15 ¹Jöttek néhányan Júdeából, és így tanították a testvéreket: „Ha nem metélkedtek körül Mózes rendelkezése szerint, nem üdvözülhettek.”
²Mivel Pálnak és Barnabásnak nem kis vitája és nézeteltérése támadt velük, úgy rendelkeztek, hogy ebben a vitás ügyben Pál, Barnabás és még néhányan közülük menjenek föl az apostolokhoz és a vénekhez Jeruzsálembe. ³Miután a gyülekezet útnak indította őket, áthaladtak Fönícián és Szamarián, elbeszélték a pogányok megtérését, és nagy örömet szereztek valamennyi testvérnek. ⁴Amikor megérkeztek Jeruzsálembe, örömmel fogadta őket az egyház, az apostolok és a vének, ők pedig elbeszélték, mi mindent tett értük Isten.
⁵Néhányan, akik a farizeusok pártjából lettek hívőkké, felszólaltak, és azt mondták, hogy körül kell őket metélni, és meg kell parancsolni nekik, hogy tartsák meg Mózes Törvényét.
⁶Összegyűltek az apostolok és a vének, hogy megvizsgálják ezt a kérdést. ⁷Mivel heves vita támadt, felállt Péter, és így szólt hozzájuk:
– Testvérek, jól tudjátok, hogy kezdettől fogva engem választott ki Isten közületek, hogy az evangélium igéjét az én szájamból hallják, és legyenek hívővé a pogányok. ⁸A szíveket ismerő Isten mellettük tanúskodik, mivel nekik is megadta a Szentlelket éppúgy, mint nekünk, ⁹és semmi különbséget sem tett közöttünk és közöttük, ugyanis a hit által megtisztította szívüket. ¹⁰Most tehát miért kísértitek Istent azzal, hogy olyan igát tegyetek a tanítványok nyakába, amilyet sem atyáink, sem mi nem tudtunk hordozni? ¹¹Ellenkezőleg, hisszük, hogy mi is, éppúgy, mint ők, az Úr Jézus kegyelme által üdvözülünk.
¹²Ekkor elcsendesedett az egész gyűlés, és meghallgatták Pált és Barnabást, akik elbeszélték, milyen sok jelet és csodát tett általuk Isten a pogányok között. ¹³Amikor befejezték, Jakab szólalt meg, és ezt mondta:
– Testvérek, hallgassatok meg! ¹⁴Simon elbeszélte, hogyan gondoskodott Isten arról, hogy először szerezzen a pogányok közül népet az ő nevének.
¹⁵Megegyeznek ezzel a próféták szavai, ahogyan meg van írva: ¹⁶„Ezután visszatérek, és újra felépítem Dávid leomlott sátorát. Újra felépítem romjait, és helyreállítom, ¹⁷hogy keresse az Urat a többi ember, és mindazok a pogányok, akikre lehívják az én nevemet – mondja az Úr, aki véghez is viszi, ¹⁸és aki előtt ez öröktől fogva ismert.” ¹⁹Ezért az én véleményem ez: ne rójunk külön terheket azokra a pogányokra, akik megtérnek Istenhez, ²⁰csak írjuk meg nekik, hogy tartózkodjanak a bálvány okozta tisztátalanságtól, a paráznaságtól, a fojtott állatoktól és a vértől! ²¹Mózesnek ugyanis ősidőktől fogva vannak hirdetői minden városban, hiszen a zsinagógákban minden szombaton olvassák őt.
²²Akkor az apostolok és a vének az egész egyházzal együtt jónak látták, hogy férfiakat válasszanak ki maguk közül, és elküldjék őket Pállal és Barnabással Antiókhiába. Kiválasztották a Barszabbásznak is nevezett Júdást, és Szilást, akik vezető emberek voltak a testvérek között. ²³Ezt a levelet küldték velük: „Mi, az apostolok és a vének, a ti testvéreitek, üdvözletünket küldjük az antiókhiai, szíriai és kilikiai pogány származású testvéreknek! ²⁴Mivel megtudtuk, hogy közülünk néhányan meghatalmazásunk nélkül mentek hozzátok, megzavartak titeket, és szavaikkal feldúlták lelketeket, ²⁵egymás között egyetértésre jutva, jónak láttuk, hogy férfiakat válasszunk ki, és küldjünk hozzátok a mi szeretett Barnabásunkkal és Pálunkkal, ²⁶akik mindketten a mi Urunk Jézus Krisztus nevének szolgálatára szentelték életüket. ²⁷Velük van Júdás és Szilás. Ők majd élőszóval is megerősítik az írottakat. ²⁸A Szentlélek és mi úgy döntöttünk, hogy ne tegyünk több terhet rátok annál, mint ami feltétlenül szükséges. ²⁹Tartózkodjatok a bálványáldozati hústól, a vértől, a fojtott állatoktól és a paráznaságtól! Ha ezektől őrizkedtek, helyesen cselekedtek. Jó egészséget!”
³⁰Ők tehát, miután útnak indították őket, lementek Antiókhiába, összehívták az egész gyülekezetet, és átadták a levelet. ³¹Amikor felolvasták, megörültek a bátorításnak. ³²Júdás és Szilás – akik maguk is próféták voltak – sok beszéddel buzdították és erősítették a testvéreket. ³³Azután ott időztek még egy darabig, majd a testvérek békével elbocsátották őket azokhoz, akik küldték őket. ³⁴[] ³⁵Pál és Barnabás többekkel együtt Antiókhiában maradt. Tanítottak, és hirdették az örömhírt, az Úr igéjét.
³⁶Néhány nap múlva ezt mondta Pál Barnabásnak:
„Térjünk vissza valamennyi városba, ahol hirdettük az Úr igéjét, és látogassuk meg a testvéreket, hogy megy soruk!” ³⁷Barnabás azt akarta, hogy vigyék magukkal a Márknak is nevezett Jánost. ³⁸Pál azonban nem tartotta méltónak arra, hogy magukkal vigyék, mivel Pamphüliában otthagyta őket, és nem vett részt a munkájukban. ³⁹Heves vita támadt köztük, úgyhogy elváltak egymástól. Barnabás magával vitte Márkot, és elhajózott Ciprusba. ⁴⁰Pál Szilást választotta társául, és miután az Úr kegyelmébe ajánlották őt a testvérek, útnak indult. ⁴¹Bejárta Szíriát és Kilikiát, és erősítette az egyházakat.

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző fejezet Következő fejezet