68 (67). ZSOLTÁR. AZ ÚR DIADALMENETE
68
1(A karvezetőnek – Dávid zsoltára.)
2Fölkel az Isten, ellenségei szétszóródnak, futnak színe elől, akik gyűlölik.
3Eloszlanak, mint a füst eloszlik. Ahogy a viasz elolvad a tűznél, úgy semmisülnek meg a bűnösök Isten színe előtt.
4Az igazak ellenben örülnek, ujjonganak Isten színe előtt, ujjonganak örömükben.
5Énekeljetek az Úrnak, zengjetek nevének dicséretet, készítsétek neki az utat, amely átvezet a felhők fölött! Örüljetek az Úrban, ujjongjatok színe előtt!
6Az árvák atyja, özvegyek védelmezője – ez az Isten szent hajlékában.
7Isten otthont ad a hontalannak, a fogolynak visszaadja szabadságát. Csak a lázadók maradnak a kietlen pusztán.
8Istenünk, te néped előtt vonultál, amikor a pusztában áthaladtál:
9megremegett akkor a föld, Isten színe előtt szétfolytak az egek, Istennek, Izrael Istenének színe előtt.
10Örökségednek bő esőt adtál, Istenünk, amikor elgyengült, erőre kapattad.
11Itt adtál nyájadnak, Istenünk, hazát, jóságodban szerezted azt a szegénynek.
12Az Úr üzenetet bíz a hírvivőkre:
12„A Mindenható elűzött
12hatalmas sereget.”
13Királyok menekülnek, seregek futottak, a ház szépe zsákmányt osztott.
14Amikor ott táboroztak a karámok között, a galamb szárnyát ezüsttel rakták ki, zöldellő arany csillogott szárnyain.
15
15Ékszerük, mint hó a Calmonon.
16Básán hegye Isten hegye, Básán hegye magas csúcs.
17Miért nézitek irigykedve, ti magas kúpok, azt a hegyet, amit Isten lakóhelyül választott? Igen, az Úr ott lakik örökre.
18Isten kocsija tömérdek, ezerszer ezer. Így vonul az Úr a Siontól a szentélybe.
19Felszálltál a magasba, foglyaidat magaddal vitted, embereket tettél magadévá, ó Isten, olyanokat is, akik konokul ellenálltak házadnak, Uram.
20Áldott legyen az Úr mindennap, ő viseli terhünket.
21Isten a mi üdvösségünk! Üdvösség Istene a mi Istenünk, az Úr, a Hatalmas megóv a haláltól.
22Valóban, az Isten szétzúzza ellenségei fejét, az üstökét azoknak, akik bűnben élnek.
23Így szól az Úr: „Lehozom őket Básánból, kihozom őket a tenger mélyéből,
24hogy lábadat vérükben fürösszed, s kutyáid is falják fel ellenségeidből részüket.”
25Látjuk bevonulásodat, Istenünk, királyunk és Istenünk bevonulását a szentélybe.
26Elöl az énekesek, majd a hárfások következnek, közben a leányok, dobjaikat verve.
27„Magasztaljátok Istent ünnepi kórusban, magasztaljátok Istent, kik Izraeltől származtok!”
28Itt van Benjamin, a legfiatalabb – legelöl megy. Itt vannak Júda előkelői csapatostul. Zebulun előkelői, Naftali előkelői.
29Isten, mutasd meg hatalmadat, Isten, aki értünk munkálkodol!
30Templomod tiszteletére, amely Jeruzsálemben áll, királyok szentelnek neked áldozatot.
31Hatalmad mutasd meg a nádas vadjain, a tulkok csordáján s a népek borjain. Hódoljanak neked arany és ezüst ékszerekkel! Szórd szét a népeket, amelyek a harcban lelik örömüket!
32Jöjjenek Egyiptom nagyjai, Etiópia nyújtsa ki kezét Isten felé,
33föld birodalmai, énekeljetek Istennek! Zengjetek dicséretet az Úrnak,
34aki áthalad az egek egein, az ősrégi egeken. Íme, hallatja hangját, szavának erejét.
35Ismerjétek el Isten hatalmát! Fölsége Izrael fölött tündököl, magasan a felhőkben felragyog hatalma.
36Félelmetes az Isten az ő szent helyén, Izrael Istene, ő ad népének erőt és hatalmat. Áldott legyen az Isten!
KNB
SZIT
STL
BD
RUF
KG
Előző zsoltár
Következő zsoltár