143

¹Dávid zsoltára.
Uram, hallgasd meg imádságomat,
figyelj könyörgésemre hűséged szerint,
hallgass meg engem igazságod szerint.

²Ne szállj perbe szolgáddal,
mert senki sem igaz előtted az élők közül.

³Íme ellenség üldözi lelkemet,
porig alázza életem,
sötétségbe taszít engem, mint a rég megholtakat.

⁴Lelkem elszorul bennem,
szívem megdermed bensőmben.

⁵Megemlékezem a régi időkről,
gondolkodom minden tetteden,
elmélkedem kezed műveiről.

⁶Kitárom feléd kezemet,
lelkem utánad eped, mint a szomjas föld.

⁷Uram, hamar hallgass meg,
mert elsorvad a lelkem.
Ne fordítsd el tőlem arcodat,
mert olyan leszek, mint akik a sírba szállnak!

⁸Add, hogy már reggel halljam irgalmadat,
mert benned bízom;
Mutasd meg nekem az utat, amelyen járnom kell,
mert én hozzád emelem lelkemet!

⁹Ments meg engem ellenségeimtől,
Uram, hozzád menekülök!

¹⁰Taníts meg arra, hogy megtegyem akaratodat,
mert te vagy az én Istenem!
A te jó lelked vezessen engem egyenes földön!

¹¹Uram, nevedért tarts életben engem.
Vezess ki a szorongatásból hűségedben,

¹²pusztítsd el ellenségeimet irgalmadban;
Semmisítsd meg minden üldözőmet,
mert én a te szolgád vagyok!

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző zsoltár Következő zsoltár