4 ¹Később ismét tanítani kezdett a tenger mellett. Nagy tömeg gyülekezett köré, ő pedig a bárkába szállva leült a tavon, a tömeg pedig a parton maradt. ²Példabeszédekben sok mindenre tanította őket: ³»Halljátok! Íme, kiment a magvető vetni. ⁴Amint vetett, az egyik mag az útfélre esett. Jöttek az ég madarai és fölkapkodták. ⁵Egy másik köves helyre esett, ahol nem sok földje volt. Hamarosan kikelt, mert nem volt mélyen a földben, ⁶de mikor kisütött a nap, elfonnyadt, s mivel nem volt gyökere, elszáradt. ⁷Ismét másik a tövisek közé esett, és amikor felnőttek a tövisek, elfojtották, és nem hozott termést. ⁸A többi azonban jó földbe esett. Ezek felnőttek és gyarapodtak, végül termést hoztak, az egyik harmincszorosat, a másik hatvanszorosat, a harmadik pedig százszorosat.« ⁹Majd ezt mondta: »Akinek van füle a hallásra, hallja meg.«

¹⁰Mikor egyedül maradt, a vele lévők és a tizenkettő megkérdezte őt a példabeszéd felől. ¹¹Ezt mondta nekik: »Nektek adatott, hogy ismerjétek az Isten országa titkát, azoknak pedig, akik kívül vannak, minden példabeszédekben hangzik el,

¹²hogy nézvén nézzenek és ne lássanak,
hallván halljanak és ne értsenek;
nehogy megtérjenek
és bűneik bocsánatot nyerjenek«.

KNB SZIT STL BD RUF KG