4 ¹Kérlek tehát titeket én, aki fogoly vagyok az Úrban, éljetek méltóan ahhoz a meghíváshoz, amelyet kaptatok: ²teljes alázatossággal, szelídséggel és türelemmel! Viseljétek el egymást szeretettel!
³Buzgólkodjatok azon, hogy a Lélek egységét a béke kötelékével megtartsátok! ⁴Egy a test, és egy a Lélek, ahogy meghívásotok is egy reményre szól. ⁵Egy az Úr, egy a hit, egy a keresztség, ⁶mindeneknek egy az Istene és Atyja, aki mindenek fölött áll, mindent áthat, és mindenben benne van.
⁷Mindegyikünk számára Krisztus ajándékának mértéke szerint adatott kegyelem. ⁸Ezért mondja az Írás: Fölment a magasságba, foglyokat vitt magával, és ajándékot adott az embereknek. ⁹Az pedig, hogy „fölment”, mi mást jelent, mint azt, hogy le is szállt erre a földre. ¹⁰Ugyanaz, aki leszállt, és az, aki „fölment”, följebb minden egeknél, hogy betöltse a mindenséget. ¹¹És ő „adott” némelyeket apostolok, másokat próféták, ismét másokat evangélisták vagy pásztorok és tanítók gyanánt, ¹²hogy fölkészítsék a szenteket szolgálatuk végzésére, Krisztus testének építésére, ¹³amíg el nem jutunk mindnyájan a hitnek és Isten Fia megismerésének egységére, a felnőttkorra, a Krisztus teljességét elérő nagykorúságra, ¹⁴hogy többé ne legyünk kiskorúak, akik mindenféle tanítás szelében ide-oda hányódnak és sodródnak az emberek csalásától, tévútra csábító ravaszságától; ¹⁵hanem az igazságot szólva a szeretetben minden tekintetben felnövekedjünk hozzá, aki a fej: Krisztus. ¹⁶Belőle kiindulva az egész test, szép rendben illeszkedve és kapcsolódva a különféle ízületek segítségével, és minden egyes rész saját adottságának megfelelően működve gondoskodik önmaga növekedéséről, hogy épüljön a szeretetben.
¹⁷Mondom, és nyomatékkal kérem tehát az Úrban: ne éljetek többé úgy, ahogyan a pogányok élnek hiábavaló gondolkodásuk szerint! ¹⁸Értelmükre sötétség borult, és elidegenedtek az Istennek tetsző élettől, mert megmaradtak tévelygésükben, és megkeményedett a szívük. ¹⁹Erkölcsi érzékükben eltompulva szabadosságra vetemedtek, és telhetetlen vágyakozással mindenféle tisztátalanságot követnek el. ²⁰Ti azonban nem így ismertétek meg Krisztust, ²¹hiszen hallottatok róla, és tanítást kaptatok felőle a Jézusban megvalósult igazságnak megfelelően. ²²Vessétek le korábbi életmódjával együtt a csalárd vágy által megrontott régi embert! ²³Újuljatok meg lelketekben és értelmetekben! ²⁴Öltsétek magatokra az Isten hasonlóságára, igaz mivoltban és igaz szentségben teremtett új embert!
²⁵Ezért félre a hazugsággal! Mindenki mondjon igazat felebarátjának, mivel tagjai vagyunk egymásnak! ²⁶Ha haragusztok is, ne vétkezzetek, a nap ne menjen le haragotok fölött! ²⁷Ne adjatok alkalmat az ördögnek! ²⁸Aki lopni szokott, ne lopjon többé, hanem inkább dolgozzék, és saját keze munkájával szerezze meg a javakat, hogy legyen mit adnia a szűkölködőknek! ²⁹Semmiféle bomlasztó beszéd ne hagyja el ajkatokat, hanem csak akkor szóljatok, ha az alkalmas a szükséges építésre, hogy áldást hozzon azokra, akik hallják! ³⁰Ne szomorítsátok meg Isten Szentlelkét, aki pecsétjével jelölt meg titeket a megszabadulás napjára! ³¹Minden keserűség, indulat, harag, veszekedés és rágalmazás legyen távol tőletek minden gonoszsággal együtt! ³²Legyetek egymáshoz jóságosak, könyörületesek, és bocsássatok meg egymásnak, ahogy Isten is megbocsátott nektek Krisztusban!

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző fejezet Következő fejezet