Keresés a Bibliában

10 1Jaj azoknak, akik gonosz törvényeket hoznak, akik csak elnyomó rendeleteket írnak. 2Akik nem szolgáltatnak igazságot az elnyomottnak, s megfosztják jogaitól népem szegényeit. Akik kizsákmányolják az özvegyet, és megrabolják az árvát. 3Mitévők lesztek majd a látogatás napján, s a vihar idején, amely távolról közeleg? Kihez menekültök majd segítségért, és hol hagyjátok gazdagságtokat? 4Nem marad más, csak a foglyok közé esni, és a megöltek közé hullani. De ezzel még nem csillapult le a haragja, keze továbbra is ki van nyújtva.

Asszíria királya ellen

5Jaj Asszíriának, haragom vesszejének, a bosszúm suhogtatta botnak. 6Elküldöm az istentelen nemzet ellen, s a népre szabadítom, amely haragra gerjeszt, hogy zsákmányoljon és prédát szerezzen, és tapossa azt, mint az utca sarát. 7De hát ő nem így vélekedik, a szíve másképpen gondolkodik: Mert csak az eltipráson jár az esze, és azon, hogy sok népet kiirtson. 8Azt mondja: „Vajon főembereim egyúttal nem királyok is? 9Vajon nem úgy járt-e Kalnó, mint Karkemis, és Emát, mint Arpád, Szamária meg, mint Damaszkusz? 10Úgy, ahogy kezem utolérte a bálványok országait, amelyekben még több volt a kép, mint amennyi kép Jeruzsálemben és Szamáriában van, 11amint elbántam Szamáriával és bálványaival, vajon nem úgy tesznek-e majd Jeruzsálemmel és bálványaival is?” 12De ha az Úr mindent végbevisz a Sion hegyén és Jeruzsálemben, akkor megbünteti Asszíria királya szívének kevély szándékát, és nagyralátó szemének gőgjét. 13Mert ezt mondta: „Ezt mind a saját kezem erejével vittem végbe, és bölcsességemmel, mert okos vagyok. Megszüntettem a népek határait, kifosztottam kincstáraikat, s lakóikat a porba sújtottam. 14Mint a madárfészek felé szokás, kinyújtottam kezem a népek kincséért, s ahogy összeszedik az elhagyott tojásokat, úgy harácsoltam össze az egész földet. Nem akadt, aki megmozdította volna a szárnyát, vagy száját csipogásra nyitotta volna.” 15Vajon hősködik-e a fejsze az előtt, aki vág vele? Vajon szembeszáll-e a fűrész azzal, aki húzza? Mintha a vessző meglendíthetné azt, aki megragadta, vagy a bot fölemelhetné azt, aki nem fából való. 16Ezért a Seregek Ura sorvasztó betegséget küld majd hőseire, s a jólét helyett tűz lángol fel, emésztő tűznek lángja. 17Akkor Izrael Fényessége tűzzé változik, és a Szentje lánggá, aztán egyetlen napon lángra lobbantja és elemészti a bogáncsot és a gazt. 18Erdejének és kertjének ékességét testestül-lelkestül megemészti, s úgy elsorvad, mint a beteg. 19Erdejében a fák maradékát könnyű lesz megszámlálni, még a gyermek is összeírhatja őket.

Izajás fiának neve

20Azon a napon Izrael maradéka és Jákob házának menekültjei többé nem arra támaszkodnak, aki veri őket, hanem hűségesen az Úrra támaszkodnak, Izrael Szentjére. 21A maradék megtér! Jákob maradéka az erős Istenhez.

A pusztulás megjövendölése

22Izrael, ha annyi volna is a néped, mint a tenger partján a fövény, csak a maradék tér meg belőle. Már elhatároztatott a pusztulás, és az igazságos ítélet elsöpör, mint az áradat. 23Igen, a pusztulást, amit elhatározott, végbeviszi a Seregek Ura az egész földön.

Vigasztaló jövendölés

24Ezt mondja a Seregek Ura: „Ne félj Asszíriától, népem, Sion lakója! Vesszővel ver ugyan, és fölemeli botját ellened, 25de már csak egy kis idő: akkor lecsillapszik haragom, és dühöm elsöpri őket.” 26A Seregek Ura rájuk emeli az ostort, mint akkor, amikor megverte Midiánt Oreb sziklájánál, vagy amikor kinyújtotta és a tenger fölé emelte botját Egyiptom felől az úton. 27Azon a napon lekerül válladról a terhe, és igája nem nyomja többé nyakad.

Az asszír betörés

28Rimnon tájáról indul el, gyorsan eléri Ajátot, átvonul Migronon s Mikmásznál hagyja a málhát. 29Végigmennek a szoroson, s Gábában tábort ütnek éjszakára. Ráma erre megremeg, Saul Gibeája megfutamodik. 30Kiabálj, Bát-Gallim! Figyelj Laisa! Anatót válaszolj! 31Madema fut, s Gébim lakói is menekülnek. 32Még ma megáll Nobban, s kezet emel Sion leányának hegye, Jeruzsálem dombja ellen. 33De nézzétek! A Seregek Ura rettentő erővel levágja az ágakat. A sudár növésű fákra kivágás vár. A földre zuhannak a hatalmasok. 34Az erdő sűrűje megritkul a fejsze csapása alatt, s pompás cédrusaival elbukik a Libanon.

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző fejezet Következő fejezet