¹²Mivel ilyen reményünk van, teljes nyíltsággal állunk elő; ¹³és nem úgy, mint Mózes, aki fátylat tett az arcára, hogy Izrael fiai ne lássák a semmivé foszló dicsőség végét. ¹⁴De gondolkodásuk is eltompult. Mind a mai napig ugyanez a fátyol borul az Ószövetség olvasására, és az csak Krisztusban tűnik el. ¹⁵Igen, mindmáig, valahányszor Mózest olvassák, fátyol borítja a szívüket. ¹⁶De ha valaki megtér az Úrhoz, a fátyol eltűnik. ¹⁷Ez „az Úr” a Lélek, és ahol az Úr Lelke, ott a szabadság. ¹⁸Mi pedig mindnyájan, miközben födetlen arccal, mintegy tükörben szemléljük az Úr dicsőségét, az Úr Lelke által egyre inkább hasonlóvá válunk a szemlélt dicsőséghez.

KNB SZIT STL BD RUF KG