Keresés a Bibliában

ISTEN KIMENT MINDEN VESZÉLYBŐL

107 1(Alleluja!) Magasztaljátok az Urat, mert jó: irgalma örökké megmarad. 2Így beszéljenek, akiket megváltott az Úr, akiket kiszabadított az ellenség kezéből. 3Akiket összegyűjtött az országokból, napkeletről és napnyugatról, északról és délről. 4Kietlen földön bolyongtak a pusztán, nem találtak utat lakható hely felé. 5Éhség és szomjúság gyötörte őket, életüket pusztulás fenyegette. 6Szorultságukban az Úrhoz kiáltottak, és ő megmentette őket minden félelmüktől. 7Egyenes úton vezette őket, hogy lakható helyre jussanak. 8Köszönjék meg az Úrnak minden kegyelmét és csodáit, amelyeket az emberek fiaiért tett! 9Mert az éhezőket jóllakatta, s a nyomorgókat ellátta javakkal. 10A sötétben és a halál árnyékában ültek, megbilincselve, nyomorban és vasban. 11Mert ellenszegültek az Isten szavának, és megvetették a Fölséges törvényét. 12Ezért szívüket bánattal puhította, megtántorodtak s nem jött senki, hogy támogassa őket. 13Szorult helyzetükben az Úrhoz kiáltottak, s megmentette őket minden félelmüktől. 14Kivezette őket a sötétségből s a halál árnyékából és széttörte bilincsüket. 15Köszönjék meg az Úrnak minden kegyelmét és csodáit, amelyeket az emberek fiaiért tett! 16Mert bezúzta az érckapukat, és a vaszárakat kettétörte. 17Bűneik miatt erőtlenek voltak, mulasztásaikért bűnhődniük kellett. 18Megundorodtak minden ételtől, közel jutottak a halál kapujához. 19Szorult helyzetükben az Úrhoz kiáltottak, s megmentette őket minden félelmüktől. 20Elküldte szavát, hogy meggyógyítsa őket, életüket kimentette a veremből. 21Köszönjék meg az Úrnak minden kegyelmét, és csodáit, amelyeket az emberek fiaiért tett! 22Mutassanak be neki hálaáldozatot és boldogan hirdessék tetteit. 23Akik hajóikon bejárják a tengert, és kereskednek a nagy vizeken: 24ők is látták az Úr tetteit, a mélyben szemlélték csodáit. 25Szavával vihart támasztott, magasba emelte a hullámokat. 26Ezek az égig tornyosultak, aztán lebuktak a mélybe, őket pedig a kín emésztette. 27Mint a részegek inogtak ide-oda és minden bölcsességüknek vége volt. 28Szorult helyzetükben az Úrhoz kiáltottak, s megmentette őket minden félelmüktől. 29A vihart szellővé szelídítette, s a tenger hullámai elcsitultak. 30Örültek, hogy nagy csendesség lett, s elvezette őket az áhított kikötőbe. 31Köszönjék meg az Úrnak minden kegyelmét és csodáit, amelyeket az emberek fiaiért tett! 32Adjanak hálát neki a nép gyülekezetében! A vének tanácsában dicsőítsék! 33Folyókat pusztává változtatott, és vízforrásokat szomjas földdé. 34Termékeny földet szikes mezővé, lakóinak gonoszsága miatt. 35Aztán a pusztát ismét tóvá változtatta, a kiszáradt földet vizek forrásává. 36Az éhezőket odatelepítette, hogy otthont teremtsenek rajta. 37Művelték a földet, szőlőt ültettek, és gazdagon arattak. 38Megáldotta őket, számuk hatalmas lett, s nyájaikat is megszaporította. 39Azután újra megfogyatkoztak, baj és szükség emésztette őket. 40Ám, aki a fejedelmeket is megvetéssel sújtja, s úttalan pusztán hagyja bolyongani: 41az fölemelte a szegényt a nyomorból, és megsokasította nemzetségüket, miként a nyájakat. 42Az igazak látják ezt és örülnek, s minden gonosz száj elnémul. 43Ki a bölcs? Jegyezze ezt meg! Értse meg, milyen az Úr kegyelme!

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző zsoltár Következő zsoltár