Keresés a Bibliában

108 (107). ZSOLTÁR. A NÉP REGGELI IMÁJA

108 1(Ének, Dávid zsoltára.) 2A szívem nyugodt, én Istenem, énekelek és zenélek színed előtt. Ébredj, lelkem! 3Citera, hárfa ébredjetek, fölkeltem a hajnalt. 4A népek között dicsőítlek, Uram, a pogányok közt énekelek neked. 5Mivel irgalmad az égig ér és hűséged a felhőket veri. 6Jelenj meg fönségedben az égen, Istenem, az egész föld felett szárnyaljon dicsőséged. 7Igen, hogy megmeneküljenek, akiket szeretsz, jobbod küldjön segítséget, hallgass meg minket. 8Így szólt az Úr szentélyében: „Ujjongva osztom fel Szichemet, felmérem Szukkot völgyét. 9Az enyém Gileád, az enyém Manassze, és Efraim a fejem sisakja, jogarom pedig Júda. 10De Moáb legyen a mosdótálam, és Edomra ráteszem sarumat, s diadalmaskodom a filiszteusok földje fölött.” 11Ki visz el engem az erős városba? Ki vezet el Edomba? 12Nem vetettél el minket, Istenem? Istenem, miért nem vonulsz ki seregeinkkel? 13Nyújts segítséget az ellenség ellen, hisz az emberek segítsége hiábavaló. 14Istennel hősi tetteket viszünk véghez, ő eltiporja ellenségeinket.

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző zsoltár Következő zsoltár