könyök hosszú. Ennek a közepén lesz az ÚR szentélye. 12Övék lesz ez, mint az országból felajánlott igen szent terület, a léviták területe mellett.
  • 8 1A hatodik esztendőben, a hatodik hónap ötödik napján, amikor a házamban ültem, Júda vénei pedig előttem ültek, megérintett ott az Úrnak, az én URamnak a keze. 14És bevitt engem az ÚR háza kapujának a bejáratához, amely északra néz. Asszonyok ültek ott, akik Tammúzt siratták.
  • 10 19A kerúbok pedig fölemelték szárnyaikat, szemem láttára fölemelkedtek a földről, és elindultak a kerekekkel együtt. Az ÚR háza keleti kapujának a bejáratánál megálltak, és Izráel Istenének dicsősége ott volt fölöttük.
  • 13 5Nem álltatok oda a résekhez, nem építettetek falat Izráel háza körül, hogy helyt tudjatok állni az ÚR napján a harcban.
  • 20 26Hagytam, hogy tisztátalanokká váljanak ajándékaikkal, amikor áldozatul elégettek mindent, ami az anyja méhét megnyitotta; hagytam, hogy maguk is megrémüljenek, és megtudják, hogy én vagyok az ÚR! 28Mert én bevezettem őket abba az országba, amelyről fölemelt kézzel tettem esküt, hogy nekik adom, ők azonban ahol csak láttak egy magas halmot vagy egy lombos fát, ott vágták le véresáldozataikat, ott bosszantottak áldozati ajándékaikkal, ott mutatták be engesztelő illatáldozataikat, és ott öntötték ki italáldozataikat. 30Ezért mondd meg Izráel házának: Így szól az én Uram, az ÚR: Őseitek módján teszitek tisztátalanná magatokat, és az ő förtelmes bálványaikkal paráználkodtok! 31Tisztátalanokká teszitek magatokat, amikor ajándékot hoztok, és elégetitek áldozatul fiaitokat bálványaitoknak mindmáig! És én engedjem, hogy kérdezgessetek, Izráel háza? Életemre mondom – így szól az én URam, az ÚR –, nem hagyom, hogy kérdezgessetek! 39Ti azért, Izráel háza – így szól az én Uram, az ÚR –, kövessétek csak mindnyájan bálványaitokat, és tiszteljétek őket! De majd egyszer hallgatni fogtok rám, és többé nem gyalázzátok meg szent nevemet ajándékaitokkal és bálványaitokkal. 40Mert szent hegyemen, Izráel magas hegyén – így szól az én URam, az ÚR –, ott fog tisztelni engem Izráel egész háza, mindnyájan azon a földön. Ott gyönyörködöm majd bennük, és oda hozatom veletek felajánlásaitokat, az első termés áldozatát, és mindazt, amit nekem szenteltek.
  • 22 24Emberfia, mondd meg ennek az országnak: Tisztátalan föld vagy, amely nem kapott esőt a harag napján!
  • 23 31Nővéred útján jártál, ezért az ő poharát adom a kezedbe!
  • 27 3és mondd Tírusznak, amely a tenger kapujánál lakik, és sok sziget népével kereskedik: Így szól az én Uram, az ÚR: Tírusz, te azt mondtad: Tökéletesen szép vagyok!
  • 28 10A körülmetéletlenek módján halsz meg, idegeneknek kiszolgáltatva. Én megmondtam – így szól az én URam, az ÚR! 13Édenben, Isten kertjében voltál, mindenféle drágakő borított: rubin, topáz és jáspis, krizolit, ónix és nefrit, zafír, karbunkulus és smaragd. Aranyból készültek foglalataid, és a rajtad levő vésetek teremtésed napján elkészültek.
  • 29 17A huszonhetedik évben, az első hónap első napján így szólt hozzám az ÚR igéje:
  • 32 23A sírgödör legalján adtak neki helyet, ott van népe körös-körül a sírokban. Mindnyájan fegyvertől estek el, halálra sebzetten, pedig rettegésben tartották az élők földjét.
  • 39 1Góg népe megsemmisül az ítélet napján
  • 40 19Azután megmérte a szélességet az alsó kapu homlokzatától a belső udvar kapujának külső homlokzatáig: száz könyök volt. Amilyen volt keleten, olyan volt északon is. 20Megmérte a külső udvar északra néző kapujának a hosszúságát és szélességét is.
  • 47 6Akkor ezt kérdezte tőlem: Láttad-e, emberfia? Majd visszavezetett engem a patak partján. 7Ahogy visszafelé mentem, láttam, hogy a patak partján innen is, túl is igen sok fa van. 12A patak partján innen is, túl is mindenféle gyümölcsfa nő majd. Levelük nem hervad el, gyümölcsük nem fogy el: havonként új terem, mert a szentélyből folyik oda a víz. Gyümölcsük eledelül szolgál, levelük pedig orvosságul.
Dániel próféta könyve (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014))
  • 2 17Ezután Dániel hazament, és tudtára adta a dolgot társainak, Hananjának, Mísáélnak és Azarjának, 6De ha az álmot és a magyarázatát is meg tudjátok mondani, akkor ajándékokat, birtokokat és nagy méltóságot kaptok tőlem. Mondjátok hát el az álmot és a magyarázatát! 48Akkor a király nagy méltóságra emelte Dánielt, sok és nagy ajándékot adott neki, majd Babilon város kormányzójává és a babiloni bölcsek elöljárójává tette.
  • 1 20Akármit kérdezett tőlük a király, bölcsesség és értelem dolgában tízszer okosabbaknak találta őket egész országa minden mágusánál és varázslójánál.
  • 5 17Dániel így válaszolt a királynak: Ajándékaidat tartsd meg, és adományaidat add másnak! De azért az írást elolvasom, és megmagyarázom neked, királyom.
  • 6 11Amikor Dániel megtudta, hogy ez az irat alá lett írva, hazament. Emeleti szobájának ablakai azonban nyitva voltak Jeruzsálem felé, és ő napjában háromszor térden állva imádkozott, és magasztalta Istenét, ahogyan azelőtt is szokta.
  • 9 11Egész Izráel megszegte törvényedet, és eltért tőle, nem hallgatott a szavadra. Azért szakadtak ránk az eskü alatt kimondott átkok, amelyek meg vannak írva Mózesnek, az Isten szolgájának törvényében, mert vétkeztünk ellene.
  • 10 4Az első hónap huszonnegyedikén a nagy folyamnak, a Tigrisnek a partján voltam.
  • 11 17Azután arra törekszik, hogy érvényesítse hatalmát a déli király országában. Egyezséget köt vele, és leányát feleségül adja hozzá, hogy romlását okozza. De leánya nem áll mellé, és nem lesz az ő pártján.
  • 12 7Hallottam, hogy a gyolcsruhába öltözött férfi, aki ott állt a folyam vize fölött, jobbját és balját az égre emelve megesküdött az Örökké Élőre: Egy időszak meg két időszak és egy fél időszak múlva! Mert amikor véget ér a szent nép megrontójának hatalma, mindezek beteljesednek.
Ámósz próféta könyve (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014))
  • 1 14Ezért tüzet gyújtok Rabbá várfalán, és az megemészti palotáit harci zajban a csata napján, szélvészben a vihar napján. 1Ámósz beszédei, aki a tekóai pásztorok közé tartozott. Ezt látta Izráelről Uzzijjának, Júda királyának és Jeroboámnak, Jóás fiának, Izráel királyának az idejében, két évvel a földrengés előtt.
  • 7 14Ámósz így válaszolt Amacjának: Nem vagyok próféta, sem prófétatanítvány. Pásztor vagyok én, és fügét termesztek.
Habakuk próféta könyve (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014))
  • 1 16Ezért áldoz hálójának, és tömjénez kerítőhálójának, mert velük szerez gazdag jövedelmet és bőséges élelmet.
  • 3 7Látom, amint omladoznak Kúsán sátrai, reszketnek Midján földjének sátorlapjai. 16Hallottam, és reszketett a szívem, hangjától megremegtek ajkaim; fájdalom járja át csontjaimat, reszkető léptekkel járok. Bárcsak nyugtom lenne a nyomorúság napján, amely eljön a bennünket fosztogató népre!
Máté evangéliuma (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014))
  • 5 24hagyd ott ajándékodat az oltár előtt, menj el, békülj ki előbb testvéreddel, és akkor térj vissza, és vidd fel ajándékodat! 23Amikor tehát áldozati ajándékodat az oltárhoz viszed, és ott eszedbe jut, hogy testvérednek valami panasza van ellened,
  • 12 37mert szavaid alapján ítéltetsz majd igaznak, és szavaid alapján ítéltetsz majd bűnösnek. 36De mondom nektek, hogy minden haszontalan szóról, amelyet kimondanak az emberek, számot fognak adni az ítélet napján:
  • 2 11Bementek a házba, meglátták a gyermeket anyjával, Máriával, és leborulva imádták őt. Kinyitották kincsesládáikat, és ajándékokat adtak neki: aranyat, tömjént és mirhát.
  • 3 1Keresztelő János (Mk 1,2-8; Lk 3,1-9.15-18; Jn 1,6-28) Azokban a napokban kezdett Keresztelő János prédikálni Júdea pusztájában: 4János teveszőr ruhát viselt, derekán pedig bőrövet, tápláléka sáska volt és vadméz. 13Akkor eljött Jézus Galileából a Jordán mellé Jánoshoz, hogy keresztelje meg őt. 14János azonban megpróbálta visszatartani őt: Nekem volna szükségem arra, hogy megkeresztelj, és te jössz hozzám?
  • 4 12Amikor Jézus meghallotta, hogy Jánost fogságba vetették, visszatért Galileába. 18Amikor a Galileai-tenger partján járt, meglátott két testvért, Simont, akit Péternek hívtak, és testvérét, Andrást, amint hálójukat a tengerbe vetették, mivel halászok voltak. 21Miután továbbment onnan, meglátott két másik testvért, Jakabot, Zebedeus fiát és testvérét, Jánost, amint a hajóban apjukkal, Zebedeussal együtt rendezgették hálóikat, és őket is elhívta.
  • 7 11Ha tehát ti gonosz létetekre tudtok jó ajándékokat adni gyermekeiteknek, mennyivel inkább ad jót a ti mennyei Atyátok azoknak, akik kérnek tőle?
  • 8 4Ekkor így szólt hozzá Jézus: Vigyázz, senkinek se szólj, hanem menj el, mutasd meg magadat a papnak, és vidd fel az áldozati ajándékot, amelyet Mózes rendelt el, bizonyságul nekik.
  • 9 14Akkor odamentek hozzá János tanítványai, és megkérdezték: Miért van az, hogy mi és a farizeusok gyakran böjtölünk, a te tanítványaid viszont nem böjtölnek?
  • 10 2A tizenkét apostol neve pedig ez: az első Simon, akit Péternek hívnak, és testvére, András és Jakab, Zebedeus fia és testvére, János, 15Bizony mondom nektek: könnyebb lesz Sodoma és Gomora földjének az ítélet napján, mint annak a városnak.
  • 11 1Keresztelő János kérdése és Jézus válasza (Lk 7,18-30) 2János pedig, amikor hallott a börtönben Krisztus cselekedeteiről, elküldte tanítványait, 4Jézus így válaszolt nekik: Menjetek, és mondjátok el Jánosnak, amiket hallotok és láttok: 7Amikor azok elindultak, Jézus beszélni kezdett a sokaságnak Jánosról: Miért mentetek ki a pusztába? Szélingatta nádszálat látni? 11Bizony mondom nektek: az asszonytól születettek között nincs nagyobb Keresztelő Jánosnál; de aki a legkisebb a mennyek országában, nagyobb nála. 12Keresztelő János napjaitól mostanáig a mennyek országa erőszakot szenved, és az erőszakosok igyekeznek hatalmukba keríteni. 13Mert valamennyi próféta és a törvény is Jánosig prófétált. 18Mert eljött János, aki nem eszik, és nem is iszik, és ezt mondják: Ördög van benne! 22Sőt mondom nektek: Tírusznak és Szidónnak könnyebb lesz az ítélet napján, mint nektek. 24Sőt mondom nektek, hogy Sodoma földjének könnyebb lesz az ítélet napján, mint neked.
  • 13 1Azon a napon kiment Jézus a házból, és leült a tenger partján,
  • 14 1Keresztelő János halála (Mk 6,14; 6,17-29; Lk 9,7-9; 3,19-20) 2és ezt mondta szolgáinak: Ez az ember Keresztelő János, ő támadt fel a halottak közül, és ezért vannak benne a csodatevő erők. 3Heródes ugyanis elfogatta Jánost, bilincsbe verette, és börtönbe záratta, testvérének, Fülöpnek a felesége, Heródiás miatt. 4János ugyanis azt mondta neki: Nem szabad együtt élned vele! 8Ő pedig anyja tanácsára így szólt: Add nekem egy tálon Keresztelő János fejét.
Ruth könyve (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014))
  • 4 17úgyhogy a szomszédasszonyok, amikor nevet adtak neki, azt mondták: Fia született Naominak! És elnevezték őt Óbédnak. Ő volt Dávid apjának, Isainak az apja.
Jób könyve (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014))
  • 1 4Fiai lakomát szoktak tartani, mindegyik a maga házában és a maga napján. Ilyenkor üzentek három nővérüknek, és őket is meghívták, hogy velük együtt egyenek-igyanak.
  • 6 3Bizony, súlyosabb a tenger homokjánál, ezért voltak balgák a szavaim. 22Mondtam-e, hogy adjatok valamit, vagy javaitokból adjatok ajándékot értem,
  • 10 12Élettel és szeretettel ajándékoztál meg, és gondviselésed őrizte lelkemet.
  • 11 8Magasabb az az égnél – mit kezdesz vele? Mélyebb a holtak hazájánál – mit is tudhatsz róla?
  • 18 20Végnapján elszörnyednek a nyugaton lakók, és iszonyat fogja el a keleten lakókat.
  • 19 28Ha ezt kérdezitek: Mivel kényszerítsük őt, hogy megtaláljuk bajának a gyökerét,
  • 20 28Házának jövedelmét elhurcolják, szétfolyik Isten haragja napján.
  • 21 12Dob és citera mellett énekelnek, és síp hangjánál örvendeznek.
  • 23 11Szorosan járok a nyomában, az ő útján maradok, nem térek le róla.
  • 26 14Pedig ez csak a szegélye útjának, és milyen halk az a szó, amelyet meghallunk belőle! Ki tudná hát felfogni hatalmas tetteinek mennydörgő szavát?!
  • 31 9Ha szívem asszony után bolondult, és leselkedtem felebarátom ajtajánál,
  • 40 17Merev a farka, mint a cédrus, combjának inai egymásba fonódnak.
  • 41 6Szájának kapuját ki merné kitárni? Fogai között a rémület lakik.
A zsoltárok könyve (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014))
  • 9 8De az ÚR örökké trónján ül, fölállította bírói székét.
  • 18 19Rám törhetnek a veszedelem napján, de az ÚR az én támaszom.
  • 19 6amely mint vőlegény jön ki szobájából, örül, mint egy hős, hogy futhat pályáján.
  • 20 2Hallgasson meg téged az ÚR a veszedelem napján, legyen oltalmad Jákób Istenének neve! 7Jól tudom, hogy az ÚR győzelmet ad felkentjének, felel neki szent egéből győzelmes jobbjának hőstetteivel.
  • 23 6Bizony, jóságod és szereteted kísér életem minden napján, és az ÚR házában lakom egész életemben.
  • 27 5Megóv engem sátrában a veszedelem napján. Elrejt sátra mélyén, magas kősziklára helyez engem.
  • 33 6Az ÚR igéje alkotta az eget, egész seregét szájának lehelete.
  • 37 34Reménykedj az ÚRban, maradj az ő útján! Ő felmagasztal, és öröklöd a földet; meglátod, hogy kiirtja a bűnösöket.
  • 45 13Tírusz leánya! A nép gazdagai ajándékkal hízelegnek neked.
  • 55 20Meghallgat Isten, és megalázza őket az, aki ősidők óta trónján ül. (Szela.) Mert nem akarnak megváltozni, és nem félik az Istent.
  • 61 8Ülhessen trónján mindenkor Isten előtt, szeretet és hűség oltalmazza őt!
  • 68 19Fölmentél a magas hegyre, foglyokat ejtettél, embereket kaptál ajándékul, mégpedig lázadókat. Most már ott laksz, URam Isten! 30jeruzsálemi templomodból: királyok hozzanak neked ajándékot!
  • 72 10Tarsísnak és a szigeteknek királyai hozzanak ajándékot, Sába és Szebá királyai fizessenek adót!
  • 73 2De az én lábam majdnem megcsúszott, kis híján elestem jártomban.
  • 76 12Tegyetek fogadalmat Isteneteknek, az ÚRnak, és teljesítsétek, ti, akik körülötte vagytok! Vigyetek ajándékot a Félelmetesnek,
  • 78 9mint az íjjal fölfegyverzett efraimiak, akik meghátráltak az ütközet napján. 50Utat nyitott haragjának, nem óvta meg őket a haláltól, életüket dögvésszel sújtotta.
  • 81 4Fújjátok meg a kürtöt újholdkor, holdtöltekor is, ünnepünk napján!
  • 83 10Úgy bánj velük, mint Midjánnal, mint Siserával, mint Jábínnal a Kísón-pataknál,
  • 89 28Én pedig elsőszülöttséggel ajándékozom meg, felséges lesz a földi királyok között.
  • 93 4A hatalmas vizek hangjánál, a tenger fenséges morajlásánál fenségesebb az ÚR a magasságban.
  • 96 8Magasztaljátok az ÚR dicső nevét, ajándékot hozva jöjjetek udvaraiba!
  • 97 2Felhő és sűrű köd van körülötte, igazság és jog trónjának támasza.
  • 105 42Mert emlékezett szent ígéretére, melyet szolgájának, Ábrahámnak tett, 44Pogányok országát adta nekik, nemzetek munkájának gyümölcsét örökölték,
  • 109 14Még ősei bűnére is emlékezzék az ÚR, anyjának vétkét se felejtse el!
  • 110 4Megesküdött az ÚR, nem bánja meg: Pap vagy te örökké, Melkisédek módján. 5Az Úr van jobbodon: királyokat zúz össze haragja napján.
  • 119 29Tarts engem távol a hazugok útjától, és ajándékozz meg kegyelmesen törvényeddel! 32Parancsolataid útján járok, mert bizakodó szívet adsz nekem. 35Vezess parancsolataid útján, mert abban gyönyörködöm.
  • 127 3Bizony, az ÚR ajándéka a gyermek, az anyaméh gyümölcse jutalom.
  • 135 9Jeleket és csodákat vitt véghez Egyiptomban a fáraón és összes szolgáján.
  • 136 22örökségül szolgájának, Izráelnek, mert örökké tart szeretete.
  • 137 7Emlékezz, URam, az edómiakra, akik ezt mondták Jeruzsálem napján: Romboljátok le, romboljátok le, egészen az alapjáig!
  • 139 24Nézd meg, nem járok-e téves úton, és vezess az örökkévalóság útján!
  • 140 8Én Uram, URam, hatalmas szabadítóm, te véded fejemet a küzdelem napján.
  • 149 2Örüljön alkotójának Izráel, Sion lakói örvendezzenek királyuknak!
Hóseás próféta könyve (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014))
  • 1 1Ez az ÚR igéje, amely Hóseáshoz, Beérí fiához szólt Uzzijjának, Jótámnak, Áháznak és Ezékiásnak, Júda királyainak az idejében és Jeroboámnak, Jóás fiának, Izráel királyának az idejében.
  • 2 11Azért elveszem tőle a gabonát aratás idején, a mustot is szüret táján. Letépem róla a gyapjút és a lent, amely szemérmét takarja. 21Eljegyezlek magamnak örökre, eljegyezlek magamnak az igazság és a törvény, a szeretet és az irgalom ajándékával. 22Eljegyezlek magamnak a hit ajándékával, és megismered az URat.
  • 5 9Efraim pusztává lesz a fenyítés napján, Izráel törzseinek tudtára adom ezt az elhatározást.
  • 7 5Beteggé teszik királyunkat ünnepnapján tüzes borral a vezérek; kezet nyújt a hangoskodóknak.
  • 10 4Hangzatosan fogadkoztak, hamisan esküdöztek, még szerződéseket is írtak, az igazság pedig olyan lett, mint a burjánzó mérges gaz a szántóföld barázdáiban. 6Azt is elviszik Asszíriába, ajándékul a nagy királynak. Megszégyenül Efraim, szégyent vall tervével Izráel!
  • 12 1Hazugsággal fordult hozzám Efraim, Izráel háza pedig alattomosan. De Júda még Isten útján jár, a szentek népe állhatatos.
Jóel próféta könyve (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014))
  • 1 2A sáskajárás az Úr napjának az előhírnöke
  • 2 7Száguldanak, mint a vitézek, fölhágnak a kőfalakra, mint a harcosok. Mindegyik a maga útján halad, nem tér le ösvényéről. 8Nem taszigálják egymást, mindegyik a maga útján jár. Áttörnek a fegyvereken, nem lehet föltartóztatni őket.
Náhum próféta könyve (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014))
  • 1 3Türelmes az ÚR, de nagy a hatalma; senkit sem hagy az ÚR büntetés nélkül. Förgeteg és forgószél kíséri az útján, felhő a lépteinek pora. 6Ha megharagszik, ki állhat meg előtte, izzó haragjának ki állhat ellene? Lángoló haragja árad, mint a tűz, még a sziklák is szétporladnak tőle.
Haggeus próféta könyve (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014))
  • 1 1Dárius király uralkodásának második esztendejében, a hatodik hónap első napján így szólt az ÚR igéje Haggeus próféta által Zerubbábelhez, Sealtíél fiához, Júda helytartójához és Jósua főpaphoz, Jócádák fiához: 14És felindította az ÚR Zerubbábelnek, Sealtíél fiának, Júda helytartójának, Jósua főpapnak, Jócádák fiának és az egész megmaradt népnek a lelkét, úgyhogy eljöttek, és nekifogtak a munkának Istenüknek, a Seregek URának a házán, 15a hatodik hónap huszonnegyedik napján, Dárius király uralkodásának második esztendejében.
  • 2 1A hetedik hónap huszonegyedik napján így szólt az ÚR igéje Haggeus próféta által: 20Így szólt az ÚR igéje Haggeushoz másodszor is a hónap huszonnegyedik napján: 21Mondd meg Zerubbábelnek, Júda helytartójának: Megrendítem az eget és a földet,
Zakariás próféta könyve (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014))
  • 1 7Dárius uralkodásának második esztendejében, a tizenegyedik hónapnak, azaz sebát hónapnak a huszonnegyedik napján szólt az ÚR igéje Zakariás prófétához, Berekjá fiához, aki Iddó fia volt:
  • 4 10Mert akik gúnyolódtak a kicsiny kezdet napján, azok is örülni fognak, ha meglátják Zerubbábel kezében a zárókövet. Az a hét mécses pedig az ÚR szemeit jelenti, amelyek áttekintik az egész földet.
  • 6 10Vedd át a fogságban maradtak adományát Heldajtól, Tóbijjától és Jedajától, akik Babilóniából jöttek. Menj el még ma Jósijjának, Cefanjá fiának a házához,
  • 7 1Így szólt az ÚR igéje Zakariáshoz Dárius király uralkodásának negyedik évében, a kilencedik, azaz kiszlév hónap negyedik napján,
  • 14 3De az ÚR harcba száll majd azokkal a népekkel, ahogyan harcolt egykor, a csata napján. 5Akkor meneküljetek a hegyek szakadékaiba, mert a hegyek között a szakadék Ácalig ér. Úgy fussatok, ahogyan Uzzijjának, Júda királyának az idejében futottatok a földrengés elől! Mert eljön az ÚR, az én Istenem, szentjeivel együtt.
Malakiás próféta könyve (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014))
  • 1 9Esedezzetek csak Istenhez, hogy kegyelmezzen nektek! Ha ilyen ajándék van a kezetekben, szívesen fogadja-e tőletek? – mondja a Seregek URa.
  • 3 6Visszaélés a templomi ajándékokkal 8– Becsaphatja-e Istent az ember? Ti mégis be akartok csapni engem! Ezt kérdezitek: Mivel akarunk becsapni? – A tizeddel és a felajánlásokkal!