Keresés a Bibliában

KNB SZIT STL BD RUF KG

1. fejezet

Mivel már sokan vállalkoztak arra, hogy elbeszéljék a körünkben beteljesedett eseményeket aszerint, ahogy ránk hagyományozták azok, akik kezdettől fogva szemtanúik voltak, és az ige szolgái lettek, >>

2. fejezet

Történt pedig azokban a napokban, hogy Augustus császár rendeletet adott ki: tartsanak népszámlálást az egész birodalomban. Ez az első népszámlálás akkor történt, amikor Szíria helytartója Quirinius volt. >>

3. fejezet

Tiberius császár uralkodásának tizenötödik évében, amikor Júdea helytartója Poncius Pilátus volt, Galilea negyedes fejedelme Heródes, Iturea és Trakhónitisz tartományának negyedes fejedelme Heródes testvére, Fülöp, Abiléné negyedes fejedelme pedig Lüszaniasz volt; Annás és Kaifás főpapok idején Isten szólt Jánoshoz, Zakariás fiához a pusztában. >>

4. fejezet

Jézus Szentlélekkel telve visszatért a Jordántól, és a Lélek a pusztába vezette. Negyven napon át kísértette az ördög. Azokban a napokban semmit sem evett, de azután elfogta az éhség. >>

5. fejezet

Történt egyszer, hogy a Genezáreti-tó partján állt. Sokaság tolongott körülötte, hallgatták Isten igéjét. Meglátott két partra vont bárkát. A halászok már kiszálltak, és a hálóikat mosták. >>

6. fejezet

Az egyik szombaton gabonaföldeken ment át. Tanítványai kalászokat tépdestek. A tenyerükben szétmorzsolták, és ették. farizeusok közül némelyek így szóltak: – Miért tesztek olyat, ami szombaton tilos? >>

7. fejezet

Miután elmondott mindent, amit a népnek tanítani akart, bement Kafarnaumba. Egy századosnak volt egy szolgája, akit nagyon kedvelt, s aki most beteg volt, és haldoklott. >>

8. fejezet

Ezután városról városra és faluról falura járt, és hirdette Isten országának örömhírét. Vele volt a Tizenkettő és néhány asszony, akiket gonosz lelkektől szabadított meg, és betegségekből gyógyított meg: Mária, akit Magdalainak neveztek, akiből hét démon ment ki, >>

9. fejezet

Összehívta a Tizenkettőt. Erőt és hatalmat adott nekik minden démon fölött betegségek gyógyítására. Aztán elküldte őket, hogy hirdessék Isten országát, és gyógyítsanak. >>

10. fejezet

Ezek után az Úr kijelölt másik hetvenkét tanítványt, és elküldte őket maga előtt kettesével minden városba és helységbe, ahova menni szándékozott. Így szólt hozzájuk: – Az aratnivaló sok, a munkás kevés. Kérjétek hát az aratás Urát, hogy küldjön munkásokat aratásába! >>

11. fejezet

Történt egyszer, hogy valahol imádkozott, és mikor befejezte, így szólt hozzá egyik tanítványa: – Uram, taníts meg minket imádkozni, ahogy János is megtanította a tanítványait! Ő ezt mondta nekik: – Amikor imádkoztok, ezt mondjátok: „Atya, szenteltessék meg neved! Jöjjön el országod! >>

12. fejezet

Miközben megszámlálhatatlan sokaság gyűlt össze, úgyhogy majdnem eltaposták egymást, beszélni kezdett, de először csak tanítványaihoz: – Óvakodjatok a farizeusok kovászától, a képmutatástól! Nincsen olyan rejtett dolog, ami le ne lepleződnék, és olyan titok, ami ki ne tudódnék. >>

13. fejezet

Abban az időben jöttek néhányan, és hírt adtak neki azokról a galileaiakról, akiknek a vérét Pilátus az áldozatukéval elegyítette. Így válaszolt nekik: – Azt gondoljátok, hogy ezek a galileaiak bűnösebbek voltak a többi galileainál, mivel ez történt velük? >>

14. fejezet

Amikor egyszer szombaton bement az egyik vezető farizeus házába étkezni, a farizeusok figyelték. Íme, egy vízkóros ember került elébe. >>

15. fejezet

A vámszedők és a bűnösök mind egyre jöttek Jézushoz, hogy hallgassák. A farizeusok és az írástudók viszont így zúgolódtak egymás között: – Ez bűnösöket fogad magához, és velük eszik. >>

16. fejezet

Majd szólt tanítványaihoz is: – Volt egy gazdag ember, akinek volt egy sáfára. Ezt bevádolták nála, hogy eltékozolja a vagyonát. Hívatta, és így szólt hozzá: „Mit hallok rólad? Adj számot a sáfárságodról, mert nem lehetsz többé sáfár!” >>

17. fejezet

Így szólt tanítványaihoz: – Lehetetlen, hogy bűnre vezető alkalmak ne történjenek; de jaj annak, aki által megtörténnek! Jobb lenne annak, ha malomkövet kötnének a nyakába, és a tengerbe vetnék, mintsem egyet is bűnre vezessen a kicsinyek közül. >>

18. fejezet

Arról is mondott nekik példázatot, hogy mindenkor imádkozniuk kell, és nem szabad belefáradniuk. Ezt mondta: – Az egyik városban volt egy bíró. Istentől nem félt, az emberektől nem tartott. >>

19. fejezet

Ezután Jerikón haladt át. Élt ott egy Zakeus nevű gazdag ember, aki fővámszedő volt. >>

20. fejezet

Történt egy nap, hogy miközben a Templomban tanította a népet és hirdette az örömhírt, odajöttek a főpapok és az írástudók a vénekkel együtt, és megkérdezték tőle: – Mondd meg nekünk, miféle felhatalmazással cselekszel? Ki hatalmazott fel téged? >>

21. fejezet

Felemelte tekintetét, és látta, hogyan dobják a gazdagok áldozati adományaikat a perselybe. Észrevett ott egy szegény özvegyasszonyt is, aki két fillért dobott be, >>

22. fejezet

Közeledett már a pászkának is nevezett ünnep, a kovásztalan kenyerek ünnepe. A főpapok és az írástudók keresték a módját, hogy végezzenek vele, mert féltek a néptől. >>

23. fejezet

Ezután elindult az egész testület, és elvitték Pilátushoz. Így kezdték vádolni: – Megállapítottuk, hogy félrevezeti népünket, ellenzi, hogy adót fizessünk a császárnak, és azt állítja magáról, hogy fölkent király. >>

24. fejezet

De a hét első napján kora hajnalban elmentek a sírhoz, és magukkal vitték az elkészített illatszereket. A követ a sírbolt elől elhengerítve találták. >>

Mt - Mk - Lk - Jn - ApCsel - Róm - 1Kor - 2Kor - Gal - Ef - Fil - Kol - 1Tessz - 2Tessz - 1Tim - 2Tim - Tit - Filem - Zsid - Jak - 1Pt - 2Pt - 1Jn - 2Jn - 3Jn - Júd - Jel