48
1Ének. Kóré fiainak zsoltára.
2Nagy az Úr, minden dicséretre méltó
Istenünk városában.
3Pompás magaslat az ő szent hegye,
gyönyörűsége az egész földnek.
Sion hegye messzi észak, a nagy király városa.
4Házaiban úgy ismerik Istent, mint menedéket.
5Mert íme, a föld királyai összegyűltek és egyesültek.
6De ahogy meglátták, ámulatba estek,
Megrémültek, megremegtek;
7Rettegés fogta el őket ott,
s a vajúdó asszonyéhoz hasonló gyötrelem.
8Hatalmas széllel összetörted
a társisi hajókat.
9Amint hallottuk, magunk is láttuk,
hogy a seregek Urának városát,
a mi Istenünknek városát
örökre alapította Isten!
10Megemlékezünk irgalmadról, ó Isten,
templomod belsejében.
11Mint ahogy híred, ó Isten, dicséreted is
betölti a föld határait;
Jobbod igazsággal teljes.
12Örvendezik Sion hegye,
s Júda leányai ujjongva örülnek
ítéleteidnek, Uram.
13Járjátok körül Siont, nézzétek meg,
számláljátok meg tornyait!
14Tekintsétek meg erődítéseit,
járjátok be házait,
hogy elmondhassátok a jövendő nemzedéknek!
15Valóban ő az Isten, a mi Istenünk örökké, mindörökkön-örökké,
ő vezet minket mindörökké!
Jegyzetek
48,1 Sion-himnusz, amely talán (mint a Zsolt 46) Jeruzsálem megszállása alatt keletkezett (Szanherib, Kr. e. 701). Hálát ad Jeruzsálem megszabadulásáért, és azért, hogy Sion megmenekült a nagy veszélyből.
48,1 Kóré fiai: vö. 42,1-49,21
48,3 Vö. Mt 5,35. – Az »észak« szóval a zsoltáros azt mondja, hogy a Sion hegye az isteni világ központja. A szemita mitológia tud egy Zafon nevű hegyről (Észak-Ugaritban), amely az istenek lakóhelye, egyfajta Olümposz. A zsoltáros azt mondja, hogy nem Zafon, hanem Sion van északon, amely az egyetlen Úr lakóhelye.
48,8 Társisi hajók: tengerjáró hajók, amelyek a távoli, spanyol partokon fekvő Társist (Tartessos) is el tudják érni.
48,9 A jelen tapasztalata megerősíti a hagyományt: a szent Isten temploma örökre Sion hegyén áll.
48,12 Júda leányai: a déli királyság (Júda) városait jelenti.