Keresés a Bibliában

68 1A karvezetőnek. Dávid zsoltára. Ének.

2Fölkel Isten, és elszélednek ellenségei,
elfutnak előle, akik gyűlölik őt.

3Ahogyan a füst eloszlik, úgy enyésznek el,
ahogyan a viasz elolvad a tűzön,
Isten előtt a bűnösök úgy vesznek el!

4Az igazak azonban örülnek és ujjonganak Isten színe előtt,
s vigadoznak örömükben.

5Mondjatok éneket Istennek,
zengjetek zsoltárt nevének,
Készítsetek utat annak, aki a felhőkön érkezik:
Úr az ő neve.
Ujjongjatok őelőtte,

6aki az árvák atyja, özvegyek bírája,
Isten az ő szentséges hajlékában.

7Isten, aki lakást ad a házban az elhagyottnak,
a foglyokat kivezeti a bőségre,
a lázadókat azonban a sivatagban hagyja.

8Isten, amikor néped élén kivonultál,
amikor a sivatagon áthaladtál,

9megremegett a föld,
csepegtek az egek,
a Sínai Istenének színe előtt,
Izrael Istenének színe előtt.

10Bőséges esőt adtál örökségednek, Isten,
s ha ellankadt, te felüdítetted.

11Nyájad megtelepedett rajta,
jóságodban, Isten, gondját viselted a szegénynek.

12Az Úr mondja a szót;
Szüzek serege hozza az örömhírt:

13»A seregek királyai futva futnak,
a háznak szépe zsákmányt osztogat.

14Ti pedig békén pihentek az aklok között,
akárcsak az ezüstszárnyú galambok,
halvány, aranyszínű tollakkal.

15Amikor a Mindenható szétszórja rajta a királyokat,
hótól fehérlik a Szelmon.«

16A Básán hegye Isten hegye,
a Básán hegye sok ormú hegy.

17Mit nézitek irigyen, ti sok ormú hegyek,
a hegyet, amelyen Isten tetszéssel lakott?
Bizony, ott fog lakni az Úr örökké!

18Tízezernél is több a harci szekere Istennek:
bevonul az Úr a Sínairól szentélyébe.

19Felvonultál a magaslatra, foglyokat ejtettél;
Hódolati ajándékként embereket fogadtál,
hogy még a pártütők is az Úristennél lakjanak.

20Áldott legyen az Úr minden nap!
Üdvösségünk Istene hordoz minket.

21A mi Istenünk szabadító Isten,
s az Úr, az Úr a halálból is kivezet minket.

22De Isten összezúzza az ő ellenségei fejét,
a bűneikben járók bozontos koponyáját.

23Így szól az Úr: »Hazahozlak Básánból,
a tenger fenekéről is visszahozlak,

24hogy lábad vérben gázoljon
és kutyáid nyelve is részt kapjon az ellenségből.«

25Látták, Isten, amint bevonultál,
Istenem, királyom, bevonulásod a szentélybe.

26Elöl mennek az énekesek,
utánuk a kobzosok,
középen a dobverő leányok.

27»Áldjátok gyülekezetekben az Úr Istent,
akik Izrael forrásából származtok.«

28Ott az ifjú Benjamin aki vezeti őket,
Júda fejedelmei vezéreikkel,
Zebulon fejedelmei, Naftali fejedelmei.

29Mutasd meg, Isten, hatalmadat;
Erősítsd meg, Isten, amit köztünk műveltél.

30Jeruzsálemi templomodba
királyok hozzanak neked ajándékot.

31Fenyítsd meg a nádas vadját,
a népek tehenei között a bikák csordáját:
boruljanak le ezüst kincseikkel.
Szórd szét a háborúra vágyó népeket!

32Hadd jöjjenek ide Egyiptom nagyjai,
Etiópia sietve emelje kezét Istenhez.

33Föld országai, Istennek énekeljetek,
zengjetek az Úrnak dicséretet, zengjetek Istennek,

34aki kezdettől fogva az egek egén trónol;
Íme onnan hallatja szavát, hatalmának szavát.

35Magasztaljátok Isten dicsőségét.
Az ő felsége honol Izrael felett,
az ő ereje a fellegek között.

36Csodálatos vagy Isten a te szentélyedben!
Izrael Istene ad erőt és hatalmat népének.
Áldott legyen Isten!

KNB SZIT STL BD RUF KG

Jegyzetek

68,1 Egy ártatlan üldözött panasza a fogság idejéből.

68,2 A zsoltárost a gonosztevők bevádolták, és egy mély kútba vagy ciszternába dobták (vö. Jer 38,6.22). Ott kell várnia, amíg esetét kivizsgálják. A víz szintje azonban emelkedik, a vádlott élete veszélyben van. Kiált, de senki sem segít rajta. Istenre is várnia kell (4).

68,5 Vö. Jn 15,25.

68,10 Vö. Jn 2,17; Róm 15,3.

68,22 A szöveg ecetről és epéről beszél: a »barátok« mindent lehetőt megtesznek, hogy megnehezítsék az imádkozó életét. – Vö. Mt 27,34.48; Jn 19,28-29.

68,23 A régiek elképzelése szerint az igazságosság azt követeli, hogy hasonlót hasonlóval kell megfizetni (szemet szemért, fogat fogért, vö. 109,6-20). Az újszövetségi törvény azonban másképp rendelkezik, vö. Mt 5,38-47.

68,23 Vö. Róm 11,9-10.

68,26 Vö. Csel 1,20.

Következő zsoltár