Keresés a Bibliában

11 1Amikor Jézus bevégezte a tizenkét tanítvány oktatását, továbbment onnét, hogy tanítson és igét hirdessen városaikban.
2Amikor János a börtönben hallott Krisztus tetteiről, ezt üzente neki tanítványaival:
3Te vagy az Eljövendő, vagy mást várjunk?
4Jézus így válaszolt nekik:
– Menjetek, mondjátok el Jánosnak, amit hallotok és láttok! 5Vakok látnak, bénák járnak, leprások megtisztulnak, süketek hallanak, halottak támadnak fel, és a szegényeknek hirdetik az örömhírt.
6Boldog, aki nem botránkozik meg rajtam!
7Amikor elmenőben voltak, Jézus beszélni kezdett a sokaságnak Jánosról:
– Miért mentetek ki a pusztába? Szél ingatta nádszálat látni? 8Nem? Ugyan miért mentetek ki? Ékes ruhába öltözött embert látni? Akik ékes ruhát viselnek, királyok palotáiban vannak. 9Nem? Ugyan miért mentetek ki? Prófétát látni? Bizony azt, sőt mondom nektek, prófétánál is nagyobbat! 10Ő az, akiről meg van írva: Íme, én elküldöm előtted követem, aki elkészíti majd előtted az utadat. 11Bizony, mondom nektek, asszonyok szülöttei között nem támadt nagyobb Keresztelő Jánosnál; de aki a legkisebb a mennyek országában, nagyobb nála. 12Keresztelő János napjaitól mostanáig a mennyek országa erővel terjed, de az erőszakosok hatalmukba kerítik. 13Mert minden próféta és a Törvény Jánosig prófétált. 14Sőt ha akarjátok: ő Illés, akinek el kell jönnie. 15Akinek van füle, hallja!
16De kihez hasonlítsam ezt a nemzedéket? Hasonlók azokhoz a gyermekekhez, akik a piacon ülnek, és ezt kiáltozzák a többieknek: 17„Furulyáztunk nektek, és nem táncoltatok; siratót énekeltünk, és nem jajgattatok.” 18Mert eljött János, aki nem eszik, és nem is iszik, és ezt mondják: „Megszállott!” 19Eljött az Emberfia, aki eszik-iszik, és ezt mondják: „Íme, falánk és borissza ember, vámszedők és bűnösök barátja!” De a Bölcsességet tettei igazolják.
20Akkor azokat a városokat, amelyekben a legtöbb csodája történt, feddeni kezdte, mert nem tértek meg:
21Jaj neked, Korazin, jaj neked, Betszaida! Mert ha Tiruszban és Szidónban történtek volna azok a csodák, amelyek bennetek történtek, régen megtértek volna zsákban és hamuban! 22Sőt mondom nektek: Tirusznak és Szidónnak elviselhetőbb sorsa lesz az ítélet napján, mint nektek. 23És te, Kafarnaum, talán az égig emelkedsz? A pokolig süllyedsz! Mert ha Szodomában történtek volna azok a csodák, amelyek benned történtek, megmaradt volna mind a mai napig. 24Sőt mondom nektek, Szodoma földjének elviselhetőbb sorsa lesz az ítélet napján, mint neked.
25Abban az időben megszólalt Jézus, és ezt mondta:
– Hálát adok neked, Atyám, menny és föld Ura, mert elrejtetted ezeket a bölcsek és kiműveltek elől, és kinyilatkoztattad az együgyűeknek. 26Igen, Atyám, így tetszett neked. 27Atyám mindent nekem adott, és senki sem ismeri a Fiút, csak az Atya, s az Atyát sem ismeri senki, csak a Fiú, és az, akinek a Fiú ki akarja nyilatkoztatni.
28Jöjjetek hozzám mindnyájan, akik megfáradtatok, és meg vagytok terhelve! Én megnyugvást adok nektek. 29Vegyétek magatokra igámat, és tanuljátok meg tőlem, hogy szelíd vagyok, és alázatos szívű, és megnyugvást találtok lelketeknek. 30Az én igám édes, s az én terhem könnyű.

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző fejezet Következő fejezet