Keresés a Bibliában

142 (141). ZSOLTÁR. AZ ÜDVÖZLET IMÁJA

142 1(Tanítóköltemény Dávidtól, amikor a barlangban volt – ima.)
2Hangos szóval kiáltok az Úrhoz, hangos szóval könyörgök az Úrhoz!
3Kiöntöm előtte panaszomat, feltárom előtte gondjaimat.
4Ha aggódás tölti is el lelkem, te mégis ismered útjaimat. Az útra, amelyen haladok, titokban csapdát állítottak.
5Ha jobbra tekintek és nézem: nincs senki, aki törődnék velem. Sehol egy hely, ahol menedéket lelnék, senki, aki gondolna életemre.
6Uram, hozzád kiáltok és mondom: te vagy menedékem, osztályrészem az élők országában.
7Halld meg panaszom, mert nagy a nyomorúságom. Ments meg az üldözőktől, akik hatalmasabbak nálam.
8Vezess ki börtönömből, s akkor hálát adok nevednek. az igazak körém gyűlnek, mivel jót tettél velem.

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző zsoltár Következő zsoltár


Facebook Twitter Google+ QR-kód PDF