89 1Az Ezrahita Ethán tanítása. (1Kir 4,31.1Krón;15,19) 2Az Úrnak kegyelmességét hadd énekeljem örökké! Nemzetségről nemzetségre hirdetem a te hűséges voltodat az én számmal! 3Mert azt mondom: Örökké megáll a te kegyelmességed, és megerősíted a te hűséges voltodat az egekben, mondván: 4Szövetséget kötöttem az én választottammal, megesküdtem Dávidnak, az én szolgámnak: (2Sám 7,11-16;23,5) 5Mindörökké megerősítem a te magodat, és nemzetségről nemzetségre megépítem a te királyi székedet. Szela. 6És az egek dicsérik a te csodadolgodat Uram; a te hűséges voltodat is a szentek gyülekezetében. (Zsolt 19,2) 7Mert a felhőkben kicsoda hasonlatos az Úrhoz, s ki olyan, mint az Úr, az istenek fiai között? (2Móz 15,11; Zsolt 86,8) 8Igen rettenetes Isten ő a szentek gyűlésében, és félelmetes mindazokra, a kik körülte vannak. (Dán 7,10) 9Uram, Seregeknek Istene! Kicsoda olyan erős, mint te vagy Uram? És a te hűséges voltod körülvesz téged. (Zsolt,89 4. 35.) 10Te uralkodol a tengernek kevélységén; mikor az ő habjai felemelkednek, te csendesíted le azokat. (Jób 9,8) 11Te rontád meg Égyiptomot mintegy átdöföttet; erős karoddal elszélesztetted ellenségeidet. (Zsolt 113,7-9) 12Tieid az egek, a föld is a tied: e világot minden benne valóval te fundáltad. (Zsolt 24,1.2;50,12) 13Az északot és a délt te teremtetted, a Thábor és a Hermon a te nevednek örvendeznek. (Jób 9,3) 14A te karod hatalommal teljes, a te kezed erős, a te jobbod méltóságos. 15Igazság és jogosság a te királyi székednek alapja; kegyelem és hűség jár a te orczád előtt. (Zsolt,89 9. Zsolt. 97,2.) 16Boldog nép az, a mely megérti a kürt szavát; a te orczádnak világosságánál jár ez, oh Uram! (Ésa 2,5) 17A te nevedben örvendeznek egész nap; és a te igazságodban felmagasztaltatnak. (Zsolt 105,3) 18Mert az ő erejöknek ékessége te vagy; a te jóakaratoddal emeled fel a mi szarvunkat is. (Zsolt 75,11;132,17) 19Mert az Úr a mi paizsunk, és Izráelnek Szentje a mi királyunk. (Zsolt 84,10.12) 20Akkor látásban szóltál a te kegyeltednek, és mondád: Segítséget adtam a vitéznek, felmagasztaltam a népből választottat; (2Sám 3,18;Zsolt 78,70.71.2Sám;7,8.9) 21Megtaláltam Dávidot, az én szolgámat; szent olajommal kentem fel őt, (1Sám 13,14) 22A kivel állandóan vele lesz az én kezem, sőt az én karom erősíti meg őt. (1Móz 49,8.10) 23Nem nyomhatja őt el az ellenség, és a gonosz ember sem nyomorgatja meg őt; (4Móz 24,17.18.2Sám;8,2) 24Mert ő előtte rontom meg az ő szorongatóit, és verem meg az ő gyűlölőit. (Zsolt 18,1-51) 25És vele lesz az én hűségem és kegyelmem, és az én nevemmel magasztaltatik fel az ő szarva. (Zsolt 61,8;Zsolt 132,17.18) 26És rávetem az ő kezét a tengerre, és az ő jobbját a folyóvizekre. (Zsolt 72,8.2Sám;8,12-15;10,19) 27Ő így szólít engem: Atyám vagy te; én Istenem és szabadításom kősziklája! (Zsolt 18,2) 28Én meg elsőszülöttemmé teszem őt és felebbvalóvá a föld királyainál. (Zsolt 2,7;2Sám 8,12;10,19) 29Örökké megtartom néki az én kegyelmemet, és az én szövetségem bizonyos marad ő vele. (2Sám 7,16;23,5) 30És az ő magvát örökkévalóvá teszem, és az ő királyi székét, mint az egeknek napjait. (2Sám 7,12-16) 31Ha az ő fiai elhagyják az én törvényemet, és nem járnak az én végzéseim szerint; (Zsolt 35,12-25;41,10) 32Ha az én rendeléseimet megtörik, és meg nem tartják az én parancsolatimat: (Zsolt 41,10) 33Akkor vesszővel látogatom meg az ő bűnöket, és vereségekkel az ő álnokságukat; 34De az én kegyelmemet nem vonom meg tőle, és az én hűséges voltomban nem hazudom. 35Nem töröm meg az én szövetségemet, és a mi kijött az én számból, el nem változtatom. (Zsolt,89 4. 9.) 36Megesküdtem egyszer az én szentségemre: vajjon megcsalhatnám-é Dávidot? (Zsolt,89 4. Zsid. 9,13. 17.) 37Az ő magva örökké megmarad, és az ő királyi széke olyan előttem, mint a nap. (2Sám 7,16; Luk 1,32.33) 38Megáll örökké, mint a hold, és bizonyos, mint a felhőben lévő bizonyság. Szela. 39De te mégis elvetetted és megútáltad őt, és megharagudtál a te felkentedre. (1Kir 9,2.4-9) 40Felbontottad a te szolgáddal kötött szövetséget, földre tiportad az ő koronáját. (2Kir 21,11-16;25,8-11) 41Lerontottad az ő kőfalait mind; romokká tetted erősségeit. (Jób 20,11.2Móz;20,5) 42Zsákmányolták őt mind az úton járók; gyalázattá lőn az ő szomszédai előtt. 43Felmagasztaltad az ő szorongatóinak jobbját, és megvidámítottad minden ellenségét. (1Sám 22,9.10) 44Még fegyverének élét is elvetted, és nem segítetted őt a harczban. 45Eltörlötted az ő fényességét, és az ő királyi székét a földre vetetted. 46Az ő ifjúságának napjait megrövidítetted, gyalázatot borítottál reá. Szela. 47Meddig rejtegeted még magad, oh Uram, szüntelen, és ég a te haragod, mint a tűz? (Zsolt 79,5;77,8) 48Emlékezzél meg rólam: mily rövid az élet! Mily semmire teremtetted te mind az embernek fiait! (Zsolt 90,9.10) 49Kicsoda oly erős, hogy éljen és ne lásson halált s megszabadítsa magát a Seolnak kezéből? Szela. (Zsid 9,27; Zsolt 49,11) 50Hol van a te előbbi kegyelmességed, Uram? Megesküdtél Dávidnak a te hűséges voltodra! (Zsolt,89 4. 36.) 51Emlékezzél meg Uram a te szolgáidnak gyalázatjokról! hogy sok népnek gyalázatját hordozom keblemben, 52A melyekkel gyaláztak a te ellenségeid Uram, a melyekkel gyalázták a te felkentednek lépéseit. (Zsolt 69,13) 53Áldott legyen az Úr mindörökké! Ámen és Ámen. (Zsolt 22,12.20)