Imádság kísértés idején

141 ¹Dávid zsoltára. Hozzád kiáltok, URam, siess segítségemre, figyelj szavamra, ha kiáltok hozzád! ²Jusson eléd imádságom mint illatáldozat, imára emelt kezem mint esti áldozat! ³URam, tégy zárat a számra, őrizd ajkaim nyílását! ⁴Ne engedd, hogy szívem rosszra hajoljon, hogy bűnös dolgot műveljek a gonosztevőkkel együtt; finom falatjaikból nem akarok enni. ⁵Ha igaz ver engem, szeretetből van az. Olaj a fejemnek még a feddése is. Akik pedig gonoszságban élnek, azokért még imádkozom is. ⁶És ha majd bíráik a sziklafalon letaszítják őket, akkor értik meg, milyen szépek voltak mondásaim. ⁷Mint amikor barázdát hasítanak a földön, úgy szórják csontjaikat a sír szájába. ⁸De én rád tekintek, én Uram, URam! Hozzád menekülök, ne vedd el életemet! ⁹Őrizz meg a tőrtől, amelyet nekem vetettek, a gonosztevők csapdáitól! ¹⁰A bűnösök beleesnek saját hálójukba, én pedig elkerülöm azt.

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző zsoltár Következő zsoltár