Keresés a Bibliában

11 1Történt pedig, hogy amikor Jézus befejezte tizenkét tanítványának oktatását, elment onnan, hogy tanítson és hirdesse az igét a városaikban.
2Amikor János a börtönben Krisztus tetteiről hallott, elküldte hozzá tanítványait 3és megkérdezte tőle: »Te vagy-e az Eljövendő, vagy mást várjunk?« 4Jézus ezt válaszolta nekik: »Menjetek, vigyétek hírül Jánosnak, amit hallotok és láttok: 5. 6Boldog, aki nem botránkozik meg bennem.«
7Amikor azok elmentek, Jézus így kezdett beszélni Jánosról a tömegnek: »Miért mentetek ki, mit akartatok látni a pusztában? Széltől lengetett nádat? 8Vagy mit akartatok látni, amikor kimentetek? Finom ruhákba öltözött embert? Íme, akik finom ruhákat hordanak, a királyok házaiban laknak. 9Vagy mit akartatok látni, amikor kimentetek? Prófétát? Igen, mondom nektek: prófétánál is nagyobbat.

10Ő az, akiről írva van:
‘Íme, elküldöm küldöttemet színed előtt,
aki elkészíti előtted utadat’

.

11Bizony, mondom nektek: asszonyok szülöttei között nem támadt nagyobb Keresztelő Jánosnál. De aki a legkisebb a mennyek országában, az nagyobb őnála. 12A mennyek országa Keresztelő János napjaitól mostanáig erőszakot szenved, és az erőszakosak ragadják el azt. 13Az összes próféta és a törvény Jánosig erről jövendölt; 14és ha el akarjátok őt fogadni: igen, ő Illés, aki eljön. 15Akinek van füle, hallja meg.
16Kihez is hasonlítsam ezt a nemzedéket? Hasonló a gyerekekhez, akik a piacon ülnek, kiáltanak a többieknek,

17és mondják:
‘Furulyáztunk nektek, de nem táncoltatok,
siratót énekeltünk, de nem gyászoltatok.’

18Mert eljött János, nem evett és nem ivott, és azt mondták: ‘Ördöge van!’ 19Eljött az Emberfia, eszik és iszik, és azt mondják: ‘Íme, a falánk és borissza ember, a vámosok és bűnösök barátja!’ De a bölcsesség igazolást nyer a tettei által.«
20Azután a városokat, amelyekben a legtöbb csodája történt, korholni kezdte, mert nem tértek meg: 21»Jaj neked, Korozain! Jaj neked, Betszaida! Mert ha a csodák, amelyek nálatok történtek, Tíruszban és Szidonban történtek volna, már régen megtértek volna, zsákruhában és hamuban. 22De mondom nektek: Tírusznak és Szidonnak tűrhetőbb sorsa lesz az ítélet napján, mint nektek. 23És te, Kafarnaum! Talán az égig emelkedsz? Alászállsz majd az alvilágba!Mert ha a csodák, amelyek nálad történtek, Szodomában történtek volna, megmaradtak volna mind a mai napig. 24De mondom nektek: Szodoma földjének tűrhetőbb sorsa lesz az ítélet napján, mint neked.«
25Abban az időben így szólt Jézus: »Áldalak téged Atyám, menny és föld ura, mert elrejtetted ezeket a bölcsek és okosak elől, és kinyilatkoztattad a kicsinyeknek. 26Igen, Atyám, így tetszett ez neked! 27Mindent nekem adott át az én Atyám, és senki sem ismeri a Fiút, csak az Atya, s az Atyát sem ismeri senki, csak a Fiú, és akinek a Fiú ki akarja nyilatkoztatni.
28Jöjjetek hozzám mind, akik fáradtak vagytok és terhet hordoztok, és én felüdítelek titeket. 29Vegyétek magatokra igámat, és tanuljatok tőlem, mert szelíd vagyok és alázatos szívű – és nyugalmat találtok lelketeknek. 30Mert az én igám édes és az én terhem könnyű.«

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző fejezet Következő fejezet