15Némelyek ugyan irigységből és versengésből, mások azonban jóakaratból hirdetik Krisztust. 16Ezek szeretetből, mert tudják, hogy az evangélium védelméért vagyok itt; 17azok meg versengésből, nem tiszta szándékkal hirdetik Krisztust, s azt hiszik, hogy lelki kínt okoznak bilincseimben. 18De mit számít ez? Csak Krisztust hirdessék bármi módon, akár hátsó gondolattal, akár őszinte szándékkal. Én örülök neki. Sőt, ezután is örülni fogok,
17Körülvett engem nagy sereg kutya,
a gonoszok zsinatja körülfogott engem.
Átlyuggatták kezemet és lábamat,
21Szabadítsd meg lelkemet a kardtól,
egyetlenemet a kutyák karmából!
11A mohó kutyák nem tudnak jóllakni,
és maguk a pásztorok sem tudnak figyelni;
mindnyájan a maguk útjára tértek,
mindenki a maga nyereségéhez, vég nélkül.
11Amint a kutya visszatér arra, amit kihányt,
úgy a balga is megismétli a bolondságát.
17Mint aki kutyát fülön fog,
olyan az izgága, aki más pörébe ártja magát.
5Nem lesz többé éjszaka, és nem lesz szükségük lámpafényre, sem napfényre, mert az Úr, az Isten világosítja meg őket, és uralkodni fognak örökkön-örökké.
(Dán 7,18)
15Ki innen az ebekkel, a varázslókkal, a paráznákkal, a gyilkosokkal, a bálványimádókkal, és mindenkivel, aki a hazugságot szereti és cselekszi!
3Aki levágja a bikát, embert is öl;
aki feláldozza a juhot, kutyának is nyakát szegi;
aki ételáldozatot mutat be, sertésvért is áldoz;
aki tömjént éget, a bálványt is áldja.
Ők a maguk útjait választották,
és undokságaikban gyönyörködik lelkük.
Jegyzetek
66,3 Az Úrnak adott áldozatok mellett sokan a bálványoknak is mutatnak be áldozatokat: gyermekeket, kutyákat, disznókat.
6Ne adjátok a szent dolgokat kutyáknak, és gyöngyeiteket ne dobjátok a disznók elé, nehogy eltapossák azokat lábukkal, és megfordulva széttépjenek titeket.
2»Miért vetik el tanítványaid az ősök hagyományát? Hisz nem mossák meg a kezüket, amikor kenyeret esznek.«
26Erre így válaszolt: »Nem való elvenni a gyerekek kenyerét, és odadobni a kiskutyáknak.«
13Az összes próféta és a törvény Jánosig erről jövendölt;
5Mert mi a Lélek által, hitből várjuk a megigazulás reményét.
11Én pedig, testvérek, ha még most is a körülmetélkedést hirdetem, miért szenvedek még mindig üldözést? Akkor megszűnt a kereszt botránya.
12Bárcsak egészen megcsonkítanák magukat azok, akik titeket megzavarnak!
4Metélkedjetek körül az Úrnak,
és távolítsátok el szívetek előbőrét,
Júda férfiai és Jeruzsálem lakói!
Nehogy előtörjön haragom, mint a tűz,
és fellángoljon, mert nincs, aki eloltsa,
tetteitek gonoszsága miatt!
11Tartsátok tehát eszetekben, hogy egykor a pogányság jelét viseltétek testetekben, és körülmetéletleneknek neveztek titeket azok, akik a testen kézzel végzett körülmetélkedésről kapják a nevüket.
25A körülmetélkedés használ ugyan, ha a törvényt megtartod, de ha a törvényt áthágod, körülmetéltséged körülmetéletlenséggé válik.
26Ha viszont a körülmetéletlen megtartja a törvény rendelkezéseit, nem számít körülmetéltségnek a körülmetéletlensége?
27S az, aki a természet szerint körülmetéletlen, ha teljesíti a törvényt, megítél majd téged, aki az Írás és a körülmetéltség mellett törvényszegő vagy.
28Mert nem az a zsidó, aki külsőleg az, és nem az a körülmetéltség, ami kívül, a testen látható,
29hanem az a zsidó, aki bensejében az. Ez a szív körülmetéltsége a lélek szerint és nem a betű szerint. Az ilyen ember nem az emberektől nyer dicséretet, hanem Istentől.
17Kérlek azonban titeket, testvérek, tartsátok szemmel azokat, akik egyenetlenséget és botránkozást okoznak – ellentétben azzal a tanítással, melyet tanultatok. Kerüljétek őket!
Jegyzetek
2,26 A körülmetélést Ábrahám és leszármazottai azért kapták, hogy jele legyen a választott néphez való tartozásuknak. Ez a külső jel azonban nem elegendő ahhoz, hogy valaki Isten népének tagja legyen; ehhez Isten akaratának megvalósítása szükséges.