4 ¹Azt mondom tehát, ameddig az örökös kiskorú, addig semmiben sem különbözik egy rabszolgától, jóllehet minden az övé. ²Nevelők és sáfárok fennhatósága alatt áll az apa által megszabott ideig. ³Így mi is, amíg kiskorúak voltunk, a világ elemeinek rabszolgáiként éltünk; ⁴de amikor eljött az idő teljessége, Isten elküldte Fiát, aki asszonytól született a Törvénynek alávetve, ⁵hogy a Törvény alatt levőket megváltsa, hogy a fogadott fiúságot elnyerjük. ⁶Mivel pedig fiak vagytok, Isten elküldte a szívünkbe Fiának Lelkét, aki ezt kiáltja: „Abba, Atya!” ⁷Többé tehát nem vagy már rabszolga, hanem fiú; ha pedig fiú, akkor – Isten akaratából – örökös is. ⁸Korábban, amikor még nem ismertétek Istent, olyasmiknek szolgáltatok, amik lényegüket tekintve nem istenek. ⁹Most azonban, minthogy ismeritek Istent, pontosabban Isten ismer benneteket, hogyan térhettek vissza ismét az erőtlen és alantas elemekhez? Ismét rabjaikká akartok válni? ¹⁰Aggódva figyeltek napokra, hónapokra, évszakokra és esztendőkre. ¹¹Attól félek, hogy talán hiába fáradoztam értetek.
¹²Testvérek, kérlek titeket, legyetek olyanok, mint én, mert én is olyan lettem, mint ti! Semmivel sem bántottatok meg, ¹³hiszen tudjátok, hogy az első alkalommal testi erőtlenségemben hirdettem nektek az evangéliumot, ¹⁴és ti mégsem engedtetek a kísértésnek, hogy engem testi erőtlenségem miatt megvessetek vagy megutáljatok. Ellenkezőleg, úgy fogadtatok, mint Isten angyalát, mint Krisztus Jézust. ¹⁵Hova lett egykori örömötök? Tanúsítom ugyanis: ha lehetett volna, a szemeteket is kivájtátok és nekem adtátok volna. ¹⁶Most meg az ellenségetek lettem, mert az igazat mondom nektek? ¹⁷Nem jó szándékkal serénykednek értetek, hanem el akarnak titeket szigetelni, hogy aztán csak értük lelkesedjetek. ¹⁸Dicséretes, ha valaki mindenkor a jóért buzgólkodik, és nem csak akkor, amikor nálatok vagyok. ¹⁹Gyermekeim, a szülés fájdalmait szenvedem újra értetek, amíg Krisztus ki nem formálódik bennetek. ²⁰Bárcsak most nálatok lehetnék, és más hangon szólhatnék hozzátok, mert bizonytalanságban vagyok felőletek.
²¹Mondjátok hát meg nekem ti, akik a Törvény alatt akartok lenni, nem halljátok a Törvényt? ²²Meg van írva ugyanis, hogy Ábrahámnak két fia volt. Az egyik a rabszolgától, a másik a szabad asszonytól. ²³De a rabszolgától való test szerint született, a szabad asszonytól való viszont az ígéret alapján. ²⁴Ezeket átvitt értelemben kell érteni. Ezek az asszonyok ugyanis két szövetséget jelentenek. Az egyik a Sínai-hegyi, amely szolgaságra szül. Ez Hágár. ²⁵Hágár, az arábiai Sínai-hegy a mai Jeruzsálemre utal, amely szolgasorban van gyermekeivel együtt. ²⁶A mennyei Jeruzsálem azonban szabad. Ez a mi anyánk. ²⁷Mert meg van írva: Ujjongj, te meddő, aki nem szültél; rikolts és kiálts, aki nem vajúdtál, mert több a gyermeke az elhagyottnak, mint a férjes asszonynak. ²⁸Ti pedig, testvérek, az ígéret gyermekei vagytok, ahogy Izsák. ²⁹De amint akkor a test szerint született üldözte a Lélek szerintit, úgy van ez most is. ³⁰De mit mond az Írás? Űzd el a rabszolgát és a fiát! Ugyanis nem örökölhet együtt a rabszolga fia a szabad asszony fiával. ³¹Így tehát, testvérek, mi nem a rabszolga, hanem a szabad asszony gyermekei vagyunk.

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző fejezet Következő fejezet