FÖLLEBBEZÉS ISTEN HŰSÉGÉHEZ

89 ¹(Az eszrachita Etán tanítókölteménye.) ²Az Úr kegyelméről énekelek örökkön-örökké. Hűségedet hirdeti ajkam minden nemzedéken át. ³Így szóltam ugyanis: Kegyelmed alapját örökre megvetetted a szövetségben, hűségedet megszilárdítottad a mennyben. ⁴„Szövetséget kötöttem választottammal, megesküdtem szolgámnak, Dávidnak: ⁵nemzetségedet minden időkre alapítom, trónodat minden nemzedékre megszilárdítom.” ⁶Az egek dicsőítik csodáidat, Uram, a szentek közössége áldja hűségedet. ⁷Hiszen ki olyan a felhők közt, mint az Úr, az istenek fiai közül ki hasonlít hozzá? ⁸Isten hatalmas a szentek tanácsában, nagy és félelmetes minden fölött, ami körötte van. ⁹Seregek Ura! Ki olyan, mint te? Hatalmas az Úr, hűsége körülvesz téged. ¹⁰Te parancsolsz a háborgó tengernek, tobzódó hullámait megfékezed, ¹¹Rahabot átszúrtad és eltiportad, ellenségeidet szétverte karod ereje. ¹²Tied az ég és tied a föld, a földkerekség minden bősége, hiszen te alkottad. ¹³Észak és Dél a te műved, a Tábor és a Hermon téged dicsőít. ¹⁴Karodban hatalom van, kezed erős, jobbod fölemelve. ¹⁵Trónod igazságon és jogon nyugszik, előtted kegyelem és hűség menetel. ¹⁶Boldog a nép, amely ünnepelhet, és arcod fényében járhat, Uram! ¹⁷Mindvégig örülnek nevednek, ujjonganak igazságosságod miatt. ¹⁸Hisz te vagy hatalmuk fénye, kegyelmedből emeljük föl fejünk. ¹⁹Pajzsunk az Úré, Izrael Szentjéé, a mi Királyunké. ²⁰Egykor látomásban beszéltél, s így szóltál szentjeidhez: „Egy erősre tettem a koronát, fölemeltem, akit kiválasztottam a népből. ²¹Kiválasztottam szolgámat, Dávidot, szent olajommal fölkentem, ²²hogy kezem mindig segítse és karom erőt öntsön belé. ²³Nehogy rászedje ellenfele, s a gonosz hatalmaskodjék fölötte. ²⁴Nem, szétzúzom előtte ellenségeit, és akik gyűlölik, azokat megverem. ²⁵Hűségem és kegyelmem kíséri majd, nevemben fölemeli fejét. ²⁶Kezét kinyújtom a tengerig, jobbját kiterjesztem a folyamokig. ²⁷Így szólít majd engem: Atyám vagy, Istenem és üdvöm sziklája! ²⁸Én pedig elsőszülöttemmé teszem, nagyobbá a föld minden uránál. ²⁹Örökre megőrzöm számára kegyelmem, szövetségem vele nem szűnik meg. ³⁰Nemzetségét megtartom mindvégig, s trónja olyan lesz, mint az ég napjai. ³¹Ha fiai nem tartják többé törvényemet, és nem élnek parancsaim szerint, ³²ha megszegik rendelkezéseim, s nem követik útmutatásomat, ³³vesszővel büntetem vétküket, és ostorral minden bűnüket. ³⁴De kegyelmem nem vonom meg tőle, s nem tagadom meg tőle hűségemet. ³⁵Szövetségemet nem szegem meg, ajkam szózatát nem másítom meg. ³⁶Ahogyan szent vagyok s ahogy megesküdtem, Dávidnak hazudni biztosan nem fogok. ³⁷Nemzetsége örökre megmarad, trónja előttem lesz, miként a nap. ³⁸S mint a hold, amely mindig megmarad, mint hűséges tanú a felhők között.” ³⁹Most azonban eltaszítottad, elvetetted, s erősen haragszol fölkentedre. ⁴⁰A szolgáddal kötött szövetséget félredobtad, koronáját pedig megaláztad. ⁴¹Falait mind leromboltad, romhalmazzá tetted várait. ⁴²Kifosztották, akik az úton arra mentek, gúny tárgya lett a szomszédok előtt. ⁴³Ellenségeinek karját fölemelted, örömet szereztél minden ellenfélnek. ⁴⁴Kardjának élét kicsorbítottad, nem álltál többé mellette a harcban. ⁴⁵Dicsőséges jogarát hagytad lekonyulni, trónját a földre döntötted. ⁴⁶Megrövidítetted ifjúsága napjait, őt magát meg szégyennel töltötted el. ⁴⁷Meddig, Uram? Örökre el akarsz rejtőzni? Haragod úgy ég majd, mint a tűz? ⁴⁸Emlékezzél arra, hogy milyen az életem, milyen mulandónak alkottad az embert! ⁴⁹Hol van egy élő is, aki nem lát halált, aki az alvilág markától megmenthetné lelkét? ⁵⁰Hol vannak, én Uram, régi kegyeid, ahogy hűségedben Dávidnak esküt tettél? ⁵¹Emlékezzél, Uram, szolgáid gyalázatára: a népek minden gyűlöletét el kell viselnem. ⁵²Hisz ellenségeid ócsárolnak minket, Uram, s kigúnyolják fölkented nyomait. ⁵³Legyen áldott az Úr örökké! Úgy legyen! Úgy legyen!

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző zsoltár Következő zsoltár