Keresés a Bibliában

141 (140). ZSOLTÁR. IMA ÜLDÖZÉSEK IDEJÉN

141 1(Dávid zsoltára) Uram, hozzád kiáltok, siess segítségemre, halld meg szavamat, amikor hívlak!
2Imám szálljon feléd, mint a tömjén füstje, kitárt kezem legyen esti áldozat!
3Állíts, Uram, őrséget szám elé, és védelmet ajkam kapujához!
4Ne engedd, hogy szívem a rosszra hajoljon, és aljas gonoszságot kövessek el! A gonosztevőknek dús ételéből enni nem akarok.
5Ha megüt is az igaz, csak jóságból dorgál. De az istentelen olaja soha ne díszítse fejem. Gonoszságuknak imámat szegezem szembe.
6Ha majd bíráik a szikla kezébe esnek, meglátják majd, mily szelídek voltak szavaim:
7„Ahogy a malomkő széttörve fekszik a földön, úgy szórták csontjukat az alvilág torkába.”
8Uram, Istenem, rád emelem szemem, hozzád menekülök, ne engedd elveszni a lelkem!
9Ments meg a huroktól, mit nekem vetettek, és a gonoszok csapdájától!
10A gonoszokat fogja meg a saját hálójuk, én meg megyek tovább a magam útján.

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző zsoltár Következő zsoltár


Facebook Twitter Google+ QR-kód PDF