68 1Az éneklőmesternek; Dávid zsoltára, éneke. 2Felkél az Isten, elszélednek ellenségei; és elfutnak előle az ő gyűlölői. (4Móz 10,35) 3A mint a füst elszéled, úgy széleszted el őket; a mint elolvad a viasz a tűz előtt, úgy vesznek el a gonoszok Isten elől; (Zsolt 58,8.9) 4Az igazak pedig örvendeznek és vígadnak az Isten előtt, és ujjongnak örömmel. (Zsolt 5,12;33,1) 5Énekeljetek Istennek, zengedezzetek az ő nevének; csináljatok útat annak, a ki jön a pusztákon át, a kinek Jah a neve, és örüljetek előtte. (Zsolt 116,16) 6Árváknak atyja, özvegyeknek bírája az Isten az ő szentséges hajlékában. (Zsolt 146,9) 7Isten hozza vissza a száműzötteket, kihozza boldogságra a foglyokat; csak az engedetlenek lakoznak sivatag helyen. (1Sám 2,5) 8Oh Isten, mikor kivonultál a te néped előtt, mikor a pusztába beléptél: Szela. (2Móz 40,36-38) 9A föld reng vala, az egek is csepegnek vala Isten előtt, ez a Sinai hegy is az Isten előtt, az Izráel Istene előtt. (Zsolt 114,4-7.2Móz;19,16-18) 10Bő záport hintesz vala, oh Isten, a te örökségedre, s a lankadót megújítod vala. (Ésa 49,6.7; Sof 3,9.10) 11Benne tanyázott a te gyülekezeted: te szerzéd jóvoltodból a szegénynek, oh Isten! 12Az Úr ad vala szólniok az örömhírt vivő asszonyok nagy csapatának. (2Móz 15,1-21; Bir 5,1-31) 13A seregek királyai futnak, futnak: s a házi asszony zsákmányt osztogat. 14Ha cserények között hevertek is: olyanok lesztek, mint a galambnak szárnyai, a melyeket ezüst borít, vagy mint vitorla-tollai, a melyek színarany fényűek. (1Krón 15,19;25,5) 15Mikor a Mindenható szétszórta benne a királyokat, mintha hó esett volna a Salmonon. (Bir 9,48) 16Isten hegye a Básán hegye; sok halmú hegy a Básán hegye; 17Mit kevélykedtek ti sok halmú hegyek? Ezt a hegyet választotta Isten lakóhelyéül; bizony ezen lakozik az Úr mindörökké! (Zsolt 87,1.2;132,13.14) 18Az Isten szekere húszezer, ezer meg ezer; az Úr közöttük van, mint a Sinai hegyen az ő szent hajlékában. (2Móz 19,18;40,34.35) 19Felmentél a magasságba, foglyokat vezettél, adományokat fogadtál emberekben: még a pártütők is ide jönnek lakni, oh Uram Isten! (Eféz 4,8; Kol 2,14.15) 20Áldott legyen az Úr! Napról-napra gondoskodik rólunk a mi szabadításunk Istene! Szela. (Zsolt 86,13;141,7) 21Ez a mi Istenünk a szabadításnak Istene, és az Úr Isten az, a ki megszabadít a haláltól. (Zsolt 42,8) 22Csak Isten ronthatja meg az ő ellenségeinek fejét, a bűneiben járónak üstökös koponyáját. (Zsolt 110,6) 23Azt mondta vala az Úr: Básánból visszahozlak, a tenger mélységéből is kihozlak, (Zsolt 38,11;Zsolt 143,6) 24Hogy lábadat veresre fessed a vérben, ebeidnek nyelve az ellenségből lakomázzék. 25Látták a te bevonulásodat, oh Isten! Az én Istenem, királyom bevonulását a szentélybe. (2Móz 25,17-22) 26Elől mennek vala az éneklők, utánok a húrpengetők, középen a doboló leányok. (2Sám 6,15.16) 27A gyülekezetekben áldjátok az Istent, az Urat áldjátok, ti Izráel magvából valók! (Zsolt 5,4) 28Ott a kis Benjámin, a ki uralkodik rajtok, a Júda fejedelmei és az ő gyülekezetök; a Zebulon fejedelmei és a Nafthali fejedelmei. (2Sám 6,1.2) 29Istened rendelte el a te hatalmadat: erősítsd meg, oh Isten, azt, a mit számunkra készítettél! 30A te Jeruzsálem felett álló hajlékodból királyok hoznak majd néked ajándékokat. (Zsolt 72,10.2Krón;32,23) 31Fenyítsd meg a nádasnak vadját, a bikák csordáját a népek tulkaival egybe, a kik ezüst-rudakkal terpeszkednek; szórd szét a népeket, a kik a háborúban gyönyörködnek. 32Eljőnek majd a főemberek Égyiptomból; Szerecsenország hamar kinyujtja kezeit Istenhez. (Ésa 19,21; Sof 3,10) 33E földnek országai mind énekeljetek Istennek: zengjetek dicséretet az Úrnak! Szela. (Zsolt 67,4-6) 34A ki kezdettől fogva az egek egein ül; ímé, onnét szól nagy kemény szóval. (Zsolt 115,3; Csel 7,49) 35Tegyetek tisztességet Istennek, a kinek dicsősége az Izráelen és az ő hatalma a felhőkben van. 36Rettenetes vagy, oh Isten, a te szent hajlékodból; az Izráelnek Istene ád erőt és hatalmat a népnek. Áldott legyen az Isten! (Zsolt 60,11.12.14)