Könyörgés szabadításért

143 ¹Dávid zsoltára. URam, hallgasd meg imádságomat, figyelj könyörgésemre! Hallgass meg, mert hű és igaz vagy te! ²Ne szállj perbe szolgáddal, hiszen egy élő sem igaz előtted! ³Mert ellenség üldöz engem, földre tiporja életemet, sötétségbe taszít, mint a régen meghaltakat. ⁴Lelkem elcsüggedt bennem, szívem megdermedt bensőmben. ⁵Visszaemlékezem a régi napokra, végiggondolom minden tettedet, elmélkedem kezed alkotásain. ⁶Imádkozva nyújtom feléd kezem, lelkem utánad eped, mint a kiszikkadt föld. (Szela.) ⁷Siess, URam, hallgass meg, mert odavan a lelkem. Ne rejtsd el orcádat előlem, mert olyan leszek, mint a sírba leszállók! ⁸Hadd halljam minden reggel, hogy hűséges vagy, hiszen benned bízom! Ismertesd meg velem, melyik úton járjak, mert hozzád vágyódik lelkem. ⁹Ments meg ellenségeimtől, URam, nálad keresek oltalmat! ¹⁰Taníts akaratod teljesítésére, mert te vagy Istenem! A te jó lelked vezéreljen az egyenes úton! ¹¹Tartsd meg életemet nevedért, URam, hozz ki engem a nyomorúságból a te igazságodért! ¹²Némítsd el ellenségeimet a te hűségedért! Pusztítsd el azokat, akik életemre törnek, mert a te szolgád vagyok én!

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző zsoltár Következő zsoltár