Keresés a Bibliában

KNB SZIT STL BD RUF KG

1. fejezet

Miután többféleképpen és különböző módon szólt hajdan Isten a próféták útján az atyákhoz, e végső korszakban Fia által szólt hozzánk. Őt rendelte a mindenség örökösévé, hiszen általa teremtette a világot is. >>

2. fejezet

Ezért kell annál pontosabban megtartanunk mindazt, amit hallottunk, hogy a céltól el ne sodródjunk. Ha ugyanis már az angyalok által meghirdetett igének akkora ereje volt, hogy minden törvényszegés és engedetlenség elvette méltó büntetését, >>

3. fejezet

Nos, szent testvéreim, a mennyei hivatás részesei, tekintsetek csak hitünk követére és főpapjára, Jézusra. Ő hűséges ahhoz, aki őt erre rendelte, mint ahogy Mózes is az volt egész házában. >>

4. fejezet

Óvakodjunk attól, hogy valaki közületek későn jöttnek számítson, amíg érvényben van a békességébe való bejutás ígérete. Mi éppúgy hírül vettük ugyanis az evangéliumot, mint ők, de nekik nem használt az igehirdetés, mert nem tartottak azokkal, akik hittel hallgatták. >>

5. fejezet

Minden főpap ugyanis az emberek közül való és az emberek képviseletére van rendelve az Isten tiszteletével kapcsolatos dolgokban, hogy ajándékot és áldozatot mutasson be a bűnökért. Így elnéző tud lenni a tudatlanok és tévelygők iránt, mert maga is a gyöngeség rabja. >>

6. fejezet

Mellőzzük ezért Krisztus tanításának elemeit s térjünk át a tökéletesebb dolgokra. Nem akarjuk ismét az alapvető igazságokat előadni: a holt cselekedetekből való megtérést, az Istenbe vetett hitet, a keresztségi oktatást, s a kézrátételről, a holtak föltámadásáról meg az örök ítéletről szóló tanítást. >>

7. fejezet

Ez a Melkizedek Szálem királya és a fölséges Isten papja volt, aki a királyokon aratott győzelméből visszatérő Ábrahám elé ment és megáldotta. Ábrahám ezért tizedet adott neki mindenből. A neve azt jelenti: az igazság királya. Szálem királya pedig: a békesség királya. >>

8. fejezet

A mondottaknak ez a veleje: olyan főpapunk van, aki a fölséges Isten trónjának jobbján ül a mennyben. Szolgálatot teljesít a szentélyben, abban az igazi sátorban, amelyet az Úr emelt, s nem ember. >>

9. fejezet

Mindenesetre volt az előző szövetségnek is istentiszteleti rendtartása és földi szentélye: egy sátor, amelynek előrészében ott állt a gyertyatartó, az asztal és a fölajánlott kenyér. Ezt szentélynek nevezték. >>

10. fejezet

Mivel a törvény csak árnyéka a jövendő javaknak s nem teljes képe a valóságnak, még azokkal az áldozatokkal sem tehette tökéletessé az áldozatok bemutatóit, amelyeket évről évre megszakítás nélkül mutattak be. Vajon nem hagyták volna abba különben az áldozatokat, ha egyszeri megtisztulás után az áldozó nem érezte volna lelkiismeretében a bűnt? >>

11. fejezet

A hit reményeink szilárd alapja és a nem látott dolgok igazolása. Ez adott bizonyságot őseinknek. >>

12. fejezet

Ezért mi is, akiket ekkora sereg hitvalló vesz körül, vessünk el minden terhet, különösen a csábító bűnt, és fussuk meg kitartással az előttünk lévő pályát. Tekintsünk föl a hit szerzőjére és beteljesítőjére, Jézusra, aki a fölkínált öröm helyett a kereszthalált szenvedte el, anélkül hogy a gyalázattal törődött volna, s most Isten trónjának jobbján ül. >>

13. fejezet

Maradjon meg (köztetek) a testvéri szeretet. El ne hanyagoljátok a vendégszeretetet: amikor némelyek ezt gyakorolták, tudtukon kívül angyalokat láttak vendégül. >>

Mt - Mk - Lk - Jn - ApCsel - Róm - 1Kor - 2Kor - Gal - Ef - Fil - Kol - 1Tessz - 2Tessz - 1Tim - 2Tim - Tit - Filem - Zsid - Jak - 1Pét - 2Pét - 1Ján - 2Ján - 3Ján - Júd - Jel