35 (34). ZSOLTÁR. AZ ÜLDÖZÖTT IGAZ IMÁJA

35 ¹(Dávidtól.) Szállj perbe, Uram, azokkal, kik velem vitáznak, győzd le azokat, kik ellenem harcolnak! ²Ragadj fegyvert és pajzsot, kelj föl védelmemre, ³vess lándzsát és dárdát üldözőim ellen! Mondd lelkemnek: „Én vagyok üdvösséged!” ⁴Vesszenek dicstelenül, akik életemre törnek, hátráljanak meg szégyenletesen, akik gonoszat forralnak ellenem! ⁵Legyenek olyanok, mint pelyva a szélben, az Isten angyala szórja őket szét! ⁶Útjuk legyen síkos és sötét, üldözze őket az Isten angyala! ⁶Ébredj fel, kelj védelmemre, Istenem és Uram, intézd te az ügyem! ⁷Mivel ok nélkül csapdát állítottak nekem, és ok nélkül vermet ástak életemnek. ⁸Érje őket fájdalmas pusztulás, akadjanak a nekem vetett hálóba maguk, és essenek bele a verembe! ⁹Lelkem pedig ujjongjon az Úrban, örüljön segítségének! ¹⁰Minden tagom hirdeti majd: Ki olyan, mint te vagy, Uram? Te, aki a gyengét megmented a túlerőtől, a szegényt a rablók kezétől. ¹¹Elvetemült tanúk álltak elő, s vallattak dolgokról, mikről mit sem tudtam. ¹²A jót rosszal viszonozták nekem, üressé vált az életem. ¹³Pedig én, amikor betegen feküdtek, vezeklőruhát öltöttem, lelkemet böjttel gyötörtem, s imádságban öntöttem ki a szívem. ¹⁴Bánatosan jártam, mintha barátom vagy testvérem lett volna. Mint aki anyját gyászolja, úgy roskadoztam a szomorúságtól. ¹⁵Mégis örültek, amikor ingadoztam, és összegyűltek, ellenem fordultak. Idegenek, kiket nem ismerek, marcangoltak és nagy kiáltásokkal ¹⁶azt kiáltják: „Ha! Ha! Láttuk!” Fogukat csikorgatták ellenem. ¹⁷Uram, meddig nézed még ezt? Oltalmazd meg dühüktől életem, mentsd meg lelkemet az oroszlánoktól! ¹⁸Akkor hálát adok neked a nagy közösségben, az egész nép előtt dicsőítlek téged. ¹⁹Akik igazságtalanul rám támadnak, ne diadalmaskodjanak fölöttem! Ne hunyorgassák szemüket, akik ok nélkül gyűlölnek! ²⁰Ők nem a béke hangján szólnak, akik szelídek a földön, azok ellen álnokságot koholnak. ²¹Kitátják ellenem nagyra a szájukat, s azt kiáltják: „Na, most majd meglátjuk!” ²²Uram, te láttad, ne hallgass tovább. Uram, ne maradj távol tőlem! ^{23 24}Tégy igazságot, igaz voltod szerint! Uram, Istenem, ne diadalmaskodjanak rajtam, ²⁵ne gondolják szívükben: „Éppen így akartuk!” Ne mondhassák: „Most aztán felfaltuk!” ²⁶Pusztuljanak el szégyenletesen mind, akik nyomorúságomon kéjelegnek! Érje szégyen és gyalázat azokat, akik fölényesen beszélnek felőlem! ²⁷De örüljenek és ujjongjanak mind, akik ügyemet mérlegelik! Mondogassák szüntelenül: „Nagy az Úr, üdvét akarja szolgájának!”

36 (35). ZSOLTÁR

²⁸Az én nyelvem pedig hirdesse igazságosságodat, s mindörökké zengje dicséreted!

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző zsoltár Következő zsoltár