¹⁷Amikor beesteledett, odament a Tizenkettővel. ¹⁸Amikor asztalhoz telepedtek és ettek, ezt mondta Jézus:
– Bizony, mondom nektek, közületek egy, aki együtt eszik velem, el fog árulni.
¹⁹Erre elszomorodtak, és egyik a másik után kezdte kérdezgetni:
– Talán én?
²⁰Mire ő ezt mondta nekik:
– Egy a Tizenkettő közül, aki velem együtt mártogat a tálba. ²¹Az Emberfia ugyan elmegy, amint meg van írva róla, de jaj annak az embernek, aki az Emberfiát elárulja. Jobb lett volna annak az embernek, ha meg sem születik.
²²Amikor ettek, vette a kenyeret, áldást mondott, megtörte, odaadta nekik, és ezt mondta:
– Vegyétek, ez az én testem!
²³Azután vette a kelyhet, hálát adott, odaadta nekik, és ittak belőle mindnyájan. ²⁴Ezt mondta nekik:
– Ez az én vérem, a szövetség vére, amely sokakért kiontatik. ²⁵Bizony, mondom nektek, nem iszom többé a szőlőtő terméséből addig a napig, amikor újat nem iszom Isten országában.
²⁶Miután elénekelték a zsoltárokat, kimentek az Olajfák hegyére.

KNB SZIT STL BD RUF KG

¹⁴Amikor eljött az óra, asztalhoz telepedett az apostolokkal együtt, ¹⁵és ezt mondta nekik:
– Vágyva vágytam arra, hogy szenvedésem előtt megünnepeljem veletek ezt a húsvétot. ¹⁶Mert mondom nektek, hogy többé nem ünneplem meg, amíg el nem nyeri teljes jelentését Isten országában.
¹⁷Azután fogta a kelyhet, hálát adott, és így szólt:
– Vegyétek, és osszátok el magatok között, ¹⁸mert mondom nektek, hogy nem iszom mostantól fogva a szőlőtő terméséből, amíg el nem jön Isten országa!
¹⁹Aztán fogta a kenyeret, hálát adott, megtörte, nekik adta, és ezt mondta:
– Ez az én testem, amely értetek adatik. Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre!
²⁰Ugyanígy, miután megvacsoráztak, fogta a kelyhet, és ezt mondta:
– E kehely az új szövetség az én vérem által, amely értetek ontatik. ²¹De íme, annak a keze, aki elárul engem, az enyémmel együtt az asztalon! ²²Az Emberfia elmegy ugyan, amint rendeltetett, de jaj annak az embernek, aki elárulja!
²³Erre kérdezgetni kezdték egymástól, hogy ki lehet közülük, aki ezt meg fogja tenni.

KNB SZIT STL BD RUF KG

²¹Miután Jézus elmondta ezeket, megrendült lelkében, és tanúságot tett e szavakkal:
– Bizony, bizony, mondom nektek, egy közületek elárulni készül engem.
²²Zavartan néztek egymásra a tanítványok: vajon kiről beszél? ²³Az asztalnál közvetlenül Jézus mellett volt egyik tanítványa, az, akit Jézus szeretett. ²⁴Simon Péter intett neki, hogy tudakolja meg, kiről beszél. ²⁵Az ráhajolt Jézus keblére, és megkérdezte tőle:
– Ki az, Uram?
– ²⁶Az – feleli Jézus –, akinek én mártom be a falatot, és neki adom.
Bemártotta tehát a falatot, és odaadta Júdásnak, a Karióti Simon fiának.

KNB SZIT STL BD RUF KG