Kalászszedés szombaton.

12 ¹Abban az időben Jézus szombaton vetések között járt. Tanítványai megéheztek, tépdesni kezdték a kalászokat és eszegették. Ennek láttára a farizeusok megjegyezték: ²„Nézd, tanítványaid
olyant tesznek, amit szombaton tilos cselekedni.” ³Erre így felelt: „Nem olvastátok, mit tett Dávid, amikor társaival együtt éhezett? ⁴Hogyan ment be Isten házába és ette meg a kitett kenyereket, amelyeket sem neki, sem kíséretének nem volt szabad megennie, csak a papoknak. ⁵Vagy nem olvastátok a törvényben, hogy a papok szombatonként a templomban megszegik a szombati nyugalmat, anélkül hogy vétenének? ⁶Mondom nektek: a templomnál nagyobb van itt. ⁷Ha értenétek mit jelent: irgalmasságot akarok és nem áldozatot, sohasem ítélnétek el az ártatlanokat. ⁸Az Emberfia ura a szombatnak is.”

Gyógyítás szombaton.

⁹Onnan továbbhaladva betért zsinagógájukba. ¹⁰Talált egy fél kezére béna embert. Megkérdezték tőle: „Szabad-e szombaton gyógyítani?” – hogy vádaskodhassanak ellene. ¹¹Ő így felelt: „Ha valakinek közületek csak egy juha van, és az szombaton gödörbe esik, nem követ el mindent, hogy kihúzza? ¹²Pedig mennyivel többet ér az ember a birkánál! Tehát szabad szombaton jót cselekedni.” ¹³Azzal az emberhez fordult: „Nyújtsd ki a kezed!” Az kinyújtotta, és béna keze éppen olyan egészséges lett, mint a másik. ¹⁴Erre a farizeusok kimentek és tanakodni kezdtek, hogyan okozhatnák vesztét.

Jézus kerüli a nyilvánosságot.

¹⁵Mikor Jézus ezt meghallotta, eltávozott onnan. Azután is sokan fordultak hozzá és meggyógyította valamennyit. ¹⁶De megtiltotta nekik, hogy nyilvánosságra hozzák. ¹⁷Így beteljesedett Izajás próféta jövendölése: ¹⁸„Ez az én szolgám, akit kiválasztottam,
szeretett fiam, akiben kedvem telik.
Rálehelem lelkemet,
és hirdetni fogja az igazságot a népeknek. ¹⁹Nem vitatkozik s nem kiabál,
szavát sem hallják a tereken. ²⁰A megroppant nádat nem töri el,
a füstölgő mécsbelet nem oltja ki,
míg csak győzelemre nem viszi az igazságot. ²¹Az ő nevében bíznak a nemzetek.”

Jézus válaszol a farizeusok vádaskodására.

²²Akkor egy ördögtől megszállt, vak és néma embert vittek hozzá, és meggyógyította úgy, hogy az beszélni és látni kezdett. ²³Erre az egész nép elámulva mondta: „Csak nem ő a Dávid fia?” ²⁴A farizeusok is meghallották ezt és megjegyezték: „Ő csak Belzebullal, az ördögök fejedelmével űzi ki az ördögöt.” ²⁵Jézus, átlátva gondolataikon, így szólt hozzájuk: „Minden meghasonlott ország elpusztul és egyetlen meghasonlott város vagy ház sem állhat fönn. ²⁶Ha sátán űzi ki a sátánt, akkor meghasonlott önmagában: tehát hogyan állhat fönn az országa? ²⁷Ha én Belzebullal űzök ördögöt, fiaitok kinek a segítségével teszik? Ezért ők lesznek a ti bíráitok. ²⁸De ha én Isten Lelkével űzök ördögöt, akkor elérkezett hozzátok Isten országa. ²⁹Hogyan törhet be valaki az erős ember házába és rabolhatja el a holmiját, ha előbb meg nem kötözi őt? Csak azután foszthatja ki házát. ³⁰Aki nincs velem, ellenem van; aki nem gyűjt velem, szétszór.

Bűnök a Szentlélek ellen.

³¹Azért azt mondom nektek: minden bűn és káromlás bocsánatot nyer, de a Lélek ellen való káromlás nem nyer bocsánatot. ³²Aki az Emberfia ellen szól, bocsánatot nyer, de aki a Szentlélek ellen szól, nem nyer bocsánatot sem ezen a világon, sem a jövendőben. ³³Ha jónak mondjátok a fát, tartsátok gyümölcsét is jónak, de ha rossznak mondjátok a fát, tartsátok a gyümölcsét is rossznak, hiszen gyümölcséről ismerhető föl a fa. ³⁴Viperák fajzata! Hogyan beszélhettek jót, holott gonoszok vagytok? Hiszen a szív bőségéből szól a száj. ³⁵A jó ember jó kincséből jót szed elő, a rossz ember rossz kincséből rosszat szed elő. ³⁶Mondom nektek: minden fölöslegesen kimondott szóról számot adnak majd az emberek az ítélet napján. ³⁷Szavaid alapján fognak igaznak ítélni, szavaid alapján fognak elmarasztalni.”

Jónás jele.

³⁸Erre néhány írástudó és farizeus így szólt hozzá: „Mester, jelet szeretnénk tőled látni.” ³⁹Ő így felelt: „A gonosz és hűtlen nemzedék jelet kíván, de nem kap más jelet, mint Jónás prófétáét. ⁴⁰Amint ugyanis Jónás próféta három nap és három éjjel volt a hal gyomrában, úgy lesz az Emberfia is a föld szívében három nap és három éjjel. ⁴¹A ninivei férfiak e nemzedékkel együtt jelennek meg majd az ítéleten és elítélik azt, mert ők megtértek Jónás prédikációjára. De Jónásnál nagyobb van itt. ⁴²Dél királynője e nemzedékkel együtt jelenik meg az ítéleten és elítéli azt, mert a föld végső határáról is eljött, hogy meghallgassa a bölcs Salamont. De Salamonnál nagyobb van itt!

Visszaesés a bűnbe.

⁴³Mikor a tisztátalan lélek kiszáll az emberből, puszta helyen bolyong, nyugtot keres, de nem talál. ⁴⁴Akkor azt mondja: visszatérek házamba, ahonnét kijöttem. Amikor odaér, üresen találja, sőt még kisöpörve és földíszítve is.

Szakítás a néppel és vezetőivel

⁴⁵Erre elmegy, hoz magával hét másik lelket, magánál is gonoszabbakat. Bemennek és ott laknak. Annak az embernek a sorsa pedig rosszabbra fordul, mint előbb volt. Így jár ez a gonosz nemzedék is.”

Ki tartozik igazán Jézushoz?

⁴⁶Miközben még a néphez szólt, anyja és testvérei megálltak kint és beszélni akartak vele. ⁴⁷Valaki figyelmeztette: „Anyád és testvéreid kint állnak és beszélni akarnak veled.” ⁴⁸De ő megkérdezte a hozzá szólót: „Ki az én anyám és kik az én testvéreim?” ⁴⁹Aztán kitárta karját tanítványai felé és így szólt: „Ezek az én anyám és testvéreim! ⁵⁰Aki teljesíti mennyei Atyám akaratát, az mind testvérem, nővérem és anyám.”

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző fejezet Következő fejezet