12Mivel ezt reméljük, teljes nyíltsággal szólunk, 13nem úgy, mint Mózes, aki befödte arcát, hogy Izrael fiai ne lássák mulandó dicsőségének a végét. 14Az ő értelmük eltompult, hiszen mindmáig rajta a fátyol az Ószövetségen, amikor olvassák, s rajta is marad, mert csak Krisztusban tűnik el. 15Igen, mind a mai napig fátyol borítja szívüket, amikor Mózest olvassák, 16de ha majd az Úrhoz térnek, eltűnik a fátyol. 17Az Úr ugyanis a Lélek: ahol az Úr Lelke, ott a szabadság. 18Mi pedig mindnyájan, akik födetlen arccal tükrözzük vissza az Úr dicsőségét, a dicsőségben fokról fokra hozzá hasonlóvá változunk át, az Úr Lelke által.