Találatok a szövegben 45 találat

Máté evangéliuma (Simon Tamás László Újszövetség-fordítása)

• 23 ²⁹Jaj nektek, képmutató írástudók és farizeusok, mert síremlékeket emeltek a prófétáknak, és felékesítitek az igazak sírjait, ²⁷Jaj nektek, képmutató írástudók és farizeusok, mert hasonlóak vagytok a meszelt sírokhoz, melyek kívülről szépnek látszanak, de belül tele vannak halottak csontjaival és mindenféle tisztátalansággal.
• 2 ¹⁸ Hang hallatszott Rámában, sírás és nagy jajgatás. Ráchel siratja gyermekeit, és nem akar megvigasztalódni, mert nincsenek többé .
• 5 ⁴Boldogok, akik sírnak, mert majd vigasztalást nyernek.
• 8 ¹²Isten országának örökösei viszont kivettetnek a külső sötétségre. Ott pedig sírás és fogcsikorgatás lesz. ²⁸Amikor a túlpartra ért, a gadaraiak földjére, két megszállott jött feléje a sírboltokból. Olyan veszedelmesek voltak, hogy senki sem járhatott azon az úton.
• 13 ⁴²és a tüzes kemencébe dobják majd őket. Lesz ott majd sírás és fogcsikorgatás. ⁵⁰és a tüzes kemencébe dobják őket. Lesz ott majd sírás és fogcsikorgatás.
• 22 ¹³Akkor a király ezt mondta szolgáinak: „Kötözzétek meg kezét és lábát, és vessétek ki a külső sötétségre! Lesz ott majd sírás és fogcsikorgatás.”
• 24 ⁵¹Kettévágatja, és a képmutatók sorsára juttatja. Lesz ott majd sírás és fogcsikorgatás.
• 25 ³⁰Ezt a haszontalan szolgát pedig vessétek ki a külső sötétségre! Lesz ott majd sírás és fogcsikorgatás.”
• 26 ⁷⁵Péter visszaemlékezett arra, amit Jézus mondott neki: „Mielőtt megszólal a kakas, háromszor tagadsz meg engem.” Aztán kiment, és keserves sírásra fakadt.
• 27 ⁵²A sírok megnyíltak, és sok elhunyt szentnek feltámadt a teste. ⁵³Kijöttek a sírokból, és feltámadása után bementek a szent városba, és sokaknak megjelentek. ⁶⁰és elhelyezte a maga új sírjába, amelyet a sziklába vágatott. A sír bejáratához nagy követ hengerített, és eltávozott. ⁶¹Ott volt a magdalai Mária és a másik Mária, akik a sírral szemben ültek. ⁶⁴Ezért parancsold meg, hogy őrizzék a sírt a harmadik napig, nehogy tanítványai odamenjenek és ellopják, aztán azt mondják a népnek: „Feltámadt a halottak közül!” Ez utóbbi csalás rosszabb lesz az előbbinél. ⁶⁶Erre elmentek, és biztosították a sírt: lepecsételték a követ, s őrséget állítottak.
• 28 ¹A szombat elmúltával, a hét első napjának hajnalán a magdalai Mária és a másik Mária elmentek, hogy megnézzék a sírt. ⁸Gyorsan eltávoztak a sírtól, és félelemmel és nagy örömmel futottak, hogy megvigyék a hírt tanítványainak.

János evangéliuma (Simon Tamás László Újszövetség-fordítása)

• 11 ³¹A zsidók, akik vele voltak a házban és vigasztalták, látták, hogy Mária hirtelen feláll és kimegy. Utánamentek tehát, mert azt hitték, a sírbolthoz megy, hogy ott sírjon. ¹⁷Amikor odaért, Jézus megtudta, hogy már négy napja a sírban van. ³³Amikor Jézus látta, hogy Mária sír, és azok a zsidók is sírnak, akik vele jöttek, megrendült lelkében és indulat fogta el. – ³⁸Jézus – még mindig mélyen megindulva – a sírhoz ért. Ez egy barlang volt, és kő feküdt rajta.
• 20 ¹A hét első napján korán reggel, amikor még sötét volt, a magdalai Mária odament a sírhoz, és látta, hogy a kő el van véve a sírbolt elől. ¹¹Mária pedig a sírbolton kívül állt és sírt. Amint ott sírt, behajolt a sírboltba. ²Ezért elfutott, elment Simon Péterhez és a másik tanítványhoz, akit Jézus szeretett, és így szólt hozzájuk: – Elvitték az Urat a sírból, és nem tudjuk, hová tették! ³Elindult tehát Péter és a másik tanítvány, és elmentek a sírhoz. ⁴Ketten együtt futottak, de a másik tanítvány előreszaladt – gyorsabban, mint Péter –, és elsőnek ért a sírhoz. ⁶Megérkezett Simon Péter is, aki követte, és bement a sírba. Látta, hogy a leplek ott fekszenek, ⁸Akkor bement a másik tanítvány is, aki elsőnek ért a sírhoz. Látta, és hitt. ¹³Asszony, miért sírsz? – kérdezik tőle. – Mert elvitték az én Uramat – válaszolja –, és nem tudom, hová tették. ¹⁵Asszony, miért sírsz? Kit keresel? – kérdezte Jézus. Ő azt gondolta, hogy a kertész az, ezért így szólt hozzá: – Uram, ha te vitted el, mondd meg nekem, hová tetted, és én elmegyek, hogy elhozzam. –
• 5 ²⁸Ne csodálkozzatok ezen, mert eljön az óra, amikor mindazok, akik a sírban vannak, meghallják majd az ő hangját,
• 12 ¹⁷A sokaság, amely vele volt, amikor Lázárt kihívta a sírból és feltámasztotta a halálból, most tanúságot tett mellette.
• 16 ²⁰Bizony, bizony, mondom nektek, ti sírni és jajgatni fogtok, a világ pedig örvendezik; ti szomorkodtok, de szomorúságotok örömre fordul.
• 19 ⁴¹Azon a helyen, ahol Jézust keresztre feszítették, volt egy kert, és a kertben egy új sír, amelybe még senkit sem helyeztek. ⁴²Mivel közel volt a sír, a zsidók ünnepi előkészülete miatt ott helyezték el Jézust.

Márk evangéliuma (Simon Tamás László Újszövetség-fordítása)

• 5 ⁵Éjjel-nappal mindig a sírokban és a hegyek között tartózkodott, kiáltozott és kővel vagdosta magát. ³⁸Megérkeztek a zsinagógai elöljáró házához. Látta a zűrzavart, a hangosan sírókat és jajgatókat. ³⁹Bement, és így szólt hozzájuk: – Miért csináltok ilyen zűrzavart, és miért sírtok? A gyermek nem halt meg, csak alszik. ²Amint kiszállt a bárkából, azonnal szembejött vele a sírboltok közül egy tisztátalan lélektől megszállott ember, ³akinek a sírboltokban volt a lakása, és akit már lánccal sem tudott megkötözni senki.
• 14 ⁷²És nyomban másodszor is megszólalt a kakas. Péternek eszébe jutott, amit Jézus mondott neki – „Mielőtt a kakas kétszer megszólal, háromszor tagadsz meg engem” –, és sírva fakadt.
• 16 ²A hét első napján, korán reggel, napkeltekor, elmentek a sírhoz. ³Ezt mondogatták egymás között: „Ki hengeríti el nekünk a követ a sír bejáratáról?” ⁵Bementek a sírba, és látták, hogy egy fehér ruhába öltözött ifjú ül jobb felől. Megrettentek. ⁸Ekkor kijöttek és elszaladtak a sírtól, mert reszketés és döbbenet fogta el őket. Senkinek sem mondtak semmit. Féltek ugyanis. ¹⁰Az elment, és megvitte a hírt követőinek, akik gyászoltak és sírtak.
• 6 ²⁹Amikor ezt meghallották tanítványai, eljöttek, elvitték a holttestét, és egy sírboltba helyezték.
• 15 ⁴⁶Ő pedig gyolcsot vásárolt, levette a keresztről, begöngyölte a gyolcsba, elhelyezte egy sziklába vágott sírboltban, és követ hengerített a sírbolt bejárata elé.

Lukács evangéliuma (Simon Tamás László Újszövetség-fordítása)

• 6 ²¹Boldogok vagytok, akik most éheztek, mert majd jóllaktok! Boldogok vagytok, akik most sírtok, mert nevetni fogtok! ²⁵Jaj nektek, akik most jóllaktatok, mert éhezni fogtok! Jaj, akik most nevettek, mert gyászolni és sírni fogtok!
• 7 ¹³Amikor az Úr meglátta az asszonyt, megszánta, és így szólt hozzá: „Ne sírj!” ³²Hasonlók azokhoz a gyerekekhez, akik a piacon ülnek, és azt kiáltozzák egymásnak: „Furulyáztunk, és nem táncoltatok; siratót énekeltünk, és nem sírtatok.” ³⁸Megállt mögötte a lábánál sírva, és könnyeivel kezdte öntözni a lábát, és hajával törölte meg. Csókolgatta a lábát, és megkente illatos olajjal.
• 8 ⁵²Mindenki sírt és gyászolt, de ő így szólt: – Ne sírjatok, nem halt meg, csak alszik! ²⁷Amikor partra szállt, a város felől szembejött vele egy ember, akiben démonok voltak. Már régóta nem vett magára ruhát, és nem házban lakott, hanem sírboltokban.
• 11 ⁴⁴Jaj nektek, mert olyanok vagytok, mint a jeltelen sírok: az emberek mit sem sejtve járnak rajtuk! ⁴⁷Jaj nektek, mert síremlékeket emeltek a prófétáknak, akiket atyáitok öltek meg.
• 13 ²⁸Lesz majd sírás és fogcsikorgatás, amikor látjátok Ábrahámot, Izsákot, Jákobot és valamennyi prófétát Isten országában, magatokat pedig kirekesztve onnét.
• 22 ⁶²Aztán kiment, és keserves sírásra fakadt.
• 24 ¹De a hét első napján kora hajnalban elmentek a sírhoz, és magukkal vitték az elkészített illatszereket. ⁹Visszatérve a sírtól, hírül adták mindezt a tizenegynek és a többieknek. ¹²Péter azonban felkelt, elfutott a sírhoz, és amikor behajolt, csak a lepedőket látta ott. Ekkor hazament, és magában csodálkozott a történteken. ²²Ezenfelül néhány közülünk való asszony is megdöbbentett minket, akik hajnalban a sírnál jártak, ²⁴El is mentek néhányan a mieink közül a sírhoz, és mindent úgy találtak, ahogyan az asszonyok beszélték. Őt azonban nem látták. ²A követ a sírbolt elől elhengerítve találták.
• 23 ⁵³Aztán levette, gyolcsba göngyölte, és elhelyezte egy sziklába vágott sírboltban, amelyben még soha senki sem feküdt. ⁵⁵Elkísérték őt az asszonyok, akik vele együtt jöttek Galileából, és megnézték a sírboltot, meg azt is, hogyan helyezték el a testét.

Az apostolok cselekedetei (Simon Tamás László Újszövetség-fordítása)

• 2 ²⁹Testvérek, nyíltan beszélhetek nektek ősatyánkról, Dávidról. Meghalt, eltemették, és a sírja itt van közöttünk mindmáig.
• 7 ¹⁶Átvitték őket Szichembe, és elhelyezték őket abban a sírban, amelyet Ábrahám ezüstpénzért vásárolt Emór fiaitól Szichemben.
• 9 ³⁹Péter fölkelt, és velük ment. Amikor odaért, fölvezették az emeleti szobába. Az özvegyasszonyok mind elébe álltak, sírtak és mutogatták azokat az ingeket és köpenyeket, amelyeket Dorkasz készített, amíg velük volt.
• 13 ²⁹Amikor véghezvitték mindazt, ami meg van írva róla, levették a fáról, és sírba tették.
• 20 ³⁷Valamennyien hangos sírásra fakadtak, Pál nyakába borultak, és megcsókolták.
• 21 ¹³De Pál így felelt: – Miért sírtok, és miért szomorítjátok szívemet? Ami engem illet, kész vagyok nemcsak arra, hogy megkötözzenek, hanem arra is, hogy Jeruzsálemben meghaljak az Úr Jézus nevéért.

A rómaiaknak írt levél (Simon Tamás László Újszövetség-fordítása)

• 3 ¹³ A torkuk nyitott sír, nyelvükkel ámítanak, kígyóméreg az ajkukon;
• 12 ¹⁵Örvendezzetek az örvendezőkkel, sírjatok a sírókkal!

A korintusiaknak írt első levél (Simon Tamás László Újszövetség-fordítása)

• 7 ³⁰és akik sírnak, mintha nem sírnának, akik pedig örülnek, mintha nem örülnének, akik vásárolnak valamit, mintha az nem volna az övék,

A filippieknek írt levél (Simon Tamás László Újszövetség-fordítása)

• 3 ¹⁸Ugyanis sokan vannak – gyakran beszéltem róluk nektek, most pedig sírva mondom –, akik úgy viselkednek, mint Krisztus keresztjének ellenségei.

Jakab levele (Simon Tamás László Újszövetség-fordítása)

• 4 ⁹Bánkódjatok, gyászoljatok, sírjatok! Nevetésetek forduljon gyászra, örömötök szomorúságra!
• 5 ¹És ti, gazdagok, sírjatok és jajgassatok a rátok váró nyomorúság miatt!

Jelenések könyve (Simon Tamás László Újszövetség-fordítása)

• 5 ⁴Keservesen sírtam, hogy senki sem találtatott méltónak arra, hogy kinyissa és elolvassa a könyvtekercset. ⁵A vének közül az egyik így szól hozzám: „Ne sírj! Íme, győzött az oroszlán Júda törzséből, Dávid sarja. Ő majd kinyitja a könyvet és hét pecsétjét.”
• 11 ⁹Holttestüket nézik majd a népek, a törzsek, a nyelvek és a nemzetek három és fél napon át, és nem engedik, hogy tetemüket sírba tegyék.
• 18 ¹⁵A kereskedők, akik meggazdagodtak belőle, gyötrelmeitől való félelmükben megállnak távol, sírva és gyászolva: