11
1Történt pedig, hogy amikor Jézus befejezte tizenkét tanítványának oktatását, elment onnan, hogy tanítson és hirdesse az igét a városaikban.
2Amikor János a börtönben Krisztus tetteiről hallott, elküldte hozzá tanítványait
3és megkérdezte tőle: »Te vagy-e az Eljövendő, vagy mást várjunk?«
4Jézus ezt válaszolta nekik: »Menjetek, vigyétek hírül Jánosnak, amit hallotok és láttok:
5A vakok látnak, a sánták járnak, a leprások megtisztulnak, a süketek hallanak, a halottak föltámadnak, a szegényeknek pedig hirdetik az evangéliumot.
(Iz 26,19; 29,18; 35,5-6; 61,1)
6Boldog, aki nem botránkozik meg bennem.«
7Amikor azok elmentek, Jézus így kezdett beszélni Jánosról a tömegnek: »Miért mentetek ki, mit akartatok látni a pusztában? Széltől lengetett nádat?
8Vagy mit akartatok látni, amikor kimentetek? Finom ruhákba öltözött embert? Íme, akik finom ruhákat hordanak, a királyok házaiban laknak.
9Vagy mit akartatok látni, amikor kimentetek? Prófétát? Igen, mondom nektek: prófétánál is nagyobbat.
10Ő az, akiről írva van:
‘Íme, elküldöm küldöttemet színed előtt,
aki elkészíti előtted utadat’.
16Kihez is hasonlítsam ezt a nemzedéket? Hasonló a gyerekekhez, akik a piacon ülnek, kiáltanak a többieknek,
17és mondják:
‘Furulyáztunk nektek, de nem táncoltatok,
siratót énekeltünk, de nem gyászoltatok.’
20Azután a városokat, amelyekben a legtöbb csodája történt, korholni kezdte, mert nem tértek meg: 21»Jaj neked, Korozain! Jaj neked, Betszaida! Mert ha a csodák, amelyek nálatok történtek, Tíruszban és Szidonban történtek volna, már régen megtértek volna, zsákruhában és hamuban. 22De mondom nektek: Tírusznak és Szidonnak tűrhetőbb sorsa lesz az ítélet napján, mint nektek. 23És te, Kafarnaum! Talán az égig emelkedsz? Alászállsz majd az alvilágba!Mert ha a csodák, amelyek nálad történtek, Szodomában történtek volna, megmaradtak volna mind a mai napig. (Iz 14,13.15}<fs><fs) 24De mondom nektek: Szodoma földjének tűrhetőbb sorsa lesz az ítélet napján, mint neked.«
25Abban az időben így szólt Jézus: »Áldalak téged Atyám, menny és föld ura, mert elrejtetted ezeket a bölcsek és okosak elől, és kinyilatkoztattad a kicsinyeknek. 26Igen, Atyám, így tetszett ez neked! 27Mindent nekem adott át az én Atyám, és senki sem ismeri a Fiút, csak az Atya, s az Atyát sem ismeri senki, csak a Fiú, és akinek a Fiú ki akarja nyilatkoztatni.
28Jöjjetek hozzám mind, akik fáradtak vagytok és terhet hordoztok, és én felüdítelek titeket. 29Vegyétek magatokra igámat, és tanuljatok tőlem, mert szelíd vagyok és alázatos szívű – és nyugalmat találtok lelketeknek. (Jer 6,16) 30Mert az én igám édes és az én terhem könnyű.«