Keresés a Bibliában
Igehely
KNB 242 SZIT 305 STL 44 BD 59 RUF 245 KG 209
Találatok a szövegekben
Amikor Jézus továbbment onnét, meglátott egy embert, aki a vámnál ült, és akit Máténak hívtak, és így szólt hozzá: „Kövess engem!” Az felkelt, és követte.
»
Fülöp és Bertalan, Tamás és Máté, a vámszedő; Jakab, Alfeus fia és Tádé,
»
továbbá, Andrást és Fülöpöt, Bertalant és Mátét, Tamást és Jakabot, Alfeus fiát, Tádét és Simont, a Zelótát, és
»
Mátét és Tamást, Jakabot, Alfeus fiát és Simont, akit Zelótának neveztek,
»
Amikor hazatértek, fölmentek az emeleti szobába, ahol a szállásuk volt. Péter és János, Jakab és András, Fülöp és Tamás, Bertalan és Máté, Jakab, Alfeus fia, Simon, a Zelóta és Júdás, Jakab fia.
»
Ekkor kijelöltek kettőt: József Barszabbászt, akit Jusztusznak is hívtak, és Mátyást.
»
Ekkor sorsot vetettek, és a sorsvetés Mátyásra esett, akit a tizenegy apostolhoz soroltak.
»
Amikor ezek mentek kifelé, íme, egy megszállott némát vittek hozzá.
»
Ekkor más szolgákat küldött, mondván: „Mondjátok meg a meghívottaknak: »Íme, elkészítettem a lakomát. Ökreim és hízott állataim levágva. Minden kész. Jöjjetek a menyegzőre!«”
»
Jézus így válaszolt nekik: – Tévelyegtek, mivel nem ismeritek sem az Írásokat, sem Isten hatalmát.
»
Isten országának ezt az evangéliumát hirdetik majd az egész világon bizonyíték gyanánt minden népnek, és akkor jön el a vég.
»
Miután Jánost fogságba vetették, Jézus Galileába ment hirdetvén Isten evangéliumát:
»
Eljött a kedvező alkalom, amikor Heródes a születésnapján lakomát adott főembereinek, vezéreinek és Galilea előkelőinek.
»
Jézus ezt mondta nekik: – Vajon nem azért tévelyegtek, mert nem ismeritek sem az Írásokat, sem Isten hatalmát?
»
Vagy ha egy asszonynak tíz drachmája van, és elveszít egy drachmát, nem gyújt-e lámpást, nem söpri-e ki a házát, és nem keresi-e gondosan, míg meg nem találja?
»
És ha megtalálta, összehívja a barátnőit és a szomszédasszonyait, és így szól: „Örüljetek velem, mert megtaláltam a drachmát, amit elveszítettem.”
»
Volt egy gazdag ember, aki bíborba és patyolatba öltözött, és nap mint nap fényes lakomát rendezett.
»
Dicsérték Istent, és kedvelte őket az egész nép. Az Úr pedig napról napra növelte azok számát, akik részesei lettek az üdvösségnek.
»
Ezek után Pál elhatározta, hogy Makedónia és Akhaia érintésével Jeruzsálembe megy. Ezt mondta: „Miután ott voltam, Rómát is meg kell látnom.”
»
Nemcsak az a veszély fenyeget, hogy mesterségünket rossz hírbe hozzák, hanem az is, hogy a nagy istennőnek, Artemisznek a templomát semmibe veszik, és így csorbát szenved annak dicsősége, akit egész Ázsia provincia és az egész földkerekség tisztel.
»
Ugyanúgy a férfiak is elhagyták a női nemmel való természetes érintkezést, és egymás iránt gerjedtek föl kívánságukban; férfiak férfiakkal fajtalankodtak, de megkapták önmagukban tévelygésük méltó jutalmát.
»
De ha Isten a haragját akarta megmutatni és a hatalmát megismertetni azáltal, hogy türelemmel elviselte a harag edényeit, melyek pusztulásra valók;
»
jelek és csodák erejével, a Lélek erejével. Így Jeruzsálemtől kezdve egészen Illíriáig mindenfelé hirdettem Krisztus evangéliumát.
»
Azt, hogy valaki aranyat, ezüstöt, drágakövet, fát, szénát vagy szalmát épít erre az alapra,
»
Ha valaki Isten templomát pusztítja, azt elpusztítja Isten, mert Isten temploma szent, és ez a templom ti vagytok.
»
Mi tehát a jutalmam? Az, hogy igehirdetésemmel ingyenessé teszem Krisztus evangéliumát anélkül, hogy élnék az evangélium hirdetésével együtt járó jogommal.
»
Mert e szolgálat eredményessége okán dicsőítik majd Istent azért az engedelmességért, amellyel megvalljátok Krisztus evangéliumát, és azért az igazán testvéri érzületért, amely irántunk és mindenki iránt bennetek él.
»
Vagy talán bűnt követtem el, amikor megalázkodtam, hogy titeket felmagasztaljalak azáltal, hogy ingyen hirdettem nektek Isten evangéliumát?
»
pedig nincsen másik, hanem egyesek megzavarnak titeket, és el akarják ferdíteni Krisztus evangéliumát.
»
Ti is – miután hallottátok az igazság igéjét, üdvösségetek evangéliumát, és hívőkké lettetek – benne kaptátok meg az ígéret Szentlelkének pecsétjét,
»
Igyekszem a cél felé, hogy elnyerjem Isten mennyei hívásának jutalmát, melyet Krisztus Jézusban adott.
»
Ellenkezőleg, miután szenvedésben és megszégyenítésben volt részünk Filippiben – amint ezt tudjátok –, Istenünknek köszönhetően felbátorodtunk, hogy a heves ellenkezés dacára nyíltan hirdessük nektek Isten evangéliumát.
»
Annyira közel álltatok a szívünkhöz, hogy készek voltunk odaadni nektek nemcsak Isten evangéliumát, hanem a saját életünket is, mert annyira megszerettünk titeket.
»
Hiszen emlékeztek, testvérek, fáradozásunkra és vesződségünkre. Éjjel-nappal dolgoztunk, hogy közületek senkinek a terhére ne legyünk, és így hirdettük nektek Isten evangéliumát.
»
Azért küldi rájuk Isten a tévelygés hatalmát, hogy higgyenek a hazugságnak,
»
Hasonlóképpen, a férfiak megértően éljenek együtt feleségükkel mint a gyengébb féllel, és adják meg nekik a tiszteletet mint örököstársaiknak az életadó kegyelemben. Így semmi sem akadályozza majd imátokat.
»
maradjatok meg Isten szeretetében, és várjátok Urunk, Jézus Krisztus irgalmát az örök életre!
»
És hallottam a megjelöltek számát. Száznegyvennégyezren voltak. Izrael fiainak minden törzséből.
»
A vadállat, amelyet láttam, hasonlított a párduchoz, lába mint a medvéé, szája pedig mint az oroszlán szája. A sárkány neki adta erejét, trónját és nagy hatalmát.
»
Az első vadállat minden hatalmát gyakorolja annak jelenlétében, és ráveszi a földet és lakóit, hogy imádják az első vadállatot, amelyik meggyógyult halálos sebéből.
»
és hogy senki ne adhasson-vehessen, ha nem viseli a bélyeget: a vadállat nevét vagy nevének a számát.
»
Itt van szükség a bölcsességre! Aki értelmes, számítsa ki a vadállat számát, hisz emberi szám: hatszázhatvanhat!
»
Olyasmit láttam, mint egy tűzzel kevert üvegtenger, és azok, akik legyőzték a vadállatot, a szobrát és nevének számát, ott álltak az üvegtengeren, s a kezükben mennyei hárfák.
»
Egy erős angyal ekkor fölemelt egy malomkő nagyságú követ, és bedobta a tengerbe, és ezt mondta: „Ekkora erővel hajítják le majd Babilont, a nagy várost, és többé nyomát sem találni.
»
Találatok a szövegben 32 találat
Máté evangéliuma (Simon Tamás László Újszövetség-fordítása)
- 9 9Amikor Jézus továbbment onnét, meglátott egy embert, aki a vámnál ült, és akit Máténak hívtak, és így szólt hozzá: „Kövess engem!” Az felkelt, és követte. 32Amikor ezek mentek kifelé, íme, egy megszállott némát vittek hozzá.
- 10 3Fülöp és Bertalan, Tamás és Máté, a vámszedő; Jakab, Alfeus fia és Tádé,
- 22 4Ekkor más szolgákat küldött, mondván: „Mondjátok meg a meghívottaknak: »Íme, elkészítettem a lakomát. Ökreim és hízott állataim levágva. Minden kész. Jöjjetek a menyegzőre!«” 29Jézus így válaszolt nekik: – Tévelyegtek, mivel nem ismeritek sem az Írásokat, sem Isten hatalmát.
- 24 14Isten országának ezt az evangéliumát hirdetik majd az egész világon bizonyíték gyanánt minden népnek, és akkor jön el a vég.
Márk evangéliuma (Simon Tamás László Újszövetség-fordítása)
- 3 18továbbá, Andrást és Fülöpöt, Bertalant és Mátét, Tamást és Jakabot, Alfeus fiát, Tádét és Simont, a Zelótát, és
- 1 14Miután Jánost fogságba vetették, Jézus Galileába ment hirdetvén Isten evangéliumát:
- 6 21Eljött a kedvező alkalom, amikor Heródes a születésnapján lakomát adott főembereinek, vezéreinek és Galilea előkelőinek.
- 12 24Jézus ezt mondta nekik: – Vajon nem azért tévelyegtek, mert nem ismeritek sem az Írásokat, sem Isten hatalmát?
Lukács evangéliuma (Simon Tamás László Újszövetség-fordítása)
- 6 15Mátét és Tamást, Jakabot, Alfeus fiát és Simont, akit Zelótának neveztek,
- 15 8Vagy ha egy asszonynak tíz drachmája van, és elveszít egy drachmát, nem gyújt-e lámpást, nem söpri-e ki a házát, és nem keresi-e gondosan, míg meg nem találja? 9És ha megtalálta, összehívja a barátnőit és a szomszédasszonyait, és így szól: „Örüljetek velem, mert megtaláltam a drachmát, amit elveszítettem.”
- 16 19Volt egy gazdag ember, aki bíborba és patyolatba öltözött, és nap mint nap fényes lakomát rendezett.
Az apostolok cselekedetei (Simon Tamás László Újszövetség-fordítása)
- 1 13Amikor hazatértek, fölmentek az emeleti szobába, ahol a szállásuk volt. Péter és János, Jakab és András, Fülöp és Tamás, Bertalan és Máté, Jakab, Alfeus fia, Simon, a Zelóta és Júdás, Jakab fia. 23Ekkor kijelöltek kettőt: József Barszabbászt, akit Jusztusznak is hívtak, és Mátyást. 26Ekkor sorsot vetettek, és a sorsvetés Mátyásra esett, akit a tizenegy apostolhoz soroltak.
- 2 47Dicsérték Istent, és kedvelte őket az egész nép. Az Úr pedig napról napra növelte azok számát, akik részesei lettek az üdvösségnek.
- 19 21Ezek után Pál elhatározta, hogy Makedónia és Akhaia érintésével Jeruzsálembe megy. Ezt mondta: „Miután ott voltam, Rómát is meg kell látnom.” 27Nemcsak az a veszély fenyeget, hogy mesterségünket rossz hírbe hozzák, hanem az is, hogy a nagy istennőnek, Artemisznek a templomát semmibe veszik, és így csorbát szenved annak dicsősége, akit egész Ázsia provincia és az egész földkerekség tisztel.
A rómaiaknak írt levél (Simon Tamás László Újszövetség-fordítása)
- 1 27Ugyanúgy a férfiak is elhagyták a női nemmel való természetes érintkezést, és egymás iránt gerjedtek föl kívánságukban; férfiak férfiakkal fajtalankodtak, de megkapták önmagukban tévelygésük méltó jutalmát.
- 9 22De ha Isten a haragját akarta megmutatni és a hatalmát megismertetni azáltal, hogy türelemmel elviselte a harag edényeit, melyek pusztulásra valók;
- 15 19jelek és csodák erejével, a Lélek erejével. Így Jeruzsálemtől kezdve egészen Illíriáig mindenfelé hirdettem Krisztus evangéliumát.
A korintusiaknak írt első levél (Simon Tamás László Újszövetség-fordítása)
- 3 12Azt, hogy valaki aranyat, ezüstöt, drágakövet, fát, szénát vagy szalmát épít erre az alapra, 17Ha valaki Isten templomát pusztítja, azt elpusztítja Isten, mert Isten temploma szent, és ez a templom ti vagytok.
- 9 18Mi tehát a jutalmam? Az, hogy igehirdetésemmel ingyenessé teszem Krisztus evangéliumát anélkül, hogy élnék az evangélium hirdetésével együtt járó jogommal.
A korintusiaknak írt második levél (Simon Tamás László Újszövetség-fordítása)
- 9 13Mert e szolgálat eredményessége okán dicsőítik majd Istent azért az engedelmességért, amellyel megvalljátok Krisztus evangéliumát, és azért az igazán testvéri érzületért, amely irántunk és mindenki iránt bennetek él.
- 11 7Vagy talán bűnt követtem el, amikor megalázkodtam, hogy titeket felmagasztaljalak azáltal, hogy ingyen hirdettem nektek Isten evangéliumát?
A galatáknak írt levél (Simon Tamás László Újszövetség-fordítása)
- 1 7pedig nincsen másik, hanem egyesek megzavarnak titeket, és el akarják ferdíteni Krisztus evangéliumát.
Az efezusiaknak írt levél (Simon Tamás László Újszövetség-fordítása)
- 1 13Ti is – miután hallottátok az igazság igéjét, üdvösségetek evangéliumát, és hívőkké lettetek – benne kaptátok meg az ígéret Szentlelkének pecsétjét,
A filippieknek írt levél (Simon Tamás László Újszövetség-fordítása)
- 3 14Igyekszem a cél felé, hogy elnyerjem Isten mennyei hívásának jutalmát, melyet Krisztus Jézusban adott.
A tesszalonikaiaknak írt első levél (Simon Tamás László Újszövetség-fordítása)
- 2 2Ellenkezőleg, miután szenvedésben és megszégyenítésben volt részünk Filippiben – amint ezt tudjátok –, Istenünknek köszönhetően felbátorodtunk, hogy a heves ellenkezés dacára nyíltan hirdessük nektek Isten evangéliumát. 8Annyira közel álltatok a szívünkhöz, hogy készek voltunk odaadni nektek nemcsak Isten evangéliumát, hanem a saját életünket is, mert annyira megszerettünk titeket. 9Hiszen emlékeztek, testvérek, fáradozásunkra és vesződségünkre. Éjjel-nappal dolgoztunk, hogy közületek senkinek a terhére ne legyünk, és így hirdettük nektek Isten evangéliumát.
A tesszalonikaiaknak írt második levél (Simon Tamás László Újszövetség-fordítása)
- 2 11Azért küldi rájuk Isten a tévelygés hatalmát, hogy higgyenek a hazugságnak,
Péter első levele (Simon Tamás László Újszövetség-fordítása)
- 3 7Hasonlóképpen, a férfiak megértően éljenek együtt feleségükkel mint a gyengébb féllel, és adják meg nekik a tiszteletet mint örököstársaiknak az életadó kegyelemben. Így semmi sem akadályozza majd imátokat.
Júdás levele (Simon Tamás László Újszövetség-fordítása)
- 1 21maradjatok meg Isten szeretetében, és várjátok Urunk, Jézus Krisztus irgalmát az örök életre!
Jelenések könyve (Simon Tamás László Újszövetség-fordítása)
- 7 4És hallottam a megjelöltek számát. Száznegyvennégyezren voltak. Izrael fiainak minden törzséből.
- 13 2A vadállat, amelyet láttam, hasonlított a párduchoz, lába mint a medvéé, szája pedig mint az oroszlán szája. A sárkány neki adta erejét, trónját és nagy hatalmát. 12Az első vadállat minden hatalmát gyakorolja annak jelenlétében, és ráveszi a földet és lakóit, hogy imádják az első vadállatot, amelyik meggyógyult halálos sebéből. 17és hogy senki ne adhasson-vehessen, ha nem viseli a bélyeget: a vadállat nevét vagy nevének a számát. 18Itt van szükség a bölcsességre! Aki értelmes, számítsa ki a vadállat számát, hisz emberi szám: hatszázhatvanhat!
- 15 2Olyasmit láttam, mint egy tűzzel kevert üvegtenger, és azok, akik legyőzték a vadállatot, a szobrát és nevének számát, ott álltak az üvegtengeren, s a kezükben mennyei hárfák.
- 18 21Egy erős angyal ekkor fölemelt egy malomkő nagyságú követ, és bedobta a tengerbe, és ezt mondta: „Ekkora erővel hajítják le majd Babilont, a nagy várost, és többé nyomát sem találni.