4 ¹Jézus pedig telve Szentlélekkel visszatért a Jordántól, és a Lélek a pusztába vitte ²negyven napra, és kísértette az ördög. Azokban a napokban nem evett semmit, s ezek elteltével megéhezett. ³Ekkor az ördög ezt mondta neki: »Ha Isten Fia vagy, mondd ennek a kőnek, hogy változzék kenyérré.« ⁴Jézus ezt felelte neki: »Írva van: ‘Nemcsak kenyérrel él az ember’«. ^{(MTörv 8,3) 5}Majd felvitte őt, és megmutatta neki egy szempillantás alatt a földkerekség minden országát, ⁶és így szólt az ördög: »Mindezt a hatalmat és ennek dicsőségét neked adom; mert az enyém, és akinek akarom, annak adom; ⁷ha tehát imádsz engem, mind a tiéd lesz.« ⁸Jézus ezt válaszolta neki: »Írva van: ‘Uradat, Istenedet imádd, és csak neki szolgálj’«. ^{(MTörv 5,9; 6,13) 9}Azután Jeruzsálembe vitte őt, a templom ormára állította, és azt mondta neki: »Ha Isten Fia vagy, vesd le innen magadat.

¹⁰Mert írva van:
‘Angyalainak parancsol felőled,
hogy őrizzenek téged’,

¹¹és ‘kezükön hordoznak téged,
hogy kőbe ne üssed lábadat’«.

^{(Zsolt 91,11-12)}

¹²Jézus ezt felelte neki:
»De azt is mondták:
‘Ne kísértsd Uradat, Istenedet’«.

¹³Miután mindezek a kísértések véget értek, az ördög elhagyta őt egy időre.
¹⁴Jézus pedig a Lélek erejében visszatért Galileába, és a híre elterjedt az egész környéken. ¹⁵Tanított a zsinagógáikban, és mindenki dicsőítette.
¹⁶Azután elment Názáretbe, ahol felnövekedett. Szokása szerint bement szombaton a zsinagógába, és fölállt olvasni. ¹⁷Odaadták neki Izajás próféta könyvét. Amikor szétnyitotta a tekercset, arra a helyre talált, ahol ez van írva:

¹⁸»Az Úr Lelke van rajtam;
azért kent föl engem,
hogy örömhírt vigyek a szegényeknek,
elküldött, hogy szabadulást hirdessek a foglyoknak
és látást a vakoknak,
hogy szabadon bocsássam a megtörteket,

¹⁹és hirdessem az Úr kedves esztendejét«.

²⁰Aztán összehajtotta a könyvet, visszaadta a szolgának, és leült. A zsinagógában minden szem rászegeződött. ²¹Ő pedig elkezdett hozzájuk beszélni: »Ma teljesedett be ez az Írás a ti fületek hallatára.« ²²Mindnyájan igazat adtak neki, és csodálkoztak a kegyelem igéin, amelyek ajkáról fakadtak. Aztán így szóltak: »Nem József fia ez?« ²³Ő ezt felelte nekik: »Bizonyára azt a példázatot fogjátok nekem mondani: ‘Orvos, gyógyítsd önmagadat! Amiket hallottunk, hogy Kafarnaumban történtek, cselekedd itt is, a hazádban.’« ²⁴Majd így folytatta: »Bizony, mondom nektek, hogy egy próféta sem kedves a maga hazájában. ²⁵Bizony, mondom nektek: sok özvegy volt Illés napjaiban Izraelben, amikor bezárult az ég három évre és hat hónapra, úgyhogy nagy éhínség lett az egész földön; ²⁶mégis azok közül egyikhez sem küldték Illést, csak a szidoni Szareptába, az özvegyasszonyhoz. ^{(1Kir 17,8-16) 27}És sok leprás volt Izraelben Elizeus próféta idejében, de azok közül senki sem tisztult meg, csak a szíriai Námán«.
^{(2Kir 5,1-27) 28}Ezeket hallva mindnyájukat düh töltötte el a zsinagógában. ²⁹Fölkeltek, kihurcolták őt a városból, és fölvitték annak a hegynek az oldalára, amelyen a városuk épült, hogy letaszítsák. ³⁰Ő azonban áthaladt köztük és eltávozott.
³¹Azután lement Kafarnaumba, Galilea városába, és ott tanította őket szombaton. ³²Csodálkoztak a tanításán, mert a beszéde hatalommal teljes volt. ³³Volt a zsinagógában egy ember, akiben tisztátalan gonosz szellem lakott. Ez hangosan felkiáltott: ³⁴»Hagyj békén! Mi közünk hozzád, Názáreti Jézus? Azért jöttél, hogy elveszíts minket? Tudom, ki vagy: az Isten Szentje.« ³⁵Jézus azonban megparancsolta neki: »Némulj el, és menj ki belőle!« Az ördög pedig középre dobta az embert, kiment belőle, és semmit sem ártott neki. ³⁶Mindenkit félelem szállt meg, és egymás között így beszélgettek: »Milyen beszéd ez? Hatalommal és erővel parancsol a tisztátalan lelkeknek, és azok kimennek?« ³⁷És a híre elterjedt a környék minden részében.
³⁸Azután felállt, és a zsinagógából Simon házába ment. Simon anyósának magas láza volt. Kérték őt az érdekében. ³⁹Ő pedig odaállt, föléhajolt, és parancsolt a láznak, mire az elhagyta. Az asszony mindjárt fölkelt, és szolgált nekik.
⁴⁰Mikor azután a nap lement, mindazok, akiknek különféle bajokban szenvedő betegeik voltak, odavitték hozzá őket, és ő mindegyikre rátette a kezét és meggyógyította őket. ⁴¹Sokakból kimentek az ördögök is, s ezt kiáltozták: »Te vagy az Isten Fia.« De ő rájuk parancsolt, nem hagyta őket beszélni, mert tudták, hogy ő a Krisztus.
⁴²Amikor megvirradt, kiment és visszavonult egy elhagyatott helyre. A tömeg azonban kereste. Amikor megtalálták, tartóztatták, hogy ne menjen el tőlük. ⁴³De ő azt mondta nekik: »Más városoknak is hirdetnem kell az Isten országa örömhírét, mert ezért küldtek.« ⁴⁴És tanított Júdea zsinagógáiban.

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző fejezet Következő fejezet