Keresés a Bibliában

11 1Amikor Jézus befejezte a tizenkét tanítványának adott utasításait, továbbindult, hogy tanítson és hirdesse az igét az ottani városokban.

Keresztelő János követsége.

2Amikor János a börtönben hallott Krisztus tetteiről, elküldte (két) tanítványát ezzel a kérdéssel: 3„Te vagy-e az, akinek el kell jönnie, vagy mást várjunk?” 4Jézus így válaszolt: „Menjetek, jelentsétek Jánosnak, amit hallotok és láttok: 5vakok látnak, sánták járnak, leprások megtisztulnak, süketek hallanak, halottak föltámadnak, a szegények pedig hallgatják az evangélium hirdetését. 6Boldog, aki nem botránkozik meg bennem.”

Jézus tanúsága Jánosról.

7Amikor azok elmentek, Jézus beszélni kezdett a néphez Jánosról: „Miért mentetek ki a pusztába? Hogy széltől lengetett nádat lássatok? 8Vagy miért mentetek ki? Hogy finom kelmébe öltözött embert lássatok? Aki finom ruhában jár, királyi palotában lakik. 9Miért mentetek hát ki? Hogy prófétát lássatok? Igenis, mondom nektek, prófétánál is nagyobbat. 10Ez az, akiről az Írás mondja:
Nézd, követemet küldöm színed előtt,
hogy elkészítse előtted az utat. 11Bizony mondom nektek: asszonyok szülöttei között nem támadt nagyobb Keresztelő Jánosnál. De aki legkisebb a mennyek országában, nagyobb mint ő. 12Keresztelő János napjaitól fogva mindmáig a mennyek országa erőszakot szenved és az erőszakosok ragadják el azt. 13A próféták és a törvény Jánosig mind ezt jövendölték. 14Ha tudni akarjátok, ő Illés, akinek el kell jönnie. 15Akinek füle van, hallja meg.

A nép konoksága.

16Kihez hasonlítsam ezt a nemzedéket? Hasonlít a piacon tanyázó gyermekekhez, akik odakiáltják pajtásaiknak: 17Furulyáztunk, de nem táncoltatok,
siránkoztunk, de nem zokogtatok. 18Eljött János, nem eszik és nem iszik, azt mondják rá: ördöge van. 19Eljött az Emberfia, eszik-iszik, és azt mondják rá: lám, a falánk, borissza ember, a vámosok és bűnösök barátja! A bölcsességet azonban művei igazolták.”

A megátalkodott városok.

20Akkor korholni kezdte a városokat, ahol a legtöbb csodát tette, mert nem tértek meg. 21„Jaj neked, Korozain! Jaj neked, Betszaida! Ha Tíruszban és Szidonban történtek volna a csodák, amik nálatok történtek, már régen szőrzsákban és hamuban tartottak volna bűnbánatot. 22De mondom nektek: Tírusznak és Szidonnak tűrhetőbb sorsa lesz az ítélet napján, mint nektek. 23Te meg Kafarnaum! Vajon az égig emelkedel? A pokolba süllyedsz. Ha Szodomában történtek volna a nálatok történt csodák, a mai napig állna. 24Egyébként mondom nektek: Szodoma földjének tűrhetőbb sorsa lesz az ítélet napján, mint neked.”

Jézus hálaadása.

25Abban az időben Jézus így szólt: „Áldalak téged, Atyám, mennynek és földnek Ura, mert elrejtetted ezeket a bölcsek és okosak elől, és a kisdedeknek jelentetted ki. 26Igen Atyám, így tetszett neked. 27Mindent átadott nekem Atyám:
senki más nem ismeri a Fiút, csak az Atya,
és az Atyát sem ismeri senki, csak a Fiú,
és az, akinek a Fiú ki akarja jelenteni. 28Jöjjetek hozzám mindnyájan,
akik elfáradtatok és meg vagytok terhelve:
én felüdítlek titeket. 29Vegyétek magatokra igámat
és tanuljatok tőlem,
mert szelíd vagyok és alázatos szívű,
s így nyugalmat találtok lelketeknek. 30Az én igám édes,
az én terhem könnyű.”

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző fejezet Következő fejezet