9 ¹A nép, amely sötétben jár, nagy fényességet lát. Akik a halál országának árnyékában laknak, azoknak világosság támad. ²Nagy ujjongással töltöd el őket, kitörő örömet adsz nekik. Úgy örülnek majd színed előtt, ahogy aratáskor szoktak örülni, s ahogy akkor örülnek, amikor a zsákmányt osztják. ³Mert terhes igáját, a vállára nehezedő rudat, sanyargatója botját összetöröd, mint Midián idejében. ⁴Mert minden harcban viselt sarut, minden vérben forgatott ruhát elégetnek, s tűznek lesz martaléka. ⁵Mert gyermek születik, fiú adatik nekünk, s az ő vállára kerül az uralom. Így fogják hívni: Csodálatos Tanácsadó, Erős Isten, Örök Atya, Béke Fejedelme. ⁶Messzire kiterjed majd uralma, és a békének nem lesz vége Dávid trónján és királyságában, amelyet megerősít és megszilárdít a jog és az igazság által. Mostantól mindörökké ezt teszi a Seregek Urának féltő szeretete.

Az Úr bosszúja

⁷Az Úr kimondta Jákobra a szót, és az utol is érte Izraelt: ⁸Az egész nép megérti, Efraim és Szamária lakói. Gőgjükben és szívük kevélységében így beszéltek: ⁹„A téglaépületek leomlottak, majd kockakövekből építjük fel újra. A vadfügefákat kivágták, majd cédrusfákat ültetünk helyükbe.” ¹⁰Ám az Úr felvonultatja e nép ellen az ellenségeit, ellenfeleit fölkelésre szítja; ¹¹kelet felől Arámot, nyugat felől a filiszteusokat, és teli szájjal felfalják Izraelt. De ezzel még nem csillapult le a haragja, keze továbbra is ki van nyújtva. ¹²De a nép nem tért meg ahhoz, aki lesújtott rá, és nem kereste a Seregek Urát. ¹³Ezért az Úr levágta Izraelről egy nap a fejet és a farkat, a pálmaágat és a nádszálat. ¹⁴[Az előkelők és a tekintélyesek – ezek a fej, a hamis próféták meg a farok.] ¹⁵E nép vezetői tévútra tértek, s akiket vezettek, eltévelyedtek. ¹⁶Ezért nem fogja kímélni az Úr az ifjakat, s nem könyörül meg az árvákon és özvegyeken. Mert valamennyi istentelen és gonosz, és minden száj ostobaságot beszél. De ezzel még nem csillapult le a haragja, keze továbbra is ki van nyújtva. ¹⁷Mert az istentelenség lángra kapott, mint a tűz, megemészti a bogáncsot és a gazt, felgyújtja a sűrű erdőt, úgyhogy magasra csap fel a füstje. ¹⁸A Seregek Urának haragjától lángba borul a föld, és a nép a tűz martaléka lesz. Senki sem kíméli embertársát, ¹⁹mindenki a másik ember húsát eszi. ¹⁹Jobbról szel, de éhen marad, balról harap, mégse lakik jól. ²⁰Manassze Efraimot falja, Efraim Manasszét, aztán mindketten Júdának esnek. De ezzel még nem csillapult le a haragja, keze továbbra is ki van nyújtva.

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző fejezet Következő fejezet