4 1Kérlek azért titeket én, ki fogoly vagyok az Úrban, hogy járjatok úgy, mint illik elhívatásotokhoz, melylyel elhívattatok. (Eféz 3,1; Fil 1,27;1,13; Kol 1,10; Gal 5,21.22) 2Teljes alázatossággal és szelídséggel, hosszútűréssel, elszenvedvén egymást szeretetben, (Gal 6,2; Mát 11,29; Kol 3,12; Róm 15,1.1Kor;13,4) 3Igyekezvén megtartani a Lélek egységét a békességnek kötelében. (Eféz 2,22; Fil 2,1.2Kor;13,13; Ján 17,21) 4Egy a test és egy a Lélek, miképen elhívatástoknak egy reménységében hívattatok el is; (Eféz 2,16.18; Róm 12,5.1Kor;12,13; Kol 3,15) 5Egy az Úr, egy a hit, egy a keresztség; (1Kor 8,6) 6Egy az Isten és mindeneknek Atyja, a ki mindeneknek felette van és mindenek által és mindnyájatokban munkálkodik. (1Kor 15,24-28; Róm 8,9.15; Gal 3,26; Eféz 1,23;2,22; Róm 11,36.1Kor;12,6) 7Mindenikünknek pedig adatott a kegyelem a Krisztustól osztott ajándéknak mértéke szerint. (Róm 12,3.6) 8Ezokáért mondja az Írás: Fölmenvén a magasságba foglyokat vitt fogva, és adott ajándékokat az embereknek. (Zsolt 68,19; Luk 1,78.1Kor;15,25.26; Csel 2,33) 9(Az pedig, hogy fölment, mit jelentene mást, mint hogy előbb le is szállott a föld alsóbb részeire? (Ján 3,13; Fil 2,8.10; Mát 12,40) 10A ki leszállott vala, ugyanaz, a ki fel is ment, feljebb minden egeknél, hogy mindeneket betöltsön.) (Eféz,4 8. Zsid. 7,26. 1 Kor. 15,28. Eféz. 1,23.) 11És Ő adott némelyeket apostolokul, némelyeket prófétákul, némelyeket evangyélistákul, némelyeket pedig pásztorokul és tanítókul: (1Kor 12,28; Csel 11,27.28; Csel 21,8;20,28; Ján 21,15.1Pét;5,1-2.1Tim;3,2) 12A szentek tökéletesbbítése czéljából szolgálat munkájára, a Krisztus testének építésére: (Róm 12,5; Kol 1,24.2Kor;13,9) 13Míg eljutunk mindnyájan az Isten Fiában való hitnek és az Ő megismerésének egységére, érett férfiúságra, a Krisztus teljességével ékeskedő kornak mértékére: (Eféz 3,19; Róm 3,22; Gal 2,16; Fil 3,9.10.1Kor;13,11; Róm 8,10) 14Hogy többé ne legyünk gyermekek, kiket ide s tova hány a hab és hajt a tanításnak akármi szele, az embereknek álnoksága által, a tévelygés ravaszságához való csalárdság által; (1Kor 14,20; Zsid 13,9; Csel 20,29.30) 15Hanem az igazságot követvén szeretetben, mindenestől fogva nevekedjünk Abban, a ki a fej, a Krisztusban; (Eféz 1,22;3,18.1Kor;12,12-27) 16A kiből az egész test, szép renddel egyberakatván és egybeszerkesztetvén az Ő segedelmének minden kapcsaival, minden egyes tagnak mértéke szerint való munkássággal teljesíti a testnek nevekedését a maga fölépítésére szeretetben. (Róm 12,5; Kol 2,19) 17Ezt mondom annakokáért és bizonyságot teszek az Úrban, hogy ti többé ne járjatok úgy, mint egyéb pogányok is járnak az ő elméjöknek hiábavalóságában, (Eféz 2,3; Róm 1,21.1Pét;4,3.2Pét;2,18) 18Kik értelmökben meghomályosodtak, elidegenültek az isteni élettől a tudatlanság miatt, mely az ő szívök keménysége miatt van bennök; (Róm 8,2) 19Kik erkölcsi érzés nélkül, önmagukat a bujálkodásra adták, minden tisztátalanságnak nagy nyereséggel való cselekedésére. (Róm 1,24) 20Ti pedig nem így tanultátok a Krisztust; (Eféz 1,29;4,10;3,1.1Thess;5,6.2Kor;6,10; Róm 5,3;8,28.38.39) 21Ha ugyan Őt megértettétek és Ő benne megtaníttattatok, úgy a mint az igazság a Jézusban: (Eféz 3,20; Jak 5,9; Mát 5,16; Róm 12,17.19) 22Hogy levetkezzétek ama régi élet szerint való ó embert, mely meg van romolva a csalárdság kívánságai miatt; (Eféz 2,1-2; Róm 6,6.13.12.14; Gal 3,27.2Kor;11,3; Zsid 3,13) 23Megújuljatok pedig a ti elméteknek lelke szerint, (Eféz,4 17. Róm. 12,2. 7,23. Gal. 5,16-18.) 24És felöltözzétek amaz új embert, mely Isten szerint teremtetett igazságban és valóságos szentségben. (Eféz,4 22. Kol. 3,10. 1 Móz. 1,27.) 25Azért levetvén a hazugságot, szóljatok igazságot, kiki az ő felebarátjával: mert egymásnak tagjai vagyunk. (Eféz,4 12-16. Zak. 8,16. Róm. 12,5.) 26Ám haragudjatok, de ne vétkezzetek: a nap le ne menjen a ti haragotokon; (Mát 5,22.5Móz;24,13.15) 27Se pedig az ördögnek ne adjatok helyet. (Eféz 6,11-13.1Pét;5,8.9; Jak 4,7.2Kor;2,10.11) 28A ki oroz vala, többé ne orozzon; hanem inkább munkálkodjék, cselekedvén az ő kezeivel azt, a mi jó, hogy legyen mit adnia a szűkölködőnek. (Csel 20,34) 29Semmi rothadt beszéd a ti szátokból ki ne származzék, hanem csak a mely hasznos a szükséges építésre, hogy áldásos legyen a hallgatóknak. (Mát 12,36.37; Kol 3,16.17.2Tim;2,14) 30És meg ne szomorítsátok az Istennek ama Szent Lelkét, a ki által megpecsételtettetek a teljes váltságnak napjára. (Eféz 1,13; Róm 5,5;8,16.23) 31Minden mérgesség és fölgerjedés és harag és lárma és káromkodás kivettessék közületek minden gonoszsággal együtt; (Mát 15,19; Kol 3,8.9) 32Legyetek pedig egymáshoz jóságosak, irgalmasok, megengedvén egymásnak, miképen az Isten is a Krisztusban megengedett néktek. (Kol 3,12.13; Mát 6,12.14.15;18,21-35.2Kor;5,18.19)