Jézus megkísértése.
4 1Jézus Szentlélekkel eltelve visszatért a Jordántól. 2A Lélek a pusztába vitte negyven napra. Ott megkísértette az ördög. Azokban a napokban semmit sem evett, de mihelyt azok leteltek, megéhezett. 3Az ördög akkor így szólt hozzá: „Ha Isten Fia vagy, mondd ennek a kőnek, hogy váljék kenyérré!” 4Jézus azt felelte: „Írva van: nem csak kenyérrel él az ember, (hanem Istennek minden igéjével).” 5Ezután fölvitte őt (az ördög egy magas hegyre). Egy szempillantás alatt megmutatta neki a világ minden országát. 6„Minden hatalmat és dicsőséget neked adok, mondta, mert én kaptam meg és annak adom, akinek akarom. 7Ha imádsz engem, minden a tiéd lesz.” 8Jézus elutasította: „Írva van: Uradat, Istenedet imádd és csak neki szolgálj!” 9Végül Jeruzsálembe vitte őt és a templomépület párkányára állította: „Ha Isten Fia vagy, mondta, vesd le magadat! 10Írva van:Angyalainak parancsolt felőled,
hogy oltalmazzanak. 11Tenyerükön fognak hordozni téged,
hogy kőbe ne üssed lábadat.” 12De Jézus így válaszolt: „Az is írva van: ne kísértsd uradat, Istenedet.”
Jézus működésének kezdete
13Mikor ezek a kísértések mind véget értek, egy időre elhagyta őt az ördög.A názáreti zsinagógában.
14Jézus a Lélek erejével eltelve visszatért Galileába. Híre elterjedt az egész környéken. 15Tanított az ottani zsinagógákban és mindenki elismeréssel beszélt róla. 16Eljutott Názáretbe is, ahol nevelkedett. Szokása szerint bement szombaton a zsinagógába és olvasásra jelentkezett. 17Izajás könyvét adták neki. Kinyitotta a könyvet és éppen arra a helyre talált, ahol ez van írva: 18„Az Úr lelke rajtam:ő kent föl engem,
hogy örömhírt vigyek a szegényeknek,
ő küldött engem,
hogy (meggyógyítsam a megtört szívűeket),
szabadulást hirdessek a raboknak,
és a vakoknak megvilágosodást,
hogy felszabadítsam az elnyomottakat, 19hirdessem az Úr kegyelmének esztendejét,
(és bosszújának napját).” 20Azután összetekerte az Írást, visszaadta a szolgának és leült. A zsinagógában minden szem rászegeződött. 21Akkor megszólalt: „Ma beteljesedett az Írás, amit az imént hallottatok.” 22Mindnyájan igazat adtak neki, és csodálkoztak a magasztos igéken, amik ajkáról elhangzottak. „Nem József fia ez?” – kérdezgették egymástól. 23Ő azonban így folytatta: „Bizonyára ezt a közmondást fogjátok nekem szegezni: orvos, gyógyítsd önmagadat! Tedd idehaza is azt, amit hallomásunk szerint Kafarnaumban tettél. 24Bizony mondom nektek, folytatta, sehol sincs a prófétának kevesebb becsülete, mint a saját hazájában. 25Igaz, amit mondok nektek: sok özvegy élt Izraelben Illés napjaiban, amikor három évre és hat hónapra bezárult az ég, úgyhogy nagy éhínség támadt az egész földön. 26Azok közül egyhez sem volt küldetése Illésnek, csak egy özvegyasszonyhoz a Szidon-földi Száreptába. 27Leprás is sok élt Izraelben Elizeus próféta idejében. De azok közül sem tisztult meg más, csak a szíriai Naamán.” 28Ennek hallatára mindnyájan haragra gerjedtek a zsinagógában. 29Fölugráltak és kiűzték a városból. Fölvitték a hegy tetejére, ahol a városuk épült, hogy onnan letaszítsák. 30Ő azonban áthaladt közöttük és elment.