Pilátus ítélete.

¹¹Közben Jézust a helytartó elé állították. A helytartó megkérdezte tőle: „Te vagy a zsidók királya?” „Te mondod” – felelte Jézus. ¹²A főpapok és vének vádjaira azonban nem felelt semmit. ¹³Erre Pilátus így szólt hozzá: „Nem hallod, mi mindennel vádolnak?” ¹⁴De ő egyetlen vádjukra sem felelt. Ezen a helytartó igen meglepődött. ¹⁵Az ünnep napján a helytartó szabadon szokott bocsátani egy rabot, a nép kívánsága szerint. ¹⁶Volt akkor egy hírhedt rabjuk, Barabásnak hívták. ¹⁷Pilátus kérdést intézett hozzájuk: „Mit akartok, melyiket bocsássam el a kettő közül, Barabást vagy Jézust, akit Krisztusnak mondanak?” ¹⁸Tudta ugyanis, hogy csak irigységből adták kezére. ¹⁹Míg ott ült ítélőszékében, a felesége üzenetet küldött neki: „Ne legyen közöd annak az embernek a dolgához! Az éjjel álmomban sokat szenvedtem miatta.” ²⁰A főpapok és a vének felbujtották a népet, hogy Barabást kérje ki, Jézusnak pedig kívánja halálát. ²¹A helytartó tehát föltette a kérdést: „Mit akartok, melyiket bocsássam el a kettő közül?” „Barabást!” – kiáltották. ²²Pilátus tovább kérdezte: „Hát Jézussal, akit Krisztusnak mondanak, mit tegyek?” Mind azt kiabálták: „Keresztre vele!” ²³„De hát mi rosszat tett?” – kérdezte. Annál inkább ordították: „Keresztre vele!” ²⁴Pilátus látta, hogy nem megy semmire, sőt a zajongás még fokozódik is. Vizet hozatott, s a nép szeme láttára megmosta kezét: „Ennek az igaz embernek vére ontásában én ártatlan vagyok – mondta. – Ti lássátok!” ²⁵Erre az egész tömeg zúgta: „Vére rajtunk és fiainkon!” ²⁶Akkor szabadon bocsátotta Barabást, Jézust pedig megostoroztatta, és átadta nekik, hogy feszítsék keresztre.

Jézus kigúnyolása.

²⁷A helytartó katonái bevitték Jézust a helytartóságra, s odagyűjtötték köré az egész helyőrséget. ²⁸Megfosztották ruhájától, bíborszínű köntöst adtak rá. ²⁹Tövisből koszorút fontak, fejére tették, jobb kezébe pedig nádszálat adtak. Aztán térdet hajtottak előtte, és így gúnyolták: „Üdvözlégy, zsidók királya!” ³⁰Közben leköpdösték, fogták a nádat, s verték a fejét.

KNB SZIT STL BD RUF KG

²Ott vádolni kezdték: „Azt tapasztaltuk – mondták –, hogy fellázítja népünket. Megtiltja, hogy adót fizessünk a császárnak. Azt állítja magáról, hogy ő a messiás király.” ³Pilátus megkérdezte tőle: „Te vagy-e a zsidók királya?” „Magad mondod” – felelte. ⁴Pilátus erre kijelentette a főpapoknak és a népnek: „Semmiben nem találom ezt az embert bűnösnek.” ⁵De azok erősködtek: „Tanításával fellázítja a népet Galileától kezdve egészen Júdeáig.”

Jézus Heródes Antipász előtt.

⁶Ennek hallatára Pilátus megkérdezte, hogy Galileába való-e. ⁷Amikor megtudta, hogy Heródes uralma alá tartozik, elküldte Heródeshez, aki azokban a napokban épp Jeruzsálemben tartózkodott. ⁸Amikor Heródes meglátta Jézust, nagyon megörült. Régóta szerette volna látni, mert sokat hallott felőle, s remélte, hogy valami csodát tesz a jelenlétében. ⁹Sokat faggatta, de nem méltatta feleletre. ¹⁰A főpapok és az írástudók is elmentek, és hevesen vádolták. ¹¹Heródes udvarával együtt gúnyt űzött belőle, csúfságból fehér ruhába öltöztette, aztán visszaküldte Pilátushoz. ¹²Ezen a napon Heródes és Pilátus jó barátok lettek, bár azelőtt haragban voltak.

Jézus elítélése.

¹³Pilátus ismét összehívta a főpapokat, a véneket és a népet, ¹⁴s így szólt hozzájuk: „Elém vezettétek ezt az embert mint a nép lázítóját. Jelenlétetekben kihallgattam, de az ellene felhozott vádak közül nem találtam egyben sem vétkesnek. ¹⁵És Heródes sem, mert lám, visszaküldte hozzám. Láthatjátok, semmi olyat nem követett el, amiért halált érdemelne. ¹⁶Megfenyítem hát, és szabadon bocsátom.” ¹⁷Az ünnep alkalmával szabadon kellett bocsátania egy foglyot. ¹⁸Az egész nép ezt ordította: „Vesszen el! Bocsásd szabadon Barabást!” ¹⁹A városban lázadás tört ki, és Barabás gyilkosság miatt került börtönbe. ²⁰Pilátus ismét hozzájuk fordult, mert szabadon akarta bocsátani Jézust. ²¹De tovább ordítoztak: „Keresztre! Keresztre vele!” ²²Harmadszor is megkérdezte: „De hát mi rosszat tett? Semmi vétket nem találok, amiért halálra kellene ítélnem. Megfenyítem és szabadon bocsátom.” ²³De azok nem tágítottak, hanem egyre elszántabban, egyre hangosabban üvöltötték, hogy feszítse keresztre. ²⁴Erre Pilátus úgy határozott, hogy enged követelésüknek. ²⁵Szabadon engedte hát kérésükre azt, aki lázadás és gyilkosság miatt került börtönbe, Jézust meg kiszolgáltatta nekik akaratuk szerint.

KNB SZIT STL BD RUF KG

²⁹Ezért Pilátus jött ki hozzájuk, és megkérdezte tőlük: „Mivel vádoljátok ezt az embert?” ¹⁶Erre kiszolgáltatta nekik, hogy feszítsék keresztre.

A keresztre feszítés.

¹⁶Ezzel átvették Jézust.

KNB SZIT STL BD RUF KG