4 ¹Ismét tanítani kezdett a tengerparton. Igen nagy sokaság gyűlt össze körülötte, úgyhogy egy vízen levő bárkába szállva leült, az egész sokaság pedig a tengerparton volt. ²Sokat tanította őket példázatokban. Tanítás közben így szólt hozzájuk:
– ³Halljátok! Íme, kiment a magvető vetni. ⁴Történt pedig vetés közben, hogy a mag az útfélre esett. Jöttek a madarak és felkapkodták. ⁵Másik meg sziklás helyre esett, ahol nem volt sok föld. Azonnal kihajtott, mert nem volt mélyen a földben. ⁶És amikor feljött a nap, megperzselődött, és mivel nem volt gyökere, kiszáradt. ⁷Egy másik tövisek közé esett. A tövisek megnőttek, megfojtották, és nem hozott termést. ⁸A többi pedig jó földbe esett. Termést hozott, miután kikelt és szárba szökkent. És meghozta egyik a harmincszorosát, másik a hatvanszorosát, sőt némelyik a százszorosát is.
⁹Majd ezt mondta:
– Akinek van füle a hallásra, hallja!
¹⁰Amikor egyedül maradt, a körülötte levők a Tizenkettővel együtt megkérdezték a példázatokról. ¹¹Jézus így szólt hozzájuk:
– Nektek megadatott Isten országának a titka, de a kívülállóknak minden példázatokban marad: ¹²hogy nézvén nézzenek, de ne lássanak, és hallván halljanak, de ne értsenek; hogy meg ne térjenek, és bocsánatot ne nyerjenek.

KNB SZIT STL BD RUF KG