Keresés a Bibliában

KNB SZIT BD RUF KG

1. fejezet

Már sokan vállalkoztak arra, hogy rendszeresen elbeszéljék a köztünk végbement eseményeket úgy, amint ránk hagyták azok, akik kezdettől fogva szemtanúi és hirdetői voltak az igének. >>

2. fejezet

Abban az időben Augusztus császár rendeletet bocsátott ki, hogy számlálják össze az egész földkerekséget. Ez az első népszámlálás Kvirínusznak, Szíria helytartójának idejében történt. >>

3. fejezet

Tibériusz császár uralkodásának tizenötödik évében történt. Poncius Pilátus volt Júdea helytartója, Heródes Galileának, testvére, Fülöp, Itúreának és Trachonitisz tartománynak, Lizániás pedig Abilínának volt negyedes fejedelme. Annás és Kajafás voltak a főpapok. Akkor elhangzott az Úr szava Jánoshoz, Zakariás fiához a pusztában. >>

4. fejezet

Jézus Szentlélekkel eltelve visszatért a Jordántól. A Lélek a pusztába vitte negyven napra. Ott megkísértette az ördög. Azokban a napokban semmit sem evett, de mihelyt azok leteltek, megéhezett. >>

5. fejezet

Mikor egyszer Genezáret tavának partján állt, odasereglett hozzá a nép, hogy Isten igéjét hallgassa. Látta, hogy a tó szélén két bárka vesztegel. A halászok kiszálltak és hálóikat mosogatták. >>

6. fejezet

Egy (másodelső) szombaton vetések közt járt. Tanítványai tépdesni kezdték a kalászokat és kezükkel elmorzsolva eszegették. Néhány farizeus erre szemükre vetette: „Miért tesztek olyant, ami szombaton tilos?” >>

7. fejezet

Miután befejezte szavait a figyelmesen hallgató nép előtt, bement Kafarnaumba. Ott betegen feküdt egy századosnak egyik kedvelt szolgája, és már halálán volt. >>

8. fejezet

Ezután bejárta a városokat és falvakat, prédikált és hirdette Isten országának evangéliumát. Vele volt a tizenkettő és néhány asszony, akit gonosz lelkektől és betegségekből gyógyított meg: Mária, melléknevén Magdolna, akiből hét ördög ment ki, >>

9. fejezet

Összehívta a tizenkét apostolt, erőt és hatalmat adott nekik az ördögök fölött és a betegségek gyógyítására. Aztán szétküldte őket, hogy hirdessék Isten országát és gyógyítsák meg a betegeket. >>

10. fejezet

Ezután az Úr más hetvenkét tanítványt választott ki és kettenkint maga előtt küldte őket azokba a városokba és falvakba, ahová készült. Így szólt hozzájuk: „Az aratnivaló sok, de a munkás kevés. Kérjétek az aratás urát, küldjön munkásokat aratásába. >>

11. fejezet

Történt egyszer, hogy valahol éppen imádkozott. Mikor befejezte, egyik tanítványa kérte: „Uram, taníts minket imádkozni, mint ahogy János is tanította imádkozni tanítványait.” Erre így szólt hozzájuk: „Mikor imádkoztok, ezt mondjátok: Atyánk! Szenteltessék meg a te neved. Jöjjön el a te országod. >>

12. fejezet

Közben olyan nagy tömeg gyűlt köréje, hogy csaknem összetaposták egymást. De ő csak tanítványaihoz szólt: „Óvakodjatok a farizeusok kovászától, vagyis a képmutatástól. Semmi sincs elrejtve, ami nyilvánosságra ne jutna, sem eltitkolva, ami ki ne tudódnék. >>

13. fejezet

Akkor néhányan hírt hoztak neki azokról a galileaiakról, akiknek áldozat bemutatása közben vérét ontotta Pilátus. Ő ezt a megjegyzést fűzte hozzá: „Azt gondoljátok, hogy ezek a galileaiak bűnösebbek voltak a többi galileainál, hogy így jártak? >>

14. fejezet

(Jézus) szombaton egyik előkelő farizeus házába ment, hogy nála étkezzék. Az ott tartózkodók szemmel tartották. Volt ott egy vízkóros ember. >>

15. fejezet

Mindenféle vámos és bűnös jött hozzá, hogy hallgassák. A farizeusok és az írástudók zúgolódtak emiatt: „Ez bűnösökkel társalog és velük eszik”, jegyezték meg. >>

16. fejezet

Aztán tanítványaihoz fordult: „Egy gazdag embernek volt egy intézője. Bevádolták nála, hogy eltékozolja vagyonát. Magához hívatta tehát és így szólt hozzá: Mit hallok rólad? Adj számot a vagyonkezelésről. Nem maradhatsz tovább intézőm. >>

17. fejezet

Aztán így szólt tanítványaihoz: „Lehetetlen, hogy botrányok ne forduljanak elő, de jaj a botránkoztatónak! Jobb volna, ha malomkövet kötnének a nyakára s a tengerbe dobnák, mintsem hogy egyet is bűnre csábítson a kicsinyek közül. >>

18. fejezet

Egyszer példabeszédet mondott nekik arról, hogy szüntelen kell imádkozni, és nem szabad belefáradni. „Egy városban, mondta, élt egy bíró. Istentől nem félt, embertől nem tartott. >>

19. fejezet

Azután Jerikóhoz érkeztek és bevonultak. Volt ott egy Zakeus nevű gazdag ember, a vámosok feje. >>

20. fejezet

Mikor egy nap a templomban tanította a népet és az evangéliumot hirdette, odaléptek hozzá a főpapok, az írástudók és a nép vénei és megkérdezték: „Mondd meg, miféle hatalommal teszed ezeket? Ki adta neked a hatalmat ehhez?” >>

21. fejezet

Aztán föltekintett és figyelte, hogyan dobják a gazdagok alamizsnájukat a templom perselyébe. Észrevette, hogy egy szegény özvegyasszony két fillért dobott be. >>

22. fejezet

Közeledett a kovásztalan kenyér ünnepe, a húsvét. A főpapok és az írástudók keresték a módját, hogyan ölhetnék meg őt. Féltek ugyanis a néptől. >>

23. fejezet

Akkor fölkerekedett az egész gyülekezet és Pilátushoz kísérte őt. Ott vádolni kezdték. „Megállapítottuk, mondták, hogy ez félrevezeti népünket, megtiltja, hogy adót fizessünk a császárnak és Messiás-királynak mondja magát.” >>

24. fejezet

A hét első napján kora hajnalban kimentek a sírhoz és magukkal vitték az előkészített illatszereket is. A követ a sírtól elhengerítve találták. >>

Mt - Mk - Lk - Jn - ApCsel - Róm - 1Kor - 2Kor - Gal - Ef - Fil - Kol - 1Tessz - 2Tessz - 1Tim - 2Tim - Tit - Filem - Zsid - Jak - 1Pét - 2Pét - 1Ján - 2Ján - 3Ján - Júd - Jel