Krisztus eljövetelével megszűnik a törvény.

4 ¹Azt gondolom: amíg az örökös kiskorú, semmiben sem különbözik a rabszolgától, jóllehet mindennek ura. ²Gyámok és gondviselők alá van rendelve atyjától meghatározott ideig. ³Így mi is, amíg kiskorúak voltunk, a világ elemeinek szolgálatában álltunk. ⁴De amikor elérkezett az idők teljessége, Isten elküldte Fiát, aki asszonytól született, s a törvény alattvalója lett. ⁵Ki kellett ugyanis váltania a törvény alá rendelteket, hogy a fogadott fiúságot elnyerjük. ⁶Mivel pedig fiak vagytok, Isten elküldte Fiának Lelkét szívünkbe, aki ezt kiáltja: „Abba, Atya!” ⁷Tehát nem rabszolga többé, hanem fiú, ha pedig fiú, akkor Isten által örökös is.

Óvás a visszaeséstől.

⁸Annak idején még nem ismertétek Istent, s olyan isteneknek szolgáltatok, akik természetük szerint nem azok. ⁹Most azonban, amikor Istent megismertétek, sőt Isten is ismer titeket, hogyan térhettek vissza az erőtlen és nyomorúságos elemekhez, amelyeknek újból szolgálni akartok? ¹⁰Napokat és hónapokat, ünnepi időket és esztendőket tartotok meg gondosan. ¹¹Aggódom miattatok, hogy talán hiába is fáradtam értetek. ¹²Kérlek titeket, testvérek: legyetek olyanok, mint én, mert én is olyanná lettem, mint ti. Semmivel sem bántottatok meg engem. ¹³Hiszen tudjátok, hogy először a test erőtlenségében hirdettem nektek az evangéliumot, ¹⁴s mekkora próbát kellett kiállnotok testi állapotom miatt. De ti mégsem vetettetek meg s nem utasítottátok vissza, hanem úgy fogadtatok, mint Isten angyalát, mint Krisztus Jézust. ¹⁵Hova tűnt a lelkesedéstek? Állítom, hogy ha módotokban lett volna, szemeteket vájtátok volna ki s adtátok volna nekem. ¹⁶Hát azzal lettem ellenségetekké, hogy igazat mondok nektek? ¹⁷Némelyek nem jó szándékkal buzgólkodnak köztetek, hanem el akarnak fordítani tőlem, hogy velük tartsatok. ¹⁸Jó, hogyha mindig lelkesedtek a jóért, s nemcsak akkor, mikor nálatok vagyok. ¹⁹Fiaim, a szülés fájdalmait szenvedem értetek újra, míg Krisztus ki nem alakul bennetek! ²⁰Szeretnék most nálatok lenni és hangomon változtatni, mert aggódom miattatok.

A szolgaság és a szabadság fiai.

²¹Mondjátok csak, akik a törvény igájába kívánkoztok: nem értitek a törvényt? ²²Az Írásban ugyanis úgy olvassuk, hogy Ábrahámnak két fia volt, egyik a szolgálótól, a másik a szabad asszonytól. ²³Aki a szolgálótól való, test szerint született, aki pedig a szabadtól, az ígéret alapján. ²⁴Ennek képletes értelme van. Ezek az asszonyok a két szövetséget jelentik. Az egyik Sína hegyéről való és szolgaságra szül: ez Hágár. ²⁵Hágár ugyanis az Arábiában lévő Sína hegyét jelenti, s a mai Jeruzsálemnek felel meg, amely gyermekeivel együtt szolgaságban él. ²⁶A szabad viszont a magasságbeli Jeruzsálemet jelenti: ez a mi anyánk. ²⁷Hiszen meg van írva:
„Örvendj te magtalan, ki nem szülsz,
ujjongj és kiálts, ki fájdalmat nem ismersz,
mert több a gyermeke a magányosnak,
mint annak, akinek férje van.” ²⁸Ti pedig, testvéreim, mint Izsák, az ígéret fiai vagytok. ²⁹De mint akkor a test szerint született üldözte a lélek szerint valót, úgy van most is. ³⁰Mit is mond az írás? „Űzd el a szolgálót és fiát, mert a szolgáló fia nem örököl a szabad asszony fiával.” ³¹Így tehát, testvérek, nem a szolgáló fiai vagyunk, hanem a szabad asszonyéi.

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző fejezet Következő fejezet