Károli Gáspár revideált fordítása 1908-ból.

Zsoltárok könyve

33 1Örvendezzetek ti igazak, • az Úrban; a hívekhez illik a dícséret.• Kol. 3,16.  Jak. 5,13.  Fil. 4,4.  
2Dicsérjétek az Urat cziterával; tízhúrú hárfával zengjetek néki.

   3Énekeljetek néki új • éneket, lantoljatok lelkesen, harsogón.• Zsolt. 40,4.  

   4Mert az Úr szava • igaz, és minden cselekedete hűséges.• Zsolt. 146,6.  

   5Szereti az igazságot és törvényt; az Úr kegyelmével telve a föld.• 1Sám. 21,11-14.  

   6Az Úr szavára • lettek az egek, és szájának leheletére minden † seregök.• 1Móz. 1,6.  7.  Ján. 1,1-3.  † Jób 26,13.  

   7Összegyűjti a • tenger vizeit, mintegy tömlőbe; tárházakba rakja a hullámokat.• Jób 26,10.  

   8Féljen • az Úrtól mind az egész föld, rettegjen tőle minden földi lakó.• Jób 37,22.  23.  

   9Mert ő szólt • és meglett, ő parancsolt és előállott.• 1Móz. 1,3-6.  

   10Az Úr elforgatja a nemzetek • tanácsát, meghiúsítja a népek gondolatait.• Nehem. 4,15.  Zsolt. 2,1-4.  Ésa. 19,3.  

   11Az Úr tanácsa • megáll mindörökké, szívének gondolatai nemzedékről-nemzedékre.• Péld. 19,21.  

   12Boldog nép az, a • melynek Istene az Úr, az a nép, a melyet örökségül választott magának.• 5Móz. 4,7.  8.  2Sám. 7,23.  24.  

   13Az égből letekint az Úr, látja az emberek minden fiát.

   14Székhelyéről lenéz a föld minden lakosára.

   15Ő alkotta mindnyájok szivét, és jól tudja minden tettöket.

   16Nem szabadul meg • a király nagy sereggel; a hős sem menekül meg nagy erejével;• Zsolt. 44,7.  

   17Megcsal a ló a szabadításban, nagy erejével sem ment meg.• Zsolt. 22,26.  66,13-17.  18,1.  2.  

   18Ámde az Úr szemmel tartja az őt félőket, az ő kegyelmében bízókat,• 1Sám. 23,26.  27.  

   19Hogy kimentse lelköket a halálból, és az éhségben is eltartsa • őket.• Zsolt. 37,19.  34,6.  7.  11.  Jób 5,20.  

   20Lelkünk az Urat várja, segítségünk és • paizsunk ő.• 1Móz. 15,1.  

   21Csak ő benne vigad a mi szívünk, csak az ő szent nevében bízunk!• Zsolt. 138,8.  1Sám. 16,1.  13.  23,17.  

   22Legyen, Uram, a te kegyelmed rajtunk, a miképen bíztunk te benned.• Zsolt. 61,8.