Lázár feltámasztása.

11 ¹Betániában, Máriának és nővérének, Mártának a falujában volt egy beteg, Lázár. ²Ez a Mária kente meg az Urat olajjal és törölte meg a lábát a hajával. Az ő testvére, Lázár volt a beteg. ³A nővérek megüzenték neki: „Uram, akit szeretsz, beteg.” ⁴Ennek hallatára Jézus azt mondta: „Ez a betegség nem okozza halálát, hanem Isten dicsőségére lesz, hogy megdicsőüljön általa az Isten Fia.” ⁵Jézus szerette Mártát, a nővérét (Máriát) és Lázárt. ⁶Amikor meghallotta, hogy beteg, két napig még ott maradt, ahol volt, ⁷s akkor szólt a tanítványoknak: „Menjünk vissza Júdeába!” ⁸„Mester – felelték a tanítványok –, most akartak ott megkövezni a zsidók és újra odamész?” ⁹Jézus így válaszolt: „Nem tizenkét órája van a napnak? Aki nappal jár, nem botlik meg, mert látja a világ világosságát. ¹⁰Aki azonban éjszaka jár, megbotlik, mert nincs világossága.” ¹¹Aztán így folytatta: „Barátunk, Lázár elaludt, de elmegyek és fölébresztem.” ¹²„Uram, ha alszik, akkor meggyógyul” – felelték a tanítványok. ¹³Jézus Lázár haláláról beszélt, de ők azt hitték, hogy alvásáról beszélt. ¹⁴Ezért Jézus világosan megmondta nekik: „Lázár meghalt. ¹⁵Miattatok örülök, hogy nem voltam ott, hogy higgyetek. De most menjünk el hozzá!” ¹⁶Tamás, akit melléknevén Didimusznak hívtak, így szólt a többi tanítványhoz: „Menjünk mi is, haljunk meg vele együtt!”

KNB SZIT STL BD RUF KG