Jézus a hajóról tanít.

4 ¹Megint tanítani kezdett a tó partján. Nagy tömeg gyűlt köré, ezért bárkába szállt, így ő a tavon volt, az egész tömeg meg szemközt a tó partján a földre telepedett. ²Példabeszédekben tanította őket sok mindenre, és tanításában ezt mondta nekik:

A magvető.

³„Halljátok! Íme, kiment a magvető vetni. ⁴Amint vetett, némely szem történetesen az útszélre hullott. Jöttek a madarak és felcsipegették. ⁵Más szemek köves talajra hullottak, itt nem volt elég a föld. Csakhamar kikeltek, mert nem kerültek mélyre a földbe. ⁶De aztán, hogy forrón sütött a nap, kiszáradtak, mert nem eresztettek mélyre gyökeret. ⁷Voltak szemek, amelyek bogáncsok közé hullottak. Amint a bogáncsok megnőttek, elfojtották, ezért nem hoztak termést. ⁸De volt mag, amely jó földbe hullott. Ez amikor kikelt és kifejlődött, termést hozott, az egyik harminc-, a másik hatvan-, a harmadik százszorosat. ⁹Akiknek van füle a hallásra, hallja meg!” – mondta.

Miért beszél Jézus példabeszédekben?

¹⁰Amikor egyedül maradt, tanítványai a tizenkettővel együtt megkérdezték, mi a példabeszédek értelme. ¹¹Ezt felelte nekik: „Megkaptátok az Isten országa titkát, a kívülállók azonban mindent példabeszédben kapnak, ¹²hogy: Nézzenek, de ne lássanak, halljanak, de ne értsenek, nehogy megtérjenek, s bocsánatot nyerjenek.”

KNB SZIT STL BD RUF KG